HOVD 2006 - Kedvenc szerver operációs rendszer / kedvenc BSD rendszer jelöltek

Bejelentés

Mostantól 24 órán keresztül lehet módosítási kérelmeket postázni a címben említett jelöltekre. A tavalyi két kategória jelöltjei:

Kedvenc szerver operációs rendszer:

  • aix
  • dragonfly bsd
  • freebsd
  • gnu/linux
  • hp-ux
  • irix
  • netbsd
  • openbsd
  • solaris, opensolaris
  • tru64

Kedvenc BSD rendszer:

  • desktopbsd
  • dragonfly bsd
  • freebsd
  • freesbie
  • netbsd
  • openbsd
  • pc-bsd
  • picobsd
  • securebsd
  • trustedbsd

A módosítási kérésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kategória szavazásra!

Példa:

Ha a jfs helyett foo-t szeretnél, akkor:

- jfs
+ foo

Ha az ubuntu helyett bar-t, akkor:

- ubuntu
+ bar

és így tovább.

( poliverzum | 2006. 11. 19., v – 18:59 )

+ GoboLinux

Megérdemli, hogy külön operációs rendszernek tartsák, egyrészt mert épp itt a HUP-on sokan lehurrogták, hogy nm "igazi" Linux, másrészt talán valóban különbözik is tőle annyira, mint a BSD, mer5t szakít a filerendszer POSIX-szabványával.
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Mondjuk hogy őszinte legyek, én magam sem tartom független oprendszernek a gobót, "csak" egy különleges linux disztrónak. Ennyiben tehát egyetértek toros-sal. De akkor nem jogos viszont, hogy egyesek itt azzal heccelődnek, hogy nem "igazi" linux! Mert ezesetben tessék elismerni, hogy a GoboLinux egy minden szempontból teljes értékű, "igazi" linux disztribúció! Max egyeseknek nem tetszik. Amihez joguk van. De attól a Gobo még igazi linux disztró!

-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Szerintem belefér, csak megpróbáltam alkalmazkodni az itteni véleményhez, hogy nem oda tartozna. De erre jöttök, hogy mégis odatartozik. Eszerint TI cáfoljátok a MAGATOK korábbi véleményét!
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

A filerendszer HIERARCHIÁJÁRA gondolok: a /usr, /etc, /opt, /sys stb könyvtárakra. Idézet a honlapjukról:

"A GoboLinux egy alternatív Linux disztribúció, amely újradefiniálja a fájlrendszer-hierarchiát.
A GoboLinuxban nincs szükség külön csomagkezelőre, minthogy maga a fájlrendszer a csomagkezelő: minden program a maga saját, külön mappájában van elhelyezve, mint például /Programs/Xorg/7.1/ és /Programs/KDE-Libs/3.5.3."

További idézet:

"A GoboLinux egy olyan Linux disztribúció, amit új fájlrendszer-hierarchia jellemez, mely eltér a Linux rendszerek hagyományos Unix-örökségétől. Alapvetően ez azt jelenti, hogy nem alapul olyan mappákon, mint például a /usr és a /etc, Az alternatív hierarchia központi elképzelése az, hogy minden fájlt, ami egy bizonyos alkalmazáshoz tartozik, egy a saját különálló altartalomjegyzékben tárolunk, mely az adott alkalmazáshoz tartozik; azért vannak nekünk olyan jegyzékeink, mint például /Programs/FooPlayer/1.0/lib .

Hogy a rendszer meg is találja ezeket a fájlokat, logikailag csoportosítjuk őket pár tartalomjegyzékben, mint például a /System/Links/Executables, s ebben, mint már kitalálhattad, szimbolikus linkek szerepelnek minden, a Programs könyvtár alatt szereplő végrehajtható állományhoz.

Azért, hogy fenntartsuk a kompatibilitást a hagyományos Unix/Linux alkalmazásokkal, léteznek olyan szimbolikus linkjeink is, amik emulálják az Unix-struktúra bejegyzéseit. Például /usr/bin, -> /System/Links/Executables, és /sbin -> /System/Links/Executables (ez a példa megmutatja, hogy az ugyanazon kategória fájljai közti önkényes megkülönböztetéseket szintén eltávolítottuk)."

