Lapszemle: Linuxvilág - júniusi szám

Itt a nyár kétségtelen. Ülök az erkélyen és zuhog az (jég)eső. Akkor miért ülök az erkélyen? Mert csak itt van internet. Mivaaan? Ehh, hosszú. Kibontom a Linuxvilág júniusi számát. Elolvasom az elejét, és egy kicsit elmosolyodok. "Ismerjük meg a 2.6-os rendszermagot", "Modulkészítés nélküli programfuttatás a magtérben", "Írjunk magkódot...". Hmm, csak nem összekevertem valami kertészeti magazinnal? De nem, mert "Linuxvilág" logó van az újság elején. Hmm, érdekesek ezek a magyarított kifejezések. Néha megmosolyogtató a végeredmény. Egyszer próbaképpen beírtam a "kernelhacker" szót egy szótárprogramba. Az eredmény "dióbél csákányos" lett. Huhh. Na nézzük mit tartogat nekünk ebben a hónapban a folyóirat.

A korong: SuSE 8.2 frissítések (Yast, KDE, hdparm, mailman, openldap, stb.), játékok (Barrage, Dosbox, Quake, Quake2, Quake3, Foobillard, teamarena), Apache 1.x, Apache 2.x, Mozilla 1.3, Mozilla 1.4, Opera 7.11_beta2, linux kernel 2.5.69, és a fent említett programokon kívül a magazin cikkeihez kapcsolódó anyagok találhatóak még meg a CD lemezen.

A lap:

A nekem legjobban tetsző cikkek:

  • diff -u: rendszermagfejlesztési hírek: ez a rovat rendszeresen beszámol a Linux kernel fejlesztői ágában történő fontosabb változtatásokról. Azoknak, akik követni szeretnék a Linux kernel fejlesztését, szinte kötelező olvasmány
  • Ismerjük meg a 2.6-os rendszermagot! Ez a cikk egy részletes áttekintést ad a majdan megjelenő 2.6-os kernel fejlesztésének történéseiről, a kernel új funkcióiról, az alapvető változásokról, stb. Az áttekintés 2001. novemberétől indul, amikoris Linus Torvalds forkolta a 2.4-es kernel forrásfáját, és az elágazásból megindult a 2.5-ös devel kernel fejlesztése. A cikket Robert Love írta, a preemptív kernelfolt szerzője.
  • A rendszermag beállításai és fordítása: ez a cikk a 2.5-ös kernel beállításával, fordításával foglalkozik. A cikk ugyan azt állítja, hogy a 2.5-ös sorozat kerneleit sokkal könnyebb elkészíteni, mint a régebbi kerneleket , de saját tapasztalat alapján mondhatom, ez nem igaz. Sok dologra kell figyelnie a 2.4-es kernelhez hozzászokott felhasználónak, mindenesetre a cikket érdemes elolvasni, hiszen sok olyan tippet, segítséget tartalmaz, amelyet jó ha tudunk, mielőtt nekiugrunk a fejlesztői kernelnek. A cikket Greg Kroah-Hartman jegyzi.
  • A magmódú Linux: a cikk a Kernel Mode Linux-ról szól. Mi az a KML? A KML egy módosított Linux kernel, amely lehetővé teszi, hogy a normális esetben a felhasználói térben (user space) futó programok a kernel térben (kernel space) fussanak. A cikk azt világítja meg, hogy hogyan kell egy KLM-képes Linux kernelt összeállítani (foltozás, fordítás), hogy a KML-t mire lehet felhasználni, mik az előnyei, stb. Igazi mélyvíz!
  • A Linux-rendszermag titkosító API-ja: a cikk a kernel új titkosító API-ját (Application Programming Interface) veszi komolyabban szemügyre. Dave Miller és Alekszej Kuznyecov által megvalósított IPsec implementációt jelölték a 2.6-os rendszermagba való beépítésre. Az IPsec a kernelen belül igényli a titkosítási szolgáltatásokat. Mivel egyre nagyobb igény van a titkosításra napjainkban, a fejlesztők egy új API kifejlesztése mellett döntöttek.
  • Halmozható filerendszerek készítése: a cikk egy olyan filerendszerről szól, ahol az új funkciókat nem a megszokott módon adják hozzá a filerendszerhez (azaz nem belekódolják a meglevő filerendszer kódjába) hanem újraírás nélkül is megvalósíthatóak az új funkciók hozzáadása a filerendszerhez.
  • Felületi mintázatok a Blenderben: folytatódik a Blender tutorial. Vasárnap éppen arról volt szó itt a HUP-on, hogy hiányoznak az olyan leírások amelyek segítségével el lehetne sajátítani a Blender kezelését. Hát itt egy ilyen cikksorozat. A jelenlegi cikk a sorozat ötödik része.
  • Az rsync - Az rsync algoritmus lényege, hogy csak az eltérő állományrészeket továbbítja a hálózaton. Azaz, ha van egy Linux disztribúció CD-image file-om, ami hetente változik, akkor nem kell az egész lenyomat-filet újra letöltenem, hanem az rsync segítségével csak a különbséget kell 'ráhúznom'. Most folytatódik Mick Bauer cikksorozata az rsync-ről. A második cikk az rsync-modulok filerendszerszintű beállításával és a kapcsolatok létrehozásával foglalkozik.
  • Operációs rendszerek: folytatódik Garzó András rovata. Ebben a hónapban a UNIX, Linux rendszerek memóriakezelőjének a rendszerhívásokkal való kapcsolatát mutatja be a szerző. Fork(), exec(), stb.

