Érvek a Szoftverszabadalmak ellen

 ( prygme | 2005. február 25., péntek - 17:17 )

Érvek a Szoftverszabadalmak ellen

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Az EB ezzel a mentalitásával, lehet azt fogja elérni, hogy végül az Európa Parlament mindenestöl elutasítja a javaslatot. Ha már az EB semmibe veszi őket. Így egyáltalán nem lesznek software szabadalmak itt. Még egy új finomabb javaslatot talán inkább elfogandnának. Ebben az esetben még jól is elsülhet az ügy.
Ha rossz esetben EU törvény is lesz belőle, az még nem jelenti, hogy az egyes tagországokban is törvényerőre emelkednik. Nem lehetséges az, hogy a Bundestag majd justisz nem teszi német törvénnyé? Elég nagy halak ahhoz, hogy ezt megengedhessék.

Azt gondolom, ha egy mai társadalom nem becsüli meg az alapjait jelentő szellemi értékeit akkor a létalapját kérdőjelezi meg és saját sirját kezdi el ásni.
Ha ugyanis én Ady valamelyik versét lemásolom akkor még nem mondhatom el, hogy azt én szereztem. Esetünkben mikor Volkov lemásolta a Peter Norton logikáját, vagy mikor a PiciPuha lekoppintotta a Netscape megoldásait akkor az én véleményem szerint loptak.

http://www.groklaw.net/article.php?story=20050223205453141

[quote:d0eddaf09b="hszoszi"]Azt gondolom, ha egy mai társadalom nem becsüli meg az alapjait jelentő szellemi értékeit akkor a létalapját kérdőjelezi meg és saját sirját kezdi el ásni.
Ha ugyanis én Ady valamelyik versét lemásolom akkor még nem mondhatom el, hogy azt én szereztem. Esetünkben mikor Volkov lemásolta a Peter Norton logikáját, vagy mikor a PiciPuha lekoppintotta a Netscape megoldásait akkor az én véleményem szerint loptak.[/quote:d0eddaf09b]

Szerintem kevered a szerzői jogokat a szabadalmakkal, és imho nem szoktál programokat irni. A programsor nem verssor. Olyan evidens megoldásokat szabadalmaztathatnának, amire egymástol függetletül egyébként is rájönnek egymással kapcsolatban nem álló programozók, és ami ellehetetlenítené a munkát egy idő után. Lelassítaná a fejlődést és innovációt, a ma még szabad programozók szellemi sgédmunkásaivá válnának néhány multicégnek. Mert a szabadalmaztatás borsos költségeit csak ők bírják kifizetni.
Gondolj pl. olyan evidnes dologra mint a doubleclick, szerinted annak a használata is "lopás" pl. a gnome-ban?

Ez ugyan nem tartozik a sw.szabadalmak témakörébe, de megjegyzem szellemi termékeket nem lehet "ellopni". Ez korunk egyik legnagyobb ostobasága, amit naponta súlykol belénk a média. Ha valaki ellop egy autót az hiányozni, fog a tulajdonosának. Újbóli előállítása sok munkát igényel. Ezzel szemben olyan szellemi termékek, mint a programok csupán minimális erőforrásokkal sokszorozhatók, miután létrehozták őket. Ez volt az egyik oka, hogy Stallan 1984-ben elindította a Gnu projektet.

Sziasztok!
Egyszerűen nem fér az eszembe, h miért mindenki azzal jön (kormány) , hogy ez jó lesz a magyar cégeknek. Melyiknek is? Ms hu. Szinte az összes többi magyar szoftvercég csóró, egy rohadt szabadalmat nem tud beadni. Hitelt vegyen fel rá, vagy a tenyészkocaetetővezérlő programának a teljes hasznának 10szeresét költse a szabadalomra? Ez egyszerűen érthetetlen számomra..

