Az összeomlás elkerülhetetlen jelenlegi, eredendően fenntarthatatlan életmódunk mellett.
Kérdés, hogy kontrollált kereteken belül szeretnénk összeomlást és megadjuk magunknak az esélyt a valódi fenntartható fejlődésre való (fájdalmas, de hasznos) átállásra, vagy maradunk továbbra is önző, kapzsi versenygecik és megvárjuk, amíg a természet kényszeríti ki az (akkor már kontrollálhatatlan) összeomlást.