Mérnöktanár kérdések

 ( makgab | 2015. december 21., hétfő - 10:07 )

Üdv!
Azt szeretném megkérdezni, hogy hol tudnék utánanézni annak, hogy mérnöktanár (MSc) végzettséggel mi tanítható.
Tudom a mérnöki végzettséggel (végzettségekkel) kapcsolatos bármilyen tantárgyat.
De pl. közismereti tárgyak közül lehet valamelyiket tanítani? Pl. fizika tantárgyat mérnöktanár taníthat hivatalosan?

Itt találtam egy jogi hivatkozást, de nem biztos, hogy erre vonatkozik.
Olvastam, hallottam olyat, hogy ha szigorlattal rendelkezik az illető az adott tantárgyból, akkor 9-10. évfolyamban taníthat.
Vagy ez iskolafüggő és egy esetleges ellenőrzés esetén elvehetik a tantárgyat? (Ilyet is hallottam.)

(Engem egyelőre nem érint a dolog, csak érdeklődöm. Ill. többeket is érdekel.)

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Pont pár hete utaztunk együtt egy mérnöktanár fickóval (telekocsi) aki matekot és fizikát tanított, és most csinálta az MsC-t, levelezőn. Tehát eddig
sima mérnöki diplomával tanított, csak most mondta, hogy jogszabály változás miatt kell a mérnöktanárit megcsinálnia.

Igen, a végzettség előírás lett.
De a tanított tantárgyakra nem találunk hivatalos szabályozást. Lehet, hogy csak mi ragozzuk túl a dolgot, de hallottunk olyan esetekről, hogy tanártól elvettek - egy ellenőrzés során - tantárgyat, mert nem volt végzettsége hozzá.

Nálunk is volt ilyen eset, hogy a papírok ellenőrzésekor az ellenőrök mondták (meg persze papírt is kapott róla az iskola), hogy a jogszabályváltozások miatt (ez már 5-7 éve volt) az egyik tanár nem taníthat "papírhiány" miatt. A tanévet még végigvihette, de szeptembertől már új tanár kellett a tárgyra.

Közoktatásban tanított matekot és fizikát? Az (jogilag) elég durva tanári diploma nélkül.

Igen, szakközépben. Hogy ezt jogilag hogyan lehetett, fogalmam sincs...

A jogi hivatkozásod nem erről szól, sőt, aktualitását veszti, ui. a tanárképzés 1-2 éve ismét osztatlan, tehát olyan, hogy "tanári mesterszak" felmenő (vagy lemenő?) rendszerben néhány év múlva megszűnik.

Idézet:
Olvastam, hallottam olyat, hogy ha szigorlattal rendelkezik az illető az adott tantárgyból, akkor 9-10. évfolyamban taníthat.

Hol olvastad? Eléggé légből kapottnak és irreálisnak tűnik - pl. gondolj bele, hogy igazolja az illető, hogy megvan a szigorlata? Kér a Tanulmányi Osztálytól egy pecsétes papírt? Vagy kinyomtatja az ETR/Neptun rendszeréből? Még az abszolutórium se jogosít az adott diplomát igénylő munkakör betöltésére.

A Köznevelési törvényben kell keresgélni, annak is a 3. mellékletét ("A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei"): mindenhol "tantárgynak megfelelő szakos tanár" van.
Szerintem a mérnöktanár nem matematikatanár és nem fizikatanár - a mechanikát pl. biztos nagyon jól tudja egy gépész, de a hőtanról, mágnesességről, atomfizikáról is tud annyit, amennyit kellene?

Szerintem a mérnöktanár nem matematikatanár és nem fizikatanár - a mechanikát pl. biztos nagyon jól tudja egy gépész, de a hőtanról, mágnesességről, atomfizikáról is tud annyit, amennyit kellene?

A középiskolai szintet biztos tudja egy mérnök. Főleg ha szigorlatozott is belőle. Márpedig egy mérnök szakon fizika szigorlat van (vagy majdnem mindig, pl. mérnök informatika: itt talán nincs). De nem is ez a lényeg. Szóval sokan tanítanak, mérnöktanárként közismereti tárgyakat (pl. matek, fizika). Én csak erre vagyok kíváncsi, hogy bizonyos helyeken miért probléma, bizonyos helyeken pedig miért nem.
Csak szeretnék tisztán látni a témában. Köszönöm a jogi hivatkozást, meg fogom nézni.

