Cégbíróság és digitális aláírás kalandok

Közösségi kerekasztal

Korábban naív módon azt feltételeztem, hogy ha digitálisan alá kell írnom valamit, azt majd az e-személyivel megteszem.

Aztán pár hónapja olvastam itt a hupon, hogy valakinek köröket kellett futnia, mert a rendesen (e-személyivel) aláírt dokumentumát valahonnan az államigazgatásból (NAV?) visszadobták, mert csak az AVDH aláírás a jó. OK.

Na pár hete kaptam egy levelet a cégbíróságtól, hogy adjak be egy dokumentumot, amit vagy grafikusan kell aláírnia két személynek, vagy elektronikusan (AVDH).

Jó, gondoltam, akkor megnézem, mi ez az AVDH és mit tud. Voltaképp nagyon egyszerű használni, csak egy ügyfélkapu account kell hozzá.

Viszont leírást és példát nem nagyon találtam arra, hogy mi van, ha két személynek kell aláírnia. Egy csomó YT videó meg minden van arról, hogy egy személy hogy ír alá.

Csak a formátum leírásnál a helpben találtam egy félmondatot, hogy a "sima" hiteles PDF csak egy aláírást tud kezelni, ha több aláírás kell (már aláírt dokumentumot akarok aláírni), akkor az ASIC formátumot kell választani.

Kipróbáltam, a hiteles PDF az egy PDF, amin van egy pecsét "grafika" a sarokban, és ugyan nem ellenőriztem, de feltételezem, hogy egy digitális aláírás is van rajta, kb. ugyanúgy, ahogy mondjuk egy LibreOffice alá tud írni egy tanúsítvánnyal (persze pecsét grafika nélkül). Az ASIC formátum meg egy .asice fájl kiterjesztésű konténer, amiben egymás mellett van az eredeti fájl, meg pár egyéb, pl. mimetype meg signatures.xml és egy meghatalmazo.pdf, amiben szépen ember által is olvashatóan ott van, hogy ki írta alá és mikor.

Én ugyan arra számítottam, hogy a második ember által elvégzett aláírás után majd továbbra is az eredeti fájl látszik, és most már két aláírás lesz, meg esetleg egy kombinált vagy két külön aláíró.pdf, de nem. Az első aláíráskor elkészült teljes csomagot írja alá a második ember, így az elkészült asice fájlban van egy asice fájl, amiben van az eredeti doksi.

Fura, szerintem túl bonyolult lenne ezt így az ügyintézőknek odaadni, főleg, ha mondjuk kettő helyett mondjuk aláírták vagy tizen.

De nem kell félni, ugyanis a dokumentum feltöltő nem fogad el asice fájlt, csak pdf-et, szóval nagyon úgy tűnik, hogy aki az utasítás szerint az AVDH használatával két (vagy több) személlyel aláírat valamit, az csak a saját idejét pazarolta, a szegény ügyintézőét nem. Max egy AVDH digitális aláírással ellátott pdf-et lehet feltölteni, akinek több aláírás kell, az majd tintával aláír és beszkenneli ügyesen.

Nyugodtan mondjátok el, ha én néztem be valamit, bár nem számítok rá, hogy az elkövetkező 10 évben újra be kellene bármi ilyesmit küldenem.

( arpi_esp v | 2022. 03. 15., k – 11:29 )

Szerkesztve: 2022. 03. 15., k – 11:30

en mostanaban sok olyan megrendelest es szerzodest kaptam egy allami "cegtol" amin 2-3 digit alairas is volt. nem tudom, hogy csinaltak. (nem AVDH, hanem e-szigno)

en volt hogy avdh-val, volt hogy eszemelyivel irtam ala es kuldtem vissza nekik, elfogadtak...

bar a hitelesseg ellenorzesevel nem sokra jutottam, mac-en nem nagyon tamogatja semmi, a mac-es acrobat readerben sem talaltam meg (az osszes leiras/tutorial a winesrol szol aminek tok mas a menuje mint a mac-esnek)

Hitelesség ellenőrzés:

https://keaesz.gov.hu (nem röhög az oldal tanúsítványon, erre képesek)

https://ec.europa.eu/cefdigital/DSS/webapp-demo/validation  (alternatíva, eIDAS-ra)

 

Szabályok: 

Minősített elektronikus aláírást kötelező elfogadni (személyihez kötött aláírás tanúsított, 50 millió forintos tranzakcióig biztosított, használható a közigazgatásban, nem csak Magyarországon) ahol teljes bizonyító erejű okirat az elvárt.