[quote:d7a2a592fd="prygme"]
Szerintem kevered a szerzői jogokat a szabadalmakkal, és imho nem szoktál programokat irni. [/quote:d7a2a592fd]

Tévedsz, egy olyan szoftvercéget vezetek, amely saját jogon levő szoftvertermékből csaknem milliárdos forgalmat csinált már. (és sokszor még mindig én javítok a kodsorokban pedig már nem ez lenne a főfoglalatosságom)

De témánál:
Ha te a tyukok reggeli ébredéséből és a vízcseppek állásából kiindúlva készítesz egy olyan programot ami 100%-ra garantálja a jövő heti lottó 5-ös számait, akkor ha én ezt most pár óra alatt újrakodolom nem sértek vele semminemű szerzői jogot, hisz a programot én kodoltam le ;-)
Más pedig nem védi a te nagyon okos 5letedet mert szabadalmat meg egy eljárásra egy logikus okos 5letre nem tudsz benyújtani.

Rég bohóckodtam gépközelien, de mondjuk C-ben nem tartana 2 napig egy NC-t összehozni. (persze light verzióba :-) ) De abba az 5let a nagy ahogy a parancssoros felületet ehetővé tette! Ennek ma nincsen védelme, mert ha az F5 és F6 gombot felcseréled az már egy teljesen más szerzői mű.

Én azt gondolom, hogy a lovon középen kell üllni, és inkább a szabályzásra kell hatni, mert mindkét véglet rosz.
A programozó meg pontosan akkor nem lesz megfizetve, ha munkáját betanított segédmunkásként végzi és nincsenek kreativ ötletei amit meg lehet becsültetni, meg lehet fizettetni.
Kell az alkotói szabadság is, de kell az is, hogy abból profitálni is lehessen, mert ha szabad a préda akkor kommunisztikus munkaundorok lepik el az embereket.

Az egyik gyakori tévhit az, hogy az európai cégek hátrányba kerülnek, mert nem képesek szoftvereket szabadalmaztatni, míg ezt az amerikaiak megtehetik. Senki nem tiltja meg ugyanis, hogy valaki szoftveres szabdalmat nyújtson be egy olyan országban, ahol ez lehetséges.
Példának felhozható a német Fraunhoffer intézetet, aki az MP3-hoz kapcsolódó szabadalmakat birtokolja.

[quote:f952233f1f="hszoszi"]
Kell az alkotói szabadság is, de kell az is, hogy abból profitálni is lehessen, mert ha szabad a préda akkor kommunisztikus munkaundorok lepik el az embereket.[/quote:f952233f1f]

Mondanék neked egy példát, kicsit sarkított, de a szituáció kb ugyanaz:
Miért van a kreszben sebességkorlát? Kinek jó ez? Az embereknek csak lassítja az utazását, a rendőröknek sem jó, mert drága berendezéseket kell beszerezniük a betartatására stb. (Tekintsünk el attól, hogy ez bevételi forrás a rendőröknek, elvileg nem szabadna, hogy anyagilag érdekeltek legyenek a bűntetésben, pláne nem saját zsebre.)
Hány ember halt meg gyorhajtásban? Megmondom: 0! Az emberek sosem a sebességtől halnak meg, az emberek az ütközéstől halnak meg. Csakhogy az a kellemetlen szitu, hogy a gyorshajtásnak bizony előfordul, hogy következménye az ütközés. És ezért egy egyébként hasznos dologban korlátozást vezetnek be, mert csak így lehet elkerülni egy károsat.

Na hát ugyanez a helyzet itt is. Ahhoz, hogy elkerüljük az iparra, gazdaságra, munkahelyekre, jogbiztonságra veszélyes triviális szabadalmakat, ahhoz sajnos csak olyan korlátozást tudunk bevezetni, aminek hatására áldozatul fognak esni egyébként védelemre ténylegesen érdemes munkák is. Nem állítom, hogy minden szoftver jellegű dolog szabadalmaztathatóságát meg kell tiltani, de az nagyon rossz megoldás, hogy mindent megengedünk. (Ki mernél-e menni az utcára, ha egyáltalán nem lenne sebbességkorlát? Tank nélkül is?)