    Huh. Ez a szám tényleg jóra sikeredett (az én szempontomból ;-). Lenne még mit válogatni... Akiket mélyebben érdekelnek az operációs rendszerek (értsd. kernel szinten), azok igazán megtalálják a nekik tetsző cikkeket a júniusi Linuxvilágban. Igazán tetszik az aktuális szám, csak egyetlen dolog volt nekem zavaró benne. A "kernel = mag" megfeleltetés kicsit furcsán vette ki magát némely szövegkörnyezetben. Tudom, hogy a kernel az operációs rendszer lényegét, magját jelenti. De mégis... Lehet, hogy csak nekem furcsa?

Jó szórakozást!

Az lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Hozzászólások

Azert furcsa neked, mert ugy ismerted meg, hogy kernel... De ha valaki azon no fel hogy mag, akkor neki nem lesz furcsa.

Hömm :) Sziasztok.

Köbci két éve folyamatosan felmerül ez a kérdés, és teljesen érthető. (Megjegyzem, az image lenyomat :o)

Ami miatt mégis a magyarítás mellett állok, az akkor látszik a legjobban, amikor két informatikus megpróbál magyarul beszélni. Nem megy nekik :PP

És még ezer indok van rá, de alapvetően a legfontosabb, hogy ma már nem az a cél, hogy NagyKirály legyen az, aki ért a Linuxhoz, és mindenki Istenként boruljon le előtte, hanem hogy megértsük egymást. És ha egy titkárnőnek el akarod magyarázni, mi az a rúting (mert ugye, hivatalosan így kell írni a jövevénykét :), vagy úgy kezded, hogy a gépek közötti adatforgalmat egy útválasztó irányítja, komoly különbségre jutsz.

Az is igaz, hogy a lusta informatikusok szerint inkább tanulja meg százezer titkárnő az összes szakszót, minthogy az a kétezer programozó a magyar neveket, ebben is van valami egészséges hozzáállás :-)))

utóirat: a hacker hivatalosan hekker. És a cracker pedik krekker. csak hogy rémisztő példákat mondjak. Az általunk javasolt betyárról egyébként most jelent meg egy könyv, remélem, hamarosan megkaparintom, a szerzője azt mondta, hogy a betyárok teljesen más emberek voltak, mint akiknek beállítják őket (betyár != bandita), ugyanis egyfajta szent küldetésük volt, hogy az orrukra koppintsanak azoknak, akikkel elszállt a ló. Hmm, ezt még pontosítom, mihelyst meszereztem irodalmi zsákmányom :))

Mindenkinek üdv,

Gyuri

>(Megjegyzem, az image lenyomat :o)

Jolvan na ;-) Gondoltam megprobalkozom kontar modon en is a magyaritassal, de ezek szerint nem megy ez nekem ;-)

>Ami miatt mégis a magyarítás mellett állok,

szerintem nincs ellene senki, csak azt mondom, hogy furcsan veszi ki magat. Egyik kollegam (nagy Windows guru, de titokban amikor senki nem hallja elkunyeralja a Linuxvilag szamaimat, sot!! oldalakat masol ki belole!!!) mondta, hogy O sem mindig ert mindent a lapban. De lehet, hogy csak hozza kell szokni ;-)

>, hogy NagyKirály legyen az, aki ért a Linuxhoz,

NagyKiraly? 3l33t ;-) ezt igy mondjak "nagykiraly" nyelven ;-)

> Ugy egy eve beleneztem egy Linuxvilagba, es szetfagyott az agyam a "magfoltozas " szotol :-)