AVDH kizárólag Magyarországon működik, de teljes bizonyító ereje van szintén.

Bármilyen eIDAS szolgáltató minősített aláírása EU-ban. Ez is általánosan használható, a magyar közigazgatásban is kötelező elfogadni. 

A minősített aláírásokból nem létezik olyan, hogy üzleti, vagy nem üzleti. Ezt a piac találta ki. Ha te a saját minősített aláírásoddal aláírsz mint ügyvezető, akkor az teljesen céges aláírás. Sokan az e-bélyegzőt(e-seal) keverik ezekkel, illetve azon tanúsítványokat mikor a bélyegző része a tanúsítványoknak. 

Források:

EU direktíva: 910/2014/EU (58)

Közigazgatásról szóló törvény: 2004. évi CXL. (Ket.)

Törvény az elektronikus aláírásról: 2001. évi XXXV. (Eat)

Érvényes szabályozó rendeletek a közigazgatásban elektronikus aláírás használatáról: 78/2010 (III. 25.),137/2016. (VI. 13.)

( sz332 v | 2022. 03. 15., k – 12:48 )

AVDH alapvetően nem tud többes aláírást, és egy magyar csinálmány. Nem is igazi aláírás van benne, mert nem a te aláírásod kerül rá, hanem az állambácsié, és csatolnak hozzá egy dokumentumot, amiben benne vannak az azonosított fél adatai.

így van, fél órám ment rá, amíg rájöttem, hogy hol látszik, hogy ki írta alá a dokumentumot AVDH-ban (másik fél, amíg megtanultam, hogy mi ez a 4 betű (AVDH), mert nekem nem logikus, lehetne helyette valami megjegyezhető értelmes szó is akár... :)

Cég docusign-ot használ (pl. cafeteria aláírására, ...), működik több aláírással is, ha esetleg érdekel valakit.

( Raynes | 2022. 03. 15., k – 18:05 )

Édes istenem, még mindig itt tartanak a magyarok. Agyrém, amit írtok, hogy ez így túl legyen bonyolítva. 4 tanú, vérpecsét, az is ügyfélkapus barmolásos spéci rövidítésekkel, meg sima és göcsörtös elektronikus aláírás. Mindez pont egy cégeljárásban, ahol már 2004-től kötelező nem csak az ügyvédi képviselet, de az elektronikus eljárás is, és majdnem 2 évtized alatt nem tudtak annyi tapasztalatot gyűjteni, hogy ezt kulturáltan meg lehessen oldani.

Az elektronikus aláírásnak pont az lenne a lényege, hogy egyféle legyen, de az egységes, közhiteles, és elegendő bármilyen magánszemélyek egymás közötti dolgaiban, meg állami szervek előtti eljárásban, egymagában, tehát nem nyolc tanú, meg DNS nyálmintát hozzácsatolva, öt közjegyő hitelesítésével, hanem teljesen egymagában, csak egy személy által (kérelemező, peres fél, stb.) aláírva és kész.

És akkor még csodálkozik állambácsi, hogy még mindig mindenki papírt nyal, mint 1872-ben, azt is lúdtollal, pergamenre, mert a hitelssch, aztán ilyen nagyobb eljárásoknál, amik évekig húzodnak, olyan félelmetes aktamennyiség tagad fel sokezer oldal papírral, hogy bevásárlókocsik sorozatával szállítják meg targoncával emelgetik, aztán megy a fetrengés, hogy irattárak megteltek, akta rongálodott, irat kiveszett belőle, mindenből 600 példányban benyújtani, fénymásolni, illetékezni, tértivevény nem jött vissza, agyfasz az egész, majd évtizedek múltán selejtezni, biztonságosan megsemmisíteni.

