Online szerződéskötés

Iroda

Hello!

Olyan megoldást keresek, amivel két magánszemély elektronikus módon, egyszerűen szerződést tud egymással kötni. A cél az lenne, hogy fizikai találkozás, vagy nyomtatás/szkennelés/postázás nélkül létrejöjjön egy ugyanolyan jogi bizonyítóerejű szerződés, mint ha fizikailag lepapírozták volna. Mik a lehetőségek?

Az egyik szerződő fél online szolgáltat valamit, a másik pedig az ügyfél, akivel szemben a lehető legkevesebb feltevést szeretnénk támasztani. Van egy email címe, egy okostelefonja, internet-hozzáférése, esetleg, ha megkerülhetetlen, akkor ügyfélkapuja.

Ismertek erre egy bejáratott módszert, weboldalt? Kb. egy PDF doksit kéne tudni prezentálni, amit az ügyfél el tud olvasni, és be tud pipálni egy checkboxot, hogy akkor részéről ez rendben van. Esetleg valami canvas-ra odatapizza az aláírását, vagy ilyesmi, nem vagyok jártas efféle jogi dolgokban (sem).

  • 572 megtekintés

( mauzi v | 2020. 10. 15., cs – 16:29 )

Szerkesztve: 2020. 10. 15., cs – 16:31

A szerződés azonos tartalmú példányait* (másodlatait) a Felek aláírják a mo.hu-n, AVDH segítségével. Teljes bizonyító erejű.

* - sajnos, az AVDH korlátai miatt, egyazon példányt nem tudja mindkét fél AVDH-val aláírni. Jogilag ez nem baj. A két fél által aláírt, egy-egy példányt együtt kell kezelni. Jogilag az is oké, ha az egyik példány elektronikusan van aláírva, a másik pedig papíron, tollal. Az a lényeg, hogy az aláírt dokumentumok tartalma azonos legyen.

( tgerczei | 2020. 10. 15., cs – 16:55 )

Nézz utána, a DocuSign lefedi-e az igényeid.

( gelei v | 2020. 10. 15., cs – 19:04 )

Szerkesztve: 2020. 10. 15., cs – 19:05

https://eszemelyi.hu/kartya_funkcioi/e_alairas_funkcio

szerk: a fentebbi kérdés alapján: "Az eSzemélyihez kapcsolódó díjmentes eAláírás és időbélyegzés szolgáltatás a polgárok számára lehetőséget nyújt arra, hogy magánszemélyként elektronikusan intézzék mind a közigazgatási ügyeiket, mind a magánügyeiket."

( gee v | 2020. 10. 15., cs – 22:56 )

Itt, Angliában, elég sokan a docusign szolgáltatást használják ilyesmire.

Kötöttem már így munkaszerződést is és internet előfizetési szerződést is. Természetesen magánemberek is használhatják, ha szeretnék.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( Charybdis | 2020. 10. 16., p – 12:21 )

Biztos hogy két magánszemély között lenne a szerződéskötés? Azt írod, hogy az egyik fél szolgáltat valamit, a másik fél pedig az ügyfél.

Ha ilyen kérdés felmerül, akkor gondolom hogy üzletszerűleg történik a dolog. Ebben az esetben a szolgáltató nem lehet magánszemély, hanem legalább egyéni vállalkozó kell, hogy legyen, vagy társas vállalkozás.

A másik kérdés, hogy az ügyfél is biztosan csak magánszemély lehet? Jogi személyiséggel rendelkező társaság (pl. Kft.) nem lehet ügyfél?

Először ezt kéne átgondolni, hogy biztos-e az, hogy csak 2 magánszemély szerződhet? Nem mindegy, mert pl. a fent említett AVDH-t nem használhatja cég, csak magánszemély. A másik az, hogy ha az ügyfél cég, akkor máris más törvények vonatkoznak rá, mintha magánszemély lenne.

Szerződést többféleképpen lehet kötni, lehet akár szóban vagy ráutaló magatartással, vagy akár egy jelölőnégyzet bepipálásával. Más kérdés, hogy a különböző formáknak nem ugyanaz az érvényesíthetőségük.

Ezt a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról szabályozza.

325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]

(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,

b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,

c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,

d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,

e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,

f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,

g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.

(3) A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

(4) A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.

(5) Ha a teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy a bélyegzőt megelőző szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat - az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányai vannak, amelyek e vélelmet megdöntik.

(6) A teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát - kétség esetén - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság ennek érdekében íráspróbát is elrendelhet, és szükség esetén annak eredményét, illetve a vitatott okiratot, aláírást szakértővel is megvizsgáltathatja.

(7) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetén, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.

(8) Az elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni a tárolást végző szolgáltató igazolása alapján, ha a szolgáltató

a) a tárolásra átvételkor meggyőződött az elektronikus dokumentum hitelesítésének érvényességéről,

b) a tárolást a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, az E-ügyintézési tv. szerinti minősített archiválási szolgáltatás vagy elektronikus dokumentumtárolás központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében végzi, és

c) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja az elektronikus okirat hitelességét.

326. § [Az egyszerű magánokirat]

A magánokirathoz - ha azt nem a 325. § (1) bekezdése szerint állították ki - nem fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály

a) adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy

b) az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.

 

Azt kellene felmérned, hogy teljes bizonyító erejű magánokirat kell-e neked, vagy elég lesz-e az egyszerű magánokirat. Ha nem túl nagy értékű ez a szolgáltatás, akkor gondolom elég lesz az egyszerű magánokirat. Viszont ha nem elég, akkor marad a papír alapú, mindkét fél által aláírt szerződés, vagy pedig mindkét fél által elektronikusan aláírt és időbélyegzett szerződés.

 

Ha jó neked az egyszerű magánokirat, akkor írd bele a szerződés szövegét egy PDF-be, azt érdemes neked mint szolgáltatónak elektronikusan aláírni és időbélyegezni (így utólag nem mondhatja azt a másik fél, hogy valamit utólag módosítottál benne, vagy nem is te írtad a szerződést). Ezt ő el tudja fogadni úgy, hogy amikor igénybe veszi a szolgáltatást, akkor le tudja tölteni ezt a PDF-et és bepipál egy négyzetet, hogy elolvasta és egyetért vele. Ez így csak egyszerű magánokirat lesz (kivéve, ha ő is aláírja elektronikus aláírással, de a képernyőn rajzolt aláírás az nem elektronikus aláírás).

Emellett még ráutaló magatartással is elfogadja a szerződést, ha mellé még meg is fizeti a szolgáltatás árát számla ellenében. Még a számlán is érdemes linkelni a szerződésre vagy ÁSZF-re, ha nagyon precíz akarsz lenni.

Ennyi, ezzel létre is jött a szerződés, ha elég az egyszerű magánokirat.

Arra kell még figyelni, hogyha magánszemélynek szolgáltatsz, akkor őt védik egyéb fogyasztóvédelmi jogszabályok, pl. webshopokra van többféle előírás, de elállás joga lehetséges azt hiszem szoftvernél vagy szolgáltatásnál is (főleg, ha távollévők között jön létre a szerződés), ezt meg kell nézned. Nem írhatod felül ezeket a jogszabályokat, erre kell még figyelni.

Ez nem jogi tanács, konzultáljon ügyvédjével, a mellékhatásokról pedig kezelőorvosával, gyógyszerészével :)

Teljesen mindegy, ebből a szempontból, mivel aláírni csak magánszemély tud. Én is cégnevében írok alá az ügyfélkapuval. Ott hitelesítem magam és kész. Igaz két fiókom van, egy a cégé, másik a magán. De az aláírásom az ugyanaz. Nyugodtan használhatod céges aláírásra is, ha te vagy jogosult aláírni a cégben.

De nem erre találták ki az AVDH-t, hanem ahogy az ÁSZF és a tájékoztató is írja:

Az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatás az állampolgárok részére nyújt kényelmes megoldást arra, hogy biztonságosan tudják intézni hivatalos ügyeiket a közigazgatásban.

Cégként használni céges szerződésekhez bohóckodás, az a tiszta helyzet, ha előfizetsz egy céges elektronikus aláírásra és időbélyegre. Ha erre nem akarsz pénzt szánni, maradj inkább a papír alapú aláírásnál.

Ezt a "Nyugodtan használhatod céges aláírásra is" kijelentést majd akkor hangoztasd, ha már kerültél vitás helyzetbe emiatt és az ügyben eljáró bíró is ugyanezt mondja...

( P3nész | 2020. 10. 17., szo – 15:31 )

Miért, Te kerültél már ilyen helyzetbe?

Az, hogy valaki kitalál valamit egy problémára és azt másra is lehet használni és használják, szerintem nem gond.

Van az a szerződés, számla, aláírandó mennyiség, melynél nem éri meg az előfizetéses aláírás és időbélyeg. Nem értem miért tekinted ezt bohóckodásnak. Mi a konkrét ellenérved ez ellen?