Internet szolgáltatás fogalma

Hálózatok egyéb

Sziasztok!
A következő meglepő választ kaptam egy magyar mobilszolgáltatótól mikor feltettem a kérdést, hogy milyen műszaki paraméterekkel nyújtják az internet szolglátatást.
"Menedzserének írt levelére hivatkozva tájékoztatjuk, hogy a 20xxxxxxx hívószámú Hipernet Pro előfizetés a net APN-en üzemel. Ezen a hozzáférési ponton publikus IP címek váltakoznak, a hálózatot nem NAT-oljuk. Az előfizetésen az alábbi portokat tiljuk. 135, 139, 445, 1433, 2967 továbbá minden UDP tiltva van kivéve az 500-as port.
Bízunk benne, hogy megfelelő tájékoztatással szolgálhattunk."

A kérdésem az valahol megtalálom a jogszabályi környezetben az internet szolgáltatás fogalmát, mert ezek után nagyon érdekel, mivel a komplett UDP forgalmat tiltja a szolgáltató amit nevetségesnek tartok. Az okokat értem, de ezt így már nem hívnám internet szolgáltatásnak!
Viszont "megtámadni" addig nem tudom sehol, amíg nem találom meg a jogszabályt hozzá, mivel reklamálni és bejelenteni csak akkor van értelme, ha van hozzá jogszabályi háttér.

  • 4588 megtekintés

( lyken | 2017. 01. 03., k – 09:09 )

OFF: Hipernetes Huawei dongle betárcsázáshoz Linux alól mit lehet használni?

( gergov | 2017. 01. 03., k – 09:34 )

Ezek a tiltások csak a befelé jövő kapcsolatokra vonatkoznak, vagy te sem tudsz a felsorolt portokon futó szolgáltatásokhoz kapcsolódni, illetve oda UDP csomagokat küldeni?

szvsz igen, ezek bejovo port tiltasok: elso 3 a samba portok, a 1433-on valami bot az mssql-t tori, 2967-et meg a symantec-et.
ezzel sajat magukat es az ugyfeleket is vedik: ha user kirak a mobilnetre egy lukas windows/mssql/stb cuccot, azt ne tudjak romma torni, es utana mobilnetrol dosolni, mert utana jon a siras hogy elfogyott az havikeret pedig semmit nem csinalt.

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2017. 01. 03., k – 11:10 )

Nem akarok vészmadárnak tűnni, de régóta félelmem, hogy egy idő után eljutunk oda, hogy a jövőben internet néven majd annyit kapunk, ami épp elég a böngésző használatára. Minden egyéb tiltva lesz, mert minek az neked. Internet = böngésző a legtöbb ember számára, úgyhogy a többségnek nem fog feltűnni.

Sőt, a net anonim jellegét azzal próbálják kinyírni, hogy egyelőre önkéntes alapon egyre több Facebook felhasználó van, egyre több tartalom kerül át Facebook-ra, s oda jutunk, mint annak előtte az interneten azzal a különbséggel, hogy névre szólóan kell egy login, s minden mozdulatodat figyelik. Ezért is vagyok pipa a sok hülyére, aki önszántából kicsinálja a netet, ezzel feladva saját, de egyben mások szabadságát is.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( wpeople v | 2017. 01. 03., k – 12:50 )

feltételezem a kérdéses tiltások már megvoltak a szerződéskötés pillanatában is.
ha olyan kell amiben nincsen tiltás, akkor olyat kell választani - gondolom van rá lehetőség.

( an-dee | 2017. 01. 03., k – 13:19 )

A válaszban az nincs benne hogy ezeket külön kérésre nem engedélyezik, csak azt irták le mi az 'alap', ne ezen rugózz, ha problémád vagy konkrét kérdésed van akkor írj neki. (pl hogy kéne neked az XXX port)

( hzsolt94 v | 2017. 01. 04., sze – 01:30 )

A komplett bejövő UDP tiltása elég érdekes, ilyet nem szoktak csinálni. Nekem is van telenornál net APN-em, megnézem majd, mert eddig nem tűnt fel, pedig viszonylag gyakran UDP-zem. Igazából ha ennyire vastagon meg akarnak szűrni, akkor egy kifelé minden - befelé semmi tiltás (kérésre kikapcsolvav) egyértelműbb lenne.

Hiányolom viszont a 25-ös portot a listából (igaz, az kifelé lenne).

Nem tudom, miért tiltják az UDP-t, bár van egy tippem: szerintem a VoIP-ot akarják kiszűrni, mert a beszélgetést drága pénzért akarják adni. Mellesleg, ha az 500-as UDP-t engedik, azon nem lehet bármit megtenni? Esetleg valami tunneling?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem tudom, hogy SIP esetén mi a helyzet. Én p2p használok VoIP-ot desktop PC-n, Linuxon - az alkalmazás egy terminálon futtatható Seren nevű valami :) -, úgy emlékszem, a hívó félnek kell kifelé a port, a fogadó félnek pedig befelé. Valahol csak kell fülelnie, hogy megszólítják, meg ömlik be az a sok hang. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( zrubi v | 2017. 01. 04., sze – 10:30 )

Nem hinném, hogy találsz ilyet.
(de ha igen, érdekel)

Nézd csak meg, mekkora garantált sávszélességet biztosítanak egy ilyen "szolgáltatás" mellé...
és ne lepődj meg, ha feltöltés = 0 kb/s, letöltés = 0kb/sec

Én már a NAT-olt internetelérést sem nevezném annak, van ahol meg csak ilyen van, "internet szolgáltatás" néven.
(az indokolatlan aszimetrikus le/fel töltési sebesség meg már ugye mindenki számára elfogadott, holott az is egy mesterséges korlátozás)

És nem szorosan, de ide tartozik a nagy kínai oh wait: magyar tűzfal is:
http://zrubi.hu/2015/nav-szef/

Innentől belátható, hogy az egész internet szolgáltatás - mint fogalom - eléggé zavaros és nem túldefiniált dolog. Sőt egyre inkább "csak" egy korlátozott, cenzúrázott, megfigyelt közeg, amiben az átlag felhasználó tulajdonképpen a haleledel szerepét tölti be ;)

szerintem.