Annyiból egyébként nem csodálkozok, hogy ez tipikus magyar vonás, még a felsőoktatásban is ott tartanak, hogy még mindig könyveket fénymásolgatnak, meg az egyik kolléga topikjából ítélve még most 2022-ben is ott tartanak, hogy tanszékeken tonerek tömkelegével helyettesítenek nyomdákat, meg tónerutántöltögetéssel fetrengenek, mikor már minden hallgatónak van okostelója, táblagépe, laptopja, stb.-je, gyakran egyszerre több is, le tudná tölteni és olvasni elektronikusan, de azt nem. Ráadásul itt most nem is átlag polgárokról van szó a felsőoktatásban, hanem címzetes, egyetemet végzett, tudományos tevékenységet folytató emberkékről, akiknek az informatikai kompetenciája is meg kéne haladja az állampolgári átlagot.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

> tanszékeken tonerek tömkelegével helyettesítenek nyomdákat

ha' mer' a nyomtatott jegyzetekert horribilis kp-t el lehet kerni, mig az elektronikus filet masolgatnak ingye' egymas kozt...

es hat a tanszeknek is kell a bevetel, ha masra nem, hat a tonerekre ;)

engem inkabb az zavar igy 2020 ota, coviddal sulyosbitva, hogy komoly IT kereskedelmi cegek meg mindig papiron, nyomtatva, alairva, pecsetelve, postan(!) kuldozgetik a szamlakat, es meg kulon keresre is max ugy kuldik el emailben, hogy a vegeredmenyt vissza scannelik...  de meg a websopok egy resze is!  eszamlarol meg nem hallottak?

( wpeople v | 2022. 03. 15., k – 19:03 )

a netlock (ingyenes) aláírásával (is) lehet több e-signoval ellátott PDF-et kreálni, először ellátod a sajátoddal, majd (gondolom) aláírják a többiek is akiknek elküldi a rendszer a meghívót. A Telekomnál is egy csomó szerződést digitálisan aláírva intéznek, amikor ügyfélhez kerül aláírásra, már akkor több (saját) signó(juk) van rajta.

A netlock.com-on tudsz regisztrálni, magánszemélyek részére jelenleg ingyenes, a regisztráció videó azonosítással történik. Tudsz csoportos címzést is: a netlock rendszerben meglévő felhaszálókat be tudsz címezni és így mindenki aláírása rá fog kerülni a rendszerre.

Pár hónapja olvastam itt valami hozzászólást, mondom, hogy valaki erősködött, hogy de ezt is el kell fogadni, nem csak az ÁVH által aláírtat, az ügyintéző meg csak nem fogadta el.

Mivel nekem konkrétan két lehetőséget írt a néni, úgy döntöttem, inkább nem szívatom magam és nem erősködök, hogy de pedig ezt a harmadikat (negyediket) is el _kell_ fogadnia.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Igen leírta, hogy a telecom egy olyan rendszert használ, amiben lehetséges több aláírás is. Csak az nem derült ki, hogy vajon a telecom is ezt a fentebb megnevezett netlock-os certet használja-e, vagy valami teljesen másat (ami működését tekintve megegyezik vele, de attól még technikailag más). Csak ráutalás történt, konkrétan nem lett leírva.

Mielőtt még kötekedés lenne: sok félreértés származik az életben abból, hogy 2 ember nem pont ugyanarra gondolt, nem ugyanúgy értette, leírva meg nem volt konkrétan mire is kellene gondolni pontosan.

Ahogy meg más is írta itt korábban: ha a hazai bürokráciában csak annyit adnak az ügyintézők szájába, hogy "ÁVH" (AVDH), akkor ha az adófizető meggebed, akkor se osztottak lapot netlocknak, vagy másnak.

