F@sz kivan ezzel a globális felmelegedéssel! :-)

Flame

De tényleg!

  • 2192 megtekintés

( lx | 2018. 02. 28., sze – 02:37 )

Ez van, az 2017/2018-as tél erre a hétre esik.

( carlcolt | 2018. 02. 28., sze – 03:06 )

Trump is megmondta hogy tuti nincs globalis felmelegedes, mert o fazik telen :P meg mert rekordhideg van valahol es fagynak a capak

( dragi v | 2018. 02. 28., sze – 08:16 )

Újabban helyesebb globális klímaváltozásnak hívni.

Ha egy sokparaméteres visszacsatolással szabályozott rendszer oldalába belerúgsz, mielőtt valamilyen stabil állapotba visszatérne, produkálni fog a tökéletestől a különböző minőségű extrémekig mindenféle állapotot.
Hogy aztán az új stabil állapotnak tudsz-e majd örülni, azt a bakancsod, az izomzatod és a rendszer toleranciája határozza meg. De a kilengések azon pillanataiban, amelyekben a rendszer éppen a rúgásiránnyal ellentétes mozgást végez, azt mondani, hogy "nem is rúgtam nagyot... sőt nem is rúgtam... sőt direkt jót tett, hogy rúgtam, amikor nem rúgtam": legalábbis naiv megközelítés.

( aga_et v | 2018. 02. 28., sze – 11:19 )

Pont Trump meg az ilyen nem hozzáértő hülye vélemények miatt nevezték át 2018-ra globális klímaváltozásra. Hogy mások is megértsék.

☆☼♫♪♫♪☼☆
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Az üvegházhatás működési elve és a globális felmelegedés valószínű hatásai harmincpáréve ott voltak az általános iskolai földrajz könyvben. Annyiran konkrétan lebontva, hogy a Kárpát-medence valószínű sorsa az, hogy félsivatag legyen.

Eltelt 3 évtized, és a téli csapadék mint olyan megszűnt (annyira el is szoktunk tőle, hogy megdöbbenünk, amikor egy hétig mégis van), és egymást követő években kéthetes árhullámok után lehet addig sosemlátott köveket megtekinteni a kiapadhatatlannak hitt folyamaink medrében Magyarországon, amit szeretünk víznagyhatalomnak tudni.

Ne nekem mond, én tisztában vagyok vele. Lejjebb Ironcat pontosan ugyanazt írta le amit én is akartam.
De nem csodálkozom, hogy sokan nem hisznek a tényekben, végülis ma elég sok laposföldhívő életforma is létezik, ez itt csak egy enyhébb félreértés, félretájékozottság.

☆☼♫♪♫♪☼☆
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Ahol a nép(es)ség X%-a az életben egy pillanatig el nem gondolkodik azon, hogy az életének a lakásán/kerítésén túl is hatása van; ahol az Y%-a határozottan tagadja ezt a hatást; ahol a Z=jelentéktelen, de annál nagyobb hatású %-a rájátszik X és Y ostobaságára/gondatalnságára, ott túlzásnak érzem ezt az önostorozás kitételt.

Amúgy vastagon ignorálnám X-et, Y-t és Z-t is, sőt a medencébe hugyozókat is, a kamikaze-hitelfelvevőket is, a sosemlátott hozamú befektetésbe beugrókat is, sőt az oltáselleneseket is, csak menjenek át a vonat hermetikusan zárt, X, Y, Z, medencébe hugyozó, stb. szakaszába, és maradjanak is ott.

A tudomány jelen állása szerint a jégkorszak nem szokott „véletlenül jönni”, hanem szabályos időközönként következik be. Így ha véletlenül jégkorszak kezdődne jövőre, akkor az valami természeti katasztrófa, vagy az ember tevékenységének következménye lenne.

( hnsz2002 v | 2018. 02. 28., sze – 11:25 )

Most egy pár napig van -8 – -10 fok, aminek amúgy kb. egész december-februárig kéne lenni, és mindenki sír, hogy jajj milyen hideg van.... Pedig teljesen normális.
Alig volt még fagy is idén "télen". Nincs is már tél szinte. Ez bizony felmelegedés.
--
"Sose a gép a hülye."

A globális felmelegedés nem 15 éves „találmány”. Már régen elkezdődött, csak először nem volt annyira feltűnő.

Nagyobb távlatban nézve: Gyerekkoromban, 60-as évek vége és a 70-es években, a megszokott téli menetrend az volt, hogy:
- legalább 1 hónapon keresztül volt hó. Vagy egy egybefüggő időszakban, vagy 2 három részletben. A „volt hó” azt jelenti, hogy esett a hó és az legtöbbször legalább 1-2 hétig megmaradt. És a hóréteg vastagsága is több 10 cm-es nagyságrendű volt.
- Telente legalább 3-4 hét volt, amikor a hőmérséklet napközben is 0 °C alatt maradt. Vagy egy egybefüggő időszakban, vagy több részletben. Ilyenkor az éjszakai hőmérséklet általában -10 °C alatt volt. De ezek a „hidegek” nem bírtak akkor hírértékkel, mert ugye télen hideg van.

A kérdés minden évben csak az volt, hogy karácsonykor lesz-e hó, illetve az első hó már november végén leesik, vagy csak decemberben. Most viszont kevésszer esik, és a legtöbb esetben 2-3 napon belül el is olvad. A mostani néhány nap volt régen a „normális” téli időjárás. Csak nem február végén kezdődött, hanem ekkor ért véget.

Viszont nagyon ritka volt a kiugróan nagy hideg, illetve nagy meleg. Paks és környéke volt az ország leghidegebb része, ott azért időnként volt -30 °C is. Nyáron a 30 °C feletti kánikula legfeljebb 2-3 napig tartott, nem voltak 2-3 hetes kánikulák.

Ha valaki nagyon ráér, akkor kereshet erről az időszakról meteorológiai adatokat is. Aki már akkor is élt, annak erre nincs szükség.

Emlékszem, hogy nyáron, amikor még gyerekek voltunk (30 éve...) nyugodtan szaladgálhattunk egész nap az udvaron félpucéron és nem égtünk le. Még a legmelegebb napokon sem volt kibírhatatlan meleg, csak kellemesen meleg. Az utóbbi néhány évben már alig bírom ki a nyarakat klíma nélkül. Ha így halad már lassan éjjel is le lehet égni. Idén már lehet fog kellene a Sunblock 5000: https://www.youtube.com/watch?v=8oJzfmWO3CU

Azért ez így nem teljesen igaz: nyár elején leégett az ember gyereke egyszer, utána két napig sötét szobában "nyaralt" és hámlott róla az égett bőr, de utána már előbb vörösen, később barnán, de gond nélkül lehetett rohangálni valóban... :)

Viszont az, hogy a hőséget nem bírod, az inkább a ko(')rral jár :)
30-33 fok akkor is volt július-augusztus környékén.

A nyaraim nagy része reggeltől estig térdig a Dunában állva snecizéssel telt. Öltözet: egy rövidgatya. Következmény: olykor fejfájással dőltem az ágyba.
Tavaly nyáron kora reggeltől DE 11-ig lógattam a horgot félárnyékban, kalapban. Úgy néztem ki, mint aki pajzs nélkül ívhegesztett végig egy műszakot.

( sigellef | 2018. 03. 01., cs – 09:16 )

Az éghajlatváltozás tényszerű, kérdés: hogy ez természetes jelenség-e, vagy az ember tevékenysége okozza-e.
Amikor az egyiptomi civilizáció virágzott, akkor azon a területen jóval kevesebb sivatag volt. Az ókor végén, középkor elején is nőtt a sivatag mérete, de akkoriban nem hiszem, hogy az üvegház hatású gázok okozák volna az éghajlatváltozást.
Kérdés, hogy ez a változás ciklikus-e, vagy pedig előbb-utóbb az egész Föld sivatagos lesz-e?

