Megkezdődött a munka a Gutsy-n

 ( trey | 2007. április 22., vasárnap - 18:08 )

Alig három nap telt el azóta, hogy hivatalosan megjelent a Feisty Fawn, máris megkezdődött a munka az Ubuntu következő, fél év múlva esedékes kiadásán, az Ubuntu 7.10-en. A Gutsy Gibbon kódnévre hallgató kiadás változásait nyomonkövető gutsy-changes lista megnyílt, így lehetőség van a fejlesztők által végzett munka figyelemmel kísérésére. Az első változások már meg is érkeztek a glibc, gcc, binutils, tzdata csomagok képében. A változások nyomonkövethetők itt. A hat hónapos kiadási ciklusból kifolyólag a következő kiadás 2007. októberében esedékes.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Merész Majom :)

Ismét sikerült jó nevet találniuk :D És ebben a formában magyarul is alliterál!

Sosem értettem én ezt. Mit tudnak dolgozni egy Linux disztribúción? Megnézik a freshmeat.net-et, hogy vannak-e újabb verziók az eddig becsomagolt programokból és legyártják azokat? :)

hat, ha megnezi akkor mar devel0p3r, ha leis forditja akkor mar szobor jar neki

Jah, gondolom ilyen alapon a FreeBSD ports gyűjteményben még ennyi munka sincs, mert az abban levő programokat én fordítom le? :)

--
trey @ gépház

Igazad lenne, ha az csak a lefordításra, ill. a csomag előállítására lenne alkalmas. De nem, mert képes a csomagok paraméterezésére is, azaz a felhasználó egyszerűen beavatkozhat, ha akar, tud és felkészítették a portot erre.

Meg mintha arrafelé a fejlesztők (developers) és a csomagolók (porters) szét is lennének választva. :)

Mindjárt gondoltam, hogy ez teljesen más, lényegesen bonyolultabb, nehezebb és magasabbrendűbb feladat :) Egyébként pl. a Debian-ban "maintainer"-nek hívják ezeket a muksókat. Ezekre az emberekre a fejlesztő nevet a köznép ragasztja szerintem. Egyébként nem ritka, hogy ezek a karbantartók egyben fejlesztők is más projekteknél.

--
trey @ gépház

a debiannál ők magukat hívják "debian developer"-nek. de azért elég keményen meg kell dolgozni (több éves folyamat után kaphatja meg az ember ezt a státuszt)
--
ubuntu linux member

trey@alderaan:~$ apt-cache show apt | grep [Dd]eveloper
trey@alderaan:~$ apt-cache show apt | grep [Mm]aintainer
Maintainer: Michael Vogt
Original-Maintainer: APT Development Team

Mondom, vannak köztük fejlesztők is. De ha megnézel bármilyen csomagot, ők bizony "maintainer"-ek. Hogy minek hívják magukat? Mindenki azt mond magáról, amit akar :)

(Végülis csontmindegy. Annyira érdektelen ez a szál, hogy csak azért írogatok bele, mert a kávém még nem készült el.)

--
trey @ gépház

http://www.debian.org/devel/

remélem már elkészült a kávé :)
--
ubuntu linux member

Jaja, ismerem ezt az oldalt. Ezért mondtam, hogy mindenki annak hívja magát, aminek akarja. Jobban tennék, ha maradnának a "maintainer"-nél, mert az jobban áll. Azért egy bitchx csomagoló ne hívja magát fejlesztőnek szerintem se. Ofkoz, nem egy igazi fejlesztő is van köztük, de akkor se kéne szerintem globálisan fejlesztőnek hívniuk magukat. Persze kérdés, hogy mit értenek "fejlesztés" alatt. Ha a programfejlesztésre értik, akkor nem szerencsés, mert sok esetben nem fejlesztenek. Ha a disztribúció állapotának fejlesztésére értik, akkor legyen. Hívják magukat annak :)

(a capucchino kész, töpörtyűs pogácsával rulez. :)

--
trey @ gépház

A Debian GNU/* fejlesztői ők. Amúgy az idő pénz, de nem olyan vészes a NM folyamat

Igen, nem mindegy, hogy "csak" csomagolja, vagy fejleszti is a bitchx-et, hogy a peldanal maradjunk, de akkor sem debian fejleszto, hanem bitchx fejleszto.

