Legegyszerűbb digitális erősítő - Kockáknak zenehallgató kütyü

( HalfDemon v | 2013. 11. 30., szo – 15:12 )

Ez most mi? Ugy ertem, nem ertek hozza, de ennek a izenek nem baj az, ha ilyen rondan van forasztva, meg minden?
Nem lesz tole zajos?

--
"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."

Ha belegondolok abba, hogy mikrofonerősítőt 4 alkatrészből is csináltam már. Bele kellett férnie egy jack dugó fejrészébe, úgyhogy az sem volt egy szép szerelés. A hangminősége viszont abszolút kiváló volt. Persze az aktív elem nem inverter, hanem bipoláris tranzisztor volt A-osztályú kapcsolásban.

A 4. alkatrésznek egy 10nF-os kondenzátor csak azért kellett, mert 3 alkatrésszel a mikrofonerősítésen kívül még (nemkívánt :)) extraként rövidhullámú rádióvevőként is funkcionált. :) Ráadásul meglepően jó szelektivitással - egy török rádióállomás jött be fixen rajta.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ha eleve rádiónak építed, akkor ott csinálsz antennát, ami sok mindent fog.
Erősítőnek épített valami a parazita elemek folytán a pillanatnyi környezetét fogja antennának és regzőkörnek tapasztalni, ami csak néhány frekin optimális.
azt meg ugye egy pici kondival tényleg tönkre lehet tenni.

Pontosan. Ez csak a húgom gépének a hangkártyájával működött, semmi mással. Pechemre eredetileg pont neki készült (aztán végül nem kellett neki, de más okból). A mikrofon egy dinamikus mikrofon volt - az egész projekt arról szólt, hogy a mai hangkártyák csak electret mikrofonnal tudnak valamit kezdeni, a dinamikussal kb semmit. A mikrofonban tehát tekercs van, gondolom a ferritantenna szerepét az játszotta.

Majd egyszer előkeresem a fényképeket róla, aztán csinálok egy blogpostot erről is.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Nekem eléggé meredek az hogy a szoftveres dolgok is már "áramos" szakmába tartoznak, mondom én ezt erősáramú elektrotechnikusként és elektronikai technikusként.
Nyilván van különbség, ezt a kapcsolást az extra kocka barátainknak kerestem elő, de még van ilyen kapcsolás bőven ahol ttl vagy cmos kapuk vannak :)
Viszont ha minőség kell akkor quad 405 alá nem megyek :)

Nekem eléggé meredek az hogy a szoftveres dolgok is már "áramos" szakmába tartoznak, mondom én ezt erősáramú elektrotechnikusként és elektronikai technikusként.
Nyilván van különbség, ezt a kapcsolást az extra kocka barátainknak kerestem elő, de még van ilyen kapcsolás bőven ahol ttl vagy cmos kapuk vannak :)
Viszont ha minőség kell akkor quad 405 alá nem megyek :)

Nekem eléggé meredek az hogy a szoftveres dolgok is már "áramos" szakmába tartoznak, mondom én ezt erősáramú elektrotechnikusként és elektronikai technikusként.
Nyilván van különbség, ezt a kapcsolást az extra kocka barátainknak kerestem elő, de még van ilyen kapcsolás bőven ahol ttl vagy cmos kapuk vannak :)
Viszont ha minőség kell akkor quad 405 alá nem megyek :)

Ezt úgy hozzávetőleg 1980-ban hallottam a BME HiFi klubjában. Ott, ahol Degrell László is szokott előadni.
Egyébként ez az erősítő arra készült, hogy olcsó, nagyobb feszültségű tranzisztorok hibáit elég jól kijavító, szellemes hídkapcsolás segítségével stabil minőségű nagy teljesítményű erősítőt lehessen építeni.
Sajnos az eredeti tranzisztorok határfrekvenciája nagyon alacsony, így a hallható tartományban
magas a 3 harmonikus torzítás. (Valamelyi HiFi magazin közölt méréseket.) A Rádiótechnika átépítése LM301 helyett uA709, amely a 2V holtzónájával némi keresztezési torzítást okoz. Kicsit áttervezve azért nem szól rosszul. Ehhez le kellett menni 30W környékére, 10x nagyobb határfrekvenciájú végtranzisztort választani és a műveleti erősítő pedig LF357 lett. Ez utóbbi azért szól jobban, mint egy TL071, mert teljes kivezérlés mellett garantált alacsony torzítású műszererősítő. Megméricskélve 10MHz-en még általában 8 az erősítése.

