Mi a létjogosultsága a LibreOffice-nak?

Iroda

Aki munka szintjén dolgozik rendszeresen Microsoft Office dokumentumokkal és nagy mennyiségben állítja elő ezeket a dokumentumokat, összetett formázásokkal, az tudja, hogy mennyire bosszantó tud lenni, amikor valaki nem Microsoft Office-szal nyúl bele valamelyikbe, hanem LibreOffice-szal. Ilyenkor itt-ott szétesik a formázás, megmagyarázhatatlan dolgok történnek a dokumentummal és szenvedhetek a keletkezett hibák kijavításával. Az sem túl szerencsés, amikor adott egy fontos dokumentum és a formázásnak is nagy jelentősége van, de az ügyfél LibreOffice-szal nyitja meg és vagy azt gondolja, hogy béna vagyok, mert nem tudom normálisan megformázni a dokumentumot (pedig csak nála esett szét a formázás) vagy nem talál meg valamilyen adatot, mert a LibreOffice valamiért bizonyos sorok szöveges tartalmának színét a háttérrel megegyező színűre állítja (ez volt legutóbb).

Aki csak LibreOffice-szal dolgozik, az nyilván nem látja át, hogy mennyire nem kompatibilis a Microsoft Office dokumentumokkal a szoftver és az sem, aki csak alapszintű formázással rendelkező dokumentumokkal találkozik. Pedig, sajnos nagyon megnehezíti az életet a LibreOffice, nagyon sok többlet munkát ad. Maga a felülete, funkciói is egyszerűen gagyik a Microsoft Office-hoz képest, ehhez hozzájön az inkompatibilitás, rendkívül bosszantó egy szoftver, értelmesebb dolgokba is bele lehetne ölni azt a sok fejlesztői munkaórát, mint egy ilyen gyermeteg játékba (merthogy az, komoly felhasználásra nem alkalmas).

  • 10119 megtekintés

( apostroph3 | 2020. 06. 05., p – 07:29 )

talán az, hogy az m$ office még önmagával sem kompatibilis, nem multiplatformos, és túlárazott.

és ez a legjobb irodai csomag az m$-től :)) akkor milyen a többi?

Önmagával sem kompatibilis? Melyik verzióját használtad utoljára? Azzal dolgozom, és nem mondható el róla, hogy önmagával sem kompatibilis, minden tekintetben kiváló szoftverről van szó, semmilyen problémám nincs vele. Ennek megfelelő az árazása is, ráadásul a munkahelyek egy nagy részében ingyen adják a dolgozóknak (ahogy a diákok is ingyen kapják), három helyen dolgozom, mindenhol van Office 365 hozzáférésem.

A korábbi dokumentumokat sem képes normálisan kezelni. Vannak intézmények/hivatalok, ahol még mindig léteznek Office 95/97/2003 féle doksik. Na, ezeket képtelen úgy megnyitni, hogy ne essenek szét. De van, hogy az office2016 totál fejre áll egy ilyentől.

Ellenben a LibreOffice már rég javította a témaindító által említett kompatibilitási gondokat. Sok helyen átálltak erre, és nincs panasz. Sőt, a LibreOffice által készített .docx és .xlsx formátumú anyagok ugyanúgy jelennek meg az msoffice alkalmazásában is.

Ezek az irodisták azt mondták, jobb, gyorsabb és átláthatóbb a kezelhetősége, szerintük többet is tud.

Mindez ingyen.

Ellenben a LibreOffice már rég javította a témaindító által említett kompatibilitási gondokat. Sok helyen átálltak erre, és nincs panasz. Sőt, a LibreOffice által készített .docx és .xlsx formátumú anyagok ugyanúgy jelennek meg az msoffice alkalmazásában is.

Na ez azért nem igaz. A javulás igaz, de nem javítottak ki mindent, és nem minden jelenik meg ugyanúgy.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Miért kellene mindennek ugyanúgy megjelennie? Nem kiadvány szerkesztő, csak vannak, akik annak hiszik. Aztán a szabvány nem rendelkezik mindenről, s épp ezeket a kiskapukat használja az MS arra, hogy eltérjen a megoldásaival a szabvány keretein belül maradva. Beszéltem egyszer Vajna Miklóssal néhány szót, említette, hogy a szabvány például nem tesz említést arról, mit kell csinálni margón túlírás esetén. Implementálod, ahogy logikusnak tűnik, de az szinte biztos, hogy az MS mást fog csinálni erre az esetre.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

ja.

2010-ben v 2013-ban 3 hónapot kellett várni, hogy megjelenjen egy office dokumentum szűrő az m$ office régebbi verzióinak megnyitásához, az önkormányzatok hónapokat töltöttek azzal, hogy konvertálják a 1990-2000-es  dokumentumait, és sablonjait.

az dátumok nem pontosak, de az x-el kezdődő dokumentum formátumok megjelenésével az m$ teljesen dobta a régieket, és konvertert sem adott hozzájuk :) ráadásul az új 'szabvány'os m$ formátumok szabványa olyan lukas volt - a mai napig az - hogy az senki nem tud 100%-ban m$  kompatibilis dokumentumot előállítani. - ahogy az m$ sem :)) -

Mondjuk én azt is elvárnám, hogy egy korábbi verzióval létrehozott dokumentum egy későbbi verzióval megnyitva pixelre ugyanúgy nézzen ki, mint a régebbin.

Vagy olyat is szeretnék, hogy legalább egy azonos verzió különböző nyelvi változatai egyformán jelenítsék meg ugyanazt a dokumentumot. Szerencsére nagyon régen kellett már komolyan foglalkoznom vele, de rémlenek még a VBA-ból a Cell.Color="Piros" és hasonló szépségek...

"Önmagával sem kompatibilis? Melyik verzióját használtad utoljára?"

2010-esben irtam anno egy docx-et. A 2013-as jol megjelenitette. A 2016-osban egeszen maskepp jelenik meg. A 2019-esben meg egy harmadikfelekeppen. Tenyleg lattam egy esetet ahol nem kompatibilis onmagaval sem.

A "works for me" szállóigével csak Linux esetében lehet dobálózni?

Mert ha nem, akkor fogadd el, hogy ami neked működik, ami neked jó, az nem biztos, hogy másnál is így van.

És így mindjárt megvan a létjogosultsága a LO-nak és a MO-nak is.

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Dehogy van meg a jogosultsága mindkettőnek! Az egyik tök felesleges tényleg. S ez ami felesleges, ez az MSOffice. Nyilvánvaló az is, miért épp ő felesleges: A LO van Linuxra is meg Winfo$-ra is, az MO azonban csak Winfo$ra. Tehát az MO-t el kell felejteni, mindenütt át kell térni LO-ra, s probléma szál se, máris nincsenek kompatibilitási vagy egyéb gondok!

Azert elobb rendbe kene hozni az Impresst, mert egy vicc a template kezelese. A menu es dialog rendszere egesz konkretan egy felbehagyott fercmu.

Rendesen integralni kene a Calc & Base parost, hogy legalabb a PowerQuery szintjet hozza (mondjuk ez utobbi is gyaszos neha). Ezutan mar csak egy keves es akar egy Power BI-rol is almodhatunk...

De igaz, Mancika es a neki e-mailt kinyomtato ITs Jozsi szintjen valoban tok folosleges a Microsoft Office. Es ez valoban az esetek nagyon nagy hanyada.

" mindenütt át kell térni LO-ra " - Na ja... És mennyire tud kompatibilisen megjeleníteni dokumentumokat a LO? Nem, nem az egy oldalas mancikalevele.docx-re gondolok, hanem picit bonyolultabb dolgokra... Meg mondjuk arra, hogy sharepoint-ban tárolt dolgokkal mennyire tud együttműködni (verziókezelés/jóváhagyás, ilyesmi...)? (A felület ergonómiájáról nem is beszélve...)
 

Van petabyte-okban mérhető mennyiségű meglévő fájl, van csilliárd alkalmazás, ami megadott doc/docx/xls/xlsx formátumot eszik/köp ki magából, ezeket mind konvertálni/módosítani kellene - nem véletlenül tört bele a bicska már sok helyen egy ilyen átállítunk mindent is libre/open/satöbbi office-ra projektbe.

Nem csak ez a kérdés. Egyébként sem az MS volt az első (Lotus, WordPerfect) Az Open Office XML „szabványosítás” története érdekes kissé, amikor az MS a saját maga alkotta szabványnak csak 7-8 év után tudott tökéletesen megfelelni.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Na ez a szűklátókörűség (bocs). Nem találtam hibát, tehát nincs. Ez nem gond és a Libreoffice neked nem jó. Ne használd. Azonban szeretném jelezni, hogy nem igazán így van. Az MS által tolt termékek is ugyanilyen problémákkal küzdenek egymás közt.

Elég sok példám van erre, hogy az eredetileg MSOffice-ban készült (legutóbbi eset egy  2016-os verzió) megszerkesztett dokumentum megjegyzésekkel (szerződés)  átküldtek ahol korrektúrával megjegyzéssel válaszoltunk (libreoffice). Jelezték hogy nem tudják használni, mer megnyílik látszik (nem esik szét) de sajnos egy idő után az office feladja és fehér képernyőt mutat ki tudják lőni. Oké megnéztük. Van m365-ünk ott megjelenik, kezelhető. Megosztottuk a parnerrel, látja OK de neki van egy vállalati környezete ott kellene használni. Mondom sebaj, mentek belőle a m365-el egy verziót. Probléma maradt ugyanaz. 

Sokszor hasonlóan csak az online m365-ben megnyitott és visszaküldött programra ad hibát a másik oldal másik office-a. Hogy neked a partnereid homogének az egy szerencse, de mikor valaki azt írja saját magával sem kompatibilis akkor nem arra gondol hogy ugyanaz a verzió nem kompatibilis.

Az online verziója a m365-nek hasznos, de korántsem egy offline program. Van g-suite- is. A m365-nél van lehetőség persze arra, hogy fogod magad és telepíted egy támogatott rendszerre, linux nincs közte. 

Ergo kijelenthető hogy a probléma általános a szoftververziók az eltérő viselkedés tekintetében. 

Rándíthatsz erre választ, ettől még ez így van. Emellett az online verziók még mindig nem teljes értékűek az emberek számára. 

Igazad van, de a Poszt Toló pont ezen pörög, és azt hazudja, hogy ez a LibreOffice hibája.

A kolléga (és még sokan mások) meg csak erre reagálva mondják, hogy a Word különböző változatai között se garantált.

Nem kötözködésből mondom, de ez már a második válaszod, ami alapján úgy érzem, nem olvastad el a nyitót.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Elolvastam, és nagyon nem értek egyet a téma felvetőjének gondolataival. Pont azért írtam, hogy ez szerintem nem elvárás egy szövegszerkesztőtől, mert az az érzésem, néhányan pixelre pontos renderelést, kiadványszerkesztést várnak egy olyan valamitől, amit nem erre találtak ki. Mondok mást. A HTML is úgy lett kitalálva, hogy az a leíró nyelv csak a tartalmat és a dokumentum struktúrát írja le, a konkrét renderelést a böngésző intézi. Azért, mert eltérő betűtípusok vannak a felhasználóknál telepítve, eltérő a képernyő mérete és felbontása, aztán vannak olyan elvetemültek, mint én, akik nem teljes képernyőre nyitva használják a böngészőt. Aztán jöttek azok a megrendelők, akik azt gondolják, ez valami merev dolog, és pixelre pontos valamit álmodtak, de el sem bírták képzelni, hogy más felhasználónál más minden. Így aztán szét is estek honlapok másnál. Most már vannak jó megoldások, egyszerre dinamikus, alkalmazkodó, mégis szépen kinézők az oldalak, de ez sok év CSS, JS, böngésző, megrendelő, webprogramozó fejlődésének eredménye.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kicsit mellékszálon, de kapcsolódva a gondolatmenetedhez:

A weblapok széteséséért megint csak egy olyan cég tehető felelőssé, ami még most 2020-ban is erőlteti a saját szabványát, miközben a piaci részesedése, ha nem is látványosan, de tisztességesen csökken. Itt gondolok a Microsoft Dreamwaver nevű, egyébként nem egy rossz HTML szerkesztőre, ami ontotta magából ez IE only oldalakat. Itt is mi történt? Ahogy mondod, a böngészők igyekeznek utána menni. Nem is értem, miért volt anno jó mellészabványosítani a HTML-t. No, mindegy is, itt most olyan közös párhuzamot vélek felfedezni, ami még onnan gyökeredzik, ahol Bill Gates álomvilága igyekszik még mind a mai napig befolyásolni a számítástechnika világát. A MS-only HTML már elvérzett, a MSO-only vérzik, és meglep, hogy a téma felvezetője még most is abban a lelkes önkívületi állapotba kerül, mikor Bill Gates álmát képes ő is álmodni.

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

Tudnál mondani példát? Mármint hogy mi nem néz ki benne ugyanúgy. Sajnos egyre több dokumentummal dolgozom, termelik a drága kollégák. Van olyan projekt amiben 50 ember 100 oldalas bullshit szarokat gyárt, és küldi körbe folyamatosan. Véleményeznem kell, kiegészíteni, korrektúrázni, sokszor én vagyok az 50 egyike aki bullshittel, és gyártja a szart (ez van, ezt kell most szeretni). Excelben hasonló karate megy függvény hegyekkel, pivot táblákkal, grafikonokkal.

Na mindezt csak azért írtam le, hogy lásd, hogy nem arról van szó, hogy lakásszerte van csak tapasztalatom a rezsi.xlsx-el, meg a bojler-adasveteli.docx-el. Úgy 1 éve csinálom ezt a munkát (előtte a töredéke volt a dokumentumkezelésem a mostaninak), és zéró kompatibilitási gonddal találkoztam. Elég nagyot csattanna a hátamon a dolog, ha lenne ilyen probléma, mert ha jól tudom, nekem vagy egyedül Mac-em ebben a körben. Az egész Office for Mac (Microsfot 365, vagy O365, vagy Office 2016, vagy a franc tudja hogy hívják éppen, szóval a latest, natívan települő Office-om van) csomagban egyedül az Outlook az, amivel problémám adódott, de azzal is minimális, említésre sem méltó.

Amúgy simán lehet hogy úgy van ahogy mondod, de a többiek nekem soha nem szóltak, hogy gond lenne az általam küldött anyagokkal (pedig minőségbiztosító is nézi, formailag is), és én sem vettem észre semmit.A túloldal monitorát sosem látom, ezért is mondom, hogy simán lehetséges. Viszont ha van is eltérés, az biztosan nem tördelési, formázási, vagy hasonló hiba. Inkább olyanra tudok gondolni, hogy nem pixelhelyesen ugyanúgy néz ki egy font, de inkább mond meg te, tényleg kíváncsi vagyok.

túlárazott

Havi 7 usd. Ennyiért egy Netflix SD plant sem kapsz. A dobozos verzió majdnem 90e, ez valóban nem kevés, de vesd össze az Adobe áraival, amik egyébként jóval húzósabbak, de fele ennyi hisztit nem kell hallgatni azzal kapcsolatban. A piacon, mint alapvető munkaeszköz, egyáltalán nem számít drágának. (A Jetbrains árait láttad már?) Az tény, hogy az árai nincsenek a mi régiónk fizetéseihez igazítva. Gondold el, egy fotós vagy grafikus mennyit fizet Lightroomért/Photoshopért a nem olcsó eszközein túl, egy asztalos, gépész stb. az Autocadért, és így tovább. Valamiért mindig az informatikusoktól kell hallgatni a hisztit a 7 dolláros offiszért.

nem multiplatformos

Egyébként van MS Office OSX-re, iOS-re, Androidra. Az egyetlen elterjedtebb platform, amire nem adták ki, az a Linux.

Milyen a többi?

Milyen többi? :D

Sok hibája van az MS Office-nak, én pl utálom benne, hogy nem kényszeríti a felhasználókat jobban bele használható, konzisztens dokumentumformázásba. De ez egy teljesen másik ügy, ebben a konkurensei sem jobbak, mert ugyanazt a koncepciót másolják.

Mondjuk azért sírnak az ofisz miatt többen, mert egy formázott dokumentum megosztása kb. mindenki életében előfordul, a munkavégzéshez szükséges dolgok (autocad, lightroom, photoshop) meg nem.

"A piacon, mint alapvető munkaeszköz, "

Melyik piacon? Melyik ingyenes verzióval tudok az önkormányzattal adatot megosztani magán emberként? Vagy mondjuk az iskolával ahova a gyerek jár?

" Sok hibája van az MS Office-nak "

No, ebben egyet értünk :D

Melyik piacon? Melyik ingyenes verzióval tudok az önkormányzattal adatot megosztani magán emberként? Vagy mondjuk az iskolával ahova a gyerek jár?

Nyilván az informatikában, business-to-business. Amit írsz, egy másik probléma, de talán nem a Microsoftnak kell megoldania (nem várható el tőle - én értem, hogy emiatt "jó" gyűlölni, de felesleges), hanem az önkormányzatnak vagy az államnak, ha nem akarja az állampolgáraira terhelni ezt a költséget. Oktatásban szintúgy.

Vagyis fizessek évi közel 100 USD-t egy programért, ami roppant sokat tud, viszont magánszemélyként többnyire arra használom, hogy megnyissak egy-két megkapott Office dokumentumot, netán előállítsak évente akár hatot is. Ráadásul az elsődlegesen használt oprendszeremen nem is fut. Ezzel máris megadtad a választ, hogy mi az ingyenes alternatíva létjogosultsága.

Az Adobe összehasonlítás marhaság, egyrészt ha van egy rablóbanda, akkor nem mentség, hogy van nagyobb rablóbanda, másrészt az Adobe szoftvereit nem annyira széleskörűen használják. A Jetbrains árai tényleg jó példa, ugyanis ha valaki nem akarja kifizetni a kétségtelenül magas árat, az alapverziót ingyen letöltheti. Ha az Office-nak is lenne olyan megoldása, hogy bizonyos segédfunkciókat csak a fizetős verzóban lehetne aktiválni (de az ezekkel előállított tartalom azért használható), de az alapfunkciókat biztosító programot lehente ingyen használni (minden elterjedt platformon, tehát Linuxon is), akkor kissé más lenne az Office megítélése.

Milyen platformokra nincs Office amin használnád?

 

Van MAC-re, PC-re, Androidra. Az online office is napról napra nagyobb funkcionalitással bír (és bizony egy webalkalmazást tekinthetünk ám multiplatformnak).

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

Oké, csak a "nem multiplatform" és a "nincs Linuxra" nem szinonimák. Lényegében Linuxon kívül az összes releváns platformra van.

a felhő pedig másnak a gépe

Lehet éppenséggel a munkahelyed is az a "más", Office Online nemcsak publikus felhőben van: https://docs.microsoft.com/en-us/officeonlineserver/office-online-server

Neked is igazad van, meg neki is.

Számodra multiplatform = legalább 2 platformon működik. És igazad van, ez már multiplatform.

Számára multiplatform = működik az ő OS-én is (és valószínű egy csomó máson is).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Az, hogy az odt-t azonosítjuk a LibreOffice-szal, pont ugyanaz a vendor lock-in, amit a Microsoft Office és docx esetén meg utálnak a szabadszoftver-harcosok. Abból, hogy te odt-t kapsz, miért gondolod, hogy az LibreOffice-ban készült? Készülhetett LibreOffice-ban, Microsoft Office-ban, Google Docsban, Calligra Suite-tal, Ability Office-ban stb.

 

Nagyon károsnak érzem azt a hozzáállást, hogy a docx szar, mert csak a Microsoft Office csinálja jól, miközben az odt jó, mert azt csak a LibreOffice kezeli jól.

Abból, hogy te odt-t kapsz, miért gondolod, hogy az LibreOffice-ban készült?

Szerinted mennyi az esélye, hogy nem LibreOffice-ban készült, és mentéskor a delikvens válogatta a formátumokat, melyikbe is mentse (mert az alapértelmezett formátum neki nem megfelelő)?

Nagyon károsnak érzem azt a hozzáállást, hogy a docx szar, mert csak a Microsoft Office csinálja jól, miközben az odt jó, mert azt csak a LibreOffice kezeli jól.

Nem értem, ezt miért nekem írtad.

Szerinted mennyi az esélye, hogy nem LibreOffice-ban készült, és mentéskor a delikvens válogatta a formátumokat, melyikbe is mentse (mert az alapértelmezett formátum neki nem megfelelő)?

Pages -> az alapértelmezett formátumot nem támogatja kb. semmi más

Google Docs -> nincs "alapértelmezett formátum", kiválasztja az .odt-t exportáláskor

"Nagyon károsnak érzem azt a hozzáállást, hogy a docx szar, mert csak a Microsoft Office csinálja jól, miközben az odt jó, mert azt csak a LibreOffice kezeli jól."

Szerintem senki nem mondta, hogy az odt csak a libreoffice kezelheti jól. De még ha ez is lenne a helyzet, akkor is más a leányzó fekvése, mint MSO esetén, mert a Libreoffice egy free eszköz. Bármikor ingyen és bármilyen megkötés nélkül használhatod (nem kell hozzá MS fiók, nem kell érte fizetni, nem kell aktiválni, nincsenek benne reklámok, stb), ha gondod támadna egy odt fájllal. Az ellenkező esetről ez nem mondható el.

Tehát ha jól értem, akkor az érvelés a következő:

"Nincs semmilyen műszaki ok, ami miatt az odt jobb formátum, mint a többi konkurense. De legalább elmondható, hogy az odt referenciaimplementációja ingyen használható. "

Más szavakkal: nem tudjuk semmi mással megindokolni az odt használhatóságát, mint azzal, hogy az egyetlen eszköz, ami jól implementálja, az ingyenes.

 

Mindez persze még nem mond semmit a LibreOffice használhatóságáról, UX-ről, kezelhetőségről, felhasználói visszajelzésekről.

Szerintem a LibreOffice és az OpenDocument fejlesztői még tanuljanak egy kis marketinget.

mivel 'open' ezért nem csak hogy ingen lehet használni, hanem maga a szabvány ami leirja is nyílt, vagyis most és a jövőben bárki készíthet alkalmazást hozzá.

vagyis ha a Libre- Open- meg ilyesmi office alkalmazások befuccsolnak, akkor is bárki létrehozhat olyan programot ami kezeli az odf-eket, hiba nélkül

míg a doc/docx leírása nem teljes, sok helyen homályos, sok benne az 'ipari' titok, ezért nem reprodukálható hiba nélkül.

ez nem látszik nagy dolognak, de! pl.: a közigazgatásban komoly gondot okozhat, ahol nem ritka, hogy 20-25 év de akár 70-100 év után is megnyithatónak kell lennie egy egy dokumentumnak. miután a papír egyre inkább kiszorul az ügyintézésből.

Sőt, honnan tudjuk, hogy 100 év múlva tudunk-e csinálni helyes ODT implementációt a mostani specifikáció alapján? Elég megnézni 100 évvel ezelőtti magyar jogi szövegeket, hogy legyen összehasonlítási alapunk. Amit mi most egyértelmű megfogalmazásnak gondolunk, az nem biztos, hogy 100 év múlva is az lesz.

nem tudjuk, ezért kell a nyílt szabvány.
ez minden amit ma meg lehet tenni :))

egyébként meg onnan, ahonnan feltételezed hogy 20 év múlva is be tudod dugni a dvd lejátszódat a konnektorba, és működni fog.
szabványos konnektorból szabványos feszültségű, frekvenciájú áramot tudsz vételezni...

PDF/A is an industry-recognised ISO standard. Future software development must reflect the need to work reliably with these documents.

De egy "must" szó csak nem garantálja, hogy lesz is megfelelő program? Ugyanúgy el kell készíteni azt a programot (vagy megőrizni, ha már megvan), mint az ODT-olvasót.

Szerintem ha IT-s témákról beszélgetünk 100 évre előre, akkor ott csak esélyekben, kockázatokban, stb. érdemes gondolkodni.

Az egyik oldalon van egy formátum, amit kifejezetten arra találtak ki, hogy self-contained legyen, és az archiválás volt az egyik fő use-case (és nem utolsósorban sokan használják erre a célra, tehát valszeg lesz érdeklődés rá később is), a másik oldalon egy WYSIWYG text processor formátuma, ami nagyobb verzióváltáskor is szét tud csúszni, még a referenciaimplementációban is, nemhogy a többiben.

Őszintén nem tudom, hogy 100 év múlva melyik lesz a nyerő, de ha nekem kellene döntést hozni, én mennék a mainstreammel, és a PDF/A-t választanám. (Ha docx lenne a mérleg másik oldalán, akkor is PDF-ben archiválnék, ez most nem office suite választási kérdés.)

mert verzióváltásnál lásd doc/docx az addig használt sablonoknak működnie kellene. de nem működött, importszűrő meg nem volt, v nem készült el időben.

a frissített officeokal nem tudtak dolgozni, de nem csak új dokumentumok készítése, de a régiek megnyitása, és módosítása is gondot okozott.

az ügyintéző pediglen nem IT-s. nem dolga a dokumentumok konverziója, IT-s meg kevés van, és aki van annak sem dolga a a dokumentumok konverziója. még az is csoda, hogy 1-1 ügyesebb ügyintéző dokumentum sablonokat csinál - saját magának, és az is inkább az ahogy sikerül kategőria - de ez ritka, mivel ehhez is idő kellene.

Egy olyan dokumentum, ami már 70-100 éves, annak nem kell módosíthatónak lennie, azon már nem fognak dolgozni. Ott épp az a lényeg, hogy rögzítsük az eredeti állapotot (szerződések, okiratok, tervrajzok, stb.).

Ezeket nem kell, sőt, nem szabad szerkeszteni. Csak megjeleníteni kell tudni. Erre tökéletes a PDF/A.

Ha egy ügyintézőnek azt mondod, hogy írjon át valamit egy 70 éves dokumentumban, az gyanús. Nagyon gyanús.

Szerintem összekeversz két dolgot. A tartalomszerkesztés esetén a kurrens szabványok, eszközök a fontosak, ekkor érdekes, hogy van olyan szabvány, ami alapján készíthető olyan szoftver, amivel tartalmat lehet előállítani (content authoring). Itt abszolút nem fontos a 70 éves-100 éves időtáv, a kurrensség a lényeg.

A másik téma a dokumentum-archiválás, ott fontos a 70-100 éves időtáv - ott viszont senkit nem érdekel a szerkesztésre való megnyitás.

 

Ez két teljesen különböző műszaki feladat, két teljesen különböző megoldás kell rá.

Hogy egy példát mondjak: szép és jó, hogy az ODT nyílt szabványában leírható a dokumentum tartalma. De nincs hozzárakva a betű leírója, a betűtípusok jelentése (például mást jelentheti 2050-ben az 'Arial', mint 2000-ben, már csak a módosított kerningek és társai miatt - ezekből a betűkből folyamatosan jönnek ki új verziók). Ugyanígy nincs mellérakva a különféle beágyazható tartalmak olvashatósága, szerkesztése. Hasonlóképpen, nincs mellérakva nyíltan (csak hivatkozva a mostani, kurrens leírásokra) a tárolóformátum (a ZIP).

Ezek mind-mind olyan dolgok, amik azt mutatják, hogy a jelenlegi kontextusban az ODT egy nyílt szabvány, és az ODT-t szerkeszteni képes eszközök implementálására megvan minden információ. Most, a jelenben. De ez a jövőben nem feltétlenül lesz így.

Totál más gondolkodásmód kell ahhoz, hogy a jelenben lévő szerkesztőeszközt készíts és szabványosítsd a formátumát, meg ahhoz, hogy a jövőben használható archiválóeszközt készíts. Az ODT, hiába nyílt szabvány, alkalmatlan az utóbbira.

bmeg attól hogy nem szerkeszthető egy dokumentum, még nem árt ha meg lehet nyitni, olvasására, nyomtatáshoz, megjelenítéshez ...
az írhatóság amúgy is csak egy flag a dokumentumban.
ki tudja mi mindenre fogják használni dokumentumokat a jövőben. mint kordokumentumot/digitális emléket/műszaki relikviát :))

egyrészről más dolog, másrészről meg arról beszélünk, hogy magát a dokumentumot ill annak formátumát szabványosítsuk, hogy azt x év múlva is lehessen használni, megnézni...
adott esetben újra létrehozni egy alkalmas programot a megnyitására, esetleg konvertálására...
vagyilyesmi :))

ugyanakkor már ma is meg van egy egyszerű szövegszerkesztő minden eleme függvénytárakban, könyvtárakban, dll-ekben. - hogy platformfüggetlenek is legyünk - nem kell mindent mégegyszer megírni. megoldható lehet a feladat némi adatátalakítással a függvények meghívásához. de!
az m$ sem foglalkozott a régi doc formátum kezelésének teljes újraírásával, csak kijött egy export/import szűrővel.
ez kevesebb erőforrást igényelt - gondolom - mint újraírni a komplett word/excel 2010-et csak ezért :)

ez igaz bármelyik szabványos dokumentumformátumra, akár képként akár szövegként, akár a 2 kombinációjaként tárolja a megjelenítendő adatokat.

erre mondtam, hogy amit tehetünk, az megtettük. nyílt szabványokat hozunk létre, ezeknek a használata időtállósága azonban már meghaladja a lehetőségeinket. ugyanakkor jobbak mint a jogdíjas, nehézkes szabványok.

egyenlőre az is kétséges, hogy adatokat tudunk-e egyáltalán 100 évig sérülés nélkül tárolni :))

mellesleg archiválni olyan formátumban érdemes dokumentumokat, amik remélhetőleg hosszú távon használhatóak lesznek.
az archiválás nem csak azt jelenti, hogy jól elmentem az adatokat hiba esetére, archiválásnak hívják a filmre fotózott digitális adatokat, - a film már bizonyított hosszú távon - v. az egyszerű nyomtatást is, - a papír bizonyos fajtái is egész jól bizonyítottak - de még a III/III mágnesszalagok is archívumok.

és itt mindjárt meg is mutatkozik az archívum olvashatóságának a problémája, mert bár a mágnesszalagok olvashatóak, ami rajta van nagyrészt a formátumuk miatt értelmezhetetlen. pedig ezeket is a 'jövőnek' raktározták.

Milyen ipari titok van az Office Open XML-ben? Tényleg kíváncsi vagyok rá.

Amit sokszor szoktak említeni, az például az autoSpaceLikeWord95 és társai, azonban ezek pontosan definiálva vannak, hogy mit jelentenek:

https://docs.microsoft.com/en-us/dotnet/api/documentformat.openxml.word…

"Nincs semmilyen műszaki ok, ami miatt az odt jobb formátum, mint a többi konkurense. De legalább elmondható, hogy az odt referenciaimplementációja ingyen használható. "

Nem mondtam, hogy "műszakilag" jobb az odt. Annyira mélyen nem ismerem őket, hogy így össze tudjam hasonlítani. Felhasználóként viszont nem látok hiányosságot a file formátum tudásában. Az viszont bizony elég komoly érv mellette, hogy a referencia implementáció free. 

"Más szavakkal: nem tudjuk semmi mással megindokolni az odt használhatóságát, mint azzal, hogy az egyetlen eszköz, ami jól implementálja, az ingyenes."

A használhatóságát nem az igaozolja -önmagában-, hogy a referencia implementáció free, az csak egy nem is olyan mellékes tulajdonsága.

"Mindez persze még nem mond semmit a LibreOffice használhatóságáról, UX-ről, kezelhetőségről, felhasználói visszajelzésekről."

Valóban, ahogy maga a docx fomrátum sem mond semmit arról, hogy maga a word milyen, meg hogy mekkora szopás egy rakat pénzt költeni rá. 

"UX-ről, kezelhetőségről, felhasználói visszajelzésekről."
Mondod ezt azután ,hogy a ribbon menü évekre kiverte a biztit a felhasználóknál. Ahogy az W7 utáni windowsok sok erőltetett ui faszsága is.

"Szerintem a LibreOffice és az OpenDocument fejlesztői még tanuljanak egy kis marketinget."
Nincs marketing, nincs is benne az árban vastagon mint MShol. :)

ODT: A szabvány szerint egy alkalmazás azt ír, amit akar, valójában, pont mint a HTTP User-Agentnél. Nincs előírva semmi a tartalmára nézve, az alkalmazás hazudhat is.

"This string should match the definition for user-agents in the HTTP protocol as specified in section 14.43 of [RFC2616] "

"Ilyenkor mindig vissza lehet kanyarodni oda, hogy mekkora piaci részesedéssel bír a desktop Linux, megéri-e egyáltalán a portolás költségét az a valószínűleg elhanyagolható mennyiségű eladás."

Inkább az a kérdés -és innen fúj a szél-, hogy mennyi bukó lenne a windows eladásokban, ha megjelenne egy MS Ofisz Linuxra. Mert szvsz nagyon sok helyen még mindig az Ofisz az ok, amiért nem lehet átállni linuxra. Szóval egy MS Office For Linux csomag egy öntökönlövés lenne az MS-nek, az ofisz eladások nem csökkennének, csak kicserélődne alattuk a platform.

 

Így van, az MSO nem multiplatformos, nem kevés pénzbe belekerül, és zárt kód, zárt formátum. Ezeket meg egyenként sem akarja értelmes ember, nem hogy együtt.

Teljesen jó a LibreOffice, ha valaki ilyen sztenderd GUI-s irodai programcsomagot akar. A titka, hogy nem kell az MS formátumait ráerőltetni, hanem a saját nyílt formátumával kell használni. Azt kell érteni, hogy mikor valaki zárt formátumot használ, akkor nem csak saját magával cseszik ki, hanem másokat is vendor-lock-in-be kényszerít bele, rosszabb esetben még version-lock-in-be is.

Mondom ezt úgy, hogy én semmilyen Office-t nem használok, sem MS, sem Libre. Régen Libre-t használtam, ma már csak XeTeX-et (ha nem kell nyomdai minőség, akkor markup-ből HTML/Pdf) használok szövegformázásra, scriptet táblázatos számításokhoz (számolni arbitrary precision calc, scriptekre Octave vagy Python), adatbáziskezelésnél valami SQL megoldáshoz nyúlnék webes frontenddel.

Aki meg annyira benne ragadt az MS formátumaiba, igen, azok számára nincs semmilyen más programcsomagnak létjogosultsága, de erről saját maguk tehetnek, nem a LibreOffice.

De épp így nem kéne más zárt formátumokat sem támogatni, ezt minden adott helyen kritizálom, mikor látom, hogy WinRar-ral csomagolnak, meg ilyen Alcohol, Nero képfájlokba mentenek, és egyéb baromságok. Általában csak megszokásból, berögződésből. Mikor ilyesmiket vagy standard zip-be, vagy ha jobb tömörítés vagy erősebb titkosítás kell akkor 7-zip, lemezképhez meg standard ISO9660-as .iso lemezkép. Ezek multiplatformos megoldások is egyben, ingyenesen használhatók. Lehetne még ilyen példákat sorolni hosszan.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Scriptelni jó az (ap)calc, bár picit lassú. Vagy az awk. A calc-ban azt imádom, hogy helyből ismeri a komplex aritmetikát, amelyre nekem gyakran van szükségem. A szintaxisa meg közel van a C-hez.

Sok mondandóddal egyetértek, de amúgy a docx és xlsx is szabványos formátumok, akárcsak az odt, ods.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem, a docx, xlsx nem szabványos formátumok. Az XML-jellegük szabványos, de maga az egész formátum a MS saját kitalációja, és még a saját szoftverük is következetlenül kezeli verziónkénti eltéréssel.

Mondom, teljesen jó a LibreOffice, a titka annyi, hogy a saját nyílt odt/ods formátumaival kell használni, és nem az MS formátumokat ráerőltetni. Nem arra van, hogy MS Office legyen, hanem hogy a saját jogán legyen a saját formátumaival irodai programcsomagnak használva. Az, hogy megnyitja és menti a MS formátumokat is, az nem azért van, hogy azzal legyen használva, hanem ha valaki meg van szorulva, és épp nincs MS Office kéznél, akkor is legyen valami, amivel meg tudja nyitni az MS formátumokat, legalább annyi erejéig, hogy ha a formázás nem is tökéletes, de el tudja olvasni mi van benne. Amolyan kisegítő lehetőség nyomiknak.

A calc-ot én is szeretem (a többieknek: itt most nem a LibreOffice Calc-ról van szó, hanem egy CLI alkalmazásról calc - arbitrary precision calculator, ami a bc-n alapul), pont amiatt, amit te is írsz, kezel komplex számokat, mátrixokat, mindenfélét sok beépített függvénye van, orbitálisan kicsi és orbitálisan nagy számokat is kezel, kerekítési hiba nélkül, C-hez közeli szintaxis, 0 erőforrásigénye van, nincs nagyon függősége. Én ezt használom általános számológépnek is.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Attól még, hogy a formátum az ms saját kitalációja, ami neked nem tetszik, ezek bizony szabványok:

https://docs.microsoft.com/en-us/openspecs/office_standards/ms-docx/9113c11f-7d77-4cae-8fe1-3c63cea830a4

talán emlékszel rá, mikor lángolt az internet, hogy hát mitképzelnekezekhogyeztígyakarjákszabványbaletolnimindenkitorkán.

Ja, ISO, IEC, RFC, stb. Jól csengő rövidítések. Majdnem le is borulnék az érveid előtt, ha ezeket az állítólag „szabványos” formátumokat nem csak az MS adott zárt megoldása kezelné normálisan. Sőt, még az se kezeli minden esetben, mert verziók között megnyitva művelhet érdekes dolgokat. Vicc az egész, ilyet nem kéne használni. Mondom, nem azért, mert önszivatás, hanem kiszúrás a többi felhasználóval is, belekényszerítve őket lock-in-ben. A MS meg a szabványok mindig is oximoron voltak egy mondaton és művön belül. Ja, szabványosak, a saját MS-os szintjükön belül, meg a tisztességtelenül kiépített 90+%-os monopóliumukon belül.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nézd, szabvány azoktól a jól csengő rövidítésektől lesz valami. Az, hogy neked vagy nekem tetszik-e, hogy túl bonyi-e, vagy hogy a libre office fejlesztők bénák-e leimplementálni, az irreleváns.

Egyébként még csak nem is kirívó, a szabványok jelentékeny része szar. Kedvencem mostanában a cookie header rfc, két része van a "történelm így alakult, ezt kéne érteni" illetve az "ezentúl azért illene jobban csinálni". A kettőben együtt nullaszor szerepel a MUST szó. Szóval a cookie headerről azt lehet biztosan tudni, hogy létezik...

Emlékszünk még arra a szabványosításra. Nem a műszaki érvek döntöttek, hanem a lobbi.
Volt is, aki lemondott a szabványosító testületben betöltött tisztségéről emiatt.

Szabványt pedig muszáj volt az MS-nek is kreálni, mert pár évvel azelőtt szabványra lett emelve az OpenDocumentFormat. Ez utóbbi még nem lobbival, hanem technikai érvek mentén és reprodukálható szintű leírással.
https://www.iso.org/standard/43485.html

Bővebb olvasmány: https://en.wikipedia.org/wiki/Office_Open_XML és https://en.wikipedia.org/wiki/Standardization_of_Office_Open_XML
Továbbá: https://en.wikipedia.org/wiki/OpenDocument

Én ezt használom általános számológépnek is.

Én is :), sőt, vannak előre definiált függvényeim is, mint például a replus(), reminus(), ami impedanciák - hiszen komplex - párhuzamos eredője, illetve a párhuzamos eredő és az egyik impedancia ismeretében a hiányzó másikat adja. Meg vannak ezen felül is definiált hasznos függvényeim.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"De épp így nem kéne más zárt formátumokat sem támogatni, ezt minden adott helyen kritizálom, mikor látom, hogy WinRar-ral csomagolnak, meg ilyen Alcohol, Nero képfájlokba mentenek, és egyéb baromságok. Általában csak megszokásból, berögződésből. Mikor ilyesmiket vagy standard zip-be, vagy ha jobb tömörítés vagy erősebb titkosítás kell akkor 7-zip, lemezképhez meg standard ISO9660-as .iso lemezkép. Ezek multiplatformos megoldások is egyben, ingyenesen használhatók. Lehetne még ilyen példákat sorolni hosszan."

Tökéletesen egyetértünk. Én is mindig felszólalok ilyen esetekben. A kollégák biztosan unják már. Én még nem :)

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

OSX-en, Linux-on, BSD-n command line only. Windows-on GUI és command line.

Nem azzal van a probléma szerintem a kollégának, hogy nem tudja honnan letölteni. Szerintem aki nem használja, még az is ismeri a programot.

A probléma az, hogy a (Win)rar kereskedelmi szoftver és az általa készített rar állomány is kereskedelmi formátum. Hivatalosan rar fájlokat CSAK a rarlab szoftverével lehet készíteni, amiből csak trial-t lehet ingyen letölteni kipróbálásra (WinRAR 40 napos próbaverzió ami a világ vége után is 40 nap lesz), ha már munkavégzéshez kell, akkor meg lehet licence-t venni hozzá, mert különben jöhet a büntetés. Kicsomagolni szerencsére mással is lehet, mert az a része nyílt.

"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

Igen, de kitömöríteni ki tudod. Erre értettem, hogy azért ez nem olyan, mintha kapnék egy win-only tartalmat. Nem szerencsés, de ha kapok egyet, akkor nagy valószínűség szerint ki tudom tömöríteni bármilyen értelmes oprendszer alatt.

Nem azért küldtem a download linket, hogy le tudja tölteni, hanem a winrar.hu-n (és a winrar.com-on) csak a windows-os verzió letöltése szerepel, ami félrevezető, mert arra enged következtetni, hogy "winrar formátumú". Nem, az rar és kitömöríthető nem windows-os gépen is.

de ha kapok egyet, akkor nagy valószínűség szerint ki tudom tömöríteni bármilyen értelmes oprendszer alatt

Már, ha szerencséd van. Kaptam már olyan rar kupacot, amit semmilyen kéznél lévő cuccal nem tudtam kitömöríteni, csak a WinRAR-ral. (Valami jelszavazott, sokfájlos izé volt.)

Hát, pont erre írtam, amit írtam. Te nem csak a WinRAR-ral tudtad volna kitömöríteni, hanem pl. linux alatt a rarlab által kiadott linux-os rar-ral. Rossz beidegződés ez a "WinRAR" szó használata a rar (vagy a rarlab-os rar) helyett. Egyébként sajnos előfordulhat az ilyesmi, azért is írtam, hogy nem szerencsés több fél közötti kommunikációhoz használni, de - szerintem még mindig - sokkal jobb, mint egy csak windows alatt elérhető szoftver által kezelt dokumentum.

 

De ez nem az én harcom, nem akartam ennyire belekeveredni... :)

Nem az, hogy CLI only, hanem csak kicsomagolni tud és zárt. A becsomagolás fizetős. Meg ezzel rászorítják a többi windowsos felhasználót, hogy tegye fel ezt a WinRAR szutykot, mikor semmi szükség nincs rá. Persze a 7-zip megint ki tudja bontani a rar-t is, de ezt a v1.0-ás Win Pistik nem tudják, már pattintják is fel a WinRAR-t, és elérünk egy bűvös körbe, hogy mikor befelé kell tömöríteni, szintén ehhez fognak nyúlni.

Kicsomagoláshoz meg mindenféle csomagot kell telepíteni, amit kezdőbb felhasználók nem biztosan tudnak. Persze, nálam is fent van Archon az unrar, libunrar csomag, a Double Commander függőségeként kerültek fel, meg használtam rar2fs-t Vifm-ben, amíg még fejlesztették. Szóval ki tudom csomagolni, de akkor is bosszantó zárt formátumokkal dolgozni.

Windowson is csak azért népszerű, mert csilivili a GUI-s felülete. Egyébként tudásban már rég nincs a többiek előtt. Két funkció van, ami még mindig egyedülálló: tud önállóan kicsomagolható szeletekbe tömöríteni (nem kellenek a részleges kicsomagoláshoz az előtte lévő szeletek, ha az ember csak az abban a szeletben lévő fájlokat akarja kicsomagolni), meg CRC hiba esetén képes bizonyos szintig fájlhibát javítani. De hát ezek is manapság nagyon ritkán kellő feature-ök, senki nem darabolgat már CD-kre, floppykra, FTP-szerverekre. Adatintegritás ellenőrzése, adatfelszeletelés megoldott egyéb hálózati protokollokon.

Mondom ezt úgy, hogy én a DOS-os korszakban nagy RAR fan voltam, mert akkor nagyon királynak számított a commander-szerű felülete, meg tömörítésben, sebességben is a többi megoldást verte. Csak aztán fejlődtek a konkurrens megoldások, sok nyitott lett, mindenki áttért GUI-ra, így szépen fokozatosan szűnt meg mindenben az előnye.

A 7-zip-et sem akarom reklámozni, mert annak is megvannak a hibái, pl. Linuxon nem jó archiválásra, mivel nem kezeli a linuxos jogosultságokat például. De azért írtam ezt példának, mert Windowsra is könnyen beszerezhető, míg egy tar.xz meg tar.zst nehezebben bontható ki Windowson, legalábbis egy v1.0-ás user számára, nem vagy nehezen fogja megtalálni a rá való toolokat.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Az UnRAR nem zárt, a 2020. júniusában kiadott UnRAR forráskód license.txt fájljában ez szerepel:

UnRAR source code may be used in any software to handle RAR archives without limitations free of charge, but cannot be used to develop RAR (WinRAR) compatible archiver and to re-create RAR compression algorithm, which is proprietary. Distribution of modified UnRAR source code in separate form or as a part of other software is permitted...

A formátum zárt, de az olvasáshoz szükséges információk hozzáférhetők.

Természetesen a linuxos RAR tömöríteni is tud. 40 napig korlátlanul használható. Ha megvetted a használati jogot, a regisztrációs kulcs érvényes az összes platformra (FreeBSD, Linux, OS X, Windows).

Manapság otthon kb. azok használnak WinRAR-t, akik a Windows telepít(tet)ése után felrakják a régről ismert programjaikat (IrfanView, Total Commander, Winamp, WinRAR stb.), mert azokat ismerték meg, és kurvára nem érdekli őket, mit szült/szart ki magából a szoftveripar. Lehet, hogy egy IT-érdeklődésűnek, főleg egy linuxbuzi IT-érdeklődésűnek ez idegen, de nem mindenki rajong a "pár évente basszunk valamit szét" filozófiáért.

Valójában az a probléma vele, hogy egy sikeres, "tradicionális", zárt termék, amely még mindig él, és amivel versenyeznie kell a – sokszor maszturbációs játékszerként – fejlesztett nyílt projekteknek...

:)

"Manapság otthon kb. azok használnak WinRAR-t, akik a Windows telepít(tet)ése után felrakják a régről ismert programjaikat (IrfanView, Total Commander, Winamp, WinRAR stb.),"

Nemrég lepődtem meg ezen, sógoromék vettek egy laptopot és a cég előre telepítette nekik a windowst, aztán önszorgalomból ráömlesztették az egész 90-es éveket, csak lestem (winrar, tc, klite codeck pack, media payer classic, valami cd/dvd író program, stb). 

" Manapság otthon kb. azok használnak WinRAR-t, akik a Windows telepít(tet)ése után felrakják a régről ismert programjaikat (IrfanView, Total Commander, Winamp, WinRAR stb.) " - Nem tudom, de nekem semmi bajom a winrar-ral, igen régóta használom (XP, W7, W10) - sőt meg is vettem, mert hasznos a számomra.
Az IrfanView dettó mindenhova (is) felkerül, mert azt, amit tud, azt jól tudja - nagyrészt jobban/kézreállóbban, mint más alkalmazások.
 

Bajom nekem sem lenne a WinRAR-ral, ha a használatával nem egy zárt/fizetős formátumot támogatnának az emberek. Én tőlem arra költöd a pénzed, amire akarod, nem érdekel, de mikor rar-ba tömörítesz be, akkor lényegében másokat is vendor lock-in-be kényszerítesz bele. Közben meg egy 7zip is ugyanolyan hasznos, és nyílt. Mondom, ezt te nem érzed, mert megszoktad, te ezt úgy érzékeled, hogy neked hasznos, elengedhetetlen.

Az IrfanView-t, XnView-t azt megértem, mert az egy tényleg jó program, és annál azért nem érdekes, hogy nem nyílt, mert egyrészt ingyenes, másrészt nem használ saját zárt formátumot, amivel magához kötne. Ráadásul XnView van Linuxra is, bár nem kezdő linuxos userek úgyis sxiv, imv, imagemagick convert, stb.-t használnak ugyanerre a célra. De a windowsos userek ilyen Flashget, Winamp, K-Lite Codecpack, Media Player Classic (régi verzió), stb. dolgokat erőltetnek, amiknek legtöbbször semmi értelme. Csak megszokásból teszik fel, mert már x éve fent van.

Ugyanez volt a véleményem a Total Commanderről, az is egy olyan hasznos program, ami megérte a pénzt. Régen, amíg a Double Commander nem született meg.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

mikor rar-ba tömörítesz be, akkor lényegében másokat is vendor lock-in-be kényszerítesz bele

Az UnRAR és forráskódja mindenki számára elérhető, és kitömörítés után azt csinálsz a fájlokkal, amit akarsz. A "vendor lock-in kényszerítés" az lenne, ha a másik embertől RAR formátumú fájlt várnál.

Csak megszokásból teszik fel, mert már x éve fent van.

Linuxos szemmel az lehet a legfájóbb, hogy még mindig működnek, és kielégítik a felhasználók igényeit, pedig évek óta egyetlen világmegváltó OSS huszár sem kontribútolta bele kéjek között serkent kódját.

:)

Most mindenféle trollkodás nélkül: nekem ezzel a sok utility-vel (kodek pakk, tc, nero/easycdcreator, irfanview, pdf printer, rar/winzip stb) anno pont az volt a problémám, hogy egyáltalán szükség van rájuk. Hiába jók (ez sem biztos, csak nincs jobb), olyan problémákra válaszok, amilyen problémáknak normális OS-en (pláne pénzért a világ legnagyobb sw gyártójától) nem szabadna létezniük. Mert kellene, hogy legyen alapból rendes képnézegető/fotóalbum, normális videó lejátszó, jól használható file manager (ami mellesleg megbirkózik mindenféle ismert tömörítéssel), cd írás extra szoftver nélkül (utóbbit megoldották, de amikor a windowsban még a shareware nero-val keleltt bíbelődni, akkor linux alatt a default file managerben lehetett cd-t írni), stb. 

Persze, jó lenne, ha a rendszer telepítőjében pár kattintással ki lehetne választani, mire akarod a gépet használni, és aztán a céljaidnak tökéletesen megfelelő szoftverek települnének.

amikor a windowsban még a shareware nero-val keleltt bíbelődni, akkor linux alatt a default file managerben lehetett cd-t írni

Kontextusba helyezem: Windowsra volt többféle működő megoldás, még ha fizetős is (emlékeim szerint a legtöbb íróhoz a gyártó mellékelte valamelyik íróprogram valamilyen "felszereltségű" változatát), a linuxos írás meg az írók egy kis részével talán működött (régen a "hardvert venni tudni kell" nem azt jelentette, hogy nem működik egy sokadlagos funkció, hanem azt, hogy kb. semmi sem működik).

Hehe, akkoriban Linuxra az egyetlen jól használható file manager az MC volt, a default file manager meg valamelyik szar a sok közül (melyek így vagy úgy valamiért a Windows Intézőt másolták az MC vagy a TotalWindows Commander helyett).

Az a helyzet, hogy amíg a nagy cégek nem tolták be a pénzüket a "Linuxba" + Shuttleworth a marketingbe, addig alig volt rá hétköznapi ember számára írt szoftver, főleg nem benne egy disztró alaptelepítésében, választékra (minőségire) meg gondolni sem lehetett, cserébe szoptál, ha nem Linuxhoz vetted a hardvert. Ezzel szemben Windows esetén nem kellett annyira figyelni, milyen hardvert veszel, és a szoftverekből is volt választék. Persze húsz év és elköltött dollármilliárdok után könnyű döngetni a mellet, de az igazság az, hogy a "Linux" szoftverellátottsága régen katasztrofális volt (különösen az egyszeri felhasználó számára), miközben a windowsos piacon diverzitás és verseny volt.

:)

a legtöbb íróhoz a gyártó mellékelte valamelyik íróprogram valamilyen "felszereltségű" változatát

Jaja - meg esetleg a szükséges driver-t is. Érted, a CD-meghajtóhoz CD-n mellékeli a driver-t. Ahhoz, hogy használatba tudjam venni Windows alatt, Linuxot indítottam, ott a windowsos partícióra felmásoltam az egész CD-t, vissza Windowsba, majd a merevlemezről telepítettem, és tudtam használni a CD-t :D

(szerk.: bár az is lehet, hogy az alaplap driver-ei voltak a CD-n, köztük a CD-vezérlőé)

Nem hiszem, hogy túl gyakori lett volna. Esetleg a korai CD-írókhoz kaphattál CD-n drivert, de akkoriban volt külön CD-olvasód is, mert az író sokba került.

Miért, nem mindegy, milyen olcsó adathordozón mellékeli a drivert az alaplaphoz, ha az alaplapon lévő adattároló-vezérlőkhöz nincs driver a Windowsban?

:)

Szerintem inkább alaplap volt az, nem CD író-olvasó. Lehetett volna a CD-illesztőt floppy-n adni, úgy emlékszem, ahhoz nem kellett semmi, ment mindenféle telepítgetés nélkül. Azaz: floppyról feltelepíted a CD-t, majd a mellékelt CD-ről lehetett volna tovább telepíteni a mindenséget.

Persze, jó lenne, ha a rendszer telepítőjében pár kattintással ki lehetne választani, mire akarod a gépet használni, és aztán a céljaidnak tökéletesen megfelelő szoftverek települnének.

Gondolom senkinek nem hiányzott, hogy megint sivalkodni kezdjen valaki, hogy a böngészőválasztó képernyő mellett legyen CD-író-választó képernyő, tömörítési formátum választó, stb. is.

"Kontextusba helyezem: Windowsra volt többféle működő megoldás, még ha fizetős is (emlékeim szerint a legtöbb íróhoz a gyártó mellékelte valamelyik íróprogram valamilyen "felszereltségű" változatát), a linuxos írás meg az írók egy kis részével talán működött (régen a "hardvert venni tudni kell" nem azt jelentette, hogy nem működik egy sokadlagos funkció, hanem azt, hogy kb. semmi sem működik)."

Én nem így emlékszem. Pont a CD írás olyan alap dolog, hogy sosem volt vele gondom linuxon. Csak windowson kellett ezt a sok "ajándék" szoftvert telepítgetni. De ne feltétlenül linuxról beszéljünk, ott az OSX. Ők is normális alap szoftvereket csomagolnak.

"Hehe, akkoriban Linuxra az egyetlen jól használható file manager az MC volt, a default file manager meg valamelyik szar a sok közül (melyek így vagy úgy valamiért a Windows Intézőt másolták az MC vagy a TotalWindows Commander helyett)."

Ez sem igaz, bár kinek mi a használható. A KDE alap file kezelője is jó volt, meg volt hozzá krusader is a 2panel mániásoknak. A nautilus is jó volt, egyszerű, de jó - már akkor is tudott az alap file kezelő ftp-zni, sftp-zni stb, meg archívumokat ki/be csomagolni. 

"Persze húsz év és elköltött dollármilliárdok után könnyű döngetni a mellet"
Mert 20 év alatt és dollármilliárdok elköltése után a windows10 jelenleg hol tart ezen a téren? Jó már az intéző? Jó az alap képnézegető? Pont erről beszélünk, hogy még mindig az irfanview-t meg tc-t (meg a többit) kell telepíteni.
Az ablakkezelés buta mint 20 éve, a virtual desktop megoldás vicc. A startmenüben 20 éve nem lehet rendesen keresni. A KDE menüjébe begépelem, hogy "text" akkor listázza a Kate-t, a Kwrite-ot, a LibreofficeWriter-t, a notesz programot, meg a KDE Connect SMS küldőjét. Ha a windows start menüjébe beírom, hogy text, akkor kidobja a wordpadet(!) és semmi mást (vs code, notepad?). Ok, biztos magyar, írjuk ,hogy "szöveg" -> semmi találat, se egy text editor, se a word. Ha beírom, hogy "tömb", nem találja meg a jegyzettömböt, csak ha "jegy"-gyel kezdem.
Az intézőben nincsenek tabok, nincs osztott nézet, nem tud semmit (ezért telepít mindenki alternatívát), egy buta sz*r, még a kedvencekbe kirakott mappákat sem lehet mondjuk átnevezni, mert muszáj a mappa nevének lennie amire mutat - dollármilliárdokból (és fizetsz érte). Fejlesztői szemmel meg pláne az van, hogy alapból semmi sincs, se egy rendes terminál, se ssh, se sftp, semmi. Mindenre a 20 éve megszokott utilityket kell telepítgetni (putty, winscp, filezilla, stb). Most kapálódznak, keresik az utat, van már valami ssh kliens megoldás, meg lesz új terminál, meg egy huszárvágással integrálnak egy linuxot. 

A KDE alap file kezelője is jó volt, meg volt hozzá krusader is a 2panel mániásoknak

a windows10 jelenleg hol tart ezen a téren? Jó már az intéző?

Nem teljesen világos, mik a kritériumok.

Miért volt a KDE file kezelője (konqueror) jó, és az Intéző (vagy Windows Explorer) meg nem jó?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Probald ki a Windows 10-et egyszer, az nagyreszt lefedi.

Start menu: text-re keresve a notepad elojon. Tehat valamikeppen lehet ezekre keresni, de nem az igazi. Mondjuk sosem keresnek "text"-re, ha nekem mondjuk a Writer kellene, hanem a Writerre, azt meg tudja.

A fajlkezelo ma sem az igazi, tabok nincsenek, a total commander meg egy vicc: ha pl. rendezem a konyvtarakat meret szerint, egyikbe belepve meg visszalelepve elfelejti a kiszamolt mereteket. Ez macen Path Finderrel mukodik. Meg a TC-ben nincsen preview (F3-ra elojovo Lister nem az, hanem egy ipari hulladek).

Mondjuk sosem keresnek "text"-re, ha nekem mondjuk a Writer kellene, hanem a Writerre, azt meg tudja

KDE alatt az a logika, hogy azt feltételezik, hogy nem mindenki tudja a program nevét.

Pl. én folyton elfelejtem a Spectacle nevű program nevét, ezért a start menü megnyitása után csak beírom, hogy screensh és megmutatja, hogy van Steam Screenshots, vagy Spectacle, Screenshot Capture Utility.

Aminek tudom a nevét, azt persze név alapján keresem.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Probald ki a Windows 10-et egyszer, az nagyreszt lefedi.

Start menu: text-re keresve a notepad elojon. Tehat valamikeppen lehet ezekre keresni, de nem az igazi. Mondjuk sosem keresnek "text"-re, ha nekem mondjuk a Writer kellene, hanem a Writerre, azt meg tudja.

A fajlkezelo ma sem az igazi, tabok nincsenek, a total commander meg egy vicc: ha pl. rendezem a konyvtarakat meret szerint, egyikbe belepve meg visszalelepve elfelejti a kiszamolt mereteket. Ez macen Path Finderrel mukodik. Meg a TC-ben nincsen preview (F3-ra elojovo Lister nem az, hanem egy ipari hulladek).

