Sziasztok,
Kitűnő, nyitott iskolámban idén "érdekes módon" ;) a diákjaim a Perl nyelven való érettségit választották, ennél fogva nem csak az érettségi grafikai programjai, az Inkscape és GIMP kerültek elő szabad szoftverként, hanem a Geany, a LibreOffice is, a Chromium, a Firefox is, a Bluefish is.
A digitális kultúra és több szaktantárgy oktatása során elkerülhetetlen a szabad szoftverek intenzív használata (kezdve az okostelefonokon lévő Linuxig, ugye), mégis nyitott és alapvetően progresszív iskolánkban is néhány középvezető tart a szabad szoftverektől, még a közelgő Windows11 privacy nightmare ellenére is (nem csak a szabad szoftverektől, amúgy, néha még 1-1 dokumentum Google Docs-on való pillanatnyi megjáratásától is tartanak)
Kíváncsi lennék, tud-e még valaki valakit, aki idén szabad szoftverekkel érettségiztetett? Tapasztalt érettségi elnökünk is meglepődött ezen.
Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt években a magyar közoktatásban és szakoktatásban visszacsúszott a szabad szoftverek helyzete. A mi budapesti gimink, úgy vélem, helyet és eszközöket tudna adni egy e témájú konferenciának.
Ki az, akit érdekelhet bármilyen, elsőre akár levlista vagy tetszőlegesen választott fórummódú együttműködés (akár itt) arról, hogy a szabad szoftverek jelenlegi oktatási helyzetét picit felmérjük?
Hozzászólások
Attól visszakozott a Microsoft. Nem default lesz, hanem opcionálisan bekapcsolható.
Aláírás _Franko_ miatt törölve.
neut @
az csak egy része annak, de például a helyi fiók folyamatos, már szinte teljes elsorvasztása és ugyanebbe az irányba hat, hozzá most a hozzájárulás nélküli OneDrive backup, stb.
https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art
Azt hogy csinálja, ha az első lépésem a OneDrive uninstall? (De csinálja csak, ha nincs jobb dolga, jelenleg éppen 2+ TB a Desktop és 3+ TB a Documents folderem, ha ingyen van, nekem oké. :)
A privacy-tudatossag dicseretes, de amig a user nem tudja a sajat szavaival megfogalmazni nehany mondatban, hogy pontosan mik az igenyei, es mitol tart, addig nem kell tulzottan komolyan venni.
Mint informatikában járatos egyén: Ez határozottan nem szép dolog.
Mint ember akihez nem elhanyagolható számban kerülnek elhalt gépek családból/ismerősöktől: Nem egy felvétel azóta halott rokonokról, diplomamunka, hivatalos ügyintézéshez bescannelt papír került elő gond nélkül valamelyik cloudból.
Szóval nyugodtan lehet nem egyetérteni velem, de az hogy az MS bekapcsolja a onedrive-ot az a legtöbb usernek jó, akiket pedig zavar az kikapcsolja és gondoskodik másképp az adatai védelméről álláspont szerintem helyes.
A legjobb állapot persze a privacy tudatosság lenne, de azt jelenleg nem várhatod el egy mezei embertől aki csak leül a gépe elé de azon kívül hogy elvégezze rajta azt amit muszáj azon felül egy percet se szán rá az életéből.
A w11 privacy nightmare, de a dokumentumod feltöltése a google-nek és drive-ban való megnyitásától való félelem, na az elmaradtott butaság.
Mmkay.
A mondat második felét hogy kell érteni? Elmaradott aki privacy alapon nem akarja használni?
Igen, a postoló szerint.
Végre egy olyan tanár, aki nem a menüpontokat tanítja meg a gyerekeknek... Pár napja már két (emelt) digitális kultúra-érettségizett gyermekem van, így belefolytam én is kicsit ebbe.