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

„kérdés: hogy ez természetes jelenség-e, vagy az ember tevékenysége okozza-e.”

Ha rossz a kérdés, akkor kicsi a valószínűsége, hogy jó válasz születik. Mint már más is írta, az üvegházhatás már régóta ismert jelenség. Tehát a kérdés helyesen:

Az emberi tevékenységen kívül valamilyen természeti jelenség hozzájárul-e a klímaváltozáshoz?

Ha kiderülne, hogy természeti jelenség is közrejátszik a felmelegedésben, akkor lehetne vizsgálni a kiváltó okok arányát. De ettől függetlenül kijelenthető, hogy az emberi szennyező tevékenység csökkentése mindenképpen lassítaná a folyamatot. Ha nincs természetes ok, akkor akár le is állhatna a felmelegedés. Viszont a mostani intézkedéseink –, illetve azok elmaradásának – hatását a fiaink és unokáink fogják megtapasztalni.

Szerencsére (?) olyan bizniszben dolgozunk, amelynek szerves része a hibaanalízis és -izolálás.

Ha nem indul el a kedvenc szerverünk, LEHET, hogy a takinéninek van igaza, aki látott már anyagfáradástól törő felmosófát, meg a péntek 13. is egy baljós nap, sőt mi is tudjuk, hogy Murphynek minden rendszerszobába szabad bejárása van, de azért meg szoktuk nézni, hogy a bedöglés előtt miket frissítettünk, és ha jellemzően olyat, amitől reccsenhet a grub, a legritkább esetben zárjuk le az esetet azzal, hogy 15ezer évvez ezelőtt sem indultak ilyen szerverek, nincs itt semmi látnivaló.

Irgalmatlan mennyiségű szenet/olajat/gázt égetünk el, ebből nagyrészt CO2 lesz.
Amit ma elégetünk, azt a fák kötötték meg saját magukban, aztán valahogy évmilliókkal ezelőtt a föld alá kerültek, ezért nem vettek részt a szén körforgásában. Ezen kívül irtjuk és égetjük a ma létező fákat is, szóval a mai bioszféra CO2 megkötési képességét is csökkentjük.
Szóval brutálisan megtoljuk a légkör CO2 tartalmát, és a CO2 üvegházhatású gáz.

Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy összekössük a pontokat...

Ez mind igaz, és (eredetileg) biológusként nem is vitatkozom a melegedés gyorsaságának nagyon káros hatására, pl a ami a biodiverzitást illeti.

Egyedül a légkör CO2 szintjével kapcsolatos témára reagálnék: érdemes tudni, hogy amikor a széntelepek nagy része keletkezett, a devon korszakban, akkor a légkör CO2 koncentrációja a jelenleginek több mint tízszerese volt. Ezt csak azért írom, mert nem tartom jónak, hogy doomsday scenariokat prediktálunk pusztán az emelkedő CO2 koncentrációk alapján; nekem ebből az látszik, hogy akkor is stabil bioszféránk lenne, ha az összes fosszilis fűtőanyagot elégetnénk, márpedig ez nem túl valószínű (a telepek egy része nem elérhető, kitermelhető gazdaságosan). Valószínűleg sokkal magasabb hőmérsékleten stabilizálódna a globális hőmérséklet, de önmagában ettől nem fog eljönni a világvége. Szerintem fontos lenne, hogy felkészüljünk a valószínűleg már elkerülhetetlen szituációkra, hogy legyen elég ivóvíz, élelem, lakóhely mindenhol, de főleg Európában/Magyarországon.

--
Csaba

Szerintem a legnagyobb baj a változás sebessége. Egyszerűen nincs idő, hogy a megváltozott környezethez alkalmazkodjunk. Például ha van elég idő, akkor lehet olyan növényeket nemesíteni, amik a megváltozott klíma mellett is elegendő élelmiszerforrást biztosítanak. Nem egy szűk csoportnak, hanem az emberiség egészének. Vagy gazdaságosan megoldani a tengervíz sótalanítását. Valamikor egy tévéműsorban mondta valaki, hogy még az sem kizárt, az emberi faj úgy változik meg, hogy a világűr körülményei között is életképes lesz. Csak ha lesz is ilyen, ahhoz hosszú idő kell.

