Izgalmas kérdéseket vet fel Varga Mihály kijelentése, amelyet egy augusztus eleji, az atv.hu-n megjelent interjú utolsó kérdésre adott. A pénzügyminisztert arról kérdezték, igennel voksolna-e, ha most lenne a szavazás a magyar uniós csatlakozásról. Így felelt:
(...) az igennel szavazók közé tartoznék. De az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek.
https://index.hu/gazdasag/2021/08/12/varga-mihaly-eu-kilepes-unios-forr…
Szóval az EU addig jó, amig fizet. Onnantól kezdve hogy nem pluszban lennénk (persze csak pénz oldalról, a közös piac okozta előnyöket nem kell számba venni, "elvégre mit számit?"). Addigra vajon elkészül már Nagy Szerbia és a V4 Unió?
- 189 megtekintés
Hozzászólások
a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek.
-- pénzügyminiszter
Az EU csak addig kell nekünk, amig nettó haszonélvezők vagyunk
-- hupper
Szerintem nem ugyanazt jelenti a kettő. Félreértés ne essék, a belátható jövőben támogatnám az EU tagságot, akkor is, ha véletlenül ügy megerősödik a magyar gazdaság, hogy pénzt kell befizetni. Olyan értelemben viszont igaza van Vargának, hogy a cashflow is egy (meglehetősen fontos, főleg PM szemmel) szempont a sok másik mellett, amit figyelembe kell venni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az EU egy gazdasági és politikai érdekszövetség. Én egy gazdasági döntést egy dolog mentén hozok meg: megéri vagy sem
Ha anyagilag nem éri már majd meg, alapvető, jövőt alakító kérdésekben (migráció kezelése, gyermekek nevelése stb.) pedig nem hogy nem egyezünk, hanem homlokegyenest mást gondolunk, akkor mit keresnénk ott?
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Aki nettó befizető annak a piacok és munkaerő hozzáférése bőségesen megéri. Arról nem beszélve, hogy az egységes EU-s szabályzással (ahol a damoklész karadja az 500 milliós piachoz a hozzáférés) a multikat kordában lehet tartani. Lásd a roamingdíjak nullázása, illetve erős korlátja. Azért ezt mondom, mert az aktuális hírek szerint brexiték éppen visszakapják a nyakukba a roamingot.
Másrészt hiába nettó befizető egy ország, amitől speciel fényévekre vagyunk, az földalapú támogatások, az EU átlagtól elmaradt régiókra ugyanúgy fordítható pénz. Az külön szomorú, hogy az EU-s pénzek hasznosulásának finoman szólva is szar a hatékonysága.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Elolvastam én is a cikket. Kb. 20+ évnyi távolságban a kérdés. A britek ott lesznek laboratóriumnak. Illetve, fogalmunk sincs, hogy 20 év múlva kik vezetik majd az EU-t és milyen irányba fog menni (ha ebben a formájában még meglesz). Az is lehet, hogy politikai irányváltás lesz és akkor már teljesen máshogy fog festeni a kép.
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mintha Macron nézetei is változtak volna Orbán irányában. Elég volt pár tömegmészárlás az országában és elcsendesedett a harcias bíráló.
Merkel asszonyság is vakarja a fejét az 1 millió szír, afgán miatt.
Változik a világ na. Lesz még itt komolyabb kerítés az egész EU határán.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én arra leszek kíváncsi, hogy a végtelenségig eladósodott olaszokat, görögöket, portugálokat, akik eddig sem tudtak megélni, még megkínálták egy örök kötvénnyel, hitelt vettek fel, vajon majd kik fogják és meddig kihúzni a bajból. Ha arról szól majd a sztori 10+ év múlva, hogy az új belépők mellett, akiket egyértelműen segíteni kell, még ezeket is finanszírozni kell, az nem lesz vidám.
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem nincs ellenemre az örökkötvény. Főleg 0,5% marginnal. (Örök=Nem jár és nem azt jelenti, hogy nem visszaváltható. Annyit jelent, hogy a hitelező nem kérheti vissza.)
A hitelt nyújtó nem ezen nyer sokat, hanem egyéb befektetésein. Ez csak ahhoz kell, hogy nyerhessen a többi befektetésén. Az ország és népe nyer vele, mert olcsó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ahhoz, hogy az "ember" ilyenbe belemenjen aprólékosan el kell olvasni az apró betűs részt is. Az ördög mindig abban szokott rejleni. A svájci frank hitel is az évszázad üzletének tűnt sok embernek. Papíron. Aztán jött a meglepetés.
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A "trükk" a nincs benne a szerződésben.
