Szoftverfejlesztőként ... az AI térnyerése a szakmámban.

Mesterséges Intelligencia

... Kevin Scott, a vállalat CTO-ja korábban azt mondta, hogy a jövőben (2030-ra) akár 95%-ra is emelkedhet az AI által generált kód aránya.

( K3cs1 | 2025. 05. 02., p – 10:25 )

Vibe coding elég aggasztó jövőképet fest.

Megvan annak is a helye. Gyorsan legyartott bloatware miniprojectek startupoknak mutatoba jovanazugy.

Egylore persze kula minoseg, kula performance, de nem is kell tobb nekik. Biztos vagyok benne, hogy idovel javulni fog a minoseg. Szoval szerintem ez csak akkor aggaszto, ha azt feltetelezzuk nem fog javulni semmi.

( carlcolt | 2025. 05. 02., p – 11:21 )

Szerkesztve: 2025. 05. 02., p – 11:22

Nem ugy aggaszt, hogy elveszik a munkat, hanem hogy tul sok szemettakaritos munka lesz, de abbol boven.

Kb. mint amikor a Dreamweaver altal generalt html-css-t kellett foltozgatni. Na pont olyan szarlapatolas lesz kb. mindenhol. Mikozben a munkat "ugyanugy nem veszi el", ahogy a Dreamweaver se vette el meg a Wix sem.

Azért a DW way jobb volt annak idején, mint a Word. Ha volt egy jó HTML alapod, akkor az 1-1 element berakása nem eredményezett annyival több kódot, mintha ugyanezt Word-FrontPage irányból csináltad volna.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

( locsemege v | 2025. 05. 02., p – 11:59 )

Nem világos ez nekem. Ha tudok olyan részletes specifikációt adni az AI-nak, hogy jól írja meg a kódot, akkor megfogalmaztam magamnak, a megfogalmazás nyelve pedig az adott programnyelv. Azaz, ha értem a feladatot, akkor le tudom írni az adott programnyelven.

Ha viszont zavar van a fejemben, még csak sejtem, mit akarok, akkor akadok el kódolás közben is, de akkor az AI-nak sem tudom elmondani, mi a feladat.

A feladat pontos specifikációja éppen az implementáció.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

eleg okosan tudja hasznositani a tanult dolgokat, de az alkotas is csak a tanultak pontosabb felhasznalasa. hianyzik belole az a plusz amivel a Wright fiverek megcsinaltak az elso repulogepet, Einstein a relativitaselmeletet kidolgozta vagy Turing a gepjet.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Tudom, hogy ez itt nem a kultúrműhely, de ez a 90 évvel ezelőtt született vers nagyon aktuális.

SZABÓ LŐRINC: A rabszolga

Túrtam és átkoztam a Földet
s egy Óriás lépett elém.
– Ki vagy? – mint vas, kongott a hangja. –
– Rabszolga, – válaszoltam én.

– Kinek a szolgája? – A Földé! –
mondtam vad gyűlölettel. Ő
erre fölvett a tenyerébe
és: – Ne félj, – súgta, – a jövő

majd megszabadít zsarnokodtól,
csak őrizd jól a titkomat:
népem, a Vas-Nép, lázadásra
készülődik a föld alatt! –

Ezt mondta a Vas-Óriás és
eltűnt… Én kínlódtam tovább,
túrtam a földet s átkozódtam
száz hosszú, hosszú éven át,

s reménykedve s csalódva néztem,
a lélektelen, lomha, vak
hadak hogy hevernek a földön,
kéz, láb s agy nélkül, a vasak,

láttam, hogy tűrnek, mint a hullák,
erősek, engedelmesek,
ekének, ásónak, kapának
mind ideadják testüket,

de láttam azt is, hogy maguktól
nem tudnak megmoccanni se,
láttam, e halott nép az élő
Földet nem győzi soha le.

Hívtam hát ujra a Vezért, az
Óriást, s elmondtam neki,
hogy mi kell még és hogy lehetne
a vén Földdel megküzdeni.

Az Óriás szemembe nézett
és, lassan, szólt: – Ha igazán
gyűlölöd, – (bólintottam), – akkor
mégis mi győzünk! – Azután

elmondta, hogy mi lesz a dolgom…
Elmondta… S én, a lázadó,
boldogan követtem parancsát
és tettem, ami neki jó:

cipeltem az égő pokolból,
föl, föl, cipeltem fekete
népét, tűzben nemesitettem,
szikrát lobbantottam bele,

fegyvert gyártottam és bilincset,
emeltem neki várakat,
megtanítottam szállni, úszni
a föld felett s a víz alatt,

szörnyű csodákra tanitottam
és szörnyű hatalomra őt, –
még száz év, és rettenve hátrált
a Föld az új isten előtt.

S ekkor, csak ekkor vettem észre,
csak ekkor vettem észre, hogy
mialatt a régit levertem,
a Vas új igába fogott:

én vagyok az ő keze, lába,
velem nyúl a világon át,
velem rakatja emeletekké,
gépgyártó gépekké magát,

s szemem s agyam, mit kölcsön adtam,
már csak egy műszere neki,
már beszél: azt mondja: az embert
magának ő gondolta ki,

ő az élet, munkába már ő
szervez, kereskedik, kifoszt,
ő akar s az én szerepem csak
az, amit érdeke kioszt:

az anyag él és háborúkat
indít föld alatt, föld felett, –
a bilincs rámcsap és maguktól
dolgoznak a gépfegyverek.

Félve, s lázongva, megidéztem
harmadszor is az Óriást.
Megjött. Féllába Moszkva földjén,
a másik meg Newyorkon állt.