A szabadalmi hivatalra (itt most elsősorban nem a magyarról beszélek, hanem az európairól) nem lehet rábízni azt a kényes döntést, hogy minden beadványt etikai alapon vizsgáljanak meg, mert látható, hogy még a legvilágosabban leírt törvényeket sem tartják be. Ugyanaz a '73-as müncheni szabadalmi egyezmény, ami életre hívja az EPO-t, néhány bekezdéssel lejjebb (52 cikkely) kimondja, hogy szoftver, matematikai algoritmus, üzleti modell, mint olyan nem számít találmánynak, ezért nem képezheti szabadalom tárgyát. Erre mit találtak ki az EPO-ban a jogászok? Átdefiniálták a 'mint olyan' (as such) kötőszó jelentését. Ami eredetileg azt jelentette kb, hogy 'önmagában', annak adtak valami egészen bonyolult értelmezést, amit egy szóval nem is lehet leírni (ha jól tudom, ők 12 oldalon keresztül fejtik ki), hogy a mondat éppen az ellenkezőjét jelentse. Képzeld el, mi lenne, ha a rendőrök találnák ki a szabályokat, meg törvényeket... Azzal, hogy egy hatóság kezd el törvényeket átírni, az évszázadok alatt nehezen kiharcolt polgári demokrácia legfontosabb alappilléreit csinálja vissza. Ilyen precedens egyszerűen nem engedhető meg.

Ezek után van még valaki, aki úgy gondolja, hogy a saját "alaptörvényét" be nem tartó EPO hatáskörét bővíteni kellene; hogy finom, vékony határon mozgó etikai döntéseket kellene rájuk bízni, mikor a legegyértelműbb törvényeket sem tartják be? Nem hiszem.

Egy ideálisan működő világban, ideálisan működő szabadalmi hivatal mellett természetesen meg lehetne engedni a szoftverszabadalmakat. Arról nem is beszélve, hogy ebben az ideális világban mindenkinek egyenlő esélye kellene, hogy legyen a szabadalom benyújtására is, ami manapság nagyon nem jellemző.

Félre ne értse senki, itt nem arról van szó, hogy az EPO valamiféle megtestesült gonosz lenne. Ugyanúgy, mint a fenti példákban a gyorshajtás és az ütközés. Nagy sebesség esetén nehezebben irányítható az autó, könnyebben megcsúszik, nagyobb az ütközési energia. A baleset a helyzet következménye. Az EPO etikátlan viselkedése is csak következmény. Következménye annak, hogy közvetlenűl anyagilag érdekeltek a minél nagyobb számú szabadalomban; hogy nincs, aki felügyelje őket (az EPO nem az EU intézménye!), és végül, hogy a hibás, etikátlan döntéseikért semmiféle hátrány, szankció nem éri őket, sőt éppen ellenkezőleg. Ahogy fizika törvényein nem tudunk változtatni, ugyanúgy a társadalmi jelenségek törvényszerűségein sem. Nincs varázsvesszőnk, amivel az emberek viselkedését egy csapásra etikussá lehet tenni, ha a rendszer a helytelen cselekedetet bűntetés helyett jutalmazza. Az egyetlen amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a veszélyes helyzetek kialakulását megakadályozni korlátozásokkal, ami jelen esetben a szoftverszabadalmak korlátozását jelenti.

XMI:
Azt hiszem tokeletesen errol van szo.
Erdekes gondoltakiserlet: Ha a szabadalom bejegyzese nem kerulne penzbe, vagy alacsony eljarasi koltseggel bejegyezheto lenne egy szabadalom, akkor hogyan nezne ki a dolog? Meg mindig szeetnek a nagy cegek ezt a szabalyozast? Meg mindig lelkesedne az EPO?

hszoszi:
"Kell az alkotói szabadság is, de kell az is, hogy abból profitálni is lehessen, mert ha szabad a préda akkor kommunisztikus munkaundorok lepik el az embereket."

A problema pont itt van. Ugyanis nem a feltalalo profital. Lattal te mar olyan munkaszerzodest, amikor a munkad soran esetlegesen keletkezo szabadalmaztathato otletekhez tartozo szabadalom a te tulajdonodban marad?

Ha nekem most maganyosan a szobamban ulve, minden szerzodeses kotottsegtol mentesen, hihetetlen jo, szabadalmaztathato otlet jut az eszembe, mennyi eselyem van, hogy
* penzem legyen szabadalmaztatni
* ha szabadalmaztattam az otletemet, es tokeeros nagyvallalatnak szuksege van ra, akkor ne keruljenek meg, hiszen a szabadalmam jogi vedelmere sincs penzem

Tehat ki profital? Kinek jo a szabadalom? Egy biztos, akik a szellemi munkajukbol es produktivitasukbol szeretnenek megelni, azoknak semmikepp.

Azoknak, akik masok szellemi munkajabol elnek, na azoknak kivalo.

[quote:bfdff48aa3="XMI"] Nem állítom, hogy minden szoftver jellegű dolog szabadalmaztathatóságát meg kell tiltani, de az nagyon rossz megoldás, hogy mindent megengedünk. [/quote:bfdff48aa3]

így van.
+ a ló közepét is sokkal jobban leirtad, erre gondolok én is.

Szerintem hát nem "anblokk" a szabadalmak ellen kell érveket gyűjteni, hanem olyan gondolatokat kell összeszedni, hogy [b:bfdff48aa3] milyen [/b:bfdff48aa3] szabadalmi szabályozást kell elkerülni.

[quote:64091225cf="fdavid"]
Tehat ki profital? Kinek jo a szabadalom? Egy biztos, akik a szellemi munkajukbol es produktivitasukbol szeretnenek megelni, azoknak semmikepp.

Azoknak, akik masok szellemi munkajabol elnek, na azoknak kivalo.[/quote:64091225cf]

Hát akkor talán pontosan ezen (is) kellene változtatni.
Pontosan olyan szabályozás kell, ahol a "feltaláló" azért - ideig óráig de - profitál. Azért, hogy ezzel - anyagilag is - ösztönözve legyen.
Szerintem - nekem mint alapjaiba informatikusnak - ez az érdekem.

Gyógyszerészek hogy csinálják?
Ma boldog boldogtalan gyárthat Kalmopirint vagy C vitamint, mert már nem védett.
De aki ma kijön a rákellenes csodaszerrel az milliárdokat kaszálhat, mert csak neki lesz joga gyártani forgalmazni. Persze egy rövid ideig.

Esélye sincs a kicsinek a nagy ellen, egy pld. az élet más területéről:
Autó, kötelező biztosítás, kb. 20000Ft kár, a biztosítónak fizetni kellene. Bíróság, esélyed sincs ügyvéd nélkűl, a biztosítónak van jó ügyvédje. Több százezres ügyvédi költséggel esetleg megnyerheted a pert ( megkapod 20000-et + a perköltség 10-15%-a, 2000-3000Ft ügyvédi dijat ). Erre nincs pénze a kicsinek (és persze igen csak veszteséges) , a nagynak megéri, meg van a precedens, a következő 1000-10000 ilyen esetre.
Nem sok közepes/kis szoftver vállalkozás van, aki kibírna egy szabadalmi pert a nagyok részéről, még abban az esetben sem, ha semmilyen szabadalmat sem sért meg.
A fejlesztés menete:
- 1-2 hónap a szoftver megírása
- 10 év annak a vizsgálata, milyen szabadalmakat sértünk, kijavítás.

[quote:8bf4030b83="hszoszi"]Hát akkor talán pontosan ezen (is) kellene változtatni.
Pontosan olyan szabályozás kell, ahol a "feltaláló" azért - ideig óráig de - profitál. Azért, hogy ezzel - anyagilag is - ösztönözve legyen.
Szerintem - nekem mint alapjaiba informatikusnak - ez az érdekem.[/quote:8bf4030b83]

Nem tudok olyan szabadalmi szabalyozast elkepzelni, ami ne gatolna a szabad versenyt. Marpedig a szabad verseny korlatozasa eseten nem termekek ill. szolgaltatasok versenyeznek, hanem jogok. Ez biztosan nem segiti az innovaciot es a fejlesztest.

