Az Internet Archive fellebbezése veszített a szerzői jogi vitában

Az Internet Archive veszített a Hachette elleni per fellebbezésében. A döntés miatt állítólag 500.000 kiadványt kellett törölniük az adatbázisukból, illetve ezeket nem állíthatják vissza.

Az Internet Archive-on tárolt információ jelentősége az Alexandriai könyvtárral összemérhető. A művek száma biztosan nagyobb. Számos ókori mű, történelmi kiadvány létezik, ami vagy csak ott található meg, vagy csak ott van rendszerezve. De nem csak könyvek, hanem hanganyagok, videók és szoftverek is találhatóak a gyűjteményben.

Az érem másik oldala, hogy az Internat Archive állítólag nincsen tekintettel a szerzői jogra, és ezáltal a szerzők és kiadók jeletős bevételtől esnek el, mert a műveket ingyen érik el a fogyasztók.

Felmerül a kérdés, hogy az Internet Archive ellen irányuló támadások hosszú távon el fogják-e lehetetleníteni a működését? Mi az érdekünk, melyik oldalt kell támogatnunk? Tekinthető-e könyvégetésnek, ha végül elérhetetlenné teszik az egész adatbázist?

( Caro | 2024. 09. 05., cs – 13:28 )

A wayback machine az, ami pótolhatatlan. Könyvek megvannak máshol is.

Mikor egy Bronstejn-t nem tudsz megvenni könyvesboltban, mert 10+ éve joglejárt és nem nyomnak belőle azóta újra. Vagy antikvárban tripla áron, ha 6 hónap várólista múlva esetleg valaki bead egy pèldányt. Vagy goto könyvtár, de az nem a tied. És ez csak 1 példa, kb semmilyen könyv nem elérhető bármikor megvásárlásra, ami nem egy pl. Gőgös gúnár gedeon.

Az is megvan, ha más nem az OSZK-ban. Persze, jó dolog birtokolni, jó dolog könnyen elérni dolgokat, de ettől még az információ nem veszik el.

A wayback machine-ben viszont tényleg olyan dolgok vannak, ami sehol sem jelent meg soha, csak a neten, és valószínűleg senki sem archiválta, ha pedig mégis, akkor sem tudod hol kell keresni.

Könyvekre, zenékre, filmekre, szoftverekre ez általában nem igaz.

Ettől még igen, egyébként nagyon gáz, hogy a Bronstejn nem kapható. Szerencsére feleségem akkor beszerzett belőle egy példányt :)

Vagy kell egy torrent alapú szolgáltatás. Az ügyet fontosnak tartók vállalnak valamennyi tárhelyet amivel beszállnak. Lehet azt is perelni, csak nem sokra mennek vele. A ThePirateBay ma is létezik, pedig ott sokkal keményebb összetűzések voltak copyright-tálibokkal. (Olyan sötét diktatúrában sínylődő országok lakónak mint Németország, meg lehet kombinálni Tor-ral például). 

( wladek1 | 2024. 09. 05., cs – 13:57 )

Roppant kellemetlen lehet a teny, hogy ez a projekt az ekes bizonyiteka annak, hogy "ami felkerul az internetre, az ott is marad". Nyilvan valaki(k)rol van nem keves kompromittalo anyag... ment is egy keveske donation ;)

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

( DirtY_iCE | 2024. 09. 05., cs – 14:27 )

Bezzeg amikor jott a big pharma meg tarsai hogy csinaljanak valamit a "misinformation"-nel, akkor nem picsogtak.

I hate myself, because I'm not open-source.

( prion | 2024. 09. 05., cs – 14:27 )

Az nem lehetne kompromisszum, hogy ottmaradnak, csak nem elérhetők, amíg le nem járnak a jogok?

Mikor az sem egyértelmű ki is konkrétan a jogbitorló éppen.

Más példa, de százával pirosodnak rothafnak filmek raktárakban amiket bàrmikor ki lehetne adni bluray-en, de senki nem meri kiadni, mert nem lehet kideríteni kinél vannak az ÖSSZES jogok. Pl Watership down 4K kijött volna talán 2022 decemberében, már volt borító meg disc art... aztán pár héttel megjelenés előtt jön a hìr h. bocsika project cancelled, az előrendelők visszakapják a pénzüket, és ennyi volt.

Aztán most másfél évvel később megint jött a hír h. most már tényleg ki fogják adni, és kiderült h. előzőleg azon bukott meg az egész project h. van a filmen egy zene, és annak a jogtulajdonosával nem tudtak megegyezni és akkor az borította az egész megjelenést. És ez csak egy szaros niche animációs mesefilm, semmi nagyobb horderejű ismertebb darab, ahol még exponenciàlisabb baszakodás lenne minden licenszt és jogot megszerezni.