Most volt csak óriás! Kezébe
vett újra és szólt: – No, mi kell? –
– Becsaptál! – és elpanaszoltam,
hogy népe hogy bánt velem el.

Átkoztam a földet, a gépet,
a régi és új zsarnokot.
– Akié a gép, azé az ember! –
dühöngtem és ő kacagott.

Arcába vágtam: – Azt hiszed, hogy
most a te rabszolgád leszek?
– Te mondád! – felelt ő nyugodtan
és elfújt, mint egy porszemet.

Nem, nagyon nem. Az implementáció a specifikáció egy előfordulása. Megvannak persze a megfelelőség funkcionális/nem funkcionális kritériumai, de pont az a legtöbbször a baj hogy nem nagyon látni a követelmények és az implementáció közt a kapcsolatot, az utat. Pont a specifikáció, vagy boomeresen fizikai rendszerterv ami ezt meg tudja mutatni, egyben dokumentálja is. Ha képes vagy olyan specifikációt készíteni, amiből akár egy generatív modell akár egy programozó előállítja a szándéknak megfelelő szoftver forráskódját (bytekódot, tárgykódot, gépi kódot mindegy is), akkor te szoftvermérnök vagy, és kár a te idődet a szoftveripari technikus, vagy szakmunkás szintű kódgyártásra pazarolni. Dolgozok már >20 éve, nagyon sok okos, felkészült, követelmények/igények alapján önálló munkára képes programozóval találkoztam. Olyanokkal, akik alapvetően valid, megbízható, robosztus programokat írtak; közülük elég kevés volt már az is aki képes volt megfelelően dokumentálni amit csinált - akkor sem ha utólag csinálta és volt rá ideje is -, és alig akadt aki képes lett volna előidejűleg tervet készíteni arról, amit utána pedig ő maga kivitelezett. Nagy kincs szerintem az, aki követelményből, koncepcióból, architektúrából stb logikai tervből a fizikai tervet képes készíteni adott környezetre (framework, rt környezet, stb akár szabadon választott vagy peremfeltétel). Ahogy a mind szélesebb feladatspektumban helytálló automatákkal egyre inkább elláthatók a szakmánk kékgalléros munkakörei, úgy egyre inkább.

Tudom, ezért megvetésben lesz részem, mégis azt gondolom, hogy az a részletes rendszerterv maga az implementáció. Ha le tudom írni, hogy ha ez és ez történik, ilyen állapotban vagyok, valamint ez az inputom, akkor ezt kell tennem, és olyan állapotba kell kerülnöm, akkor ez már az implementáció, teljesen felesleges leírni ezt egy dokumentációnak nevezett metanyelven, hogy aztán valaki leírhassa valamilyen programnyelven ugyanazt.

Ellenben, ha nem tudom, mit akarok, akkor sem tervet, sem kódot nem tudok írni, mert még nem értem a feladatot. Vedd úgy, hogy az implementáció az a rendszerterv, amelyet oly nagyon hiányolsz. Ebben az esetben a kóderek 100 % képes rendszertervet írni. Maga a kód az.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egy tavoli virtualisan parhuzamos univerzumban allitolag azt meseltek, hogy gyakori jelenseg, hogy egy PoC olyan jol sikerul, hogy az egyre komolyabb tesztelesek soran egyszer csak elesbe all, szinte magatol. Ennek nagy elonye, hogy a tervezesi dokumentacio teljesen veletlenul 100% -ban fedi a valosagot, azt pedig inkabb ne firtassuk, hogy doksi vagy rendszer volt-e elobb, a lefizetett filozofusaink szerint ez a Csubakka Tojas esete. A hatrany ezeknel a rendszereknel (mely termeszetesen nem letezo dolog a mi univerzumunkban) az, hogy egy ember kalapalta ossze eleg jora, es ha ot eluti a szarnyashajo, akkor megy a fejvakaras.

Nalatok sem szuletett meg sosem PoC -bol eles rendszer, ugye? :-)

Igen és nem.

Nem minden esetben a feladatot specifikálod le, adott esetben lehet, hogy csak egy részfeladat kódjának a a megírását akarod kispórolni, mert természetes nyelven egyszerűbb megfogalmazni, mint végigtypogni. Mondjuk: "írj egy olyan PHP kódot, ami létrehoz egy cars táblát a következő mezőkkel: id, name, color, owner, last service date. Generálj bele néhány tesztadatot." - ebben ugye benne van a PDO-egyéb kapcsolat felépítése, az SQL utasítások legenerálása, végrehajtatása, adatbetöltés, stb. Sokkal gyorsabban le lehet írni a feladat speciifkációját, mint magát a PHP kódot ehhez. Ráadásul az AI a mezők neve alapján betippel egy mezőtípust is. 

A másik, hogy az, hogy le tudod kódolni, abszolút nem biztos, hogy az a kód helyes vagy jó lesz a szó bármilyen értelmében. Mert lehet, hogy rossz irányból gondolkodsz. Az AI képes arra, hogy egy természetes nyelven megfogalmazott problémára olyan algoritmust is használjon, amire te első öt körben nem is gondolnál, de amúgy utólag rájössz, hogy ahhha - ez így tényleg jobb.

Az AI hátránya az, hogy a fentiek úm "ideális" szituációk. A legtöbb esetben az AI által generált kód kb annyira tud "jó" lenni, amilyen "jó" a prompt volt hozzá. Mentül bonyolultabb a promptolt feladat, antul kevésbé lesz optimális a generált kód. Mentül több prompt eredménye kerül a kódba, annál kevésbé lesz az optimális, mivel az AI szolgáltatások jelenlegi korlátja általában az, hogy mennyi mindenre "emlékszik" vissza a chatbot, és emiatt nem tud "refaktorálni". pl ha a fenti példára generált kód mellé kérsz egy olyat, ami csinál egy owner táblát adott mezőkkel, akkor ő szolgaian újra le fogja generálni az egészet anélkül, hogy felmerülne benne, hogy a két tábla létrehozásában meglepően sok közös van, ki is lehetne akár emelni az egészet egy külön függvénybe. Ezt már - külön promptolás nélkül - neked kell megcsinálnod.

Szóval, sok olyan probléma van az AI-val, ami emberi kódernél nem merül fel - ugyanakkor részfeladatok implementálására az AI amúgy egész jó. Vagy kódok dokumentáltatására. 

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Vagy kódok dokumentáltatására.

Erre lenne is igény, csak félő, hogy félreérti a trükközéseket, vagy semmitmondó magyarázatokkal látja azt el. Teszem azt, nekem kellett 4 byte-os vagy 8 nibble-s táblázat 32 bites architektúrán. Természetesen nem csináltam hozzá konstans tömböt, hiszen ez egyetlen uint32_t konstans, csak megfelelő helyre kell shiftelni, aztán maszkolni kell belőle, ami kell. Azért megnézném, tágabb kontextusba tudná-e helyezni, és megértené-e, miért éppen az a konstans, ami.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

ki kell probalni! kivancsi lennek az eredmenyre.

beadtam deepseek-nek egyik trukkos c iromanyom, siman megertette a kavarast, bar valamiert angolul valaszolt:

 

Mit csinal az alabbi fuggveny?

int func1(const char* path,const char* username){
int unlen=username ? strlen(username) : 0;
int n=0;
int fd=open(path,O_RDONLY);
if(fd<0) return 0;
off_t fsize=lseek(fd,0,SEEK_END);
char* raw=malloc(fsize+1);
lseek(fd,0,SEEK_SET);
fsize=read(fd,raw,fsize);
close(fd);
if(fsize<=0) return 0;
int i;
for(char* q=raw;q<raw+fsize;){
char* p=q; while(q<raw+fsize && *q!=10) q++; *q++=0;
if(!username || (!memcmp(p,username,unlen) && p[unlen]==':')){
for(i=0;i<n && strcmp(db[i],p);i++);
if(i>=n && n<DB_MAX) db[n++]=strdup(p);
} }
free(raw);
return n;
}

Analysis of the func1 Function

This function reads a file, processes its contents, and stores certain lines in a global database array. Here's what it does in detail:

Function Parameters

  • path: Path to a file to be read
  • username: Optional username string (can be NULL)

Key Operations

  1. File Handling:

    • Opens the file in read-only mode
    • Determines its size and reads the entire content into memory
    • Closes the file when done

  2. Line Processing:

    • Splits the file content into lines (by replacing newlines with null terminators)
    • For each line:
      • If no username was provided, processes all lines
      • If username was provided, only processes lines that start with that username followed by a colon
      • Checks if the line already exists in the global db array
      • If not, adds it to the array (up to DB_MAX entries)

  3. Return Value:

    • Returns the number of unique lines added to the database

Purpose

This appears to be a function that loads user-specific data (or all data if no user specified) from a configuration or database file into memory, while avoiding duplicates. The format suggests the file contains entries like "username:data".

The global db array stores these entries and grows as new ones are added (up to DB_MAX).

Speed: 1.2 t/s

ha csak a for-t adom be (egy uj sessionban) ugy is megfejti:

mit csinal az alabbi programreszlet?

for(char* q=raw;q<raw+fsize;){
char* p=q; while(q<raw+fsize && *q!=10) q++; *q++=0;
if(!username || (!memcmp(p,username,unlen) && p[unlen]==':')){
for(i=0;i<n && strcmp(db[i],p);i++);
if(i>=n && n<DB_MAX) db[n++]=strdup(p);
} }

Ez a programrészlet egy adatfeldolgozást valósít meg, amely soronként beolvassa és feldolgozza a raw memóriaterületben található adatokat (ami valószínűleg egy fájl vagy adatfolyam tartalma lehet). A kód főleg felhasználónév alapján szűr, és egy adatbázisba (db) menti a megfelelő bejegyzéseket. Lépésről lépésre:

  1. Ciklus a raw adaton: A for ciklus a raw pointerrel kezdődik, és addig megy, amíg el nem éri a raw+fsize értéket (ami az adat vége).

  2. Sorok kinyerése: A belső while ciklus minden iterációban egy sor végét keresi (a sorvég jelet, ASCII kód 10, ami a újsor karakter \n). A q pointert addig növeli, amíg el nem éri a sor végét vagy a fájl végét. Ezután a sor végét lezárja egy nullás byte-tal (*q++=0), ami egy sztring véget jelez C-ben.

  3. Felhasználónév ellenőrzése:

    • Ha username nincs megadva (vagy username NULL), vagy ha a sor eleje megegyezik a username-nel (a memcmp függvény segítségével) és a felhasználónév után kettőspont (:) következik, akkor a sor feldolgozásra kerül.

  4. Adatbázisba mentés:

    • A for ciklus megkeresi, hogy az aktuális sor (p) már szerepel-e az adatbázisban (db). Ha nem, és az adatbázis még nem telt el (n<DB_MAX), akkor a sort lemásolja (strdup) és hozzáadja az adatbázishoz (db[n++]).

Összefoglalva:

A kód egy adott memóriaterület (raw) sorait dolgozza fel, kiválogatja a megadott felhasználónévvel kezdődő sorokat (vagy minden sorát, ha nincs felhasználónév megadva), és egyedi bejegyzéseket ment egy adatbázisba. Ez hasznos lehet például konfigurációs fájlok feldolgozásakor vagy naplófájlok szűrésére.

( Fisher v | 2025. 05. 02., p – 12:10 )

Nem aggaszt. Nem vagyok kóder, és egyre biztosabban lesz munkám életben tartani a sok összetákolt limlomot. És egyre gyorsabban konvergál a végtelenhez a fogalmatlanul kifosott kód megmoccantásához szükséges erőforrás.

( YleGreg | 2025. 05. 02., p – 13:09 )

Nem vagyok kóder, üzemeltetek, de ennek része időnként a különféle devops feladatok meg scriptek, kis toolok írása.

Az AI négy dologban tudott eddig nekem segíteni.

Elsőként apróbb részfeladatok írására teljesen jó, mit tudom én, "Írj egy olyan bash függvényt ami a megadott file útvonalat megnyitja, és szöveg fileként felolvassa, és ahol van benne 'alma' string ott echo -za ki az adott sor utolsó szavát.". Az ilyen feladatokat 95%+ jósággal megoldja, néha bele kell javítani (tipikusan optimalizációt, például ha fix striget keresek, akkor nem grep -E hane grep -F gyorsabb, stb.), de a gépelési időn máris nyertem.

A második az új dolgok felfedezése. Kérdezek tőle valamit, amire tudom a választ, tudom, hogy hogyan oldanám meg, de az AI mond egy jobb, elegánsabb megközelítést, vagy éppen egy olyan parancsot ajánl, amiről nem is tudtam, hogy létezik. 

A harmadik az új dolgok megértése. Teljesen új technológia vagy terület esetén elbeszélgetek vele, és nem megtanulom az új dolgot, hanem megértem, hogy az valójában micsoda, mi a koncepciója, mik a gyengeségei, mik az erősségei, mire lehet jól használni, mire nem annyira alkalmas, vagyis mintha egy suliban tanulnám, ahol az adott dologgal kapcsolatos dolgokat is megismerem, és nem csak az adott dolgot.

A negyedik a dokumentáció írás, ebbe beleértendő a hasznos műszaki, és a kötelező bullshit fajta is.

Az AI egy hasznos tool. Anyira kell rettegni tőle, mint a google keresőtől, elvégre az is mindent meg tudott válaszolni, aztán valahogy mégsem lett az összes ember hirtelen programozó. Ettől se lesz.

"van benne 'alma' string ott echo -za ki az adott sor utolsó szavát.". ...  nem grep -E hane grep -F"

Hát az awk mire való? :D

De alapvetően igen, tud tojni egy - többnyire - működő megoldást. Hogy aztán azt lehet-e sokkal egyszerűbben is csinálni, és hogy megéri-e elbökni vele az időt, teljesen más kérdés.

 

"mégsem lett az összes ember hirtelen programozó"

De sokan azt hiszik :D

"megéri-e elbökni vele az időt"

Amikor teljes bizonyossággal tudod, hogy mi a legjobb megoldás akkor természetesen nem éri meg.

Amikor mondjuk valahány % esély van arra, hogy létezik másik megoldás amiről esetleg nem tudsz, vagy a másikról téves információid vannak, akkor sem éri meg?

Még nincs aláírásom.

"Amikor mondjuk valahány % esély van arra, hogy létezik másik megoldás amiről esetleg nem tudsz, vagy a másikról téves információid vannak, akkor sem éri meg?"

Akkor a hup-ra szoktam írni. Egyelőre az AI (illetve elsősorban vibe coding, az AI néha igen jó dolgokat dob nekem) durván vesztésre áll a konkrét szakismerettel szemben. (Ez csak úgy mellékesen).

Az a "néha" szó elgondolkodtató, legalábbis számomra. Hasonlít ahhoz ahogy az emberek az asztrológiához állnak. Ami illik rájuk egy jóslatból arra csettintenek egyet és azt mondják; hű, már megint milyen jól eltalálta. A többit meg letojják. Az szokott lenni a 90+ %. Az már érdektelen. De az, hogy valami "néha" betalál, na az a lényeg.

Még nincs aláírásom.

Akkor kiegészítem.

Néha igen jókat dob. Ez főként olyankor jön elő, amikor viszonylag mainstream dologról van szó, de tőlem távol áll. Pl. SQL(*).

Általában ad valamit, amiről látom, hogy jajajajj... mindegy, jó lesz az, végül is működik, és nem éri meg több időt eltölteni vele. Vagy, rossz esetben, ha olyanról kérdezem, amiről lövésem nincs, akkor el se tudom dönteni, hogy mennyire lőtt mellé.

És szintén néha teljesen vakon hamukál, tipikusan rétegigény problémákra (pl. puppetről kérdeztem és teljesen el volt tévedve).

Alapvetően kb. hozza a hupot, mínusz az értetlenkedés, a miért kell az neked, ezt nem lehet megcsinálni, stb., csak kb. 10 másodperc alatt.

 

*) Mórickasql, tegyük hozzá, de kíváncsi lennék egy humán -  AI összevetésre, ha már nagyon nem mindegy hogy melyik táblát melyikkel sikerül összeszorozni.

Pont ez az, hogy sokszor az értetlenkedés világít rá, hogy valamit úgy készülsz megoldani, amit nem értesz. Helyretesz dolgokat és elterel sokkal hatékonyabb megoldások felé, világosabban látod a problémát, annak a hátterével együtt. Sokszor ez a kulcs a probléma szakszerű megoldásához, nem az, amit eredetileg akart gányolni az ember.

Ráadásul pont ez az „értetlenkedő” kritikai képesség nincs meg az AI-ban, nem ismeri fel, ha valami hülyeséget akarsz csinálni, csak ad valamilyen kódot.

Félre ne értsd, nem vagyok teljesen AI ellenes, ha segít egy probléma megoldásában, vagy egy kód megírásának a gyorsításában (pl. API fejlécek alapján header kódokat, definíciókat gyorsan megcsinál boilerplate kódnak), akkor oké. Csak itt most a hájp azt terjeszti, hogy majd kiváltja a fejlesztőket. Na, azokat nem fogja.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Az AI-val az emberi lustaság a probléma. Akik mindig a könnyebb utat keresik, megcsinálják AI-val, amit majd senki sem ellenőriz. Interface-eket, perifériákat adunk az AI-nak, a fizikai rendszereinkbe tud belenyúlni, ráadásul kontrollálatlanul. Talán még filozófiai értelemben sem tudjuk biztosan, mi a tudat, a lélek, az érzelem, éppen ezért nem zárható ki, hogy egyre inkább öntudatra ébred. De ha ezt nem számítjuk, a visszaellenőrizetlen, bugos kód, megoldás nagy bajokat okozhat. Ha segít a jogalkotásban, ott is okozhat komoly bajokat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az nem kerdes, hogy fog-e bajt okozni, mert fog. Az sem kerdes, hogy fog-e ember halalt okozni, mert fog. Nem is keveset. De ez igazabol nem szamit. Hiszen sosem szamitott.

Feltalaltak a tuzet, rengetegen megserultek es meghaltak miatta, de megtartottuk. Feltalaltak az aramot, rengetegen belehaltak es halnak bele folyamatosan, de megtarjuk. Feltalaltak a kereket es a repulest, minden nap halnak meg emberek a kozutakon es idonkent tobb szaz emberrel pottyan le egy repcsi, de ettol meg nem allunk vissza a lora. Ami harap es rug, szoval inkabb a gyaloglasra.

Az AI is meg fog olni es nyomoritani egy csomo embert, de amig a tulelok tobben vannak, es nekik tobb hasznot hoz mint amennyi kart okoz, addig meg lesz tartva.

Ugyhogy igazabol nincs itt semmi latnivalo.

Mindig az emberi lustaság a probléma.

Hogy eluralkodott az a hozzáállás, amit egyébként a kedves munkaadó oldal többsége is díjaz (tisztelet a kivételnek), hogy a problémákat nem megérteni, hanem megoldani kell, minél gyorsabban, minél kevesebb pénzből.

Amikor meg beüt a szar, akkor meg elsunnyogni.

Hány évtizede megy a "menedzseld magad" duma, és ebből is sokan megéltek. Közben sokan pedig a valódi tudás birtokában - több szerénységgel - viszonyultak a problémákhoz. Nem az AI-el kezdődött ez.

A harmadikkal kapcsolatban vannak kétségeim. Új dolgokat nem fogsz tudni hirtelen megérteni, szerintem azokon át kell rágnod magad. Illetve az sem biztos, hogy igaz, amit mond, és akkor rosszul tanulsz meg valamit.

Gondolj csak a következő képzeletbeli párbeszédre:

- Mit érdemes tudni az xy technológiáról?

- Az xy technológia nagyon jó választás abc probléma megoldására, mert 'teljesen hihető indoklás'.

- Én úgy tudom, hogy az xy technológia éppen az abc probléma megoldására nem alkalmas.

- Igazad van, az xy technológia egyáltalán nem alkalmas az abc probléma megoldására, hiszen 'egy másik, de szintén teljesen hihető indoklás'.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Ez a kerdesektol fugg. Ha sikerul jol kerdezned, felbontanod a problemat, az ismeretlen dolgokra koncentralni, es alkalmasint nen szegyellsz tole par soros pelda kodot, vagy pelda konfigot kerni tole, akkor segit.

Biztos hallotzad mar, hogy: "Aki nem tudja, tanitja.". Ez a mondas nem veletlenul szuletett. Sokszor az emberi tanarok is tevednek, vagy egyszeruen csak nem tudnak valamit. De egy idos, tisztelt profot nem alazol meg azzal, hogy olyat kerdezel tole, ami nem a szakterulete, csak szakmai becsuletbol kene ertenie hozza, de fel eve jott ki a dolog, nyilvan nem lesz benne penge.

AI esetben ezzel nincs gond, egyreszt nincs oncenzura, nem lehet megserteni, nem ciki valamit nem tudni, es ha az AI kilat a netre, akkor siman osszeszedi a relevans core tudast a fel eve letezo dologrol.

Szerintem pont az uj dolgok megismereseben, a miertek megerteseben lesz a leghasznosabb az AI, vagyis a tanulasban. A gyerekeim szerintem egy AI -tol egy nap alatt mesze tobbet tudnak majd tanulni mondjuk tortenelmet (meg nincs tori orajuk) mint egy olyan tanartol aki masik 25 gyerekre is figyel miutan a masodallasabol beesett orara (mert valamibol neki is el kell tartania a csaladjat).

Nekem jok a tapasztalataim ezzel kapcsolatban, pedig az ingyenest hasznalom. Igaz, meg kell tanulni hasznalni, ki kell ismerni a korlatait. De ez mindenre igaz, meg a tankonyvekre is.