Pont tegnap hallottam, hogy Japánban akkor kapnak az orvosok pénzt, ha éppen NEM beteg az illető. Tehát érdekükben áll, hogy egészséges legyen.
Lehetne egy olyan szabadalmi hivatal, ami akkor kapja a zsetont, ha visszautasít egy szabadalmat 8-)

Én úgy képzelem, hogy a szabadalmak arra vannak, hogy a jelentős befektetéssel létrehozott, az eredmény ismeretében kis befektetéssel utánozható megoldások fejlesztési költségeinek megtérülését segítsék elő. Az "utánzók" túl keveset fektetnek be az utánzás mintájául szolgáló megoldás létrehozójához képest, így nekik fizetniük kell, hogy ne menjen el a kedve senkinek költséges kutatásokba, fejlesztésekbe fektetni. A szabadalom licenszének az árubabocsátása a fejlesztési költség megosztását teszi lehetővé az alkalmazók és a kifejlesztő között. (Egy ideális világban.)

A Norton Commander esetében az utánzás látszólagos. Az NC klónok írói ugyanis megtették nagyjából ugyanazt a mértékű befektetést, mint az NC fejlesztői, a felület kódolásakor. Persze lehet hogy az elsőt megcsinálni valamivel több befektetést igényelt, de egyáltalán nem úgy néz ki a végeredmény alapján, hogy ez a "több" jelentősen több lett volna. A nem jelentős befektetéssel létrehozott megoldásokat pedig nem kéne szabadalmaztathatóvá tenni szerintem.

A másik ami nem tetszik a szabadalmak körül, hogy a szabadalmak jelenleg úgy néznek ki, mint valamiféle állami koncesszió. Mint mondjuk az, hogy ezen és ezen a területen csak egy társaságnak van joga szenet, olajat, aranyat, stb kitermelni.

Földrajzi területhez kötődő véges erőforrások esetén a koncessziónak van létjogosultsága, ám a szabadalmak kapcsán mindenkinek meg kellene adni egy szabadalom felhasználásának vagy a licensz árubabocsátásának a jogát, aki hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy nem egyszerű utánzó, hanem ő maga is megtette a megoldás kifejlesztéséhez szükséges jelentős befektetéseket.

Így a szabadalmak kapcsán a versenyellenes koncessziók helyett versenyt támogató szabályozás jöhetne létre. És a licenszek túlárazásával nem lehetne a konkurenciát távoltartani bizonyos megoldások alkalmazásától.

[quote:2f5901a314="hszoszi"]
Tévedsz, egy olyan szoftvercéget vezetek, amely saját jogon levő szoftvertermékből csaknem milliárdos forgalmat csinált már. (és sokszor még mindig én javítok a kodsorokban pedig már nem ez lenne a főfoglalatosságom)
[/quote:2f5901a314]

Na, most nem irigyellek téged :-) Egyik részről a saját érdekedet kell nézni, azért hogy te kapj valami pénzt azért amit csinálsz, másik részről pedig hogy neked se kelljen sokat fizetni azért amit csinálsz :-)

Az a baj, hogy szerintem középút nem létezik... Illetve azt sem tudom, hogy mennyire lenne jó, ha létezne a középút.. Vegyük például a magyar ügyviteli szoftvereket készítő cégeket.. most csak azért ezt rángatom elő, mert ebben a témában még valamennyire otthon vagyok.