Idézet:
A középiskolai szintet biztos tudja egy mérnök.

Nem akarom lebecsülni a mérnököket, de pl. atomfizika mennyire van? Csillagászat? Az, hogy szigorlatozik fizikából, semmit nem jelent. Nem az egész fizikából szigorlatozik, hanem amit ott tanul. Pl. ezt nézve van 2 félévig heti kettő (plusz kettő) fizika. A többi fizika alapú tárgy leginkább a mechanika részterületei - nyilván mélyebben érintve, mint ami közoktatásban kell.
Mi a mechanikát heti 4+3, a hőtant 2+2, elektromosságtant 4+2, atomfizikát 2, mag- és részecskefizikát 2, elektrodinamika és spec. relt 2+2, stb. órában tanultunk tanárszakon kb. 10 éve.

Idézet:
Én csak erre vagyok kíváncsi, hogy bizonyos helyeken miért probléma, bizonyos helyeken pedig miért nem.

Első blikkre azt mondanám, hogy van, ahol be merik vállalni, van, ahol nem. Esetleg egy második gondolat, hogy speciális szakközépiskolákban megengedett (speciális = fizika-alapú valami a képzés, pl. gépész, nem pedig közgáz vagy ápoló), mivel ott a fizikának egy szűk területe kell. Egy rokon is most végzős gépész, és a fizika náluk főleg mechanika (mutatta is, milyen példákat csinálnak - nem rossz, gimiben ilyeneket max. csak tagozaton vagy szakkörön csinálunk).

Nem akarom lebecsülni a mérnököket, de pl. atomfizika mennyire van? Csillagászat?

Egy fizikatanár szakos hol van az atomfizikában, csillagászatban? Ilyen kérdésekbe nem érdemes belemenni, szerintem.

Nem az egész fizikából szigorlatozik, hanem ...

A fizika szigorlat pontosan az egész fizikáról szól. Én is így szigorlatoztam, minden témakör benne van.
Aztán van külön a "Mérnöki fizika" c. tantárgy, ami a speciális része ennek.

Véleményem szerint a "egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár" rész értelmezése kettős.
Nem az iskolákra gondoltam egyébként, hanem az ellenőrzéskor miért fér bele egyik helyen, a másikon pedig nem.

A középiskolás anyagot pedig simán meg tudja tanítani egy fizikaszakos és egy mérnöktanár is - ez az én véleményem. A mérnöktanár talán még előnyben is lehet, ha van pl. mérnöki tapasztalata. Talán nem véletlen, hogy sokszor mérnököt kérnek fel fizika tantárgy oktatására. Ezzel nem a fizikaszakos tanár(oka)t szeretném bántani! Félreértés ne essék! Csak egyrészt kevés a fizikaszakos tanár is.
Tisztában vagyok a fizika tantárgy követelményeivel, ezért gondolom, hogy mindkét tanár alkalmas lehet erre.

A kérdésem vonatkozott csak erre, hogy mi a pontos szabályozás a kérdésben. Igazából - úgy látom -, hogy a jogszabályi megfogalmazás pontatlan talán.

Idézet:
Egy fizikatanár szakos hol van az atomfizikában, csillagászatban?

Nyilván egy atomreaktort tervező mérnökhöz képest sehol, de nem is erről van szó. Tanárszakon van nevesítve fél évig pl. atomfizika és fél évig csillagászat. Egy gépészmérnöknél nyilván nevesítve nincs, a fizika nevű, két féléves tárgynak egy szelete. De a legbiztosabb, ha összehasonlítjuk a tematikákat :) Találtam egy csillagászat tematikát itt. Ilyen mélységig tanultátok-e?
Még egyszer: nem lenézem a mérnököket. Csak észre kell venni, hogy a mérnök a fizika egy-két területét ismeri és tudja piszkosul, míg egy fizika szakos tanár a fizika sok területét ismeri, de közel nem olyan mélységben, mint egy mérnök a sajátját. Pl. a rokonom, aki végzős gépész (és matekból szoktam korrepetálni) pl. a sztatika példákat töredék idő alatt megoldaná, mint én. Viszont egy egyszerű bomlási törvényes példát meg én oldanék meg hamarabb.

