Újabb magyar az űrben?

Offtopic

A világ ötödik űrturistája magyar lehet. A neve Charles Simonyi, magyar származású amerikai szoftverfejlesztő. Ha fizikai állapota megengedi, a többhónapos felkészítés után akár már jövő tavasszal űrhajóba szállhat. Simonyi Károllyal és az egyik első amerikai űrhajóssal, John Glennel a Magyar-Amerikai Koalíció washingtoni fogadásán készített interjút a hírTV.
http://www.hirtv.hu/?tPath=/musorok/&article_hid=45530

Sajna nincs több írott anyag róla, meg kellene nézni az interjút.
Mindenesetre arcra nekem öregnek tűnik a "kis" Simonyi. Mark Shuttleworth-nek kevesebb haja van, de jobb karban levőnek tűnik, ráadásul ő 5 éve kezdte a fölkészülést.
Azért drukkolok a "kis" Simonyinak. Ha van pénze, költse nyugodtan űrutazásra (alternatívaként ideadhatná nekem is).

  • 1777 megtekintés

( tamaas | 2006. 05. 10., sze – 13:30 )

Beh szeretném látni Anettka arcát mikor felolvassák neki ezt a hírt. :-DDD

( gsimon | 2006. 05. 10., sze – 13:49 )

Csak a félreértések végett, Charles Simonyi nem magyar. Magyar _származású_ az lehet, de ha magyar lenne, akkor Simonyi Károlynak hívnák (lásd Imre Kertesz, ekezet nelkul, bár ő nem 'magyar', legfeljebb 'magyarországi' származású).

Anettke meg megtanulhatna annyit a magyar nyelvtanból, hogy vegyes hangrendű neve nem mély toldalékot kap, lásd pl. zsakettben és nem zsakettban, plakettet és nem plakettot, maketthez és nem maketthoz.

Na, jó. Kicsit durva lett, de fenn beraktam a magas és mély hangrendű magánhangzókat.
Tehát a vegyes hangrendűek után mély toldalék kell, kivéve, ha összetett a szó, mert akkor az utolsó szó hangrendje dönt.
Az Anett vegyes hangrendű, és mély toldalék kell mellé, vagyis -ka.
Anettka, Józsika, Adélka....
Anettke, Józsike, Adélke...

A dolog azer kisse arnyaltabb, ugyanis pl. i-bol, e-bol a-bol van (no jo volt) mely es magas hangrendu is, ugyhogy ha sokat kutakodsz, akkor foleg i viszonylataban talalsz erdekes dolgokat is :-) toldalekok viszonylataban ;-) (pl. ok hiznak, es nem hiznek...) Amugy meg eleg sok esetben "nem hangzik" rosszul a masik hangrendu toldalek sem :-)

Zsiraf

A 'Dzsenifer', 'Hozéarmandó' meg 'Dzsoki' elfogadása óta ezen már nem csodálkozom, már csak azon, hogy 'Lacike' meg 'Pistika' nincs még.

A gondom meg pusztán az az ilyen nyelvi szörnyszüleményekkel, hogy (mint az egyik fenti hozzászólásból is látszik,) ha elégszer hallja az ember, természetesnek veszi az ilyesmit, a spontán kialakult nyelvérzéke eltompul, és ha ez elég embernél bekövetkezik, akkor a nyelvünk silányul el ezzel.
Szomorú, hogy bár a történelemben már annyiszor próbálták ezt akár erővel is sikertelenül elérni, most a divatmajmolás meg az emberi igénytelenség gond nélkül megteszi. Hát, Kazinczy-ék a siralmasságnak erre a fokára már valószínűleg új kifejezést vezettek volna be...

Oh, nekem angol nyelvteruleten mindig udvariasan el kell magyaraznom, hogy nem "dzsanosz" es nem "xerep" a nevem. Kiveve, ha szobeli bemutatkozassal kezdunk:) Simonyi amugy mar felnott fejjel ment ki az USA-ba, az apja a BME-n tanitott elmeletei villamosagtant (es az egyik kedvenc konyvem, a Fizika kulturtortenete szerzoje), es meg lehet erteni, hogy angolositott (francnak van kedve allandoan magyarazni a neve kiejteset - gondoljunk csak Andy Grove-ra, Edward Teller-re, John von Neumann-ra...).

Nem hinném, hogy ez áll a dolog mögött, mert akkor a vezetéknevét is is kb. "Shimonye"-nak kellett volna átírnia. Amúgy ahogy észrevettem (igaz, ezek németek voltak), senki nem vette zokon a náluk megszokott kiejtéstől való eltérést, ha pedig levélben kellett előre egyeztetni, akkor egész egyszerűen zárójelben odaírtuk a kiejtett formát, mint ahogy a vezetéknév után is ki lehet tenni a vesszőt, jelezvén, hogy más a sorrend, pl. Szabó, Ferenc.

Érdekes módon pl. Márai Sándor és Bartók Béla nem változtatta meg a keresztnevét, pedik az ő neveik nem annyira 'nemzetközi' hangzásúak, mint Neumann, Teller és Wigner esetén.

"Szívet cseréljen az, ki hazát cserél" /Tompa Mihály/

( Kiskübi v | 2006. 05. 10., sze – 14:40 )

Hogy egyeseknek mire nincs pénzük... Kíváncsi vagyok, mikor gyűlik össze pl. RMS-nek egy űrutazás 1%-a. Vagy bármelyik hacker-nek, vagy egyetemistának, hobbistának, akiknek kedvenc szoftvereinket köszönhetjük. Vagy akárkinek, aki napi 8..x órát dolgozik a béréért, legyen akármilyen jó szoftveres...

Nem azt mondom, Simonyi tényleg nagy koponya. De ha Igazán Nagy Koponya lenne, akkor ezt a pénzt nem arra költené, hogy több tonna oxigént elégessen, ahhoz, hogy megkukkolja a Földet kicsit messzebbről. (Persze biztos nagy fíling).

Nem az irígység beszél belőlem, én ha tehetném se mennék űrutazni.

Csak magánvélemény... mindenki másét tiszteletben tartom.

Pedig ez eléggé "savanyú a szőlő" típusúra sikeredett.

A pénz semmi másra nem jó, csak arra, hogy mások munkáját megvedd vele. Az űrutazás meg fontos dolog - érdemes lenne az emberiség legalább 3-4%-át ezen a problémán dolgoztatni, mert ha nem indul be a Mars kolonizációja 50 éven belül, akkor az emberiség túlélési esélyei igen alacsonyra csökkennek.

wikipedia szerint amugy aktiv "filantrop":

Simonyi has been an active philanthropist, establishing the Charles Simonyi Professor of the Public Understanding of Science at Oxford University, the first occupant of which is Richard Dawkins. In January 2004, Simonyi created the $50 million Charles Simonyi Fund for Arts and Sciences, through which Simonyi plans to support Seattle area arts, science, and educational programs. Initial grant recipients include the Seattle Symphony ($10 million), and the Seattle Public Library ($3 million). In 2005, the Fund donated $25 million to the Institute for Advanced Study.

> Pedig ez eléggé "savanyú a szőlő" típusúra sikeredett.

Gondoltam, hogy lesz, aki félreérti, ezért mondtam, hogy nem magam miatt...

> ha nem indul be a Mars kolonizációja 50 éven belül, akkor az
> emberiség túlélési esélyei igen alacsonyra csökkennek.

Szerintem már elkezdtek csökkenni. Csak mindenki ,,másvalaki problémájának'' tekinti. A befolyással és pénzzel rendelkezők meg nem is törődnek vele, hogy egy napon pl. kevés lesz a Zoxigén meg a tiszta víz (még kevesebb, mint ma). És azon a napon nem fog számítani, hogy ki hány millát fektetett be mindenféle tudományos alapítványba, hacsak nem _ezekkel_ a dolgokkal foglalkoznak.

Arra semmi esélyt nem látok, hogy 50 vagy akár 150 éven belül megoldjuk, hogy elegendő oxigén legyen a Mars légkörében. Sem azt, hogy megfelelő hőmérséklet legyen. Talán kisebb cellákban, épületekben, de ez veszélyes, kényelmetlen (nekem nincs kedvem átmenni egy lukba), drága. Utazási idő kb. 2 év, úgy tudom. Az utaztatás egy emberre jutó oxigénfelhasználása tutira nagyobb, mint amennyit egy ember egy életben fölhasznál. Akkor meg nem értem, kinek jó kolonizálni a Marsot. Kisebb a gravitáció, ez nem tenne jót a gerincünknek - a természet nem oda csiszolt minket... az emberek nagy része már az utazásra sem alkalmas, nemhogy ott élni.

És még az Internet sincs kiépítve. :) Még a rádiósugárzásnak is percek kellenek, hogy átszaladjon a két bolygó között.

De ha egész véletlenül mindez bukna több tényező szerencsés (vagy szerencsétlen) együttállása folytán, akkor is csak ideiglenesen oldanánk meg a problémát, mert a Mars jóval kisebb, mint a Föld. Nem sokáig férnénk el rajta. Ha csak keveseket vinnénk át, az se lenne valami hosszú távú megoldás.

Az legalább jó, hogy foglalkozol a dologgal. Kevesen vagyunk így.

A lényeg: amíg nem tudjuk megoldani itt a Földön a problémáinkat, addig máshol sem fogjuk tudni.

> érdemes lenne az emberiség legalább 3-4%-át ezen a problémán
> dolgoztatni

Egész jó ötletnek tűnik, ugyan nem az űrutazásra gondolok, hanem a túlélésre úgy globálisan...
Természetesen publikusan elérhető részeredményekkel, hogy az is tudjon ötleteket adni vagy agyalni, aki nem került bele a projektbe. :)