Nincs már szép naplemente...

Amikor még gyerek/tizenéves voltam, és folyamatosan a légszennyezéssel, szmoggal, meg savasesővel ijesztgettek, a naplementék sokkal szebbek voltak.

Sokkal több árnyalat, mélyebb színek; narancssárga, vörös, amit a felhők fehérsége és az ég kéksége ellensúlyozott.

Manapság a legszebb naplemente is csak "meh".

Nem rossz. Szép.

De nem gyönyörű...

Hozzászólások

A naplementék gyakran élénkebbek és színesebbek lehetnek, ha a levegőben szmog és szennyeződések vannak. Ennek oka, hogy a levegőben lévő részecskék (például por, füst, szmog) szétszórják a napfényt, különösen a kék és zöld hullámhosszokat, ami intenzívebb piros, narancs és rózsaszín árnyalatokat eredményez a naplemente során. Ez a jelenség, az úgynevezett Rayleigh-szórás, erősebbé válik a légszennyező anyagok jelenlétében. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szmog és a szennyeződés káros hatással van az egészségre és a környezetre, még ha látványosabb naplementéket is eredményezhet.

- ChatGPT-4o

Szerkesztve: 2024. 05. 25., szo – 22:16

A következő generáció talán sose fogja megtapasztalni, hogy a naplemente milyen szép is lehet.

A nagy igyekezetben megfosztottuk a gyerekeinket ettől a vizuális gyönyörtől...?

Rossz orszagban vagy, ahol a felhok kitakarjak szinte egesz evben.

Vagy a hallucinogenek szebbe tettek fiatalabb korodban. Nem t'om. :)

Szerintem csak rossz helyen rosszkor nézed.

Ezeket egy belépő szintű gagyi telefonnal lőttem: https://imgur.com/a/M5ayeVW . Szerintem rendes kamerával meglettek volna azok a hiányolt színek és formák. Rendszeresen látok egyébként ennél színesebb és összetettebb naplementéket is, igaz cserébe fent kell lenni a hegyen este.

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

Nem a kamera hibája. Saját szememmel sem annyira élénkek a színek :)

Nem rossz a te fotód, de pont erről beszélek. Van egy kis narancs benne, aztán annyi. Semmi mélyvörös, semmi rózsaszín.

Majd, ha közel kerülök a papír fotóimhoz, akkor majd szkennelek be egy párat. És nem, nem azért néznek ki jobban, mert filmre lett lőve, élőben is sokkal jobban néztek ki. (Mondjuk egyszer volt, hogy elhasználtam egy tekercs filmet, de vagy lejárt volt, vagy nem hívattam elő egy jó ideig. Na azon tényleg brutális színek voltak, de az amiatt volt, mert "megromlott" a film).

Ma ilyen volt itt a naplemente:

https://imgur.com/a/VrH0mqi

Nem rossz, a felhők részletei sokat dobnak rajta, de a színek még mindig nagyon haloványak.

Komolyan, a '90-es, 2000-es években sokkal szebb színeket produkált a légszennyezés miatt.

1. Az emlékek nagyon csalóka dolgok tudnak lenni. Ha van fényképed, az utólag is befolyásolni tudja, hogy emlékszel rá.

2. A film nagyon máshogy reagál a túlexponálásra, mint az elektronikus szenzorok. Valaki (rég volt, nincs meg a link) csinált tesztet filmmel - ha jól emlékszem - 11 vagy 13 fényérték túlexponálásig tudott elmenni, mikorra már felismerhetetlenné vált a kép. A digitális szenzor a legkisebb túlexponálásra is telítésbe megy, és minden egyszínű lesz. (A szenzornak inkább alulexponálási irányba van tartaléka.) Emiatt a csúcsfények filmen megtartják az eredeti színeket. A digitális képen az RGB csatornák egymás után telítődnek, először hamis színeket okozva, aztán már csak fehéret. A megoldás az, hogy nagy dinamikájú téma esetén digitális géppel alul kell exponálni. Naplementénél elég masszívan.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Igen, én is akartam mondani, hogy színvisszaadásban a fényképezés nem bizonyító erejű, a digitális fényképezés pedig pláne. HDR fényképezéssel lehet még kezelni a dinamikatartomány problémát.

A színvisszaadás már elméletileg sem lehet tökéletees, van az a patkó alakú színtartomány (lásd: színpatkó keresőszó), és ugye a kijelző csak 3 pont közötti háromszöget tudja visszaadni. Hasonlóképpen a szemünknek is vannak korlátai, meg a rögzítő eszköznek is és akárhogy nézzük az a vége, hogy pont a színérzetet lehetetlen pontosan visszaadni. Hozzátenném, hogy az égi jelenségek ráadásul frekvencia szerint szórják a fényt, és így monokróm-szerű színeket látunk az égen ilyenkor, amik a patkó szélén vannak és pláne lehetetlen tökéletesen visszaadni a meglévő technikákkal.

Sőt, formában sem, emlékszem mikor lett digitális gépünk (90-es években), akkor gondoltam most "ingyen" lehet fotózni, minden hülyeséget lekapok amire a filmet drága lett volna pazarolni. Fotóztam egy rakás nagyon szép felhőt is, és mindből massza lett a képen, mert a JPG tömörítés pont azt semmisítette meg amitől jól nézett ki élőben. Nyilván ez ellen véd ha RAW-ba fotózunk, de akkor ez még nem volt opció, meg eleve kicsi volt a felbontás még.

Szivárványt is gyönyörűt láttunk egy autópályázás alkalmával, dupla teljes szivárvány volt látható egyszer a 8-as úton majd fél órán keresztül. A gyerekek imádták. Meg én is. A régi jó dolgokból még maradt valami :-)

1. és 2.

Én azt értem, és biztos, hogy az emlékek is megszépítették :) meg nem véletlen hoztam az anekdotát, amikor a film megromlott és brutális színeket produkált.

De direkt hoztam egy idézetet is, miszerint a légszennyezettség miatt tényleg sokkal színesebbek voltak a naplementék, szóval nem az emlékeim csalnak meg, meg nem a fényképek miatt emlékszem úgy, hanem a '90-es években tényleg rosszabb volt a légminőség. baromi sok fa-széntüzeléses kazán volt nem csak falun, de akár még a városokban is.

Szóval biztos vagyok benne, hogy régebben szebbek voltak a naplementék. Sokkal több, mélyebb színekkel. Persze a légszennyezettség is magasabb volt :)

Szerk: ez pl. tényleg ilyen szép naplemente volt, nem rossz, átlagnál minőségekkel jobb:

https://imgur.com/a/WseI3kc

De van, lakohelyet valasztani tudni kell. :)

Tenyleg, mi lett ezzel a savas eso dologgal? Azota lugos lett a legszennyezes?

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Konkrét forrásom nem nagyon van, kb gipszkartongyártásról szóló valami kisfilmből derült ki, hogy a gipszet honnan szerzik hozzá.

A szénerőművek kén-dioxid kibocsátása miatt volt savas-eső. Ezt állami szinteken előírták, hogy szűrni kell. A megoldás az lett, hogy mészkő-poron vezetik át a füstgázt, ami megköti. A kalcium karbonátból és kén-dioxidból kalcium-szulfát lesz, ami gipsz. A gipszet pedig nagy tömegben megveszi az építőipar, gipszkartonként nyereséggel el lehet adni.

Vagyis találtak egy üzleti modellt rá, hogy lehet a szennyezőanyag megkötéséből nyereséget termelni. Nyilván ha nem így lenne, akkor mindenki megpróbálná elszabotálni a károsanyag-csökkentést és hiába lenne előírás rá, valahogy mégsem oldódna meg a probléma.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Szerencsére két olyan importforrás ország is van, amelyik nem igazán érdeklődik az efféle technologiák iránt és pl mi sokszor vettünk tőlük áramot a közelmultban - Bosznia és Ukrajna. A légszennyezettségi térkép alapján Románia ellen is lehet egy kis kötelezettségszegési eljárást indítani.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)