Idézet:
Véleményem szerint a "egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár" rész értelmezése kettős.

Mire gondolsz? Ha arra, hogy egyetemi szintű ill. mesterfokozatú, annak "történelmi" okai vannak: 2006-ban végeztem, akkor a bolognai rendszer még nem volt (vagy akkor kezdődött), mi "rendes" egyetemi diplomát kaptunk, eleve úgy indultunk, hogy öt év a képzés, és nincs közbülső papír. A mesterfokozat meg a BSc-MSc miatt van (akik pl. 2010-ben végeztek, azoknak van egy BSc fizika diplomája, meg egy MSc mat-fiz). Vagy másra gondolsz a "kettős természet" alatt (ha már fizika ;) ).

Idézet:
A mérnöktanár talán még előnyben is lehet, ha van pl. mérnöki tapasztalata.

Max. azon a téren van előnyben, amilyen a mérnöki diplomája. A többi téren hátrányban van.

Idézet:
A középiskolás anyagot pedig simán meg tudja tanítani egy fizikaszakos és egy mérnöktanár is - ez az én véleményem.

Szerintem meg nem feltétlen. Ez meg az én véleményem :)

Idézet:
Talán nem véletlen, hogy sokszor mérnököt kérnek fel fizika tantárgy oktatására.

Gondolom, szakközépben. Ott praktikus is lehet, ha egy mérnöktanár tanítja a fizikát, nem pedig pl. én. Gimnáziumokban pedig tuti nem kérnek fel mérnököket, mivel a törvény szerintem egyértelműen fogalmaz. Nálunk is van egy mérnök, akinek matematika tanári diplomája is van - mégse tanít fizikát, ill. az előző munkahelyén se tanított.
De ha mutatsz példát, akkor elfogadom ("különös közzétételi lista" a kulcsszó, minden iskolának közzé kell tennie, hogy milyen végzettségű dolgozói vannak).

> Nem akarom lebecsülni a mérnököket, de pl. atomfizika mennyire van? Csillagászat?
pedagógia, pszichológia, etc.? egy tanárnak azért csak tanítanak valami ilyesmit is, nem?

az elmúlt néhány év tanárait eltekintve, egyébként, még el is hinném, hogy a szintet hozza bárki, akit kicsit is érdekel a fizika.
egyrészt ELTE TTK-s ismerőseim szoktak mesélni, s az osztott képzésben a tanászakirányra azok mentek, akik minden máshoz hülyék - tisztelet a kivételnek.
másrészt középiskola alatt (2008-2012), volt néhány gyakorlótanárunk (elte gyakorlógimnázium, matfiz tagozat - utóbbi miatt a leghülyébbeket nem is mi kaptuk meg), és láttam cifrákat.
--
blogom

Idézet:
pedagógia, pszichológia, etc.? egy tanárnak azért csak tanítanak valami ilyesmit is, nem?

Ha a kezdeti "mérnök tanár"-ra gondolunk, vélhetően neki is tanítanak ilyesmit.

Sajnos ez igaz, valóban hígul a "szakma". A pedagóguspályának sajnos túl nagy társadalmi megbecsültsége nincs, és sajnos sokszor igaz, hogy olyanok mennek tanárnak, akik "minden máshoz hülyék" (és nem csak az utóbbi néhány évre gondolok).
Viszont a másik "végletet" se felejtsük el megemlíteni: vagy olyanok mennek tanárnak, akik szeretnének tanárok lenni. Nem rossz szakma ez, van sok szépsége, amiért lehet szeretni :)

De azt ne felejtsd, hogy a tanárképzés egy-két éve ismét osztatlan (még ha nem is a sikere, de a képzés legalább).

A középiskolai szintet mérnökinfón kb. az első két hétben adták le, viszont fizika szigorlatunk nem volt :)

Én is ezt irtam. :) Mérnök informatikusnak nincs fizika szigorlata.

Tehát két hét alatt bárki (mármint akinek van megfelelő képessége) lehet fizikatanár. Nem is értem, hogy mi a fenének jártam annyi kurzusra öt éven át...

A gimis *szintű* anyagot gyakorlatilag nagyon rövid idő alatt leadták (lehet, hogy 2 hónap volt, de mindegy), utána az egész oktatás elment a körintegrálok és differenciál egyenletek irányába, amiből túl sokat én nem értettem (és máig nem tudom hogy sikerült levizsgáznom ;)), lévén analízisből később tanultuk azokat a dolgokat, amire a fizikaoktatás épült volna. Mostanra ez állítólag meg megváltozott.

Ez mondjuk csak annyit mutat, hogy hiába tud valaki egy anyagot, nem biztos, hogy rendelkezik a képességgel arra, hogy ezt át tudja adni másoknak. Egy kezemen meg tudom
számolni, hogy hány olyan tanárunk volt az egyetemen, akik tanárnak valók voltak: baromira tudták a saját kis témakörüket, de ezt nem tudták nekünk továbbadni.

Tanárszakon sem gimis szintű tananyag van - az első három(?) évben a legtöbb fizikás tárgyunkon együtt voltunk a fizikusokkal (és vizsgázni is ugyanúgy vizsgáztunk).
Kicsit furcsa lenne, ha a középsuliban négy év alatt meg kellene tanítani töredék óraszám alatt, amit öt évig tanulunk az egyetemen.

Elbeszélünk egymás mellett. Én csak arról beszélek, hogy amit középiskolában tanultunk fizikán, azt az anyagot egyetemen baromi rövid idő alatt átvettük (és a szakközépből jövők csak kapkodták a fejüket). Ennek semmi köze sincs ahhoz, hogy fizika tanári szakon milyen anyagot adnak le.

Nem beszélünk el egymás mellett.
Itt makgab hozzászólására reagáltam, mivel pl. itt azt hangoztatja, hogy a mérnöktanár ugyanúgy tudja tanítani fizikát (sőt, talán még jobban is), mivel szigorlatozott fizikából.

Tiszteletben tartom mindenkinek a véleményét. Azt is elfogadom, hogy a fizika szakos tanár mélyebben tanulja a fizikát.
De pontosan a témaindítóban írtam, hogy nem magamra gondoltam a kérdés kapcsán.
A fizikát én az egyetemen szerettem meg és azóta is szeretek vele foglalkozni, ezért is érdekelt a kérdés. De csak érdekel (egyelőre). :)
Talán nem az a lényeg, hogy milyen mélységben tanulod/tanultad a fizikát, a diáknak úgysem azt az egyetemi anyagot kell megtanítani. Engem is tanított fizikaszakos tanár és nem igazán tudta megtanítani szinte senkinek a tantárgyat akkor. Viszont mérnök(tanár) is tanított, akinél szinte mindent sikerült megértenem. Sőt talán még pedagógiai végzettsége sem volt. Én ezért mondom, hogy a mérnöktanár is meg tudja tanítani. Csak hogy döntöd el azt, hogy melyik mérnöktanár taníthatja pl. a fizikát és melyik nem. Ez valóban nem biztos, hogy olyan könnyen eldönthető. (Talán ezért alakult ki a szigorlatos dolog...)

Köszönöm mindenkinek az értékes hozzászólását!

Idézet:
Csak hogy döntöd el azt, hogy melyik mérnöktanár taníthatja pl. a fizikát és melyik nem.

Szerintem csak "speciális" szakközépiskolákban működhet a dolog, gimikben nem. Nyilván egy vegyészmérnök(tanár - ha van ilyen) nem taníthat fizikát. De biztosan egy kis keresgéléssel rá lehet bukkanni a törvényi feltételekre (köznevelési törvényből indulnék ki).

Idézet:
Talán ezért alakult ki a szigorlatos dolog...

Még mindig fenntartom a véleményemet, hogy ez amolyan városi (internetes) legenda/pletyka/... lesz. Törvényi alapot erre nem fogsz találni, azt 99,99999%-ra biztosra veszem.

Idézet:
Engem is tanított fizikaszakos tanár és nem igazán tudta megtanítani szinte senkinek a tantárgyat akkor. Viszont mérnök(tanár) is tanított, akinél szinte mindent sikerült megértenem.