A Netlock rendszere képes arra, hogy egy dokumentumra több aláírást rárakjon (Az AVDH nem képes, ez sosem volt célja). A történet jogi környezete fent le lett írva. Az ügyintézőnek a digitálisan aláírt dokumentumot el kell fogadnia, ugyanis ez teljes bizonyító erejű magánokiratnak felel meg.

Az állam tanúsítvánnyal nem rendelkező személyeknek ad egy lehetőséget arra, hogy a magyar jogrendben értelmezett digitális aláírással ellátott dokumentumot hozzanak létre - ez az AVDH - de ezt nem az adott személy, hanem az állam írja alá, aki pedig a PDF-hez fog csatolni adatokat, amivel az aláíró azonosíthatóvá válik (azt hiszem most már kb. csak az email címet).

Bár nem nekem szólt a kérdésed, de a saját tapasztalatom a következő (Microsec):

A webapp plusz pénzért tud cégeljárásos e-aktát csinálni. Így kénytelen vagyok wines klienst üzemeltetni, mivel az eljárás doksijait desktopon digitalizálom és/vagy állítom elő. Továbbá erős kétségeim vannak a webes kliens létjogosultságával kapcsolatban tekintettel az "üzleti titok" kategóriára.

Továbbá javaslom ezt tanulmányozni különös tekintettel a technikai elvárásokra (Tudom, hogy erősen megkérdőjelezhető az előírások korszerűsége, de ez van ehhez kell alkalmazkodni.):

https://www.e-cegjegyzek.hu/e-cegeljaras/e_cegeljaras_valtbejegyzes.htm

A felhasználó regisztrációhoz nincs szükség okostelefonra, viszont egy mobil számra igen (ez lesz a második faktorod, oda kapsz SMS-eket). Amennyiben szeretnél emelt szintű védelmet, akkor a mobil appban ezt be lehet kapcsolni, és onnantól kezdve SMS helyett ujjlenyomattal tudsz belépni (illetve a webes belépést/aláírást "engedélyezni").

( zeller | 2022. 03. 16., sze – 19:05 )

Ennyit szenvedni... Én vettem egy kártyaolvasót, és az e-személyivel intézem... Azt még nem próbáltam, hogy a notebook beépített kártyaolvasójával megy-e az aláírás funkció (az e-személyi kliens látja a kártyát és a rajta lévő, hozzáférhető adatokat), de majd valamikor kipróbálom azt is... 

Az "és" számomra cégbírósági és digitális aláírási kalandokat jelent, nem az utóbbiakat az előbbinél. Illetve oké, cégbíróság. De a bejegyzésig nincs cég, és valahogy alá kell írni a bejegyzéshez szükséges dokumentumokat, és az még nem "céges/üzleti célú" felhasználás, hiszen akkor még magánember a delikvens...

A konkrét esetben a cégbírósághoz egy "tagok gyűlésének jegyzőkönyve" nevű dolgot kellett beadni, amit két ember magánemberként kellett aláírjon.

A cégbíróság által felajánlott aláírási alternatívák között nem szerepelt az e-személyivel (vagy bármi más módon saját tanúsítvánnyal) aláírás.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

ez amugy egy erdekes kerdes... megis mi a kulonbseg a ceges es a magan alairas kozott? ugyanugy egy ember irja ala a jogilag valamiert fontos dokumentumot. technikail oldalrol sem latok kulonbseget kozte.  az egyeudli hogy a hasznalati felteteleknel (amit ugyse olvas el senki) leirjak, hogy lecci csak magancelra hasznald. kb mint azok a freeware programok amig csak magan hasznalatra ingyenesek...

Miért kell ezt sejteni? Nincs ilyen hogy "üzleti" vagy "nem üzleti" aláírás. Az minősített szolgáltató által kiadott tanúsítvány mindig személyhez kötődik, annak a személyi adatok valóságát az aláírás tényét és időpontját (az időbélyeggel) igazolja.