Például van egy szabály, hogy minden kinyomtatott számlának mit kell tartalmazni, és nyilván ezen szabályokat figyelembe véve 1000 különböző szoftvert lehet készíteni... mint ahogyan ez van most itthon is.. Pl egy számlázó szoftvert nem lehet levédeni, úgy mint számlázó szoftver.. mert akkor monopól helyzete lenne.. ki csinált először ilyen szoftvert? Ki tudja...
Most mégis ezer van belőle.. mindegyik mást tud.. egy számlázó szoftverből szerinted melyik részt lehet levédeni??? Vagy vegyünk egy CRM szoftvert, ebből is van vagy 100 igaz nem magyar viszonylatban, hanem külföldi viszonylatban... Szerinted milyen részét levédeni egy CRM szoftvernek??? Hol az a határ, amit te középútnak nevezel...
Vagy vegyél egy szoftvert, és azon magyarázd el szerintem a középút mindenkinek mást jelent, de ha te sem tudod megfogalmazni, hogy mit értesz alatta, akkor másoktól ezt hogyan várod el???

Nem akarlak megsérteni, de szerintem az általatok készített szoftverek (bár nem tudom, hogy pontosan mik) nagy része valószínűleg nem saját ötlet.. (ha megnézem a magyar szoftverpiacot, akkor eléggé visszamaradott, nem elég intuitív) felhasználsz benne olyan elmeket melyeket már más is kitalált és szerintem nem fizettél érte semmit...

Már késő szabadalmaztatni a szoftvereket.. vagy rögtön kellett volna, vagy soha.. gyógyszereknél megvolt a szabadalom a kezdetektől... De most behozni szabadalmakat, visszamenőlegesen már nem lehet...
Egyáltalán mit értesz középút alatt???
Mi az amit lehet szabadalmaztatni, és mi az amit nem???

Egér, legördülő menü, dupla kattintás, asztal, tálca, szimbolikus link, óra a gépen, nyomtatás, mentés, visszatöltés, e-mail csatolás, on-line üzenetküldés, on-line beszélgetés, raktárban található anyagok nyilvántartása, keresés az interneten, keresés az e-mailek között, naptár, partnerek nyilvántartása, kör e-mailek, új e-mailek megjelölése újként...

Mit szabadalmaztatnál le ezekből??? És miért???

A szabadalmakkal kapcsolatban egy optimalizálási feladatról van szó, ha egy ideális szabályozást szeretnénk.
A mérleg egyik serpenyőjében vannak azok az érvek, melyeket a szoftverszabadalmak támogatói előszeretettel hangoztatnak: a későbbi haszon reményében komoly pénzeket fordítanak az új találmányok létrejöttét eredményező kutatásokra. Ennek hasznosságát és a technika fejlődésében betöltött szerepét nem is vitatja senki.
A mérlegnek van viszont egy másik serpenyője is: a szabadalom ugyanis korlátozza az összes többi szereplő lehetőségeit, az általuk végzett fejlesztések hasznosíthatóságát. Ezt a negatív hatást is figyelembe kell venni, amikor optimális szabadalmi szabályozás megalkotása a cél. A szabadalmak okozta kár nem lehet nagyobb, mint amennyi a belőlük származó haszon!

Nézzünk erre két példát:

1. Eredeti, kreatív ötletekből kiindulva, komoly pézeket befektetve, hosszas kutatómunka után egy cég kifejleszt egy technológiát, ami csökkenti a gépjárművek fogyasztását. A kifejlesztő cég jól jár, mert a szabadalmi díjakból megérdemelt haszonra tesz szert. A többiek sem járnak rosszul, mert a szabadalmi díj befizetése fejében használhatnak egy olyan technológiát, melyet egyébként maguktól soha sem fejlesztettek volna ki. (vagy mert nincs pénzük komolyabb fejlesztésekre, vagy mert más irányban végeznek kutatásokat) Ebben az esetben a szabadalom hasznos.

2. Valaki gondolt egyet és szabadalmaztatta a számítógép segítségével történő tolmácsolást. Maga az ötlet nem túl nagy újdonság, sokaknak eszébe jutott már. A dolog olyannyira nem újdonság, hogy vannak kutatók, akik már évek óta foglalkoznak a gyakorlati megvalósításával. Az Ő munkájuk ellehetetlenül egy ilyen szabadalom miatt, ami mögött gyakorlatilag semmiféle kutatás és fejlesztés, de még csak egy eredeti ötlet sincs!

Nyilvánvaló tehát, hogy a 1. ponthoz hasonló találmányok szabadalmaztathatóságát úgy kell lehetővé tenni, hogy ne legyen lehetőség a 2. ponthoz hasonló szabadalmak bejegyzésére.
Ez nehéz probléma, mert a két kategória között nem húzható éles határvonal, de a példában szereplőhöz hasonló visszaélések lehetőségét ki kell zárni.

Figyelembe kell még venni az optimum megállapításakor a szabadalmi rendszerhez kapcsolódó egyéb költségként fellépő dolgokat is. Elkerülendő az az állapot, amikor aránytalanul megnő a szabadalmi jogászok áránya a kutatási (vagy éppen a programfejlesztési) munkák során, bár természetesen bizonyos mértékű szükséges rosszra ilyen szempontból is szükség van.

Még egy dolog:

Ha netán előjönne megint valaki azzal a beképzelt dumával, hogy annak leellenőrzése, hogy (az egyébként önállóan létrehozott) munkánk sérti-e valakinek a szabadalmát, pillanatok alatt elvégezhető "internetkapcsolat és némi ész" birtokában, nyugadtan vissza lehet kérdezni, hogy akkor miért kerül rengeteg pénzbe egy szabadalmi kérelem eredetiségének a vizsgálata.

[quote:4d2a7314f0="NGabor"]Még egy dolog:

Ha netán előjönne megint valaki azzal a beképzelt dumával, hogy annak leellenőrzése, hogy (az egyébként önállóan létrehozott) munkánk sérti-e valakinek a szabadalmát, pillanatok alatt elvégezhető "internetkapcsolat és némi ész" birtokában, nyugadtan vissza lehet kérdezni, hogy akkor miért kerül rengeteg pénzbe egy szabadalmi kérelem eredetiségének a vizsgálata.[/quote:4d2a7314f0]

Ezt Vedres András szoka mondogatni, "némi intelligenciával és adatbányász módszerekkel 15 perc alatt..."
Ha lesz rá mód az előadáson, kérjük meg Vedrest, demonstrálja egy példán.
Ha nem sikerül, lehet ironizálni, vajon milyen képesség hiányzott?... vagy netán mégis az eredeti kijelentése volt téves? :)
Nekünk, persze előre útána kell néznünk a dolognak, ami persze nem 15 perc. Zárt listán kellene megbeszélni, nehogy előre felkészüljön :D

A március 3-ikai "a számítógépen megvalósított találmányok szabadalmazásának hatásai" konferenciára, szeretném itt összegyűjteni a sw.szabadalom elleni érveket.
Az komolyabb érvek magyarra fordításától kezdve (amik pl a http://swpat.ffii.org/ siteon vannak), egészen a MO. specifikus csipősebb poénos megjegyzésekig.
Ha fel lehet majd szólalni a hallgatóság soraiból, hasznosíthatjuk érveinket. Ha nem, a linuxos előadók számára nyújthat segítséget. Szerintem olvassák a hup.hu-t :)

Egy pélta a tépőzár szabadalma, amit George de Mestral fedezett fel, azaz inkább figyelt meg. A kutyáját sétáltatta a svájci alpokban, közben sok bogáncs ragadt a kutyája szőrébe. Felfigyelt a jelenségre és otthon mikroszkóppal is megvizsgálta, hogyan kapaszkodik meg a bogáncs apró merev horgaival. Hamarosan 1948-ban szabadalmaztatta, a tépőzár ötletét, aminek köszönhetően 30 évig 1978-ig egyszerű földi halandó maximum a holdraszállás közvetítésein találkozott vele.
A közhiedelemmel ellentétben, a tépőzár elterjedését nem a gyártásához szükséges űrtechnológia akadályozta meg, hanem a rá bejegyzett szabadalom.
Számomra különösen etikátlan az eset, mert a tépőzár ötlete valójában az anyatermészetből származott, amit csak el kellett lesni. George de Mestral csak egy gazdag svájci volt akinek volt pénze a szabadalmi procedúrára, jóllehet mások is tettek hasonló megfigyeléseket.