Jól értem, hogy nem szülőként, hanem tanárként lett 2 emelt szintű digitális kultúra-érettségizett gyereked? Szabad szoftver, elsősorban LibreOffice-szal való akár alap, akár emelt szintű munka volt a képzésük során?
https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art
Nem tudom, mennyire releváns, szóval csak side-notne-nak: Finnországban minden érettségi úgy megy, hogy a gyerekek saját laptopon írnak mindent, kapnak a sulitól egy pendrive-ot (ABI-tikku), amiről bootolnak egy preparált Linux rendszert. Ezen pre-installált szoftverek vannak (köztük Gimp, LibreOffice, stb.) és mindenki ezen írja meg az érettségit. (A rendszer installere egyébként szabadon letölthető, de maga az oprendszer valahogy meg van trükközve, hogy ha az iskolák intranetjét látják, akkor kicsit máshogy funkcionálnak, pl nem látnak ki az internetre, meg nem tudnak mountolni, hogy elkerüljék a vizsgákon a csalást. Ezen kívül néhány olyan szoftver is elindul, amire a van valami speckó licenszük, pl egy Casio számológép emulátor, ami a kötelező számológép az érettségin. Ez érdekes módon otthon bootolva ugyanazt a rendszert ugyanazon a laptopon ez a szoftver nem indul el, de a suliban igen, illetve oothon indítva a rendszer egy sima live Linux disztró. Még nem igazán jöttem rá, ezt pontosan hogyan oldották meg, igaz, annyira azért nem mélyedtem bele.)
Summa summarum: a Finnországban érettségizők mind szabad szoftvert (is) használnak az összes érettségihez.
Csaba
Nem lehet, hogy helyi szerverről bootol, ha az lètezik?
Mindent el tudok képzelni, mivel szerintem szépen, okosan összerakott rendszer. Frissítik rendszeresen, nem szoktak rá panaszkodni a gyerekeim.
Csaba
Nagyon hasznos hozzászólás, köszönöm, tök jó, hogy pont a híres finn oktatásról el lehet mondani, hogy a több szabad szoftver használat is az egyik előnye, de én elsősorban még továbbra is olyan embereket keresek Magyarországon, akiket még tudnak szabad szoftver felhasználásról elsősorban érettségi fókusszal, akik érintettek benne....
https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art
Ez a cucc - és a link amit adtál - csak egy pendrive író software, amit ráadásul a balena etcher-ből forkoltak.
Tehát ez csk arra jó, hogy felírják azt a bizonyos "preparált Linux rendszert" egy pendrive-ra ;)
a rendszer maga tobábbra is ismeretlen.
(mondjuk az lehet, hogy bele van drótozva a link arra a bizonyos rendszerre, és letölti -> kiírja.)
zrubi.hu
Elnézést, jogos a két pont. Kicsit belemerültem, itt lehet megnézni a Linuxokat, amit behúz az etcher: https://github.com/digabi/digabi-os
Csaba
és egyből kicsit árnyaltabb is a helyzet:
zrubi.hu
Így is van. Debian Linuxra építették fel a rendszert, így ami open source a Debianban, az itt is open source. Maga az Abitti rendszer a vizsgafeladatok diákokhoz eljuttatásáról és a válaszok beküldéséről szól. Az a rész valóban nem open source, és eléggé védik is, nem nagyon adnak ki róla érdemi infót, hogy hogyan működik. Szerintem elég érthető módon.
Csaba
azaz magat a vizsgaszoftvert nem terjesztik opensource-ban. AMi ertheto, hiszen egy ceg ebbol el. Ez olyan mint mikor felraksz egy zart szoftvert a Linuxodra miutan megvetted. Nincs ezzel semmi baj. Az iskolaknak adnak egy Linuxon futo zart forrasu vizsgarendszert. Hol itt a problema?
nincs ezzel probléma, csak a tisztánlátás végett érdekes. :)
főleg ha valaki esetleg ez alapján szeretne valami hasonlót csinálni itthon/máshol...
zrubi.hu
Ez király, de csalásra ad okot. Hiába a live környezet pendrive-ról, attól még a helyi háttértárat a laptopban felcsatolhatod, ha más nem, userland fuse-zal, és puskázásra ad alkalmat.