Amit írok az az lenne, hogyha publikusan nem elérhető, akkor ne számítsanak a jogok. De legyen listázva, hogy ott van az archívumban. Szóval, hogyha tényleg valamiért elérhetetlen lenne mindenhol máshol a jövőben, akkor ide vissza lehet nyúlni. Szóval, hogy legalább ne törlést rendeljen el a bíróság, csak hozzáférés korlátozást.

Van egy érdekes fordított példám, amit jópár éve mesélt egy ismerősöm.

Szóval ő egyedüli jogtulajdonosa egy másfél órás filmnek. Örökölte a jogokat egy rokontól, aki annak idején ezt a filmet finanszírozta és elkészítette.

Az ismerősöm örülne neki, ha ez a film elérhető lenne a széles nyilvánosság számára. Csakhogy hiába ő a jog tulajdonosa, neki nincsen meg a film semmilyen formában.

No nem veszett el a film, a TV archívumában megvan. Csak éppen a TV archívumából nem lehet ingyen vagy olcsón lemásolni. A TV hajlandó átmásolni neki (vagy lehet, hogy bárkinek, ezt nem tudom), de másodpercenként horribilis összegért. Egy magánember, aki nem üzletet próbál csinálni ebből, nem tudja kifizetni.

(Ez mondjuk 20 évvel ezelőtti információ, nem tudom, hogy azóta törölték-e, vagy ingyen mindenki számára elérhetővé tették-e vagy változott-e bármi).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Igen, ez egy baromi érdekes dolog.

Hasonló lesz a szoftverekkel, ha elkezdenek majd egyszer jó sokára lejárni a szoftverek szerzői jogai.

Mivel a forráskód nem lesz meg sehol, hiába lenne public domain. Arra meg nehezen lesz kötelezhető a korábbi fejlesztő (ha még létezik egyáltalán), hogy kiadja.

( tntwormz | 2024. 09. 05., cs – 14:56 )

"Számos ókori mű ... létezik, ami csak ott található meg" - ezt most nem igazán tudom hová tenni.

( azbest | 2024. 09. 05., cs – 20:34 )

Szerkesztve: 2024. 09. 05., cs – 20:35

Tényleg lehet abban valami, hogy minél modernebb a társadalom, annál kevesebb nyom marad utána.
Az egész rendszer már társadalomellenes, helyette pár vén barom és pereputtyának gazdagodásáról szól.

( Hevi v | 2024. 09. 06., p – 01:31 )

Szerkesztve: 2024. 09. 06., p – 01:45

A vicces (igazából szomorú, de ezen kínunkban már csak röhögni lehet), hogy Orwell 1984-ét is levetették.

> Orwell warned us about it, but you can't read  him now.

> That's correct. Publishers removed '1984' from our library. 🕳️

link x.com

 

Aki uralja a múltat – hirdette a Párt jelmondata –, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.

Par eve az Amazon Kindle-okrol is az 1984 volt az elso, ami remote deletionnel torlodott. Na az volt a kibaszott ironia. Meg 2009-ben.

https://www.nytimes.com/2009/07/18/technology/companies/18amazon.html

Ki kell valamit talalni szerzoi jogaszek rovidlato profithajhaszasai ellen. Es az AI majdnem egyetlen pozitiv hatasa lehet, hogy most nehany multi lehet, hogy egy oldalon harcol majd a kozemberrel.

virgin ebook userek: elvettek az ebookomat mert gondolkodasra osztonoz a tartalma

chad videki kulturhazi konyvtar tagok: 8 peldanyban van meg az 1984, plusz angolul, plusz a filmvaltozat is

A Steam elveszi a megvasarolt jatekaitokat, az iTunes elveszi a megvasarolt zeneiteket, ti meg nem tanultok semmibol.

Sajnos emiatt egyetlen kormány sem bukott még meg. Maffia az egész.

A mai világban én a szerzői jogot biztosan módosítanám:

  • szépirodalom, fotográfia: max. 50 év
  • audiovizuális művek: max. 25 év
  • szoftver: max. 20-25 év

Szerzői jog akkor járna, ha az adott műre bejegyeztetik, a (C) betűt és a hivatkozási számot feltüntetik.

Minden mű esetén letétbe kellene helyezni egy példányt (állami könyvtár vagy ügynökség), ami elérhetővé teszi a jog lejárat után. Szoftver esetén ez a forráskódra is vonatkozna.

Fair use lehet, de csak kicsi részletekre, eredeti mű hivatkozással.