Céges iratokat a cégbírósági bejegyzésnek megfelelően kell aláírni. A céget a személy képviseli. Amennyiben van képviseleti joga, és aláír egy dokumentumot elektronikusan minősített tanúsítvánnyal rendelkező aláírással (QeS), amelyre aláíróként a cég van feltüntetve, a tanúsítvány érvényes (a tranzakciós határ az elfogadásba beleszólhat). Ezt a másik fél akkor utasíthatja el, ha az ügymenetében nem tudja kezelni az adott aláírást (nem tudja tárolni, ellenőrizni).

Ez a többes aláírásra is érvényes.

Az ilyen módon megtett aláírást (kizárólag elektronikus dokumentumokon) teljes bizonyító erőnek kell tekinteni ennek a vélekedésnek a megdöntéséig.

Ahogy azt fent írtam van egy elterjedt (főleg a tanúsítvány kiállítók által tolva) egy nézet, hogy létezik üzleti tanúsítvány. Ezt tolják, mert egyrészt jó ha a társadalom rászokik a tanúsítványra és beépül a név a tudatba, de a cégek fizessenek, abból élnek. Holott ennek az egésznek egy állami és ingyenes szolgáltatásnak kellene lenni.

Ma (nem csak) Magyarországon ezt úgy próbálják eladni, hogy a személyes aláírás mellé egy e-seal-t csomagolnak amiben feltüntetik a cég nevét.  Ez egy többlet szolgáltatás. Szükségessége 0, ettől még van. Egyben az ellenőrzőnek megadja azt a biztonságérzetet, hogy a képviseleti jogot nem kell ellenőriznie (amennyiben megbízik az e-bélyegző kiállítójában, ami ugye kétséges, hisz a képviseleti jogot sok módon lehet elveszíteni)

Az e-személyihez 2016 v. 2017-től minősített aláírás kérhető. El kell fogadni céges aláíráskor is. Természetesen a dokumentumon a céges bejelentésnek megfelelően fel kell tüntetni a céget mint aláírót akit ez esetben a magánszemély képvisel. A képviseleti jogot lehet vitatni és ellenőrizni, de a QeS aláírások között nem lehet válogatni. 

E-bélyegző általában szervezet részére állítják ki közvetlen személyhez (általában) nem köthető. A magyar gyakorlatban azonban képi elemként a személy tanúsítványához is szokták csatolni és ezt "gondolják" üzleti aláírásnak.  De létezik sok olyan intézmény ahol csak e-bélyegzőt használnak, amikor nem szükséges annak igazolása ki állította ki az iratot.

Egyszerűen a társadalom még nincs kész erre, nem eléggé beágyazott. Kell pár év, meg normális tájékoztatás. 

Nincs ilyen hogy "üzleti" vagy "nem üzleti" aláírás.

Ez így nem igaz. A jogi megítéllése teljesen más egy "üzleti" aláírásnak, mint egy nem "üzletinek". Legkézenfekvőbb példa a késedelmi kamat számítás. Rohadtul nem mindegy, hogy kik a létrejött jogviszony jogalanyai. Technikailag oké amit írsz jogilag viszont lényegesen árnyaltabb a helyzet.

Bármi jogi hivatkozással alátámasztanád ezt a vélekedésedet? Hogy jön ide a kamatszámítás? A képviselő ír alá, ha a képviseletet jogi személy látja el, akkor annak jogi személynek képviselője ír alá. Cégszerű az aláírás attól lesz, hogy mit tekint (jelent be) a cég a cégbíróságon. Ez ellenőrizhető információ. A dokumentumnak aláíróként a céget kell feltüntetni. Az aláírás nem üzleti, hanem a dokumentum lehet üzleti magánokirat. 

