Elektromos forróvíz tárolóba hőcserélő beépítése utólagosan.

Offtopic

Ki végzett el már ilyet ?
Van egy "jó nagy" Hajdú tartály amit vagy kidobunk vagy átlehetne alakítani téli fűtés és esetleg nyári napkollektoros rásegítésesre ?
Esetleg meghagyni puffer tárolónak és új eszközöket venni ?
Ezt találtam eddig neten : geo-solar.net/egyeb-szukseges-eszkoz/index.html

Van még új rendszerű tároló amibe utólagosan beépíthető a kerámia fűtőbetét.
huray.hu/hu/termek/indirekt-fali-tarolok-150-300-liter

  • 6916 megtekintés

( wpeople v | 2013. 07. 10., sze – 17:22 )

én a buher helyett maradnék a gyári megoldásnál - olyan tartály, amibe gyári fűtés szerelhető (vagy már benne is van).

ps: nekem a fűtésszerelésnél túl korán felraktak egy villanybojlert, ami (utólagos extra szigeteléssel!) havi 5e vezérelt (legolcsóbb) árammal dolgozik. Ahhoz, hogy máshogy állítsam elő a melegvizet (mondjuk szolár és fatüzelés) rá kéne költeni jósokat (alsó hangon 100e a szolár, ~150e a kettős hőcserélő, csövezés már megvan)

El is döntöttem, hogy azonnal nekilátok, ahogy lesz rá valami pályázat...

az eredeti kérdésre válaszolva: nagyon sok gyártónak van sok különböző fűtőpatronja (én a puffertárolómba kerestem) olyan "merülőforralót" ami integrált védelemmel és szabályozással NEM ellátott, nem vennék!

So-So :)
Miután a fürdőszoba(ák) teljes átalakuláson esnek át így a házzal együtt megvett "Hajdú" sorsát is el kell dönteni, hogy puffertátólónak használható e akár egy kis átalakítással
és nem 230-as fűtéssel.
Helyette kelleni fog 2 db kisebb villanybojler ami elé valami hőcserélőt is most kellene bekötni, mert ha később lesz pénz akkor a napkollektort már csak a tetőre kell felrakni.

na várj ezt nem teljesen értem.
Ha két kisebb villanybojlerben gondolkodsz, nekem azt sejteti, hogy legalább két egymástól távol lévő fürdőd van (lesz).

az "elé valami hőcserélőt" azért nem értem, mert ugyan lehet olyat csinálni, h átfolyós rendszerű fűtéssel támogatod meg a bojler(ek) inputját, de a hőcserélő az neked meleget nem fog tárolni.
Ha napkollektorod lesz, akkor célszerű a benyelt hőenergiát eltárolni. Ha nem akarod hazavágni a rendszert túlmelegedéssel, célszerű úgy tervezni, hogy annyi napkollektort teszel fel, amennyit pufferben tárolni tudsz - vagy nyáron letakarod a nem használt kollektorokat.

Milyen fűtésed van? nem kéne esetleg azzal kombinálni?

A bojer mindenképp 2 db lesz mivel nincs elég hely a tetőtérben a 200 literesnek ami most a lépcsőfordulóban van.
A napkollektor az a 3 éves tervbe van benne ,de most kell kiépíteni a gépészeti helyet a hőcserélővel- tárolóval együtt amibe a jelenlegi fa tüzelésű kazán " felesleges" melegvizét télen át lehetne vezetni amikor úgyis kicsi a napsütés, főleg este 18 után.

nem tudom, mennyi a helyed, és van-e már puffertárolód.
Van olyan megoldás, ahol a pufferbe van belerejtve a HMV. Nyilván külön olcsóbb, és jobban variálható, de a helyszűke nagy úr. A bojlert én szigeteltem, ezt nagyon ajánlom, mert annak ellenére, hogy van gyári szigetelés (és úgy tűnik nem szökik a meleg), nagyon bevált.

Nincs puffertárolóm még ezért lett volna egy "spórolos" megoldás, hogy a jelenlegi bojlert felhasználnám erre a célra, hogy ne kelljen kidobni.
A helyet meg úgy kell kialakítani, hogy a beszerelendő tárolók, bojlerek elférjenek, új födémet kell építeni ( nincs csak vékony fagerendázat )mivel a terhelés 200-300 kiló is lehet.

nézd, ha a padláson van hely, én az alábbiban gondolkodnék:
- 1 hőcserélős puffertároló (1000 v 1500 literes)
- 1 HMV tároló, 1 v 2 hőcserélővel, és gyári villanyfűtéssel.

így a puffertárolót is tudod fűteni solárral, valamint,
a HMV tárolót tudod fűteni a pufferből az egyik hőcserélőn, ill solárral a másikon.

Az is lehet opció, hogy a HMV tárolóban csak 1 hőcserélő van, és úgy irányítod a solárt, hogy először a HMV, utána a puffert fűtse (nyáron).
Télen pedig uezen kört nyitvahagyod, és a puffered fogja fűteni a HMV-t. Mivel hőcserélőn keresztül teszi, alacsonyabb lesz a hatásfok.

Elvben csak akkor tudod használni puffernek, ha lefejted a szigetelést utána raksz rá még megfelelő mennyiségű csonkot, nyomáspróbázod, és visszaszigeteled. De ez bizony drága mulatság.
A leghasznosabb amit a boylerrel tehetsz, hogy megfosztod a szigeteléstől kettévágod, és csinálsz belőle egy profi lehajtható tetejű grillt az udvarra. :)
- - - - - - -
"Nagy kár, hogy az informatika abba a korba ért, hogy lehet nyugodtan pazarolni az erőforrásokat." Saxus

nagyon sok gyártónak van sok különböző fűtőpatronja (én a puffertárolómba kerestem) olyan "merülőforralót" ami integrált védelemmel és szabályozással NEM ellátott, nem vennék!
Pedig van létjogosultságuk. Sokkal használhatóbb ha a tartályon lévő valamelyik erre dedikált ptc-n keresztül kinyert adatok alapján vezéreljük meg az utánfűtést, mintha az be lenne állítva egy akármire amit változó igény esetén a vezérlésen kívül még plusz piszkálni kell, illetve a rendszer sem tudja, hogy éppen az utánfűtés saját szabályozása milyen státuszban van. Tehát hiába kéri az utánfűtést a vezérlés ha az a saját hatáskörében nem ad, és hiába fűtene magától a patron ha a rendszer nem ad neki villanyt. Ez így ronthatja a hatásfokot.
Ez egy kazán+puffer esetén mondjuk még nem igazán probléma. Viszont ha van egy fő fűtés és mellé jön 1-2 kiegészítő fűtési mód akkor nem igazán baj az ha minden terepi készüléket be lehet fogni rendesen a vezérlésbe...
- - - - - - -
"Nagy kár, hogy az informatika abba a korba ért, hogy lehet nyugodtan pazarolni az erőforrásokat." Saxus

valami olyasmi megoldás esetleg érdekelne, hogy a fűtési puffert távollét esetén (vezérelt) villannyal fel lehetne fűteni - kerül amibe kerül (mármint a fogyasztás) alapon.

Ha 2-3x 8 óra alatt (3kWh*30HUF=100HUF/óra) ~1500-2500Ft árából fel tudja fűteni a házat egyszer, akkora amikorra hazaérünk télen 1 hét távollét után, azt tudnám értékelni.
(mellőzném azt az érzést, amikor sielésből, 6-7óra vezetés után éjféli érkezéskor 15 fok van, és
kb 2-3 óra egy kazánfűtési session...)

jó a tipp, de a vezérlés megoldott. Mivel egy puffernyi forróvízzel felfűtöm a házat, így már csak az a kérdés, hogy mekkora fűtőmodul fér be a lukon (elvileg 6/4") és ez mennyi idő alatt fűti fel a tartályt.
Elvileg 2kW kapható kb 10e áron (szabályozás nélkül) szabályozással ~50e uez. (www.regulus.hu)

Bizonyára jobban is kiszámolható, de ha a 1.8kW bojler a 100l vizet 3 óra alatt 45C-re melegíti fel, akkor 1000l vizhez kell 30 óra. 2kW esetén kicsit kevesebb. ez olyan 2000Ft-ba kerül vezérelt árammal.

( zhali | 2013. 07. 25., cs – 22:03 )

Én hasonlót tervezek itthonra.
Egy régi boylerbe teszek hőcserélőt (beletekerek vagy húsz méter henko csövet) erre kötöm a kollektort. Ebbe a boylerbe jön be a hidegviz, a kimenő meleg vizet viszem tovább az elektromos vizmelegítőbe. Ezzel előmelegitem a vizet. Ha nem süt a nap, akkor is van melegvíz a jó boylerből.

A hőcserélő kört aztán lehet kombinálni a kazánnal is (nyáron napkollektor, télen kazán)
Nyilván kicsit sufni tuning, de olcsón kihozható.

Nyílván nem egy erőmű lesz, meg függ a napkollektor számától (felületétől) de rásegítésnek jó. Ha azt nézed, nyáron lesz 200 liter + a két kicsi melegítőnyi forró vized. Ez napos időben elég lehet egy 4-5 tagú családnak fürödni.

(Nekem egy 150 l-es Hajdú lesz + a 80 l-es jelenlegi villamos, a napkollektor 4 db bontott lapradiátor /90*60/-as fel a tetőre, déli oldalra, feketére festve.)
(Nyáron a lapradiátor 60 C fokos vizet csinált próba képpen, sem lefedve sem alászigetleve nem volt.)