Viszont azert gondolom az apt-get-et is kell fejleszteni valakinek, ugyhogy kell legyen debian fejlesztokenek is letezniuk. :)

off: capuccino, "h" nelkul

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

Gyakorlatilag elmondtad azt, amit én elmondtam az előző három hozzászólásban.

--
trey @ gépház

gyorsan megittad :P

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

es a patch irokat ti minek neveznetek?

semminek, teszik a dolgukat szep csendben :)

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

Azert ott egy hangyanyival nehezebb a feladat, mert nem csak csomagolni, backportolni kell, hanem egy rakas cuccost patchelni kell, hogy ne csak linux alatt mukodjon.

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

Ott a pont! :)

Persze, persze. Máshol meg meg kell oldani, hogy ne csak 4 (FreeBSD - i386, Sparc64, AMD64, és PC98), hanem lehetőleg 11 Tier-1 architektúrán leforduljon (Debian).

Én maradnék mindkét esetben a "maintainer" titulus mellett.

--
trey @ gépház

Eleve gond az, ha egy programhoz hozzá kell nyúlni, hogy több architektúrán leforduljon.
Sajnos a nyílt forrású cuccoknál megfigyelhető a két fősodor: Linux-x86.

Ha ezeken kívül próbálkozol, néha már elő kell venni a vi-t. :)

Ez már egy másik téma :)

--
trey @ gépház

Nem vitatom.

Bra :-), látszik, hogy nem olvasol mostanában sok HUP-fórumot :-) Tudod, sok kezdő van itt mostanság-

Ha valaki komolyan venné a kérdésedet, azért, ugye egy csomag nem csak annyit tud, hogy benne van a lefordított szoftver :-) l.:

ar -t *.deb

:))

Mit tud még?

A bekonfigoláshoz, kikonfigoláshoz szkriptek, upgrade esetén megőriz átalakit konfot tipusú szkriptek, tárolja a benne lévő fájlok md5jét jó esetben hogy látszódjék ha változott egy fájl, tárolja a függőségeket leiró listát.
---
Mushroom mushroom..

Elképesztő. Ezt biztosítja jó esetben:
- az a csomagkezelő, amit használ
- a program fejlesztője
- az oprendszer maga (lásd első pont)

Ezek -ismét: jó esetben- adottak, nem kell kifejleszteni.

Mint írtam, azon tudok állandóan ledöbbenni, hogy egyes Linux disztribúciók óriási nagy ováció közepette képesek az aktuális programokat újból lefordítani, majd kiadni őket fél, egy, két, vagy tízévente. Holott lényegi munkát alig végeznek.

Trey leírta a lényeget: vannak itt is, akik fejlesztenek, kódolnak, de egy ubuntunak szerintem kb. 2%-a a saját munka, a többit mind más csinálja. Magyarul nagyrészt annyi történik, hogy a .c-t és a Makefile-t konvertálják .deb-be egy make paranccsal, majd az egészet fél (egy, két, vagy tíz) évig csiszolgatják és kiadják A stabil disztribúciót.
Olyan programokból, amelyek önmagukban is stabilak (azaz pld. egy megfelelő fejlesztési ütemtervvel rendelkező projekt esetében kiadják 2007. októberében a 2006. szeptemberi programot, néhány bugfixszel, amit visszaportoltak, hogy mégse legyen bugos, persze mivel alapvetően nekik semmi gőzük sincs a programhoz (néhány esetben a programozáshoz sem), lehet, hogy valójában ezzel nyitottak újabb rést).

Kapisgálod? :)

Ha igazad lenne, akkor minden disztribúciónak ugyanazt kellene nyújtania.

És nem? Miben tér el két Linux disztribúció?
Amik eszembe jutnak:
- más módszert alkalmazhatnak az initscriptek terén
- más csomagkezelőt használnak (és így más az alkalmazások telepítésének, frissítésének módja)
- máshová teszik a binárisokat, konfigurációs fájlokat
- más csomagokat kínálnak (választék, verzió)

Nyilván van még, ami nem jutott eszembe, de nem látok nagy eltérést. Az alap mindegyiknél ugyanaz. Ugyanaz a kernel, ugyanazok a userspace programok, ugyanúgy működik az ifconfig, az mkfs, minden, kivéve azt, ami a fentiekből eredő (mesterséges) különbség.

Te mivel egészítenéd ki a sort?

az egyik működik, a másik nem

Ehhez elég, amit bra írt.
--
'Please, just tell people to use Windows.' - Linus Torvalds on KDE and GNOME
Registered M$funboy #006 (vigyázat: memetikai dágvány!!!11)

Ennél azért többre számítottam...

nekem csak ennyi látszik, ennél mélyebben nem mentem bele :D

Azért kíváncsi lennék sibike véleményére is. :)

miota adsz masok velemenyere? ;-)
--
Tuddd gi: A Dörrög Zuldán, te hűjje!
(Rejtő Jenő: Az elátkozott part)

Mindig is sokat adtam mások véleményére. :)

ez eddig a hozzaszolasaidbol nekem nem tunt fel ;-)
--
Tuddd gi: A Dörrög Zuldán, te hűjje!
(Rejtő Jenő: Az elátkozott part)

Nem figyeltél eléggé. Érdekel mások véleménye, legfeljebb hülyeségnek gondolom. ;)

Más a logójuk
---
Mushroom mushroom..

Na ez például egy komoly érv.

Idézet:
Te mivel egészítenéd ki a sort?

Telepítő, beállítóprogramok, fordítási paraméterek helyes megválasztási pl. 8000 csomag esetén...tovább is van, mondjam még?

"Telepítő"

tar

"beállítóprogramok"

vi

"fordítási paraméterek"

setenv

el vagytok kenyelmesedve :)

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

dolgozol vagy tanulsz meg?

udv Zoli

in case you haven't noticed:

:)

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

"el vagytok kenyelmesedve"

nagyon ;-)

udv Zoli

Mondjad.
Telepítő: egy normális OS képes arra, hogy a tömeges telepítéseket könnyebbé tegye (pld. Solaris). Az a korszak elmúlt már, mikor egy gép felhúzásával 3-4 órát kellett tökörészni a gépteremben (bár a linuxnál ahogy látom a kollegákat ez még sajnos divat). Ebben tényleg eltérhetnek, bár nyilván ezzel ritkán találkozik az ember.
Beállítóprogramok: vi-on kívül ritkán használok más beállítóprogramot, főleg az OS paramétereinek állítására, amely unix-szerű cuccoknál jellemzően szöveges fájl.

Fordítási paraméterek: mire gondolsz? Arra, hogy a gcc-nek -O2-t adjon, vagy -O666-ot? LOL. Ha arra, hogy a bináris csomagok tartalmazzák azt a képességet, hogy pld. a ./configure --with-anyamkinja és a ./configure --without-anyamkinja user által választható legyen, ez leginkább csak a nem bináris terjesztésű csomagokat szállító szaroknál van, de ott sem biztos, hogy általános.

A 8000-et vastagon nem értem, de mindegy (bár tényleg királyul néz ki). A fentiekben igazad van, ezekben nyilván eltérnek, ahogy pld. két Windowsnak sincs ugyanolyan telepítője. :)

Ezek akár még fontos dolgok is lehetnek (nekem leginkább a telepítés, de a gcc opciók fetisisztáinak nyilván a -O666), bár ettől még nem érzem, hogy a Linux disztribúciók jelentősen mást adnának. Elvégre ezeknek az OS-eknek kis része az, ami önmagában értéket képvisel, a többit a hozzájuk elérhető programok adják.

Azt akarom ezzel csak mondani, hogy ha azt veszed, amit egy OS gyártója egy Linux disztribúcióba saját maga ad, az még az OS feltelepítéséhez sem lenne elég, nemhogy a használatához (nem lenne mit telepíteni és ha mégis, utána sem lenne mit használni).

Ez mind szep, de azert messze nem igaz.
Linuxot is fel lehet huzni 10 perc alatt (pl. ubunut) meg 2 nap alatt is (pl. gentoo), disztribucio fuggo.
Gondolom, te is emlekszel, hogy a linux kernel stabilitasat a linux distribucionak kell "megalkotnia", es ez ugyen nem ./configure make make install :).
Es ha csak annyi lenne egy linux distro elkeszitese mint amit te allitasz akkor nem olvasnank ilyeneket: Adamantix vége?
Sok idod lehet ha minden konfiguracios filet kezzel irsz at. En szeretem ha a distro egy jo alapot add a kezembe es csak a finom hangolasokat kell nekem vegezni.