Ez már a "papíron túli dolog". Nem attól lesz valaki jó tanár, mert diplomája van. De nem is erről volt szó (bár már vártam, mikor kerül az ilyen dolog szóba).
De akkor én is elmondok egy sztorit, ha már elkezdtünk sztorizgatni. Egyszer egy osztály egy kémiás dolgot kérdezett (matek vagy fizikaórán, a fene se tudja már). Végigbogarásztuk, elmagyaráztam (ahogy én láttam a dolgokat), és azt mondták, megértették (és ki is jöttek a végeredmények). Ettől én kémia tanár vagyok és meg tudom tanítani a kémiát?

mivel a tanárnak nincs jó definíciója (elvégezte az X iskolát és papírja van róla vs képes a tudását átadni) a kérdésre nem lehet válaszolni :D

A magam részéről én bármikor azt választanám, aki logikusan tud gondolkozni, és el tudja mondani a megoldási módszerét, mint azt, akinek papírja van róla, de nem tudja átadni.

Idézet:
azt választanám, aki logikusan tud gondolkozni, és el tudja mondani a megoldási módszerét

Értem, mire gondolsz, de ez nem feltétlen a legjobb megfogalmazás (inkább a "képes a tudást átadni" kellene - a megoldási módszer elmondása nem az, azt egy könyvből is fel tudja olvasni bárki).

Teljesen jogos amit írsz, én is erről írtam. Tehát a mérnöktanár semmivel sem rosszabb, mint az x,y szakos tanár.
A kérdésem a jogszabályra vonatkozott - amit érdekesen kezelnek ellenőrzés szinten is -, amire úgy érzem megkaptam a választ.

"A gimis *szintű* anyagot gyakorlatilag nagyon rövid idő alatt leadták (lehet, hogy 2 hónap volt, de mindegy)"

A maximum másodfokú egyenletrendszerek megoldására nagyon sok időnek tűnik.
Az anyag kvalitatív részét meg szimplán nem hiszem el, hogy a közelébe mentetek volna annak, amit egy fizikatanárnak tudnia kell.

Egy szóval sem mondtam, hogy azt adták volna le, amit egy fizikatanárnak tudnia kellene. Azt az anyagot tolták le baromi rövid idő alatt, amit egy
középiskolásnak tudnia kellene, és onnan léptek tovább.

Így viszont nem hasznos semmire.
(másrészt abban a tudatban adták le 2 hónap alatt, hogy ti ezt már amúgy is tudjátok)

Ennek megvan az oka. Sokan olyan iskolákból jönnek BME-re, ahol nagyon rossz a fizika oktatás, így a kollégákat rá kell vezetni arra, hogy mit kellene MÁR tudniuk. A BME-n (legalábbis az én időmben) mindenki más fizikát tanult. Még a mérnök informatikusok és villamosmérnökök órája sem egyezett. Mindkettő a legmagasabb szintjelzésű volt, de mégis más-más dolgot hallgattunk. Valójában egyébként az a legmagasabb szint, mikor nem is tanítják az adott tárgyat, hanem szét van osztva ezer alterületre. Ilyen például informatikusok esetén a matematika, nincs ilyen tárgy a tantervben, mert van kismillió altárgy, ahol a matematika különböző részeivel foglalkoznak csak.

Már nagyon régen tanultam fizikát (gimnáziumban pont egy doktorált atomfizikus tanított a BME-ről), de azt tudom hogy az egyetemen leadott fizika anyag nagy része haszontalan egy középiskolában. Mert:
1. nem kell tudniuk,
2. úgysem értenék meg, mert nincs elég alapjuk hozzá (analízis)
Ebből következik, hogy nem jó ötlet mérnök informatikusként fizikát tanítani.

Ezekből nem következik; legalábbis, én nem látom, hogyan tenné.
Középiskolában is lehet hasznos az egyetemi anyag, lásd Szabó Attilát, aki nagyon híres lett, két olimpiai abszolult elsőséggel.
(mindamellett nem tudom, ez hogyan kapcsolódik ahhoz, amit én írtam)

Középiskolában nem az egyetemi anyagot kell tanítani. Szerintem erről kár vitatkozni. Vannak ugyanis gyengébb diákok, akiknek szintén meg kell tanítani a fizika alapjait. Nálunk a normál fizikát oktató tanár örült, ha be tudta fejezni az anyagot év végére, annyira visszahúzták a lemaradók.