Ezt én is pont így látom.

Annyit azért hozzátennék, hogy a bioszféra nem olyan törékeny, mint ahogy sokan gondolják. Korábban is voltak kataklizmák, pl ott a Chicxulub esemény vagy a sokkal közelebbi Toba esemény. Ezek a jelenlegi melegedésnél sokkal gyorsabb események, gyakorlatilag órák/napok alatt sokkal durvább változásokat hoztak, és bioszféra mindkettőből simán rekuperálódott. Igen, mindkettő kapcsolódik nagy kihalásokhoz, de mellesleg mindkettő nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberiség olyan most, amilyen. (Az elsőhöz szokás kötni az emlősök elterjedését, a másodikhoz meg a beszélt nyelv maihoz hasonlóvá alakulását, meg egy csomó más humángenetikai jelleg maivá formálódását.)
Szóval én ezért nem aggódom a bioszféra miatt. Amiatt jobban, hogy a jelenlegi civilizáció hogyan tudja majd kezelni a szitut. Ahogy én látom, a mai helyzetben simán benne vannak az utópisztikus és a disztópikus jövőképek is.

--
Csaba

James Burke, Connections (Összefüggések) S01E01, The Trigger Effect

"The Trigger Effect" details the world's present dependence on complex technological networks through a detailed narrative of New York City and the power blackout of 1965. Agricultural technology is traced to its origins in ancient Egypt and the invention of the plough. The segment ends in Kuwait where, because of oil, society leapt from traditional patterns to advanced technology in a period of only about 30 years.

A végkövetkeztetés: mindegy, hogy mi a végzettséged, munkaköröd, korod, nemed, vallásod: a modularizáltra finomhangolt civilizációban csak akkor lehetsz nyugodt, ha van egy ekéd, és ami húzza.

Ahogy írta, a bioszféra jól kibír minket, csak mi nem biztos, hogy kibírjuk magunkat.

Ha nekünk az a tudat elég, hogy a közreműködésünk nélkül is voltak nagy kihalások, ezért nem akkora vétek nekünk is kihalást okozni - esetleg a sajátunkat is - és valamik számára előretörési lehetőséget biztosítani, akkor ahogy Zabbehelyprofesszor mondaná: "Ugyan! Nincs itt semmi baj!"

Valóban, nem a CO2, és az üvegházhatás a probléma, hanem a felszíni vizek mennyiségének a csökkenése, a sivatagosodás. Hová lesz a víz? UV hatására felbomlik, és a H távozik a világűrbe? Vagy hűl a Föld magja, és így a folyékony víz az alsóbb rétegekbe kerül? Mennyi vizet bont fel egy akkumulátor töltés során? Ha meg majd jönnek a hidrogéncellás cuccok, akkor nyilván mégjobban fokozódik majd a sivatagosodás.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Helyes kérdés!:
Kevesen tudják: a víz sokkal inkább szabályozza az üvegházhatást, mint a CO2. Ebbe most nem mennék bele részletesen.
1. Eltűnt a felszíni biotömeg ami megtartotta a vizet. Már az ókor óta írtjuk az erdőket. Látszik is. Pl. a horvátországi csupasz hegyek is ennek köszönhetőek és Izraelben is régen hatalmas erdőségek voltak, ahol most sivatag van...
Rengeteg földet szántunk, ami ősztől tavaszig javarészt sivatag. Nincs fedő növényréteg ami visszatartaná a vizet. Ráadásul bejön az eketalp is, ami nem engedi a talaj mélyebb rétegeibe a vizet. Így most egy idény alatt van belvíz és szárazság is.
A fák és erdők is sok szerepet játszottak ebben a folyamatban. Nem emlékszem a pontos százalékra de talán az esők olyan 40%-át a vizek melletti erdők okozták a Kárpát-medencében. A vízparton álló fák a szárazföld belseje felé hajtják a csapadékot, ha nincsenek, akkor nincs plusz eső. Ugyanígy a hegyekben lévő érett erdők is az avarral, gyökerekkel rengeteg vizet tárolnak. Most, hogy pl. a Tisza forrásainál jelentősen meggyérítették az erdőket nincs mi raktározza a téli csapadékot. Gyakorlatilag a tavaszi olvadással leömlik az egész.