--
zrubi.hu

Mikor utoljára néztem, a jó pár internetszolgáltatásra használt technológiánál az asszimetrikus le/feltöltés technikai korlát miatt volt, nem mesterséges.
Pl. ADSL, DOCSIS esetén fixen foglalt frekvencia tartományban megy egy adott irányú forgalom, a feltöltés jellemzően keskenyebb sávot kap. A sávokat persze másképp is lehetne allokálni, de akkor letöltési sebességből kevesebbet tud a szolgáltató eladni. Márpedig a felhasználó szempontjából ez a fontosabb.

( nexudes v | 2017. 01. 06., p – 13:29 )

Most jutottam el oda, hogy feltegyem a kérdést a Telenornak, ha kapok választ, tájékoztatlak bennetek a fejleményekről.

( winben | 2017. 01. 06., p – 13:36 )

Ez olyan, mint amikor a Digi tiltja a kimenő 25-ös portot így nem lehet emailezni csak úgy a vakvilágba, ha úgy döntesz, hogy indítasz egy pistike szervert otthon. És nem, kérésre se oldják fel a tiltást azért, hogy ha megvírusozódik végponton lévő gép akkor ne tudjon spammelni.
Igaz, ha kérsz fix ip címet (pénzért persze) akkor a korlátozást leveszik, feltételezve, hogy az ügyfél tudja mit csinál.

Szóval...öö..ja, nem mégsem ugyanaz a helyzet. :(

( nexudes v | 2017. 01. 13., p – 09:45 )

A történet vége visszakoztak, "hibás" tájékozatás, ezzel nem kötöszködöm.

Tisztelt XXX XXX!

Elnézését kérjük, az előző levélben helytelen információ szerepelt.
A legnagyobb kéretlen forgalmat generáló kommunikációs portok (445, 135, 139, 1433, 2967) letiltásra kerülnek, így net APN-en keresztül sem mobil-internet, sem mobil-mobil, sem internet-mobil irányban kommunikációt nem lehet folytatni.

A ,,minden UDP tiltva van kivéve az 500-as port” nem valós információ, ez sajnos tévesen szerepelt az előző levélben.

Elnézését kérjük a hibásan küldött információ miatt.
Üdvözlettel:
XXX XXX
Telenor Üzleti Ügyfélszolgálat

XXX itt volt valami jogi szöveg ;)

-----Original Message-----

From: XXX XXX
CC: XXX XXX
Sent: 2017.01.06. 13:54:53
Subject: XXXXXX / Portok szabályozása
Tisztelt XXX XXX!

Köszönöm a korrekt és minden műszaki tartalmat kielégítő választ. Az egyes portok tiltását meg is értem, szakmailag is elfogadhatónak tartom. Viszont meglepődve olvastam, hogy a teljes UDP tartomány tiltva van, akárhogy számolom ez a rendelkezésre álló portok több mint 50%-a összesen. Számomra egy kicsit furcsa, hogy egy hasonlattal éljek, vásárolok egy autópálya matricát, de sosem hajthatok be a belső sávba.
Figyelmükbe ajánlanám a következőket:
http://nmhh.hu/dokumentum/171661/BoR_16_127b_Factsheet.pdf

„A BEREC értelmezése szerint a szabályok azért említik az internet „lényegében” valamennyi részéhez történő hozzáférést, mivel a hozzáférést biztosító internetszolgáltató csak az internet egy kis része felett gyakorol ellenőrzést, és előfordulhat, hogy – az internetszolgáltatóktól független okokból, pl. más országok szabályozása miatt – nem mindig érhető el a teljes internet.”

A teljes UDP szűrés miatt úgy érzem ez nem teljesül. Kérem tájékoztasson arról mi alapján szűri a Telenor a teljes UDP port tartományt?
Úgy érzem ez egy forgalomszabályozási intézkedés amely nem felel meg a következőknek:

„Mi alapján fogják a hatóságok értékelni, hogy a forgalomszabályozási intézkedések „kivételesnek” tekintendők-e? A 3. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése felsorolja a tiltott forgalomszabályozási gyakorlatokat. Ezek az alábbi hét alapelv alapján írhatók le, amelyekre a nemzeti szabályozó hatóságoknak is támaszkodniuk kell az internetszolgáltatók gyakorlatainak értékelése során. Az egyes tartalmak, alkalmazások vagy szolgáltatások, illetve azok bizonyos kategóriái között nem lehet: • letiltás, • lassítás, • módosítás, • korlátozás, • beavatkozás, • minőségi eltérés, és • megkülönböztetés. Olyan gyakorlatokat, amelyek nincsenek összhangban a fenti hét alapelvvel, vagy más módon túlmennek az „ésszerű forgalomszabályozás” kategóriáján (lásd fent) csak abban az esetben alkalmazhatnak az internetszolgáltatók, ha azok teljesítik a fent meghatározott három kivétel feltételeit: a) teljesítik más jogszabályok követelményeit, b) tisztességes gyakorlatok, és c) biztonsági szűk-keresztmetszet kezeléshez kapcsolódó megoldások). A forgalomszabályozási intézkedésnek a kivételek esetében is szükségesnek kell lennie az adott cél eléréséhez, és csak az annak eléréséhez „szükséges időtartamra” alkalmazható.”