Egyebekben pedig a már magyarul is elérhető honlapjukra a link, ahol sok további jó cikk van:

http://gobolinux.org/index.php?lang=hu_HU

-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Kedves hrgy84, igazán nem akarlak bántani, mert rajtad kívül más is beleesik a hibába errefelé, hogy úgy kritizál dolgokat, hogy nem néz utána előbb. Benned legalább megvan a jószándék a tájékozódásra, mert azt írod, érdekel, hogyan oldják meg. Van szerencsém tehát felhívni a figyelmedet egy ezzel kapcsolatos remek címre, magának Hisham Hashem Muhammadnak a tollából (billentyűzetéből...), mely nekem hála már magyarul is elérhető, s épp az általad felvetett kérdésre (is) ad választ (többek között). Íme a közvetlen link rá, aztán egy idézet belőle:

http://gobolinux.org/index.php?page=doc/articles/clueless

illetve a GoboWikimbe is beraktam magyarul:

http://linux.birodalom.net/gobowiki/index.php/Nem_vagyok_tan%C3%A1cstal…

És akkor most az idézet, de ajánlatos az egész cikket is végigolvasni:

"``Oka van annak, hogy a dolgok olyanok, amilyenek ''

Ezt valamit, amit állandóan hallok, gyakran követi egy magyarázat a /, /usr és /usr/local, és/vagy a /bin és /sbin közti különbségről. Értem a különbséget (lábjegyzet 1). Ha eltöröltem ezt a három szintű megkülönböztetést, annak az az oka, hogy hiszek abban, miszerint van más mód is azon problémák orvoslására, amik e hagyományos megkülönböztetést életre hívták. Egy GoboLinux rendszerben semmi érv nem szól amellett, hogy legyen különálló /usr és /usr/local azért, hogy elkülönítse a disztribúció által szállított programokat azoktól, amiket a felhasználó fordított magának. Mindegyik program természetes módon elkülönített, és pontosan ez is a legelső helyen említhető szándékunk azok közül, melyek végül a GoboLinux létrejöttéhez vezettek.

Az a történelmi ok, amiért az Unix-rendszerek tartalomjegyzékeinek egy része közvetlenül a gyökérkönyvtárból ered (/bin, /lib, /sbin), ellentétben azokkal amik a /usr könyvtárból nyílnak, nos az nem más, mint hogy így módodban áll bebootolnod egyfelhasználós üzemmódban, csupán ezen, a gyökérből nyíló fájlokat használva, megjavítandó velük a /usr könyvtárfa esetleges hibáit. Ez azonban csak „vallási hittétel”. Amikor meg kell mentenem a rendszeremet, inkább egy teljesértékű Linux rendszerrel felszerelt LiveCD-t használok, ami még grafikus környezetet is biztosít a számomra, az megengedi nekem, hogy böngésszem a világhálót és ott keressek megoldást a problémámra, és egyáltalán, egy teljes rendszer minden lehetőségét felhasználhassam a javítás érdekében. Tisztában vagyok azzal, hogy mi volt az értelme a régi rendszermentési megoldásnak évtizedekkel ezelőtt, de mostanság már sokkal jobb megoldással is rendelkezünk.

A bin és sbin közti megkülönböztetésének nincs értelme a jelenlegi kontextusban. A történelmi evolúció őrült önkényes megkülönböztetésekre vezetett, mint például a ping és traceroute külön tartalomjegyzékbe helyezése (képtelen vagyok felfogni, miként tarthatja valaki bármiképp is különböző programosztályba tartozónak e kettőt).

Egy Unix-rendszer az engedélyek rendszere. Ha az az óhaj, hogy valamely parancs csak rendszergazdai joggal legyen futtatható, akkor a megoldás: chmod 700 a megfelelő állományra, és kész. Azt gyanítom, hogy a programok megkülönböztetésének hagyományos rendszerét talán amiatt találták ki, hogy csökkentse a programok számát a normál felhasználók $PATH-jában. A mai Linux rendszerekben, lévén hogy akad akár 400 vagy 500 program is a $PATH-odban, ennek a megkülönböztetésnek semmi értelme.

A cikkben szereplő 1-es lábjegyzet szövege:

Azok számára, akik még mindig csodálkoznak (illetve akik meg szeretnének győződni róla, valóban értem-e a három könyvtár közti különbséget), a három fő könyvtárba csoportosítás lényege: Fájlok, amiket egyfelhasználós rescue-üzemmódban el kell tudni érni a root-partícióról; a disztribúció által szolgáltatott állományok; és a rendszergazda által elkülönítetten telepített programok (ez a megkülönböztetés változhat a különböző Unixokon, de főleg ez az, ami szerint a Linux disztribúciók dolgoznak, olvass utána). A hagyományos programok mennek a /bin-be, és a programok, amiket a rendszergazdának szántak, az /sbin-be."

EDDIG AZ IDÉZET. Remélem kielégítő választ adtam!

-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

A fentebb belinkelt cikkben szó van arról is, mi a különbség és a hasonlóság az adott cél GoboLinux beli megvalósítása, és a más oprendszerek (pld Mac OS X) beli megvalósítása között, és Hisham ezzel kapcsolatban miért épp úgy döntött, ahogy. Olvasd el Gabucinó, mielőtt kötekedel!

Különben meg te vagy itt a legutolsó, akinek érdekel a véleménye - igazság szerint annyira távol állsz az általam felállított rangsorban, hogy az is kérdéses, benne vagy-e egyáltalán!
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

[személyeskedés]
Na most már én is ráuntam. Nem vagy te egy kicsit beképzelt?

Egyébként megnéztem volna a GoboLinuxot, ha nem vetted volna el a kedvem a nagyképű hozzászólásaiddal. Akárhogy is nézem, de sokaknak nem a Gobo-val van a baja, hanem azzal, ahogy viselkedsz. "Lefordítottam az oldalt, lécci tapsoljatok meg, mert de ügyes vagyok, hálásak lehettek." Jó elhiszem, hogy a Linux über alles, főleg a Gobo, de azért, mert az OpenBSD-seknek nagy az arcuk, de te visszavehetnél belőle.

Egyébként elhiszem, hogy Gabucino is rendszeresen beszól mindenhova, csak egy szavad nem lehet rá, ameddig te is így viselkedsz.
[/személyeskedés]

Bocs mindenkitől, de most meguntam. Már egy ideje akartam írni.

Engem az fog meg, h. a csomagkezelőnek nem csak az a feladata, hogy a csomagok fájljainak helyét jegyezze. Vizsgálja a függőségeket, ráépülő program képes letölteni a netről a függőségek csomagjait, stb... Az még ok, h. külön könyvtárban, nekem is van /opt könyvtáram... :) De pl. gobon hogy telepít az ember wine-t, h. ahoz legalább 5 másik wine-* csomag kell? (Leszámítva a hivatalos honlapról való forrás/előfordított csomagot.)

Vannak szkriptek, amik megoldják ezt. InstallPackage, Compile, stb. A részleteket nem ismerem, azaz nem tudom hogyan csinálja, bár rémlik mintha a configure file-ot nézné át ahhoz hogy tudja mi kell a proginak. (forrásból fordításnál). Bináris csomagnál meg van valami Resources könyvtár a csomagban, benne egy Dependencies nevű szöveges állománnyal. Mindenesetre telepítés közben többször volt nálam hogy hiányolt valamit, s olyankor képes volt azt letölteni a NET-ről pótlólag, azaz ez nem probléma, meg van oldva nála.

-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Kedves BaT, az rpm csomag nekem is szimpi. Elárulom ugyanis, hogy bár némi manuális barkácsolással, de rpm-es csomit át lehet ültetni GonoLinux alá is... én pld az OOo magyar változatára úgy csináltam csomagot a Gobo alá, hogy vettem az rpm-es változatát, felraktam, aztán CreatePackage OpenOffice ...

Ami viszont az rpm kizárólagos használatát illetné, hogy az legyen a rendszer csomagtípusa mint default, nem jó ötlet. Ha csak rpm-re azaz bináris csomikra hagyatkozol, s az ezt kezelő csomagkezelőre, azonnal meg leszel lőve amint nem lesz meg valami progi rpm-ben, és forrásból fordítasz. Vagy ha megvan ugyan rpm-ben, de te mégis forrásból fordítanád, mert optimalizálni akarod a magad speckó igényeire, vagy csak hogy gyorsabb legyen az a progid. Az ugyanis (a forrásból fordított) nem fog bekerülni az adatbázisodba... minthogy nem a csomagkezelődön keresztül telepítetted.

Különben meg ez értelmetlen vita. Nézd, a Gobónál ez van. Én jónak tartom, de ha nem tartanám jónak, akkor is megbarátkoznék vele, viszonzásul a tiszta, átlátható rendszerért. Jó érzés véginézni a /Programs-on, és LÁTNI, hogy mi van fenn a rendszeremen. Egyetlen pillantással...

A Gobo csomagkezelése különben nem példa nélküli: nagyon távoli analógiákat talán a gentoo csomagkezelésével lehet benne felfedezni.

-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Azert jo lenne ha utanna neznel dolgoknak mielott hulyesegeket irsz.
Az rpm/deb csomagokat is ujra lehet forditani sajat igenyednek megfeleloen, es fel is lehet rakni oket, ugy hogy a csomagkezelo tudjon rola, tovabba minden egyebb forrasban meglevo progibol lehet deb/rpm-et csinalni.

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

Ha nem kerülte volna el a figyelmedet: BINÁRIS deb csomagokról beszéltem. Különben meg, kerülőúton természetesen mindent meg lehet oldani. Kérdés, hogy mekkora macerával.

-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Ha nem kerulte volna el a figyelmedet csomag kezelesrol volt szo, deb/rpm is kepes forrasbol telepiteni (debian akar a teljes rendszert is, mint a gentoo), nem ertem mi ez a megkulonboztetes, hogy BINARIS, gobo nem hasznal BINARIS csomagokat?

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

A Gobo is használ bináris csomagokat. Megvan az összes bináris csomag, ami kell egy teljes rendszer felépítéséhez, azaz minden ami szerepel az LFS-ben és a BLFS-ben, meg még ezeken felül is néhány. Ezek mind úgynevezett "hivatalos" csomagok. Jóval több a száma a "nem hivatalos" (a fordításomban "hozzájárulási"-nak nevezett) csomagoknak. Akadnak tehát bináris csomagjaink, mindazonáltal be kell valljam hogy ezek száma meglehetősen csekély szinte minden más disztró bináris csomaggyűjteményéhez képest. A gobo ugyanis alapvetően forrásorientált. A fordítási folyamat előírásait tartalmazzák az úgynevezett "recipék", na ezeknek a gyűjteménye az, ami főként növekszik, nem a bináris csomagoké. Filozófiánk, hogy az egyetlen biztos forrás ami minden proginál rendelkezésre áll - nos az maga a forrás, az eredeti tar.bz2 állomány. Ha az megvan, és normálisan készítik el (pld Autoconf), akkor lefordítható igen könnyedén, sőt, még a függőségei is kiderülnek. És ehhez nem kell valami speciális agyonfoltozott forrással rendelkezni saját forrásgyűjteményben, egyszerűen az eredeti forrásprogira van szükség, ami a project lapjáról letölthető.

-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/gobophpbb
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

( york | 2006. 11. 19., v – 19:56 )

Sereghajtok:
Kedvenc BSD rendszer:
- securebsd 0% (0 szavazat)
- trustedbsd 0% (0 szavazat)
- picobsd 0% (1 szavazat)

Kedvenc szerver operációs rendszer:
- irix 0% (1 szavazat)
- tru64 0% (2 szavazat)
- dragonfly bsd 0% (3 szavazat)

York.

------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

( Gabucino | 2006. 11. 19., v – 22:21 )

Kedvenc szerver operációs rendszer:

+OpenVMS
+Mac OSX Server

( szdl | 2006. 11. 20., h – 01:20 )

Én gyakran hasznalom az OliveBSD-t, nem tudom mennyire külön kategoria az OpenBSD-hez képest.

+nekem is eszembe jutott a teljesség kedvéért a MacOSX szerver és a VMS.

( saxus | 2006. 11. 20., h – 09:22 )

Windows Server miért nincs közte? xD

( Hunger | 2006. 11. 20., h – 12:04 )

-trustedbsd
+anonym.os

(Mivel a TrustedBSD nem külön BSD rendszer, csak egy project a FreeBSD-n belül, Anonym.OS viszont egy különálló OpenBSD alapú LiveCD, még ha csak egy konferenciára is készült és azóta már nem fejlesztik.)