Karriercél

Mik (voltak) a karriercéljaid? Sikerült elérned őket, illetve szerinted elérhetőek?

Hozzászólások

Fiatal vagy, ha karriert álmodsz akkor keress egy multinacionálist mert ők pont ezt árulják.

Ha most pályakezdő lennék és lenne rá lehetőségem, nyilván egyből külföldre mennék (IT-n belül, nem mosogatni): rövid idő alatt olyan minőségű nyelvismeretre teszel szert, amire itthon talán soha (vagy hosszú évek alatt), összegyűjtesz annyi pénzt, amivel itthon a megfelelő munkahelyet megkeresheted.
Másrészt kevésbé fogod érezni, hogy maximálisan az anyacég gyarmataként tekintenek a leányvállalatra (ez pedig le fog csapódni a mindennapos munkádban a kommunikáció hiányában, értelmetlen, de legalább dokumentálatlan policy-kban, a vezetőség megfelelni akarásában).

Aham, szóval nincs (gyenge) nyelvismereted, és kezdő vagy. És úgy gondolod hogy itthon nincs karrierkilátásod, bezzeg külföldön igen. Kérem kapcsolja ki. Ha nem tetszik, szívesen kifejtem... :)

--
arch,centos,debian,openelec,android

dev: http://goo.gl/7Us0GN
BCI news: http://goo.gl/fvFM9C

Ez meg semmi, a multkor egy magyar fejlesztoi forumon kiderult, hogy a torzstagok tobbsege szentul hiszi, hogy ekezeteket csak magyar billentyuzettel lehet irni.

(No meg egyszer konditerem oltozojeben akaratlanul vegighalltattam egy tarsalgast Gyurma Tibi es Izom Zoli kozott, az egyik kozli, hogy megy ki dolgozni Angliaba, erre a masik: akkor vigyel magaddal egy magyar billentyuzetet mert az ottaniakon nincsenek ekezetek!)

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Én is Londonban ülök, de kértem magyar billentyűzetet desktopon és laptopon, és kaptam :). Nem is az ékezet miatt, hanem a "programozós" gombok miatt főleg, eléggé más a kiosztás, és nem volt kedvem újra tanulni gépelni. Néha előfordul egy levél vagy chat magyarul, és azért akkor is jól jön, nem szeretek ékezet nélkül írni. És hoztam is magammal otthonról a magyar desktop billentyűzetet és laptopot is, mert hogy egyébként mindent kihoztam.

--

Azért ez nagyon durva (= agyam eldobom)... Nem tudom, hogy hogy nem tűnt fel neked eddig, de a magyar billentyűzetkiosztással a programozásnál használt gombokat orbitális szopás használni. UNIX dettó: /-jelhez shift? nanemár...

Azt meg végképp nem értem, hogy ha állítólag megtanultál gépelni, akkor minek a magyar kiosztás használatához magyar feliratos billentyűzet :D

"Azt meg végképp nem értem, hogy ha állítólag megtanultál gépelni, akkor minek a magyar kiosztás használatához magyar feliratos billentyűzet :D"

Hat kb erre probaltam celozni en is picit fejlebb, meg nagy touch typing sem kell azert a par kulonbozo billentyuert.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

rossz eszköz: ahol egy gyakran előforduló jelhez több gombot kell nyomni, amik ráadásul messze vagy fura pozícióban vannak egymástól/-hoz képest, így a gépelés rendes gyors ütemét minduntalan megtöri a shift nyomás és aztán a másik ujjal nyújtózkodás.n

Tipikus példák a rossz eszközre:
/ jelre shift+6 (hu), dedikált / gomb helyett,
= jelre shift+7 (hu), dedikált = gomb helyett,
2 számra shift+é (fr), dedikált 2-es szám helyett
0-ra alt-gr+` (hu), vagy shift+à (fr), dedikált 0 gomb helyett.

Szöveg íráskor én pl. mindig az adott nyelv billentyűkiosztására váltok, mert magyarul, franciául, portugálul gyorsabban írom a speciális betűket, mint ha a billentyűzetkiosztás más lenne.

Angol nyelven ez nem olyan súlyos, mert nincsenek spec. betűk. Persze az írásjeleket tipikusan elrejtik a más kiosztások, de ez nem akaszt meg gyakran.

A programozás viszont olyan szerintem, mint egy ékezetes nyelvekben bővelkedő nyelv: gyakran kell speciális jeleket gépelni, tehát ehhez is egy olyan billentyűkiosztás jó, amin ezek a jelek könnyen elérhetőek. Pl. az USA kiosztás ilyen. Az angol és a brazil elviselhető, de rosszabb. A francia és a magyar még rosszabb.

Mind használható, de kevésbé hatékony a többi

"Mind használható, de kevésbé hatékony a többi"

Egyszer számold ki, hogy mennyi időt töltesz gépeléssel a fejlesztés közben. Valószínűleg meg fogsz lepődni, hogy mennyire kevés időről mennyire kevés részéről van szó, amikor azzal vesztesz időt, hogy kiesel a gépelési ütemből...

...és például az alábbi sorhoz és a következő karaktereket gépeltem: W - o - Ctrl-Space - . - W - . - g - e - t - N - . - g - e - t - Enter - n - e - w - Ctrl-Space - L - Enter - Enter - Enter - Enter

World.WORLD.getNetwork().get(new LeaderboardBackendCall(command, listener), command, parameters);

Egyik speciális karakter sincs benne, ami problémát okozna.

Nem vagyok fejlesztő. Ha valamit össze kell rakni, pl. egy shell scriptet vagy ilyesmit, akkor viszont zavar az, ha valamit nem tudok gyorsan leírni.

Elhiszem, hogy számos dolgot a rendszer kitalál neked.

De most képzeld el, hogy francia billentyűkiosztásnál minden egyes számhoz shiftet kell nyomni.
De ha a fenti függvényhívás helyett mondjuk egy értékadást, egy matematikai képletet, stb. próbálnál, ott az IDE nem tud annyit segíteni.

nem, nem mentem, de en mar otthon is igy gepeltem, magyar ekezetekkel kb fele olyan gyorsan gepelek csak vagy meglasabban mint nekuluk. Sose szoktam meg igazan, mert programozashoz sokkal kenyelmesebb volt a US kiosztas, mondhatjuk ugy is hogy kodot sokkal gyakrabban gepeltem mint barmi mast ami magyarul kellett volna.

Kene tisztazni, hogy mit ertunk karrier alatt, az eletunk soran alkalmazottkent betoltott munkakoroket, poziciokat, vagy altalanosabb ertelemben vett eletutat?

"ha karriert álmodsz akkor keress egy multinacionálist mert ők pont ezt árulják.", "A karrier egy olyan álom, amiért dolgozunk?"

Na az ilyen karrierert (magasabbnal magasabb "job title") nem erdemes hajtani. Ne a munkad legyen az eletcelod, az max egy eszkoz eletceljaid eleresere, alkalmazottkent vegezni meg a leheto legkevesbe hatekony.

Hogy a topicindito kerdesre is valaszoljak, kezdokent en is magas szakmai poziciorol meg a vele jaro fizurol es megbecsulesrol almodoztam, aztan kinyiltak a szemeim. Rajottem, mennyire naiv dolog hajtani es buszke lenni egy eloleptetesert. A cegek meg ha latszolag kedvesen is bannak veled, valojaban egy kis jelentektelen feregkent tekintenek rad, mindenben azt sugallva, hogy te vagy a szerencses, amiert tolhatod a ceg szekeret. A megbecsules latszatat is addig tartjak csak, amig az onfelaldozo gurcolest hajlando vagy eletcelkent kezelni. Nem beszelve a penz kenyes problemajarol, foleg IT szektorban az altalad megtermelt ertek nagyon kis hanyadat kapod csak meg.

TO BE CONTINUED :^)

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Nagy cégnél két dolgot lehet jól megtanulni: MVP és VSP. :)

Amikor feladatot kapsz, akkor igyekezz belőle Más Valaki Problémáját gyártani, ezt pedig legegyszerűbben a Védd a Segged Papírral című vég nélkül dagadó levelezéssel tudod előidézni, amely során egyre több résztvevő van a címzettek között és egyre kevésbé derül ki, hogy tulajdonképpen kinek kellene az adott feladatot elvégeznie, de mindenki úgy fog emlékezni rád, hogy Te valakire vársz... :)

Ami nekem évtizedes távlatból megmaradt az enterprise/multi-kulturából az a péntek délután sebtibe kitöltött heti worklog intézménye (rendszerint 110%-os teljesítményekkel), a kínos csapatépítési tréningek, évértekelők (vele a fogalom: EBITDA), teljesítményértekelők, bértárgyalások és a soha véget nem érő meetingek.

Ahogy a társadalom minden embertípusa lecsapódik, ahogy működnek a hierarchiában, ahogy a csapatépítésen jönnek az előre leosztott szerepek, iratlanul megkomponált koreográfia.

Legalább egyszer meg kell élni! :)

Oh igen, véletlenül az éves teljesítményértékelés előtt pár héttel már láttam azokat az értékeléseket, amiket az értékelendő személlyel együtt, vele egyetértésben kell a feleseteknek elvégezniük.
Ott persze a dolgozó által tett megjegyzések nem szerepeltek, azok a form-ról egyenesen mennek a /dev/null-ba. :)

Az anyagiakat kötelező letudni, azon túl leginkább az a célom, hogy minden reggel legyen kedvem bemenni és élvezzem. Kódolni akarok, kifejezetten nem akarok manager irányba továbbmenni, vállalkozni meg főleg. Ezt látom tipikus karriernek, de szerintem enélkül is lehet karriert csinálni, de igazából már ezt a szót se szeretem. Mondjuk így egy kis szerencse is kell hozzá.

--

karriercél: mozdonyvezető, űrhajós, olimpiai sportoló, rocksztár.

Eddig még nem sikerült elérni őket.

Szerintem 25% elérhető lenne, ha még mindig ezek lennének a céljaim.

40-hez közeli mazerátis kéményseprőtanonc

status: ACHIEVED

Hát nem éppen karrier, de középiskolás korom óta szerettem volna egy fantasy-stratégiai játékot létrehozni. Azóta eltelt húsz év, elég sok munkaórám benne van már így utólag visszagondolva, persze messze nincs kidolgozva a világ, de azért haladtam, lett egy "trailer" novella is belőle: http://wiki.javaforum.hu/display/PoP/Home

Időközben, mondhatni ujjgyakorlatként vagy a technológiai környezet kialakításaként belekezdtem egy sokkal egyszerűbb játékba, amellyel hamarabb elérhető a cél, ez a Golden Age of Civilizations (http://hup.hu/node/133623). Ez fele részt a FreeCiv szintje lesz egyszer, fele részt próbálok kiszedni olyan dolgokat, amelyeket nem szerettem a FreeCiv-ben és próbálok olyan dolgokat beletenni, amelyeket hiányoltam a FreeCiv-ben... és persze MMO, amibe próbálok olyan dolgokat beletenni, amit hiányoltam a többi MMO játékban és kiszedni, amit nem szerettem... plusz alapvetően mobilra (is) elérhető játék.

Ezzel jobban haladok, vannak már "fanatikus" játékosaim, vannak fejlesztési igények, problémák, tervek, ötletek és hiányosságok, de ez egy ilyen műfaj... annyira benne vagyok, hogy a főállásra már úgy tekintek, mint amiből megélek, arrafelé haladok, hogy heti négy napot dolgozzak pénzért, a maradék egy napot pedig erre a kis projektre szánjam. Aztán ha ez kész (és jön belőle némi jövedelem), akkor jön az első bekezdés... :)

...és a karrier? Egy jól megfizetett mindenügyi semmitmondó lettem... :D

imho felejtsd el a karriercélt, arra fókuszálj, h 45 éves korodban, mikor már illik abbahagyni a napi zúzdát, miből fogsz/fogtok (vélhetőleg lesz addigra pár gyerek, pár csaj, etc) élni.

Szerintem a karriercél az álmok megvalósítása a munkában.
Nekem egyik karriercélom a vezetővé válás, pontosabban a jó vezetővé válás. Szeretnék egy erős és jól összeszokott csapatot tudni mellettem, olyan embereket, akikkel közösen óriási sikereket érhetünk el és összeülhetünk szalonnát sütni/bográcsolni és meginni 1-2 üveg/pohár sört/bort.