Arra írtam válasznak, hogy "Így viszont nem hasznos semmire" az ismétlés, mert úgyis tudniuk kellene már. Így kapcsolódik.

Pontosan erről van szó. Egyetemi anyagot ne akarjunk már középiskolában megtanítani. A középiskola nem egyetem.
Különböző képességű diákok vannak egy osztályban, ezért egy adott szintet lehet csak felállítani. De ez már pedagógia. :)

Egyetemen még különböző szintűbbek vannak.

Megjegyzem: teljesen felesleges volt fizikát tanulnunk BME info-n, legalább annyira, mint közgázt...

Fizika azért annyira nekem nem tűnt feleslegesnek, de közgázból valóban kb 1%-ot használtam életemben.
Tény hogy nagyon nagy szerencsém volt első félévben, hogy megbuktam fizikából, mert kereszten sokkal jobb, érthetőbb volt (és ugye így fizika 2-őt is kereszten végeztem). Varga külön órát tartott példák megoldására, a normál elméleti órarendi órán kívül és teljesen ingyen lehetett rá járni. A másik tanárt (jogi okokból nem írom le a nevét), ahogy halottam később feljelentették és az egyetem eltiltotta az informatikusok tanításától. Emlékszem mikor velem ordibált és lehordott mindennek, mert vizsga betekintésen meg mertem kérdezni valamit.

Most nézem, hogy ha pl. informatikusi végzettsége van, és megcsinálja a mérnöktanárit, akkor informatika órát taníthat.

https://iteach.world/profile/18992/Poly%C3%A1k%20Szil%C3%A1rd

A mérnöktanárin megtanulja a pedagógiás tárgyakat. Az informatikuson megszerzi az informatikai ismereteket. Nincs itt semmi látnivaló, kérem, oszoljanak :)
Amikor a matematikus szakom mellé vettem fel a mat-fiz tanárszakot, a matek tanárszakon gyakorlatilag nulla matekot kellett tanulni, mindenről felmentésem volt.

Ez a mérnöktanár lényege: van mérnöki végzettsége és megszerzi a pedagógia végzettséget. A mérnöki végzettséggel kapcsolatos tantárgyakat taníthatja.
De az azért nem teljesen igaz, hogy csak pedagógiát tanul a mérnöktanár, kemény szakmai tárgyak is vannak! Én most épp ezt csinálom. Felmentésed persze lehet egy-egy szakmai tárgyból.

Idézet:
De az azért nem teljesen igaz, hogy csak pedagógiát tanul a mérnöktanár

Ezt senki nem írta.

Érdekesség: felsőoktatásban ottmaradsz, PhD-t megcsinálod és közben tanítasz. Ott már nem kell mérnöktanári. De ugyanezzel a papírral nem taníthatsz szakközépben elektronikát.

Annó amikor ez a törvény bejött, a középiskolai elektronikát oktató okleveles villamosmérnök végzettségű tanáraim tömegével jártak a megcsinálni a mérnöktanárit, mert nélküle nem oktathattak volna tovább a középiskolában elektronikát.

Egyébként a kérdezőnek: Google és rögtön információ és a lap alján telefonszám is lesz.
http://www.mpt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=4&Itemid=11&lang=hu

Idézet:
Annó amikor ez a törvény bejött

Pont mint nálunk (csak persze nem elektronika tanárról volt szó :) ).

uzsolt: "A mérnöktanárin megtanulja a pedagógiás tárgyakat."

Ha félreértettem, akkor elnézést.

Semmi gond. Az előző hozzászólással együtt kell nézni, mivel arra egy válasz :)

hg2ecz:
Érdekesség: felsőoktatásban ottmaradsz, PhD-t megcsinálod és közben tanítasz. Ott már nem kell mérnöktanári. De ugyanezzel a papírral nem taníthatsz szakközépben elektronikát...

Igen, ez egy érdekes "anomália". Bár azért más felnőtteket tanítani és más tinédzsereket középiskolában. Vannak itt páran, akik azért ismerik a különbséget talán.

Az "elméleti alapozó" kategória minden mérnöktanár szakon ott van. Ez nekem egy kicsit ilyen "jolly joker" fogalom. Bármi beleférhet. :)