Már bocsánat, 0.015% THD volt mérhető számomra is egy HAMEG torzítás mérővel (LM301, 1Watt)
LM301 meg orvosi műszer erősítőkben volt alkalmazva, megint nem értem a Degrell László fröcsögését, de egy BME márkajelzésű társulatból nem is nézek ki többet.
Hozták a színvonalukat.
Működési elvét mondjuk elég kevesen értik az emberek, aztán leszimulálják kihagyásokkal (Diplomás egyének) és csodálkoznak, hogy nem működik...

HAMEG ez jól rímel.
Nem Degrell mondta.
Akkoriban Brüel & Kjær cuccokkal méricskéltek.
A BME a helyszíne volt a klubnak, az előadókat kívülről hívták. Tényleg találkoztam egy-két kutyaütő mérnökpalántával a villamoskaron. Nem, én másik karról rúgattam ki magam. :) De azért diplomás egyén vagyok, ha nem bűn. Pályakezdőként 7 évig voltam hw fejlesztőmérnök. Úgy mondták nincs meg a szakirányú végzettségem. :( Bár volt olyan, mikor a villamoskari havernak hirtelen csajoznia kellett, én meg álnéven mehettem helyette laborgyakorlatra mérőautomatázni. Szóval van előképzettségem. :)))
Szóval izé. Egy 100W-nál nagyobb teljesítményű erősítő adatait így megadni nem teljesen meggyőző.
A rideg valóság az, hogy az emberi hallóberendezés leveri a legjobb műszereket is. A mérési módszerek a mérési eljárások korlátaival adnak egy összehasonlítható, de olykor semmit sem jelentő értéket.
Lásd: Az ostoba emberek megmérik az ember fiziológiai jellemzőit, aztán feltalálják az mp3-at. Eltelik néhány év, és a könnyűzene addig silányul, hogy a zene jól szóljon mp3-ba kódolva. Bár lehet, hogy ez csak üzleti igény.
Visszatérve a Quad-ra. Pont az a hibája, ami az előnye. Gyorsan javítja a keletkező hibákat, tehát vannak hibák. Erre rájátszottak a tervezők, így stabil paramétereket értek el. Ez nem azonos a csúcsminőséggel. Nem is állítottam, hogy stabilan szar. Viszont akár egy visszacsatolatlan fetes erősítő pár százalék torzítással szebben szól. És ezt nem csak a fetek eltérő karakterisztikája okozza, hanem a 2-3 nagyságrenddel nagyobb sebessége. (Meg valami Miller is belepofázik?)

Azért maradjunk a realitásnál, 0,05% thd a hivatalos amit az ember állítólag nem hall.
Keletkezik hiba, szkóppal mértem is, hogy milyen gyorsan reagál a dolgokra, azaz itt komomparálás következtében történik az un hibák 0-ra való komparálása.(nyilván erre van egy visszacsatolás) de sok más tagot fel lehet hozni ami miatt quad a quad.
http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/a_quad_405_mukodese_mindenki_szam…
lényegében a visszacsatolásba lenne annyi beleszólásom a cikk szerzőjének, hogy a visszacsatolás nem egy eget verően nagy ebben az erősítőben.
Persze studio-s fórumokon telibe harsogják a fórumot, hogy így a "genelec ugy a genelec" utánna meg jön a hasra esés, hogy egy stk feszít benne 0.1% thdval, közben ők is a mért adatot preferálják...
De ha javítja a hibákat akkor elméletileg a kimeneten nincs hiba.
Érted ez olyan mint a 0,02-0,01=0,01

