Alpha vagy UltraSparc

[quote:a4f1e2a818="sae"]Itt egy erdekes link

http://www.videoi.com/~pietro/cpu_speeds/specfp2000.html

Az ev6, 500MHz valami 400 a specfp...

Meg van a ccc compilator linux alatt, meg az igazi digital matek libreria, de azt
olvastam hogy sok taknyolas kell mig muködik...

:-)
/sae

Na akkor hogy is van, hogy az Alpha leradirozza a P4-et lebegopottyben? Az 1150MHz-es Alpha is meg 400 ponttal kevesebbet hoz ossze, mint egy penyo.

Dehat egyszeru dolog ez, nyilvan miutan a proci nem lehet taposabb (lasd korabbi hozzaszolasom), ezert mar csak a memoriainterfesz okozhat kulonbseget. Namost az EV-6 busza kerult tobbek kozott az elso Athlonokba is szoval annyira high-tech cuccot nem kell idekepzelni. Akkor mi miatt is lenne olyan eszeveszetten gyors egy EV-6-os Alpha? Az EV-7 glueless 64 utas skalazodasa az igen pompas dolog volt, de ez nem valtoztat a tenyen, hogy egy-az-egy ellen ilyen proszto benchmarkokban a P4 sokkal fenyesebben muzsikal.

Ha matekolos konyvtarbol a DXML-re gondolsz (Digital Extended Math Library), ami CXML-kent folytatta az eletet a Compaqnal, majd IMKL szerepel most az Intelnel, akkor annyira nem veszes az. Kicsit csavaros iterfeszei vannak, mert Fortran kompatibilis hivasi feluletet hasznal (esottugye minden cim szerint adodik at + a tombok utan jon rejtett parameterkent a tomb hossza), de egyebkent ra lehet erezni a dologra, annyira nem veszes.

[quote:52b9636c12="Andrei"]
Na akkor hogy is van, hogy az Alpha leradirozza a P4-et lebegopottyben? Az 1150MHz-es Alpha is meg 400 ponttal kevesebbet hoz ossze, mint egy penyo.

Dehat egyszeru dolog ez, nyilvan miutan a proci nem lehet taposabb (lasd korabbi hozzaszolasom), ezert mar csak a memoriainterfesz okozhat kulonbseget. Namost az EV-6 busza kerult tobbek kozott az elso Athlonokba is szoval annyira high-tech cuccot nem kell idekepzelni. Akkor mi miatt is lenne olyan eszeveszetten gyors egy EV-6-os Alpha? Az EV-7 glueless 64 utas skalazodasa az igen pompas dolog volt, de ez nem valtoztat a tenyen, hogy egy-az-egy ellen ilyen proszto benchmarkokban a P4 sokkal fenyesebben muzsikal.

Ha matekolos konyvtarbol a DXML-re gondolsz (Digital Extended Math Library), ami CXML-kent folytatta az eletet a Compaqnal, majd IMKL szerepel most az Intelnel, akkor annyira nem veszes az. Kicsit csavaros iterfeszei vannak, mert Fortran kompatibilis hivasi feluletet hasznal (esottugye minden cim szerint adodik at + a tombok utan jon rejtett parameterkent a tomb hossza), de egyebkent ra lehet erezni a dologra, annyira nem veszes.

-Itt nem csak gyorsaságról lenne szó, hanem biztonságrol, meg aztán kórrol...

-Az ev6 lassan 7 éves arkitektura; 1999-ben, ha jól emlékszem, intel még mindig a fán
mászkált és piszkálta az órrát egyéb értelmes dolog híányában... ;-)

-A másik dolog a biztonság; ha jól tudom, javitsatok ki ha nem de az alpha a komoly
procik világába tartozik mint a power, sparq, Rxxxxx... Ezeknél a valószínuség hibára, MTBF,
jóval kissebb mint a pentium világba; és a hibakezelés is komolyabb... (most a magra
gondolok, nem a buszra vagy ECC memoriára)
Aki alpha szervert vagy szuperszámítogépet allít össze, az nem zárja le a gépet mikór
délután hazamegy és biztos akar lenni abba hogy egy 5 hetes számításnak értelmes az
eredménye, vagy egy "mission critical" szerver nem omlik össze...

