[Megoldva] FreeBSD-re grafikus felhasználói felület telepítése nagyon bonyolult?

Fórumok

Egyenlőre VirtualBox-ra telepítettem FreeBSD 13.1 AMD64-et, de az parancssoros. Nagyon nehéz lenne rá grafikus felületet telepíteni? Nem nagyon értek a Unix-szerű rendszerekhez. Ha nem bonyolult, akkor szószerint kérném hogy milyen parancsokat kell beírni. De kellene rá felbontás beállítás is, LibreOffice, webböngésző, fájllista-böngésző (nem tudom hogy hívják), videolejátszó, stb. is és a webböngészőben menjen a videolejátszás is. Ha majd nem virtuális gépen lesz, akkor PPPoE internetkapcsolat beállítása is: tárcsázzon, kérje be és tárolja el az azonosítót meg a jelszót, stb. Kár hogy nincs már PC-BSD, az pont jó lenne, régen amikor még volt tetszett. A Debian akart hozzá csinálni grafikus felhasználói felületet, de már rég feladták.

Hozzászólások

MidnightBSD helloSystem 

Javaslom ezek valamelyikével kezdd, ha hozza amit elvársz, akár belevághatsz a FreeBSD-be, vagy maradhatsz náluk is akár (FreeBSD alapúak).

Amúgy meg csomó tutorial van FreeBSD desktop építéshez.

Van valami különleges oka, hogy FreeBSD-t használsz egy olyan rendszer helyett, ahol ezek neked is mennek?

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Szerkesztve: 2022. 08. 09., k – 06:45

Szerintem nem nehéz, pkg_add és startx, vannak hozzá jó leírások és netes videók, amin elmutogatják. Bár ha nem nagyon volt még dolgod ilyen vagy hasonló unixlike rendszerrel, akkor elsőre húzósnak tűnhet csupasz FreeBSD-n összehozni. A Windowsnál HDD-ről minden gyorsabban bootol. Ha a bootidő meg a könnyű használhatóság, alapból grafikus mód a cél, akkor lehet, hogy egy Minttel, PopOS-sel, Xubuntuval jobban járnál, gyorsabban bootol a Linux a BSD-knél, több driver, alkalmazás támogatott. Meg Linuxhoz több segítséget is találsz, kevesen BSD-znek fő rendszerként desktopon.

Általában, ha nagyobb, komplett asztali környezetet raksz fel, abban szokott lenni alapértelmezésben fájlkezelő, médialejátszó, böngésző (szokott menni vele alapból a videólejátszás), hálózati kapcsolatos app (általában PPPoE is összehozható vele, bár nem hinném, hogy ma már sok ember közvetlenül használna PPPoE-t, és nem routeren keresztül kapcsolódna nethez, mert akkor nem kell PPPoE, azt a router intézi a WAN kapcsolatnál), de bármikor külön feltehetsz LibreOffice-t, VLC-t, vagy amit egyébként is használsz.

Ha mindenképp BSD-t akarsz, akkor Nomad, vagy Ghost, amit írtak is. Alapból OpenBSD-n is összehozható, csak nyomogatod az alapértelmezett válaszokat a telepítőbe, amikor kérdezi, akkor beleegyezel, hogy akarsz grafikus felületet és xenodm-et, és akkor telepítés után alapból lesz grafikus felület, de annyira fapados, lyukkártyás, hogy a Windows után lehet a hitedből is kitérsz, cvm-et telepít, átlőhető fvwm-re, böngésző, fájlkezelő, stb. viszont ebben az esetben nem fog települni, így nem ajánlom, sokkal beljebb nem leszel, plusz az OpenBSD nem valami felhasználó/újoncbarát, és kevesebb hardvert támogat, mint a FreeBSD és az azon alapuló megoldások.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Kérlek óvatosabban a FreeBSD-s tanácsokkal, kissé (khmmm) elavultak ugyanis az ismereteid. Ráadásul baromira uncsi minden esetben azt olvasni ha valaki *BSD-t kérdez, hogy használj Linuxot. Amúgy elég sokan BSD-znek fő desktop rendszerként, bár ezek nagy része a hardverrel együtt kapja a BSD-jét (alma, és nem a RH-klónra gondoltam)

És hogy javuljon a S/N:

FreeBSD-n van egy desktop-installer nevű telepíthető csomag. Elvben pont arra jó, hogy viszonylag egyszerűen csinálhass az alaptelepítés után, a karakteres felületből grafikus asztali környezetet.

A csomagkezelést pedig kezdjük azzal, hogy jó nehány FreeBSD verzió óta a pkg_{add,remove,...} nem létezik, helyette az un. pkgNG keretrendszer szolgál a bináris csomagok feltelepítésére. Ebben egy parancs szolgál a csomagok piszkálására, a pkg. Működése:

- van 2 repo (quarterly és latest), ebből gyárilag a quarterly van beállítva. Értelemszerűen a negyedéves repóba biztonsági frissítéseken kívül nem igen kerül más, kb 3 havonta (kb.) a latest-tel hozzák szinkronba. (Talán Debian-stable-re hasonlít leginkább.) És van a latest, ide tolják a mindenféle szimpla verzióléptetéseket, új csomagokat. Ez kb napi-kétnapi rendszerességgel frissül - értelemszerűen ha elcsesznek valamit, akkor 2-3 (ritkán több) nap mire megjelenik benne a javított csomag. (Debian-testing ? ) Kezdőnek a quarterly (tehát az alappbeállítás) javasolt. Én mondjuk kb. fél évvel a megjelenése után váltottam latest-re és használom azt, napi frissítéssel. Volt párszor zaccosabb frissítés. Volt hogy az asztali gépemen egy hétig nem ment a grafikus felület - ezt tartalék géppel, türelemmel - vagy a quarterly repó használatával - lehet túlélni.

- az OS telepítése után van egy statikusan fordított pkg bináris a rendszerben, ezzel kell a fenti tárolók valamelyikéből telepíteni

- a gyári pkg parancs a telepített rendszerhez tartozik és első induláskor a bekonfigurált tárolóból feltelepíti a nulladik csomagot, a pkg nevű (dinamikus), esélyesen frissebb verziót, innentől már ez fog futni (és ha kell, a későbbiekben frissülni)

- a pkg parancs azzal kezd, hogy frissíti a repó adatbázis tartalmát, ez konfigurációs fájlól / parancssorból felülbírálható (és nagyon nem ajánlott)

- majd az immár az első lépésben telepített verzió lehúzza az éppen frissített repóból az általad megadott csomagokat (esetleges függőségükkel) és telepíti azokat

 

 

A startx nagyon jó, egy-két baja van, kezdve azzal, hogy alapból az sincs a rendszerben, szintén egy önálló csomag, aminek a működéséhez kell egy-s-más, pl. az xorg-server csomag. Helyette javasolható inkább egy DM (azaz Display Manager - kb. kijelzőkezelő) telepítése is. Az egyes DE-k általában szállítanak, de ha nem vagy nem tetszik, telepítés után használható pl. a nagyon fapados xdm, vagy a kissé kellemesebb látványt biztosító SLiM.

Döntsd el, hogy milyen felületet szeretnél:

- van a KDE, eléggé friss verziója van FreeBSD-repóban, szokták szeretni, van benne minden és egyesek szerint mindent be lehet benne állítani

- van a GNOME; sok Linux terjesztésen ez az alap, szintén vannak akik véleménye szerint semmi értelmes nem állítható benne, és ami éppen igen, azt meg minek

- van az XFCE (én pl. azt használom), fentieknél kevesebbet tud, de azért alap környezetnek tűrhető kompromisszum

- van az LXDE / LxQt - szerintem ez ebben a listában a legkevésbé kiforrott, de ennek is vannak hívei

- van a CDE, ez volt a nagy, kereskedelmi UNIXok asztali környezete; mai gépen elég fürge tud lenni, de sokaknak nem jön be az erősen letisztult felülete

- meg van egy csomó egyéb DE (azaz "teljes" asztali környezet) - ezek egy része FreeBSD alatt is elérhető, mások a gyári repóból nem, és használhatsz egyedi komponensekből összeállított környezetet is, ezt általában úgy promótálják, hogy nem DE, hanem WM (azaz Window Manager - ablakkezelő) és ez-meg-az. Ez utóbbi kezdőnek megint nem biztos, hogy erősen javasolt.

Mindegy, kösz a korrekciót, annak a kérdező is hasznát veszi. Amit még nem írtam, hogy startx sem feltétlen kell, mert a nagyobb asztali környezetek talán BSD-ken is saját login managerrel jönnek, bár azt így nem tudom, hogy kézzel kell-e engedélyezni az init rc-jében, vagy a csomagkezelő telepítéskor elvégzi-e ezt.

Ezt viszont nem tudtam, hogy az xorg-gal együtt az xinit nem települ FreeBSD-n, de most hogy mondod, talán mintha OpenBSD-n is külön kellett volna felrakni, persze utóbbin nem működik valami setuid baromság miatt a hardveres gyorsítás, csak xenodm-mel, de ezek a malőrök FreeBSD-n nem léteznek.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

OpenBSD-n a rendszer része az X is, ha telepíted az ahhoz kapcsolódó set-eket, akkor van xinit. Ráadásul telepítéskor rá is kérdez, hogy akarod-e engedélyezni a xenodm-et, és akkor egy működő grafikus felületbe lépsz be, nem kell állítgatni semmit, nem hiányzik neki semmi.

VBoxSVGA grafikus vezérlővel a GhostBSD már megy, a FreeBSD azzal se, nem baj, jó a GhostBSD. Köszönöm a segítséget.

Virtuális gépen sose lesz olyan a felhasználói élmény, mint rendesen, fizikai gépre felrakva, bare metal futáskor, a virtuális gép mindig is limitált lesz ahhoz képest. Szerintem nálad FreeBSD-n az hiányzik, amit ez az oldal ír az utolsó pontban. De ha Ghost-tal megy, az is jó, próbálgasd azt, míg a rendszert meg nem ismered, a Nomad se rossz, live lemezképből azt is kipróbálhatod, még telepíteni se muszáj.

Megmondom őszintén, hogy én emiatt nem szeretem a virtuális gépeket, ha ilyen alternatív OS-t komolyan próbálgatok, főleg desktopnak, arra van eltéve egy régi, leharcolt inteles, pót SSD-s Thinkpad, semmi fontos nincs rajta, és ezt a gépet minden OS egész jól támogatja (lévén csak alap, inteles hardver van benne, GPU, Wi-Fi, hang, stb. mind inteles, semmi egzotikus baromság nincs benne, és támogat UEFI-t, 64 bitet, stb.), ezen huszárkodok ezekkel. Erre a célra tökéletes, sokkal testközelibb élmény kipróbálni így egy rendszert, hogy igazából hogy fut.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ha az vigasztal, pl. Arch Linuxon (legalábbis régebben, mikor nem volt elérhető még hozzá az archinstaller), meg pláne Gentoo-n lényegesen nehezebb összehozni grafikus felületet, ahhoz képest a FreeBSD még egy könnyed sétamenet, max. közepes nehézségnek mondanám. Nyilván egy alapból grafikus rendszerhez képest nehezebb, relatív, mihez viszonyítjuk.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem is kellett sokat várni, íme egy friss tutorial videó, hogy hogyan kell Xfce-t telepíteni FreeBSD 13.1-re. Arra az esetre, ha még nem adtad volna fel. A videó második felében lévő Openbox telepítést nyugodtan hanyagolhatod még ezen a szinten, abba nincs értelme belekezdni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Egyenlőre a baltas gyilkos darabol.

Nemtom, szerintem nincs külön freebsd-s desktop environment, kivéve talán a helloBSD-t, a legtöbb BSD disztróban ugyanazt a Gnome/MATE/XFCE/stb felületet kapod mint linux alatt, csak akkor kezd különbözni, ha kinyitod a parancssort (meg amikor valamit nem sikerült a grafikus felületből rendesen portolni, nyilván).

Biztos van grafikus frontend a némileg eltérő csomagkezelésre, meg lehet hogy ha jól van beállítva a kernel akkor érzésre más, de a felületre ránézve nem fogsz pozitív különbséget érezni.