No, már villany is van itt nálam!
Tényleg alapos a cikk. Világosan leírja ugyanazt amit én is. A végtranzisztorok határfrekvenciája nem elegendő, így trükkel emeli a nagyfrekvenciás erősítést. Ott a torzítás forrása, ahol ez az erősítésnövelés elkezd működni.
A thd pont nem a fő hallható torzítási forrás, legalábbis a páros harmonikusok. Ennek az az oka, hogy az emberi fülnek saját torzítása van. Így nem mindig lehet megkülönböztetni az erősítő okozta thd-t a fül saját tozításától. Azaz nagy hangerőnél a fül nem tudja, hogy ő torzít vagy a hangforrás. Azaz a kisebb torzítású, de nagy hangerejű hangot jobban bírjuk.
Ugyanakkor az intermodulációs torzítás amitől rossz minőségű lesz a hangzás. Pl. Degrellnek van egy érdekes tanulmánya a hanglemezek hullámosságáról, annak eloszlásáról. Első pillantásra nem tűnik érdekesnek a kb. 0,5Hz modulációs frekvencia. Ennek ellenére a magasabb tartományban a moduláció oldalsávjai (felhangjai) és amplitúdója olyan mértékű, hogy az mp3 kódolásnál kihasznált elfedési effektus sem képes a füllel elfeledtetni. Így kiderül, hogy a lemezkar követési hibájából eredő, akár 2%-nál nagyobb torzítás miért számít kevésbé, mint egy apró hullámosság a lemezen. Főként azért, mert im keletkezik, és erre fül érzékenyebb. Ennek az lehet az oka, hogy a fül sok egyedi frekvenciára hangolt érzékelővel rendelkezik. Így a harmonikus torzítás hatására kisebb mértékben jelzést kapnak "egyéb" érzékelők is. Az im esetén meg a szomszéd érzékelők és az oldalsávok felhangjainak megfelelő érzékelők is. Ezért bizonytalan lesz a frekvencia meghatározása. Ezt ugye nem méred meg szkóppal?
Az im mérése meg elég primitív. Mi az a két frekvenciás sweep a Hammond orgonához képest?

Hm... ezt a kapcsolást (vagy legalábbis egy szemre nagyon hasonlót) én A30 néven ismertem. Bááár az emlékeim szerint mintha AC csatolt lett volna, de lehet, hogy csak azért, hogy le lehessen spórolni a szimmetrikus tápfeszültséget. Viszont az elég szépen szólt. Azzal hirdették, hogy "elektroncsöves" hangzást ad tranzisztorokkal, és végülis tényleg volt benne valami.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Megtévesztő a cím: ez nem digitális erősítő.

Az inverter egy elég nagy erősítési tényezőjű erősítő, amit ráadásul jól túlvezérelnek.
Mivel invertál, a negatív visszacsatolás könnyen megvalósítható, amivel az erősítés szabályozható, beállítható ugyi.
Utána már csak a túlvezérlést kell megszüntetni, és máris HF erősítőt okoztál.
Régi kapcsolás, nem a 21. század találmánya.

Ennyit a 'lényegi' különbségről.

( ironcat | 2013. 11. 30., szo – 17:49 )

Néhány „apróság” lemaradt. Erősítés? Torzítás? Frekvenciakarakterisztika? Ezek nem elhanyagolható paraméterek egy erősítőnél. A tippem az, hogy ha ezt a három paramétert megmérnénk, akkor rájönnénk, hogy az erősítő megnevezés erős túlzás.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

( bucko | 2013. 11. 30., szo – 21:58 )

A "digitális erősítő" fogalma valami más.
Ez egy digitális cmos inverterekből készült AB osztályú analóg erősítő.
A = a végfokon mindig folyik áram
B = a végfok egyik részén néha nem folyik áram
D = kapcsolóüzemű (digitális?) erősítő

Ennek legfeljebb 1mW lehet a teljesítménye. Szóval mindegy a torzítás, úgy sem hallod.

Kicsit pontosítanék. B osztály esetén 180° a folyási szög, AB osztályban nagyobb, C osztályban kisebb, a D osztály meg PWM. Az A osztály esetén pedig folyamatos az áramvezetés, de ezt írtad.

Az analóg hang végfokok tipikusan AB osztályúak, hogy ne legyen keresztezési torzításuk. C osztályú végfokot rádióadókban használnak, ott a harmonikusokat LC körökkel szűrik az antenna előtt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE