Melyik disztrót válasszam?

Linux-haladó

Sziasztok!

Jelenleg ubuntut használok. Egyre vackabb, és amúgy sem tetszik. Korábban használtam frugalware-t, mint-et és slackware-t.
Mit ajánlotok most, mi az ami egyszerűen használható, széles körűen támogatott és gyakran frissített?

Amire használom:
 - Virtuális gép - munkára,
 - Filmezés projektorral (optoma)
 - Hétköznapi otthoni használat (zene, doksik...)

Ubuntuból elegem lett. pl most azért mert a VGA kártyám csak waylanddal megy, ami egy (nekem) használhatatlan izé.

 

Nem rossz disztró, most is ezt használom. Annak idején ez váltotta ki a KDE-t amihez a gépem már túl gyenge volt. Két hátránya van:

1. Ubuntu LTE-re alapul, a csomagok elavultak tudnak lenni

2. Nem lehet upgradelni, ha egy újabb verzió jelenik meg reinstall. Talán most hogy lett új gépem emiatt fogok visszatérni Arch-ra vagy valamilyen más rolling releasre.

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

Én is ajánlom a Manjaro-t. Igaz én Archot használok, de ugyanaz az ág. Mindenképp próbáld ki, mert sok kockázata nincs, és
1) tényleg nem rossz
2) Ubuntunál szinte bármi jobb, így rosszabb ez se lehet

Egyébként az Ubuntu-vonal sem katasztrofális, a titka annyi, hogy lehetőleg nem a stock, Gnome-os, Snap-pal teleerőltetett, „sima” (nem göcsörtös, hanem fő kiadású) Ubuntut kell használni, hanem valamelyik variánsát, Xubuntu, Mint, PopOS, Elementary, stb.. De az Arch-vonalat a Manjaro-val, ArcoLinux-szal mindenképp jobban ajánlom, mert full rollingok, és frissek is, meg ami nincs benne a tárolókban, az az AUR-ból elérhető, így sose leszel Snapra, Flatpakre, AppImage-re, meg hasonlóra szorulva.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Sokáig Ubuntu vonal után egyszer a Manjaro-val is tettem próbát, felraktam fő rendszerként. Aztán egy idő után elegem lett abból hogy sok programot AUR-ból kell levadászni, amiknek sok esetben a telepítés végeredménye inkább hiba csomagok gyűjteménye lett, nem használható program. Sok esetben ott volt, elvileg telepíthető, csak éppen nem futott le a telepítés mindenféle hibák miatt. Nem volt kedvem, időm bele menni a bizonytalan eredményű javítások kiderítésébe, megoldásába. Úgyhogy vissza Linux Mint-re és sokáig nyugi volt, kevés probléma. Most éppen Ubuntu 21.04 és szintén probléma mentes nálam. Települ hibák nélkül ami nekem kell, ami alapból nincs benne az is letölthető, DEB-ből telepíthető, vagy repókból beilleszthető. Összességében nálam sokkal kevesebb telepítési probléma adódott Ubuntu, Mint vonalon mint a Manjaro időszakban.

Szerintem nagyon ritka, ha egy csomag nem fordul le AUR-ból. Akkor is általában az adott AUR csomag oldalán írják alul a hozzászólásoknál, hogy mi a megoldás, milyen függőség, hiányzó fájl, javított scriptsor kell neki, vagy néha csak annyi a megoldás, hogy egy másik, még újabb AUR-csomagot kell helyette feltenni, ami aktívan gondozva van. De cserébe nincs PPA-kkal vergődés, mindenből a legfrissebb verziók lesznek, full rolling, sokkal inkább mint az Ubuntu akármikor.

Ráaádul nem is minden AUR csomag forráskódból forgatós, vannak binárisok is, nem csak fontból, hanem szoftverből is.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Az AUR-nak az az előnye hogy a normál csomagkezelővel együtt lehet kezelni.

Azaz a 'yay lofa' parancs felrakja a lofa csomagot akkor is ha rendes csomagkezelőben van, de akkor is ha aur -ban.

A ppa-nál nem úgy van hogy kézzel kell felmatyizni minden ppa tárolót a sources.list -be? Mert az elég kényelmetlen.

Plusz az aurhoz van egy rendes infrastruktúra (pl. minden csomaghoz git history).

Szóval érzésre az integráció a rendes csomagkezelővel szinte tökéletes, nem kell kézzel utánahegeszteni semmit, és az alá adott infra is növeli a bizalmat.

Nem out of the box, de van ehhez is progi: https://ubunlog.com/en/y-ppa-manager-ubuntu/

Ugyanugy arch-on sem out of the box az aur tamogatas, pacman nem kezeli siman csomagnev alapjan, vagy masik programot/wrappert hasznalsz (en pl trizen-t, te yay-t). Az out of the box megoldas arch-on is git clone, utana makepkg && makepkg -i, vagy pacman -U.
ppa-knal elegge vegyes, ha jol tudom, akkor launchpadon levo ppa-knal bazaar-ban van a history.

Masok az aranyok, ubuntunal inkabb az alap repoban van tobb csomag (erzesre), es kevesbe kell kulso tarolokra tamaszkodni, es azok osszevissza vannak, arch eseten az AUR egy egyseges hely a metadatanak, de ott is sokszor kulso URL-rol toltogeti a kodot.

Fedorán ezt úgy oldották meg, hogy az rpmfusion.org-on van egy - illetve a free és nonfree jogi hülyeségek miatt két - rpm csomag, ami tartalmazza a dnf configot hozzá, azaz lényegében ez az rpm csomag tartalmazza a source list-et. Ha ezt feltette az ember, onnantól kezdve dnf-fel megy a telepítés, frissítés, minden, mintha az a standard repóban volna.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nekem a waylanddel az a gondom, hogy nem talaltam olyan minimal desktopot, amin a programok is rendesen mukodnek (sway tiling wm-et pl a slack viselte rosszul, openbox jellegu meg nem tudom most hol tart. gnome-ot hagyjuk, kde/plasma meg amikor utoljara probaltam megduplazta a szutyok electron appok eroforrasigenyet, es nem volt kedvem debuggolni).

Eddig amit használtam otthon:

Ubuntu->LMDE->Manjaro

Ubuntuinál az UNITY-s váltás után költöztem, használhatatlan lassú volt az első félévben. LMDE2-nél meg valahogy belassult a fejlesztés, utána telepítettem Manjarot.

Kb 3 éve használok Manjaro-t XFCE T420-as laptopon, most kezdem érezni hogy elszállt a gép felett az idő. Rolling distro, nekem bejött, ha rendszeresen frissíted nincs vele baj (az első telepítést használom most is). Orphan-ok eltávolításával érdemes figyelni, mit visz még magával. Egy másik Manjaro amit frissítettem hullott össze a Cinnamon, de az nem volt kb 1 éve frissítve. Kb 1 órás netes hibaelhárítás után lefrissítettem aktuálisra. AUR-ban minden megvan ami nincs az alap csomagok közt.

Negatívumok:

-nincs hangerő balance lock
-DisplayPort valamiért nem megy az nVidiás csodával
-Orphan kezelés nem mindig megbízható
-TeamViewer üsszeakadt a taskbarral, ezért AnyDesk-et használok

Amit még érdemes lehet megnézned: Garuda Linux, openSUSE Tumbleweed, LinuxMint vagy LMDE ha Debian vonalon szeretnél mozogni (Cinnamon-nal)

https://itsfoss.com/tag/linux-distro-review/

Ezeket, amiket írtál, azok egy része DE-függőnek tűnik vagy user errornak. Nálam Arch alatt pl. simán van hangerő balance lock, bármilyen pulseaudio-s mixerben (még Pulseadio, és most PipeWire alatt is, többféle grafikus felülettel). NV-m viszont nincs, azt tudatosan kerülöm. Csakis AMD vagy Intel GPU.

Amúgy ja, a régi ThinkPad-ek azért mutatják a korosodás jeleit. Ótvar kijelző, SATA3/USB3 sincs mindegyiken, lassú HDMI/DP port, elöregedett iGPU, prociban egyre kevesebb a 2 mag, stb..

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Voidot nem ajánlom. Nem lenne pedig amúgy rossz, de a tárolóiban elég kevés csomag érhető el, és nincs hozzá külső tárolós megoldás, mint Ubuntu-vonalon a PPA-k, vagy Arch-vonalon az AUR. Van ugyan xbsp-src, de az is olyan, mint halottnak a csók, vagy lefordul belőle a cucc, vagy nem. Plusz mirrorokból is kevés van, és azok relatíve lassúak. Kár érte, mert nem lenne pedig rossz, de nagyon kicsi disztró, kevés erőforrással és felhasználóval mögötte. Pedig az runit initrendszerekük még tetszett is, de kb. fél év teszthasználat után visszaváltottam inkább Archra.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ja, virtuális gépre jó. De itt arról van szó, hogy fő gépre, fő rendszernek, daily driverként, ahhoz kevés csomag van a tárolóiban. Ha ezt nem teljesíti, akkor teljesen mindegy, hogy a többi része mennyire lenne jó. Mint mondtam, amúgy nem lenne rossz disztró, de ahhoz ki kéne nője magát.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Állandóan neki-nekifutok, aztán időhiányban feladom. De minden egyes kísérletnél egyre messzebb jutok vele. Egyszer majd átállok rá. Jelenleg mostanában annyira elcseszett időszakot élek, hogy még az Arch-ot frissíteni sincs nagyon időm, nem hogy Gentoo alatt órákat pörgettyűzni a forráskódot. Pedig félig a Gentoo kedvéért fejlesztettem gépet is. Szóval meglesz az, csak nem a közeljövőben.

De az is igaz, hogy nálam nem a Gentoo, mint disztró a fő gond, hanem a minimalizmus. Egy genkernellel, KDE-vel, Gnome-mal, systemd-vel már elsőre feltelepítettem volna, de az az értelmét öli meg, annyi erővel az ember felrakhat egy mainstream disztrót is. Minimalistán már nehezebb feltenni, GRUB helyett EFI stub boot (ez megvan), nagyon sovány kernel (amihez csak a gépedben lévő hardverekhez vannak driverek és feature-ök, teljesen sallangmentesen, ezzel van problémám rendesen), systemd helyett OpenRC (ez megvolt), full DE helyett nagyon sovány WM (SwayWM meg dwm), Pulseadio helyett akkor még apulse (ez megvolt), stb.. Tehát egy szinten túl már a minimializmus nehéz, nem csak Gentoo-nál, de pl. Alpine-nál is.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

2014-2020 között használtam Ubuntut desktopon, most nagyjából egy éve Manjaro-t. 

Manjaro hátrányai eddigi tapasztalataim alapján legjobban abban mutatkoznak meg, hogy minden program a legújabb és ezek egymással vagy össze tudnak működni vagy nem. Például Gnome-os verziót használok, a Gnome-ot folyamatosan fejlesztik, mellette használom az Unite extensiont, amit Arch-os ember fejleszt, jelenleg néhány padding elcsúszva van a fenti bar-on, jobb oldalt az ikonoknál. Ami nekem hiányzik még az a BTF-es kernel, ez Ubuntuban 21.04 óta már van. Még egy ami eszembe jutott, hogy valamiért a manjaro mellé rakott inteles microcode nem tölt be, így pár indítás után egy néma black-screen fogadott. Körülnézve ez nem egy elterjedt probléma, 1-2 fórumbejegyzést találtam róla, sikerült is megoldani hamar, de megemlítem mert Ubuntunál nem volt ilyen. Nvidia GPU-val inkább nem szivatom magam, épp elég volt Ubuntu lottózni mikor tölt be kernel frissítés után és mikor nem, AMD GPU-val semmi bajom nem volt kb. 4 év alatt a linuxba default beépített AMD-s driverrel.

Waylandot nem használok, nem tudom a GPU-d működne-e itt nélküle, inteles integrált GPU-val megy minden. 

( n4buk0d0n0z0r | 2021. 05. 06., cs – 18:39 )

Szerkesztve: 2021. 05. 06., cs – 18:40

blackPanther OS :)

Állítólag a legjobb disztró, "független" tesztekkel bizonyították a fejlesztők, marketingesek... :)

Még a DJSZA-t is érdemes lehet kipróbálni. Úgy tudom Mint alapú, csak pár képet meg asztali ikont "magyarítottak" benne.

A Frugalware-t én is használtam korábban, nagyon tetszett csak már nem fejlesztik olyan aktívan mint régen + sok bug van benne és olyan csomagok hiányoznak amik nekem fontosak.A repoman meg vagy működik vagy nem. :(

( YleGreg | 2021. 05. 06., cs – 22:55 )

Qubes-OS

Es nem kell aggodnod tobbet amikor a heti hirekben megjelenik hogy most eppen mi volt az a zero day ami kiderult a kedvenc bongeszodrol. Nem erdekel mennyire lukas a bongeszo vagy az oprendszer. Amig a XEN kemeny, addig en nyugodtan alszok. :-)

( kmm | 2021. 05. 07., p – 08:15 )

Köszönöm!

Manjarot fogom föltenni :)

( dlaszlo | 2021. 05. 08., szo – 23:25 )

Én az Arch linuxot kezdtem el használni, nagyon meg vagyok vele elégedve.

( oszfer | 2021. 05. 10., h – 11:19 )

OpenSUSE Leap : az asztali gépemen ezt használom jó ideje (most 15.2-es fut). Stabil, jól összerakott disztró, minden működik és a csomagválasztéka is teljes. Stabilitásban a  CentOS 8 szintje - azt is ajánlottam volna, de ott az IBM/Redhat kihúzta a talajt. 

( ShonoSF | 2021. 05. 10., h – 13:24 )

Kicsit meglep, hogy a Debian nem került szóba. Az említett feladatokra beton stabil és egyszerű, mentes az ubuntu féle vadhajtásoktól (ennek minden előnyével és hátrányával)

En total Debain ellenes voltam, mert RedHat, Fedora, CentOS vonalon nottem fel, de az elmult 8 evben Debian volt a kezem alatt es durvan megszerettem. Talan az egyetlen dolog, amit fel tudok roni a Debiannak, az a halozati route makeszolas. ( up route add -net... route del net)

Ezt total elegansan megoldottak a CentOS-ben, Debian-ban meg egy kazal extra sor kell.
Ez persze csak akkor kinos, hogy ha tobb halot kezel az ember egyszerre, amugy lehet hogy nem is talalkozol ezzel a dologgal.

Ha valtanom kell egyszer CentOS-rol, akkor Debian lesz, mert ez bizonyitott a cegnel, ahol most vagyok, kb nulla megallas van, barmely Debian-os gepet nezem. (es ugye a CentOS kb most lesz cluster fucked az IBM-tol)

Ubuntu egy vicc kategoria, tipiko BT-s cucc.
Debian +10 szavazat, ha lehet.

Amugy meg FreeBSD, de oda kell egy adag extra ido, mert lehet mindent forgatni.

Az Ubuntu/Debian vonalat nem szeretem, de végül is nem élhetetetlenek. Még az Ubuntu sem szörnyű, csak nem a Gnome Snapuntu főkiadást kell használni belőle, hanem valami másik DE-s változatot, vagy még jobb minimum netinstallból húzni, és csak azt feltenni, ami az embernek kell, pl. minimalistább WM, saját toolokkal. Debian ugyanez, ott is jobb minimal netinstallból építkezni, meg nem szabad elfelejteni a nonfree tárolót engedélyezni és a szükséges firmware-eket feltenni. Akit nem zavarnak a régi csomagverziók, akár Devuannal is próbálkozhat, de azt átlag usernek nem ajánlom.

Nekem csakis Arch (már 5+ éve bizonyított számos gépen desktopként, számos felülettel és workflow-val), de csak addig, amíg át nem sikerül állni Gentoo-ra. Esetleg B terv a Debian, ha olyan helyre költöznék, ahol nagyon fos a net, és nem akarnám, hogy állandóan sok csomag frissüljön. C terv meg a FreeBSD, ha a Linux beleállna a földbe, de az jelen állapotában nem használható, se AMD GPU-khoz nincs támogatás, egy csomó hardverhez, egy csomó alkalmazás nem megy rajta, Steam, Wine, meg még sok hasonló, így általános desktopnak én nem erőltetném, ha nem muszáj. Egy biztos: Windowsra sose megyek vissza, hacsak nem fizetik meg nagyon vaskosan.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( morzsa | 2021. 05. 11., k – 09:28 )

+1 ArchLinux, illetve én EndeavourOS-t használok pár hónapja KDE-vel, minden rendben vele (hibrid nvidia-intel gaming laptop). Sokkal jobb nekem mint a SuSE, ubuntu, még Manjaro-nál is!

( uid_16313 | 2021. 05. 14., p – 21:32 )

Jelenleg Windows 10-et használok :) jogtiszta, stabil, minden fut alatta ami kell, amennyire lehetett lebutítottam. Egy linux sem tudja ezt a desktop érzést, és nem azért mert a Windows 10 jó, hanem azért, mert a linux-ok ezen a frontos szimplán szarabbak. Sajnálatos, de ez van. Ez látszik az ilyen topic-okból is: mindenki mást ajánl, de valójában egyik distro sem jó.

A múltkor beüzemeltem egy új 5 milliós Mac Pro-t. Nem gyenge vas. Kb. 2 óra volt az aktuális minden frissítés mire felment, 3 újraindítással együtt. És még akkor jöttek rá a programok. A kb. 250.000 Ft-os otthoni gépemen Ubuntu-val mindez kb. fél óra, egy újraindítással.

Ez látszik az ilyen topic-okból is: mindenki mást ajánl, de valójában egyik distro sem jó

Persze, hogy mindenki mást ajánl, mert a mindennapi használatra szánt optimális distró mindenkinek más, pontosan úgy, ahogy mindenki szerint máshogy néz ki az optimális nő. Egyedül a Windows olyan hülye, hogy rám akarja erőltetni a lapos fröccsöntött fap1náját, miközben én a mosolygós dús kebleket kedvelem.

Nem vagyunk egyformák. A Windows még a szerver vonalra is touch használatra optimalizált felületet rakott, szóval hagy ne én legyek az ízlésrokkant, nekem a Qubes-OS és a KDE abszolúte favorit, az úgy jó ahogy van. Nekem.

Én most épp meló (és játék miatt) szintén Windows 10 alatt vagyok többnyire, a GUI semmivel se jobb, mint bármelyik Linux disztribúció esetén, sőt, általában hiányt érzek, amikor előveszem a KDE után, bár végre van már virtuális desktop támogatás, csak még szar és lassú sokszor. Amiben viszont sokkal jobb, az a laptop és a környezetem minden hardverének megfelelő és működő támogatása és az, hogy vannak rá olyan szoftverek, amelyeknek nincs jó alternatívája, kompromisszumokkal teli a használatuk és/vagy egyáltalán nem is működnek Linux alatt.

Amióta van Docker, Terminal, WSL2, WSLg és natív LUKS támogatás, azóta egyre kevésbé látom szükségét, hogy a natív Linux induljon, de a KDE-re szemrebbenés nélkül elcserélném a GUI-t bármikor...

https://iotguru.cloud

Azért a Windows adta nálad eddig a legjobb desktop érzést, mert 1) azt szoktad meg az évtizedek alatt, 2) a linuxokat is Windows módjára próbáltad használni, windowsos logikával, és úgy az bizonyosodott be, hogy a Windows tud a legjobban Windows módjára működni, ami nem meglepő. Igazából viszont a Linux jobb lenne, ha megtanulnád azt Linux módjára használni lehetőleg. Ugyanis a Linuxnak nem az a lényege, hogy Windows helyett valami más nevű meg más témájú OS legyen a gépen, ami a Windowsnak klónja, hanem hogy az egész workflow-d is megváltozik, ahogy a gépet használod. Az egésznek a filozófiája tér el Linux esetén, és erre egész más mindset-et kell kialakítani, amihez leginkább az ember szemléletének kell megváltoznia. Meg ahogy írod: hardvert is meg kell tanulni venni. Pl. én szándékosan kerülöm az NV GPU-kat. Pedig lehet több fps-t kapnék, kedvezőbb fogyasztással, de nekem pár fps-nél meg W/Celsiusnál fontosabb, hogy rendes drivertámogatás legyen hozzá, ne kelljen zárt forráskódú driverekkel szenvedni, stb.. Sok minden csak előrelátás kérdése.

Aki egyébként meglátta a Linux előnyeit (jobban takarékoskodik a hardvererőforrásokkal, gyorsabb fájlkezelés, nuku malware-ek, kevesebb szutyok/kémalkalmazás, nagyobb testreszabhatóság, nagyobb kontrollod van a saját rendszered felett), az sose tér vissza Windowsra önszántából. Soha. Sok év linuxozás után meg fordítva érez az ember, Windows elé nem tud leülni, mert szimplán szarabb, kényelmetlen lesz.

A másik hiba, amit sokan elkövetnek, hogy a Linuxot az Ubuntuval gondolják egyenlőnek, mikor pedig sokkal több. Annyi más disztró, grafikus felület, WM, stb. van, annyiféle filozófiával, hogy aki csak Ubuntut meg 1-2 hasonló Gnome, KDE, stb. disztrót próbált eddig csak ki, hogy a legjavát még ki sem próbálta.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Szerintem nagyon igaz amit leírtál. Azt látom felhasználó szinten mindenfelé hogy a megszokás az ami elsősorban mindent visz. Hiába mutatom én meg valahol hogy van ilyen program is amivel azt a feladatot legalább ugyanolyan jól meg lehet oldani, csak éppen ingyen és platform függetlenül. Vagy hiába beszélek róla hogy van rendszer ami szerintem itt és itt logikusabban és kevesebb hibával és biztonságosabban működik. A vége az esetek többségénél úgyis az lesz hogy azért marad ami van mert már nagyon meg van szokva. És az emberek többsége nem szereti a kihívásokat, az újra tanulást, újra megszokást. Minél idősebbek az emberek annál kevésbé. Tisztelet a ritkább kivételeknek.
Úgyhogy ezt a melyik rendszer kérdéskört sokkal inkább emberi tulajdonságok jellemzik mint a rendszerek éppen aktuális és amúgy meg folyamatosan változó képességei. Néha van hogy anyagi korlátok is.

Amúgy meg lehet annak a legjobb akinek mondjuk van egy jó erős Mac Pro gépe és azon mindegyik létező desktop rendszert akár egy időben is tudja használni és akarja is használni. Plusz még mellette ha kell ott van egy játékgép is. Nem kell ezen vitázni, kompromisszumokat kötni, csak az egyik fajtát megszokni és azon agyalni melyik lehet ennél a még jobb stb. Már csak sok-sok pénz és szabadidő kellene ehhez a fajta kompromisszum mentes minden bele megoldáshoz.

( Addam2 | 2021. 05. 16., v – 12:34 )

Linux Mint? Ubuntu sok hülyesége nincs benne, de akár a Debian alapút is kipróbálhatod.

A Synaptic mindig is bugos volt, az is igaz, hogy a többi grafikus szoftvercenter se jobb. Tényleg csak kezdőknek szoktam ajánlani, akik még nem merik használni a terminált, meg nem ismerik a linuxos csomagválasztékot, hogy milyen alkalmazásokat lehet telepíteni. Nekik segítség a kezdeti időkben, egyébként kerülendő.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nem is tudtam, hogy fejlesztik még. Az utolsó, főoldalukon közzétett 3-as főverzió már 7 éves, ősrégi csomagokkal, a distrowatch azt írja róla, hogy discontinued. Kicsit nekem ez az UHU a senki földjének tűnt mindig is. Magyar, meg nyilván normálisabb, mint a BP, de sokat nem ad hozzá, hogy magyar, és mivel kis disztró, kevés fejlesztő, kevés csomag, kicsi támogatottság, ritkán frissül, elég merész választás. Ősrégi hardverre lenne oké, amin a modern bloat túl sok, de ahhoz meg nem elég sovány a Gnome3, KDE4, Xfce4 asztali környezetivel (plusz systemd), akkor inkább Debian, MX, AntiX, Sparky Linux, Devuan, Artix, Arch/Arch32 egy IceWM, Openbox, bspwm, i3 szintű ablakkezelővel, esetleg Trinity, LXDE szintű asztali környezettel jobban megy, és épp úgy elérhető magyarul, meg magyar nyelvi csomagokkal egyes szoftverekhez. Slackware meg ugyanaz pepitában, mint a UHU, Gentoo-t meg nem jó pörgettyűzni túl gyenge hardveren.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( mraacz | 2021. 07. 10., szo – 22:45 )

Linux Mint Debbie 4 Cinnamon - korrekt Debian, jó kinézettel és a Mint összes előnyével.

( Vad | 2021. 07. 11., v – 06:14 )

 

Van egy kis csapat akik a szivükön viselik az UHU sorsát. Pl mostanában adták ku az UBK5. verziót, igaz néhány napja nem letölthető. Az UBK4. verziót március óta használom KDE asztallal és mondhatom, nagyon stabil a rendszer és folyamatosan frissül, igaz a Discover által. Minden még van ami kell.

Nagy bP fan voltam de az UHU, az UHU Baráti Kör által fejlesztett verziója eltérített a bP használatától.

Érdemes egy próbát tenni egy telepítés el. Igaz alapból Mate deskoppal adták ki de a telepítés után bármelyik asztal felrakható. Telepíthető offline és online. Az online valamiért lassú de az offline szinte pillanatok kérdése. Én EFI módban, titkosítva, btrfs fájlrendszert választva raktam fel.

Tökéletes! 

 

T

( lcsaszar v | 2021. 07. 11., v – 16:53 )

AntiX Debian alapú, egyelőre ismerkedek vele, jónak tűnik.

Ja, az teljesen jó, főleg gyenge gépre. Olyan ősi hardveren is egész jól fut, amin nem hogy a Win7, de már az XP is köhögött. De szerintem modern gépre is megéri ez a pehelysúlyúság, mert gyorsabb, mint a bloatabb megoldások. Hiába is van ugyan az embernek sok magja, sok giga RAM-ja, és fut kellően jól egy bloat, 1 giga idle RAM fogyasztású, full DE rendszer, és bootol 5-10 mp. alatt, egy soványabb rendszer, mint az AntiX, MX, Sparky, Arch32, stb. egy IceWM, JWM, Openbox, stb. kaliberű összeállításban, és hasonlóan sovány alkalmazásokkal meg kb 2-3 mp.. Ehhez a jóhoz meg könnyű hozzászokni, és nem csak a bootidő lesz gyorsabb, hanem a leállási idő, egyes progik indulási és bezárási ideje is azonnali lesz, frissítés is gyorsabb sovány rendszeren. Egyszerűen száguldás van, nincs mikrolag.

De épp ezért nehéz disztrót ajánlani. Mert ahány user, annyiféle gépen futtatja, annyifelé emberi háttér, annyi féle workflow, annyi változó, hogy nem lehet egy ideális megoldást javasolni, mert függeni fog az adott hardvertől, felhasználó ismereteitől, hajlandóságától, múltjától, hozzáállásától. Eleve az az ajánlósdi kezdőknék jön elő, akik főleg Windowsról váltanak, náluk általában közepes/jobb hardvert feltételezve valami nagy, maisntream disztrót szoktam ajánlani, amihez sok csomag van, jó támogatottság, sok leírás, nagy felhasználói tábor, és komplett, full DE-vel jönnek, minden előtelepítve, GUI-ra kivezetve, GPU driver NV-hoz is megoldva, minden fw-csomag mellékelve, hogy minél jobb legyen az első benyomás, minél több minden működjön out of the box. Még akkor is, ha bloatabb, meg sok felesleges dolog van benne mellékelve. Kezdésnek jobb ilyennel kezdeni, mint egy AntiX-szal vagy hasonlóval.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ez azért nem gond, mert aki nem kezdő Linuxban, az egy idő után rájön, hogy nem kell semmilyen disztrót találni, meg disztrók között hoppolni. Fogni kell egy nagy, széles körű támogatottsággal rendelkezőt, azt minimál netinstallal feltenni, hogy ne legyen fent sok extra szemét, és azt bekonfigolni a saját igényei szerint, saját WM, saját minden, saját rendszerkomponensek, innentől kicsit olyan, mintha az ember a saját disztróját építené. Akkor lesz számára pont jó. Pont ez a lényege a Linuxnak, hogy nem kell multikra várni, mire termékként, előkonfigolva, az ő ízlésüket rádtolva kihoznak valamit. Windowsnál és MacOS-nél kénytelen az ember így tenni, mert ki van szolgáltatva, de Linuxnál nincs.

Olyat, ami pont jó lenne, mindent vinne out of the box, olyat úgyse fog senki találni, nem csak disztróban, egyéb OS-ben sem. Pont ez a baj, ha valahol egységsugarú felhasználói tömegre fejlesztenek, hogy igazából senkinek nem lesz pont jó.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Erre szerintem a legtöbb embernek sem ideje, sem képességei nincsenek. 

A desktop PC, laptop, stb. egyre inkább munkaeszközzé válik, a szórakoztatóipari szerepüket átveszik a mobileszközök. Minden szempontból "pont jó" fűnyírót sem gyártanak, ezért a többség megelégszik az "elég jó"-val, és csak egy marginális kisebbség áll neki saját fűnyírót barkácsolni alkatrészekből. 

Hát ha valakinek arra van ideje, hogy Windowst telepítsen, frissítgessen, újraindítgasson, az szenvedjen is  vele kedvére. Egy normális disztró bármilyen gépen fenn van egy negyedóra alatt karmolásból és a beállítása is legfeljebb másik negyedóra, abban már benne van a mentésből a levelezés, a régi virtuális gépek áthozatala,  és szívnek kedves egyedi alkalmazások telepítése is. Onnantól felejtős minden a disztróval kapcsolatban és a gép valóban munkaeszközzé válik ahelyett, hogy üzengetne, magától újraindulna és időközönként órákra magába fordulna valamilyen egyébként nem tisztán definiált okból.

Hát ha valakinek arra van ideje, hogy Windowst telepítsen, frissítgessen, újraindítgasson, az szenvedjen is  vele kedvére.

Az esetek jelentős részében, ha megveszed a gépet, csak meg kell nyomni a bekapcsoló gombot, és ott van a Windows, feltelepítve. MacOS-nél még gombot sem kell nyomni, elég kivenni a gépet a dobozból, és felnyitni a kijelzőjét. Mind a windows-os céges asztali gép, mind a saját Macbook szépen frissíti magát, nem kell hozzá semmilyen interakció. Újraindítani a Macbookot csak néhány havonta szoktam, a céges gépet meg a policy újraindíttatja néhány hetente.

Ha szerinted ez nagyobb szenvedés, mint a "bekonfigolni a saját igényei szerint, saját WM, saját minden, saját rendszerkomponensek", akkor szerintem nem ugyanazt a filmet nézzük. :)

szerk: meg azt sem hiszem el, hogy ez 2x15 perc alatt megvan. Nem mintha számítana, hiszen az átlag user sem Windows-t nem akar telepíteni, sem Linuxot.

Az esetek jelentős részében, ha megveszed a gépet, csak meg kell nyomni a bekapcsoló gombot, és ott van a Windows, feltelepítve.

Nekem még nem volt olyan új Windowsos géphez szerencsém, ami ne szüttyögött volna el bekapcsolás után órákat (mostanában a W10 napokat is, ezt nevezzük fejlődésnek) az előtelepített állapotából, de elismerem, hogy lehet olyan, akinek más a tapasztalata sőt, olyan is lehet, akinek a W10 állandó frissítgetése, önálló akciói, újraindulásai észrevehetetlenek. Ezzel szemben semmit nem kellett eddig egyetlen LMDE telepítéskor konfigolnom - a mentés visszaállításán kívül. 

És igen, egy Mint, egy LMDE, egy elementary OS vagy akár egy Debian telepítése sem tart tovább 15 percnél.  Szerintem a modern Linux disztrók évek óta állva hagyták maguk mögött a Windows 10-et, hardver kompatibilitásban, kezelhetőségben, megjelenésben, skálázhatóságban de még a maga módján egy Linux disztró még robosztusabb is lett, mint amilyen a Windows 10. Röhejes, de tényleg így van.

A két platform közötti különbség korábban üzlet vagy gusztus kérdése is lehetett - mára a verseny szerintem eldőlt, a kevésbé ismert, kevésbé propagált, rosszabb publicitású de összességében jobb költség/teljesítmény arányú, egyszerűbben kezelhető és megbízhatóbb Linux javára. Más tapasztalatok, kivételek persze lehetnek.

Nekem még nem volt olyan új Windowsos géphez szerencsém, ami ne szüttyögött volna el bekapcsolás után órákat

Szinte biztos vagyok benne, hogy túlzol.

És igen, egy Mint, egy LMDE, egy elementary OS vagy akár egy Debian telepítése sem tart tovább 15 percnél.

Szerintem sem, mondjuk nem is állítottam ilyet. A szál onnan indult, hogy az átlag user akar-e kvázi saját distro-t összelegózni.

Szerintem a modern Linux disztrók évek óta állva hagyták maguk mögött a Windows 10-et, hardver kompatibilitásban

Szerintem nem. 

a verseny szerintem eldőlt, a kevésbé ismert, kevésbé propagált, rosszabb publicitású de összességében jobb költség/teljesítmény arányú, egyszerűbben kezelhető és megbízhatóbb Linux javára

Pontosan milyen versenyszámban? Market share? Profit? Adott platformra elérhető alkalmazások száma? Vagy a játékoké? Adott OS-hez értő rendszergazdák munkaerőpiacának mérete?

Szerintem abban a versenyszámban dőlt el ez a dolog, amiben azt vizsgáljuk, hogy egy "Átlagos Felhasználó" nevű valaki milyen igényekkel (pl. böngészés, levelezés, játék, szövegszerkesztés, alap grafikai programok, családi képek kezelése, stb.), milyen köznapi módon megszerezhető hardveren, milyen köznapi csatlakoztatandó eszközzel (nyomtató, fényképezőgép) szeretne informatikai élményt.

Most. Abban, hogy ha valamilyen professzionális felhasználáshoz kell oprendszer, pl. adatbázis szerver, alkalmazásszerver, fájlszerver stb. már régen eldőlt a dolog a Linux javára. 

Amiben a Linux hátrébb van, az lassan már csak és kizárólag olyan élethelyzetek, amikor valamilyen speciális, csak Microsoft környezetben működő szoftverhez vagy hardverhez kötődik az igény (pl. játékok, Excel vagy más kizárólag windowsra fejlesztett alkalmazás). Ilyen pl. az általad jelzett eset, amikor a megmajmolt felhasználónak eleve felrakják az új gépre a Windowst, "ingyen". Ebben a körben a Microsoft egyértelműen nyer, na nem az erényei, hanem a fejlesztői vagy kereskedelmi kényszer miatt.

Ez aztán azt a fura helyzetet teremti, hogy a Windowsos felületek egyre nagyobb részt valamilyen virtuális környezetbe kerülnek, Linuxra, muszájból.

Plusz ott van még Pistike, akinek csak Windózon megy a Doom. Neki sem kell szar Linux.

Elfogadom tőled, hogy ez egyedi vélemény és másoknak más a véleménye.

milyen köznapi módon megszerezhető hardveren, milyen köznapi csatlakoztatandó eszközzel (nyomtató, fényképezőgép) szeretne informatikai élményt

Tehát a user besétál a Media Marktba, megveszi a legolcsóbb gépet, és mi van rajta? Windows. A felsorolt igényeket kielégíti, tehát nem gondolkozik azon, hogy milyen más oprendszerek léteznek még a világon. Hacsak nem ez a hobbija, de akkor ő már nem átlagos fogyasztó.

Azt kellene megérteni, hogy én nem technológiákról beszélek, hanem arról, hogy a user facebookozni akar, pornót nézni, meg youtube-ozni, esetleg néha két kávészünet között dolgozgatni egy kicsit. Erre minden OS képes, akkor is, ha az egyébként technikailag egy rakás szar. A usert ez nem érdekli. Fel tudja hívni webkamerával Londonból az otthon maradt nagymamát? Fel. Hol érdekel szerinted egy átlag embert, hogy milyen custom distro van a gépen, vagy hogy deb/rpm csomagokat használ-e az OS? Sehol.

Tehát a user besétál a Media Marktba, megveszi a legolcsóbb gépet, és mi van rajta? Windows. A felsorolt igényeket kielégíti, tehát nem gondolkozik azon, hogy milyen más oprendszerek léteznek még a világon. Hacsak nem ez a hobbija, de akkor ő már nem átlagos fogyasztó.

Ez cseppet sem javítja a Windowsok minőségét, sőt, úgy tűnik, hogy az W7 óta inkább visszafelé fejlődik az egész, mint előre.

Valóban a probléma, ahogy írod, pont úgy van. Én ezt kereskedelmi kényszernek érzem. Valójában egy Linux disztribúció felrakása egy számítógépre ma már kevesebb technikai tudást és felkészültséget követel az "Átlag Felhasznlótól", mint amennyit annak idején a C64 összekötése jelentett a TV-vel, meg a kazettás magnóval. Egy másik szálon itt hirdetnek olyan használt Thinkpad laptopokat, amelyek garantáltan ugyanazt nyújtják egy alkalmas Linux disztribúcióval a felhasználónak, mint a Media Marktban megvásárolt szutyok, csak harmadába sem kerül. És akkor ott jön, fenyegetően a W11, amire a fejlesztő szándéka szerint még drágább hardver fog kelleni, ugyanarra az igényre, amit írsz, azaz a facebook, a levelező, esetleg a videokonferencia a nagyival.

Nagyjából ahhoz hasonló ez, amikor azért veszel meg egy autót 2-3 millióval drágábban, mert azt minden sarkon megkapod és nem kell villamosra ülni ahhoz, hogy eljuss egy távolabbi kereskedésbe, ahol ugyanazt a minőséget egy másik márkában olcsóbban megvásárolhatnád. Ez az üzlet, semmi köze a számítástechnikához.

De hát Steve Jobs óta tudjuk, hogy az üzletnek semmi köze a számítástechnikához, nem én találom fel a melegvizet.

Úristen, de jól megmondtad, maximálisan egyetértek mindennel, amit írtál. A Win7 óta én is masszív visszafejlődést érzékelek, de nem csak Windowsnál, hanem még valamennyire Linuxnál is, egyre butulnak a felületek, egyre flatdizájnosodik minden, ami hasznos feature, szedik ki, rakják a helyére a használhatatlan bloatot. De ezt Linuxnál el lehet kerülni, ha nem mainstream disztrót, meg felületet használ az ember, hanem valami kisebb, tradicionális WM-mel építkezik.

Az is nagyon igaz, hogy ma már Linuxot telepíteni kb. semmivel nem nehezebb, mint Windowst, vagy annak idején C64-et tévére kötögetni, meg magnózni. A használt ThinkPad, Latitude is sokkal jobban megéri, mint az áruházláncos Celeron N-es laptopnak csúfolt szutykok.

A másik, ami nagyon igaz, hogy ma már a legtöbb v1.0-ás felhasználó csak webes szolgáltatásokat vesz igénybe, lényegében csak böngészőt használ, meg egy-két chatappot, de azok is álcázott, böngészőben futó Electron-appok minden platformon. Ezért van, hogy a legtöbb ember ma már elvan PC nélkül is, egy androidos vagy iOS-ses mobileszközön, legyen az táblagép, okostelefon, vagy akármi. Ezt az igényt pedig a Linux is lazán lefedi. A Windows mellett egyre inkább nem marad semmi, játékok és MS Office, de nem mindenki gamer, meg MS Office-ra sincs rászorulva mindig az egyszeri otthoni user, ha meg hasonló kell neki, a LibreOffice is nagyon jó alternatíva, ha csak valami doksit akar kreálni, nyomtatni. Ahogy mondani szoktam, lassan már nem is a Linux desktop éve jön el, hanem a Window desktop évei szűnnek meg.

A Win11 szinte mindenben visszalépés lesz. Jó, a felülete szebb, mint a Win8-10-nek, de nem jobb, mint a Win7-é. Illetve egy pozitívum, hogy nyugdíjazzák a 32 bitet, aminek nagyon ideje volt már, de ezt leszámítva az egész Win11 katasztrófa lesz, ezt garantálom. A Windows már régóta vesztett, szerveren és szuperszámítógépeken már rég átvette a vezetést a Linux, embedded eszközökön is, játékoknál is kiderült, hogy nem kell hozzá Windows, mert megy játékkonzolon is, meg a Linux is fejlődik fel a DXVK Protonnal, Steam-mel, a Windows ma már csak 1-2 húzóalkalmazással tartja magát, MS Office, Adobe Creative szoftverek (bár ezek mindegyike van MacOS-re is), meg a cégek szűk látókörűsége, rugalmatlansága, és konzervativizmusa miatt, de ez sem tart örökké.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A Windowst évtizede a marketing viszi előre.

Én ebben nem látok kivetnivalót, a világ így működik. Esetleg néha szomorúan, széttárt karokkal röhög az ember, ha azt a szakmai érvet hallja a Windows mellett, hogy az előre van telepítve bolti számítógépre. A nagyobb probléma, hogy azt az - egyébként köznapi - tudást, amit egy Linux - majdnem azt mondtam, hogy igényel, de már rég nem igényel, esetleg - meghálál, lenézi a köznép és sajnos a megtanult informatikai szakma is sok esetben. Egy Windows tanfolyam elvégzése után olyan tudást szerez a fejlődni vágyó informatikus, ami specifikus és szakmai szemmel nézve nem egyszer nevetséges. De megfelel annak a mainstreamnek, amely üzleti alapon a világ legelterjedtebb termékét csinálta egy kalap szarból.

No persze a Coca Cola után.

A Windowst évtizede a marketing viszi előre.

Nem teljesen. A Windowst az viszi előre, hogy minden szarhoz van Windows driver és minden szaron is működik valamennyire. Bármit veszel, az vélhetően működni fog Windows alatt, lehetnek vele bajok, ami miatt tudod nyaggatni az eszköz gyártóját, de alapvetően működni fog. Linux esetén meg vagy van driver, vagy nincs. Ha van, akkor ugyanúgy lehetnek bajok, ha nincs, akkor nincs kit nyaggatni. És persze ott van a gaming, ami vagy konzol vagy Windows. Marketing nem viszi előre, alig hirdetik bárhol is, ami átlagfelhasználónak szólna, a céges sales meg más kategória, ott minden hasonló kaliberű cégnél ugyanúgy megvannak a porszívóügynökök.

https://iotguru.cloud

A Windowst az viszi előre, hogy minden szarhoz van Windows driver és minden szaron is működik valamennyire.

Ez szerintem már jó pár éve nem igaz. Az "Átlagos Felhasználó" által telepíteni kívánt cuccok esetében a Linuxra  *semmilyen* drivert nem kell telepíteni, bedugod és működik. (Most fogtam a Samsung telefonomat és bedugtam egy USB portra. Simán megnyitotta, a telefonon persze engedélyezni kellett.) Városi legenda, hogy a Linux driver hiányzik az eszközökhöz. Kivételek lehetnek.

Ez szerintem már jó pár éve nem igaz. Az "Átlagos Felhasználó" által telepíteni kívánt cuccok esetében a Linuxra  *semmilyen* drivert nem kell telepíteni, bedugod és működik.

Aham, tudok mutatni pár scanner-t, nyomtatót, titkosított USB külső HDD-t, fényképezőgépet, külső monitort, egyebeket, amelyekkel szopás van.

Most fogtam a Samsung telefonomat és bedugtam egy USB portra. Simán megnyitotta, a telefonon persze engedélyezni kellett.

Hihetetlen, akkor kénytelen vagyok elismerni, hogy a Linux bizony minden hardvert támogat.

Városi legenda, hogy a Linux driver hiányzik az eszközökhöz. Kivételek lehetnek.

Elég sok kivétel van sajnos, olyan apróságról nem is beszélve, hogy random laptop esetén jó eséllyel elég sok dolog nem megy, mint az ujjlenyomat olvasó, az integrált és dedikált GPU közötti automatikus váltás (néha a manuális sem), a külső monitor váltása, DPI beállítások, energiatakarékossági beállítások, megbízható sleep, újabb touchpad gesture, illetve néha még mindig komplett szopás a Bluetooth és Wifi használata. Kivételek vannak, ha úgy veszel laptopot, hogy előre nagyon megnézed, hogy megy-e rajta minden Linux alatt és még úgy is meg tudod szopni.

https://iotguru.cloud

A szutyok cuccon nyilván nem minden megy, de ez szerintem nem a Linux ügye, sőt ez a Windows esetében is igaz. Nekem az ujjlemnyomat olvasó simán működik, a külső monitor(ok) beállításai szintén, a suspend és a hibernation hibátlanul működik, minden berhelés nélkül, a touchpad is hibátlanul tudja, amit kell neki, a Bluetooth egér elsőre csatlakozott, a szintén Bluetooth füles is, sőt, a telefon is Bluetoothon (bár arra nem jöttem rá, hogy ennek mi értelme),  WiFiben meg még soha semmilyen problémám nem volt, mindent, amit a hardver ismert, simán megy vele, anélkül, hogy bármit telepítenem kellett volna. Igaz, csak Thinkpadekkel foglalkozom, a cégnél van ilyenből két-három tucat, 50 és 100 eFt közötti használt darabok, mert ezt írja elő a céges policy. Nincs tapasztalatom driver hiánnyal - másnak persze lehet ilyen. Your mileage may differ. (Debian Buster - LMDE Cinnamon).

Igaz, csak Thinkpadekkel foglalkozom, a cégnél van ilyenből két-három tucat
 

Szóval akkor már láttál mindent. Menj be egy random üzletbe ahova bármely átlag User betévedhet és válassz egy random notebookot, mert hogy ők így működnek. Kíváncsi lennék a tapasztalataidra, milyen lenne az arány win vs Linux könnyű driverezhetősége kapcsán.

Nincs végtelen tapasztalatom, de nagy tisztelettel tekintek azokra, akiknek van.

Hát, általános érvényű kinyilatkoztatásokat tettél abból, hogy neked épp megy a Samsung telefonod rádugva és réges-régi Thinkpad esetén szinte minden megy.

Azok nyilván Windowst használnak, boldogan.

Nem feltétlen boldogok, de két opciójuk van: vagy szopnak a hardverrel vagy igen komolyan bele kell ásniuk magukat abba, hogy mivel nem fognak szopni.

https://iotguru.cloud

A szutyok cuccon nyilván nem minden megy, de ez szerintem nem a Linux ügye, sőt ez a Windows esetében is igaz.

Jóval kevésbé igaz.

Your mileage may differ.

Oké, tegyünk egy próbát, vegyünk le a polcról egy ilyet például: https://www.digiprime.hu/laptop/asus-laptop/asus-rog-strix-scar-17-g733…

Ha nem megy minden Linux alatt, akkor megveszed tőlem a bolti áron. Na?

https://iotguru.cloud

Így van, ez a másik nagy előnye a Linuxnak. Mármint az ingyenesség (nem kell fizetni érte, de cserébe DRM, aktiváció, online fiókhoz kötöttség, egyéb kényszer sincs benne) és a malwarementesség mellett (nem kell vírusirtónak ennie a háttérben az erőforrásokat, meg szkennelésekkel lassítani a gépet, de az update-ek is simábbak), az pont az, hogy a usernek nem kell vergődni driverekkel, szinte minden a generic bináris kernelekbe bele van forgatva. Sőt, ma már a Linux visz olyan sok hardvert is, ami utoljára Windows alatt csak 32 biten, vagy csak XP-n ment, azóta nem támogatott, pl. néhány régi hangkártya, videókártya, GPU, régi nyomtatók.

Ma már csak kevés olyan hardver van, ami Windows only, de ha valaki annyira igénytelen, és szűk látókörű, hogy ilyet vesz, akkor az meg is érdemli, hogy vendor lock-in-ben végezze. Egyedül az nehézség még a Linuxnál, hogy az NV hozzáállása miatt sok disztró az NV GPU drivereket vagy nem szállítja alapból, vagy nem jól beállítva, ez sok usert elrettent, hogy nem jelenik meg nekik a desktop, ami általában egy kis utánjárással orvosolható, de nem néznek utána, hanem pattintják vissza a Windowst. Bár a Mint, PopOS ez pl. szépen meg tudja oldani. BT, Wi-Fi, hálózati kártyák firmware-ével is ez a helyzet. Persze még mindig van hátralék, pl. RGB házledek, spéci gamer billentyűzetek és egerek sokszor nem mennek, de ezek Windowson is speciális, zárt szoftver telepítését igénylik. Hibernáció, sleep sem mindig jó, néha nem jön vissza ezekből a gép Linux alatt. Meg a nyomtatás és hálózati fájlmegosztás is elég gyér, de ez minden platformon pain in the ass.

Alapvetően ma már átlag mainstream Linuxot ugyanúgy pár perc next-next-finish módszerrel feltenni, mint Windowst. Épp olyan felhasználóbarát a telepítő, épp úgy tud minden magyarul, kezel magyar kiosztást, stb. is, szóval a lokalizáció sem gond, mióta minden UTF-8, azóta a karakterkódolás sem probléma. Ennek ellenére a mainstream disztrókat nem szeretem, mert épp úgy nagy multik írják, épp úgy lebutított igényekre, bloatosítva, ahogy a Windowst. Persze, könnyen telepíthető, meg a Windowshoz képest előrelépés, mert kevésbé bloat, jobban fut, opensource, de azt szoktam tanácsolni, hogy érdemes a nem felhasználóbarát részébe is belemenni, rászánni az időt, mert úgy jön ki a Linux valódi előnye, teljes testreszabhatósági szabadság, saját rendszer összeállítása, így a multiktól is függetleníteni lehet magát az embernek.

Nekem az utóbbi 10 évben minden ment desktop Linuxon, pedig számos gépem volt azóta, és nem volt gond semmivel. Hang, hálózat, Wi-Fi, nyomtató, szkenner, multifunkciós gép, okosteló, médiagombok, GPU-k, kijelző, stb. mind mentek, nem tudtam olyan rákötni, hogy ne kezelje. Vagyis oké, 2 hardver nem ment, ebből az egyik egy olyan noname kínai ujjlenyomatolvasó az egyik laptopban, amit úgyse használtam, meg egy nagyon hulladék eee PC netbookon az Intel-nek álcázott, de valójában PowerVR GMA3600 GPU, ami a hivatalosan támogatott Win7 alatt sem volt használható állapotban.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ma már csak kevés olyan hardver van, ami Windows only, de ha valaki annyira igénytelen, és szűk látókörű, hogy ilyet vesz, akkor az meg is érdemli
 

Szóval nem érteni valamihez számodra egyenlő az igénytelenséggel. Mennyi dolog lehet amihez te nem értesz, de az egyszerű User professzionális szinten műveli? Így hát te is az igénytelenek sorát növeled. Végső soron akkor hát mindneki igénytelen. Vagy ha már vagy annyira “igényes”, hogy Linuxot használj, akkor azzal le is tudtad ezt az igényes/igénytelen dolgot?

Ez végső soron így van mindenben, mindenki amatőr valamilyen szempontból, mivel nem lehet mindenhez érteni. De szerintem ma egy alap gép, OS annyira nagy fontosságú, és központi szerepet játszik mindenben, munka, tanulás, információelérés, szórakozás, hogy azért elvárható lenne, hogy a legtöbb ember ebben is legalább önképezze magát. Főleg, miután a windowsos világ sokaknak bosszúság, szenvednek, állandó hardvercserével jár.

Pont most néztem egy videót, ahol egy laikus user inkább ingyen leadta a gépet, mert másikat akart venni. Csak azért, mert lassú volt rajta a Windows. Igaz csak 1. genes Core i, nem mai darab, de abból i5, meg 8 giga RAM, HDD, és értelmes Radeon 57xx-es dedikált kártya. Csak egy Windows újratelepítést és egy kiporolást igényelt igazából meg egy SSD-t (jó, az új tulaj bővítette i7-re, meg duplázta a RAM-ot, videókártyát RX570-re cserélte, de minimális pénzből volt meg neki a hardver). De mivel nem ért hozzá, ezért kidobta, vett másikat. Most is nagyon sok gépet fognak kidobni, mert nem megy majd rajta a Win11.

Meg szerintem ma már olyan hardvert egyre nehezebb venni, amire nincs linuxos driver.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nekem az utóbbi 10 évben minden ment desktop Linuxon, pedig számos gépem volt azóta, és nem volt gond semmivel. 

Ebből persze az nem következik, hogy a Linux mindent tud, de az szerintem egyértelműen, hogy a korábbi mantra - "nincs hozzá driver" - ma már épp hogy nem a Linuxra érvényes, hanem inkább a Windowsra.

Kivételek vannak, mindkét rendszerre - de a Linux állva hagyta a Windowst.

De azért példázza, hogy nem olyan rossz a drivertámogatottság Linuxon. Ráadásul többségében alsó kategóriás gépekről van szó, régi P4, 1. gen Core i3, budget Fusi dualcerka laptop, netbook, régi genes Core i üzleti notik, és hasonló szutyok gépek, nem high end.

Meg én azt is hozzátenném, hogy nekem a Windows is működött, nem volt vele lényegi problémám, ami miatt használhatatlan lett volna, nem volt azon se kifejezetten olyan gondom, ami a gép használatát ellehetetlenítette volna (malware, adatvesztés, instabil driver), mindent megoldottam azon is. De utáltam, körülményes, a Linuxhoz képest sok ponton lassabb, sose szerettem. Ez a Linuxon nincs hozzá driver, meg csak szakembereknek van, ez még ilyen 10-20 évről ezelőttről gyökerező tévhit, főleg olyanoknál, akik nem használtak Linuxot, vagy csak egy Ubuntut próbáltak ki néha, aminek sokszor kudarc a vége, és levonják belőle a következtetést, hogy szar a Linux=Ubuntu, ez meg amaz nem megyen rajta, sose lesz desktop éve. Ami miatt a Linux egyébként sok embernek kudarc, az nem a driverek és az alkalmazáskínálat, hanem a mentalitás, hogy mikor felteszik a Linuxot, akkor azt Windows módjára próbálják használni, NTFS partíciókkal, vírusirtóval, tűzfallal, külső forrásból telepítve (nem tárolóból csomagkezelővel), rendszergazdai jogokkal használva a gépet (ugye véletlenül se kérjen jelszót, se bejelentkezéskor, se rendszeradminisztrációkor, mert az kényelmetlen, életveszélyes), Wine-s alkalmazások tömkelegével, és ez okoz frusztrációt, és az első nehézség után azonnal feladják, és pattan is vissza a Windows, mert az „bevált”. Nyitottság kell a Linuxhoz, más mindset, új megszokásának a hajlandósága. Egyszerűen csak más. Amit nem is értek miért gond. Mert az oké, hogy a Windowsban rekedt az átlag felhasználó szemlélete, de egy MacOS-t, iOS-t, Androidot meg simán használnak, ott nem várják el a windowsos működést, alkalmazásokat, megszokják, hogy store-ból kell telepíteni, mások az alkalmazások, stb., de mikor ugyanezeket kéne megemészteni Linuxon, az már nem megy, meg idegen, túl más.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ebből persze az nem következik, hogy a Linux mindent tud, de az szerintem egyértelműen, hogy a korábbi mantra - "nincs hozzá driver" - ma már épp hogy nem a Linuxra érvényes, hanem inkább a Windowsra.

A valóság azért néha pofán tud csapni, ha nem 50-100 ezer forintos használt gépekről van szó, hanem aktuálisan a polcról levehető új laptopokról vagy bármilyen új hardverről, amihez még nincs a közösség által írt driver és a gyártó nem írt ilyet. Egyszerűen az van, hogy Linux-hoz még mindig hozzá kell válogatni a hardvert.

Kivételek vannak, mindkét rendszerre - de a Linux állva hagyta a Windowst.

Igen és ez jól látszik az OS X, Windows és Linux elterjedtségben. Próbáljuk már reálisan felmérni a világot magunk körül, jó? A Linux desktop sok dologban jó (22 éve Linux-ot használok elsődlegesen), de a Windows desktop nem azért népszerű az utóbbi 10 évben, mert erős a marketing, hanem mert az átlagemberek igényeit jobban kiszolgálja, elsődlegesen azzal, hogy bármit is vesznek, az működni fog.

https://iotguru.cloud

Az egy másik kérdés, hogy miért kell a polcról levenni egy új, jó drága laptopot.  Hacsak azért nem, hogy az ember hozzájuthasson egy jó Windowshoz.

Az, hogy a Windows az átlagemberek igényeit jobban kiszolgálja, ugyanolyan lejárt mantrává vált időközben, mint az, hogy nincsen driver hozzá. Lejárt, elmúlt, már nem igaz. Az átlagemberek igényeit nem az szolgálja ki jobban, ha olyan autót vesz, amiben nem kell neki ülést beállítania, amiben nem lehet a tükröket állítani és csak ugyanaz szól az összes hangszóróból. Az igény, hogy valaki saját maga állítsa be a fenekéhez az ülést, a tükröket és eldöntse, hogy mit hallgat utazás közben, nem varázslat és nem igényel senkinél különleges képességeket.  A Windows kizárólag a marketingje és a kereskedelmi kényszer miatt ennyire elterjedt, ma már semmi nem indokolja, hogy az "Átlagos Felhasználó" Windowst használjon - azon kívül, hogy nagy pénz és komoly üzleti érdek kényszeríti erre. Ez természetes folyamat, még csak ellenemre sincsen, ilyen a világ, az nyomul, ami mögé elég pénzt tesznek.

A Coca Colát is megissza valaki, állítólag nem is kevesen. Ez a realitás.

Az igény, hogy valaki saját maga állítsa be a fenekéhez az ülést, a tükröket és eldöntse, hogy mit hallgat utazás közben, nem varázslat és nem igényel senkinél különleges képességeket.

Mindeközben az emberek százezreket fizetnek olyan feature-ökért, hogy a kocsi felismerje, ki vezeti éppen, és automatikusan hozzáigazítsa az ülést, tükröket, stb.

Egyszer sem mondtam, hogy a Linux szükségszerűen bonyolultabb, mint a Windows. Továbbra is csak annyit állítottam, hogy az átlagos humánerőforrásnak minden másodperc nyűg, amit egy új rendszer megtanulásával és belakásával kell töltenie. (szerk: ha Linuxról Windows-ra kell váltani, akkor is, de nyilván az a ritkább, aki életében először lát desktop Linuxot, és csak aztán Windows-t)

Az egy másik kérdés, hogy miért kell a polcról levenni egy új, jó drága laptopot. 

Mert ilyen gépekkel dolgozom és néha-néha szoktam játszani... és nem akarok kettő vagy három gépet venni.

Hacsak azért nem, hogy az ember hozzájuthasson egy jó Windowshoz.

Ez érdekel a legkevésbé.

Az, hogy a Windows az átlagemberek igényeit jobban kiszolgálja, ugyanolyan lejárt mantrává vált időközben, mint az, hogy nincsen driver hozzá. Lejárt, elmúlt, már nem igaz.

Oké, akkor áll az alku, hogy ha nem működik _minden_ hardver az említett laptopon, akkor megveszed tőlem bolti áron? Tegyünk már súlyt a kijelentéseid mögé, mert sokadszorra mondod, hogy nem igaz, pedig tele vannak a fórumok azzal, hogy X hardver nem működik Linux alatt. Ez egy szimpla realitás.

https://iotguru.cloud

Igen és ez jól látszik az OS X, Windows és Linux elterjedtségben. Próbáljuk már reálisan felmérni a világot magunk körül, jó? A Linux desktop sok dologban jó (22 éve Linux-ot használok elsődlegesen), de a Windows desktop nem azért népszerű az utóbbi 10 évben, mert erős a marketing, hanem mert az átlagemberek igényeit jobban kiszolgálja, elsődlegesen azzal, hogy bármit is vesznek, az működni fog.

Valamint a tortenelmi elonye. Sokkal nehezebb egy piacvezeto termeket kiutni a helyerol / labdaba rugni mellette, amig az nem muvel valami baromi nagy ostobasagot, vagy nem allitjak le/probaljak meg szandekosan kivezetni a piacrol.

nehany egyeb peda: Oracle DB, python 2, Android, C++, Windows XP, Internet Explorer, stb.

Az alap felmegy, majd utana fel/1 napot elszuttyog a windows update :)
Azt nem tudom, hogy Microsoftek javitottak-e mar a plug&play experience-t, de nekem win7/10-en is siman eljatszotta, hogy ismeretlen HW, majd amikor a gyarto oldalarol leszedett legfrissebb elerheto drivert feltettem, reboot utan kozolte, hogy o talalt meg egy ennel is frissebbet... (akkor miert nem lehetett felismerni elotte? ugyanugy a HW vendor, system, es subsystem ID-bol kerestem ki, milyen driver kell...)

Az alap felmegy, majd utana fel/1 napot elszuttyog a windows update :)

És mi az alap? Mert ha évekkel korábbi, akkor nem kell csodálkozni, hogy fel fog rá menni pár incremental update. Ha kurrens az alap, akkor nem fog rá felmenni sok update. Miben más ez, mintha egy Ubuntu 18.04-et frissítesz 21.04-re? Ott is rá kell görgetni a 19.04 és a 20.04 frissítést a 21.04 előtt, ha szeretnéd, hogy jól frissüljenek a dolgok, de még a "gyári" spec szerint is kell közé a 20.04.

https://iotguru.cloud

En alapvetoen mindig netinstallal huztam fel ubuntut, ergo nem out of date package-ekkel telepult. Win10-et nem telepitettem annyit, nem tudom milyen surun frissitik a telepito mediat.
Amugy Ubuntuval is az a bajom, hogy kezd windowsosodni, software center, daily update timer (ami cloudban server image-en kulon orom, hogy megakasztja ansible-t apt lockkal).

 

Amikkel az utobbi idoben talalkoztam, es zavartak:
Ubuntu: nvidia driver felrak, kapom a popupot, hogy inditsam ujra a gepet. Reboot, majd kozli, hogy talalt frissebb nvidia drivert...

Win10: a vegtelen consent szarjuk ami eddig 1 lapon volt install kozben, es mindegyik mellett volt egy kapcsolo, most mind kulon oldal...

 

Biztos, hogy van, akiket ez kevesse zavar, de en nem is akarom senkire ratukmalni, hogy az arch mekkora kiraly, mert nem az :) Nekem bejon, mert igaz, hogy nem user friendly, viszont nem is all az utamba, amikor valamit meg akarok csinalni, es nem kell a kismillio kenyelmi funkciot, meg egysegsugaru user vedelmi dolgokat kerulgetnem (windows tuzfal/defender/run as administrator, ubuntu apparmor, software center, apt daily timer, stb.).

Nem, ezert mondtam, hogy nekem nem jon be, de nem is nekem szantak azokat. Pont ugyanigy aki nem ert hozza, azokat nem akarom atteriteni arch-ra, mert csak anyazni fog allandoan.

Viszont amikor egy szerver distroban vannak egysegsugaru usert vedo dolgok, amik akadalyoznak, na az mar szerintem gond.

szerk: inkabb az ilyen 5 perc alatt felhuzok egy gepet, amit mar lehet is hasznalni claimekkel van bajom, ez egyik oldalra sem igaz. Eleve Office install nem tudom mennyi ido, utana egyeb programok konfigja stb (most azt hagyjuk, hogy athozom elozo geprol a konfigot, az egy masik scenario). Ugyanigy linux install sem 5 perc.

 inkabb az ilyen 5 perc alatt felhuzok egy gepet, amit mar lehet is hasznalni claimekkel van bajom, ez egyik oldalra sem igaz.

Volt egy kijelentés miszerint "Egy normális disztró bármilyen gépen fenn van egy negyedóra alatt karmolásból" erre írtam én, hogy "Én 5 perc alatt felhúzok neked egy win10-et :D melyik gépre nem megy fel 15 perc alatt, amin értelmesen is lehet azt használni?"