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

Azt hiszem másról beszélünk...
Telepíts nekem egy olyan szervert 10 perc alatt, amely a 11. percben már a többi szerverrel megegyezően működik (azaz ha szükség van kapacitásbővítésre azt gyorsan meg tudod tenni).
Ilyen esetben nyilván nem kézzel akarsz szüttyögni.

Ez a stabilitás a linuxos közösség legtöbbet használt szava, de gyakran nem tiszta, hogy mit is jelent. A kernel működésének megbízhatóságát kell a disztribúciónak megoldania (azaz a hibákat kell javítania a kernelben), vagy az API állandóságát?
Ezekszerint a Linux vendorok egyúttal, implicit módon kernelfejlesztők is? Lehet egyáltalán az általuk szállított kernelt Linuxnak hívni?
Honnan tudod ezután, hogy abban a kernelben, amit ők pancsolnak össze megtalálható-e egy hiba, ami más vendor kernelét érinti (nyilván, majd a saját vendorod is kiad értesítést, ha igen, egyébként nyugton alhatsz)? Mi van, ha pont ezzel kerül be biztonsági hiba?

Nem azt mondom, hogy egy Linux disztribúcióban nincs munka, csak azt, hogy az semmi ahhoz képest, ami abban van, amitől valóban használható lesz (a programok, alkalmazások), illetve hogy viszonylag korlátos azon tulajdonságok száma, amelyben eltérnek az egyes disztribúciók (apache http szervert pld. mindegyikben lehet ugyanúgy konfigurálni).

A sok időre vonatkozó megjegyzést nem fogom. Nincs sok időm, pont ezért nem telepítek minden gépet egyesével. Egyet telepítek minden szolgáltatásfajtából és nekem valóban 10 perc bekapcsolni egy újat abba a poolba, mivel a változó információkat (IP cím, hostnév, esetleg routing) csak egy helyen kell felvennem és utána a gép tudja, hogy mit is kell tennie.

sas már említette, de a FAI nem elégíti ki a fenti követelményeket?
--
ubuntu linux member

Sosem használtam, de a masszív telepítésre akár jó is lehet.

Szia

Melyik az az oprendszer amit ezt tudja?
Berakom a telepito mediat (cd/dvd/floppy) elindul megmondom, hogy oreg olyan legyel mint az a pool, aztan reboot es megy a poolba.

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

Idézet:
Szerző: bra
Dátum: k, 2007-04-24 09:46

Mondjad.
Telepítő: egy normális OS képes arra, hogy a tömeges telepítéseket könnyebbé tegye (pld. Solaris).

link

Red Hat Kickstart ugyanez pepitában.

--
trey @ gépház

Melyiket? Az automatikus telepítést (rengeteg :), vagy azt, amit az utolsó bekezdésben írtam?

Ha ez utóbbi, akkor én ezt használom: http://www.freebsd.org/cgi/cvsweb.cgi/src/etc/rc.initdiskless?rev=1.52

Nem tudom ilyen van-e készen bármelyik Linux disztribúcióban (Red Hatban és így a CentOS-ban van valami hasonló, de nekem problémáim voltak vele és ahogy nézem másnak is. Találtam egy oldalt is anno, amely szerint nem igazán tartják karban, nem tudom ez igaz-e).

Ha egy szolgáltatáshoz új gép kell, két fájlt módosítok, bekapcsolom a gépet és már fut is. Ennyi. Ha inkább másikban kellene dolgoznia, csak a classt kell állítani a DHCP szerverben és a következő rebootkor már oda dolgozik.

A Debian-ban például elég jó tömeges telepítés van (akár egyben, akár gépenként teljesen testreszabható teljesen automatikus telepítés akár hálózatról -l. fai). Ezzel igényeknek megfelelően 10-30 perc alatt fel lehet húzni akárhány gépet függően a közös és az igény szerint eltérő komponensektől (miket akarsz rájuk).

debootstrap?

udv Zoli

Redhat-hoz rpmstrap

Király, köszi.

