Mérnökinformatikus BSc után

Közösségi kerekasztal

Diplomázás előtt állva gondolkozóba estem, hogy a későbbiekre nézve milyen mesterképzések jöhetnek számításba. Ebben kérném a véleményeteket, hogy a kézenfekvő mérnökinformatikus MSc-n kívül milyen más szakot érdemes végezni, mi jöhet számításba? Van valakinek már tapasztalata ilyen téren?

  • 17791 megtekintés

( gelei v | 2015. 01. 01., cs – 20:36 )

Mihez akarsz kezdeni egyetem után? Kb. ettől függ, hogy milyen MSc-t érdemes választani, vagy hogy érdemes-e egyáltalán.

Az MBA a dolgok üzleti oldalát fogja meg, esetleg némi specializációval egy iparág felé. Tehát aki informatikai MBA-re megy, az is tulajdonképpen egy menedzserképzőre jelentkezett, csak kitérnek a tananyagban az IT-ipar sajátosságaira.

Azért az idősebb korosztály jelentkezik, mert egyrészt sok helyen igazolható munkatapasztalatot kérnek, általában 3-5 évet. Másrészt, és ez talán fontosabb, MBA-re csak akkor érdemes menni, ha a közeljövőben várható, hogy embereket fogsz vezetni, büdzsét fogsz készíteni, stb. Ezt pedig jellemzően nem a frissdiplomások szokták. :)

( wachag | 2015. 01. 02., p – 09:46 )

Troll on:
A kézenfekvő villamosmérnök szakot is, ha nem annyira a webdesign meg az enterprise Java/C# érdekel, hanem valami érdekeset is szeretnél csinálni :-)
Troll off:
Nekem most például valami matematikus szak lenne érdekes, apró elvonási tüneteim vannak...

( gazsiazasz | 2015. 01. 02., p – 14:13 )

egy jó kis mérnökképzés után ajánlott egy kommunikáció szak!!! :))

( enyac | 2015. 01. 02., p – 18:28 )

Ha szabadna egy elméleti kérdést: véleményetek szerint önmagában mit lehet kezdeni egy mérnök informatikus BSc végzettséggel? Kvázi kötelező a mester, vagy ezzel is el lehet helyezkedni?

A saját és ismerősiem példájából kiindulva kb 0 jelentősége van hogy valakimérnök-informatikus BSc vagy MSc (csak erről az egy szakról beszélek, nem tartozik ide pl a mérnökönfó BSc+Gazdaságinfo MSc kombó). Több embert ismerek mindkét csoportból (+/- MSc) és fizetésben, pozícióban semmi korrelációt sem vélek felfedezni. Ami inkább a nagy választóvonal, azok a soft-skillek, szerintem elsősorban ezek határozzák meg a szakmai sikerességet (feltéve ha az illető tényleg szereti a szakmáját, nem csak a papír miatt végezte el az egyetemet). Természetesen vannak helyek, ahol ha a felvételi eljárás során két jelentkező között kizárólag az MSc megléte vagy nemléte a különbség, ott számíthat a papír, de eddig ilyenről még nemhallottam, annyira kevés informatikus jut a meghirdetett állásokra.
A fentiek természetesen csak az én ismerősi körömre jellemzőek, a mintavételi eljárás közel sem reprezentatív. :)

Ezt én annyival kiegészíteném, hogy akinek tapasztalata van, annál az se számít, hogy informatikus, villamosmérnök, gépészmérnök, netán vegyészmérnök, vagy urambocsánat gyógyszerész, fog találni jól megfizetett informatikus állást. (Ezek valós életbeli példák voltak az egyik munkahelyemen.)
De ismerek olyan srácot is, aki elvégezte az orvosit, majd elment inkább Microsoft-szakértőnek. Azóta már Redmondban dolgozik...

+1

A hazai munkaerőpiacon a soft skillek megléte sokszor többet jelent egy MSc fokozatnál, mivel - tapasztalataim szerint - a legtöbb informatikus álláshoz nincs szükség magas szintű matematikai ismeretre, ellenben a jó kommunikációs készség viszont elengedhetetlen a csapatban való munkavégzéshez.

Persze akit érdekel a matek és jobban preferálja a kreatív gondolkodást a monotonitástűrést igénylő feladatoknál, annak ajánlott elvégeznie egy - nem feltétlenül informatikus - mesterképzést.

Akarsz később még BSc.-t csinálni? Lesz rá időd? Levelező/esti/nappali?

Van-e (vezetői megítélés szerint) bármi különbség közted, s azok között, akik ugyanennyi tapasztalattal, de egy BSc.-vel vannak ott? Úgy értem, érzed-e, hogy másképp állnak hozzád?
--
blogom

Jelenleg is nappali tagozatos vagyok, hosszú évek óta. Jelenleg egy csekélyebb összegű tandíjat kell fizetnem mert a tanterv jelentős részét már elvégeztem, elfogytak az államilag finanszírozott félévek (fix összeg félévente).
Azért hosszú ideje mert az egyetem és a munkahely/lakás között 120km van, és a szellemi munkavégzés után nem nagyon van erőm tanulni. :)
Ahova én "járok" (Győri egyetem) ott gyakorlatilag egyetlen tárgynál van jelentősége a bejárásnak, tehát nincs katalógus, féléves feladat, beadandó vagy bármi. Néhány tárgynál ZH van, mindenből elég ha levizsgázol (feltéve ha fel tudsz készülni egyedül). Most is éppen készülök pár vizsgára.
2008ban kezdtem a képzést, és '11-ig Győrben laktam és bejártam az egyetemre, néha jól ment (ösztöndíjat is kaptam), néha kevésbé, de végül úgy döntöttem hogy a karrierem akkor fog beindulni ha fogom magam, elmegyek Bp-re és az első adandó helyen gyakornoki melót vállalok.

"Van-e (vezetői megítélés szerint) bármi különbség közted, s azok között, akik ugyanennyi tapasztalattal, de egy BSc.-vel vannak ott? Úgy értem, érzed-e, hogy másképp állnak hozzád?"
Nem. Senkit sem érdekel. Amiben én utazom az üzleti szoftverfejlesztés, a gyakorlatban szerzett tapasztalat értéke sokkal fontosabb mint hogy mennyire vágod a high level matekot, pl. csináltál-e 4 féléven keresztül analízist meg ilyenek. Biztos hogy vannak olyan helyek ahol számít a diploma (mondjuk olyan szoftvereket kell fejleszteni amiknél a domain terület valami kemény tudományos terület, méréstechnika mondjuk, vagy matematika, térképészet, navigáció, bármi), de nekem eddig nem volt belőle hátrányom.

--
arch,centos,debian,openelec,android

dev: http://goo.gl/7Us0GN
BCI news: http://goo.gl/fvFM9C

( kisg v | 2015. 01. 02., p – 19:48 )

Az Msc-nek, úgy, hogy csak az órákra jársz be, és mellette nem csinálsz semmit, nincs sok értelme. 2 évvel később kezded meg a karriered, mint aki Bsc-vel elment dolgozni, és ahogy fentebb is írták, 0 tapasztalattal ugyanúgy juniornak fognak felvenni.

Tehát Msc (vagy MA) mellett mindenképpen dolgozni kell:
- vagy szoftverfejlesztőnek elmenni valahova legalább félállásban (pl. nálunk is van ilyen lehetőség a gyakornoki programon belül)
- vagy keményen ráfeküdni az akadémiai vonalra: kutatás, tudományos cikkek, TDK, konferenciák, egyéb publikációk
- ennek kombinációja, ha egy egyetemre beépült cégnek fontos témát választasz, megismered a cégnél dolgozókat, és ha jól dolgozol, még a képzés vége előtt munkaajánlatot kapsz.

A döntést természetesen az anyagi helyzet is erősen befolyásolja.

Ahogy fentebb is írták, nem kötelező ugyanabban a témában csinálni a mesterképzést, de csak olyan témának kezdj neki, ami érdekel, és azzal akarsz legalább 3-5 évig a végzés után foglalkozni. Ellenkező esetben utálni fogod, és csak a "kötelezőt" akarod majd letudni, ami egy szakmában sem jó.

Üdv,
Gergely

Most, de 5-10-15 év múlva lehet, hogy szüksége lenne rá, mert nagyobb lesz a verseny az IT-sok között vagy olyan területen szeretne dolgozni, ahol követelmény (itthon sem fejleszthetsz mondjuk az USA egészségügyi területére szoftvert, megfelelő képesítés nélkül) vagy előnyt jelent.
Család és komolyabb munka mellett pedig sokkal nehezebb dolga lesz.

( uid_4263 v | 2015. 01. 02., p – 20:53 )

Ha szeretnél a szakmában dolgozni (rendszermérnök, programozó, fejlesztő, architect) akkor felejtsd el az MSc -t és keress munkát.
Mondjuk ha valami managerféle akarsz lenni, arra nincs tippem.

--
arch,centos,debian,openelec,android

dev: http://goo.gl/7Us0GN
BCI news: http://goo.gl/fvFM9C

( adamsaghy | 2015. 01. 02., p – 23:10 )

Sziasztok

Azt tudja valaki, hogy mennyire elvárás Msc diploma megléte, ha az ember külföldön szeretne dolgozni? Kiváncsi vagyok, hogy mennyire elvárás, hogy legyen meg a papír, vagy - mint itthon - kiváltható a terepen szerzett tapasztalattal?

nem szigorúan informatika, de egy ismerös cég (Ausztria) 20+ éves fiataloknak kevés SINUMERIK (Siemens CNC) tapasztalattal is 4k € (brutto) kezdö fizetést ad kocsival + napidíjjal, ha ügyfélnél vagy. Ezen a terepen KIZÁRÓLAG a tapasztalat számít.
Cserébe rugalmasság és utazási készség (akár hetek/hónapokra is D-A-CH területen) az elvárás.
--------
HOWTO: Zentyal+Zarafa+Setup+Outlook+Thunderbird+mobilephone sync

Főiskolai ill. BSc papírral és <1 év tapasztalattal mentek ki ismerőseim, barátaim Németországba, Ausztriába, Angliába, Svájcba, Oroszországba és Szingapúrba. Mindegyik min. 3-5 éve kint van vagy ugyan azon a helyen ahol kezdett, vagy már váltott jobbra. Fejlesztő cégek, telko cégek, bank és állami közlekedési cégeknél is dolgoztak/dolgoznak így. Szerintem fontosabb a tapasztalat minél előbb történő megszerzése. Aztán képesítést, papírt mellette vagy utána is szerezhetsz még és nem feltétlenül "csak" MSc-re gondolok.

Azért van, ahova kell. Egyébként mindenkitől azt hallom, hogy ha nem akarsz K+F irányba menni akkor nincs szükséged MSc-re, legalábbis informatikában. Nekem is könnyedén sikerült elhelyezkednem egy BME mérnök infó BSc után, igaz csak juniorként (de ezen az MSc amúgy sem segít). Van ismerősöm BME MSc-s informatikai (szoftverfejlesztés szakirány) képzésen, azért vannak hasznos tárgyak, de eddig egyedül a nyelvek és automatákról gondoltam azt, hogy azt csak egyetemi képzés során lehet normálisan megtanítani (ami ráadásul sok helyen már a BSc képzés része).

( csortu v | 2015. 01. 03., szo – 09:50 )

Gyere hozzánk bioinformatikát tanulni a nemzetközi bioinfomratika MSc programunkra!

Informatikus BSc-vel pont megfelelsz a követelménynek. Január 30 a jelentkezési határidő, úgyhogy ne sokat filózz.

2 év, 120 ECTS-nek megfelelő tanulnmányok, kiváló oktatók (pl én, :-)), nemzetközi évfolyamtársak a világ minden pontjáról, piacképes diploma.

Plusz: Nem tudom, nálad számít e, de Finnországban nincs tandíj, ezen a programon sem!

Csaba

( lurko | 2015. 01. 03., szo – 10:39 )

Én a BSc. után három év kihagyással, munka mellett kezdtem el MSc.-t levelezőn (idén fejezem be). Szoftverfejlesztés vonalon dolgozok és a BSc. képzés keretén belül nem nagyon tanították meg ennek alapjait. Nyilván programozási nyelvek voltak, ahol a szintaktikát, nyelvi alapokat leadták, de matematikai háttérről szó sem esett. A legtöbb ismereteket autodidakta módon sajátítottam el, ami elég sok rossz beidegződést adott (ad-hoc megoldások, pattern-ek mellőzése, számítási kapacitás becslésének teljes hiánya). Ezen hiányok egy részét a munkahelyi tapasztalat pótolta, de a mélyebb matematikai hátterét nem (pl.: P-NP problémák, rendezési algoritmusok, keresési algoritmusok, elosztott rendszerek). További plusz az MSc. mellett, hogy olyan új tudományágakkal ismerkedtem meg, ami nem feltétlenül vág szakmáma, de 'nice to have' (vezetéselmélet, pszichológia, számvitel, vállalati pénzügy, utóbbi kettő jól jött egy-egy projektnél ami pénzüggyel kapcsolatos volt). Másrészt számomra az MSc.-nek presztízs értéke van (főleg szoftverfejlesztés vonalon) és ezért is csinálom.

Szerk.:

Mérnökinfo BSc.-ről mentem Mérnökinfo MSc.-re.

Elárulod, hogy hova jártál Bsc-re és hova Msc-re? Mert BME mérnök-infón még az 5 éves képzés idején algoritmuselmélet a 3. félévben volt -> az még bőven Bsc-n belül kellene hogy legyen most is. Bár amióta hallottam, hogy az "egyre jobb" magyar középfokú oktatási rendszer miatt a BME-n bevezették a +1 félév fizika előkészítőt, már semmin nem lepődök meg.

( kovacsakos | 2015. 01. 09., p – 19:24 )

A Pázmány mérnökinformatikus MSc-jére járt valaki vagy hallottatok róla valamit?

Én a BSc-t ott végeztem az jó alapot adott. MSc-ről kb. három tárgy érdekelt volna (persze nem engedték felvenni BSc-ről), azért meg nekem nem ért annyit. Főleg hogy mire lediplomáztam, már megvolt az NSN-nél a helyem. (Amúgy felvételiztem mesterre, de első helyen az ELTE programtervezőt jelöltem meg - habár a Pázmányon rádiós modulációkkal foglalkoztam).

