MINIX 3.1.2 beta2

UNIX, UNIX-szerű

Andrew Tanenbaum kiadta a kisméretű UNIX klónnak, a MINIX-nek a 3.1.2-B2-es verzióját. A kiadás egyik legnagyobb újdonsága az X Windows rendszer.

A 3.1.2 beta főbb tulajdonságai:

* X Windows
* New base commands: tcpstat, udpstat, truncate, pax, top, readlink, packman.
* New packages: ack, bison, cvs, elvis, emacs, flex, gnu coreutils, gzip, kermit, lynx, m4, gmake, nawk, nvi, openssh, openssl, perl, python, vim, wget, antiword, zsh, irssi, ncftp, xv, texinfo, nethack, ncurses, slrn.
* New system calls and libraries: symlink(), lstat(), readlink(), getprotobyname(), getloadavg(), getsockopt(), seteuid() and setegid(), truncate(), ftruncate(), F_FREESP for fcntl(), fchdir(), bsd fts library, plus fake but usable setgroups() and initgroups()
* PCI driver with support for TI1225 Cardbus controller
* New reliability features including automatic recovery from certain driver crashes
* Improved installation allowing more user control over what is installed on small disks
* Many various bug fixes, various extras to make porting applications easier
* Primitive virtual memory (enough for X to run; better VM will be in 3.1.3)
* Initial root filesystem is a filesystem in the system image, in which a script mounts the real root
* A binary package installing mechanism, from the install CD or network, called packman.
* Disk driver performance improved by 10x and LBA48 now supported in AT driver

A bejelentés itt.

( bra | 2006. 03. 30., cs – 16:35 )

Innen szép nyerni. (gyk: lenyomni a Linuxot :)

Ahhoz ingyenessé kellene tenni.

A tanárbácsi (Tannenbaum) megírja a programját, a könyvét, amit a diákoknak érdemes jó drágán megvásárolniuk, különben véletlenül sem fognak átmenni a vizsgán.

Mindenkinek jó, a diák átmegy a vizsgán, miközben a tanárbácsi is keres egy kis pénzt. Nem?

Legalábbis Magyarországon így szokott menni...

Egy bajom van vele, hosszú a végén a forráskód. Vagyis én azt nem tettem volna bele a könyvbe, esetleg külön kötetként, és akkor azt a részt (gyakorlatilag a könyv harmada-fele), még lehetett volna több információ közlésére használni.
De amúgy valóban jó a könyv, eddig az a legdrágább informatikai könyv, melyet vettem... :)

Mivel nem volt más e-mail cím kirakva, küldtem egy bug-reportot :)
A válasz:

Hi,

Thanks for your correction. Personally I think the official name ('X Window') looks silly, but I've changed the page to show that we're not ignorant of the official naming.

Now, do you have a more serious bug to report ;) ?

=Ben

--------------------------------------------------------

Kéretik némi kétkedéssel fogadni mindent amit leírok.
Jelszavam - Sándor Györgytől kölcsönözve: "A hülyeség, ha nem is xylofonozik - FOSZFORESZKÁL!!"

YÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ
:-)

--------------------------------------------------------

Kéretik némi kétkedéssel fogadni mindent amit leírok.
Jelszavam - Sándor Györgytől kölcsönözve: "A hülyeség, ha nem is xylofonozik - FOSZFORESZKÁL!!"

( Csab | 2006. 03. 30., cs – 16:49 )

Érdekes egyébként a filozófiai összecsapás a mikrokernel és a makrokernel között.

A mikrokernelben az a jó, hogyha egy driver elszáll, attól még a gép nem dob hátast. Viszont, ha az IRQ-kat, vagy a DMA-t konfigurálják el, ugyanúgy fagy, mint makrokernellel. Ellenben jóval lassabb lesz.

Nekem tetszik a mikrokerneles elképzelés, csak nem értem, hogy miért nem használja senki a MINIX-en kívül. Vagy használják?

( sibike | 2006. 03. 30., cs – 16:52 )

Amit nem értek, hogy minek fejleszti. Használja ezt egyáltalán valaki? Miben jobb mint mondjuk a linux?

Mikrokerneles.

Ez azt jelenti, hogy a driver-ek külön szinten futnak a kerneltől.
Azaz, ha az USB driver-ed hibás, akkor nem viszi magával a teljes rendszert.

A mikrokernel pár ezer sorból áll a kernel, azt kész. Az operációs rendszer többi része már alacsonyabb szinten fut.

Makrokernel az, amikor az ütemező és az eszközkezelők egy szinten vannak. Bármi baj van, minden repül. Legalábbis én így tudom.

