Prioritás: napelem vs. szigetelés

A szigeteléssel egyetértek.

Én meg azon filóztam, ha annyit puffognak egyesek, hogy felboríthatja a hálózatot, akkor eleve az elektromos műveknek kellene intézni azokat a napelem telepítéseket, amik vissza is táplálnak. Egy plusz szolgáltatás lenne. Ahol kell a plusz kapacitás, azokon a területeken jelentkezhetnének az ügyfelek, hogy "bérbe"adnak területet, és egy tervezett helyi kvóta erejéig, a könnyebben telepíthető helyeket igénybevehetné a szolgáltató.

Szigetelés, 20cm vastagon, passzív házas ablakok, hőcserés szellőztető. Utána már akár infra panellal is lehet fűteni, mert annyira keveset fog kérni a kecó.

Ezek a töketlenek arra képtelenek, h legalább a szigetelésről, ablakokról levegyék a 27% áfát. Minél nagyobb a rezsi, minél drágább a gáz, villany, a költségvetésnek annál jobb az áfa bevétel.

Ha most ablakot kellene cserélnem, darabja tippre ~800e volna + munkadíj + sitt + javítás. Meg a para, hogy vajon tényleg jó minőségben gyártották-e le (pl a zsír új bejárati ajtóm beereszti a vizet és bár eső közben nehéz megfigyelni, de valszeg a vizorr rossz helyre vezeti a vizet).

A szigetelést nem is merem számolni, de az egybefügg egy teljes homlokzati vakolatcserével + az ablakokkal együtt kellene. Szerintem egy húszast simán eltapsolhatok az egészre.

Az ellátási kockázat miatt alternatív/kiegészítő fűtésben is gondolkozni kell. Fűtőklíma kb 2M, talajszondás hőszivattyú talán olyan 6, de ott meg parázok, hogy megint hozzákötöm magamat egy random kivitelező céghez.

A fűtőoldal módosításával ~1M a várható nyereség, szigeteléssel szintén 1, együttesen meg 1,5...

Mindettől függetlenül igaz amit írsz, de a beker ktg-et meg a macerát tekintve csak középtávon éri meg, viszont a másik lábat sem hagyhatod ki, akkor meg már miért nem azzal kezded?

Mivel régóta ismert, hogy "Vae victis", vajon egy orosz vereség esetén, az EU visszaszerezné-e a most kifizetett extra felárát?

Apropó talajszondás tapasztalta van valakinek? :)

Szigeteletlen házon napelem az kb. a putrin parabolaantenna kategória.

Legelőször a legalább 20 cm álmennyezettel megvalósított mennyezet szigetelés. Abban az esetben, ha 270-nél nem magasabb az originális belmagasság. - Ha magasabb, akkor annak megfelelően, mert a hő felmegy, lent meg a fűtendő hideg levegő és benne a megtakarítani akaró "ügyfél" marad.

Viccen kívül, amikor elkezdtem évekkel ezelőtt, először csak azt csináltattam meg. Egyből 30 %-al kevesebb volt a téli fűtésrezsi. (A következőkben pár évre rá a tégla épületet körbe ölelő 100 milliméteres nikecell + terranova, - bár reménykedtem nagyon, - de már nem hozott ennyit.) - Fontos paraméter.., nálam E gerendás alapból szigeteletlen betonfödém volt. Az álmennyezetszig. viszont még a régi ablakokkal is működött.

Maradt egy szoba, - a nálunk ápolt fekvő mama magas kora miatt, nem akartuk napokra áttenni a megszokott környezetéből, - ahol a mennyezetszig. elmaradt. A nikecell viszont pár évre meglett. Azokban az években, amikor mennyezet még nem volt szigetelve, az a szoba 2 fokkal hidegebb maradt, bármennyivel is korrigáltuk felfele a fűtést. (A termosztát nála volt, a többi helységben meg szinte lezártuk a radiátorokat.)

Konklúzió, ha kevés pénzből gazdálkodsz, hagyományos téglaépületed van, először koncentráld a mennyezetre, és a belmagasság csökkentésére, mert az hoz a legtöbbet.

Most tervezünk építkezni (soha jobbkor :-) ), a ház a tervek szerint közel passzív ház lesz. Jelenleg inkább ezt az irányt preferáljuk, még ha az építkezés végére nem is marad pénz a napelemre (de legalább addig talán kiderül, hogy pontosan mi lesz a szaldó után, és remélhetőleg majd pár év alatt az alacsony rezsiszámlával "megkeressük" a napelemre valót is).

Persze tudom, hogy más egy új építés és egy felújítás, de számomra megdöbbentő, amikor ismerősök megrémülve a rezsicsökkentés csökkentésétől most hirtelen nagyot gondolva belevágnak a hőszigetelésbe, napelembe, kazáncserébe (kazán->hőszivattyú/cekasz) és úgy vannak, hogy csak 8 cm hőszigetelést tesznek fel, mert különben nem marad pénz a többire. És senki nem fog egy számológépet, hogy melyik mit is jelent. A legtöbben nem értik, hogy a legolcsóbb energia, amit nem kell felhasználni... És a szakik persze adják alájuk a lovat... :-/

Egyetlen kivetel van: akinek mar megvannak az elektromos autoi. Annak lehet jobb, ha hamarabb jon a napelem.

Mindenki masnak szigeteles.

+1 A szigetelésnek.
Miért nem lehet beszállni napelemfarmokba amit az elmü/állam telepít? Gondolom hatékonyabb egy akár forgatható all day napos terület mint egy háztető.

A fal- és fődémszigetelés jó dolog, de van még egy fontos dolog, amiről szinte mindenki megfeledkezik. Ez pedig a külső árnyékolás. Lehet természetes (másik épület, fa), vagy felszerelt árnyékoló. A szigetelés ugyanis nyáron ugyanolyan hatásos, mint télen. Azaz ha besüt a nap, felmelegíti a szobát, ezt hívják üvegház-hatásnak. Ennek következménye, hogy a falak belülről felmelegednek, de mivel szigetelve vannak, nem tudják leadni kifelé a hőt. Ideig-óráig le lehet hűteni a levegőt klímával, de amint kikapcsolod (éjszaka, mert aludni szeretnél), felkúszik a belső hőmérséklet, mert a falak kisugározzák a tárolt hőt.

Ez megint ilyen svajcifrankhitel dolog, akik szeretnek panikolni, ismeretuk keves, azokbol meg tobb dellat ki lehet szedni.

Strategiai nyugalom, nem tanultak a fonoktol, ulni kell a tokodon es ha beut a szar akkor egy pelenkas gyerekkel sirni rini a tvkamera elott, hogy rasszizmus van meg diktatura.

Egyetértek. Egy 100 éves társasházban lakom, még nem volt ablakcsere és hőszigetelés sem. Mivel az eddigi energiaárak miatt nem jött szóba, majd most talán sikerül a társasházat rávennem a hőszigetelésre, egyénileg semmit nem tudok kezdeni vele. (homlokzat hőszigetelés, ablakcsere, hővisszanyerős szellőztetés) A napelemhelyzetet nagyon jól leírod, DE nem csak visszatáplálni lehet a napaelemmel megtermelt energiát. Technikailag. 

(most valami villanyász azt okoskodja nekem, hogy ha van a lakásban MVM, akkor de iure nem működhet szigetüzemben egy önálló napelem bármivel, mert "nem akadályozza semmi" hogy összekössem a két hálózatot, ezt jó lenne ha valaki megválaszolná aki ért hozzá)

Nálunk pl házközponti kondenzációs gázkazán van, radiátoronként költségosztókkal, tehát számít az, hogy mennyit megy a radiátor, pláne ha ki fogunk lépni a görbéből.

Ebben a helyzetben pl lazán el tudom képzelni, hogy megérheti a társasháztól engedélyt kérni feldobni pár napelemet, amik még tárolóakku nélkül is csökkenthetnék a téli napközbeni hűlését a lakásnak, ezáltal kevesebbet kellene pörögjön a költségosztó.

Tudja valaki, hogy ehhez mi kell? Építési engedély? Vagy nem is lehet külön szigethálózatot csinálni, ahogy az a villanyász írta nekem egy másik fórumon. Mindez egyszeri beruházással, nem múlik semmi azon, hogy az állam mennyiért hajlandó átvenni, de értelemszerűen az év 3/4-ben ebben a formában nem hasznosítható.

Ugyanakkor amikor elköltözök innen akkor vihetem magammal a napelemparkot, és rendesen rá lehet állítani a hálózatot akár tényleg szigetüzemben, vagy el is lehet adni jó áron ha ennyire felpumpált marad a kereslet ...