Én egy éve komoly keresést indítottam a patch magyarítására, mivel nem akartam, hogy (a szabályok értelmében) fél éven belül pecselni kelljen. "Hivatalos" fordításként találkoztam még a javítócsomag-alkalmazással, és a patkolással. Esetleg jobb lett volna, ha ennél maradunk? :))) Vagy használhattuk volna patch-nak is, csak akkor is a pecselés mellett törünk lándzsát. (Mivel a jövevényszavak, ha nincs rá jó magyar szó, egy idő után magyar "fonetikus" átírással be kell kerüljenek a szóhasználatba. Ez a szabály. Így járt a file is. Ma már hivatalosan fájlnak kell írni, mivel nincs szabályos fordítása. És most ne indítsunk külön szálat a "de mi van az állománnyal" címmel.. )

de legalább szétfagyott, és nem frízelt.. :))

Igazabol a megoldas az irc es az internetes underground-ban keresendo. Nemelyik "elit" arc ugy gondolja, hogy ha nehany betut szammal helyettesit akkor attol nagyon c00l lesz. Es ebbol szarmaznak a deface oldalakon eloszeretettel alkalmazott 3l33t szovegek

P3ld4ul |-|4 3n 1gy 1r0k 4tt0l n4gy0n rvl3z l35z3k.

;-D

Legyünk már egy picit igényesek a saját nyelvünkkel szemben! Ha anno a nyelvújítás korában is szartak volna a megfelelõ magyar szó keresésére, kitalálására, akkor ma milyen nyelvet használnánk?

Valóban néha nehéz rájönni, hogy az adott magyar szó/kifejezés minek a megfelelõje, de ezen könnyen lehet segíteni, ha zárójelben, vagy lábjegyzetben az elsõ elõfordulásnál ezt egyértelmũvé tesszük.

Akit ennek ellenére zavar, az miért magyarul olvassa a szakirodalmat? Az újdonságok egyébként is angolul jelennek meg ezután is...

Ës még egy félreértés elkerülése végett: NEM a titkárnõk és a takarítónõk és a kukás bácsik miatt kell a fordítás! Nekünk magunknak kellene, akik naponta használjuk ezeket a kifejezéseket, hogy természetes igényünk legyen.... és, hogy ne egy "szemetes" nyelvet hagyjunk az utókorra...

(hál' Istennek te sem Schraubenzieherrel nyitod ki a számítógépházat...)

Sziasztok!

Köszönöm a véleményeket, igyekszünk majd több zárójelet használni :)). Valóban bevezettük a szótárat, sajnos az a tapasztalat, hogy mindenkinek más az új, így nemigen tudjuk, hogy mit tegyünk bele, és mit ne. Például van, akinek magától értetődő, hogy a logging magyarul naplózás, de lövése sincs, hogy a link hivatkozás. Van ugyan egy szótár is, amit igyekszem kovácsolgatni (ez a szotar.kiskapu.hu), de még gyerekcipőben jár, sőt, a kiadón belül három szótár van, amiket most igyekszünk majd összefésülni.

Akárhogy is, ha felmerülnek szavak, amikre jó (vagy jobb) fordítást találtok, kérlek titeket, küldjétek el nekem, megvitatjuk, lehozzuk stb. Lényegében ez a válaszom is a Nagyobb lesz-e a káosz kérdésre is, hiszen csak akkor van keveredés, ha (ahogy írtátok) nem tisztázódik le szakmán belül egy-egy szó jelentése. Van ugyan jónéhány levlista és fórum, ahol ezeket a szavakat beszélik, de az a tapasztalatom, hogy vagy csak nyelvi, vagy csak szakmai oldalról vizsgálnak meg egy-egy dolgot (tisztelet a kivételnek), remélem, sikerül megtaláljuk a középutat.

a szotar.kiskapu.hu elején egyébként írok egy-két pontot, amit mi igyekszünk figyelembe venni, ezek néha különösen megnehezítik a keresést, de tapasztalatom szerint nagymértékben javítják a jelölt életben maradásának esélyét :)


Még egy gyors gondolat: Teljes mértékben egyetértek a legyünk igényesek elvvel! És nálam ehhez hozzátartozik az is, hogy (és nem sértésnek, de igenis megfontolni valónak szánom): ha valaki angolul beszél, akkor beszéljen angolul, ha valaki magyarul, akkor viszont beszéljen magyarul, így elkerülhetjük, hogy összekeveredjenek a nyelvek, és félreértések szülessenek.

Mindenkinek üdvözletem,

Gyuri

Már annyi hozzászólás volt a cikk kapcsán, hogy szerintem simán megérdemli a jó osztályzatot :-)