Ezt a kötelező X gyártó számológépét se értettem soha, az amcsik a TI-hoz ragaszkodnak. A Casio-val sincs baj, de egy Sharp vagy akármilyen másik számológéppel mi a baj? Maximum kikötik, hogy programozható nem lehet, de oh wait, ha úgyis laptopról megy, akkor a diák beüzemel Pyhton-t, vagy hasonlót, és máris programozható.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Biztosan igazad van, de a diák, aki ezt vizsga helyzetben a korlátos idő alatt meg tudja csinálni és le sem bukik, az szerintem megérdemli az előnyt, amit így szerez. Szerintem egyszerűen elfogadják, hogy az az évi max egy-két diák, akik erre képesek, az belefér a hibahatárba. (Elég nagy rizikó, mert aki itt vizsgán csal és lebukik, annak az összes érettségije abban a szezonban bukás, és ha súlyosnak ítélik a csalást, akkor a vizsgákat csak egy év múlva ismételheti meg -> itt minden félévben vannak érettségi vizsgák, és nem kell az összes tárgyból egyszerre vizsgázni, de max 3 félév alatt le kell tenni az összes vizsgát, minimum 4-et. Tehát aki csal, és lebukik, az, ha az első próbálkozásnál bukott le, az az összes vizsgát egy szezonban kell letennie, ha pedig nem az elsőn bukott le, akkor nem próbálkozhat többet, csak abból vizsgázott, amit addig megcsinált. Ha kevesebb mint négy tantárgya van meg, akkor búcsút mondhat az érettséginek. Ezt azért csak nagyon kevesen szokták bevállalni.)
Éppen, hogy egy programozható számológépet emulál a kérdéses, hogy miért pont azt a modellt, amit, azt nem tudom. (Gondolom ennek van Linux alá is behegeszthető emulátora.) Pythonnal nincs itt gond, az IT kurzusokon tanítják is nekik.
Csaba
Ismeros gyermeke altalanos iskolas (kb. annak felel meg sved-magyar forditasban), es blendert hasznal/hasznalnak feladatokhoz.
"mégis nyitott és alapvetően progresszív iskolánkban is néhány középvezető tart a szabad szoftverektől, még a közelgő Windows11 privacy nightmare ellenére is"
Mitől tartanak?
Túl bonyolult? Senki sem ismeri jól a tanári karból? Nem legálisak a szabad szoftverek?
van tapasztalatuk arról, hogy például a különféle verziójú online és offline MSOffice-ok között gyakorta szétesnek a .docx., .odt stb. dokumentumok. És például attól tartanak, hogy ha például a Google Docs-ban kollaboratívan vagy a LibreOffice-ban saját gépen dolgoznak a dolgozók, akkor netán még több ilyen eset lehet. Ezért például, ha "szépen" adminosabb fiókkal szétnyűznak a titkárságon egy w10-es gépet, és újra kell húzni a "tisztaszoftverrel" magát a "rendszert", de nincs kéznél éppen senkinek sem mondjuk egy MSOffice 2019 telepítő és mindenféle aktiváló kulcsok, akkor az adott munkaállomáson úgy érzik, napokig szüneteltetni kell a munkát, amig az MSOffice 2019 fel nem települ.
Szóval ilyen és ehhez hasonló félelmek vannak a LibreOffice-szal, Firefox-szal, Chromiummal stb...
https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art
Ajánlanám az OnlyOffice csomagot NextCloudba feltelepítve, de gondolom a saját karbantartású online office valamiért nem lehet általános megoldás. Én ritkán találkozok ilyen problémával, illetve odt, ods és a többi LibreOffice natív doksikat használva még sohasem.
Már régóta azon gondolkodom, hogy egy szimpla markdown az iskolai esetek jelentős részében a szövegszerkesztőt kiválthatná. Ezt akár github-ra (vagy ilyesmire is) lehetne, és rögtön látni lehetne a végeredményt. Aztán ezt pdf-be konvertálni, kevésbé vannak kompatibilitási problémák.
Sőt, egy nagy, iskolai beszámolót is több fájlra szét lehet bontani, és pl. a különböző munkaközösségvezetőknek csak a hozzájuk tartozó fájlra lenne írásjoguk. Aztán ezeket a dokumentumokat egyesítve pdf-be, és kész.
De még nem mertem felhozni :)
De ne felejtsük el, alapban most az iránt érdeklődöm, itt is, hogy egyáltalán volt-e idén Magyarországon szabad szoftveres érettségi, rajtam kívül érdekel-e még bárkit a szabad szoftverek magyarországi oktatási népszerűsítése és különös tekintettel az, hogy jövő is a szabad szoftveres érettségi esetleg ne csak nálunk, hanem netán máshol is megvalósuljon :)
https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art
Fiam miatt érdekel milyen válaszokat kapsz, mert már most szemezik vele (még 3 év), de egyelőre úgy érzem azzal tennék jót, ha lebeszélném róla. Mindezt úgy, hogy nem véletlen szemezik a szabad szoftveres iránnyal, megfertőzni már sikerült.