Maj jött, "Az alap felmegy, majd utana fel/1 napot elszuttyog a windows update :)" amire írtam, hogy a legfrissebb image esetén messze nem igaz. Majd írta más is, hogy linux esetén is ugyan ez a helyzet ha nem a legfrissebb verziót telepíted (bár egyik esetén se érzem reálisnak az egy de még a fél napos szenvedést sem).

Kíváncsiságból, nyaralásból épp, hogy hazaesve, megnéztem mi lenne ha valami miatt megadta volna magát a gépem és sürgősen reggelre megkéne oldanom, hogy egy másik gépet felhúzzak, munkára alkalmas állapotba. SSD kipattint, tartalék bepattint, legfrisebb image pendrive-ra írva, kezdjünk neki. 5 perces időintervallumon belül már az asztalt láttam magamelőtt, windows update 2 drivert, valamint a defender adatbázisát akarta frissíteni, valamint .net-et. Közben elkezdtem letölteni és telepíteni az alábbi alkalmazásokat (Office, JDK, maven, git, JetBrains toolbox, InteliJ, WebStorm, DataGrip, SQL developer,sqlplus, MobaXterm, Teams, Postman, Különböző VPN kliensek, TC, Glogg, notepad++, Brave). Kicsit több mint 16 perc, de még 17 perc alatt ott voltam, hogy akár neki is kezdhetek feldolgozni a beérkezett leveleket (minden postafiók beállítva outlook-ba), valamint akár hibajavításnak, nyomozásnak, esetleg egy új feature tervezésének/fejlesztésének is neki kezdhettem volna.

Nem ment fel minden amit használni szoktam, de annyi felment amivel neki kezdhetek dolgozni, sőtt akár a holnapi napomat végig is tolhatom. Pl docker telepítéssel, és a majd 40 gigányi különböző imagek letöltésével nem szenvedtem, ott úgyis a különböző VPN kapcsolatok lettek volna a szűk keresztmetszet.

Azt sem mondom, hogy mindez nem megy linux alól ennyi idő alatt, pontosan jól tudodm, hogy megy, van itt mellettem linux is desktopnak használva. Csupán arra akartam rávilágítani, hogy Windows is igen rövid idő alatt hadra fogható, méghozzá úgy, hogy nem csak youtubozni és facebookozni lehet rajta.

Nem, csak nosztalgiazok XP / Win7 idokrol, amikor 5-10 eves ciklusban volt talan 3 kiadott telepito verziojuk? (XP, XP+SP1, XP+SP2, nem tudom XP+SP3 kijott-e mint telepito media). Ha nem akartal 1-2 napig windows update-tel szorakozni, meg vegtelen disk helyet elcseszni, akkor maradt a telepito modding (hello https://www.nliteos.com/index.html). Ahhoz kepest sokat fejlodtek.

Inkabb az a kerdes, hogy a power user, akinek muszaj Windowst hasznalnia, az mit cisnaljon, mert neki viszont nem nagyon van valasztasi lehetosege.

 

szerk: nekem eddig sikerult megusznom, szerencsere van Microsoft Teams linux kliens, meg azure-cli.

Ideje lenne, csak nem ebbe teszik bele. Valóban plusz munka, de nem nagyobb, mint disztrók között hoppolni, vagy Windowszal szenvedni. Megértem egyébként, ha valaki nem akarja, csak akkor ne sírjon, hogy nem talál passzentosat. Azért szerintem egy fűnyíró barkácsolásával nem lehet összevetni, mert saját fűnyírónál a nyereség kisebb, meg ahhoz mindenféle szerszám, meg megmunkálási eszköz kell, míg egy OS-hez elég egy pendrive telepítőnek, meg egy internetkapcsolat, olyanja mindenkinek van.

Csak azért hozakodtam vele elő, mert sok ember úgy próbálja beállítani, hogy csak a Windows, MacOS, meg Ubuntu van. Nem, nem csak az, élhető alternatívából van egy csomó, egy saját rendszert is beleértve. Mondom, nem is olyan rettenet nagy munka. Ha valaki nem tech analfabéta, nagyon gyorsan egy Arch Wiki átnyálazásával is nagyon könnyen kideríti, hogy milyen driverek kellenek a hardveréhez, milyen csomagok. Egyszer kell komolyan nekifeküdni az elsőnél, később a driver/csomaglistát lehet már rutinból letolni, saját konfigokat visszahozva (boot, home meg is maradhat külön partíciókon). Nem egy olyan rettenet ördöngösség, mint beállítják. Persze, jár munkával, utána kell olvasni, kell egy kis próbálkozás, de szerintem megtérül a belefektetett munka. Gyakran azok is, akik a disztrókat csinálják, egyszerű magánemberek, magánidejükben, nem zsenik vagy ilyesmi, IT diploma sem kell hozzá. Annyi, hogy van benne gyakorlatuk, tapasztalatuk, de nekik sem volt mindig, ők is voltak valaha kezdők, és megtanulták, fokozatosan felszedték.

Szerintem egy Arch erejéig megéri a befektetés. Gépírás, vim, stb. is megéri. Ilyen Gentoo, LFS, ott már el lehet vitatkozni, hogy az igazán low level rendszerépítés, meg a sok órás forráskódpörgettyűzés, meg mindenből saját szoftver fejlesztése már nem mindenkinek éri meg az idejét, de egy mentett csomaglistás netinstallal építkezős disztró nem olyan rettenet nagy munka, mint sokan beállítják.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Valóban plusz munka, de nem nagyobb, mint disztrók között hoppolni, vagy Windowszal szenvedni.

Én pont azt mondom, hogy az átlag felhasználó eleve nem akar distrokat váltogatni, csak használná a gépet. De ebben igazad van, ha ezt feltételezzük, úgy már valóban ugyanott tartasz mindkét esetben.

csak a Windows, MacOS, meg Ubuntu van. Nem, nem csak az, élhető alternatívából van egy csomó, egy saját rendszert is beleértve. Mondom, nem is olyan rettenet nagy munka.

Ezzel nem vitatkozom, tényleg vannak opciók, csak arra próbáltam rámutatni, hogy miért mégis a dobozos terméket használják a legtöbben.

( csabezs | 2021. 07. 12., h – 09:51 )

A Solust még mindig tudom ajánlani.

( uid_4263 v | 2021. 07. 12., h – 14:33 )

Szerkesztve: 2021. 07. 12., h – 14:34

A manjaro -val nekem megrendült a bizalmam. Van egy bug az alsa csomagokban ami a stable branchen jelen van most már szinte hónapok óta. Nincsenek input eszközök, ezért ipad-en meetingelek mióta..

Állitólag testingen már javitották, de stable-ön még mindig várom a javitást.

Ugye itt nem csorgatott updatek vannak hanem x időnként boritanak. Sajnos.

Ha lesz időm biztos hogy visszatérek rendes Arch -ra. Ott is volt (nagyon ritkán) súlyos hiba, de szinte órák alatt javitották, nemhogy hetekig-hónapokig.

Archról áttérni (hacsak nem Gentoo, Alpine, LFS vagy ilyesmi) elég nagy hiba. Ez a baj azzal, ha egy disztró „stabilitás” címén visszatart csomagokat. Lassabban lesznek a bugok javítva. Debianon néha évekig nincs javítva egy freeze-elt csomag bugja, miközben a legfrissebb upstream verzióban már rég javítva van. Egyelőre most annyit tudsz tenni, hogy Testing tárolót használsz.

Ezért én mindenkinek Archot szoktam már évek óta ajánlani, aki nem teljesen kezdő. Vagy ha azt lusta feltenni, vagy nem tudja, akkor ArcoLinux vagy EndeavourOS, azok is lényegében Arch tárolókat használnak. Bár még a Manjaro, Fedora is jobb választás, mint az Ubuntu és társai.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Rászántam a ma délutánt az ArcoLinux-ra. Élesben a fő rendszer mellé telepítve, nem virtuális gépben.
Nekem ez valahogy nem akar továbbra se elég stabilan használhatóra összeállni. A Manjaro próba idők köszönnek vissza.
Már elsőre is sikerült több csomagnál elérnem hogy azonnal hiba nélkül nem lehet telepíteni. AUR tárolók természetesen, mert a fő tárolókban nincs a program ami kéne.
L2TP VPN fontos lett volna hogy működjön rendesen Network Manager-ben, munkához kell. Arch Wiki-ből valahogy összeszedtem miket kell telepítenem hozzá, fel is épült a kapcsolat, de a hálózat ugyanolyan konfigurációban ahogy Ubuntu, Mint alatt működik, itt akadozik, majd elmegy az internet kapcsolat teljesen amíg le nem bontom a VPN-t. Többször ellenőriztem, ugyanazok a beállítások.
Virtualbox egy nagy katyvasz hogy mit telepíthetek mi mellé, mit nem a fő és az AUR tárolókból. Nem is működött az se elsőre, pedig jó lenne.
És még volt néhány problémám ezeken kívül is így első próbára.
Nekem ma elment a délutánom rá, de amíg még sok-sok szabadidőm nincs végig nyomozni a problémákat, addig vissza Linux Mint-re. Ott valahogy megszoktam hogy telepítem és problémák nélkül működik ami kell és ez fontosabb mint hogy minden a legfrissebb legyen.

Most lehet, hogy tévedek, de az Arco tárolóiban mindennek meg kéne lennie, ami a vanilla Arch tárolóiban, hiszen ugyanazokról van szó. Ezt a VPN-t nem ismerem, Network Managert nem használok, így ezt a részét nem tudom kommentelni. Bár a legtöbb VPN-nen valami kapcsolódási fájlt kell generálni és ezt kell a Network Managerrel megetetni emlékeim szerint, és ezt csak egyszer kell megcsinálni, mármint a fájlt, a megetetést meg könnyű megejteni az elmentett fájllal.

Virtualboxhoz DKMS kernelmodul és guest additions csomagja kell. Ennyi. Bár inkább ajánlom a QEMU-t, KVM opcióval, esetleg Boxes vagy más frontenddel, az a kernelben lévő virtuális gépet használja, és nem kell külön kernelmodulozni. Egyébként meg ahogy nézem, a problémák egy részét máris kinyomoztad, ez is egyszeri dolog, utána rutinból megy. Elsőre persze, hogy nem megy, mert az Arch/Arco nem kezdő disztró, csak egy minimum települ, jó, talán ArcoB-nél kicsit több, de a többi Arco kiadásnál is csak a minimum, épp annyi, hogy a rendszer bebootoljon, így alapból SEMMI nem megy. Neked kell tudni, hogy milyen csomagok kellenek, de mint írtam, egy csak egyszeri nyomozás/gép. Szerintem ne add fel, már a célegyenesben vagy vele. Ha egyszer megtanulod tető alá hozni, utána már minden alkalommal simán megy, és nem leszel többé a Mint védelmére, egyszerűsítéseire, ósdi csomagjaira szorulva. Sokan összetévesztik a jó disztrót a kezdőbaráttal, pedig a kettő nem jár együtt, kezdőbarátból is vannak iszonyat ergyák, és jó disztróból egyáltalán nem kezdőbarátak.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

ArcoLinuxhoz ajánlom még Erik Dubois YouTube-csatornáját, ő az Arco fő fejlesztője, ontja magából a videókat, hogy probléma esetén mit hogyan lehet megoldani, és mik az újdonságok a rendszerben.

Mondjuk VPN-nel kapcsolatban nem tudom, van-e videója.

 

Még egy ilyen disztrót tudok még ajánlani, korábban láttam már itt említve, MagyArch a neve, néhány magyar srác csinálja.

Ezzel is pure Archot tudsz telepíteni (de van saját konfigjuk is különböző WM-hez/GUI-hoz, ha épp azt szeretnéd).

Újra kellett rakni a gépet mert már nagyon összevissza volt taknyolva és a storage layout -ot is újragondoltam. Persze lehetett volna takaritgatni és migrálni de egyszerűbb volt újrarakni. A manjarora meg azt mondták hogy 95% arch, és van katt-katt telepitője. Mondom ez most jól jön.

Ez volt ~7 hónapja, hát, a következő karácsonyi szünetben rakom vissza az arch -ot, az biztos.

Jó, legalább ezt is kipróbáltad. Ezért nem jó egyébként a felhasználót védeni önmagától, meg a csomagok frissülését visszatartani. Nekem soha nem volt bajom az Arch stable-lel, sőt, jó pár éve az Archot testinges tárolókkal használom. Volt, hogy nagyon ritkán eltört 1-2 program, de az sem instabilitásból, hanem az upstream kód volt törött, a fejlesztő kefélt el doglokat, nem készítette fel az alkalmazást az újabb verziós függőségekre, de ez sem bug, hanem feature, és nem a disztró tehet róla. De olyan pl. nem volt soha, hogy a rendszer használhatatlanra vagy bootolhatatlanra törjön. Alapvetően azért minden működött, az az 1-2 apróság, ami 2 évente eltörik, azt is valami pár perces workarounddal meg lehet oldani, pl. configfájlszerkesztés, symlink, csomagdowngrade, másik csomag használata, semmi nagy fetrengést nem igényel.

Az is igaz, hogy a minimalista felhasználásom és jó hardverválasztásom miatt elkerülök egy csomó bugot, nincs NV GPU, nincs problémás driverű Wi-Fi vagy egyéb hardver, amihez külön modult kéne forgatnom, nincs GRUB, nincs login manager, nincs Network Manager, nincs hibernáció, nem használok sleepet, nincs multimonitor, nincs szoftveres titkosítás vagy RAID, nincs egoztikus fájlrendszer (csak normál ext4), nincsVirtualbox vagy VMware, nincs semmi sallang a rendszereimen, csak sytemd-boot vagy EFI stub boot, konzolon bejelentkezés, shell dot rc-ből induló startx xinit-initscript login (vagy wayland kompozitor), wpa_supplicant és/vagy dhcpcd hálózatkezelés, szinte nuku háttérservice, sovány WM, majdnem csak terminálos alkalmazások (egy-két kivétellel, Firefox, Steam, stb.). Így egyszerűen négyzetesen csökken az esélye, hogy bármibe is belefussak, kevesebb a csomag, kevesebb a köztes réteg. De ez nem mázli, hanem pont szándékos, eleve így rendezkedtem be, mivel ennek számos előnye van, egyszerűség, áttektinthetőség, nagy rendszerkontroll, könnyű forráskódból forgathatóság, disztrófüggetlenség, könnyebb update, kisebb hardverigény, gyorsabb futás/betöltés, stb.. Némi sallang még mindig van sajnos, Firefoxszal induló at-spi, Xorg-gal induló polkit, systemd, PulseAudio/Pipewire, Alacritty-féle bloat terminál, de ha sikerül majd átállni Gentoo-ra és simple terminal-ra (st), akkor ezektől is tervezek megszabadulni. A legnehezebb a systemd-től meg PA-tól megszabadulni, mert annyi csomag dependel rá, hogy szinte biztos, hogy valami behúzza függőségnek, ha nem is az egészet, de részimplementációját, pl. elogind vagy ilyesmi.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Az alapján amit leirtál eléggé messze vagy a standard Linuxos desktoptól :)

Egyébként pont ma reggel végre megérkezett a következő raklap frissités és láss csodát, megjavult a mikrofon, mert lejöttek a javitott alsa csomagok. A fix manjaro testingen már régóta bent volt.

Leforditom magyarra: vagy 1,5-2 hónapig nem volt senkinek mikrofonja manjaro linuxban, erről tudtak a srácok és nem vitték ki soron kivül stable -re a javitást. Erre már nehéz mit mondani. Értem én hogy egy folyamat alapján kell dolgozni, de kritikis javitásokat én is másként kezelem a munkám során.

Ez csak azért van, mert a standard Linux desktop vagy a Windowst vagy a MacOS-t akarja majmolni, és egy csomó szemetet beletesznek, amik nélkül el lehet lenni. Erre meg az ember rájön, ha már kellően régóta linuxozik. Épp tegnap néztem az Arch fórumot is, kernel hibajelentéseknél sorra a topikok, KDE, KDE, Wacom tábla, KDE, KDE, NV GPU, KDE, KDE, NV GPU, hibernálás, KDE, KDE, Btrfs-probléma, KDE, KDE. A többi alfórumban is, KDE, KDE, GRUB, KDE, RAID, KDE, KDE. Nem véletlenül nem használom ezek közül egyiket se.

Egyébként ja, ez elég nagy genyóság, hogy kivárták a stable-be bekerülési határidőt. Ilyenkor még a Debian is kivételt szokott tenni, hogy ha egy csomag ilyen bugos, akkor nem ragaszkodnak a verzióbefagyáshoz, hanem kivételesen verziót léptetnek, vagy csinálnak a régi verzióba patcht, amivel a javítást visszaportolják.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Olyan szempontból nem egyenlők hogy a manjaro x hetente borit egy update csomagot, az arch pedig a nap 24 órájában csorgat. Egy ehhez hasonló, stable ágra került bugot igy archban napon belül javitanak, manjaronál meg hetekig tart. Régebben volt olyan archban hogy elcseszték a GDM-et, reggeli update után vettem észre, délutánra meg már javitották.

Nem a manjaro stable branch-ról beszéltem. Ott borítják pár hetente a frissítést a testingből. Közben utánna néztem, van még az unstable branch is. Na az Arch stable csomagok kezdenek unstable-ben a manjaro csomagokkal. Ha elsőre ok, csordulnak testingbe. Ott huzamosabb ücsörgés után, ha nincs gond, pár hetente beleömlik egy nagyobb kupacban a stable-be.

Azt akartam mondani az elején, hogy ha ez neked így túl lassú és emiatt mennél Arch stable-re, talán elég lenne az is hogy Manjaro testingre váltasz. De nyilván azt csinálsz amit akarsz. 

( prion | 2021. 07. 15., cs – 07:46 )

Címlapon mindig Melyik disznót válasszam? nak olvasom :D

( Adamyno | 2021. 07. 15., cs – 10:33 )

Ubunturól váltottam Manjaro-ra. Évek óta használom. Kipróbáltam a főbb verziókat (Gnome, KDE, stb..) de maradtam a KDE mellett mert viszonylag kicsi a gépigény és sok funkciót kapsz. A KDE Connect a legfrissebb. Flatpak engedélyezését nem ajánlom mert nekem volt belőle keveredés viszont az AUR egy jó dolog, mert rengeteg szoftverhez férsz hozzá és a függőségeket is jól kezeli.

Ubuntuhoz képest sok mindenben évekkel előrébb vagy szoftververziókban viszont ez a hátránya is. Ha van egy ssd-d, akkor a gyakori frissítések miatt szerintem gyorsabban elhasználódik de csak tippelek mert nekem már 8 éve megy az ssd a gépemben linux-szal.

Ha meg valami mégis nagyon nincs a tárolókban, akkor ott vannak az appimage-k, valamint forrásból is viszonylag egyszerűen fordul minden mert megvan hozzá a rendszerben minden ami kell. Bár ezutóbbira soha nem volt szükségem még pedig azért vannak egzotikus szoftveres igényeim. Pl. a Caprine, mint asztali Messenger kliens érdekes módon sem a Mint, sem az Ubuntu esetében nincs tárolókban. Manjaroban asszem tárolókból szedtem.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Ha van egy ssd-d, akkor a gyakori frissítések miatt szerintem gyorsabban elhasználódik de csak tippelek mert nekem már 8 éve megy az ssd a gépemben linux-szal.

Ha minden nap 5 GB frissítést művelsz, akkor is 50-80 éven át menni fog SSD-vel. Ne kényeskedjünk már ennyire, 5-10 év intenzív használatot kibírnak az olcsóbb SSD-k, aztán úgyis elavul vagy az elektronikája megy tönkre a melegedés miatt, mintsem elérje az írási határt.

https://iotguru.cloud

Hát én nem tudom... nálunk a cégnél a 120-as kingstonok sorra fekszenek meg win10 alatt. 1-2 évet mennek aztán csókolom. Egy ideje már nem is arra cseréltük hiába volt garis.

Nem tudom, hogy azért mert Kingston vagy azért mert Windows, de valami tuti nem stimmt. Én egy ideje csak WD SSD-ket vásárolok de még egyelőre nem volt velük gond. Mondjuk a mostani rekorderem az egy Lite-On, viszont tudtommal ők csak OEM gyártottak, boltban még nem láttam.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Hát én nem tudom... nálunk a cégnél a 120-as kingstonok sorra fekszenek meg win10 alatt. 1-2 évet mennek aztán csókolom. Egy ideje már nem is arra cseréltük hiába volt garis.

Rossz sorozata bárkinek lehet, meg kell nézni, hogy mennyit ír és milyen az egészsége, ha hirtelen meghal, az inkább elektronika és/vagy meleg miatt van.

Én kb. egy éve Windows 10 insider preview és SuSE Tumbleweed alatt dolgozom fele-fele, ez Windows esetén heti egy teljes reinstall, Linux esetén meg 2-4 hetente egy nagyobb csomag és munka kapcsán se kímélem az SSD-t, 2-3 évente cseréltem, de a régi SSD-k még mindig mennek itt-ott rokonoknál és ismerősöknél.

https://iotguru.cloud

"Ha van egy ssd-d, akkor a gyakori frissítések miatt szerintem gyorsabban elhasználódik de csak tippelek mert nekem már 8 éve megy az ssd a gépemben linux-szal."

Nem mértem ki tudományosan de egy archban van átlag napi 1..10 frissitett csomag, nem nagyok. A napi munkavégzés sokkal nagyobb disk io-t tol le, mint ezek.