Az AI egy olyan alapveto eszkoz lesz a kovetkezo evekben, mint a tuz, a villany, vagy a szamitogepek. Lehet nelkuluk elni, allitolag tok egeszseges barlangok vannak, de a nagy tobbseg vakon es rutinbol hasznalja a gyufat, a zseblampat es a pizza rendelest.

( dlaszlo | 2025. 05. 02., p – 13:24 )

Szerkesztve: 2025. 05. 02., p – 15:12

A szofver fejlesztő kap új eszközöket a kezébe az AI-val, amivel könnyebb is lehet az élete. Átalakul max a szerepköre, és az AI-t fogja kezelni (továbbra is összekötő kapocs lesz a félmondatokat odavető, vagy ellentmondásos követelményeket megfogalmazó üzleti oldal, és a gép között).

Alkalmazkodni kell, és ezeket meg kell tanulni, ennyi.

Az jobban aggaszt, hogy folyamatosan, egyre gyorsuló tempóban változik minden, és vajon az ember meddig képes befogadni, és átlátni az új dolgokat? (Főleg akik idősödnek, 50-60-70 évesen pl) De ez AI nélkül is kérdés lett volna, lehet még sokkal nagyobb kérdés... Lehet hogy ebben az AI még segíthet is.

Talán nem a kor számít. Hanem a kognitív képességek. A kor és a szervezet változásával az természetesen együtt halad, viszont eléggé egyén függő, hogy mennyire.

Egyébként 30 évesen is lehet valaki buta. Nem kell ahhoz 50-60-70 évesnek lenni. Persze a statisztika, a nagy átlag lehet, hogy neked ad igazat.

Még nincs aláírásom.

Meg ez egy természetes dolog, hogy fiatalon minden új technológiát meg akarsz tanulni. Idősebbként, amikor már túl vagy jó pár dolgon, érthető, hogy annyira nem hoz tűzbe. Ez sokat számíthat a motivációban.

Ha szerencsés vagy, idősebb korodra már nem is az a feladatod, hogy minden új technológiát kövess, hanem inkább más szerepkörben segíthetsz a tapasztalatoddal.

( kassaiviktor | 2025. 05. 02., p – 14:51 )

"Nem félek a számítógépektől, a hiányuktól félek." Isaac Asimov

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

( OnlyZaenae | 2025. 05. 02., p – 16:02 )

Arra szavaztam, hogy nem aggaszt. Egyelőre nem.

Még nincs aláírásom.

( ggallo | 2025. 05. 02., p – 20:45 )

Nem programozásból élek, így azt jelöltem, hogy ne hamisítsam az eredményt.

Ha programozásból élnék, akkor ma délelőttig azt jelöltem volna, hogy nem aggaszt. De egy, a munkámhoz szükséges (nem is annyira egyszerű) program készítése okán kérdezgettem délután az AI-t (sok-sok oktatóanyag és doksi, meg oktató videó megnézése után), és olyan kész program sült ki belőle, amit ZIP-ben le tudtam tölteni és működik, és egyáltalán nem bloat, kb. fele annyi kód, mint amit én eddig összeraktam. Így most már azt mondanám, hogy aggaszt, ha gyenge vagy közepes képességű programozó lennék és abból élnék.

( mash | 2025. 05. 03., szo – 10:29 )

Elég rendesen beleástam magam az utóbbi pár hónapban az llm használatába kód oldalon. Nem is annyira az llm-ekbe, hanem sokkal inkább a körülötte lévő architekturális dolgokba (MCP szerverek, search engine kapcsolatok, markdown módszerek), mert meggyőződésem, hogy ahogy a grafikai AI tooloknál, itt is  az a kulcskérdés, hogy mennyire precízen van ráhatása az embernek arra, hogy az llm milyen irányba, mit és hogyan csináljon. Ha innen közelíti meg az ember, akkor kódminőségben és úgy általában a végeredményt tekintve semmivel nem lesz rosszabb az eredmény, mintha mindent én pötyögtem volna sorról-sorra, csak sokkal gyorsabban végeztem az adott feladattal. Nyilván nagyban függ attól, hogy mennyi időt szán az ember az elején a tervezésre és annak megfelelő módon történő leírására. A legutolsó játékunk most már ilyen vibe- és hagyományos coding hibriddel készült, ráadásul mindezt úgy, hogy egy Unity-ről Defold engine-re váltás is volt a háttérben, szóval ez egy kicsit "tanuló projekt" is volt és nagyon meg vagyok elégedve a végeredménnyel. A következő projekthez igyekszem még jobban beleásni magam, hogy milyen új lehetőségek jönnek, mert meggyőződésem, hogy a fejlesztések támogatásának ez az iránya a jövőben... Illetve már a jelenben.

Android: https://play.google.com/store/apps/developer?id=Artex+Games
iOS: https://apps.apple.com/developer/artex-studios-inc/id399983944

( Wabbitseason v | 2025. 05. 03., szo – 11:34 )

Aggaszt, de talán inkább bosszant, hogy egyre nagyobb káosz várható.

Már most is, a szutyok Windowsnál is van vagy nyolcféle ablakocska, ahol egy file-t kellene megkeresnem. Ezek egy része még a történelem előtti időkből való, és csak a jelenlegi feature-ök töredéke érhető el (és/vagy "nőgyógyászati méretű" ablakban kell kotorászni). Gondolom, ez annak a hozadéka, hogy a költségoptimalizált, outsource-olt gányolásoknál nincs igény szakmai optimalizálásra. Az AI által tuszmákolt megoldásokat pedig még kevésbé rátermett, még kevésbé képzett, még kevésbé igényes Pajeetok ellenőrzik és fogadják el. Az emberek meg hozzászoknak, hogy minden zavaros, és rövidesen beköszönt a Warhammer 40K-ból ismert techno-papok világa.