Az eredeti mű hivatkozása szükséges lenne az évek lejárta után is. Mondjuk 100 évig a keletkezéstől számítva. Onnan teljesen public domain.

De sajnos nem én írom a szabályokat.

Köszönöm a bizalmat. De nem is baj, mert nálam sokkal nagyobb szakértők "alkotják" meg a szabályokat. Sokkal jobban átgondolva.

Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy amiket javaslok, azok jórészt csak korábbi szabályozások voltak. Nyilván azt is hülyék csinálták, de ma már mindentudó bölcsek ülnek csak a törvényhozásban.

( aszijg v | 2024. 09. 06., p – 11:19 )

Ott siklott félre annak idején a rómaiaknál is az egész, hogy a jogot szétválasztották az erkölcstől. Lehet, hogy jogos a lépése, de hogy nem erkölcsös, az tuti.

( Raynes v | 2024. 09. 07., szo – 18:16 )

Szerkesztve: 2024. 09. 07., szo – 18:38

Egyetértek, nagyon szomorú. Az ilyen jogvédő genyák az emberiség tudásbázisát meg muzeális hagyatékát nyirbálják, nem kéne.

Eleve a szerzői jogi szabályozás is agyrém, hogy a szerző egész életében, és halálától számított 70 évig tart, az nagyon sok védelmi idő. Mindeddig nem lehet közkincs, meg nem válhat a kultúra részévé. Épp így a 20 éves szabadalmi idő is elég durva ma már.

Az Internet Archive-on lényegében retró anyagok vannak, jövedelmszerzést nem szolgálja, csak elavult technológia, stb. van rajta, engedni kéne. Ugyanígy a winworldpc.com és hasonló archívumokat se kéne csesztetni, mert muzeális, meg hagyatékmentő munkát végeznek. Ugyanez igaz a sok retró emulátoros, gyűjteményes oldalra (C64, Amiga, OS/2, CP/M, DOS, régi unixos tartalmak, stb.). Aki ezeket próbálja kikezdeni, arról nem tudom elfogadni, hogy „csak a munkáját végzi”, meg „neki is meg kell élni”. Nem, ez tisztán szemétládaság, büszke lehet magára, aki ezeket pesztrálja, perelgeti.

Az ilyeneket nem hogy üldözni, de nagy cégeknek kifejezetten támogatni kéne. Épp úgy, ahogy a valós múzeumokat szokás.

Tényleg nem tudom kinek fáj, hogy ősrégi, ma már értékkel nem bíró szoftvereket, régi, primitív, pixeles, low polygon játékokat, régi magazinokat, könyveket, netről rég bevett cikkeket valaki nézeget, használgat. Tényleg, ma már ennek csak történeti, nosztalgiázós, oktató jelentősége van.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Az ilyen jogvédő genyák az emberiség tudásbázisát meg muzeális hagyatékát nyirbálják, nem kéne.

A „jogvédő genyáknak” az fájt, hogy kurrens könyveket tettek korlátlanul elérhetővé úgy, hogy valójában arra sem volt felhatalmazásuk, hogy a fizikai példányt digitalizálják, majd azt kölcsönözzék a fizikai helyett. A genyák ezt még elnézték. A közkinccsé tételt már nem.

Hát, nem tudom mennyire kurrens, amiket én látok az IA-on, azok kb. ilyen 20-30 éves anyagok minimum, az annyira rettenet kurrens nem lehet.

Ja, felhatalmazásuk nincs, csak archiválnak, bárki feltölthet, egyfajta közkincsbázis.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Elismerem, hogy a félmillió kötet túl sok, azt nem tudom ki töltötte fel egyáltalán. Annak már a szkennelési ideje, költsége is félelmetes.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Az IA gyűjteménye rengeteg dologból tevődik össze, de a most letiltott köteteket vagy a kötetet biztosító partnerintézmény, vagy saját maga digitalizálta (ezekben jelölve is van), majd tette elérhetővé (a fizikai példányt kizárva az elérhetőségből). A kiadóknak ez sem tetszett különösebben, de a biztosítékot az verte ki, amikor a járvány időszakában elengedte az egy példány egyszerre egy user érhet el, úgymond „kölcsönözhet” elvet, és szabad hozzáférést biztosított minden kötethez korlátlanul.

( bzt | 2024. 09. 09., h – 19:19 )

Erre az ítéletre és érvelésre remélem akkor is referenciaként fognak hivatkozni, amikor az OpenAI, Microsoft CoPilot és a többi nagy multi pofátlan adatlopásai ügyében kell majd ítéletet hozni.

Nagyon remélem. Az a minimum. Nem is a szerzői jogi védelem miatt megint, hanem úgy gyorsabban kipukkad az AI lufi.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”