HP microserver + sok 3TB-os diszk

Linux-haladó

Sziasztok!

Vettem egy HP microservert és teleraktam 3 TB-os merevlemezekkel.
USB-ről toltam a Debian-6.0.6 telepítést, látja a diszkeket. Szoftveres RAID5 okés, partíciók és a hatalmas tárhely okés. Ahol elakadtam: GRUB fent van, ám a BIOS nem tölti be a GRUB-ot. Valami furmányt kell még csinálnom, de mit?

Mielőtt kapnám a sok hozzászólást: a kérdés érdekességét az adja, hogy a 48 bites LBA korlátja miatt 2,1 TB felett dobni kell az "msdos"-féle partíciós táblát az "fdisk" paranccsal együtt. Innentől eddig járatlan útra kerültem.

Tehát: csinált-e valaki hasonló megoldást 3 TB-os diszkekkel és klasszikus BIOS-os (tehát nem UEFI) alaplappal?
Hogyan oldotta meg, hogy a 3TB-os lemezről bootoljon?

(Addig pótmegoldás: a boot eszköz egy pendrive.)

  • 6616 megtekintés

( tompos v | 2012. 11. 16., p – 01:45 )

md raid5-rol nem lehet boot-olni.
kell egy raid1-es /boot az elejere.

[szerintem]

tompos

Alapos próbáltam lenni, mégis félreérthető lett a probléma felvezetésem.

Tehát: 2 TB és az alatti diszkekkel is több szoftver RAID5-ös rendszert csináltam már Debiánnal és Slackware disztróval is.
De a 3 TB-os diszkek esetén, éppen a 2,1 TB átlépése okozta változás miatt valamit másképp kell csinálni. Legalábbis a régi "rutinfogások" csődöt mondtak. Kell még valami apróság. És ez a különbség érdekel.

Azert az elkepeszto, hogy ezen a grubos gpt-s oldalon ezt birjak leirni:

"The second partition will be your /boot and holds linux and its ramfs images. I suggest around a gigabyte for this."

Konyorgom, a boot particiorol beszelunk. Tegnap megcsinaltam a sajat gepemhez az oprendszer diszket, egy (igen tulmeretezett) 4 GB-os PD-re. A full operacios rendszer (+src) 699 MB volt, es rohogve butult be vele az uServer az amugy GPT-s particiorol. Mondjuk erre meg fel kell rakni a sambat, a minidlna-t, meg meg egy-ket aprosagot, de nagyon bizom benne, hogy ugy sem lesz egy GB a vegeredmeny. Igaz, FreeBSD.

Mondjuk ez így a grub2 óta már nem igaz.

Ami gond, hogy a raid[56] boothoz a bios-nak a raid minden tagját látnia kell, ami ugyan triviálisnak hangzik, a gyakorlatban mégis rengeteg probléma lehet vele. Másik potenciális probléma pedig a degraded raid5-ről bootolás. Tényleg az a legjobb ha a /boot külön van, egy szerényebb raid1-en.

( Zahy v | 2012. 11. 16., p – 07:15 )

ot
Miert potmegoldas? En igy akarom mukodtetni az enyimet.
/ot
+1
subscribe

( ncc1701 | 2012. 11. 16., p – 07:41 )

Én ilyenkor a cd helyére szoktam rakni egy pici (max 32-es) ssd-t, és arra megyen a rendszer.

( seferbt v | 2012. 11. 16., p – 08:19 )

A pendrive teljesen jó megoldás. Én direkt így telepítettem, hogy a diszkeken csak a tárolt adatok legyenek. Így még annyi helyet sem vesztek a diszkeken, ami az OS-nek kell, valamint az OS és a storage független egymástól.

Én is így építettem az enyém, de aztán amint volt lehetőségem lementeni és újrarakni a cuccot, kikonfiguráltam a pendrive-ot belőle. Egyszerűen azért, mert ha bármit írni kellett rá (mondjuk lement egy rendszerfrissítés), az kb. 8x - 10x lassabb volt, mint ha diszken lett volna a system és időnként annyira meg bírta emelni a loadot, hogy percekig belépni sem lehetett a gépre. Ennyit nem ér meg 10GB nyereség.

( Ago | 2012. 11. 16., p – 09:35 )

Több részletes leírás is van, itt van egy:
http://www.wensley.org.uk/gpt

Egyébnént ez egy 2009 óta aktívan élő probléma, de csak grub2-vel illetve annak már használható verzióival lett jó.
Az alap, hogy a parted-et használjuk már, amúgy is, már csak a biztonság kedvéért :)

( Psycho v | 2012. 11. 16., p – 11:52 )

Szia,

én így szoktam megcsinálni:

Telepítés előtt system rescue cd-ről boot
kell egy 10Mb-os ext3 az egyik disk elejére
parted /dev/sda set 1 bios_grub on
majd ezek után mehet a telepítés

Én mindegyik diskre meg szoktam csinálni, így nem gond, ha az elsődleges kiesik.

Balázs

( ToNyo | 2012. 11. 16., p – 12:43 )

Csodalkozom hogy a binux nem bir 2012ben se sw raidrol bootolni rendesen.
Nekem van egy rakat hp ms, altalaban 4 diszkkel, zfs-el, freebsdvel. gpt+gptzfsboot es faszan megy raidz-rol. Ja meg egy ssd a cdrom helyere zil lognak, cachenek. Tudom ajanlani mer vmware ala fasza olcso iscsi storage. Csak bele kell dobni ket halokartyat trunkolve.
Meg van ami firewall es 2db ssdvel bir amit nem lehet rendesen berakni a keretbe de faszan megbirja igy is: https://fbcdn-sphotos-e-a.akamaihd.net/hphotos-ak-prn1/132694_404869741…
De igenytelenebb firewallnak jo egy pendrive-ra rakott m0n0wall vagy mas mivel ugye van internal usb slot.

Kicsit cseszi a csőrömet az a stílus ami e mögött van...
Röpködnek az "okosságok" f.e: 4 diszkkel VmWare iSCSI... Persze az. Csak a "max" 8 tányér ami pörög valami vicc teljesítményt bír kihozni. Illetve akkor minek bele hálókártya pláne trunk amikor ez a varázslat azért iSCSI-vel trunk nélkül is simán abszolválható.... Ja és azért ez alá a 8-12GB RAM minimum illene a ZFS alá, ha meg dedup, meg valami más finomság is van mögötte akár CPU is kéne nagyobb.
Persze egy kisvállalat részére iSCSI megoldásnak jó is lenne, pláne ha 1 db ingyenes ESXi-re telik. Azonban elég torz megjegyzés az adott esetben mikor az eszközön belül dedikált USB interfész van egy drive-nak amin elfér az egész SAN megoldást adó integrált rendszer, akár fBSD akár Linux szóval nem tudom miért lesz jobb ha magán az adattömbön van az a rendszer.... stb stb.
Szóval egészségedre, csak nincs köze az eredeti kérdéshez (persze szerintem) és az írás inkább olyanra sikerült "most jólmegaszondom"

( janoszen v | 2012. 11. 16., p – 13:19 )

En csinaltam Supermicro szerveren, de nem volt egy elmeny. Vegul inkabb osszetakoltam az UEFI bootot, mert az normalisabban mukodott.

( Ago | 2012. 11. 16., p – 18:02 )

Azért ne keverjük a szoftver raidet, és a ZFS által nyújtott raidz-t. Bár trollkodásnak jó volt... A freebsd hogyan tud sofware raid5-ről bootolni? Jah, hogy van gmirror, amivel szintén lehet raid1-et csinálni, amiről tényleg natívan tud bootolni raid-ről, amiről fel tudja hozni a raid5 volumokat. Jah, hogy ezt a linux is tudja? Shite :)
A ZFS más tészta, mivel nem húz még egy réteget a rendszer fölé, ami felé megy a fájlrendszer. A ZFS egy remek freebsd találmány... ööööö... jah, hogy eredetileg az SUN volt. Baszki. Nahát. Az LVM-et freebsd alatt megvalósítóvinum mikor is jött be, mit tudott akkor? Az meg persze a linuxban a HP felé megvalósításra hajazott. Ami meg... stb.
A rantolásnál hasznosabb a rendszerek megfelelő ismerete, és megfelelő helyen, valamint feladatra történő használata.

Tartottam persze én is KVM/libvirt/qemu vs Hyper-V összehasonlítást, de az sem az volt, hogy mekkora fos a windows, hogy ezt nem tudja, hanem, hogy igen, a másik alkalmasabb több feladatra, és vannak nagyon fájdalmas hiányzó dolgok a Hyper-V 2-ben. (hivatalosan 2008 volt azt hiszem a verzió) Az egymás felé irányított tisztelet nem gyengeség, hanem erény.

Azt már a föntinél is akartam kérni, hogy magyarázd már el, hogy ha valami szoftveresen (HW segítség nélkül) csinál RAID-et, az miért nem szoftver raid. Mert az rendben van, hogy nem olyan, ahogyan az Linux alatt működik. De remélem Linus (vagy az Apple?) még nem védette le a szoftver raid kifejezést, így rá lehet mondani más rendszer szoftveres RAID megvalósítására is.

Tudtam, hogy ez lesz, de nem pont rád gondoltam aki először megírja :) Az FS is szoftver, persze. DE szoftver raid alatt általában azt értjük, ami az FS alatt van, valami blokkeszközt képez, amire fájlrendszert teszünk. A ZFS, btrfs meg ezzel szakít, mert nem akar még egy réteget maga alá, és közvetlenül írja a diszket, ők önmaguk kezelik ezt, én ezt fájlrendszernek tekintem, aki mellesleg összefűzi a rendszereket. Gondolom az meg neked is tiszta, hogy a ZFS, btrs ezen felül még logikai köteteket is "kiváltja" ( na jó, nem 100%-ban, de aki nem akar nagyon belebűvészkedni, "csak" a dinamikusan méretezhető részek kellenek neki, pl mit ajánlj ki nfs-en, lokálisan, annak tökéletesen elég minden, amit ezek a fájlrendszerek tudnak).
Ezen felül van a fake/host-raid, meg az igazi hw raid, ami a raid logikát is a kártyán kezeli.