Barátok, haverok, akik maradtak mesterre alapvetően jókat mondtak róla, jelenleg mindegyiküknek jó állása van (Lufi, Ericsson, EPAM). Ha érdekel több info, küldj pm-et.

( uid_194 | 2015. 01. 10., szo – 16:32 )

Munka. MSc kivaloan elvegezheto munka mellett, es a gyakorlat messze tobbet er, mint az MSc. Kiveve persze ha valami egyetem-kozeli helyen akarsz elhelyezkedni, mert akkor irany MSc, aztan PHD meg egyeb 2-3 betus roviditesek.

--
|8]

( profeta | 2015. 01. 10., szo – 20:12 )

Azért még egy szempontot meg kellene vizsgálni amellett, hogy kell-e papír a munkához, illetve mennyit lehet keresni:
Tényleg azt gondoljátok, hogy 3 éves alapozás után a gyakorlatban mindent meg lehet tanulni?
Az ilyen embert hívják szellemi betanított munkásnak (menedzser zsargonban: "billentyűs").

De hogy konstruktívan álljak a dologhoz, pár ötlet ami egy karrierhez szükséges, és általában le sem szarják a képzés során:

1, Folyékony angol nyelvtudás nélkül nem lehet semmit elérni. Ennek én egy biztos módját ismerem, legalább fél-egy év külföldi tartózkodás: ösztöndíjas félév, vagy valami munka.
2, Tudd magad írásban kifejezni: falra mászok tőle, de a legtöbb, akár jó képességű fejlesztő nem képes öt értelmes mondatot összeizzadni a saját munkája dokumentálására.
3, Tudd magad szóban kifejezni: ha meg kell tartani egy prezentációt pár ember előtt, ne ess kétségbe.
4, Személyiségfejlesztés: lehetsz akármilyen briliáns, ha nem tudod a gondolataidat a megfelelő helyen és időben értelmesen megfogalmazni, a többiek kommunikációjára nem tudsz megfelelően reagálni, vagy nem tudod a saját érdekeidet kultúráltan képviselni, akkor soha nem jutsz előre.
6, Logikus gondolkodás, tervezési képességek: nem arra van szükség, hogy fejben megoldj bonyolult problémákat, hanem hogy összetettebb rendszereket, folyamatokat is át tudj látni, később meg bírj tervezni.

Ha nem kihasznált, megtűrt, megvetett szakbarbár akarsz lenni, ezekben fejlődni kell: gyakorlat, tréning, önképzés, és nem kibújni az ilyen feladatok és tárgyak alól.

Szerintem mégis érdemes egy MSC-t megcsinálni a következők miatt:

0, Lehet ösztöndíjat szerezni külföldre.
1, Jól néz ki az önéletrajzban. Itt már belefér valami komolyabb diplomamunka, amiről biztos hogy meg fognak kérdezni az interjún. Ha meggyőzően, lelkesen és hozzáértéssel tudsz róla beszélni, az nagy piros pont. Ráadásul te döntöd el, hogy milyen irányba indulsz, nem az első random munkaadód.
2, Szellemi tréning. Azt szoktam mondani, az egyetem azért van, hogy megtanulj olyan dolgokat, amiknek magadtól a közelébe sem mennél. Lehet hogy az életben nem fogod használni, de bővíti a látókört, jobban kontextusba tudod helyezni a később tanultakat (pl. mesterséges intelligencia, adatbázisok elmélete, numerikus analízis, funkcionális programozás). Persze a lehetőségekhez képest okosan kell megválasztani hol és mit tanulsz. Sajnos a mostani oktatási helyzetet nem ismerem, ebben nem tudok segíteni.
3, Egyetem mellett lehet fél-negyed állásban dolgozni, kockázat nélkül több helyet kipróbálni. Olyat kell keresni, ahol valamiben tudsz fejlődni. Oktatás is jó lehet, mert ugyan nem fizet jól, de legalábbb megtanulsz beszélni.
4, Ráérsz szakirodalmat olvasni, képezni magad, vagy részt vehetsz valamilyen egyetemi diákszervezetben: az itt szerzett kapcsolatok életre szólnak, nagyon megéri.
5, Ebben az életkorban 2 év alatt (amiből jellemzően lesz 3-4 ha nem vagy pedálgép) is sokat fejlődik az ember személyisége, hozzáállása, plusz ezek a legszabadabb éveid. Nem hiszem hogy 21 évesen el kellene kezdeni a napi robotot.

( Joejszaka v | 2015. 01. 12., h – 11:02 )

Külföldre nem árt az Msc.

Sok helyen nézik, és csodálkoznak, ha nincs.