2. Itthon sem a klímaváltozás miatt fogy a víz. Hanem az eszeveszett vízgazdálkodás miatt. Ezt jó részben a Tisza és a Duna nyugati mintára történt szabályozásának köszönhetjük és a lecsapolásoknak. Most vízelvezetés folyik, nem vízgazdálkodás.

Eleink sokkal okosabban bántak a vízzel, mint mi.
Egy példa: Az árvíz ellen nem gátat emeltek, hanem fokokat készítettek, így a víz a Nekik tetsző helyre ki tudott ömleni, ahonnan vissza is csordogált szépen, amikor elvonult az ár (így nem keletkeztek pangó / fertőző vizek). A nagy halak ilyenkor kiúsztak lerakni az ikrákat. Nekik csak annyi volt a dolguk, hogy amikor elkezdett levonulni az ár a fokokba kis lukú valamit raktak (pl. vesszőből fonott valamit). Ezen a kis halak ki tudtak úszni a nagyok nem, így elég sok halat tudtak kifogni egyszerűen.
Ezeket a fokokkal elárasztott területeket több célra is használták. Pl. gyümölcsösök és legelők gazdagodtak a víz által a hegyekből lehozott ásványi anyagokkal.
A fokok mellett a kanyargó Tisza vonala is sokkal nagyobb víztömeggel tudott egyensúlyozni.
A fokokat Mária Terézia is betemettette a Dráva környékén, mert a hajóvontatókat akadályozták a munkájukban. Ennek hatására:
Előbb éhezés, majd a pangó vizek miatt járványok törtek ki. Most úgy próbálják eladni nekünk a folyamszabályozásokat, hogy pont ezek miatt volt rájuk szükség.

Szerk.:
Amit még hozzá tennék: A vízzel telített tájakon a klíma is sokkal stabilabb.

( BlinTux v | 2018. 03. 02., p – 11:44 )

Nekem úgy ámblokk az egész téllel!
B@ssza meg Árpád, hogy nem valami élhetőbb éghajlatra telepedett le. Lehet nyáron ért ide, aztán csak azt látta hüh de tök jó lesz itt.

Nyáron jó is, én imádom a 40 fokot, de ha a hőmérséklet 20 alá esik én már megfagyok. 30 fölött érzem jól magam.

A csapadékról nem is beszélve.
Ma mire kikapartam az autót a tegnapi hó, majd a ma ráesett ónos eső páncéljából, úgy elfagytak az újaim, hogy 1 órát ültem a konvektor mellet mire felolvadtam, közben kb. ordítottam a fájdalomtól.
Hiába öltözök be mint az eszkimó, az újaim akkor is megfagynak 5 perc kint lét után.

Jah és pont ma kellet volna mennem szemészetre kezelésre, amire 1 hónappal ezelőtt kaptam időpontot. De ilyen időben a tököm megy ki a jégpáncélos utakra. Mire a szemetet levittem majdnem négyszer estem csak el.

Szóval a globális felmelegedésből a meleg jöhet, a többi b@ssza meg!

Pont ilyen voltam, amíg pártucat 24 órás kinti szolgálat felét végigvacogtam a Honvéd Folyami Flottillánál rendszeresített, nyáron a segget berohasztó, télen a "mintha fel sem öltöztem volna" érzetet kölcsönző gyakorlóban, a nem egyhetes télben.
Azóta tudok disztingválni "megfagyok, bammeg" és "nincs melegem, de amúgy jól elvagyok" között.