Régen volt linux az oktatásban konferencia (www.lok.hu <- archive.org-on még látni is belőle valamit), aztán ha jól rémlik már csak a szabad szoftver konferenica részeként volt, aztán hamvába holt ( kb. 2016-2018 felé ).
De ott sok ilyesmi téma/tapasztalat volt, érdemes lehet utánanézni.
Volt konkrétan érettségi megoldás libreoffice segítségével pl. ami annó rémlik egyről amin ott is voltam...
Nem friss, régi tapasztalatom van. Én ~10 éve elmentem egy emelt infó érettségit tenni, mert úgy gondoltam jó ötlet lenne beiratkozni PTI szakra, csakhát ki tudja a régi fajta érettségi mennyi pontot ér majd, menjek biztosra*
Az összes lehetőségnél szabad szoftver választottam a listából, kivéve az op.rendszert, mert azt kérték, hogy legyen már Windows, a helyi munkaerő nem ért a Linux-hoz. Az ügy szempontjából mindegy volt, így elfogadtam.
Annyi tapasztalat maradt meg az emlékeimben, hogy a programozási részen kívül egyik feladatot sem lehetett a FOSS szoftverrel teljesen az elvártra megcsinálni, mert nyilvánvaló volt, hogy MS Office csomagra volt kiírva minden feladat, és olyan kinézet, opció, stb. használata is kellett volna (javarészt indokolatlanul), ami a többi szoftverben nem létezett, vagy a végeredmény nem pont olyan lett. Pl. adatbázis kezelésnél teljesen improvizáltam, mert ugye natúr önálló MySQL-t választva (ez volt a listában - többek között - Access alternatívának) nem igazán volt beviteli form létrehozásra lehetőség, amit valahogy elfelejtettek a feladat kitalálásánál vagy a választható szoftverek összeállításánál... De a többi is szenvedés volt FOSS szoftverrel, és egyértelmű volt, hogy MS Office progikkal kb. összesen 1 óra alatt mind meg lett volna. Ekkora különbség volt a FOSS és MS verzió választásnál "nehézségben" akkor a feladatok miatt.
A FOSS visszaütött a javításnál is, mert 2x visszamenéssel, reklamálással lett 56 helyett 86 pontom a végén, mert nem jól javították az eredményeket, mert nem ismerték a szoftvereket és nem értették, hogy az eredményem jó, csak nem az látszik mint pl. az Access kimeneti képen (screenshot) a javítókulcsban.
A programozási feladat megoldása egy 15 soros program volt hivatalosan, aminek semmi köze nem volt a kiírt feladathoz: szabvány IPv6 cím tényleges teljes egyszerűsítése, így azt elengedtem.
Szerintem, ha egy iskolában a tanár nem motivált és nem képzett (a legtöbb akit ismerek infó tanárt, nem az sajnos), így esélytelen, hogy a diákok a "megszokot" MS sortól eltérő szoftvereket válasszanak érettségire, nem is ismerik és nem motiváltak feléjük. Meg az ilyen nem-MS-sel megoldhatatlannak is híre megy gyorsan, aztán ez is visszatartja az olyan diákot is, aki egyébként érdeklődő, belevágna valami mással.
Én egyébként kifejezetten (és kizárólag) szabad szoftverekkel tanítást írnék elő, ha rajtam múlna. Ha azzal tudja, akkor az MS cuccal is tudni fogja. Ennenben hozzászokik fiatalon, hogy nem csak az MS meg csak a fiztős használható a napi egyszerű feladatokra, hanem sok más is. Én a kapitalista pénzgyár felé terelésnek érzem a fizetős szoftverekkel oktatást (meg az erre rásegítő ingyenes oktatási licenceket, amit segítségnek/ajándéknak mondanak...), mikor van (mostanra pláne) kb. azonos képességű ingyenes alternatíva kb. mindenre (ami egy iskolában tananyag).
* Nem kellett volna, döbbenetesen szégyen alacsony pontszámokkal lehetett aztán bejutni akkor PTI-re. A legtöbb suliban a törvényi minimum 280 pont elég volt, de még ELTE állami támogatott nappalira is 311 pont volt csak a limit. Nekem meg bőven 400 fölött lett az emelt érettségivel, anélkül is mehettem volna akár ELTE-re is a régi bizóval.
Egyébként mókás volt a vizsgáztatókkal egykorúként érettségizni, és 20+ év szakmai múlttal kijavítani 1-2 kérdésben az elnököt, mert rosszul tudta... :-D
Fordítva miért nem igaz? Semmivel nem ad többet használat szinten, ha LibreOffice-szal tanulja meg, nem pedig MSOffice-szal. Sőt, még rosszabb is, mivel az LO menürendszere még a régi típusú, az MS pedig az a szalagos vagy mi is a neve. Azt akarom mondani, hogy nem azon múlik, hogy mivel oktatod, hanem azon, hogy hogyan, és hogy a gyerek hogyan akarja megtanulni (érteni is akarja vagy megjegyzi, mikor hova kell kattintani).
Miért jó, hogy az MS-t oktatják? Mert bárhova megy dolgozni, ahol némi office-ismeret kell, szinte biztos, hogy az MS termékeivel fog találkozni.
Szerintem pont azért oktatják MS termékkel (az MS "nyomására"; az ingyen oktatási licencekkel ami becsapás meg nem igyen van, hanem bérkondícionálásért cserébe), hogy aztán a munkahelyén is azt "várja el", de ott már pénzért lesz (nem is kevésért). Aki MS Office-t tanul, az a tapasztalatom szerint akkor sem hajlandó alternatívához nyúlni, ha csak vastag betű meg középre igazítás, táblázatban meg összeadás kell egész életében. Ugyan így az Outlook, hogy sima IMAP/SMTP fiókokkal is azt várja el a dolgozó, a Thuderbird nem jó, meg a web felületű mail kliens sem, mert az Outlook-ot ismeri (ugyan honnan is? ja, az iskolából).
KKV világban mozgok üzemeltetőként, és szerintem az itthoni viszonyok között nagy probléma, hogy a gép árát kell mégegyszer szoftver licencre elkölteni emiatt (az mindegy, hogy egyben, vagy előfizetéssel 3-5 év alatt).
Ahogyan az is probléma (mostanában indul majd a mizéria, nyomasztás, felkészítés), hogy teljesen jól működő, gyors gépeket ki kell dobni az MS döntése (üzleti érdeke) miatt, mert frissítés hiányában nem mennek majd át az IT auditokon (ami most beerősít a NIS2-vel törvényi szinten), és ezeket használtan sem lehet újra értékesíteni majd, ugyanezen okból. A lakosság meg, ahol ez nem számít, nem vesz fel ennyi gépet.
Nem szeretnék Hajbazer nyomdokába sem lépni, meg a követője sem lettem, nem értek egyet a 15-20 éves eszközök minden áron használatban tartásával és a nem frissített szoftverek használatával. De egy 7gen Intel procis, NVMe SSD-s, 16 GB memóriás PC igen is minden igényt kielégít teljesítményben, képességben - csak a Windows 11-ét nem... De ez igaz akár a 4gen-5gen processzoros gépekre is már. Ahogyan a TPM-es halandzsa sem kellene, mert eddig is voltak megfelelő módszerek a biztonságra, spéci hardver modul nélkül.
Jó példa lenne mindenkinek az UNIX autó, ahol tudnak tisztán Linux környezetben működni szerver és kliens oldalon egyaránt, és egész valószínű, hogy ennek ellenére nem szakadt meg a kommunikácijuk, dokumentum cseréjük más cégekkel.
Vagy az "állami" anyakönyvi rendszer, ami egy saját összeállítású Linux-on fut a desktop oldalon.
De persze ehhez a programozóknak sem Visual Basic-et meg Visual Studio-s C#-ot kellene nyomni az oktatásban, ahol GUI-n összekattintgatják szigorúan MS SQL-re építve a business appot, ami aztán kliens-szerver oldalon egyaránt MS op. rendszert vár el, hordozhatatlanul.
A TPM-mel nem az a baj, hogy használják, hanem hogy mindenkire kötelezően rá van tolva. Aki nagyobb biztonságot akar, az opcióként bekapcsolhatná a használatát, azzal nem lenne semmi gond. A Win11 története egyszerű. A Win8-10-ig az upgrade ingyenes volt, most a Win11-nél is az. A MS pénzt akar, újra akarják vetetni a Windowst, és ezt úgy érik el, hogy új gépet vetetnek, amin már OEM Win11 van. Semmi többről nem szól a történet.