Másik, vonatkozó problémát úgy fogalmazta meg valaki Twixteren, hogy "40 éves vagyok. A szüleim számítógépét én javítom és konfigolom, mert nem értenek hozzá. A gyerekeim gépeit én javítom és konfigolom, mert nem értenek hozzá. Az én korosztályom az egyetlen, akik már/még értenek a gépek javításához és konfigurálásához."

40 éves vagyok. A szüleim számítógépét én javítom és konfigolom, mert nem értenek hozzá. A gyerekeim gépeit én javítom és konfigolom, mert nem értenek hozzá. Az én korosztályom az egyetlen, akik már/még értenek a gépek javításához és konfigurálásához."

Ez vmi nagyon terjedős felkapott marhaság lehet, mert én is 1-2 napja olvastam ott ugyanezt.

Sajna ez a skill nem lesz ugyanolyan értékes, mint amikor a NASA nyugdíjasklubokból hívja vissza a szakikat dolgozni valami obskurus szaron, 1000 dodós órabérben.

( Raynes v | 2025. 05. 03., szo – 12:22 )

Nem vagyok coder, de nem aggaszt. Ha az lennék sem aggasztana.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( KGer | 2025. 05. 03., szo – 13:43 )

egy hasonlat ugrott be nekem amit már többször láttunk

a logikai kapus villamosmérnökök kipusztultak amikor bejöttek a chip-ek, álkalmazkodniuk kellett, chip-ekkel nagyobb rendszereket olcsóbban lehetett kihozni

a TV szerelők kipusztultak ugyanezért

a asm coderek elsorvadtak amikor bejött a C, C++, hiába tudtak kisebb és gyorsabb kódot írni, C-vel nagyobb rendszereket olcsóbban lehetett kihozni

sok C-s Java élővilágra váltott hiába volt 10x nagyobb és annak idején jóval lassabb is, de nagyobb rendsereket olcsóbban lehetett kihozni

most az AI fog lassabb rosszabb kódot generálni, de olcsóbban

vmiért ez jutott eszembe

( prion | 2025. 05. 03., szo – 15:58 )

A fejlődés tempóját látva szerintem ott a kockázat, hogy nem lesz szükség ennyi IT-sra és akkor meg ha valaki nem is veszíti el a munkáját, a rendelkezésre álló plusz emberek miatt mindenki fizuját érintheti. Ha csak 20%-kal kevesebb ember kellene, már az érezhető lenne. Szóval egyértelműen kockázatokat jelent.

A másik aggasztó meg az, hogy elég világos, hogy a fejlődésből nem a munkavállalók fognak részesülni. lásd productivity gap. hiába termel majd többet egy ember, az a pénzt a tulajdonosokhoz vándorol.

Az attól függ. Az egy valamiben gányoló zugfejlesztőket kiváltja, meg sok használhatatlan menedzser idiótát is. De a ténylegesen hozzáértő fejlesztőt nem fogja soha kiváltani, nagyon kreatív és szerte ágazó terület, több mindenhez kell érteni.

Sőt, szerintem az AI nem hogy munkahelyeket nem vesz el, de igényt fog teremteni új IT-s munkahelyekre, mikor a sok AI által odafosott, karban tarthatatlan, rugalmatlan, gány kód tömegkáoszba fullad, és mégis kiderül, hogy kell a valóban hozzáértő fejlesztő, hogy kihúzza a cégeket, meg az üzemeltetőket, akik nyakig merültek a sz*rtengerbe.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nagyjával akár egyetértek. De ha a piacon munkaerő többlet van, az mindenképp befolyásolja a béreket. pl nem lesz rákényszerítve a cég fizu emelésekre. Vagy simábban csinálhat egy random leépítési kört és megnézi, hogy a maradék emberek is megtudják e csinálni nyomás alatt ugyanazt, ugyanannyiért stb és ha nem jön össze is felvehet olcsóbban embereket vissza a kínálati piacról. Szóval a érdekérvényesítési labda inkább azoknál lesz, akik vásárolják a munkaerőt és nem akik eladják.

( arpi_esp v | 2025. 05. 03., szo – 19:07 )

nem gondoltam volna hogy az AI mar ilyen jo. multkor kellett volna egy radius PEAP kliens implementacio pythonban. tobb orat gugliztam, nezegettem github projekteket stb, de nem talaltam semmi hasznalhatot. leginkabb issuek voltak mert mindenki ezt kereste, de amennyire en lattam egyedul a freeradius implementalta (C-ben) az ms NPS mellett ezt a protokollt. meg EAP implementacio se nagyon van pythonban.

aztan mikor tesztelgettem a deepseek-et, poenbol bedobtam neki irja meg. elsore nem fogta mit akarok, de 2 lepesben (elso korben irattam vele egy radius auth klienst, masodik lepesben kertem hogy irja at ugy hogy PEAP-ot hasznaljon) megoldotta. lefuttattam tobbszor is, tobbfele keppen is megirta (mas ssl libet/modszert hasznalva). es mukodott!  nyilvan en is meg tudtam volna irni, valamennyivel tobb ido alatt, de annyira nem volt fontos hogy erre raszanjak egy delutant.

annyira nem trivialis, EAP van becsomagolva SSL-be, az PEAP framingbe az pedig EAP-ban tovabbitva radius udp csomagokban.

( x-daemon | 2025. 05. 03., szo – 22:36 )

par eve meg nem 20 000 IT-s hianyzott a munkaeropiacrol? vagy ezek kozul egy sem volt szoftverfejleszto? na mert akkor legalabb azok mar nem hianyoznak :)

neked aztan fura humorod van...

( locsemege v | 2025. 05. 04., v – 17:51 )

Off, amit írni fogok, de AI. Spoiler: nem aggódom, mert az AI még nagyon ostoba.

Van egy garázskapu távirányítóm, benne egy SO14 tokozású MCU-val, rajta H3-100 felirattal. Kereső nem találta meg, gondoltam, majd az AI. ChatGPT semmire sem ment vele. Olyasmit írt, hogy szerinte Microchip, nézzem meg a mikrokontroller katalóguslapját. Megnézném, de épp a típust keresem! Akkor szerinte Holtek.

A Mistral Small 3 teljes magabiztossággal bemondott egy STM8S103F3P6 típust, ami 20 lábú. Erre az apróságra felhívtam a figyelmét, akkor Holtek HT48R01, ami egyébként 10 lábú. Szólok neki, kezdi az ABC-t a végére: HT48R01A, megint nem jó, akkor HT48R01B, közben a tulajdonságok között írja, hogy 16 lábú. Mondom, 14 lábú! Jó, akkor HT48R01C, majd HT48R01D. Erre megkérdezem - némi kutatómunkát követően -, ez utóbbi létező típus? Erre ilyet ír:

Elnézést a korábbi hibáimért. A Holtek HT48R01D típus nem létezik.

Ha az AI így ír software-t, akkor Isten óvjon minket az elkövetkező évtizedekben!

Ja, továbbra sem tudom, mi az a H3-100, bár lehet, hogy valamelyik gyártó a megrendelő kérésére a firmware-t beletette, nagy mennyiségben leszállította, s egyedi jelöléssel látta el a tokot. Mindegy, nem fontos annyira. De az AI csúnyán leszerepelt. Mindkettő.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> Kereső nem találta meg, gondoltam, majd az AI

az AI annyit tud, amennyit beletaplalnak/tanitanak. ha a kereso nem talalja akkor arrol a neten nincs publikus info, igy az AI sem tudhatja...

amugy probalkozz a deepseek-el, az egeszen jo reverse engineering feladatokban, talan nem veletlen...

De egyébként igen, néha így. Egész jó abban, amivel tele a net, és süketel, ha nincs információja. És olyankor bukik ki az I hiánya: nyilvánvaló sületlenséget állít, teljes magabiztossággal, majd ugyanúgy az ellenkezőjét is.

De a modellek fejlődése is nyilvánvaló. A fenti probléma megoldása meg talán valami kínai oldalon le van írva, ahol minimum 10000 darabot rendelhetsz a valaminek a klónjából. Legalábbis én így képzelem. Erre meg nem az AI a jó megoldás. Még?

Illetve... a másik, hogy érdemes megnézni egy kb. kétperces AI gyorstalpalót. Nem tudom hogy hogyan kerestél rá, de ha úgy, hogy MCU, H3-100, akkor érdemes körbeírni. Kapunyitó, ilyen meg ilyen funkciók. Nekem pl.:

 

Most common SO14 MCUs in garage remotes:

1. STMicroelectronics STM8S003F3

  • Package: SO14

  • Core: STM8 (8-bit)

  • Flash: 8 KB

  • Used in: Many modern remotes with rolling code, especially in EU and Asia.

  • Marking: Might say STM8S003F3P6 or a shortened variant.

2. Nuvoton W78E052D / N76E003

  • Package: Some versions are SO14 or SOIC-14

  • 8051-based MCU

  • Common in low-cost remotes, especially clones.

3. Microchip PIC12 / PIC16 series

  • While most are in 8 or 18-pin packages, some 14-pin SOIC versions exist.

  • Examples: PIC16F630, PIC16F676

  • Markings might include PIC16F*** or 16F***.

4. ABOV MCUs (e.g. MC81F4204 / MC96F6432)

  • Korean brand widely used in Asia-based garage remotes.

  • Package: SO14 common

  • Markings: Can be cryptic—e.g., 81F4204 or similar.

 

Szóval esélyesen ezek valamelyikének noname klónja :D (Megintcsak, ahogy én képzelem.) Báááár... ahogy nézem, a SO14-et csak bekamuzta.

Nem nézem végig az összeset, de nekem úgy tűnik, hogy az ST MCU az TSSOP20 tokban van, meg van másban is, de SO14-ben épp nincs. Szóval vagy teljes magabiztossággal ver át mindenkit, vagy nekem csipás a szemem, most, hogy ránéztem a katalóguslapra.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A Nuvoton MCU is 20 lábú tokban van. Ráadásul az sem SO, hanem 300 mil széles SOP.

Szerk.: Látom, közben te is észrevetted. Nekem épp ez a bajom az AI-val. Mindenféle felelősség nélkül, épp, mint egy gyerek, mond valamit, s nem érdekli, hogy az jó, vagy hazugság. Bekamuzik olyan tokozást, lábszámot, ami nekem kellene, még ha az adott típust nem is gyártják olyan tokban. Vagy nem létező típust. Vagy írja a feature-ök között, hogy 16 lábú, miközben 14 lábút kértem. Vagy, ha annyira akarom, azt írja, hogy 14 lábú, de attól még a valóság nem lesz az. Görbíti a teret.

Ebben bízzak? Köszönöm, nem!

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE