Az Ausztrál Nemzeti Bank Linuxra migrálta adattárház adatbázisát

Linux

Az Ausztrál Nemzeti Bank Linux alatt futtatja a világ egyik legnagyobb adattárházát, amelynek a mérete 11 TB körüli és 30 GB-nyi tranzakciót dolgoz fel naponta. Az adattárház a bank minden fontosabb szektorában használatos. A rendszert a régi SUN Solaris/SPARC platformról cserélték Linux/Intelre. Az új infrastruktúra 10 darab 4 utas Intel Itanium szerverre, Red Hat Linuxra és Oracle 10g adatbázisra épül.

A Computerwold cikke itt.

Nyilván viccnek szántam. :)
Egyébként az eredeti szövegből számomra nem derül ki egyértelműen, hogy az adatbázis mérete ekkora-e, de ha igen ez akkor is csak szemlélet kérdése. Tulajdonképpen a hagyományos értelemben vett filerendszer is egyfajta adatbázis. :P

Ami inkább jó móka lehet, az a "backup" megoldása ekkora méreteknél, mivel előírás, hogy a bankoknak legalább 5 (egyes helyeken 10) évre visszamenőleg fel kell hogy tudják mutatni a tranzakciókat és minden számlával és szerződéssel kapcsolatos információkat. Ráadásul sok mindent papíron, így elég jó kis raktárral kell rendelkezni, főleg ott, ahol csak a napi tranzakciós forgalom eléri a 30 gigát... :D

Nem kell annyi. Ekkora rendszernél az adatok duplikálását megcsinálja maga a storage (snapview, clone, business copy volume - melyik gyártó melyik technológiánál hogy hívja), ez kevesebb, mint 10 perc alatt lefut. Utána majdnem 24 órád van, hogy lementsd az adattömeget egy másik gépen, ami csak ezzel kell hogy foglalkozzon. Az ultrium 3-as fejek kb. fél tera / óra sebességgel dolgoznak, ha nekem kéne ilyet méretezni 4-et, max. 6-ot raknék egy librarybe, az elég. Persze nem ismerjük a rendszer SLA-it, de nem on-line tranzakciós rendszerről van szó, nem üzletkritikus, így nem hiszem, hogy nagyon mellé lövök a valóságnak.

Erre valok az archiv rendszerek (nem osszetevesztendo a backuppal)
Pl az IXOS, igy kordaban lehet tartani az adatbazismeretet, megis online elerhetoek maradnak azok az adatok amik az archivalasi futasok utan kikerulnek az adatbazisbol.
(ehhez regebben WORM jukeboxokat, manapsag pedig Write only HDDket hasznalnak pl IBM DR550)

( vomberg | 2006. 09. 04., h – 11:34 )

Azért ezekből a hírekből nekem az jön át, hogy ezek a nagy migrálások általában régebbi/más UNIXról történnek. Bár azt nem tudom, hogy az ilyen nagy (pl. banki) rendszerek futnak-e pl. Windowson, mert még mainframe-ekről tudok ebben a szektorban.

( buran | 2006. 09. 04., h – 12:39 )

Szerintem 11TB az nem lehet a világ (egyik) egyik legnagyobbja. Magyar bankoknál is akad 5-6TB-s; a telekom cégeknél még több lehet...

;-(

( uid_228 | 2006. 09. 04., h – 13:27 )

Én csak azt nem értem, hogy filerendszer helyett miért Oracle BLOB-ban tárolják azt a sok pornót. :)

Mindenesetre impresszív méretű, az tény. Kíváncsi lennék rá (mindenféle flame nélkül), hogy vajon miért a Linux és miért nem a Windows mellett döntöttek. A cikk nem említi, hogy a Windowst kipróbálták volna. Vagy miért nem vmi újabb sunos cucc mellett, a régi E10k helyett.

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

Szerintem Windowst meg nem vizsgaztattak ekkora adatbazison, ilyen vasaskon. Valoszinuleg a Linux/BSD/.. rendszerek, konyebben testreszabhatok egy ilyen feledat megoldasahoz. Es talan, a bank nem szerette volna, ha valami rejtett dolog miatt az amerikai ugynoksegek hozzaferhetnenek az adatokhoz, persze ez lehet, hogy csak egy Urban Legend.

( Nagyapa | 2006. 09. 05., k – 05:31 )

Lehet, hogy S. Balmert elfelejtették megkérdezni a dologról a migrálás előtt, de "sebaj" már biztos úton van ausztrália felé.