Idézet:
Mondjad.

(Dokumentáció, support...)

Idézet:
Fordítási paraméterek: mire gondolsz? Arra, hogy a gcc-nek -O2-t adjon, vagy -O666-ot? LOL.

Például ilyen hibát okozhat nem megfelelő paraméterek használata, ami esetleg nem is jön a csomagoló gépén.

Idézet:
A 8000-et vastagon nem értem, de mindegy (bár tényleg királyul néz ki).

Egy disztribúció fejlesztői ennyi csomag bugjait javítja (lásd fenti eset), továbbítja az adott programot fejlesztő felé. Míg esetleg egy program fejlesztői csak a saját kódjukkal foglalkoznak.

Idézet:
Beállítóprogramok: vi-on kívül ritkán használok más beállítóprogramot, főleg az OS paramétereinek állítására, amely unix-szerű cuccoknál jellemzően szöveges fájl.

Más nem így van ezzel. De ezek biztos csak mesterségesen gerjesztett igények.

Idézet:
bár ettől még nem érzem, hogy a Linux disztribúciók jelentősen mást adnának.

Neked lehet, hogy nem, de egy desktop/geek usernek mást ad az LFS, és mást az Ubuntu.

Bocs, nekem nem a desktop jut eszembe a Linuxról. :)

szóval nem futtattad le a fenti parancsot? :-)

Nem, mert:
- nincs egyetlen egy .deb sem a környékemen
- nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy mi van egy .deb-ben és hogy mit tud a dpkg
- nem igazán kapcsolódik ahhoz, amit írok

ilyesmi fájlokra gondoltam,

ar -p /var/cache/apt/archives/adduser_3.102_all.deb control.tar.gz | tar -tz

./conffiles
./postinst
./postrm
./config
./templates
./md5sums
./control

e szerint viszont félreértettelek

Félre. Ez a "megnézik a freshmeaten és csinálnak belőle új .deb-et" része. Lényegében automatizálják azt, amit te is meg tudsz csinálni, ha forráskódból telepítesz:
- gzip progi.tar.gz | tar xf -
- ./configure (függőségkezelés, szól, ha valami hiányzik, te pedig felteszed :)
- make
- make install

A nyílt forrású közösség (na, a unixos közösség) ennek a feladatnak a megoldására csinált 86 féle alternatívát, 86 féleképpen. Ettől önmagában nem fejlődött semmi, nem lett tőle webszervered. Ha úgy tetszik ez a marketing része a dolognak, úgy csomagolod be a programot, hogy könnyebben használható legyen. :)

na, szerintem ez is munka. nekem például tetszik, hogy a Debconf keretrendszer tudja, hogy minek mik a beállító fájljai, odaugrasztja a szerkesztőt, még a konfigjaim verzióit is kezeli és a saját nyelvemen beállíthatok sok mindent.

Vagy tetszik, hogy kifejlesztették az

aptitude install '~thungarian-desktop!kde' parancsot.

1-1 ilyen mérföldkő a könnyebb használatban 1-1 kiadás (vagy ahogy a Debian nevezi: Debian disztribúció).

Még gentoon sem ilyen egyszerű, gyakran csak át kell nevezni az ebuildet újabb verzó számúra, de vannak nehezebb esetek.

Egy olyan desktop disztrót összegyurni ami mindent felismer és beállít, az munka.
És extrém konfigurációk esetén sem csinál hülyeséget.

Na jól megmondtam a semmit :)

Még jó, hogy ott van az a mosoly a végén! Hátha kapsz még pár oktató jellegű hozzászólást! :)
covek@covek.hu

Tuti. A népek imádják, ha hülyeségekkel cukkolják őket és kifejezhetik magasszintű hozzáértésüket egy adott témában. ;)

Treynek meg csak pörög a pagerank felfelé, nő az olvasottság, csengene a píz a hirdetésekből, már persze ha lennének. :)

"Treynek meg csak pörög a pagerank felfelé, nő az olvasottság, csengene a píz a hirdetésekből, már persze ha lennének. :)"

<fun><off><összeesküvéselmélet>
Várj csak, ez most a beetetés időszaka :)
</összeesküvéselmélet></off></fun>

---
A Linux nem Windows, de a Windows se Linux.