-----------
"Pontban 0:00-kor nem nagyon szoktak véletlen dolgok történni"

Tegnap volt szerencsem megtekinteni a Dollarpapa cimu 1956-ban keszult magyar filmet, melyet sok szeretettel ajanlok mindenkinek, aki meg nem latta (pl. ncore-rol letoltheto). Ez a film a szazadeleji "urambatyam" vilagot figurazza ki - de direkt nem irtam oda, hogy melyik szazadrol van szo... ugyanis folyamatosan az az erzesem volt, hogy 1. a huszonegyedik szazad elejen legalabb annyira relevans a mondanivaloja, mint a huszadik szazad elejen 2. bar az egesz film egy komedia, egyebkent nagyszeru szereposztasban, az apro reszletektol eltekintve egyaltalan nem talaltam viccesnek. Parhuzamba allithato a "Csengetett Mylord" c. angol sorozattal, ami ugyanilyen, a felszinen mulatsagos, de jobban belegondolva melysegesen elszomorito.

Ez csak azert jutott eszembe, mert ha nem szulettel bele a megfelelo korokbe, akkor nagyon halvany sanszod van igazi "karriert" csinalni (takaritobol bankigazgatova valni - na persze). A halvany remenysugar az az, hogy tanulsz, kepzed magad, es olyan "arucikke" valsz, ami barhol a vilagon eladhato - a szakkepzett munkast adott esetben nagyon megfizetik, es ezt lehet egyfajta karriernek tekinteni.

Szerintem az igazi karriercel csak egy lehet: eljutni abba a helyzetbe, hogy azzal foglalkozzak munkaidoben, amit csinalni szeretek, azokkal az emberekkel, akikkel szeretnem, ott, ahol elni szeretnek. Mindezt ugy, hogy az eletem tobbi resze is rendben legyen (csalad, egeszseg, stb.). Ez szerintem egy realisan elerheto cel a mi szakmankban - az igazi programozot eleve azert fizetik, amit amugy is csinalna, nemde? :)

A megvalositas folyamatban, az ut nem eppen nyilegyenes, de legalabb nagyjabol tudom, merre tovabb.

"eljutni abba a helyzetbe, hogy azzal foglalkozzak munkaidoben, amit csinalni szeretek, azokkal az emberekkel, akikkel szeretnem, ott, ahol elni szeretnek. Mindezt ugy, hogy az eletem tobbi resze is rendben legyen (csalad, egeszseg, stb.)"

+1
------------------------------------------------------------------------------
www.woodmann.com/searchlores/welcome.htm

Mindig van elottem egy kovetkezo cel, amit szeretnek elerni. Ez a cel azonban folyamatosan valtozik, alkalmazkodik a jelen korulmenyeihez (ami nem azt jelenti, hogy alabb adok belole). Nagy tobbsegeben sikerult elerni a kituzott celokat eddig.

Olyan, hogy "5 ev mulva itt akarok lenni!", sose volt, nem is lesz. 5 ev mulva mar teljesen mashol akarok majd lenni, mint ahogy 5 evvel azelott gondoltam, magamat pedig nem szeretem szivatni.

--
|8]

Nincs semmilyen karriercélom, de ezt sikerült elérni :) Egyszer-kétszer kerültek alám emberek, na azóta kerülöm az olyan pozíciókat. Nem kell annyi pénz, hogy vezető legyek, még senior fejlesztő sem akarok lenni. Most hagynak dolgozni, és így élvezem a szakmámat.

Én szeretek szoftvert fejleszteni (olyat, ami legalább egy másik ember hasznára válik), és eközben újat tanulni. Az elmúlt ~4 évben (eddig ennyi karriert futottam be) próbáltam olyan egyensúlyban maradni, hogy produktív munkát végezzek, és közben folyamatosan tanuljak újat is. Az előbbi azért jó, mert visszahozom a rám fordított forintokat, az utóbbi pedig azért mert egyre jobban megéri velem dolgozni, és a jövőm alapjait is szép lassan lerakom. Eddig sikerült.

--
arch,centos,debian,openelec,android

dev: http://goo.gl/7Us0GN
BCI news: http://goo.gl/fvFM9C