( _Franko_ | 2023. 09. 26., k – 10:52 )

Ha végiggondolod, akkor rájössz, hogy adott nyiláson mennyi "fény jön be" azt a mérete határozza meg + a falvastagság(szigeteléssel). Tök mindegy hogy az üvegtáblát kívülre vagy legbelülre teszed az adott "lyukba".

A végiggondolod, akkor rájössz, hogy nem mindegy... :)

+ lesz egy olyan mély ablakfülkéd, ahol a légáramlás sem lesz optimális, megreked a levegő/pára és bárhogy is szigetelsz az üvegtábla lesz a leghidegebb felületed - nem optimális ez,  főleg ha még rendes légáramlás sincs ott.

Hujujuj. Nem reked meg, mert nem tud, a párának akkora parciális nyomása van és annyira könnyen tud mozogni a szabad levegőn, hogy nem tud így megrekedni. Függönyön keresztül se.

Nézzünk konkrét számokat, A páradiffúzió sebessége levegőn 0,081 kg/msPa, vagyis egy Pa parciális nyomáskülönbség hatására egy négyzetméter felület két oldala között másodpercenként 81 gramm vízpára megy át. 20 °C levegő, 60% relatív páratartalom esetén a vízpára parciális nyomása 1403 Pa, 20 °C levegő és 80 százalékos páratartalom esetén pedig 1870 Pa, ekkora parciális nyomáskülönbség esetén akkora a sebessége a páradiffúziónak a levegőben, hogy technikailag nincs mérhető különbség a páratartalomban egy szobányi légtérben.

Nem azért csapódik ki pára az ablaküvegen, mert ott nagyobb a levegőben a páratartalom, mint máshol, hanem azért, mert az üvegfelület hőmérséklete alacsonyabb mint a levegő hőmérsékletéhez és páratartalmához tartozó harmatpont.

Csak/főként energetikára optimalizált házban lakjon akinek két anyja van.

Csak főként műalkotásban lakjon akinek két anyja van... :D

Ki a fene akar minden nap úgy hazamenni, hogy hát ez q.rva ronda lett, de 30%-kal kevesebből kijön a fűtés.

Nézd, az angolszász világ jelentős része úgy megy haza, hogy az ablak külső falsíkon van. Ők errefelé járva furcsának tartják, hogy miért van betéve az ablak a nyílás közepébe. Nem azért van nálunk jellemzően így, mert az az objektív szépség csúcsa, hanem azért "mert így szoktuk".

Sokan végig sem számolják és annyit költenek energetikára, hogy soha nem hozza vissza az árát és még esetleg ronda is lesz miatta. + úgy el van bonylítva, ha veled történik valami a család ott áll és csak néz, hogy miért van hideg a lakásban vagy nincs melegvíz. Ember nem lesz aki megmondja, hogy hány felhős + padláson lévő, saját szerveren futó biszbasznak kéne ahhoz működnie, hogy pl. legyen fűtésed. Neked ez lehet hobbi, de igazából csak magadat és a családot szivatod vele.

Az elbaszott energetika és elbaszott épületgépészet két fő okból szokott bekövetkezni:

1, az építész nem érti az egészet, művészeti projektként gondol a házra, mindent ennek rendelve alá, ezért nem lesz megfelelő a tájolása, árnyékolása, hőszigetelése, belső térfelosztása, épületgépészeti egysége, élhetősége, egyebek;

2, az épületgépész nem halad a korral, illetve adott esetben nem tudja eléggé korrigálni az építész nedves álmait, nyáron besüt a nap, télen árnyék van, hőhidasak a szerkezetek, a páratechnika csapnivaló, szellőztetés szinte lehetetlen és ezen felül különféle szakmai szinteken meg van rekedve, akár ott, hogy még mindig 50W/légköbméter alapokon számol fűtési igényt.

A jelenlegi korszerű épületgépészet kb. az, hogy a felületfűtés hőmérséklete időjáráskövető. És pont. Nincs termosztát, nincsenek zónák, szelepek, egyéb dolgok és internet nélkül is működik, ha szükséges az AA++, akkor helyiségenként legyen egy offszet szelep maximum.