Tehát gyorsaság milyen körulmények között: egy 5 perces benchmark vagy 2 hónapos
fojtonlagos munka?

...kicsit értelmetlen (én is bunözök :twisted: ) az alphát a pentiumvilággal összehasonlitani...

:-)
/sae

Engem olyan szempontból érdekelne egy ilyen vas, hogy gyakorolgathassak rajta valami rendszeradminisztrációt... :)

Mellesleg Te honnan akarod megvenni? Valahol korábban találtam egy levelező listát, ahova azok vannak feliratkozva, akiknek kellene valami ilyen régebbi gép, és azok, akik tudnak valami "selejtezésről"(, vagy csak már túl sok a porfogó), és feldobják, hogy ingyen, vagy valami jelképes összegért elviheti, aki akarja.

Sajna nem tudom már a lev-lista címét, de ha te megtalálod, akkor beírhatnád... :)

Az alpha még bőven támogatva van! Linux esetén a 2.6.7 az utolsó kernel, ami nekem többé-kevésbé zökkenőmentesen működött. A 2.4 korrektebb támogatást ad, kevesebb gond volt vele. Kipróbálás szintjén feltettem 2.0-s netbsd-t, és mit mondjak, valahogy fenn hagytam :). Simán, csont és gond nélkül települt, minden fordul, fut, stb.
Egy kivétellel találkoztam: az X, mert az a videokártya biosát is használja (nem tudom miért), az ugye x86 kód, amit az alpha csak emulációban futtat, ami viszont nem szerencsés dolog pl. egy futó rendszer közepén. Állítólag matrox-okkal megy az is, mert annak kultúrált biosa van, és nem épít arra, hogy más nem fut még a gépen. Az svgatextmode megy trio64-gyel is :)...
Az érme másik oldala, hogy a procit és az architektúrát viszont tényleg nem fejlesztik már tovább, mert a péécéé jobb üzlet. Annak ellenére, hogy pl. valós aritmetikában az 500 MHz-es alpha-m _háromszor_ volt gyorsabb a 2.4 GHz-es P4-esnél...

te tiszta hulye vagy. mar miert ne lenne tamogatott az alpha? minden bsd támogatja, kivéve DragonFly. inkább maradj i386 -nal.... mindeki jobban jar.

[quote:85080b9b37="gsimon"] Annak ellenére, hogy pl. valós aritmetikában az 500 MHz-es alpha-m _háromszor_ volt gyorsabb a 2.4 GHz-es P4-esnél...

Én utálom őket mert a több gépeink közül az egyik 30millás DS20-as (2*667+1Gig RAM) alatt az Oracle kb. 3-4* lassabban fut mint egy csak kísérleti gépnek vett 300kHUF-os P4 2.4 GHz 1 GigRAM gép IDE!! HDD-kkel (vs SCSI 3 RAID-ek az Alphaban) 1/100 annyi pénzért, pedig ez utóbbinak még tuning se volt megengedve profik által csak annyi amennyit én magamtól meg tudtam tenni.

Persze megbízhatóságban e kettő más tészta, az egyik egy desktop a másik server technikával szanaszét vértezett gép.

Sziasztok!

A házimúzeumomban van egy SUN Ultra Sparc 1-es. Tökéletesen működik, de nem igazán használható, ugyanis 143 MHz-es proci, 32 MB RAM és 2 db 1GB-os winchester van benne. Az egyik vinyón Solaris, a másikon Debian :-)

Megragadnám az alkalmat: Ha valaki tud ilyen masinához való RAM modult, vagy winchestert eladni / elajándékozni az dobjon meg egy emaillel.

Köszi

Ultra Sparc gépből van itthon 2 prociból 4 (egy a polcon, illetve az egyik gép dualos), a dualos gépre tettem linuxot (debian) és sol10-et, az ultra 1 pedig már több mint 2 éve szolgál átjáróként az internet felé, szintén debiannal, ezen kívül van egy u5-öm a neten, néhány hónapja (debian az is).

Alphám (még) nincs, viszont használtan _sokkal_ drágább az alpha, mint egy sun ultra sparc.

Az alphák 400-500 usd körül kezdődnek az eBay-en, az u5-öt 41-ért vettem (igaz a szállítás majdnem 100-ba került :)), a dual u2-t meg 100-ért.

En egy AlphaServer 1000 -est hasznalok szervernek (kemeny 48Mb rammal, yay), tok jol mukodik, megbizhato. Egy hibas ram modult leszamitva, ami neha begorombul, de akkor sincs nagy gond, hiba turo a rendszer szepen, es hasznalja a backupot. (PC-n egy hibas ram modullal az ember mar mehet is cserelni, ez meg muxik szepen mar joideje :)

Linux tokeletesen fut rajta, van benne PCI slot, teljesen korrekt. Es annyira nem is draga... Marha olyat veszel, ami nem tul regi, es kishazankban kaphato.. Speciel ehhez a modellhez ramot kapni nem egyszeru, es nem olcso (legutobb USA-bol kellett volna hozatni, ugyhogy inkabb skippeltuk, es maradtunk annal hogy marad a bugos ram modul, mert vegulis muxik...)

Sparc is aranyos dolog, bar azzal lenyegesen kevesebb tapasztalatom van sajna :( Az is fokent Linuxos. Volt mar dolgom solarissal is, annyira nem jott be.. mondjuk nem adminolni akartam, hanem fejleszteni ra :)

Amit nagyon tudok ajalnani, az a powerpc. Eszement jo. MacOS X meg jol is nez ki (bar fejleszteni arra sem epp leanyalom, kinezetre, meg hasznalhatosagra viszont nagyon ott van). Az alphaval ellentetben meg jovoje is van :/

[quote:1bb245d604="algernon"]En egy AlphaServer 1000 -est hasznalok szervernek (kemeny 48Mb rammal, yay), tok jol mukodik, megbizhato. Egy hibas ram modult leszamitva, ami neha begorombul, de akkor sincs nagy gond, hiba turo a rendszer szepen, es hasznalja a backupot. (PC-n egy hibas ram modullal az ember mar mehet is cserelni, ez meg muxik szepen mar joideje :)

Nah nekem egy ilyenen FreeBSD 5.1 fut. És megsúghatom, hogy az 5.3 is ott lapul. Mármint az Alpha-s verzió. Csak támogatásul mondom.

VV

Mi épp most gyaluljuk le az egyik Alpha -ról a True64 unix-ot, hogy felrakjunk rá egy OpenVms-t :D . Én is ajánlom, ha már új vasat próbálsz új OS-t is rakj rá, úgy az igazi.

Azert azt az oracle/tru64 konfigot megneznem...ugyanis nalunk eleg sok ilyen rendszer fut, x86/alpha(ev56,ev67)/sparc64(USPII) kornyezetekben, x86 eseten suse/redhat linuxon, riscek eseten pedig nativ OS-en es teljesen ellenkezo tapasztalataink vannak.
a DS20 nem kerul 30 millaba mivel lowend system. (de azert elegge utos)
Biztos hogy kelloen hangolva volt alatta Tru64 es az Ora is?

Bdede szerintem ilyen PWS500-as alphak korul kene gondolkoznod ha alphat akarsz, (ebbol ugy jopar van az orszagban ;) ) lattam mar hajtani linuxal,freebsdvel, NT 4.0-el, es termeszetesen Tru64-el. (OpenVMS vmiert belefagyott a bootba rajta(SRM-es gep mielott vki belekot))

[quote:f46d9ca672="csibra"]Ultra Sparc gépből van itthon 2 prociból 4 (egy a polcon, illetve az egyik gép dualos), a dualos gépre tettem linuxot (debian) és sol10-et, az ultra 1 pedig már több mint 2 éve szolgál átjáróként az internet felé, szintén debiannal, ezen kívül van egy u5-öm a neten, néhány hónapja (debian az is).

Alphám (még) nincs, viszont használtan _sokkal_ drágább az alpha, mint egy sun ultra sparc.

Az alphák 400-500 usd körül kezdődnek az eBay-en, az u5-öt 41-ért vettem (igaz a szállítás majdnem 100-ba került :)), a dual u2-t meg 100-ért.

Az ebayen, hogy oldod meg a fizetést?
Paypal még nincs nálunk úgy tudom, ott a többség csak azt fogadja el.

[quote:a905906c7c="prygme"]Az ebayen, hogy oldod meg a fizetést?
Paypal még nincs nálunk úgy tudom, ott a többség csak azt fogadja el.

western union atutalas?

[quote:6337f6125a="gsimon"]Az alpha még bőven támogatva van! Linux esetén a 2.6.7 az utolsó kernel, ami nekem többé-kevésbé zökkenőmentesen működött. A 2.4 korrektebb támogatást ad, kevesebb gond volt vele. Kipróbálás szintjén feltettem 2.0-s netbsd-t, és mit mondjak, valahogy fenn hagytam :). Simán, csont és gond nélkül települt, minden fordul, fut, stb.
Egy kivétellel találkoztam: az X, mert az a videokártya biosát is használja (nem tudom miért), az ugye x86 kód, amit az alpha csak emulációban futtat, ami viszont nem szerencsés dolog pl. egy futó rendszer közepén. Állítólag matrox-okkal megy az is, mert annak kultúrált biosa van, és nem épít arra, hogy más nem fut még a gépen. Az svgatextmode megy trio64-gyel is :)...
Az érme másik oldala, hogy a procit és az architektúrát viszont tényleg nem fejlesztik már tovább, mert a péécéé jobb üzlet. Annak ellenére, hogy pl. valós aritmetikában az 500 MHz-es alpha-m _háromszor_ volt gyorsabb a 2.4 GHz-es P4-esnél...

Te el vagy tevedve! Mar hogyajoturoba lenne gyorsabb egy 500MHz-es Alpha lebegopontban egy 2.4GHz-es Pentium4-nel?

Kezdjunk szamolgatni! A Pentium4 es egy orajel alatt ket lebegopontos muveletet tud elvegezni (egy osszeadast es egy szorzast), ergo az elmeleti peak teljesitmenye 2.4GHz orajel alapjan 4.8GFlop/s. Az Alphanak szinten ket vegrehajtoegyszege van, igy az elmeleti peak kerek 1GFlop/s az 500MHz-es Alpha eseten (gondolom Alpha 21264-rol van szo). Es ebben az Alpha prociban meg nem volt SIMD kiterjesztes a'la SSE2. Tehat cirka 5-szor gyorsabb az Alphanal a Pentium4 (in theory).

A P4 cache, buszsebesseg (pl. az elso Athlon-ba is a Alpha busza kerult, es azota volt fejlodes), perflibek, compiler (leven a Digital-Compaq forditoprogramokat beolvasztottak az Intel forditokba) tekintetben jobb, mint az az Alpha. Ezek utan mar csak az emberi tenyezo maradhat, ami alapjan az a szerencsetlen Pentium haromszor lett lassabb, mint az Alpha. Szoval erdemes lenne atnezni azokat a kodokat, mert ott lesz a kutya easva.

Egyebkent, ha megbenchmarkolod a ket procit barmilyen lebegopontos tesztprogrammal, akkor is az a nagyjabol 1:5 teljesitmenyarany fog latszani a Pentium javara. Tevedes ne essek nekem is tetszik az Alpha, de azert a P4 es a 21264 kozott csak eltelt harom-negy ev, igy nem szegyen beismerni, hogy AZ az Alpha mar bizony elavult.

Ja csakhogy a temaba is belebrekegjek... :)

En az Alphat javasolnam, mert fut rajta az OpenVMS, Linux, BSD is. A Solaris-t ki tudod probalni x86-on is, elvileg nem kellene hogy lenyegesen kulonbozzon az "elmeny".

Sajna a VMS lassan visszaszorul, bar meg nincs szo arrol, hogy megszuntetnek, sot a HP Itaniumos szervereire teljesen nyugodtan migralhatod a kifuto Alpha/VMS installacioidat (ezt egyebkent kokemenyen tamogatja a HP).

MacOS tok vindoz, kicsit szebb, csak irgalmatlan eros vas kell hozza, es meg vannak a maga kis hulyesegei (ugyanugy mint a Win-nek).

Azert nekem az az erzesem, hogy Linux v. BSD kedveert nem erdemes regi RISC gepet venni. Szivni fogsz vele egy csomot (nem bootol az install , lefagy ....), de ha sikerrel jarsz, akkor is eleg lassu lesz a geped a mai versenyagar Athlon,P4 cuccokhoz kepest. Es akkor mar bejonnek a megaszopasok, hogy 48-64-128 mega keves, de nem lehet modulokat kapni, nem lehet vinyot kapni, egy csomo programnak nincsen portja az adott gepre v. nem fordul le az adott gepre. Viszont, ha pl. VMS-t akarod megtanulni, akkor ez a legertelmesebb valasztasod, mert az emulator nagyobb szopas lehet.

[quote:88df1e9112="tejfel"]>Ebben igazad van, a P4 például kifejezetten utálja az elágazásokat.
Az Itanium 2 meg megjobban. Ugy saccoltuk, hogy egy dual Itanium 2, 1.5-os procival kb fele teljesitmenyt tud mint egy dual 3.6 xeon-os gep, s ehhez kepest joval roszabb volt. Mint kiderult a fo ciklusban levo elagazast az Itanium 2 kevesbe birta.

> Szóval a P4 csak akkor teljesít jól, ha nincsenek elágazások a programban > (ez viszont általában elkerülhetetlen) és kézzel keményen SSE2-re
> optimalizálva van a lebegőpontos kód benne.
Jaja, viszont ilyenkor eleg killer.

Ezt a fele teljesitmenyt hogy erted? Lassan tenyleg kezd erdekelni az alkalmazas....

[quote:f66d1c3f24="prygme"]Ultra Sparc gépből van itthon 2 prociból 4 Az ebayen, hogy oldod meg a fizetést?
Paypal még nincs nálunk úgy tudom, ott a többség csak azt fogadja el.

Úgy oldom meg, hogy él egy unokatesóm NY-ban, akinek elég jó feedback-je plusz dombornyomású visa kártyája van magyarországi otp számlával, így én átutalok neki az otp-s számlájára az árnak megfelelő mennyiségű forintot, ő ott a paypalon keresztül dollárban fizet, neki szállítják a cuccost, ő meg felteszi hajóra ha összegyűlik elég :)

Nem tudom, mi a gond az eBay-el, rendes VISA kartyaval szoktunk fizetni, es eddig minden meg is erkezett :-) (kopp, kopp...)

[quote:de585195d2="sae"][quote:de585195d2="Andrei"]
Na akkor hogy is van, hogy az Alpha leradirozza a P4-et lebegopottyben? Az 1150MHz-es Alpha is meg 400 ponttal kevesebbet hoz ossze, mint egy penyo.

Dehat egyszeru dolog ez, nyilvan miutan a proci nem lehet taposabb (lasd korabbi hozzaszolasom), ezert mar csak a memoriainterfesz okozhat kulonbseget. Namost az EV-6 busza kerult tobbek kozott az elso Athlonokba is szoval annyira high-tech cuccot nem kell idekepzelni. Akkor mi miatt is lenne olyan eszeveszetten gyors egy EV-6-os Alpha? Az EV-7 glueless 64 utas skalazodasa az igen pompas dolog volt, de ez nem valtoztat a tenyen, hogy egy-az-egy ellen ilyen proszto benchmarkokban a P4 sokkal fenyesebben muzsikal.

Ha matekolos konyvtarbol a DXML-re gondolsz (Digital Extended Math Library), ami CXML-kent folytatta az eletet a Compaqnal, majd IMKL szerepel most az Intelnel, akkor annyira nem veszes az. Kicsit csavaros iterfeszei vannak, mert Fortran kompatibilis hivasi feluletet hasznal (esottugye minden cim szerint adodik at + a tombok utan jon rejtett parameterkent a tomb hossza), de egyebkent ra lehet erezni a dologra, annyira nem veszes.

-Itt nem csak gyorsaságról lenne szó, hanem biztonságrol, meg aztán kórrol...

-Az ev6 lassan 7 éves arkitektura; 1999-ben, ha jól emlékszem, intel még mindig a fán
mászkált és piszkálta az órrát egyéb értelmes dolog híányában... ;-)

-A másik dolog a biztonság; ha jól tudom, javitsatok ki ha nem de az alpha a komoly
procik világába tartozik mint a power, sparq, Rxxxxx... Ezeknél a valószínuség hibára, MTBF,
jóval kissebb mint a pentium világba; és a hibakezelés is komolyabb... (most a magra
gondolok, nem a buszra vagy ECC memoriára)
Aki alpha szervert vagy szuperszámítogépet allít össze, az nem zárja le a gépet mikór
délután hazamegy és biztos akar lenni abba hogy egy 5 hetes számításnak értelmes az
eredménye, vagy egy "mission critical" szerver nem omlik össze...

Tehát gyorsaság milyen körulmények között: egy 5 perces benchmark vagy 2 hónapos
fojtonlagos munka?

...kicsit értelmetlen (én is bunözök :twisted: ) az alphát a pentiumvilággal összehasonlitani...

:-)
/sae

Persze, hogy ertelmetlen. Az alpha egy evek ota halott (najo: haldoklo) architektura, tulajdonkeppen a Compaq era idejeben megrekedt technologiai szinvonallal (hardver-szoftver szinten egyarant). Csak eleg idotallo designja (megugye a Digitaltol szarmazo szoftverek) miatt sokaig versenykepes maradt. Mostanra mar azert elolvadt az elony az ujoncokkal szemben.

Az osszehasonlitas itt a lebegopottyokre vonatkozott. Abban vitathatatlanul jobb a Pentium. Vaskos tevedes, hogy az Alpha jo FP proci. Az VOLT kb. tiz evvel ezelott, csak eppen alig fejlodott azota.

A Top500 kb. fele Pentium v. Xeon alapu gep, es ezek bizony tobb hetig folyamatosan problema nelkul szamolnak. Apro adalek, hogy egy kethonapos szamitasnal checkpoint alapu algoritmusokat hasznalnak mar regota. Rendszeresen mentik a programallapotot es ha valami hiba van a szamitasokban, a legutolso korrekt ellenorzesi pontrol ujrainditjak.

[quote:ed6c14fec8="Bdede"]Szervusztok!

Elérkezettnek látom az időt valami egzotikus architektúra kipróbálására. Természetesen valami uraság által levetett jószág jöhet szóba.
Az előző topicban találhatókat elolvastam átnéztem a benchmarkokat. és szerintem e kettő ami izgalmas. Sajna az Alpha már nem támogatott Bsd-szinten. Így csak pár linuxdiszrti mehet rá. A sparcon meg ki lehet próbálni a Solarist is. A bencsek alapján az alpha-t jobbnak gondolom. viszont az alpha támogatottság hiányában talán olcsóbb. Van valakinek gyakorlatilag tapasztalata e két rendszeren(pl. milyen konfig élvezhető még linuxon) egy esetleg javaslata valami másikra(pl.HPPA)?

telleg nem tamogatott?

http://netbsd.org/Ports/alpha/

http://openbsd.md5.com.ar/pub/OpenBSD/3.6/alpha/

http://www.freebsd.org/platforms/alpha.html

fene vigye el, most akkor ki kell dobni az alphakat a cegnel :(((

HP Pariscem van (metszénás levetett holmija) B2000, de hasít...

[quote:5f814f92e7="RoLi"]Azert azt az oracle/tru64 konfigot megneznem...ugyanis nalunk eleg sok ilyen rendszer fut, x86/alpha(ev56,ev67)/sparc64(USPII) kornyezetekben, x86 eseten suse/redhat linuxon, riscek eseten pedig nativ OS-en es teljesen ellenkezo tapasztalataink vannak.
a DS20 nem kerul 30 millaba mivel lowend system. (de azert elegge utos)
Biztos hogy kelloen hangolva volt alatta Tru64 es az Ora is?