A jogi személynek saját tanúsítványa kell, hogy legyen, ami nem egyenlő egy természetes személy tanúsítványával, mivel két külön személyről beszélünk. Ez pont olyan, hogy a teherfuvarozó cég alkalmazottja ritkán használja valószínűleg a saját tulajdonú gépjárművét céges fuvarra, vagy ritkán egyenlíti ki magánszámlájáról a cég fizetési kötelezettségeit.

Más a késedelmi kamat számítása, ha cégek között merül fel és más ha természetes személynél.

Mondom technikailag rendben van amit írsz, de jogilag már árnyaltabb a helyzet.

A jogi személynek saját tanúsítványa kell, hogy legyen, ami nem egyenlő egy természetes személy tanúsítványával, 

Innen sajnos nem tudjuk folytatni... Kértem valamilyen jogi alátámasztás, hisz én fent pontosan megfogalmaztam mely szabályok irányelvek és jogi formula szabályoz. Arról nem is beszélve, hogy látszólag el sem olvasod amit írok. 

Ez nem szerintem vagy nem szerintem kérdés, nézd meg a hivatkozásokat fentebb. Az, hogy kinek van igaza a legkevésbé számít. Az számítana, ha végre tényleg minden amit lehet elektronikusan és nyíltan lehetne bonyolítani. De ugye ezt a problémát maga az "asztal" is lassítja

https://hup.hu/comment/2759218#comment-2759218

"Amennyiben ugyanis a cég él a Ctv. 9.§ (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel, úgy közhiteles nyilvántartásban szerepelnek az adott cégképviselő elektronikus aláíró tanúsítványának azonosító adatai, ezzel pedig elősegíti azt, hogy a befogadó fél ellenőrizhesse, hogy az általa kézhez vett elektronikus dokumentumot valóban a cégjegyzésre jogosult írta alá. Amennyiben a bejegyzés nem történik meg, és a képviselt cég nevét az aláíró tanúsítvány sem tartalmazza (ún. szervezeti tanúsítvány esetén a cégképviselő neve mellett a cég neve is feltüntetésre kerül a tanúsítványban, a képviseleti jogot a bizalmi szolgáltató ellenőrzi), a befogadó fél további igazolást kérhet az aláírás hitelességének igazolására (hasonlóan a papíralapú aláírásmintához, amely alapján a kézi aláírások összehasonlíthatók)."

Köszi a cikket! Erre próbáltam utalni, hogy az érvényesség csak az egyik kritérium, aminek meg kell felelni.

Ez it téves értelmezése a jognak. A mondat második fele igaz az első nem. A minősített tanúsítvány szolgáltató azt tanúsítja ilyenkor (hibás technikai terminológia egyébként it), hogy Gipsz Jakab adatai aki a tanúsítvánnyal rendelkezik "ez és ez", ekkor írja alá és a tanúsítvány a a cég képviseletének birtokában került kiadásra.  Azonban a cég képviseleti jogát sok minden érintheti ami akár ideiglenesen vagy végérvényesen megszünteti a képviselet jogot. Azaz a cég képviseletének igazolása _bármikor_ kérhető. Az hogy akkor nem kérhető ha ez tanúsítva van azt te kalkulálod bele ebbe a képbe.

Egyébiránt ugye itt arról van szó, hogy a tanúsítványt magát is be lehet jegyezni, ezzel egyértelműsítve a kapcsolatot. Mivel a cégbíróságon kívül ilyen utólagos döntést/ előre igazolást más nem hozhat ezért annak ha bejegyzed a cégbíróságon a saját aláírásod, akkor azt magából a cégbírósági információból visszaigazolhatónak kell lenni. Míg más esetben azt kell igazolnod, hogy az elektronikus aláíró személy megegyezik a cégbíróságnál a képviseletre bejegyzett személlyel (illetve annak adataival).

(Elárulom, több éve használok nem magyar eIDAS szolgáltató által tanúsított aláírást mind Magyarországon, mind az EU-ban jó tapasztalataim vannak. Persze néha el kell magyarázni a jogot a szemben lévő félnek, és ez esetenként több idő mint úgy eljárni ahogy a szemben lévő fél szeretné, de erőfeszítés nélkül nem haladnánk előre)

sot, a nevet is ugyanazt irom le....

És nem írsz mást, csak a nevet?

Néhány évtizeddel ezelőtt alapítottam egy magyar céget. Ott nekem azt mondta valaki (már nem emlékszem, hogy a könyvelő, az ügyvéd, vagy esetleg valami APEH-es tisztviselő), hogy amikor cégszerűen írok alá, akkor a nevemet ugye ugyanúgy írom, mint magánemberként, de vagy a cég nevét és pár egyéb adatát tartalmazó bélyegzővel nyomok fölé egyet, vagy ha nincs bélyegző nálam, akkor egyszerűen (bár lehet, hogy csupa nagybetű volt) a cég nevét az aláírás fölé oda kellett írjam.

Valami olyasmi rémlik, hogy úgy kell cégszerűen aláírni, ahogy valahol (cégbíróságon?) a cégszerű aláírás mintáját megadtam. Gondolom ezt a cég alapításakor kellett megtenni, bizonyára az ügyvéd mondta, hogy na, gee, akkor itt írd alá aztán bélyegezzél egyet föléje.

Ilyesmi manapság nincs már, vagy 2x éve se kellett volna, csak valaki félrevezetett?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A cégszerű aláírás követelménye, hogy felismerhető legyen, hogy az aláírást a cég képviselőjeként teszed. Ez attól függ hogy van fogalmazva a "papír" és mi van az aláírások helyén. Azaz ha más módon nem derül ze ki akkor oda kell írnod a cég nevét a neved alá/le kell pecsételned. Ez akkor is követelmény ha magánszemélyként a tanúsítvány be van jelentve a cégbíróságon az adott céghez. 

i fix you: semmit nem írtam a bélyegzőről, semmi olyan igény nincs, hogy létezzen. Olvasd el még egyszer amit írtam. Felismerhetőnek kell lennie, hogy a cég képviseletében teszed az aláírást.

A kedvedért: ha oda van írva "wpeople" "XY kft", ha aláírod akkor a cég képviseletében tetted (cégszerű), ha nincs ott (papír alapú dokumentum esetén) akár oda is írhatod (bélyegző nem kötelező). Ha nincs ott, és nem egyértelmű, akkor az nem jelent teljes bizonyító erőt (kétségbe vonható, ami nem azt jelenti, nem érvényes persze). Nem papíros megoldásnál jó a kép elemű e-seal, vagy a dokumentumba ágyazás (látható formában) aláírás előtt. Ezek akkor is kellenek ha a tanúsítvány amivel aláírsz be van jelentve a cégbíróságon. 

Ennek alternatívája a dokumentum szövegezés, ami így kezdődik: "Alulírott XY mint a ZK kft képviselője (továbbiakban 'Szerződő fél'" vagy valami hasonló, és az aláírás helyén az áll: Szerződő fél. Nem kell semmiféle cégnév, mert a dokumentumból kiderül. Negatív ellenpélda: dokumentum több részletű, aminek (banki eljárás) egyik részében mint szerződő fél írsz alá cégként, és ennek a dokumentumnak a része a készfizető kezes nyilatkozat, amit esetleg magánszemélyként írsz alá. Ilyenkor azon a pontokon a megfelelő aláírás megjelenítésnek lennie.  (csak példa)

de ugye erezzuk hogy ez csak jogi csur-csavaras: a pecset nem azonosit teged (azt mas is odanyomhatta), csak az alairas. csak azt hogy most cegszeruen kell venni vagy nem a firkalmanyt. ha technikailag akarnak ugyanezt egy digsign-el, akkor a signoba beleirod hogy "na ezt most a kft neveben signalom", es az egeszre rakerul a krix-krax. de mi tudjuk hogy ez csak technikailag ugyazt, jogilag meg. mert a jogalkoto nemertett hozza :/

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!