Ha 10 éves gépeket használsz, és azon ingyen frissítgeted magadnak a verziókat (vagy Linuxot használsz), az a MS-nak anyagi tönkremenés, egy buznyákot nem látnak tőled.
Azzal nagyon egyetértek, hogy nem kéne vendor specifikus tudást átadni az érettségizőknek.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
"Miért jó, hogy az MS-t oktatják? Mert bárhova megy dolgozni, ahol némi office-ismeret kell, szinte biztos, hogy az MS termékeivel fog találkozni."
Itt jegyezném meg, hogy az USA K12 oktatási szektorában Chromebook a kvázi-standard. Hozzá természetesen jár a Google oktatási csomag felhőből.
Nekem is ez volt a tapasztalatom egy 12 évvel ezelőtti OKJ-s infós képzésen. A feladatok MS Office-ra voltak megírva, a sablokon, színek, beállítások nevei, és ugyan engedélyezett volt LibreOffice, de azon ezek hiányoztak nem volt megfelelőjük, ellehetetlenülést okozott, így senki nem használta a FOSS alternatívát.
Adatbázis-kezelésnél dettó minden Access-re volt kihegyezve. Még MySQL sem kell a kiváltására, a jóval egyszerűbb, minden rendszeren függőségként általában már telepített SQLite is elég pedig a feladatok megoldására.
Mondjuk ez 12 évvel ezelőtt még nem annyira zavart, mert már akkor átállóban voltam Linuxra, meg FOSS alternatívákra, de még nem váltottam. Most már állatira idegesítene, ha MS-os termékekkel kéne mindent megoldanom.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
derWRK, igen, a posztban eleve utaltam az egykori LOK konferenciára, magam is voltam rajta előadó, később kiállító és előadó közel 20 éve, amikor még nagyon és többen toltuk a szekeret.
A mostani középokú érettségiről többen érdeklődtetek, aminek nagy része azért látszik a nyilvános dokumentumokban, a következőket mondhatom: a középfokú érettségi közepesen nehéz, igazából nem nehéz, de főleg az elég nagy rutin kell hozzá a diáktól, mert bruttó 180 perc van 5 feladat megoldására. Az idei középfokú érettségiben volt egy pár szívatás, többek között abban, hogy jelentősen eltért a mintafeladattól. A feladatkiírásban és mellékletben is volt hiba, és fölösleges, primitív és gépies, hosszú részfeladat is volt. A többi viszonylag korrekt volt. A programozás feladat a szokásos volt, ciklusban feltétel. 8-10 sor. Mivel az adatokat sorosan kellett feldolgozni, nem kellett még tömböt sem használni benne.
Mind rendszergazdai szempontból, mind a megoldás, haladás szempontjából könnyű a szabad szoftverekkel dolgozni az iskolákban. És éppen ezért én olyan embereket keresek, akiket ez a téma érdekel, hogy a szabad szoftverek ügyét a közoktatásban ismét előrébb vigyük! :)
https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art
Én az emelt szintről tudok nyilatkozni, mint vizsgáztató és javító. Mindenhol Windows alatt zajlottak a gyakorlati és szóbeli vizsgák.
A digitális kultúra nevű csodatárgy kapcsán programozás három nyelven szokott menni mifelénk: C++, Java, Python (ehhez Geany, VSCode, Eclipse, PyCharm, Visual Studio szokott telepítve lenni)
Szövegszerkesztés, táblázatkezelés: MS Office (ne kérdezzétek a LO-t miért nem használják, de az biztos, hogy a szóbeli tételsorban az alkalmazásból beillesztett képek azok MS Office-ból vannak, így ha valaki lámpalázas, izgul, az még segítség is lehet neki)
Adatbáziskezelés: MySQL (illetve hát gyakorlatnál a node.js-es csoda alatt dolgoznak)
Vektorgrafika: Inkscape
Nekem idén jutott mindenféle. A Python-t használók talán nagyobb előnyben vannak a szóbeli alatt, ahol sokszor kell egy pszeudo-kóddal megadott algoritmus leprogramozni.
A feladatsort egyébként úgy veszem észre, egyre inkább környezetfüggetlenre csinálják, tehát megoldható szabad szoftverekkel is a vizsga, ha valaki ahhoz van hozzászokva, azt szereti.