Van 2 forintom. Egyiket az államnak adom, másikon eszközöket vásárolok, részvény, akármi. Az utóbbin a nyereség kárpótol az előbbiért. Ha vissza akarják fizetni a hitelt, akkor pedig nekem szólnak elsőnek. Ekkor short pozíciókat veszek fel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A svájci frankos hitelhez azért tegyük hozzá, hogy a 160-180Ft-os folyósítási árfolyam mellé nagyon alacsony kamat jött. Arra a fene se számított (nekem is volt ilyen hitelem, de szerencsére a szükséges minimumot vettem fel), hogy akár 220. de pláne nem hogy 250 fölé megy hipphipp az árfolyam. A bank 6 hónapos kamatmóratóriummal adtal a hitelt, tehát hogy 6 hónapig nem emeli. Na erről kiderült, hogy 6 hónap után természetesen megemeli, mert azonnal a kamatmoratórium lejártakor jött a levél, hogy sajjjnos óriás kockázat vagyok (15-16e/hó volt a törlesztó) és 0,5%-kal emelik a kamatot, mindezt a 15 éves futamidő elején. Aztán jött 2008 ősze és megint emeltek 0,5%-ot a kamaton, hiszen a kockázatok ugye, és közben a CHF árfolyam is már bőven 220-230 körül volt. Így a kettő együtt kb. azt hozta, hogy 2009 és 2010-ben 35-38e forintot fizettem havonta, mint törlesztést.
A kamatemelés önmagában 30-40%-kal emelte a törlesztőt, mert a 180Ft körüli folyósítási árfolyamhoz képest a 220Ft-nak, de a még a 300-nak se kellett volna dupláznia... A vicces az egészben, hogy aki kockázatos (lásd a 15e forintom...), annak megemelni a kamatot és ezzel közvetlenül a törlesztőjét, az mégjobban emeli a kockázatot..., nodehát ezt nagyon okos pénzügyesek elemezték.
A külön csodás, hogy alapvetően 10 évre akartam felvenni a hitelt, de "sajnos" csak 15 éves futamdiőre tudják adni. Másrészt a bank nem is ajánlott forint alapú hitelt, mert az "sajnos" sokkal drágább lett volna már induláskor. Azt hiszem a viszonylag kis kölcsönösszeggel a szűk duplája lett volna, mint a fentebb írt CHF alapúnál, de ezt csak kósza reklámok és netes kalkulátorok mondták.
A nagyobb probléma az volt, hogy sokan nem gondolkodtak és valszin a minimálisnál jóval több hitelt vettek fel, illetve ahogy látszik, az árfolyamkockázat egy dolog, de a kamatot ha felpattintják, akkor az súlyosbítva az árfolyamkockázattal elég meredek lesz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én egy gazdasági döntést egy dolog mentén hozok meg: megéri vagy sem
Korrekt. A kérdés csak annyi, hogy az államok közötti közvetlen cashflow vajon az egyetlen faktor ebben a kérdésben, vagy van más is.
Amikor arról beszélünk, hogy "nettó befizető" egy ország, akkor benne vannak a kevésbé mérhető pénzmozgások is, pl. hogy a haverom bécsi vállalkozásában szerzett pénz nagyobbik felét itthon költi el, itthon építkezik belőle, stb. Vagy beleszámoltuk azt, hogy az EU-tagság mennyit számít pl. külföldi befektetőknek, ha itt akar termelni?
Majd nálam okosabb emberek kiszámolják ezt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A pénzáramlásokon kívül, mindenkinek olcsóbb lett az önköltsége az jogharmonizáció miatt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ahogy fentebb írták, nem feltétlen kell 100%-ban szakítani, vissza lehet lépni Norvégia stb. szintre is (EGT). Marad a pusztán gazdasági kapcsolat. Aztán, ha egy országban, akinek fizetnünk kellene, nem úgy táncol a kormány, ahogy mi fütyülünk, majd baszunk fizetni. Ahogy a norvégok tették.
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Van véleménye, elmondta a véleményét. Egy jövőbeni lehetőségről beszélt, nem tényekről.
Ha most kiderül, hogy Norvégiának nem kell kompenzációt fizetni a magyar piacért, hanem ingyen és bérmentve kereskedhet az EU közös piacan, akkor igenis érdemes elgondolkodni arról, hogy nekünk jobban megéri majd az Európai Gazdasági Térségbe átlépni. Ez gazdasági racionalitás.
Gond?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Leegyszerűsítem: a pénzemért beszól => nem biztos, hogy tetszeni fog nekem
Szerintem az a hülye, aki ilyenkor tapsol. Napi egy kurvanyadért mennyit fizetnél?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A unió azért adta eddig a sok pénzt, hogy fejlesszünk, hogy mikor már csak befizetők leszünk, a fejlesztésekből éljünk meg, menjünk uniós piacra stb.
Ehelyett elherdáltuk a pénzt. 1x éve teletömött vállalkozóink is csak arra valók, hogy luxus jachton nyaralhasson a haverjaik az adrián, meg magánrepcsin menjenek meccsekre, dubajba.
Így már persze, hogy nem tetszik az unió :D Mert saját lábon nem fog telni fentiekre, illetve még egy darabig fog, de az tudjuk hova vezet.
Fedora 42, Thinkpad x280
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És talán lehetséges az is, hogy kamu székhellyel lemaradó régiók fejlesztési pénzeit csapolták meg?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
10 év múlva sztem nem leszünk nettó befizetők de lehet csellendzselni az EU-t, ez nem probléma. Az esetleges kilépésünk szerintem 10-20 éves távlatban esélytelen és egy katasztrófa lenne. Nem csak a saját hatása miatt, hanem már csak azért is, mert a káros hatásai miatt csak olyan helyzetben kényszerülhetnénk ilyenre, amikor tényleg nagyon nagy gáz van.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha Orbán Viktor ki akar léptetni minket az EU-ból, ahhoz pont így kell hozzáfognia
[...]
Az igazán figyelemreméltó az, hogy az ideológiai lándzsarázástól általában tartózkodó pénzügyminiszter lebegtette meg a tagság felülvizsgálatát, holott ha valaki, ő bizonyosan tisztában van azzal, hogy az egyértelműen gazdasági és politikai katasztrófát jelentene Magyarországnak. Merthogy az unióból való távozással ugyan megszabadulnánk az állítólag a gyerekek átoperálásán ügyködő Brüsszeltől (nem, Brüsszel még csak nem is ügyködik ilyenen, erről bővebben itt), de egyben búcsút inthetnénk gazdaságunk jelentős részének is.
[...]
Kétségünk ne legyen: ha Magyarország búcsút intene az EU-nak, akkor az aktatologatásra tényleg hajlamos uniós bürokrácia villámgyorsan cselekedne, az uniós GDP egy százalékát megtermelő Magyarországgal fenntartott kötelékek elvagdosása sokkal gyorsabb lenne az új brit–EU viszony felépítésénél
[...]
A néppárti párhuzam tulajdonképpen helytálló. Már ha azt akarjuk megérteni, miképpen lehetséges, hogy egy komoly károkkal járó, józan számítás alapján mindenáron elkerülendő politikai esemény mégis bekövetkezik.
Hosszú éveken keresztül mindenki meg volt győződve arról is, hogy a Fidesznek nem érdeke az erőforrásokat, kapcsolatrendszert és politikai védelmet jelentő Európai Néppárttal való szakítás. Mégis úgy megromlott a viszony, hogy bekövetkezett a válás – idén márciusi kilépésével a magyar kormánypárt pedig a semmibe zuhant. Az EU-hoz hasonlóan előszeretettel impotensnek gúnyolt Európai Néppártból senki sem követte a Fideszt, és a „lázadók internacionáléja” máig nem született meg.
A néppárti előzmények után tehát óvatosabban kell fogalmaznunk a magyar uniós távozással kapcsolatban is, mert ami sokáig képtelenségnek látszik, megtörténhet.
[...]
Akárcsak az Európai Néppártban a Fidesszel kapcsolatban, az EU-ban is lenne igény Magyarország távozására
[...]
A felmérés alapján még a Fidesz táborában is 77 százalékos a EU-pártiak aránya, az ellenzéknél ez elsöprő, 94 százalékos.
A felmérések általában hasonló számokat hoznak, így első pillantásra nincs sok esélye egy magyar kilépésnek. Ha azonban a számok mögé nézünk, a választók uniópártiságának alapvetően anyagi okai vannak. Erre is utalva beszélt nemrég a Válasz Online podcastjában Bojár Gábor üzletember arról: meggyőződése szerint Orbán Viktor célja 50 százalék környékére vinni a magyar uniós tagság támogatását, hogy azután már kivezethesse az országot az EU-ból.
https://www.valaszonline.hu/2021/08/16/orban-viktor-magyar-kilepes-euro…
satöbbi. Szerintem jó gondolatok vannak benne. Elolvasva realitás az EU-ból való kilépésünk, ezt akarják Orbánék, sőt a "kizárásunk" is.
Mindenesetre, ha kilépünk, szerintem sokan kilépnek Magyarországról is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni