[Megoldva] FreeBSD-re grafikus felhasználói felület telepítése nagyon bonyolult?

FreeBSD-all

Egyenlőre VirtualBox-ra telepítettem FreeBSD 13.1 AMD64-et, de az parancssoros. Nagyon nehéz lenne rá grafikus felületet telepíteni? Nem nagyon értek a Unix-szerű rendszerekhez. Ha nem bonyolult, akkor szószerint kérném hogy milyen parancsokat kell beírni. De kellene rá felbontás beállítás is, LibreOffice, webböngésző, fájllista-böngésző (nem tudom hogy hívják), videolejátszó, stb. is és a webböngészőben menjen a videolejátszás is. Ha majd nem virtuális gépen lesz, akkor PPPoE internetkapcsolat beállítása is: tárcsázzon, kérje be és tárolja el az azonosítót meg a jelszót, stb. Kár hogy nincs már PC-BSD, az pont jó lenne, régen amikor még volt tetszett. A Debian akart hozzá csinálni grafikus felhasználói felületet, de már rég feladták.

( kikadff v | 2022. 08. 08., h – 21:26 )

MidnightBSD helloSystem 

Javaslom ezek valamelyikével kezdd, ha hozza amit elvársz, akár belevághatsz a FreeBSD-be, vagy maradhatsz náluk is akár (FreeBSD alapúak).

Amúgy meg csomó tutorial van FreeBSD desktop építéshez.

( Nyizsa v | 2022. 08. 08., h – 21:43 )

Van valami különleges oka, hogy FreeBSD-t használsz egy olyan rendszer helyett, ahol ezek neked is mennek?

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

( Raynes v | 2022. 08. 09., k – 06:39 )

Szerkesztve: 2022. 08. 09., k – 06:45

Szerintem nem nehéz, pkg_add és startx, vannak hozzá jó leírások és netes videók, amin elmutogatják. Bár ha nem nagyon volt még dolgod ilyen vagy hasonló unixlike rendszerrel, akkor elsőre húzósnak tűnhet csupasz FreeBSD-n összehozni. A Windowsnál HDD-ről minden gyorsabban bootol. Ha a bootidő meg a könnyű használhatóság, alapból grafikus mód a cél, akkor lehet, hogy egy Minttel, PopOS-sel, Xubuntuval jobban járnál, gyorsabban bootol a Linux a BSD-knél, több driver, alkalmazás támogatott. Meg Linuxhoz több segítséget is találsz, kevesen BSD-znek fő rendszerként desktopon.

Általában, ha nagyobb, komplett asztali környezetet raksz fel, abban szokott lenni alapértelmezésben fájlkezelő, médialejátszó, böngésző (szokott menni vele alapból a videólejátszás), hálózati kapcsolatos app (általában PPPoE is összehozható vele, bár nem hinném, hogy ma már sok ember közvetlenül használna PPPoE-t, és nem routeren keresztül kapcsolódna nethez, mert akkor nem kell PPPoE, azt a router intézi a WAN kapcsolatnál), de bármikor külön feltehetsz LibreOffice-t, VLC-t, vagy amit egyébként is használsz.

Ha mindenképp BSD-t akarsz, akkor Nomad, vagy Ghost, amit írtak is. Alapból OpenBSD-n is összehozható, csak nyomogatod az alapértelmezett válaszokat a telepítőbe, amikor kérdezi, akkor beleegyezel, hogy akarsz grafikus felületet és xenodm-et, és akkor telepítés után alapból lesz grafikus felület, de annyira fapados, lyukkártyás, hogy a Windows után lehet a hitedből is kitérsz, cvm-et telepít, átlőhető fvwm-re, böngésző, fájlkezelő, stb. viszont ebben az esetben nem fog települni, így nem ajánlom, sokkal beljebb nem leszel, plusz az OpenBSD nem valami felhasználó/újoncbarát, és kevesebb hardvert támogat, mint a FreeBSD és az azon alapuló megoldások.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Kérlek óvatosabban a FreeBSD-s tanácsokkal, kissé (khmmm) elavultak ugyanis az ismereteid. Ráadásul baromira uncsi minden esetben azt olvasni ha valaki *BSD-t kérdez, hogy használj Linuxot. Amúgy elég sokan BSD-znek fő desktop rendszerként, bár ezek nagy része a hardverrel együtt kapja a BSD-jét (alma, és nem a RH-klónra gondoltam)

És hogy javuljon a S/N:

FreeBSD-n van egy desktop-installer nevű telepíthető csomag. Elvben pont arra jó, hogy viszonylag egyszerűen csinálhass az alaptelepítés után, a karakteres felületből grafikus asztali környezetet.

A csomagkezelést pedig kezdjük azzal, hogy jó nehány FreeBSD verzió óta a pkg_{add,remove,...} nem létezik, helyette az un. pkgNG keretrendszer szolgál a bináris csomagok feltelepítésére. Ebben egy parancs szolgál a csomagok piszkálására, a pkg. Működése:

- van 2 repo (quarterly és latest), ebből gyárilag a quarterly van beállítva. Értelemszerűen a negyedéves repóba biztonsági frissítéseken kívül nem igen kerül más, kb 3 havonta (kb.) a latest-tel hozzák szinkronba. (Talán Debian-stable-re hasonlít leginkább.) És van a latest, ide tolják a mindenféle szimpla verzióléptetéseket, új csomagokat. Ez kb napi-kétnapi rendszerességgel frissül - értelemszerűen ha elcsesznek valamit, akkor 2-3 (ritkán több) nap mire megjelenik benne a javított csomag. (Debian-testing ? ) Kezdőnek a quarterly (tehát az alappbeállítás) javasolt. Én mondjuk kb. fél évvel a megjelenése után váltottam latest-re és használom azt, napi frissítéssel. Volt párszor zaccosabb frissítés. Volt hogy az asztali gépemen egy hétig nem ment a grafikus felület - ezt tartalék géppel, türelemmel - vagy a quarterly repó használatával - lehet túlélni.

- az OS telepítése után van egy statikusan fordított pkg bináris a rendszerben, ezzel kell a fenti tárolók valamelyikéből telepíteni

- a gyári pkg parancs a telepített rendszerhez tartozik és első induláskor a bekonfigurált tárolóból feltelepíti a nulladik csomagot, a pkg nevű (dinamikus), esélyesen frissebb verziót, innentől már ez fog futni (és ha kell, a későbbiekben frissülni)

- a pkg parancs azzal kezd, hogy frissíti a repó adatbázis tartalmát, ez konfigurációs fájlól / parancssorból felülbírálható (és nagyon nem ajánlott)

- majd az immár az első lépésben telepített verzió lehúzza az éppen frissített repóból az általad megadott csomagokat (esetleges függőségükkel) és telepíti azokat

 

 

A startx nagyon jó, egy-két baja van, kezdve azzal, hogy alapból az sincs a rendszerben, szintén egy önálló csomag, aminek a működéséhez kell egy-s-más, pl. az xorg-server csomag. Helyette javasolható inkább egy DM (azaz Display Manager - kb. kijelzőkezelő) telepítése is. Az egyes DE-k általában szállítanak, de ha nem vagy nem tetszik, telepítés után használható pl. a nagyon fapados xdm, vagy a kissé kellemesebb látványt biztosító SLiM.

Döntsd el, hogy milyen felületet szeretnél:

- van a KDE, eléggé friss verziója van FreeBSD-repóban, szokták szeretni, van benne minden és egyesek szerint mindent be lehet benne állítani

- van a GNOME; sok Linux terjesztésen ez az alap, szintén vannak akik véleménye szerint semmi értelmes nem állítható benne, és ami éppen igen, azt meg minek

- van az XFCE (én pl. azt használom), fentieknél kevesebbet tud, de azért alap környezetnek tűrhető kompromisszum

- van az LXDE / LxQt - szerintem ez ebben a listában a legkevésbé kiforrott, de ennek is vannak hívei

- van a CDE, ez volt a nagy, kereskedelmi UNIXok asztali környezete; mai gépen elég fürge tud lenni, de sokaknak nem jön be az erősen letisztult felülete

- meg van egy csomó egyéb DE (azaz "teljes" asztali környezet) - ezek egy része FreeBSD alatt is elérhető, mások a gyári repóból nem, és használhatsz egyedi komponensekből összeállított környezetet is, ezt általában úgy promótálják, hogy nem DE, hanem WM (azaz Window Manager - ablakkezelő) és ez-meg-az. Ez utóbbi kezdőnek megint nem biztos, hogy erősen javasolt.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Mindegy, kösz a korrekciót, annak a kérdező is hasznát veszi. Amit még nem írtam, hogy startx sem feltétlen kell, mert a nagyobb asztali környezetek talán BSD-ken is saját login managerrel jönnek, bár azt így nem tudom, hogy kézzel kell-e engedélyezni az init rc-jében, vagy a csomagkezelő telepítéskor elvégzi-e ezt.

Ezt viszont nem tudtam, hogy az xorg-gal együtt az xinit nem települ FreeBSD-n, de most hogy mondod, talán mintha OpenBSD-n is külön kellett volna felrakni, persze utóbbin nem működik valami setuid baromság miatt a hardveres gyorsítás, csak xenodm-mel, de ezek a malőrök FreeBSD-n nem léteznek.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

OpenBSD-n a rendszer része az X is, ha telepíted az ahhoz kapcsolódó set-eket, akkor van xinit. Ráadásul telepítéskor rá is kérdez, hogy akarod-e engedélyezni a xenodm-et, és akkor egy működő grafikus felületbe lépsz be, nem kell állítgatni semmit, nem hiányzik neki semmi.

( x0 | 2022. 08. 09., k – 13:49 )

VBoxSVGA grafikus vezérlővel a GhostBSD már megy, a FreeBSD azzal se, nem baj, jó a GhostBSD. Köszönöm a segítséget.

Virtuális gépen sose lesz olyan a felhasználói élmény, mint rendesen, fizikai gépre felrakva, bare metal futáskor, a virtuális gép mindig is limitált lesz ahhoz képest. Szerintem nálad FreeBSD-n az hiányzik, amit ez az oldal ír az utolsó pontban. De ha Ghost-tal megy, az is jó, próbálgasd azt, míg a rendszert meg nem ismered, a Nomad se rossz, live lemezképből azt is kipróbálhatod, még telepíteni se muszáj.

Megmondom őszintén, hogy én emiatt nem szeretem a virtuális gépeket, ha ilyen alternatív OS-t komolyan próbálgatok, főleg desktopnak, arra van eltéve egy régi, leharcolt inteles, pót SSD-s Thinkpad, semmi fontos nincs rajta, és ezt a gépet minden OS egész jól támogatja (lévén csak alap, inteles hardver van benne, GPU, Wi-Fi, hang, stb. mind inteles, semmi egzotikus baromság nincs benne, és támogat UEFI-t, 64 bitet, stb.), ezen huszárkodok ezekkel. Erre a célra tökéletes, sokkal testközelibb élmény kipróbálni így egy rendszert, hogy igazából hogy fut.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ha az vigasztal, pl. Arch Linuxon (legalábbis régebben, mikor nem volt elérhető még hozzá az archinstaller), meg pláne Gentoo-n lényegesen nehezebb összehozni grafikus felületet, ahhoz képest a FreeBSD még egy könnyed sétamenet, max. közepes nehézségnek mondanám. Nyilván egy alapból grafikus rendszerhez képest nehezebb, relatív, mihez viszonyítjuk.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nem is kellett sokat várni, íme egy friss tutorial videó, hogy hogyan kell Xfce-t telepíteni FreeBSD 13.1-re. Arra az esetre, ha még nem adtad volna fel. A videó második felében lévő Openbox telepítést nyugodtan hanyagolhatod még ezen a szinten, abba nincs értelme belekezdni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( tigrincs | 2022. 08. 09., k – 13:57 )

Egyenlőre a baltas gyilkos darabol.

( Aadaam v | 2022. 08. 09., k – 18:37 )

Nemtom, szerintem nincs külön freebsd-s desktop environment, kivéve talán a helloBSD-t, a legtöbb BSD disztróban ugyanazt a Gnome/MATE/XFCE/stb felületet kapod mint linux alatt, csak akkor kezd különbözni, ha kinyitod a parancssort (meg amikor valamit nem sikerült a grafikus felületből rendesen portolni, nyilván).

Biztos van grafikus frontend a némileg eltérő csomagkezelésre, meg lehet hogy ha jól van beállítva a kernel akkor érzésre más, de a felületre ránézve nem fogsz pozitív különbséget érezni.