-al -el toldalékok

Azaz -val, -vel.

Bár akiktől ez a blogbejegyzés kérdez, azok pont nem fognak idejönni, mert valószínűleg nem érdekli őket.

Az még rendben, hogy Ubuntu-val, vagy linux-szal, mert egye fene, nincsenek tisztában az emberek a helyesírással. Na de hogy a kiejtéssel sem... Mi vezérli azokat az embereket, mit látnak, gondolnak ők, hogyan értelmezik, hogyan ejtik ki, amikor leírják a -val -vel toldalékokat?

sudoers-el, mencoder-el, server-el, VPN-el, Wine-al, WAN-al és így tovább.
Kiejtve őket: sudóerszel, emenkóderel, szerverel, vépéenel, vájnal, vanal. Pedig gyanítom így ejtik ki: sudóersszel, emenkóderrel, szerverrel, vépéennel, vájnnal*, vannal.

Vajon nem tűnik fel?

* Hopp, a kakukktojás-szerű: kiejtve az azért vájnal, de helyesen írva akkor sem tűnik el a hasonult v, azaz Wine-nal.

( Ewkins | 2009. 11. 29., v – 20:58 )

De helyesen írva egyrészt pocsékul néznek ki, másrészt sok karaktert kell feleslegesen gépelni.

sudoers-szel
mencoder-rel
server-rel
VPN-nel
Wine-nal
WAN-nal

Photoshop-pal (hehe, Photoshop cimbora)
Photoshop-al. Hmm.... nem jó kiejtve.
Photoshopーal. Ez az. A ー jel azt jelezhetné, hogy meg kell nyújtani a hangot előtte jól.

Nyelvújítás rulez.

Tehát helyesen:

sudoersーel
mencoderーel
serverーel
VPNーel
Wineーal
WANーal

Ejj..

Az eredeti helyesírás szerint kötőjellel csak kivételes esetben kell írni.. Pont ezért hívta kmARC kakukktojásnak a Wine-t. Szóval a helyes írásmód általában a legrövidebb(!), mivel simán egybeírjuk. Tessék művelődni.

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS
MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

215. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy
közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és
tulajdonnevekhez: businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről,
Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, shoppingol,
horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci, karl-marx-stadti; stb

216. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk
magyar toldalékokat, az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni:
a) Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t,
ill. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban, amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar
kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina, de: signorinák; – Coca-Cola, Coca-Colaszerű,
de: Coca-Colát; – Sinaia, sinaiai, de: Sinaiában; campanile, campanileszerű, de:
campanilén; – Goethe, goethei, de: Goethének, goethés (Vö. 29.); – allegro, allegroszerű, de:
allegróban, allegrós; – Oslo, de: Oslóban, oslói; – Malmö, de: Malmőből, malmői; stb.
b) A -val, -vel és a -vá, -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra
végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul, hogy v-je teljesen
hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal, Balzackal, pechhel, Bachhal,
Greenwichcsel, Steinbeckkel, Engelsszel, hertzcel, fixszel, fixszé, ortodoxszá, Félixszel,
Marxszal stb. [Vö. 163. b)]

217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és
tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún.
néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben
szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez:
guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig,
Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.
A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul:
guillotine-nal; Iaşi-sal, Molière-rel; stb. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból
álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s, -ista, -izmus)
képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus,
bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i; stb.
b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus)
képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az
utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i, Walter Scottos,
Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i;
stb. (Vö. 164.)
c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos
betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelő alakját is)
kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak, Tallinn-nál,
Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb. [Vö. 94., 163. c)]

A fájl mára már szerintem beépült... és erre egy csomó más példa van (lavór, biznisz, dszem, szleng). A nyelvünkbe beépülnek a gyakran használt külföldi szavak fonetikusan írt változatai, szvsz a fájl épp ezekhez hasonlóan (mivel elég gyakran használt) nem zavaró.

Inkább nevezném "kényszerítetten magyaroskodónak" a fájl helyett állomány használatát. Néha jó a szóismétlődés elkerülése végett, de egyébként maradjon az fájl.

Ezzel azért nem értek egyet, mert az állomány szó nem a számítástechnikával került a magyar nyelvbe. Éppen olyan jól helyettesíti a file-t, mint az írásvetítő a projectort. A "fájl" ellenben egy szörnyszülött. Nem jelent ebben a formájában semmit, csak leírák fonetikusan a file szót.

Ave, Saabi.

Erről az ősz szakállas vicc jut eszembe, amikor a vámtiszt lekapcsol egy gyanús alakot, aki állítólag dzsemet szállított, a ládákra jam volt írva, a szállítmányt megnézve pedig lekvárt látott…

Egyébként nálam pl. a dzsem a kocsonyásabb lekvárt jelenti, amit szinte villával is lehet már szedni :) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

"az írásvetítő a projectort."

