A választópolgároknak megvan a lehetőségük, h politikai érdekeik mentén összefogjanak egymással, elképzeléseiket mások elé tárják, választhatók és választók legyenek. Ezeket legitim módon tehetik, és nincs szükségük arra, h ebbéli tevékenységüket álcázniuk kelljen és különböző aktorokat használjanak önmaguk helyett. Aki ezt nem teheti meg, az a nemzetközi nagytőke. Na annak nincs szavazati joga. És hazánkban aktuálisan a politikai szférából is eléggé ki van szorítva. De a tőkének is szüksége van arra, h artikulálni tudja mondandóját - és ehhez az artikulációhoz valamiféle legitimációval/hitelességgel is rendelkezzen. Kérdés h tehet szert erre a hitelességre? pl. A civil szervezetek útján [de nem kizárólagosan]. Az emberek a civil szervezetekre mint politika semleges szervezetekre tekintenek általánosan (ezért nevezik civileknek őket), amik valami társadalmilag pozitívan megítélhető tevékenységet végeznek - ilyen formán hitelesek a szemükben. Ezt a hitelességet orozza el a tőke, amikor a civil szervezeteken keresztül fejti ki agitációs propagandáját. Teheti ezt azért, mert egyrészt a civil szervezetekre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint a legitim politikai szereplőkre; másrészt a közvélemény szemében nehéz egyértelművé tenni, h mitől kívánatos v. nem kívánatos a civil szervezetek politikában való részvétele.
Most h ez mennyire így van, az abból [is] látszik, h annak a szabályozásnak köszönhetően, h a civil szervezeteknek fel kell tüntetni ki fizeti őket [kienk az érdekét szolgálják] pontosan a hitelességük válik megítélhetővé! Hát mennyi súlya lesz egy ilyen civil szervezet által mondottaknak, ha a neve mellett ott szerepel, h Soros György ajánlásával? Semmi. Ezért most a nagy kétségbeesés részükről.