Prioritás: napelem vs. szigetelés

Jelenleg az állam a napelemet támogatja. Ennek oka, hogy ez neki az érdeke, míg a szigetelés a háztartásnak. 

Nézzük:
Napelem-támogatással az állam nyer ingyen helyszíneket és ingyen karbantartást, miközben az átvételi árat később tudja szabályozni.
Szigeteléssel nyer az egyén egy azonnali előnyt és a jövőre nézve független lesz a megtakarítása az állami beavatkozástól.

Megtérülést nem nézve, ha spórolnom kellene és egy egység pénzem van, emiatt döntéshelyzetben vagyok, akkor egyértelműen a szigetelést választanám. Persze megtérülést számolnék a beruházás előtt. Nem ugranék bele pánikból.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2022. 09. 16., p – 06:04

A szigeteléssel egyetértek.

Én meg azon filóztam, ha annyit puffognak egyesek, hogy felboríthatja a hálózatot, akkor eleve az elektromos műveknek kellene intézni azokat a napelem telepítéseket, amik vissza is táplálnak. Egy plusz szolgáltatás lenne. Ahol kell a plusz kapacitás, azokon a területeken jelentkezhetnének az ügyfelek, hogy "bérbe"adnak területet, és egy tervezett helyi kvóta erejéig, a könnyebben telepíthető helyeket igénybevehetné a szolgáltató.

Ez jó gondolat csak nem éri meg. Nem véletlen, hogy a lakosságra van rátolva a napelem. Amikor meg farm épül ott vannak vissza nem térítendő támogatások.

Spanyolország a hazájában eljátszotta a napelem-bizalmat a gazdákkal. 60.000 károsult. Most ugyanezt teszi Marokkóban, akinek ad kölcsön, hogy telepítsenek napelemet és vállalja, hogy átveszi az áramot.
 

Kicsit más ott a "napelem":
https://www.youtube.com/watch?v=uoAGVwHDvWk

Szigetelés, 20cm vastagon, passzív házas ablakok, hőcserés szellőztető. Utána már akár infra panellal is lehet fűteni, mert annyira keveset fog kérni a kecó.

Ezek a töketlenek arra képtelenek, h legalább a szigetelésről, ablakokról levegyék a 27% áfát. Minél nagyobb a rezsi, minél drágább a gáz, villany, a költségvetésnek annál jobb az áfa bevétel.

Segíts már nekem, mert valahogy nem sikerült visszaszereznem. Én valahogy mindenféle osztogatásból kimaradtam, 40 feletti vagyok, nincs 25 év alatti gyerekem.

Viszont ha full áron csinálom sk, is jóval olcsóbb (és jobb minőségű), mint ha "szakemberrel" kókányoltatnám. Plusz ahhoz még fizethetnék műszaki ellenőrt is, h nézze őket.

"Viszont ha full áron csinálom sk, is jóval olcsóbb (és jobb minőségű), mint ha "szakemberrel" kókányoltatnám. Plusz ahhoz még fizethetnék műszaki ellenőrt is, h nézze őket."

Nézd kéhlek ez itt a sihalom völgy! Itt egyetlen öhömöd és bánatod se lehet teljes! :D

Adószámos magánszemélyként akár ÁFA körös is lehetsz, bár rohadtul nem értem, hogy ha jóval olcsóbban megtudod csinálni ráadásul jobb minőségben, akkor mit hisztizel az ÁFÁn?! :)

Nem Vilike, nem értesz Te semmit se! :) Az ÁFA kulcs ügyében mindenki engedélyeket kért az EU-tól, aminek volt/van/lesz egy átfutási ideje. Ehelyett az átfutási idő helyett lettek a nemzeti hatáskörbe tartozó hatósági árak. Te kis butus, pedig szokás szerint keverted a szezont a fazonnal. Megpróbáltál egy-egy adózási és versenyjogi eszközt összehasonlítani/egyformának láttatni. Nincs mit Vilike, máskor is szívesen! :D

Nem volt idő tavaly november óta? (alábbi hír januári)

"

A lengyel kormány december közepén kérvényezte az Európai Bizottságnál, hogy csökkenthessék az üzemanyagok áfáját. Morawiecki elmondta: az áfa csökkentéséről annak ellenére döntöttek, hogy Brüsszelből még nem érkezett válasz.

"

Ha most ablakot kellene cserélnem, darabja tippre ~800e volna + munkadíj + sitt + javítás. Meg a para, hogy vajon tényleg jó minőségben gyártották-e le (pl a zsír új bejárati ajtóm beereszti a vizet és bár eső közben nehéz megfigyelni, de valszeg a vizorr rossz helyre vezeti a vizet).

A szigetelést nem is merem számolni, de az egybefügg egy teljes homlokzati vakolatcserével + az ablakokkal együtt kellene. Szerintem egy húszast simán eltapsolhatok az egészre.

Az ellátási kockázat miatt alternatív/kiegészítő fűtésben is gondolkozni kell. Fűtőklíma kb 2M, talajszondás hőszivattyú talán olyan 6, de ott meg parázok, hogy megint hozzákötöm magamat egy random kivitelező céghez.

A fűtőoldal módosításával ~1M a várható nyereség, szigeteléssel szintén 1, együttesen meg 1,5...

Mindettől függetlenül igaz amit írsz, de a beker ktg-et meg a macerát tekintve csak középtávon éri meg, viszont a másik lábat sem hagyhatod ki, akkor meg már miért nem azzal kezded?

Mivel régóta ismert, hogy "Vae victis", vajon egy orosz vereség esetén, az EU visszaszerezné-e a most kifizetett extra felárát?

Apropó talajszondás tapasztalta van valakinek? :)

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Szerintem elértek az energia árak egy olyan fájdalomküszöböt, amikor több tízezer ember már azon dolgozik, hogyan lehetne másképpen. Ahogy a Covid védőoltásnál is volt, ahol kb 10x sebességgel fejlesztettek a megszokotthoz képest. Itt is erre számítok, mert nagyon nagy pénzkereseti lehetőség ez.

> Ahogy a Covid védőoltásnál is volt, ahol kb 10x sebességgel fejlesztettek a megszokotthoz képest.

Az a baj, hogy az energiát nem lehet lehazudni az égről. Egy autó vagy megy vagy nem. A házban a hőmérséklet meleg vagy hideg. Nincs olyan, hogy sokan mondják, hogy meleg van abban a házban és akkor mindenkinek el kell hinni, de mérni tilos. Bár még lehet...

Nem a beépítést szúrták el annál az ajtónál? (Szüleimnél jópár éve volt ablakcsere. A kivitelező cég nem eléggé támasztotta meg a kereteket, amikor körbefújta poliuretán-habbal. Az eredmény az lett, hogy a keretek középen benyomódtak, és nem fért rendesen bele az ablak. Szó nélkül levágtak a vasalatokból, onnantól a zár nyelve nem volt megvezetve, csak a műanyagban. Ha fizetés előtt nem nézzük meg alaposan, hogy mit műveltek, így adják át. Észrevettük, úgyhogy cserélhették az összes vasalatot, és persze ki kellett venniük az összes ablakkeretet és berakni rendesen. Sajnos hiába bízol meg profikat bármivel, neked is bele kell annyira tanulni, hogy észrevedd, ha át akarnak baszni a palánkon.)

Szigeteletlen házon napelem az kb. a putrin parabolaantenna kategória.

Napelemet is felszerelhetsz hazilag, nincs eloirva, hogy kivel kell. Csak nem eleg a felszereleshez erteni, hanem a papirmunkat is le kell kuzdeni. Es kulso ellenorrel ellenoriztetni aki plecsnit ad ra (mondjuk az akkor is van ha nem magadnak rakod fel).