Bdede szerintem ilyen PWS500-as alphak korul kene gondolkoznod ha alphat akarsz, (ebbol ugy jopar van az orszagban ;) ) lattam mar hajtani linuxal,freebsdvel, NT 4.0-el, es termeszetesen Tru64-el. (OpenVMS vmiert belefagyott a bootba rajta(SRM-es gep mielott vki belekot))

2002-ben vettük 3 éve annyi volt, no meg a Cluster támogatás miatt, a P4-et egy pedig 1 évre rá.
Hangolás többször volt, futtot itt valami Izraeli elemző program is vagy egy hétig, ezeknek eredményeképpen a sebesség duplájára nőtt, de amikor kellett egy gép amin a report-okat meg mindenféle kimutatást akartam csinálgatni, azt mondogattam, hogy jó lesz az ha az éles rendszerbeli 2 perc helyett lefut 6 perc alatt, nem számít nekem. Aztán amikor felraktam és beállítottam már a dumpok sima gunzip/gzip-elése 2* gyorsabb volt. De ha valakit érdekel szívesen csinálok mindenfélre tesztet összehasonlításképp. Jha a kis most minden elemző meg report gyártó itt tolong a gép "előtt", mert a hivatalos teszt rendszer (egy hw klónja az éles rendszernek) kivárhatatlanul lassúnak tűnik.
Mondjuk látom hogy a gond a programozásnál van, de nem sokat tehetek a programozók piszkálásában az alkalmazás bevezetést még jóval előttem megtették mások.

[quote:327272fae5="Andrei"][quote:327272fae5="gsimon"]Az alpha még bőven támogatva van! Linux esetén a 2.6.7 az utolsó kernel, ami nekem többé-kevésbé zökkenőmentesen működött. A 2.4 korrektebb támogatást ad, kevesebb gond volt vele. Kipróbálás szintjén feltettem 2.0-s netbsd-t, és mit mondjak, valahogy fenn hagytam :). Simán, csont és gond nélkül települt, minden fordul, fut, stb.
Egy kivétellel találkoztam: az X, mert az a videokártya biosát is használja (nem tudom miért), az ugye x86 kód, amit az alpha csak emulációban futtat, ami viszont nem szerencsés dolog pl. egy futó rendszer közepén. Állítólag matrox-okkal megy az is, mert annak kultúrált biosa van, és nem épít arra, hogy más nem fut még a gépen. Az svgatextmode megy trio64-gyel is :)...
Az érme másik oldala, hogy a procit és az architektúrát viszont tényleg nem fejlesztik már tovább, mert a péécéé jobb üzlet. Annak ellenére, hogy pl. valós aritmetikában az 500 MHz-es alpha-m _háromszor_ volt gyorsabb a 2.4 GHz-es P4-esnél...

Te el vagy tevedve! Mar hogyajoturoba lenne gyorsabb egy 500MHz-es Alpha lebegopontban egy 2.4GHz-es Pentium4-nel?

Kezdjunk szamolgatni! A Pentium4 es egy orajel alatt ket lebegopontos muveletet tud elvegezni (egy osszeadast es egy szorzast), ergo az elmeleti peak teljesitmenye 2.4GHz orajel alapjan 4.8GFlop/s. Az Alphanak szinten ket vegrehajtoegyszege van, igy az elmeleti peak kerek 1GFlop/s az 500MHz-es Alpha eseten (gondolom Alpha 21264-rol van szo). Es ebben az Alpha prociban meg nem volt SIMD kiterjesztes a'la SSE2. Tehat cirka 5-szor gyorsabb az Alphanal a Pentium4 (in theory).

A P4 cache, buszsebesseg (pl. az elso Athlon-ba is a Alpha busza kerult, es azota volt fejlodes), perflibek, compiler (leven a Digital-Compaq forditoprogramokat beolvasztottak az Intel forditokba) tekintetben jobb, mint az az Alpha. Ezek utan mar csak az emberi tenyezo maradhat, ami alapjan az a szerencsetlen Pentium haromszor lett lassabb, mint az Alpha. Szoval erdemes lenne atnezni azokat a kodokat, mert ott lesz a kutya easva.

Egyebkent, ha megbenchmarkolod a ket procit barmilyen lebegopontos tesztprogrammal, akkor is az a nagyjabol 1:5 teljesitmenyarany fog latszani a Pentium javara. Tevedes ne essek nekem is tetszik az Alpha, de azert a P4 es a 21264 kozott csak eltelt harom-negy ev, igy nem szegyen beismerni, hogy AZ az Alpha mar bizony elavult.

Jha én szívesen csinálok ilyen benchmarkokat is! Csak írjátok le mit és hogyan!

>Ebben igazad van, a P4 például kifejezetten utálja az elágazásokat.
Az Itanium 2 meg megjobban. Ugy saccoltuk, hogy egy dual Itanium 2, 1.5-os procival kb fele teljesitmenyt tud mint egy dual 3.6 xeon-os gep, s ehhez kepest joval roszabb volt. Mint kiderult a fo ciklusban levo elagazast az Itanium 2 kevesbe birta.

> Szóval a P4 csak akkor teljesít jól, ha nincsenek elágazások a programban > (ez viszont általában elkerülhetetlen) és kézzel keményen SSE2-re
> optimalizálva van a lebegőpontos kód benne.
Jaja, viszont ilyenkor eleg killer.

[quote:b43eec7ef5="Andrei"]
Kezdjunk szamolgatni! A Pentium4 es egy orajel alatt ket lebegopontos muveletet tud elvegezni (egy osszeadast es egy szorzast), ergo az elmeleti peak teljesitmenye 2.4GHz orajel alapjan 4.8GFlop/s. Az Alphanak szinten ket vegrehajtoegyszege van, igy az elmeleti peak kerek 1GFlop/s az 500MHz-es Alpha eseten (gondolom Alpha 21264-rol van szo). Es ebben az Alpha prociban meg nem volt SIMD kiterjesztes a'la SSE2. Tehat cirka 5-szor gyorsabb az Alphanal a Pentium4 (in theory).

Na ez nem feltétlenül van így! A P4-ek legnagyobb baja ugyanis pont az, hogy bár nagyon erős a végrehajtóegysége, de az utasításdekóderek és úgy általában a pipeline nem tudja elláttni folyamatosan feladattal. Emellett nem igaz, hogy egy órajel alatt két lebegőpontos műveletet tud végrehajtani, legalábbis nem minden fajta lebegőpontos műveletre. Az SSE2 meg nem szól egyébről, minthogy ezzel próbálják valahogy megoldani, hogy 1 utasítás dekódolásával (ugye merthogy SIMD), 2-4-5, tényleges lebegőpontos műveletet jelöljenek ki, így javítva a kihasználtságát az FPU-nak. A hyperthreading is kb erről szólt, csak nem nagyon vált be.

Meg volt ilyen baj is, hogy nem volt egészes szorzóegysége (a Prescott előtt), ezért a lebegőpontos egységet kellett a szorzásra használni, ez viszont jó komplikálttá tette az utasítások ütemezését, mert a fixpontos kód is foglalta a lebegőpontos egységet. Természetesen nem tett jót a teljesítménynek, különösen, ha vegyesen kellett egész és lebegőpontos műveleteket végezni.

[quote:b43eec7ef5="Andrei"] Szoval erdemes lenne atnezni azokat a kodokat, mert ott lesz a kutya easva.

Ebben igazad van, a P4 például kifejezetten utálja az elágazásokat. Egy rosszul előrejelzett elágazás esetén az egész pipeline-t ki kell üríteni, és kezdeni előlről a végrehajtást a másik ágon. Az Alpha-nál ha jól emlékszem 7 lépcsős a pipeline, a P4-nél 31, de ez csak a fixpontos műveletekre igaz, a lebegőpontos műveletekre az Intel nem is árulta el, hogy mennyi (45 körül lehet). Szóval a P4 csak akkor teljesít jól, ha nincsenek elágazások a programban (ez viszont általában elkerülhetetlen) és kézzel keményen SSE2-re optimalizálva van a lebegőpontos kód benne.

Itt egy erdekes link

http://www.videoi.com/~pietro/cpu_speeds/specfp2000.html

Az ev6, 500MHz valami 400 a specfp...

Meg van a ccc compilator linux alatt, meg az igazi digital matek libreria, de azt
olvastam hogy sok taknyolas kell mig muködik...

:-)
/sae