Neked se ártana néha olvasni is. A Minix egy oktatásra fejlesztett oprendszer. Azaz a pár féléves oprendszer kurzuson nagyon szépen meg lehet rajta tanulni azt, hogy kell egy oprendszert megtervezni, kifejleszteni. Oly módon, hogy az korrekt legyen, átlátható legyen. Linux / vagy akár BSD kernelt hót kezdő informatikus nem fog (de legalábbis sokkal nagyobb szívással) megérteni, jó eséllyel egy viszonylag kisebb részt esteleg átlát, de az egészet nem. Hangsúly a kezdőn van, mielőtt valaki elkezd kötekedni. Ja meg amúgy: saját ideje, magának @ssza el.

Emlékeim szerint a TP ma is él Delphi néven, de javítsatok ki, ha nincs igazam.

--------------------------------------------------------

Kéretik némi kétkedéssel fogadni mindent amit leírok.
Jelszavam - Sándor Györgytől kölcsönözve: "A hülyeség, ha nem is xylofonozik - FOSZFORESZKÁL!!"

épp hogy van egy kevéske köszönő viszony közöttük (bár a leköszönő viszony jobban ráillik).
A delphi az object pascal! A turbo pascal esetén a vége felé elkezdtek némi oop dolgot belevinni:
- tp6: kezdetleges objektumtípus bevezetése
- tp7: public, private (és talán protected) láthatósági osztályok bevezetése
- object pascal: sokkal teljesebb oop szemlélet: kivételkezelés, virtuális/dinamikus metódusok, property-k, stb.

Igazából egyik sincs köszönőviszonyban a komoly programozással. Magát a pascal nyelvet oktatási célra tervezték és annyit is ér.

Azért ez egy kicsit túlzás amit írtál! Mi a "komoly programozás"?
Szvsz a komolyság nem az eszközökön múlik.

Mellesleg ilyen alapon pl. a mai linuxoknak semmi közük az "ős" linux-hoz.

--------------------------------------------------------

Kéretik némi kétkedéssel fogadni mindent amit leírok.
Jelszavam - Sándor Györgytől kölcsönözve: "A hülyeség, ha nem is xylofonozik - FOSZFORESZKÁL!!"

Hehe. Hát én rögtön C-vel kezdtem. A Pascal kimaradt az életemből, pontosabban találkoztam vele később, de azt mondtam, hogy ez nem könnyebb, mint a C, csak más. Ami nálam azt jelenti, hogy kicsit "földönkívüli" a szintaxisa a C-hez, C++-hoz, Java-hoz képest. :D Persze akinek az tetszik, használja, egészségére.

a pascal az unatkozó programozók nyelve, akik azzal ütik el az időt, hogy háromszor annyit gépelnek.
pl.
c/c++: x *= 3; x++;
pascal: x := 3 * x; x := x + 1;

c/c++: x = (a==NULL ? 0 : -a);
pascal: if a = NIL then x := 0 else x := -a;

stb. (ennél sokkal durvább helyzetek is vannak)

Implicit fuggveny/eljaras deklaraciot lehagytad. Az meg a C-ben nincs.
Pl:

procedure eljaras;

function osszead(a, b: integer): integer;
begin
result := a + b;
end;

begin
writeln(osszead(1,2));
end;

(bocs trey, ha idelapatoltam a sz.rt)
---------------------
Ригидус а бетегадьбол

( nextar | 2006. 03. 30., cs – 18:07 )

Makró kernel alatt ugye a monolitikus kernelt értitek?
Ha jól emléxem tanulmányaimra 4 féle kerneltípus van:
monolitikus, mikro, hibrid és exokernel.

( matthew | 2006. 03. 30., cs – 20:46 )

Aki nem tudna: a Mac OS X is mikrokerneles, na meg a gnu is az lesz ha kesz lesz hurd...

http://www.yellowtab.com/products/
"ZETA is a very fast operating system written from the ground up to get more out of your hardware than any other. With a true micro kernel is of only 640 KB and a 64-bit journalling filesystem to make things fly. Never before was it so easy to create MP3's or encode and decode videos. Never before was it so easy to partition a hard drive or create CDs. Needless to say, ZETA is also virus-free leaving you to concentrate on getting things done."

Ez esetben elnézést!

"Hibrid kernelek

A hibrid kernelek alapjában véve olyan mikrokernelek, amielyek néhány „nem életfontosságú” kódrészletet átmozgattak a felhasználói szintről (userspace) a kernel szintre (kernelspace) azért, hogy az kevesebb absztrakciót használva, gyorsabban fusson.

Néhányan összetévesztik a „hibrid kerneleket” az olyan monolitikus kernelekkel, amik indulásuk után modulokat képesek betölteni. Ez helytelen: a „hibrid” kifejezés utal arra, hogy a kérdéses kernelnek mind a monolitikus, mind a mikrokernelek elveit és mechanizmusait alkalmazza; különösen az üzenetcserét (message passing) és a „nem életfontosságú” kódok felhasználói szintre való áthelyezését amellett, hogy néhány ilyen kód teljesítményi okoból a kernelmagba kerül.

...

Példa hibrid kernelekre:

* Windows NT, amit a Microsoft Windows NT alapú termékek használnak
* XNU
* DragonFly BSD
* ReactOS
* BeOS kernel
"