Domain, tárhely, webes megoldások: awh.hu

Szigeteletlen (önálló, környéken semmi más, szóval nem szélvédett) házunk van, amibe egy (akkor, kb. 10 éve) újépítésű társasházból költöztünk. A ház alapterületre kb. másfélszerese a lakásénak, a rezsink meg konkrétan a fele, most meg, hogy pár éve már napelem is van kb. a harmada.

Mondj még ilyen hülyeségeket. :)

(vakolt ytong egyébként)

Ha megszűnik a szaldó, biztos fájni fog. De mivel itthonról dolgozom és napközben történik minden (mosás, főzés, szárítógép, kútvíz szivattyúzása, autótöltés), ezért egész jól ki tudjuk használni a "nappali áramot".

Az esti/éjszakai fogyasztásra meg ha nagyon elborul az agyam, tudok építeni egy UPS-t, bár kb. sosem fog megtérülni (de mivel egyre sűrűbben van áramszünet, a munkámhoz meg kell az áram, ebből a szempontból megérné).

Mivel ahhoz sok mindent cserélni kéne, nem feltétlenül lenne jó megoldás, ráadásul -nem követem, lehet, hogy elavult info- a szigetüzem is problémás, márpedig az nem annyira jó, ha ott az energia az akksikban, de mégsincs áram, mert a szolgáltató épp nem szolgáltat.

Nekem egyszerűbb a lakáselosztóban azt a pár kört, ami állandóan kell (fűtés, szivattyúk, hűtő, világítás, internet stb) rákötni egy inverterre, amire ráakasztok pár akksit (UPS), nem mellesleg jóval olcsóbb is.

Szerkesztve: 2022. 09. 16., p – 09:23

Legelőször a legalább 20 cm álmennyezettel megvalósított mennyezet szigetelés. Abban az esetben, ha 270-nél nem magasabb az originális belmagasság. - Ha magasabb, akkor annak megfelelően, mert a hő felmegy, lent meg a fűtendő hideg levegő és benne a megtakarítani akaró "ügyfél" marad.

Viccen kívül, amikor elkezdtem évekkel ezelőtt, először csak azt csináltattam meg. Egyből 30 %-al kevesebb volt a téli fűtésrezsi. (A következőkben pár évre rá a tégla épületet körbe ölelő 100 milliméteres nikecell + terranova, - bár reménykedtem nagyon, - de már nem hozott ennyit.) - Fontos paraméter.., nálam E gerendás alapból szigeteletlen betonfödém volt. Az álmennyezetszig. viszont még a régi ablakokkal is működött.

Maradt egy szoba, - a nálunk ápolt fekvő mama magas kora miatt, nem akartuk napokra áttenni a megszokott környezetéből, - ahol a mennyezetszig. elmaradt. A nikecell viszont pár évre meglett. Azokban az években, amikor mennyezet még nem volt szigetelve, az a szoba 2 fokkal hidegebb maradt, bármennyivel is korrigáltuk felfele a fűtést. (A termosztát nála volt, a többi helységben meg szinte lezártuk a radiátorokat.)

Konklúzió, ha kevés pénzből gazdálkodsz, hagyományos téglaépületed van, először koncentráld a mennyezetre, és a belmagasság csökkentésére, mert az hoz a legtöbbet.

Társasház és más egyéb közösrákos ingatlanoknál nem játszik a külső szigetelés egyszerű megvalósíthatósága.
Páratechnikailag csak akkor érdekes a dolog, ha a külső fal belső felülete harmatpont alá csökken. Ha van megfelelő párazárás a belső szigetelésnél akkor a párakicsapódás veszélye nem fog fennállni. Ezt még meg lehet fejelni a belső szigetelés felületének a melegítésével, vagy a szigetelés és a fal közé kialakított párafogó zóna kialakításával.
A fűtésnél a fűtött hőleadó felület és annak a hővezetése számít.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"szigetelés és a fal közé kialakított párafogó zóna"

Ez hogy van pontosan? Légrés, és ott meg ventilátor szellőztet? Gyakorlatban van ilyen?

"van megfelelő párazárás"

Ez az amit nem annyira triviális jól kivitelezni.

 

Egyébként a padlásról volt szó itt, azt még társasháznál is valamivel egyszerűbb, mint a falat a "jó" oldalról megcsinálni.

Van, régi épületeknél, ahol történelmi vagy más ok miatt nem nyúlhatnak a homlokzathoz alkalmaznak ilyen megoldástokat. Vagy levegőt fúvatnak be, vagy levegőszárítóval keringtetik a levegőt. A másik megoldás, hogy páramegkötő panelokat helyeznek el a résbe, ami periodikusan vagy saját fűtés és szellőztetés segítségével szárítanak, vagy cserével (kastélyok 30-40cmnél szélesebb faburkolatai mögötti térben).  A megoldás kulcsa, hogy el kell szakadni attól az elképzeléstől, hogy az épület szerkezeti fala hőszigetelés része. Belső szigetelésnél a főfal két oldala között nincs hőmérséklet különbség, ha van megfelelő légáramlás a falrésben, a kicsapódó nedvesség nem tud megmaradni.

A megfelelő párazáráshoz vannak speciális festékek, fóliák, de léteznek olyan beltéri szigetelő anyagok (ISOTEC) amik egy lépésben szigetelnek, megkötik a levegő nedvességét és nem engedik tovább.

 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Életemben nem jártam annyi dohos, penészes lakásban, mint mióta bejöttek, a menő és szupi agyonszigetelt és passzív házak. Pedig ezek szigetelését  "szakemberek" tervezték és kivitelezték. Tökéletesek a nyílászárók zárása, sehol egy kis huzat vagy légmozgás. Csillagos ötös energiahatékonyságból.Pont ezért.
Mert az egész kecóban 80% felett van a relatív páratartalom, egy szobán belül is kialakul akkora hőmérsékletkülönbség, hogy a radiátortól távolabb eső sarkakban vidáman nőljön a penész.
Nem a hőszigetelés helye és a módja  számít, hanem a kiviztelezés és a tervezés módja.  Bármekkora hőmérsékletkülönbség lehet két pont között, falzugban vagy bánom is én hol, ha kellő légmozgás van, hogy a páratartalmat kellően alacsony szinten tartsa. A huztattól való beteges félelem ami tönkreteszi a lakásokat. Mert vagy fillérbasznak és nem alakítják ki a megfelelő légtechnikát, vagy nem üzemeltetik. Nem véletlen, hogy jobb helyeken, a passzív házban már a konyha és fürdőszoba légtechnikájába levegőszárító alap dolog.

Egy lakás élhető pl. 15-16 fokos átlagos léghőmérsékletnél, ha a tartózkodási helyeknél biztosított a 21-24 fok és a lakók nem egy szál gatyában akarnak grasszézni az egész házban.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Most tervezünk építkezni (soha jobbkor :-) ), a ház a tervek szerint közel passzív ház lesz. Jelenleg inkább ezt az irányt preferáljuk, még ha az építkezés végére nem is marad pénz a napelemre (de legalább addig talán kiderül, hogy pontosan mi lesz a szaldó után, és remélhetőleg majd pár év alatt az alacsony rezsiszámlával "megkeressük" a napelemre valót is).

Persze tudom, hogy más egy új építés és egy felújítás, de számomra megdöbbentő, amikor ismerősök megrémülve a rezsicsökkentés csökkentésétől most hirtelen nagyot gondolva belevágnak a hőszigetelésbe, napelembe, kazáncserébe (kazán->hőszivattyú/cekasz) és úgy vannak, hogy csak 8 cm hőszigetelést tesznek fel, mert különben nem marad pénz a többire. És senki nem fog egy számológépet, hogy melyik mit is jelent. A legtöbben nem értik, hogy a legolcsóbb energia, amit nem kell felhasználni... És a szakik persze adják alájuk a lovat... :-/

Egyetlen kivetel van: akinek mar megvannak az elektromos autoi. Annak lehet jobb, ha hamarabb jon a napelem.

Mindenki masnak szigeteles.

+1 A szigetelésnek.
Miért nem lehet beszállni napelemfarmokba amit az elmü/állam telepít? Gondolom hatékonyabb egy akár forgatható all day napos terület mint egy háztető.

A fal- és fődémszigetelés jó dolog, de van még egy fontos dolog, amiről szinte mindenki megfeledkezik. Ez pedig a külső árnyékolás. Lehet természetes (másik épület, fa), vagy felszerelt árnyékoló. A szigetelés ugyanis nyáron ugyanolyan hatásos, mint télen. Azaz ha besüt a nap, felmelegíti a szobát, ezt hívják üvegház-hatásnak. Ennek következménye, hogy a falak belülről felmelegednek, de mivel szigetelve vannak, nem tudják leadni kifelé a hőt. Ideig-óráig le lehet hűteni a levegőt klímával, de amint kikapcsolod (éjszaka, mert aludni szeretnél), felkúszik a belső hőmérséklet, mert a falak kisugározzák a tárolt hőt.

Ez megint ilyen svajcifrankhitel dolog, akik szeretnek panikolni, ismeretuk keves, azokbol meg tobb dellat ki lehet szedni.

Strategiai nyugalom, nem tanultak a fonoktol, ulni kell a tokodon es ha beut a szar akkor egy pelenkas gyerekkel sirni rini a tvkamera elott, hogy rasszizmus van meg diktatura.

http://karikasostor.hu - Az autentikus zajforrás.

Szerkesztve: 2022. 09. 18., v – 17:39

Egyetértek. Egy 100 éves társasházban lakom, még nem volt ablakcsere és hőszigetelés sem. Mivel az eddigi energiaárak miatt nem jött szóba, majd most talán sikerül a társasházat rávennem a hőszigetelésre, egyénileg semmit nem tudok kezdeni vele. (homlokzat hőszigetelés, ablakcsere, hővisszanyerős szellőztetés) A napelemhelyzetet nagyon jól leírod, DE nem csak visszatáplálni lehet a napaelemmel megtermelt energiát. Technikailag. 

(most valami villanyász azt okoskodja nekem, hogy ha van a lakásban MVM, akkor de iure nem működhet szigetüzemben egy önálló napelem bármivel, mert "nem akadályozza semmi" hogy összekössem a két hálózatot, ezt jó lenne ha valaki megválaszolná aki ért hozzá)

Nálunk pl házközponti kondenzációs gázkazán van, radiátoronként költségosztókkal, tehát számít az, hogy mennyit megy a radiátor, pláne ha ki fogunk lépni a görbéből.

Ebben a helyzetben pl lazán el tudom képzelni, hogy megérheti a társasháztól engedélyt kérni feldobni pár napelemet, amik még tárolóakku nélkül is csökkenthetnék a téli napközbeni hűlését a lakásnak, ezáltal kevesebbet kellene pörögjön a költségosztó.

Tudja valaki, hogy ehhez mi kell? Építési engedély? Vagy nem is lehet külön szigethálózatot csinálni, ahogy az a villanyász írta nekem egy másik fórumon. Mindez egyszeri beruházással, nem múlik semmi azon, hogy az állam mennyiért hajlandó átvenni, de értelemszerűen az év 3/4-ben ebben a formában nem hasznosítható.

Ugyanakkor amikor elköltözök innen akkor vihetem magammal a napelemparkot, és rendesen rá lehet állítani a hálózatot akár tényleg szigetüzemben, vagy el is lehet adni jó áron ha ennyire felpumpált marad a kereslet ...