Kohm. Lehet, hogy _nyelvtanilag_ a ket eszkoz ugyanaz, a valosagban az irasvetito es a projektor (igen, van meghonosodott verzio is a szobol) ket kulonbozo eszkoz. Az irasvetito az egy analog cucc, amit regebben (10+ eve) az iskolakban hasznaltak (foliak ala egy nagy fenyereju lampat/reflektort tettek, es egy ugyes kis optikaval az egeszet falra vetitettek), a projektor pedig egy digitalis cucc.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

( sartek | 2009. 11. 29., v – 21:12 )

erdekesen ejtik ki a dolgokat arrafele

( psc | 2009. 11. 29., v – 23:00 )

mint írták, helyesen írva túl nehézkes, de az olvashatósága is.

kiejtve meg tök mindegy, olyan, hogy helyes kiejtés, nem létezik, el kéne már felejte ni ezt a baromságot.
írásban vannak szabályok, beszédben abzolute nincsenek.
Kazinczy első számú szabálya: "minden helyes, amit magyar ember mond".

szerintem már ott kezdődik a nehézkesség, hogy kötőjelet rakunk – mivel igen ritkán találkozom ilyen szerkezetekkel (még errefele is… :)), számomra a kötőjel lazább szóösszetételt jelent elsősorban, ezért ilyenkor mindig elgondolkozom azon, hogy mi a huncut az a „-nel”…

Ettől függetlenül persze elég hülyén fest úgy, hogy „VPNnel”, tehát nehogy megreformáljuk a helyesírást :)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( kmARC v | 2009. 11. 29., v – 23:28 )

Mondjuk vegulis HUP-on tokmindegy, ki hogy ir. De valahogy az emlitett hibaval eleg gyakran talalkozom, es elofordul, hogy a hibat vetok magukat webfejlesztoknek, vagy ilyen cegnek nevezik, es megis. Ha valaki (magyar) szovegek valamilyen modon torteno publikalasabol akar megelni, az tudjon ilyen alapveto dolgokat - szerintem.

Ha en ilyent latok, sajnos elore elitelem magamban az illetot/ceget/akarmit. Valoszinuleg ezzel masok nem igy vannak, de az is lehet, hogy sokaknak hasonlo a hozzaallasa. Szoval - szerintem - ha valakinek mindenkeppen kozlendoje van a kereso- es archivalo robotokkal vegletekig atnyalazott Interneten, az a legalapvetobb nyelvtani szabalyokat probalja meg betartani - szerintem.

(Es hogy ez most meg miert ekezetek nelkul? Mert ezen a csodalatos Windows7-en nem talaltam egyelore magyar qwerty billentyuzetkiosztast, amelyen ne ket hosszu 'i' betu lenne...)

( gd | 2009. 11. 30., h – 00:19 )

Szerintem blogban (tehát nem egy fórumban, ahol offtopic lenne) felhívni a figyelmet egy gyakori helyesírási hibára (amit lehet, hogy sokan nem is tudnak, hogy hiba) nem trollkodás.

Nekem is az a véleményem, hogy ki kell írni a toldalék első betűjét, mert anélkül mást jelent. Persze ki lehet találni, de nehezíti a megértést, mint bármelyik másik helyesírási hiba, elírás. A kötőjelet viszont, bár nem néma hangra véződő idegen szónál nem szabályos, technikai, nem köznyelvi idegen szavaknál érdemes kiírni, mert egyértelműbbé teszi, és megkönnyíti az olvasást.

A "Wine-nal" esete (a v teljes hasonulása, majd a keletkező hosszú mássalhangzó kiejtésbeli, de írásban nem jelzett rövidítése) minden két mássalhangzóra végződő szónál fellép.

( uid_2783 | 2009. 11. 30., h – 11:46 )

és mi van azzal a formációval, hogy:
legénnyel, leánnyal ?
merthogy a legény nyal, a leány meg nyel.

--
Sony Vaio &

( hrgy84 | 2013. 09. 08., v – 11:52 )

O, ezek mar gyakorlatilag szepseghibak. Vannak ennel sokkalta csunyabb hibak is, amiket elkovetnek emberek.

Raadasul, ilyenkor mindig elomaszik az egyik kedvenc vesszoparipam: az odaig meg csak-csak rendben van, hogy blogon, forumon ilyeneket muvelnek emberek. Ezek nem minosulnek annyira hivatalos szovegnek, belefernek a hibak. De amikor ilyen es hasonlo hibakkal egy hirportalon, sot, nyomtatott konyvben talalkozok, az viszont nagyon tud fajni. A betetozes az, amikor valtozatlan formaban becopypastelik meg tiz helyre. Es a jellegzetes hiba miatt halalpontosan meg lehet mondani, hogy melyik oldalrol vettek at a cikket. Nem hiszem, hogy a cikk iroja felhaborodottan kovetelne helyreigazitast, ha a nyilvanvalo elirasokat, a rossz ragozast es egyebeket kijavitanak.

En olvasok nehany angol nyelvu blogot es hirportalt is. Tekintve, hogy az angol nyelvtudasom messze nem anyanyelvi, a nyelvtani hibakat nem, vagy alig veszem eszre, holott talan tobb is van. De hogy elirast (typot) eddig meg egyet se talaltam, az nagyon meglepo. Valamit tudnak odakint, amit itthon nem.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.