Én nem így emlékszem. Pont a CD írás olyan alap dolog, hogy sosem volt vele gondom linuxon.

Jó neked.

Csak windowson kellett ezt a sok "ajándék" szoftvert telepítgetni. De ne feltétlenül linuxról beszéljünk, ott az OSX. Ők is normális alap szoftvereket csomagolnak.

A Microsoft is csomagol(t) jó szoftvert, használhatót és használhatatlant. Az XP óta a Windows alaptelepítésben lévő eszközök egy átlagfelhasználó számára megfelelő tudásúak. Összességében nem lehet jónak nevezni őket, de a használható kategóriát megütik.

A KDE alap file kezelője is jó volt, meg volt hozzá krusader is a 2panel mániásoknak. A nautilus is jó volt, egyszerű, de jó - már akkor is tudott az alap file kezelő ftp-zni, sftp-zni stb, meg archívumokat ki/be csomagolni.

A Dolphin és a Nautilus akkor volt jó, amikor a Windows Intéző. A CD-írós korszakban az MC szerintem jobb volt, mint a Krusader.

Mert 20 év alatt és dollármilliárdok elköltése után a windows10 jelenleg hol tart ezen a téren? Jó már az intéző? Jó az alap képnézegető? Pont erről beszélünk, hogy még mindig az irfanview-t meg tc-t (meg a többit) kell telepíteni.

Ld. második bekezdés.

Az ablakkezelés buta mint 20 éve, a virtual desktop megoldás vicc.

Átlagostól eltérő igényekhez szoftvert kell telepíteni. "Linuxon" is, ezért van sokféle disztró a különböző felhasználási igényekre.

A startmenüben 20 éve nem lehet rendesen keresni. A KDE menüjébe begépelem, hogy "text" akkor listázza a Kate-t, a Kwrite-ot, a LibreofficeWriter-t, a notesz programot, meg a KDE Connect SMS küldőjét. Ha a windows start menüjébe beírom, hogy text, akkor kidobja a wordpadet(!) és semmi mást (vs code, notepad?). Ok, biztos magyar, írjuk ,hogy "szöveg" -> semmi találat, se egy text editor, se a word. Ha beírom, hogy "tömb", nem találja meg a jegyzettömböt, csak ha "jegy"-gyel kezdem.

Ritkán használom azt a keresőt, és saját elnevezési rendszert vezettem be, így a kereső mindent gyorsan megtalál nekem (W7). Mások W10-es gépén is meg szoktam találni a keresett programot. Én elvárnám, hogy a Microsoft által szállított kereső a parancsikon megjegyzésében is keressen. A W7-é nem keres, a későbbi kiadásoknál talán megcsinálták, nem tudom.

Ciki és gáz, ha szar a Start Menü és/vagy a keresője, de pont úgy, mint "Linuxon", ha nem tetszik, teszek fel másik menüt/keresőt/alkalmazásindítót. Egyébként pl. a lubuntu menüjében nincs is kereső, szóval a "Linux" nem jó, vagy olyasmit mosol össze, amit nem kellene?

Az intézőben nincsenek tabok, nincs osztott nézet, nem tud semmit

Alap felhasználásra miért kellenének tabok egy fájlkezelőbe? Nyitsz két ablakot, és kész. Osztott nézethez meg egymás mellé teszed őket. Átlag felhasználónak ez pont elég arra, hogy több hely tartalmát lássa, és az egyik helyről a másikra juttathassa az adatokat. Akinek ez így kevés, feltesz valamilyen Intéző-okosítót, vagy egy külön fájlkezelőt.

a kedvencekbe kirakott mappákat sem lehet mondjuk átnevezni, mert muszáj a mappa nevének lennie amire mutat

Nekem átnevezi (W7).

Fejlesztői szemmel meg pláne az van, hogy alapból semmi sincs, se egy rendes terminál, se ssh, se sftp, semmi. Mindenre a 20 éve megszokott utilityket kell telepítgetni (putty, winscp, filezilla, stb).

Tudtommal a Microsoft sosem állította, hogy mindent – is – el lehet végezni egy Windows alaptelepítéssel.

:)

"Jó neked."
Igazad van, belegondolva nem volt minden 100%-os. Olyanra emlékszem, hogy az újraírható CD-re a nautilus nem tudta több sessiönben írni. Ha írtál, lezárta, mintha sima CD-R lenne. 

"A Microsoft is csomagol(t) jó szoftvert, használhatót és használhatatlant. Az XP óta a Windows alaptelepítésben lévő eszközök egy átlagfelhasználó számára megfelelő tudásúak. "
Ha ez így lenne nem beszélgetnénk itt, mert pont onnan indult a szál, hogy az emberek még W10-re is telepítik a TC, irfan, stb szoftvreket. 

"Átlagostól eltérő igényekhez szoftvert kell telepíteni."
De ez nem jelenti, hogy alapból nem lehetne jobb megoldásokat adni.

"Egyébként pl. a lubuntu menüjében nincs is kereső, szóval a "Linux" nem jó, vagy olyasmit mosol össze, amit nem kellene?"
Biztos én mosom össze? A lubuntu az LXDE nem? Ezt a linux desktopokon belül is rétegterméket jelentő deklaráltan minimalista desktopot hasonlítod a világ dekstopjainak 90%-át uraló, dollármilliárdokból készülő windowshoz?
A népszerű linux desktopok a KDE meg a Gnome. Ezek is free, ingyenes szoftverek. Ezek alap szoftverei elég jók és kiforrottak - windowshoz képest is. (én alapvetően KDE-t használok, ehhez hasonlítom a W10-et, mert munkára azt is használom). Windows desktop egyféle van, azt kapod amit az MS ad.

"Alap felhasználásra miért kellenének tabok egy fájlkezelőbe? Nyitsz két ablakot, és kész."
Erről beszélünk, az átlag felhasználók IS -akiknek szerinted elég az intéző tudása- alternatívákat telepítenek, mert az intéző valahogy mégsem elég jó.

"Nekem átnevezi (W7)."
Átnevezi úgy, hogy átnevezi magát  mappát is amire mutat. Az intéző kedvenceiben nem tudsz olyat csinálni, hogy a "Kiskutya" címkéjű kedvenc mappa a fotó gyűjteményedben a "kiskutyak_a_nagyvilagbol_1999-2020" mappára mutasson. Vagy elnézegeted a kedvencek között is az eredeti mappa nevet, vagy magát a mappádat is át kell nevezni. 

És nem spéci igényekről beszélünk. Természetesen ha valami nem tetszik és extra igényeid vannak, akkor teszel fel másikat, de ettől még az alap felhozatal lehetne használhatóbb. OSX-en szerintem a userek 98%-ának nem jut eszébe lecserélni a gyári photos appot, naptárat, vagy a file kezelőt, mert jók (csak hogy ne csak linuxról beszéljek). Windowson meg a gyári suta megoldások szülik a kényszert, hogy egy rakás 90-es években született utilityt kell telepíteni az alap szoftverek kiváltására, még ma is. 

Ha ez így lenne nem beszélgetnénk itt, mert pont onnan indult a szál, hogy az emberek még W10-re is telepítik a TC, irfan, stb szoftvreket.

Akik alapból telepítik a "tradicionális" szoftvereket, azok azért teszik, mert ezeket tanulták meg használni, és elégedettek velük. A többiek azért telepítenek öreg és fiatal szoftvereket, mert a Microsoft által szállítottak nem megfelelők nekik. A kettő között meg ott vannak azok, akiknek nincsenek nagy/különleges igényeik, vagy azt sem tudják, hogy lehet szoftvereket telepíteni. Tehát az, hogy egyesek telepítenek valamit az alaprendszerben lévő mellé/helyett, nem jelenti, hogy mindenki minden alap szoftver helyett másikat használ.

De ez nem jelenti, hogy alapból nem lehetne jobb megoldásokat adni.

Sajnos.

Biztos én mosom össze?

Igen. Asztali Windowsból egy (esetleg kettő) van, asztali Linux disztróból ezer (melyek millió olyan szoftvert szállítanak, amihez lényegében semmi közük).

A lubuntu az LXDE nem? Ezt a linux desktopokon belül is rétegterméket jelentő deklaráltan minimalista desktopot hasonlítod a világ dekstopjainak 90%-át uraló, dollármilliárdokból készülő windowshoz?

Szerintem te hasonlítod az általad valaha kipróbált összes disztrót néhány Windowshoz. Én arra mutattam példát, hogy amíg van lehetőség az alaprendszer elemeit változtatni, kiegészíteni, addig nincs értelme alaprendszereken egymás szolgáltatásait számonkérni. Ahogy a lubuntu legitim módon nem akar pl. KDE-s lenni, úgy a Windows is legitim módon akarhat pl. nem KDE-s lenni.

A népszerű linux desktopok a KDE meg a Gnome. Ezek is free, ingyenes szoftverek. Ezek alap szoftverei elég jók és kiforrottak - windowshoz képest is. (én alapvetően KDE-t használok, ehhez hasonlítom a W10-et, mert munkára azt is használom). Windows desktop egyféle van, azt kapod amit az MS ad.

Ezért nincs ma már népszerű Windows "DE", csak eltűrt, és nosztalgia a régiek iránt. :D

Szerintem a KDE nem akar átlagos és minimalista lenni, a Windows "DE" meg igen.

Erről beszélünk, az átlag felhasználók IS -akiknek szerinted elég az intéző tudása- alternatívákat telepítenek, mert az intéző valahogy mégsem elég jó.

Ld. első bekezdés.

Átnevezi úgy, hogy átnevezi magát  mappát is amire mutat. Az intéző kedvenceiben nem tudsz olyat csinálni, hogy a "Kiskutya" címkéjű kedvenc mappa a fotó gyűjteményedben a "kiskutyak_a_nagyvilagbol_1999-2020" mappára mutasson. Vagy elnézegeted a kedvencek között is az eredeti mappa nevet, vagy magát a mappádat is át kell nevezni.

A kedvencek normál parancsikonok a %userprofile%\links könyvtárban, azt csinálsz velük, amit akarsz (W7).

Természetesen ha valami nem tetszik és extra igényeid vannak, akkor teszel fel másikat, de ettől még az alap felhozatal lehetne használhatóbb.

Jó lenne. A W10-es cuccok többnyire undorítóak.

:)

Ezt nem értem. Azért nem lehet egy bookmarkot átnevezni, mert nem akarják szétbaszni az alap dolgokat? :D
(Ehhez képest a windows 7 óta elég sokmindent el/szétbasztak.)

Szerk:
Btw azt el is felejtettem megkérdezni, hogy amúgy milyen file kezelőt használsz? És miért nem intézőt? :)
Illetve hogy-hogy egy már nem támogatott rendszert használsz a szupi 10-es helyett?

Nem, azért nem lehet, mert szétbasszák.

A legtöbb igényem kielégítik az Intéző által nyújtott lehetőségek (van benne egy-két plugin, de semmi extra). Különleges feladatokra használom pl. a Double Commandert, a WinMerget, és egyéb célszoftvereket.

Megvárom, amíg mások (köztük te, és kicsit én) kényszer-bétatesztelik.

:)

off

Azon ritka alkalmakkor, amikor kénytelen vagyok Windows-zal bemocskolni a kezem, Intézőt használok. Most szégyelljem magam? Linuxon legtöbbször Midnight Commandert, bash-ből parancsokat, illetve Thunar-t. Az mc-t leggyakrabban.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Most szégyelljem magam?"
Ezt nem mondtam. Én is intézőt meg double commandert használok windowson. A kérdés az volt -valahonnan a winrartól indultunk-, hogy a juzerek jelentős része miért telepít még win10-re is mindenféle alap utilokat a windows alap utiljainak leváltására. Véleményem szerint egyrészt azért, mert a windows alap utiljai nem ütik meg az elégséges szintet és 20 éve nem fejlődtek érdemben semmit. (Egy KDE Dolphin melett valahogy sosem jutott eszembe, hogy más kéne.) Másrészt mert nem is ad mindenre megoldást. Pl fejlesztőknek mit ad alapból? Egy professional vagy enterprise windowsban nincs ssh vagy sftp kliens, de bezzeg az xbox csempék default ott pörögnek kitűzve a start menüben. Szerintem ez vicc, pláne pénzért. De nem akaorm elölről kezdeni a vitát.   

Annyi az igényem, hogy a céges Samba szerver és a lokális háttértár között meg tudjak valósítani némi file transzfert, hasonlóképpen lokálisan is, valamint tudjak törölni, átnevezni, illetve filetípus alapján alkalmazást indítani, amely paraméterül megkapja a file-t, amelyre duplán kattintottam. Nekem Windowson nem nagyon kell ennél több.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

illetve filetípus alapján alkalmazást indítani

Azért lássuk be, ez Win alatt egy ideje legalábbis problémás tud lenni, mióta a fájltársításokról is úgy gondolja a Win, hogy ő jobban tudja :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Talán emlékszel még arra, amikor a Microsoft először víruskeresőt integrált az OS-be. Meg volt böngészős ügy is, amiből a böngészőválasztó alkalmazás "megszületett", hogy lehessen választani. Szóval csak óvatosan azzal a "minden funkciót is az OS-be" igénnyel :-)

Ha rar fájlt kapok, fel kell telepítenem az unrart, ami magával hozza a függőségein át a gnustep egy részét. Meglennék külön telepítgetés nélkül.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Linuxos szemmel az lehet a legfájóbb, hogy még mindig működnek, és kielégítik a felhasználók igényeit, pedig évek óta egyetlen világmegváltó OSS huszár sem kontribútolta bele kéjek között serkent kódját.

 

A Media Player Classic kivétel ezek közül.

https://github.com/clsid2/mpc-hc

„Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat.”
"Az Antikrisztus ledarálja Mészáros Lőrincet."

A használatával több formátumot értelmesen lehet kezelni, a rar-t _is_. És volt winzip, 7zip, törpömtudja milyen be/ki tömörítő motyó már a gépeimen - aztán úgy alakult, hogy winrar "esett be" az egyikre, és egyrézst meguntam a figyelmeztetéseket, másrészt meg úgy gondolom, hogy az addigi bőven több, mint 40 nap miatt is bővítem a megvásárolt szoftverek halmazát.

Az XnView-t próbáltam, volt is a gépemen, de az alap szerkesztési lehetőségek az IrfanView-ban eldöntötték a kérdést :) Több oldschool motyót nem igazán használok, talán még a vlc ilyen :-)  -  meg persze a cygwin úgy szőröstől-bőröstől :-)

Nem, a linuxos rar-ból nincs 40 napos verzió. Csak teljes értékű tömörítő, az is csak parancssoros, amit meg kell venni. Az oka: Linuxon nincs registry meg egyéb DRM-jellegű mókolás, hogy a program tudná, hogy mikortól indul a 40 nap.

De ki a rák tömörítene Linuxon rar-ral? Hacsak nem valami idióta projekt előírása, hogy valami másik használt szoftver miatt rar-ral kell tömöríteni, akkor én nem szenvednék vele. Mondom, nincs semmi előnye a többi alternatívával szemben, a felülete csilivilibb, de az is csak Windowson. Viszont ez a csilivili felület ilyen Intéző Matyiknak van, rendes power user úgyis használ valami normálisabb 2 paneles fájlkezelőt, amiben a tömörítvények kezelése amúgy is kényelmes, és nem igényel külön újabb GUI-t.

A Rar-t ma már minden veri minden szempontból. A LMZA2 és Paq-klónok jobban tömörítenek, a zstd gyorsabb tömörít ki, az LZ4 gyorsabban tömörít be, a 7z jobban titkosít, a tar-ral együtt használt natív megoldások meg a unixos-linuxos jogosultságokat tudják kezelni. Ez a WinRAR csak ilyen Win Pistik mániája maradt, mert az kell, mint egy falat kenyér.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

"Az oka: Linuxon nincs registry meg egyéb DRM-jellegű mókolás, hogy a program tudná, hogy mikortól indul a 40 nap."

Mondjuk ezt a problémát egy első indításkor bevésett konfig dátum bejegyzés megoldja (ésakkor onnantól indul), úgysem a megkerülhetetlenség a lényeg, csak hogy az arcodba tolja a számlálót, hogy meg kéne venni. 

Nem, a linuxos rar-ból nincs 40 napos verzió.

Van.

Csak teljes értékű tömörítő, az is csak parancssoros, amit meg kell venni.

40 napig kipróbálható.

Linuxon nincs registry meg egyéb DRM-jellegű mókolás, hogy a program tudná, hogy mikortól indul a 40 nap.

Fokozd csak a baromságot.

nincs semmi előnye a többi alternatívával szemben

Neked, a mindentpáréventeszétbaszunk-buzinak nem előny, hogy egy cég évtizedek óta kínálja, fejleszti, támogatja a termékét, de más emberek számára lehet az.

Ez a WinRAR csak ilyen Win Pistik mániája maradt, mert az kell, mint egy falat kenyér.

Lélekben ~minden windowsos projektet támogatok, ami mardossa a linuxbuzik elméjét.

:)

És azzal, hogy aki használja, jellemzően megszokásból teszi és abszolút nem használja pl. a zip-hez képest a többletfunkciókat (pl. titkosítás). Darabolni, jelszóval védeni (bár elég gagyi) de zippel is lehet. Windowson komolyabb titkosítást is lehet alkalmazni az ingyenes verziójú TotalCommanderrel is. Szóval eddigi életem során teljesen felesleges volt a rar. 

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Windowsra nincs korlátlan ideig ingyenes változata, csak a telepítéstől számított 30 napon keresztül van lehetőség - megvásárlás nélkül - a jogszerű használatra.

Total Commander for Windows is a Shareware (demo version) program. This means that you can test it for a period of 30 days. After testing the program, you must either order the full version, or delete the program from your harddisk.

Olyan, hogy winrar tudtommal nincs, a windows-os rar-t hívják így.

???

A WinRAR a RARLAB terméke. Nekik mondtad már, hogy nincs is ilyen? :)

https://www.rarlab.com/

Welcome to RARLAB, home of WinRAR and RAR archivers

RARLAB shop: our products

WinRAR RAR for Windows XP, Vista, Windows 7, Windows 8, 8.1 Desktop, Windows 10 Desktop
RAR for Linux Command line interface only
RAR for FreeBSD Command line interface only
RAR for MacOS X Command line interface only

 

khm, azt mondtam, hogy a windows-os rar-t hívják így. (Mert pl. a winrar.com oldalt ismerik csak.) DE félrevezető a windows-os verzió neve, mert sokan így használják a rar-t kezelő szoftvert, ami arra enged következtetni, hogy csak windows-on elérhető. Pedig nem, (a parancssori használat során sem winrar.exe van, hanem rar.exe) ha kapok egy rar file-t, akkor azt pl. FreeBSD alatt is ki tudom tömöríteni (sőt, be is, ha kell). Erre értettem. Abban egyetértünk, hogy nem szerencsés formátum egymás közötti kommunikációban használni.

Nem félrevezető a neve. A RARLAB így nevezte el, a felhasználók így ismerik, így keresik, így használják. Az nyilvánvaló, hogy ez az alkalmazás neve, nem a tömörítési eljárásé, és a keletkezett állománynak attól még nem lesz winrar a kiterjesztése, mert WinRAR használatával készült, tehát akár a WinRAR használói is tudhatják, hogy az egy rar, amit létrehoztak, én is tudtam régen is, amikor még használtam (persze ebben nem segít a "csodálatos" Microsoft még csodálatosabb ötlete, a kiterjesztések elrejtése).

A WinRAR nem csak arra való, hogy rar fájlokat tömörítsen, kicsomagoljon, ugyanezt megteszi más formátumokkal (tömöríteni csak zipet tud még a rar meg a rar4 mellett), az egy fájlkezelő is, és kattintgatáshoz szokott felhasználóknak készült, olyanoknak, akik nem szeretik a parancssort, nem akarják a kismillió funkció kapcsolóit megtanulni, megjegyezni. Persze a "csomag" része a Rar.exe és a WinRar.exe is, ha valakinek mégis a CLI meg a "scriptelés" tetszene.

Ha valaki azt mondja, hogy WinRAR-ral csomagolt össze valamiket, akkor azt azért mondja, mert tényleg azzal csinálta :) Nem parancssorban, a Rar.exét paraméterezve végezte a csomagolást, hanem a GUI-s WinRAR-t nyomkodta. Én sokat dolgoztam annak idején DOS alatt tömörítőkkel (pl. pkarc-pkxarc, pkzip-pkunzip, arj, lha, rar stb.), de később jött a Windows, benne a WinZip, WinRAR, és így már inkább ezeket használta az ember, és nem "zip"-ről meg "rar"-ról beszéltek az emberek a programok kapcsán, hanem "WinZip"-ről meg "WinRAR"-ról.

Egyébként létezik olyan is, hogy WinRAR for Linux :)

https://www.rarlab.com/rar_add.htm

WinRAR for Linux WinRAR WINE wrapper allowing to run WinRAR in Linux. Follow instructions in ReadMe.txt file. This package is prepared by Karsten Pedersen.

Ok, akkor nekem félrevezető és mást sugalló csak a neve annak ellenére, hogy a gyártója így nevezte el. Ha valaki winrar-t vagy winzip-et használ, attól még az rar és zip file lesz. És pl. iso-t is meg tud nyitni, meg tgz-t, meg egy csomó mindent, ennyi erővel lehetne winiso meg wintgz néven is elérhetővé tenni. De ok, értem, hogy mást ez nem zavar, főleg úgy, hogy kifejelezetten jó tömörítési arány mellet nagyon sok extra dolgot tud és régebben használtam is.

Az utolsó hozzászólásod pedig még megnyitni sem merem... :) Perverzió! :)

( gyuri23 | 2020. 06. 05., p – 07:34 )

Erről ez a vicc jut eszembe:

Iván a feltaláló bemutatót tart a vörös hadsereg vezetésének.
- Nézzék meg elvtársak itt a tökéletes borotva a katonáknak.
Fogja a fejét, beledugja egy gépbe, ahol fixen beépített kések forognak, megnyom egy gombot, zümm, és kész a tökéletes borotválás.
- Iván, ez nagyon jó, de tudja, hogy minden katonának másmilyen az arca? - monja az egyik tábornok.
- Most még igen, elvtársak, most még az.
 

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

( Ebcsont | 2020. 06. 05., p – 07:41 )

Esetleg meg lehetne próbálni odt-t használni, de az már bonyolult.. :) Az O365 vs. LO vita pedig az almát a körtével kategória. Látszólag mindkettő irodai programcsomag.

Ne aggódj az Ms azt is megoldja, hogy ne legyen kompatibilis :)

A java-val is ezt próbálta játszani, de az izomból elvették tőle.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Hát jó régen volt. A lényeg hogy az MS is elkezdett java futtatót fejleszteni ami valahogy nem lett kompatibilis a Sun-féle java-val :) A Sun beperelte az MS-t és nyert, az Ms nem használhatta a java nevet, innentől kezdve nem volt értelme tovább vinnie. Persze a céllal mindenki tisztában volt, a java bomlasztása, és Ms platformhoz kötése, ami pont ellentétes a java lényegével. Veszélyeztette az Ms érdekeit és megpróbálta aláásni. Az azon ritka esetek közé tartozik, amikor ez nem sikerült az Ms-nek.

Ezt találtam hirtelen:

https://www.hwsw.hu/hirek/19776/a-kovetkezo-windows-xp-szervizcsomagba-…

Biztos vagyok benne, hogy az MSO-ban az opendoc sem teljesen ugyan olyan olyan mint a LO-ban, de csak egy picit más, annyira, hogy pont idegesítse az embert, éppen elég, hogy ne akarja használni az LO-t, vagy fikázza, hogy szar, mint ebben a topicban is.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Az IcedTea az OpenJDK böngésző pluginja/pluginja volt.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

( pepo v | 2020. 06. 05., p – 07:44 )

Aki munka szintjén dolgozik a LibreOffice-szal, nem érti, mi a létjogosultsága a Microsoft Office-nak. (Én sem értem, mire lenne jó nekem.)

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

Leginkább az, hogy a legtöbb nagyvállalat MS Officet használ, ráadásul a legtöbb dokumentumuknak elég komplex formázása, stílusai vannak. Ezeket jobb esetben csak elrondítja a LO, rosszabb esetben a felek nem ugyanazt látják. Én nem vállalnám fel (felhasználónként havi 7 dollár nyereségért) azt a kockázatot, hogy az elfogadott ajánlatban/specifikációban szerepelt-e az a bekezdés vagy sem :D

Amíg kisvállalkozások dolgoznak együtt, vagy minden projektben résztvevő vállalja a Libre Office használatot, illetve egyéni vállalkozások számára, vagy ha elég readonly pdf-eket kiadni, tökéletes. Még csak nem is gyengébb alapszinten mint az MS terméke.

Részben egyetértek, de az "elfogadott" ajánlat vagy speckó miért nem PDF-ben kerül átadásra?

PDF-nek pont az a lényege, hogy mindenkinél egyformán jelenik meg.

(Az meg, hogy havi 7 dollár / felhasználó, csak azért, mert MS Office-t használ más is, szerintem sok. Odaadnám inkább fizetésnek ha LO-val is meg tudja csinálni amit elvárok. És lehetne még sorolni hogy mit mivel tudsz helyettesíteni.)

Le is írtad szépen a választ arra, hogy mi a LO létjogosultsága. Lehet úgy használni, hogy ne legyen gond, illetve van olyan környezet (homogén LO környezet, vagy eleve megegyezés a formátumban, pdf, stb) ahol lehet jól használni, vagy úgy használni, hogy ütközzön senki problémába.

Ha meg lehet így használni, akkor miért ne lenne létjogosultsága?
Homogén LO környezetben miért ne lenne létjogosultsága?

"ajánlatban/specifikációban"
Ajánlatot eleve mindek doc-ban küldeni? Csak olyat küldök szerkeszthető formátumban, amibe a másik félnek is esetleg bele kell dolgoznia. (A megjegyzés az nem beledolgozás, megjegyzést a pdf-hez is lehet fűzni.)

A feladathoz kell az eszközt választani.

Ha arról van szó, hogy közösen szerkesztjük a doksit, mindenki változtat és ezt követjük, akkor nem az lesz a gond, hogy eltér a kinézet.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Hát ha docx-et küldözgettek, akkor nem lehet annyira fontos a kinézet, hiszen nem számít, hogy nálad esetleg másként néz ki, mint a másik oldalnál.

Formázási korrektúra közben be tudom állítani, hogy ez a dolog bulletpoint legyen, ez a másik meg aláhúzott, a harmadik meg ne az X stílus, hanem az Y stílus akkor is, ha nálam a Word máshogy tördeli a dokumentumot mint nálad.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

En enterprise kornyezetben hasznalom. Amig nem mozdultok ki a kkv rogvalosagbol addig szerintem nem ertitek mire jo az office es miben van az elonye.

Nalunk van O365 es SharePoint. Megfizethetetlen az erzes, hogy egyreszt tobb ember tud dolgozni egyidoben ugyanazon a doksin es meg latod is kik azok es mit csinalnak. Automatikus verziokezeles. Check in Check out (ha szukseges) Automatizalt uzleti folyamatok (pl ha Mancika befejezte xy doksit akkor az automatikusan menjen el a fonokehez jovahagyasra) Retention policy, Information Managament Policy. Kb Estig tudnam sorolni... 

Csak közben számtalan ilyennel találkozom: https://imgur.com/LOCp57i 

Kérdezem én kedves MS, hová lettek a szóközök a bal oldali docx-ből? Miért látszanak a jobb oldalon, LO-val megnyitva? 

 

Főnök új gépén 2019-es office, a beosztott gépén 2013.

- Mancika nem tud helyesen írni? Mi ez a katyvasz?

- De főnök! Nézze meg! Nálam minden rendben!

gy

Csakhogy ezek a "kókler" doksik a különböző hatóságok által "terjesztett" űrlapok, kérelmek, sablonjai. Ilyenen kell beadni, kitöltve visszaküldeni.

Nagy kedvencem volt a helyi önkormányzat által küldött papír alapú anyag. 10-es betűméret, 1-szeres sorköz, kis kockák adószámnak, egyebeknek. 2 cm a név helye, 3 a lakcímé, stb. Beadás csak személyesen. Odaadtam az ügyintézőnek, aki éppen csak rápillantott, majd odavetette a hivatali arroganciával fűszerezve:

- Ki kellett volna tölteni! - majd fordult is el.

- Akkor nézze meg jobban, ki van töltve, de arról nem tehetek, hogy ilyen az űrlapjuk.

Fogcsikorgatva vette át, és jegyezte be a leadottak közé.

gy

( nagylaszlo | 2020. 06. 05., p – 07:45 )

Egyetértek, valóban vannak kompatibilitási problémák... Függetlenedtem volna az MS-től, de pont emiatt nem tudok, mivel otthonról is dolgoznom kell néha a cégnél meg csak MS van. Az MS online office szolgáltatásával oldom meg ingyenesen, csak egy login kell.

Laca

( pehsa | 2020. 06. 05., p – 08:00 )

Nálunk napi szintű használatban a LO. LO-val szerkesztek és formázok dokumentumokat. LO-val generálunk PDF-eket. Eddig egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy a partnereinknek problémája lett volna MSOffice-al való megnyitásával.

Olyan viszont gyakran fordult elő, hogy kaptunk egy Excel-t, ami MSO-val lett készítve. MSO-val lett megnyitva és szét volt csúszva az egész. Adott oszlopra beállított szám vagy dátum forma random cellákban másra váltott, vagy ugyanazon beállításokkal teljesen máshogy működött. Ilyeneket szoktam kapni, hogy nézzem már meg. Megnyitom LO-val, beállítom a szükséges dolgokat, lementem és láss csodát már működik rendesen MSO-ban is. Ráadásul a tetű XLSX mérete is jelentősen lecsökken.

"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

( Vamp | 2020. 06. 05., p – 08:20 )

Ki ad at ajanlatot docx-ben vagy barmilyen hasonlo formatumban?! Normalis helyeken ez Signed PDF minden esetben.

Ez jogos. Belső használatra a céges Office natív formátuma, kívülre meg PDF és problem solved...

Igazából pont az a gond, hogy egy belső átállás se könnyű, a júzerek nagy része meg ragaszkodik a "rendes" Office-hoz, még ha Libre le is fedné a munkájához szükséges teendőket. (Lehet sorolni a LibreOffice hibáit, de az MS Office programok is állandóan gondoskodnak a felhasználók és az informatikai személyzet állandó szórakoztatásáról)

Próbáltam annak idején kezdőként a Libre/OpenOffice+ ThunderBird vonalat erősíteni, de végül az lett, hogy költségcsökkentés végett Linux-os levelezés lett a kiöregedett és megtelt 2000-es Exchange helyett, de mindenki maradt Office-on én meg küszködtem, hogy az újabb Outlook szeszélyeivel együttműködjön az IMAP szerver :)

MS Office mellett most a legfőbb érv, hogy a komolyabb O365 csomagokhoz adják az asztalit, egy csapásra megoldva mind az e-mail szerver-t, mind az Office, mind a közös tárhely kérdését.

"kívülre meg PDF és problem solved"

 

Persze, ilyen egyszerű az egész, csak mindenki hülye...

A valóság ezzel szemben az, hogy nem csak végleges PDF-eket küldözgetnek az emberek a partnereknek, ügyfeleknek hanem pl. korrektúrával hetekig igazgatják azt a dokumentumot, mire minden fél számára elfogadható lesz. Ott pedig a LO a nulla elterjedtségével és inkompatibilitásával labdába sem rúg.

Persze itt páran előadják, hogy nemhogy nem inkompatibilis a LO, mindent IS tökéletesen megjelenit, sőt még az MSO-nál is kompatibilisebb, de ezt most hagyjuk. Nem véletlen van akkora piaci részesedése ingyen is a LO-nak, amennyi. Otthonra, receptet irni tökéletes. Komoly munkára inkább vicc kategória.

Miért lenne az? Inkább az a sok felhasználó a vicc kategória, aki egy szövegszerkesztőt próbál kiadványszerkesztési feladatokra használni. Ez a ki kivel kompatibilis csak annyi, hogy hol van nagyobb felhasználói bázis. Nem a programot minősíti.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kérdés az, hogy akik együttműködnek, azok között mennyire szoros a kapcsolat. Ha a munkahelyem előír egy formátumot, és ehhez biztosítja a tárgyi feltételeket home office-ban is, akkor rendben, itthon is használom a munkahelyi windows-os gépemet windows-os software-rel.

Ellenben, ha egy másik céggel van valami ügyem, akkor ne nyüszítsen, hogy mit használok. Linux van a gépemen, LibreOffice-t használok, aztán vagy együttműködünk, vagy nem, de ebbe éppen úgy nincs beleszólása a másik félnek, mint abba, hogy milyen széken ülök.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nekünk hála az égnek nem volt még olyan gondunk, hogy LO-s megrendelővel kelljen vacakoljunk. Nyilván nem irhatunk elő nekik semmit, nem is akarunk. Ha nem tud együttműködni velünk, akkor nem tud. De nyilván nem a világ 90%-a igazodik a 10%-hoz, ha együtt akarnak működni, hanem forditva.

Sok probléma viszont olyan, hogy megoldható, csak akarni kell. Elég nagy a két software közötti kompatibilitás éppen a szabványok miatt. Nem szándékosan azt kell keresni, ami a másiknál nem működik, hanem azt a megoldást, ami igen.

A magam részéről a mai napig van olyan, hogy plain text dokumentumként írok meg valamit, mert úgy egyszerűbb. Notepad még a windowsos gépeken is akad. Linuxon meg Leafpad vagy mcedit, nano, vagy bármi.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Viszont az LO-t bárki ingyenesen használhatja, meg se kell venni :) (talán még telepíteni sem kell, mintha lenne Portable változata)

Most komolyan, ahogy mások is írták, az a cél, hogy könyvet írjunk kiadásra, vagy egy nyamvadt szerződést? Felesleges az utóbbit cicomázni, sosem értettem egyesek ilyen jellegű kényszereit.

Én pl szakdolit is LO-ban készítettem, PDF-ből nyomtattam és kutya nem kötött bele.

Az a baj, hogy ezt a két lehetőséget látod, hogy könyvet irunk, vagy egy pár oldalas szerződést...

Csak, hogy IT-ban maradjunk, nálunk 400 oldalas fejlesztői dokumentációkat küldözgetünk a megrendelő és a fejlesztők között, mindkét oldal korrektúrázik benne és oda vissza pattog a doksi hetekig, mig a végén elfogadjuk az összes korrektúra javitást és utána készül belőle a végleges PDF.

 

Egy ilyen doksit teli ábrával, hivatkozással LO-ban még megnyitni is kinszenvedés (2-3x tovább tart ugyanazon a gépen mint MSO-val) nemhogy dolgozni benne.

A szakdoli nem is értem, hogy jön ide? Azon sok ember dolgozott egyszerre, korrektúrával különböző gépeken? Miért ne lehetne megirni egy olyant LO-val? Nem degradálásként, de nekem egy szakdoli nem komoly munka, nem mércéje egy szövegszerkesztőnek, hogy meg lehet-e benne irni.

Milyen wiki? A megrendelőnek majd wiki-ben adom át a fejlesztői meg üzemeltetési útmutatót? Próbáljon már mindenki egy picit kinézni a nagyon szűklátókörű szemüvege mögül, a világ nem csak annyiból áll, amennyit pár ember kb. nulla szakmai tapasztalattal látott piciny környezetében...

Nem, hanem azt exportálod wikiből. Azt, amilyen módon írod a dokumentációt (pl. asciidox, docbook, latex, bármi, ami textfile és verziózható gittel és bejáratott fejlesztői eszközökkel code reviewzható), meg az, hogy milyen módon adod át (sablon alapján generált, így formázásilag biztosan konzisztens PDF) az két tök külön dolog.

Más a content authoring (ahol korrektúra kell), meg más a content publishing (ahol meg az egységes formázást eszközzel kényszeríted ki). Mind a kettőre vannak a saját területükön profi eszközök. A Word mindkettőt tudja, felemásan.

Ha profi akarsz lennni, akkor szétválasztod a content authoringot a content publishingtől. Így működik már 500 éve a könyvkiadás is, meg minden - piszkozatok, draft anyagok vs végleges kiadott anyagok, nem véletlenül van ez így professzionális tartalom és kiadványszerkesztésnél.

Csak éppen a WYSIWYG szerkesztők el akarták hihtetni az emberekkel, hogy lehet ezt egyszerűbben csinálni, de közben nem veszik észre a használók, hogy mi az, amit elvesz az eszköz - a fókuszt. A megfelelő helyen és megfelelő eszközzel kell a tartalmi elemekre fókuszálni és azt létrehozni, és más eszközökkel kell a formai elemekre fókuszálni és azt létrehozni. Ezt a professzionális dokumentumkiadók mind tudják, ezért választják szét a folyamatot.

Ahol én szép, egységesen formázott, jól strukturált műszaki dokumentációt láttam és dolgoztam,az egyik sem Worddel készült, hanem céleszközzel, például DocBook, AsciiDoc, LaTeX stb.

Szerinted itt a fórumozók közül csak te láttál már sokszáz oldalas, egymásra hivatkozó dokumentumokat?

Ez mind nagyon szép, de kétlem, hogy bármelyikre szükségem lenne egy fejlesztői vagy üzemeltetői doksinál. Biztos van ahol erre szükség van, az én általam felvázolt esetekben sokkal-sokkal lassabban készülne ezekkel el, mint wordben. Az eredmény pedig kb. ugyanaz lenne.

A github nevű site-tal már találkoztál, így 2020 magasságában? Az feltűnt, hogy az ott levő programok doksijai miben vannak? Hát nem .doc-ban...

Segítségül belinkelek egy Microsoft szoftvert (csak hogy ne arra hivatkozzál, hogy mindenféle sehonnai népek szokásai nem mérvadóak):

https://github.com/microsoft/terminal

ez meg a hozzá tartozó doksi forráskódja:

https://github.com/MicrosoftDocs/terminal

a korrektúra úgy történik, hogy nyitsz a doksi forráskódjához egy pull requestet, a népek meg megnézik a diffet, aztán ha jó volt, akkor merge, és megy is ki szépen a MS website-ra.

Végülis a jelölőnyelveknek műszaki területen nagyobban gondolkozva jelentős előnyei vannak (GitHUB md, Wiki, ..., LaTeX):

- információtartalma plain text, olvasható marad az információ bármi is történjen az olvasószoftverrel
- képi elemek de facto képformátumként ott vannak mellette, jelölőnyelvből kiolvasható melyik fájlnevű képet kell nézni
- képletek is szépen olvashatóak szakavatottak számára
- soronként a plain text szépen verziókezelhető, megy rá a "git diff" és hasonló parancsok. Könnyű a más általi hozzáférés, aktualizálás (git-en keresztül)
- olvasót könnyű implementálni. Gondolva a teljesen eltérő módon való felhasználhatóságra.

Olvasószoftver vagy fordítószoftver összerakja könnyen fogyaszthatóvá. De ha annyira megváltozna az olvasószoftver 30..40 év távlatában, akkor sem válik elérhetetlenné az információ. Előny, hogy sok formátumra könnyű saját olvasót is összedobni, mert annyira egyszerű. Ez egy régi PDF-re vagy régi Word-re 10..20 év múlva nem garantálható hogy megnyílik, csak remélhető.

Persze ahogy írtam egy másik hozzászólásban:
  - WYSIWYG megoldásokba alacsonyabb a belépési küszöb, vonzó kezdőknek
  - a méret, komplexitás, ... növekedésével viszont sokkal macerásabb a dokumentumot kezelni.

Egy műszaki dokumentációnál valahol 7..8 oldal körül a LaTeX már képbe jön, felette méginkább. Ha a méretből vagy felépítésből kifolyólag praktikusnak tűnik, akkor \input{} segítségével részenként önálló fájlokra bontás is játszik. Az egészre pedig mehet rendszeresen a git commit ...
Folyamatábra-szerű ábrákat, hálózati topológiákat Graphviz-ben deklaratív módon igen jól meg lehet fogalmazni és fordításkor generálódik a doksiba. Az ikontologatás (WYSIWYG) kicsiben nagyon előnyös, de egy komolyabb hálózati topológiánál sokkal rugalmatlanabb a deklaratívnál. Ennek előnye egy hálózat átalakítás doksiba való átvezetésekor érezhető igazán.

digraph {
    Malacka -> Zsebibaba
    Zsebibaba -> Füles
    Malacka -> Füles [style=dashed, label=" egyenesen\n oda"]
}

$ dot -Tpdf abra1.gv -o abra1.pdf
 

Egy példa doksi, amibe a fenti belemegy:

\documentclass[a4paper, 12pt]{article}
\usepackage[magyar]{babel}
\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage{epsfig}
% és akkor kezdjünk bele a doksiba.

\begin{document}
Malacka vagy Zsebibabához megy és onnan megy Füleshez. Esetleg közvetlenül indul Füleshez.

\begin{figure}[h!]
    \center \includegraphics{abra1}
\end{figure}

Melyik lesz a jobb döntés?
\end{document}

$ pdflatex pelda.tex    # és az eredmény egy pelda.pdf

A fenti kódok + egy egyszerű Makefile (make és make clean parancsokra felkészítve) pedig mehetnek GIT-be. Bármi topológia változás, stb könnyen átvezethető és a dokumentációban való átvezetések a későbbiekben a GIT-ből sorról-sorra könnyen visszakövethetőek.

Hátránya az egésznek, hogy a környezeted számára valószínűleg MS Word-ön kívül más nem létezik. Azt látták meg gyerekkorukban először és ott le is ragadtak "szövegszerkesztés" néven.

Hagyjuk már ezt a hülyeséget. Egy ilyen béna html oldal az nem szövegszerkesztő. Körberöhögne a megrendelő, és ott mondaná fel a szerződést, amikor először kellene egy ilyenben "korrektúráznia" sokszáz oldalas komplex dokumentumokat.

Kit érdekel, hogy a github-on a ms hogyan ad ki egy program leirást? Mi köze van ennek azokhoz a folyamatokhoz amikről beszéltem?

"merge, és megy is ki szépen a MS website-ra. "

Hát az külön fantasztikus volna, ha egy weboldalon kellene ezeket a megrendelőnek nézegetnie és nem PDF-ben, ill. esetünkben erőművi, offline ipari környezetben, vizálló papiron kinyomtatva, bekötve.

Mit oldana meg a LO a töredék tudásával, primitiv korrektúrájával? Az általam ismert userek okádnak tőle. Egy kis cégnél a userek egyik részének spórolásból nem vették meg az MSO-t, 3 éve, azóta sipitoznak, hogy micsoda hulladék, a kollégákat kérik akiknek jutott MSO, hogy megcsináljanak bizonyos dolgokat, vagy megnyissanak bejövő dokumentumokat, mert szétesik náluk.

Tudod, ez pont olyan, mint amikor én visítok fájdalmamban, amikor a munkahelyi windowsos gépemet használom. Amióta részben home office van, itthon porosodik a céges gépem, inkább a saját, olcsó linuxos gépemen dolgozom bent, mert azon szeretek, s minden kézre áll benne, minden kényelmes. Itthon meg az itteni desktop Linuxomat használom munkára. Van ugyan Windows-only software, amit használnom kell, de úgy szervezem a munkám, hogy ne kerüljek vele kapcsolatba mondjuk két hónapig.

Csak azt akartam mondani, egy rakás dolog megszokás kérdése.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egy ilyen béna html oldal az nem szövegszerkesztő.

Nem is kell annak lennie. Ahogy írógépnek sem, de arról szerencsére egy jó 10 év alatt sikerült leszoktatni a népeket a 90-es évek végére.

Körberöhögne a megrendelő, és ott mondaná fel a szerződést, amikor először kellene egy ilyenben "korrektúráznia" sokszáz oldalas komplex dokumentumokat.

Hát, majd változnak a megrendelői igények... ;-) Meg persze a hozzávaló toolok is.

Ha még a Microsoft is tud változni, akkor majd a többiek is fognak. Nyilván akad majd pár renitens, ahogy Cobol-felhasználók is vannak még...

Kit érdekel, hogy a github-on a ms hogyan ad ki egy program leirást? Mi köze van ennek azokhoz a folyamatokhoz amikről beszéltem?

Errefelé halad a világ. Azért lassan tényleg vaknak kell lenni, hogy ezt az ember ne vegye észre.

Ahogy majd meg fogsz lepődni, ha 10 év múlva a szoftverek dokumentációinak a >90%-a ilyen technológiákkal fog készülni. Bátran vedd elő ezt a mondatomat 10 év múlva...

Az, hogy a megrendelők mit szeretnének, az technológiák szintjén nem az egyetlen meghatározó szempont. Jelenleg egy szoftverfejlesztésből élő cég torkán már nem tudnád lenyomni megrendelőként, hogy ne használjon modern technológiákat. Hogy pl. a forráskódot ne valami VCS-ben (és döntő többségében valami git-alapú cuccban) tartsa, hogy ne építsen otthon CI rendszert, hogy ne készüljenek automatikus tesztesetek a kódhoz. Ezek az igények sem azért lettek, mert a megrendelők különösebben szerették volna. Nekik halál megfelel a csak kézi tesztelés is. Az agilis fejlesztést és a konténerizált szoftvereket sem a megrendelők nyomatják elsősorban, hanem a fejlesztőcégek, mert ők látják igazán, hogy ez miért jó nekik (a megrendelő is láthatná, de jellemzően még nem teszi, kivéve persze a jobb helyeket).

ha egy weboldalon kellene ezeket a megrendelőnek nézegetnie és nem PDF-ben

Ezt ugye most csak megjátszod? Hát szerinted ha a weboldal meg tud jeleníteni valamit, akkor meddig tart neki PDF-et generálni belőle? Automatikusan?

ill. esetünkben erőművi, offline ipari környezetben, vizálló papiron kinyomtatva, bekötve.

És szerinted meddig tart összekötni a rendszer a nyomtatóval? Valaki klikkel, hogy 'release jóváhagyva', és már megy is a jóváhagyott verzió a print queue-ba/nyomdába.

Te teljesen el vagy tévedve. Egy html alapú rendszer WYSIWYG a tördékét nem tudja egy word lehetőségeinek, sem a formázások, sem a korrektúra, sem az együttműködés szintjén. Innentől a teljes eszmefuttatásod egy nagy blődség. Nem a html alapú bohóckodás a fejlett technológia, hanem a word. Forditva ülsz a lovon.

Megvan a wiki-knek is a helye, de pont nem az amire a word-öt használják a népek.

A weblapból automatikusan végleges PDF a megrendelőnek meg már tényleg a vicc kategória... Ott aztán nagyon tudod formázni a végkimenetet, hogy ne egy 5 éves gyerek szintjén legyen. Fattyúsorok, irodalomjegyzék, töréspontok és társai? Na hagyjuk már a bohóckodást. Egy wiki nem arra van, hogy egy papir alapú vagy PDF dokumentum végleges kinézetét kialakitsd vele.

Hol írtam olyat, hogy egy HTML WYSIWYG felülmúlja? A pökhendi stílusra reagáltam.

Az eredeti feltevés nem a korrektúra megléte/hiánya/működése volt a LibreOffice-ban. A témaindító beböfentett, hogy márpedig a LibreOffice szar, mert elrontja az általa kreált MS Office dokumentumokat és ez megkérdőjelezi a létjogosultságát. Azóta több érvet nem láttunk tőle. Most biztosan duzzog valahol, mint egy durcás kisgyerek, és képtelen belátni, hogy marhaság amit írt/kérdezett.

Nekem nincs bajom azzal, ha valakinek éppen egy MS szoftver áll kézre, abban tud hatékonyan dolgozni. Azzal már viszont van, mikor elvakultan, fröcsögő nyállal hirdeti, hogy az az egy igaz út. Lásd almás bigott szekta követők pl.

Szerintem kaptál itt pár alternatív megoldást az adott feladatra, ha nem vagy nyitott, nem próbálod ki, nem nézel utána, az a te választásod, senki nem fog érte haragudni. Még az is lehet, hogy még produktívabb lennél vele, de az is lehet, hogy nem. Ez nem azt jelenti, hogy más nem létezik a világon.

Még egyetem alatt, emlékszem mennyit szívtak a szaktársaim, mikor házit kellett beadni, ami tele volt számításokkal/képletekkel/ábrákkal. Én pikk-pakk megcsináltam LaTeX-el, nekem az volt kézenfekvőbb, abban tudtam gyorsan dolgozni. De nem akartam rákényszeríteni senkire, hogy ez mennyivel jobb.

Word és együttműködés?

Használtál te már google docs-ot vagy Confluence-et? Ha igen, kíváncsi vagyok, mit gondolsz azokról.

Én már évek óta nem láttam olyan esetet, hogy valakinek Word doksit adtunk volna átnézni. Jellemzően Confluence-ben van minden, és azt szerkeszthetik. Van history, lehet oldalakat kommentálni, hiperlinkek, formázások.

Jobban belegondolva 2007-ben jöttem el arról a munkahelyről, ahol utoljára nagyüzemben Word-öt használtunk volna úgy, hogy az ügyfelekkel is megosztottuk a dokumentumokat. Azóta két olyan projekt volt, ahol az egyikben az ügyfél Word dokumentumot készített, és azt adta nekünk átnézésre, illetve egy másik, ahol ugyan Google Docs-ban kezdtünk el dolgozni, mert a Word-ben és az Excelben nevetségesen primitív/hiányzó az együttműködés támogatása, de aztán kb. az első draft már a Sharepoint-ra került, mert "A Google Docs nem eléggé professzionális". Minden más projekten, minden más ügyféllel jellemzően úgy 2010 óta Confluence volt csak, illetve csak 3rd party doksik jöttek Word-ben, de azokat nem kellett szerkeszteni meg átnézni, csak felhasználni belőlük ezt-azt.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Használtál te már google docs-ot vagy Confluence-et? Ha igen, kíváncsi vagyok, mit gondolsz azokról.

Na a Confluence megéri a pénzét... ők sikeresen ötvözték a régi és az új technológiák rossz tulajdonságait :D

Markup alapú a cucc, de nem nyílt, és gyakorlatilag lehetetlen belőle információt kinyerni. Szerintem elrettentő példaként kéne tanítani.

minden más ügyféllel jellemzően úgy 2010 óta Confluence volt csak

Igen, nagyon népszerű, mi is sok ilyen ügyféllel találkoztunk, bár előbb-utóbb nyilván ír majd valaki értelmes import-export toolt hozzá, esetleg valami elég nagy ügyfél rálép az Atlassian torkára, amíg az fel nem köhög egy ilyen értelmes feature-t. Vagy valaki csinál egy open-source konkurens terméket, ami mögött egy git repo van .md fájlokkal :D

gyakorlatilag lehetetlen belőle információt kinyerni.

Mit jelent az információ kinyerése?

Most gyorsan rápillantottam, Word-be és PDF-be tudnám a menüből kiexportálni azt a lapot, amin állok. Évek óta nem használtam ezt a feature-t, úgy rémlett, hogy 10 éve Word-be és Excelbe tudott menteni, de simán lehet, hogy rosszul emlékszem. Nem emlékszem, hogy mit csinál hierarchia esetén, a gyerekeket is menti-e vagy nem.

Ha arra gondolsz, nem egyenként akarod az oldalakat, vagy a metaadatokat is szeretnéd kiexportálni a rendszerből, azt nem tudom, tudja-e vagy hogyan lehet, mert nem volt eddig erre szükségem. Mindenesetre azt feltételezném, hogy ugyanúgy működik, mint a Jira, vagyis vagy az alatta lévő adatbázisból lehet SQL-lel kiszedni minden részletet, vagy az API-n keresztül lekérdezni ami kell, programból. Rosszul gondolom és ezek nem mennek, vagy csak egyszerűen valami felhasználóbarátabb megoldást szeretnél?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Word-be és PDF-be tudnám a menüből kiexportálni azt a lapot

Próbáld ki! Rá fogsz jönni, hogy egyik sem jó. A PDF export "az" open-source Javás PDF-libbel van megvalósítva, ami szimplán nem tud UTF-8-at, tehát a magyar ő/ű helyett ?-ek lesznek a szövegben. A Word export meg egész egyszerűen nem működik, kapsz egy hibaüzenetet, oszt csá.

Ha arra gondolsz, nem egyenként akarod az oldalakat, vagy a metaadatokat is szeretnéd kiexportálni a rendszerből

Két dolgot akarhat a paraszt:

- kimenteni mindent, mielőtt kidobja a cuccot, és máshol más módon kezdi tárolni ugyanezen adatokat,

- kimenteni egy dokumentumot, kívül más toolokkal módosítani benne, majd visszatölteni a módosított verziót.

Az első esetben minden adat és minden metaadat kell, mivel nem szeretnénk semmit elveszteni. Erre sem a Word, sem a PDF amúgy nem tűnik alkalmas formátumnak, erre valami standard markup nyelv kéne.

A második esetben elég, ha csak a dokumentum adatai vannak benne, de ez oda-vissza 1:1 kell transzformálható legyen, mert ha a lementett dokumentumot változtatás nélkül visszatöltöm egy üres alkalmazáspéldányba, akkor ugyanannak kell előállnia a rendszerben. Erre vagy egy standard markup nyelv kéne, vagy legrosszabb esetben a saját natív markup nyelvük - csak akkor kell annak a teljes leírása is.

Rosszul gondolom és ezek nem mennek, vagy csak egyszerűen valami felhasználóbarátabb megoldást szeretnél?

Biztos mennek, de ugye itt az is probléma, hogy ha raw nyerem ki a natív markup nyelvén a dolgokat, akkor ahhoz definíció is kellene, hogy tudjak vele interfészelni, lévén hogy azzal kitörölhetem a seggem, hogy annyik tudok róla, hogy xml-ben van...

Próbáld ki! Rá fogsz jönni, hogy egyik sem jó. A PDF export "az" open-source Javás PDF-libbel van megvalósítva, ami szimplán nem tud UTF-8-at, tehát a magyar ő/ű helyett ?-ek lesznek a szövegben. A Word export meg egész egyszerűen nem működik, kapsz egy hibaüzenetet, oszt csá.

Nice. 2010-ben használtam utoljára az exportálást (szerintem akkor Word és Excel volt, de nem vennék rá mérget). Akkor még ment. 10 év alatt sikerült elrontaniuk :-D

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

google docs, komolyan? :)

Nálam nem az az együttműködés, hogy egyidőben kalimpál és össze-vissza tologatja egymás tartalmát x db ember. Hanem pl. abból, hogy egy korrektúra módositási kérelem fölé viszem az egeret, látom a skype státuszát az elkövetőnek és ráirok vagy felhivom egy kattintással.

" Én már évek óta nem láttam olyan esetet, hogy valakinek Word doksit adtunk volna átnézni. "

És akkor aki word doksiban korrektúrázik az hülye? Vagy mit szeretnél ezzel mondani?

" Én már évek óta nem láttam olyan esetet, hogy valakinek Word doksit adtunk volna átnézni. "

És akkor aki word doksiban korrektúrázik az hülye? Vagy mit szeretnél ezzel mondani?

Ugyan nem akartam ennyire sarkítani, de ha így kommunikálunk, legyen:

azt akartam mondani, hogy aki azt képzeli, hogy ezt csak Worddel lehet megcsinálni, az hülye.

Remélem érthető.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem képzelés kérdése, konkrét tool-okat kértem a helyettesitésére, egyelőre nevetséges html alapú vicceket kaptam, amikben nemhogy 4-500 oldalas, de 20 oldalas dokumentumokat sem szivesen szerkesztenék, még ha lennének is összemérhető formázási, kezelhetőségi feature-jei a word-del, de inkább egy dos-os word 2.0 szintjén állnak.

Kezdem érteni, hol vagy eltévedve.

Egy html alapú rendszer

A weblapból automatikusan végleges PDF 

Nem html alapú, és nem weblapból.

WYSIWYG a tördékét nem tudja egy word lehetőségeinek

Egy wiki nem arra van, hogy egy papir alapú vagy PDF dokumentum végleges kinézetét kialakitsd vele.

Ezt történetesen nem is kell tudnia, ugyanis dokumentációt az ember nem kinézetre ír, hanem tartalomra.

A koncepció nem az, hogy van "a" végleges PDF, és minden mást mindenki leszar, hanem hogy van "a" forráskódja a dokumentumnak, ami tartalmaz minden információt (ennek az összelapátolása a dokumentum tartalmáért felelősök feladata), ami szükséges, kivéve a konkrét formázást. Azt meg majd utólag ráhúzza a gép, a kimeneti technológiától függően (mert ez nem interaktív folyamat, a formázást ugyanis dokumentumtartalom-független - de technológiafüggő módon érdemes megcsinálni) - az, ami jól néz ki papíron, nem biztos, hogy értelmes PDF-ben, és szinte biztos, hogy nem értelmes változó szélességgel rendelkező online felületen (pl. help vagy weboldal).

Sok sikert hozzá, mifelénk és cégek millióinál nem igy működik. Megirják a tartalmat alapvető formázásokkal, korrektúrával passzolgatják az egyes felek a módositási igényeket és néhány ember véglegesiti. A korrektúrában mind tartalmi, mind formázási igények pattognak a résztvevők között.

De nyugodtan sorold azokat az eszközöket amik a végleges formázást ráhúzza a kimenetre. Most már azt mondod nem html alapú és nem weblap, pár hozzászólással feljebb még github-al példálóztál, hogy ott kell dokumentációt irni/publikálni. Foglald össze légyszi, konkrétan milyen szoftverekkel is lenne az általam felvázolt munkafolyamat gyorsabb és hatékonyabb, mint a word korrektúra rendszere.

Már korábban is sorolva voltak ezek.
Formátumok: Markdown, AsciiDoc, ...
Web-es felületen szerkeszthetők, valamelyest WYSIWYG támogatással. Van ilyen sok (pl. StackEdit), de lehet akár sajátot is készíteni.
A szerkesztés megosztható, akár többen egyszerre is végezhető, véleményezhető.
Git alapon is verziózható, review-zható.
Publikálni lehet PDF-ben, HTML-ben, DOC-ban, ODT-ben, PowerPoint-ban, EPUB-ban, ..., de akár készülhet a szoftver súgója is ebből.
Erre pl. jó a Pandoc alkalmazás, de ebből is van több.

Stackedit, meg "valamelyest WSSIWYG"? Hol van ez egy word formázási, korrektúra rendszeréhez? Ez a google docs primitiv tudása alatt van fényévekre.

" Git alapon is verziózható, review-zható. "

És ezt komolyan gondolod, hogy helyettesiti a word korrektúrát? Majd markupot fogok összehasonlitgatni +- sorokban?

Pandoc az hurrá, csak minek? Mikor a word korrektúrában minden fél elégedett a formázással, akkor PDF-be mentjük és kész. Minek ide egy parancssoros bohóckodás? Nyilván ha napi 1000 forrást kell konvertálni valami másba, arra kiváló, de ennek köze nincs a témánkhoz.

Amiket felsoroltál azok nemhogy nem jobbak, vagy akár csak pariban lennének a word korrektúrával, hanem többszörösen lassitaná a munkát és 10-20 évet butitana a lehetőségeken, pl formázásban.

Sajnos nem igazán érted még mindig a lényeget!
A Word-os megoldással egyetlen egy nyomtatható dokumentumot tudsz szerkeszteni a kész, végső formátumában.
Egyszerre többen már elég nehézkes a használata. Ha ide-oda küldözgetés van, akkor könnyen lehet 5-6 doksi is, amit már nehézkes egy közös nevezőre hozni (főleg, ha azok 4-500 oldalasak).
Nézzük a fentieket kicsit máshogy!

Stackedit, meg "valamelyest WSSIWYG"? Hol van ez egy word formázási, korrektúra rendszeréhez? Ez a google docs primitiv tudása alatt van fényévekre.

Ez egy példa volt, ahol egyszerű formában létre lehet hozni a tartalmat (Markdown formátumban). Általában ennél sokkal több információ nem kell a dokumentum elemeinek leírásához (Címsorok, felsorolások, táblázatok, kiemelések, hivatkozások, ...), amik alapján később majd elkészül a formázott dokumentum. (Pl. a címsor HTML-en így jelenjen meg, PDF-ben amúgy, EPUB-on egy harmadik módon, ...). Az senkit nem érdekel a tartalom létrehozása során, hogy miként nézzen ki majd az első szintű címsor. Egyedül az a lényeges, hogy az egy első szintű címsor. A súgón balra illesztett, kövér, 14 pixel magas lesz; a kézikönyvben meg középre igazított dőlt és aláhúzott 16 pixel magas; az Epub e-könyvben pedig ...
Vehetünk egy kicsit bonyolultabb formátumot (XML), ahol sokkal több mindent le tudsz írni. Azt, hogy ezt könnyebben el tudd képzelni, itt egy OxygenXml-es példa.
Itt WYSIWYG tudsz dokumentum tartalmat létrehozni, ami egy XML formátumban lesz eltárolva, azon XSLT transzformációval tudsz renderelt, végső dokumentumokat létrehozni. Amint látod itt is könnyedén megoldható a korrektúra kérdése.
Az is könnyen megoldható ilyen formátum esetén, hogy attól függően, hogy mi a végső, renderelt dokumentumunk (pl. Súgó, Kézikönyv, Adatbázis leírás, Fejlesztői doksi, Bemutató, ...), a formátum meghatározásán kívül, a tartalmat is átrendezzük, szűrjük, rendezzük, bővítsük.

Pandoc az hurrá, csak minek?

Ez is csak egy példa volt arra, hogy vannak eszközök, amivel markup dokumentumokból tudsz rengeteg új dokumentumot, akár végső, rendereltet is létrehozni. Azzal, hogy létrehozod a dokumentum tartalmat, a lehetőségek széles tárháza nyílik meg, hogy milyen végső dokumentumokat állítasz elő belőlük.

Minek ide egy parancssoros bohóckodás?

Semmi szükség parancssoros bohóckodásra. Ezek az eszközök integrálhatók, de akár meg is vásárolhatók hasonló eszközök, ahol pár kattintással előállnak az előre meghatározott végső dokumentumok, az egy létrehozott tartalom alapján.

A Word-os megoldással egyetlen egy nyomtatható dokumentumot tudsz szerkeszteni a kész, végső formátumában.
Egyszerre többen már elég nehézkes a használata. Ha ide-oda küldözgetés van, akkor könnyen lehet 5-6 doksi is, amit már nehézkes egy közös nevezőre hozni (főleg, ha azok 4-500 oldalasak).

Hát a Word doksik küldözgetése valóban elég antipattern, no arguments here, de szerintem nem erre gondolt a kolléga "együttműködés" alatt. :)

Megirják a tartalmat alapvető formázásokkal, korrektúrával passzolgatják az egyes felek a módositási igényeket és néhány ember véglegesiti. A korrektúrában mind tartalmi, mind formázási igények pattognak a résztvevők között.

Én ezt az ide-oda passzolgatást véltem úgy.

Még mindig össze-vissza bedobálsz ilyen olyan dolgokat, meg gányoljunk magunknak xml-ben valamit.

Ez igy használhatlan. Mondjál 1 konkrét eszközt/rendszert, amivel kiváltjuk azt egész word korrektúra- és kollaboráció rendszerét, ami olyan fejlett formázási eszközöket ad, olyan egyszerű felületen mint a word,  és ha minden fél elégedett a korrektúrával, mind tartalmilag, mind formázásilag akkor két kattintással generáljuk belőle a végső dokumentumot.

Lentebbihez: nyilván sharepoint vagy onedrive, ha tényleg egyszerre kell dolgozni benne többen, de simán van olyan eset is, amikor email-ben kimegy egyetlen partnernek, ő ügyköd rajta egy hétig, aztán visszaküldi. Mikor melyik kényelmesebb, partnertől és helyzettől függ.

EZt kiválóan helyettesítik a wiki szoftverek, a pull requestek és a dokumentumok korrektúrázásának helyettesítése code review folyamattal.

Hivatkozásokat is kiválóan helyettesíti a web (a dokumentumközi hivatkozásokról nem is beszélve, ott a Wordben lévő eszközök amatőrök).

Persze, majd biztos egy html-es hebrák felületen fogok 400 oldalas szövegeket formázni és korrektúrázni. Inkább wordben, ahol fölé viszem az egeret egy módositási kérelemnek és a felugró dobozból látom, hogy online és egy gombnyomással felhivom skype-on az elkövetőt és megbeszélem vele videón.

Egyébként melyik wiki szoftvernek van összemérhető formázási lehetősége a worddel?

Valahogy eddig eléltünk nagyon fejlett dokumentumközi hivatkozások nélkül is, de lehet, hogy eddig elrontottunk valamit.

Komoly munkára inkább vicc kategória.

Szerintem meg a te szaktudásod a vicc kategória. Olyan vagy mint a php fikázók népi zenekara. Az sem jó semmire sem, csak a jópár ember lett milliárdos a használatával. Persze az is csak egy vicc.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Billgéc meg a windowsból lett milliárdos, gondolom akkor szerinted 20 éve az is egy fantasztikus termék volt :)

Egyébként a hasonlatod kimondottan tetszik, látok párhuzamot a LO és a PHP fejlettsége között és bizony, elég sok és kitartó PHP Pistikékkel bármi megirható PHP-ban is, ez tény. Hogy érdemes-e az már egy másik kérdés.

Ha esetleg nem tűnt fel, nem fikáztam az MSO-t. Én azt bírom, hogy vannak akik szellemi és erkölcsi fölényük magasából, minden gond nélkül kijelentik, hogy mi a szent igaz út és minden mást fikáznak és minden más szar. Ez egy igen intelligens hozzáállás, gratulálok, belátom, hogy igazad van. Én vagyok a béna, hogy több tíz éve használom, a saját cégem ügyvitele abban, megy és még nem volt gondom vele. Szólok az ügyvédemnek is, hogy ő is béna, mert eddig valahogy elboldogultunk a korrektúrázással. Mi voltunk a bénák, gyorsan rendelek is MSO-t.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ki mondta, hogy a te környezetedre alkalmatlan a LO? Én azt mondtam, hogy nagyon sok olyan feladat van a világban amire az kevés. Ha a tiéd nem ilyen és még ügyvitelt(!!) is vezetsz benne, akkor nagyon szerencsés ember vagy, irigyellek.

Csak ne akarjuk már bebizonyitani, hogy hülye a világ cégeinek 90%-a, aki nem az ingyenes LO-val dolgozik, hanem kifizeti a méregdrága MSO-t. Hoztam rá a topicban jópár példát. Akinek elég az LO az használja boldogan.

Semmilyen office használót nem hülyéztem le, az te voltál. Arról meg tudnék mesélni neked, hogyan választanak a cégek eszközt, többek között ezzel foglalkozom. Ha érdekel a LO bevezetésének a legnagyobb akadálya az átképzés és nem a minőség és nem az ár. Egy normális döntéshozó cél orientált és befektetett energiát számol a megtérüléshez. Amikor egy titkárnő szó szerint sírva fakad az MSO új ribbon-ján is, nem vállalnak be nagyobb váltást. A sulikban meg nem véletlenül van MSO. Szóval óvatosan a fikázással.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Nem is ezt akartam mondani. Mitől jó valami egyáltalán? Ha van egy cél, egy feladat ami elvégezhető vele akkor az szar? A php fikázása egy beképzelt, irigy programozói rétegben divattá vált. Talán az idegesíti őket, hogy könnyű benne programozni. A php-nek vannak jó és rossz tulajdonságai, mint minden másnak.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy zsigeri fikázás nem szép dolog, és eszköz minőségét a felhasználás célja mutatja meg. Ha lehet vele gyorsan sok pénzt keresi, és ez volt a cél, akkor az az eszköz jó.
Még kb 30 évvel ezelőtt, amikor a programozói diplomám szereztem, Angster Bözsi tanárom mondta, hogy fejlesztés legfontosabb szempontja a sebesség. Ha béna kód és erős gép kell alá, akkor az ügyfél vegye meg a pentiumot (az akkor még a földi halandóknak álom volt) és ne baszakodjunk a kód optimizálásával. Ez akkor felháborított, de ma már megértem, pláne, hogy saját cégem van. Nem mindenkinek ugyan azok a prioritások. Írhatok művészi csoda szép kódot, ha közben éhen halok nem sokra megyek vele.
Az itt érvelők többsége nem tud kilépni a saját árnyékából és el sem tudja képzelni, hogy nem mindenki ugyan olyan mint ő, ugyan úgy dolgozik és ugyan azok a prioritásai.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

A php fikázása egy beképzelt, irigy programozói rétegben divattá vált. Talán az idegesíti őket, hogy könnyű benne programozni.

Igen, de nem úgy, ahogy gondolod. Valamiért a PHP lett a divatos választás a sok autodidakta "programozó" számára, akik végtelen mennyiségben okádják a szemetet. Ez nem feltétlenül a PHP érdeme, inkább csak amolyan történelmi fordulat.

Egyébként kicsit az az érzésem, hogy maga a PHP fejlesztése is úgy zajlott, mint a fenti programozó-rocksztárok munkája, és emiatt van benne kellemetlenül sok rossz design döntés.

Vicces az oldal amit linkeltél :) Nem védem a php-t, olyan amilyen, de az mondani, hogy a php szar, nettó hülyeség, mint ahogy az is, hogy az LO egy szar. Ami hülyeség az ez a topic :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Van egy nagy hasonlóság a php és az MS Office között, ami jó ok lehet arra, hogy mindkettőt fikázzák.

Mindkettő elhiteti a lúzerrel, hogy ért valamihez, amihez halvány lila gőze sincs, és nagyon kézre állóan segít neki szart csinálni. Igen, persze, értő kézben lehet velük normális dolgot is létrehozni, csak nem ez a default.  Vesd össze mondjuk a LaTeX-kel, amivel hozzáértőként is vért kell izzadnod, hogy ocsmány dolgot csinálj.

Szerintem a PHP jelölései borzalmasak, ami miatt nem könnyű benne programozni. Meg nem is általános célú. Mikrokontrollerre nem lenne a legjobb választás. :)

Ami a sebességet illeti, az azért korlátokkal igaz. Mi van, ha nem választhatsz nagyobb teljesítményű hardware-t, mert

- egész egyszerűen nem létezik
- ha esetleg létezik, drága

Mondjuk műszert fejlesztesz, nem mindegy az önköltség. Nagy teljesítményű processzorban nincs az a hardware, ami kellene. Van megfelelő mikrokontroller, de iszonyúan kell optimalizálni, mert másodpercenként több millió mérési eredmény ömlik befelé, és azzal valamit muszáj kezdeni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem akarok programozó flame-et indítani, pláne, hogy üzemeltetek, csak azért van programozó diplomám, mert akkor még nem létezett iskola üzemeltetőknek. Néha napján írok csak programot, de azt is üzemeltetéshez, ps-ben, meg python-ban. Na az lesz a következő php :) Ha berúgok akkor meg néha assembly-ben kezdek programozni :)

Egyébként meg tőlem mindenki abban fejleszt amiben csak akar...

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Hát megértem :D az assembly horror. Ha holdjárót, rakétát, vagy vírust írsz király, de minden másra nem éppen a legideálisabb választás :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Az jó móka lehet :) Hobbi vagy munka?

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

( trey | 2020. 06. 05., p – 08:40 )

Napi szinten használom. Számomra így nem kérdés, hogy mi a létjogosultsága. Pénzt termelek vele.

trey @ gépház

A kollégáim által kb. 20-30 van napi szinten használva, - a balfék MS Office felhasználók meg küzdjenek meg, és javítsanak ha kell. Folyamatosan mentünk vissza .doc formátumba a KEDVÜKÉRT! - csak akkor van problémájuk, ha nem értenek a választott fizetős szoftverük kezeléséhez, különben megoldják. 15 év után még "sírást" sem hallok nagyon tőlük e miatt. Természetesen van néhány MS is pár gépen, csak azért tarjuk őket, ha valaki az ügyfeleink közül magasabb verziós .docx-et, stb. küldene, meg tudjuk nyitni. De még azokon a gépeken is telepítve a Libre, és napról napra látom, hogy a Libre van megnyitva a kikapcsolás nélkül maradt gépeken, azokon dolgoznak, szerkesztik a dokumentumaikat, pedig náluk nincs is kényszer. (Én magam hülyét kapok, ha egy szalagsávos MS elé kerülök, - nem azért, mert ne tudnám használni valamennyire, de kibogarászni a romló szememmel az elb*szott "fapados", egymástól alig különböző, "épp csak ikonokat", na az elvégzendő munka mellett, szerintem az az igazi sokk! :) )  - És ha egyszer fizetőssé válna, előbb adnék érte pénzt mint egy MS Office-ért az biztos.

Akkoriban kisebb cégnél dolgoztam. Bár ez most is legitim, hiszen mérések futnak akár egész éjszaka, endurance tesztek, bármi miatt bekapcsolva maradnak gépek. Ki az, aki jobban tudja a gép gazdájánál, hogy mi az oka a gép bekapcsolva tartásának? Agyon is ütném, aki kikapcsolná, s netán elszúrná egy mérésemet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Lehet, természetesen. Zárolni még akkor is szoktam, ha csak ebédelni meyek.

Szerk.: Munkahelyen többnyire Windows 10, de nekem van egy Fedora 32-m is saját gépen, ezt is aktívan munkára használom.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Na, az bőven elég. Nem azt mondtam, hogy le kell kapcsolni mérés közben, a beszélgetés onnan indult, hogy:

napról napra látom, hogy a Libre van megnyitva a kikapcsolás nélkül maradt gépeken

Ha nincs ott a user, de más láthatja, hogy mi van a gépen, az nem jó. Ettől még maradhat bekapcsolva. :)

Az említett kollégám - 10+ évvel ezelőtti munkahelyemen - viszont valóban nem zárolta. Ott az volt a para, ha a takarítónéni véletlenül rátenyerel a billentyűzetre, mert megszédül, akkor hogyan jön rá, mi volt a forráskód egy még használható változata?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

egyes kollégák David Hasselhoff  kutyás képét állítják be háttérnek előszeretettel,

Szerencséd, hogy nem voltál a kollégám. Én méteressel megáldott feka bácsis háttereket szoktam berakni azoknak, akik lezáratlanul vagy tán jelszó nélkül hagyják a közelemben a gépüket... :D 

openSUSE Leap 15

Miért, a céghez bárki bejárhat?

Első munkahelyemen anno sokat viccelődtünk, hogy az egyik nagy konkurenciánk biztos takinéniket küld hozzánk, és azok lopják a belsős infókat (ők voltak a "Dataware-es takinénik"), aztán ebből annyi volt a valóság, hogy rendszeresen el-eltűntek benthagyott laptopok, amíg ki nem baszták a takarítócéget. Szóval igen, nem ismerek olyan multit, ahol ne lenne clean desk policy, mert senki nem tudja garantálni, hogy illektéktelenek nem kószálhatnak oda be.

Mondjuk érdekes volt a cég beszállítóválasztási policyja, mivel az egyik kollégámnak rendelt asztali géphez olyan monitort sikerült leszállítania a beszállítónak, hogy a monitor dobozában a hungarocellek között egy gázszilikát falazóelem volt, kb. a monitor méretének és súlyának megfelelően - hogy ne tűnjön fel szállításkor :D

( kaci | 2020. 06. 05., p – 08:45 )

Szerintem annak sincs sok értelme, hogy az MS kreált egy torz világot, és ebben kötelezően részt kell venned. Sőt még hirdeted is, hogy milyen
szuper. Lehetne sokkal szabadabban is választani szabványos megoldások közül, de kihasználva az emberek butaságát, megvezethetőségét, a
döntéshozók lefizethetőségét, az MS ezt nem engedi meg. RMS szavaival élve önként vállalt börtönödből kiabálsz ki, hogy ott milyen fasza, az eső
sem esik be, és az ágy is milyen kényelmes, nem érted, hogy miért nem vonul be mindenki, pedig nem sokba kerül...

( Dwokfur v | 2020. 06. 05., p – 08:59 )

Szerkesztve: 2020. 06. 05., p – 09:06

Még pdf szerkesztésre is használom. És meg szoktak lepődni. Ahhoz vannak szokva, hogy kinyomtatják, tollal kitöltik és bescannelve visszaküldik. Ehelyett kapnak egy digitálisan kitöltött, digitálisan aláírt dokumentumot. MSO-val ugyanezt még nem tudtam megoldani.

18 éve odp formátumban írom az előadásaimat. 2008-ban az akkori főnököm bírált Amerikában, hogy nem MSO-t használok és így nem biztosított számomra, hogy 10 év múlva is meg fogom tudni nyitni a dokumentumaimat. Ekkor egy munkatársamnak pont szüksége volt rá, hogy egy régi ppt-ből származó anyagot elővegyen és crash-elt vele az MSO. Openoffice-szal megnyitottam és lementettem neki, persze valamennyire szét volt esve, mert sosem úgy néz ki pontosan, de részben megmentette a napot. Mentségére legyen szólva, hogy az akkor még nem pptx volt, hanem ppt. Szerencsére meg tudom nyitni a lassan nagykorú dokumentumaimat. Remélem ez még sokáig így marad.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Lehet, hogy túl régivel próbáltam és upgrade-elnem kéne. Campus MSO...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( falu v | 2020. 06. 05., p – 09:18 )

A vállalkozásomban megszenvedtük az átállást, pár hónap ráment mire teljesen mellőzni tudtuk az MS Office-t. Azóta teljesen pozitívak a tapasztalatok, nincsenek kompatibilitási problémák. Szerencsére hozzánk nem nagyon jönnek be túl gazdagon formázott, MS Office-szal előállított dokumentumok, ha be is jön kifelé már nem megy, max PDF-ben. Így igazából csak házon belül jelentett egy kis problémát. Azóta mindenki rutinszerűen használja a LibreOffice-t, nincs vele gond.

Most pl a Kormányhivatalnak kellett mindenféle vackokat visszaküldeni szkennelve, ehhez docx-ben küldték a nyomtatványt. A kitöltés során persze szétesett az egész, nem volt egyszerű normálisan kitölteni, pedig MS Office-ban is próbáltuk: https://i.imgur.com/7KG8sL1.png

Tapasztalataim szerint kompatibilitás a felhasználótól is függ. Ha pl. hozzá nem értése miatt teleb*ssza mindenféle felesleges, béna formázással (igazítás helyett, szóközök, tabulátorok, esetleg vegyesen, vagy táblázatokkal, keretekkel, képekkel, amik teljesen random helyekre vannak horgonyozva, térköz helyett üres sorokkal, stb), abból csak baj lesz, bármivel is próbáljuk értelmesen használni.

[Falu.Me]==>[-][□][X]

( kleinie | 2020. 06. 05., p – 09:26 )

Talán nem a LibreOffice létjogosultságát kellene megkérdőjelezni, hanem a Májkrémszaftot kellene abba az irányba terelni, hogy valami közös nyelvet beszéljenek az office alkalmazások. Nem kivitelezhetetlen gyanítom. Csak ez nem érdekük. Akkor kinek adják el a méregdrága, cukormázzal leöntött foshalmazukat, amit iroda programcsomagnak csúfolnak?!

Nem kell a félrebeszélés, hogy nem tudunk mást használni. Mire? Hogy Gyorsésgépkocsirakodó Mancika megírjon egy levelet szövegszerkesztőben, ebből készítsen pdf-et, majd ezt csatolmányként küldi el nekem. Mancika mentségére szóljon, legalább tudott pdf-et gyártani és nem a docx-et küldte el. Jelen bejegyzés megtörtént eseményeket dolgoz fel. Ehhez nem kell 100.000 Ft-os office.

Onnantól csak a hírnév és a marketing tartaná életben a MSO-t. A képességei tekintetében van egyenértékű vetélytársa. Amíg a saját formátumát erőszakolja, addig láncolja csak magához a felhasználóit. Ezt megteheti, a saját piacát védi. Tegye csak, semmi bajom vele, én egy másik piacon vásárolok.

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

Igen, ha a szabványos dokumentum formátum olyan lenne, ami a formázáshoz szükséges mindent tartalmaz jól definiált módon (nem úgy, mint amit te linkeltél), és az MSO támogatással olyan dokumentumot lehetne előállítani a nyílt formátumban, amit aztán minden más is meg tud nyitni. Az MSO a szintén szabványos odt-t is támogatja, de pl. már egy jelszóval védett dokumentumot nem tud megnyitni, és a jelszó nélküli dokumentumok között ugyanolyan formázási problémák vannak, mint amikor docx-et próbál valaki használni.

Egy ügyvéd haverom azt tartja, hogy az rtf a legstabilabb formátum formázás szempontjából. A különböző MS Office verziók között ez törik szét a legkevésbé.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( dejo v | 2020. 06. 05., p – 09:46 )

Szerkesztve: 2020. 06. 05., p – 09:46

Az utóbbi időben ha egy szöveges dokumentumot vagy táblázatot kell létrehoznom, akkor az az esetek nagy többségben Google dokumentum vagy Google táblázat lesz.
Korábban nálam szinte kizárólagos volt a LibreOffice ilyen célokra.

És nem vagyok mazochista!

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( locsemege v | 2020. 06. 05., p – 10:14 )

Fordítva ülsz a lovon. Csináld a doksiaidat LibreOffice-szal, s nem okoz majd gondot, ha az ügyfél is LO-val nyúl bele. Vagy csináld egyedül te a doksit, s ha készen van, rendereld pdf file-ba. Esetleg használj LaTeX-et.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( szabog75 | 2020. 06. 05., p – 10:18 )

Kérdésem azok akik azt írják "napi szinten használják" azok mit értenek alatta?

Mert 10-20 soros táblázatot bármiben lehet vezetni, akár Noteped-ban is tabokkal.
De igen a felhasználók 85%-nak bőven elég egy Google Sheets vagy hasonló verzió.

Én úgy gondolom tényleg "használtam" Excelt, több tíz, néha száz ezer soros adatokkal, (most hagyjuk miért nem db) és a rugalmassága amit adott a napi munkában mérföldekkel jobb mint a Libre verzió.

Pont azok a funkciók , teszik az Excelt azzá ami ami nincs benne, vagy máshogy van a többi verzióban.

 

napi munkában mérföldekkel jobb mint a Libre verzió.

M$ fizetett reklámot halottunk.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Hát az :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ez egy demagóg szar duma. Te aztán bőséges tényáradattal - "most hagyjuk miért nem" - alátámasztottad, hogy az LO szar. Gondolom a Ferrari is szar, mert elindulni sem tudnál vele...

A tény meg, hogy a cégem könyvelését LO-ban végezzük, 25 lap 4Mb méret sok 10.000 sor, adóbecslő képletek stb.  Kiválóan működik, csak érteni kell hozzá.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

:D

10 éve csináljuk és még nem volt gond belőle. Eddig összesen 1 restore volt egy előző verzióra, da az disk hiba miatt volt, mint kiderült.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Az MS Office valamilyen szempontból biztonságosabb?

Ad az MS pl. garanciát arra, hogy nem lesz adatvesztés vagy ilyesmi?

Én azt feltételeztem eddig, hogy akár MSO akár LO, az én felelősségem, hogy időnként biztonsági mentést készítsek.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Akkor mi is a tényekkel alátámasztott érved, arra, hogy szar?

Csak, hogy jól értsem.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Akkor a "szart" helyettesítsd be a "mérföldekkel jobb"-ra.

A tényeket továbbra is várom.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Előre bocsátom, nem kötekedni próbálok, csak érdekel a tapasztalatod.

a rugalmassága amit adott a napi munkában mérföldekkel jobb mint a Libre verzió

Erre írnál példákat?

Pont azok a funkciók , teszik az Excelt azzá ami ami nincs benne, vagy máshogy van a többi verzióban

És erre írnál példákat?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Én úgy gondolom tényleg "használtam" Excelt, több tíz, néha száz ezer soros adatokkal, (most hagyjuk miért nem db) és a rugalmassága amit adott a napi munkában mérföldekkel jobb mint a Libre verzió.

A mysql meg még jobb erre a célra ;-) Én még nem láttam olyan kicsit is nagyobbra nőtt Exceles történetet (100 sor általában már ez a kategória), ahol ne folyamatosan az lett volna az érzésem, hogy a faszér nem rakjuk ezt egy adatbázisba. És ugyanez igaz a LO-ra meg a Google Docsra is. A koncepció a rossz ugyanis szerintem.

( Charybdis | 2020. 06. 05., p – 10:19 )

Mi a létjogosultsága a Microsoft Office-nak?

Aki munka szintjén dolgozik rendszeresen LibreOffice dokumentumokkal és nagy mennyiségben állítja elő ezeket a dokumentumokat, összetett formázásokkal, az tudja, hogy mennyire bosszantó tud lenni, amikor valaki nem LibreOffice-szal nyúl bele valamelyikbe, hanem Microsoft Office-szal. Ilyenkor itt-ott szétesik a formázás, megmagyarázhatatlan dolgok történnek a dokumentummal és szenvedhetek a keletkezett hibák kijavításával. Az sem túl szerencsés, amikor adott egy fontos dokumentum és a formázásnak is nagy jelentősége van, de az ügyfél Microsoft Office-szal nyitja meg és vagy azt gondolja, hogy béna vagyok, mert nem tudom normálisan megformázni a dokumentumot (pedig csak nála esett szét a formázás) vagy nem talál meg valamilyen adatot, mert a Microsoft Office valamiért bizonyos sorok szöveges tartalmának színét a háttérrel megegyező színűre állítja (ez volt legutóbb).

Aki csak Microsoft Office-szal dolgozik, az nyilván nem látja át, hogy mennyire nem kompatibilis a LibreOffice dokumentumokkal a szoftver és az sem, aki csak alapszintű formázással rendelkező dokumentumokkal találkozik. Pedig, sajnos nagyon megnehezíti az életet a Microsoft Office, nagyon sok többlet munkát ad. Maga a felülete, funkciói is egyszerűen gagyik a LibreOffice-hoz képest, ehhez hozzájön az inkompatibilitás, rendkívül bosszantó egy szoftver, értelmesebb dolgokba is bele lehetne ölni azt a sok fejlesztői munkaórát, mint egy ilyen gyermeteg játékba (merthogy az, komoly felhasználásra nem alkalmas).

A Sharepoint melyik feature-jeinek a kiváltásához? :) Azért lássuk be, MS oldalon elég gyakori, hogy "seemingly random" dolgokat összedobálnak egy termékbe, aztán mindenki mástól számon kérik, hogy pont azt a feature-t nem támogatja (* amikor meg random kivágnak feature-öket, akkor jönnek az olyan topikok, mint ez).

Egyébként meg fordítsuk meg a kérdést: melyik _egy_ Microsoft termék támogatja a LibreOffice összes feature-jét? ;)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Egyébként meg fordítsuk meg a kérdést: melyik _egy_ Microsoft termék támogatja a LibreOffice összes feature-jét? ;)

Milyen szignifikáns feature van LO-ban, ami nincs MSO-ban? (Nem költői kérdés. :))

Amikor Word/SP feature-ökről beszélek, akkor nem arra gondolok, hogy SharePointban lehet fotógalériát is csinálni, nyilván nem az 1:1 megfeleltetés a cél. :)

Az a baj ezzel a kérdéssel, hogy ahhoz, hogy válaszolni lehessen, valakinek mindkettőt nagyon jól kellene ismernie. Nekem meg úgy tűnik, hogy általában valaki az egyiket ismeri nagyon jól, a másikat meg csak úgy eléggé.

Had kérdezzek! LO Calc-ban ezeket szoktam gyakran használni, amiket nem tudom, hogy Excel támogat-e (nem láttam ezeket a funkciókat konkrétan Excelben, de lehet, hogy csak el vannak rejtve):

  • Dátum formázása úgy, hogy a hónapok római számmal íródnak, pl. 2020 VII. 13.
  • Képletek követése (nem tudom a magyar nevét, Trace Precendents, Trace Dependents). Kirajzolja nyilakkal, hogy egy mezőt hol használnak képletek, vagy fordítva, hogy egy képlet melyik mezők tartalmát használja.
  • Képlet által számolt és közvetlenül beírt adatok másképp színezése
  • Verziókezelés

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A másodikat biztosan tudja az Excel, mert valami Excel leírásban találtam, és utánanézve örömmel láttam, hogy az LO is tudja. Aztán úgy elfelejtettem, hogy hogy kell, mint annak a rendje.

A harmadikat hogy kell LO-ban? (Azt anno megtaláltam, hogy mind a kettő valami billentyűkombóval tud váltani a "képlet" - "érték" nézet között.)

 

Mindenesetre általában az kevés, hogy az Excel tudja, mert általában hiába tudja pl. az MSO 2016, ha a céglegálisan MSO 2010-zel dolgozik, és esze ágában sincs frissítésre pénzt és időt áldozni. Az LO-nál is szükséges lenne egy frissítés előtt a komolyabb teszt, de máris csak max időt kell a tesztre áldozni.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

A harmadikat hogy kell LO-ban? (Azt anno megtaláltam, hogy mind a kettő valami billentyűkombóval tud váltani a "képlet" - "érték" nézet között.)

Lehet, hogy kombó is van rá, én azt tudom, hogy Tools / Options / Libreoffice Calc / View / Value Highlighting on/off

On esetén zöld minden, amit formula adott, fekete amit direktben írtam be. Off esetén minden olyan színű, amilyenre legutóbb színeztem.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Tegnap találkoztam még eggyel: keresés és cserével kiszedhetőek a paragrafustörések, szemben a Worddel :) És nem MS-propriatery izé a "Regexp" (túlzás annak hívni...) benne.

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Nem tudom mit értesz paragrafustörésen (van ilyen szó? vagy az új bekezdés jelre gondolsz?) de bármelyik hasáb-, szakasz-, bekezdés-, oldal-, sortörés stb. könnyedén kereshető, cserélhető word-el is, kb 20 éve. Nem kriszkrakszokkal, hanem kényelmes listából kiválasztva.

Bármely karakter ?
Karaktertartomány [-]
Szó elején <
Szó végén >
Kifejezés ( )
Nem [!]
Hányadik előfordulás {, }
Előző 1 vagy több @
0 vagy több karakter
Tabulátorjel
Kalap-jel
Hasábtörés
Hosszú gondolatje
Gondolatjel
Grafikus elem
Kézi sortörés
Oldal-/szakasztörés
Nem törhető kötőjel
Nem törhető szóköz
Feltételes kötőjel

Légyszi mutass rá, hogy ezek közül melyik az, amivel a

Lorem

ez egy új bekezdés

ipsum

egyébként ez is, ahogy a Lorem és az ipsum is az volt

szövegből azt kapom, hogy

Lorem ez egy új bekezdés ipsum egyébként ez is, ahogy a Lorem és az ipsum is az volt

Ez LO-ban egy $ -> szókör csere.

 

Szerk.: Megkövetem az MSO-t, nem ÚGY szar, ahogy írtam. Tud ilyet, ha és amennyiben nincs bepipálva a "Behelyettesítéssel" opció, mert akkor EGÉSZ MÁS a fenti lista, és szerepel benne a ^p is, ami pont, amit keresünk (természetesen NAGYON STANDARD jelölés). A súgóban természetesen nincs erről lista, mert az túl egyszerű lenne (és nem, begépelve sem működik, amíg aktív a behelyettesítés, abban a formában érvénytelen behelyettesítési karakter...

 

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

De tippre később, mint a POSIX (a PCRE talán későbbi).

(kicsit offolok és megnézem az archive.org-on, hogy melyik verziótól tudja a Word :) )

Szerk.: A '91-es Word 5.5 még nem tud ilyet (https://archive.org/details/microsoft_word_5.5_german, a ^p keresésre az első p betűhöz ugrik / azt cseréli), az meg post-POSIX :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

word 95 már tudta, kipróbáltam, tehát negyed százada már biztos tudja :)

Word 6-om most nincs kéznél...

 

Korábbi posix alatt mit értünk? Mert az általad emlitett $ az legfeljebb sorvége jel regexben, az pedig nagyon más, mint a bekezdésvége jel.

Ha LO-ban a $ cseréli a bekezdésvégét, akkor mi cseréli a sorvégét?

A \n (egyébként itt speciel a Help miatt objektíven az LO nyer, ők szépen listázzák és use case-ket is írnak: https://help.libreoffice.org/Common/List_of_Regular_Expressions. Nézd meg a Word keresés és csere help oldalát [https://support.microsoft.com/en-us/office/find-and-replace-text-c6728c…] és az LO-ét, utóbbiból linkelve a fenti Regexp lista [https://help.libreoffice.org/Writer/Finding_and_Replacing_in_Writer])

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Valóban sokkal részletesebb help. Más kérdés, hogy szüksége is lesz a usernek, hogy ezt bogarássza, mert nincs olyan választható lista az UI-n, mint word-ben. De ennél nagyobb baj, hogy én pl semmi szövegszerkesztő-specifikus dolgot nem látok abban a regex listában, csak mintha egy buta textfile-hoz lenne.

Hogy cserélem ki pl a hasáb- vagy oldaltörést valamire LO-ban?

Szerves resze es nem felcserelheto ergo a LO egeszen addig hasznalhato amig ezekre a szolgaltatasokra nincs szukseg ebben az esetben en egyszer sem allitottam, hogy nem jo arra amire hasznaljak. En arra reagaltam, hogy hat az MS szoftvere mekkora egy szarkupac es miert van egyaltalan.

Azert van mert olyan dolgokat tud amit a LO nem. 

( Nyosigomboc v | 2020. 06. 05., p – 10:35 )

A ribbon az egyik legjobb dolog, ami a LbreOffice-szal tortent. Azota nincs kerdes, hogy LO vagy MSO kell-e, mert az LO ebben is lekorozi. Mai netsebesseg mellett eleg hamar lejon, ugyhogy ha idegen gepen kellene valamilyen dokumentumhoz/tablazathoz nyulnom, par perc alatt telepithetem. Igazabol az MSO-nak nincs sok letjogosultsaga.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Egyéni preferencia. Sokan pont a ribbon miatt kezdtek LibreOffice-t használni.

Én mindkettőt használom, és tudom, hogy mindkettő használható. Egyik sem jobb, mint a másik, ha az ember ismeri a programot, mindkettő használható (csak néha MS Office alatt a ribbon keresési funkcióját kell használni, mert ritkábban használt funkciók megtalálhatatlanok egyébként).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( hnsz2002 v | 2020. 06. 05., p – 11:23 )

Szerkesztve: 2020. 06. 05., p – 11:25

Ahol a formázásnak jelentősége van, ott küldj PDF-et, az való arra, hogy univerzális ugyanúgykinéző dokumentum legyen. Én eleve rosszul vagyok, amikor docx-eket kapok. Ilyenkor csakazértis átmentem odt-be, és úgy küldöm vissza. :) Egyébként ha nem alap formázást nézel, akkor bizony két MS Office verzió között is gyönyörűen tud borulni a megjelenés.

"Sose a gép a hülye."

( szabog75 | 2020. 06. 05., p – 11:32 )

Szerkesztve: 2020. 06. 05., p – 11:34

-

( gee v | 2020. 06. 05., p – 11:47 )

Szerkesztve: 2020. 06. 05., p – 11:49

Szerintem te egy kicsit fordítva ülsz a lovon. Miért gondolod, hogy mindennek az MS Office-hoz és felhasználóihoz kellene idomulnia?

Abban igazad van, hogy a MS Office és a LibreOffice között a formázás széttörhet könnyen, én is tapasztaltam.

De ez nem teszi a LibreOffice-t értelmetlenné vagy haszontalanná.

Az sem túl szerencsés, amikor adott egy fontos dokumentum és a formázásnak is nagy jelentősége van, de az ügyfél LibreOffice-szal nyitja meg és vagy azt gondolja, hogy béna vagyok

Ha Word formátumú dokumentumot küldesz, akkor valóban béna vagy. A .doc, .docx az ügyfél MS Office-a alatt is szét tud esni, elég, ha csak más nyomtató van nála telpítve, és ezért más margóval vagy más papírmérettel számol. Ha a formázás fontos, készítsél pdf-et, aztán az ügyfél mindent úgy fog látni, ahogy te elképzelted és nem kelted azt a benyomást, hogy béna vagy.

Ha esetleg az ügyfélnek is szerkesztenie kell, de te már előre beformáznád, akkor használj vagy olyan programot, amit az ügyfél használ (ha nála LO van, akkor te is azt, ha nála MS Office, akkor te is azt), vagy használj Google docs-t, vagy kitölthető pdf-et.

Aki csak LibreOffice-szal dolgozik, az nyilván nem látja át, hogy mennyire nem kompatibilis a Microsoft Office dokumentumokkal a szoftver

Szerintem átlátja, csak éppen nem fontos neki az MS Office dokumentumokkal való kompatibilitás.

Nekem pl. fontos, mindkettővel való kompatibilitás, ezért a Windows-os gépemen van MS Office is és LibreOffice is feltelepítve. Minden dokumentumot a saját programcsomagjával szerkesztek: odt-t Writerrel, docx-et Worddel. ods-t Calc-kal, xlsx-et Excellel.

Ja, és persze Linux alá nincs MS Office, szóval Linux alatt csak LO-t használok. Word dokumentumokat vagy LibreOffice-szal, vagy Google docs-szal nyitok meg.

Pedig, sajnos nagyon megnehezíti az életet a LibreOffice, nagyon sok többlet munkát ad.

Én a saját dokumentumaim számára LibreOffice-t használok. Nekem az MS Office nehezíti meg az életet és ad sok többletmunkát. Na akkor most mi van?

Maga a felülete, funkciói is egyszerűen gagyik a Microsoft Office-hoz képest

Virágozzék ezer virág. Nekem a LO felülete jobban bejön, és olyan funkciókat használok, ami az MS Office-ból hiányzik.

Szerintem pont akkor lenne értelmetlen a LibreOffice, ha ugyanúgy nézne ki és ugyanúgy működne, mint az MS Office.

értelmesebb dolgokba is bele lehetne ölni azt a sok fejlesztői munkaórát, mint egy ilyen gyermeteg játékba (merthogy az, komoly felhasználásra nem alkalmas).

Egyfelől ne te mondd már meg, hogy mivel foglalkozzék valaki, aki a szabadidejében LO fejlesztéssel akar foglalkozni, illetve ne te mondd meg már azt, hogy mire költse a pénzét egy ember vagy cég, aki az LO fejlesztésre pénzt ad (pl. fejlesztőt foglalkoztat).

Másfelől de, teljes mértékben alkalmas komoly felhasználásra.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( uid_6201 v | 2020. 06. 05., p – 12:57 )

Elgondolkozok mindig, hogy a technika szépségeit megismerni nem kívánó "normál halandó" kizárólag MS Office-ban képzeli el a dolgait.
A tudományos életben pedig sok helyen kizárólag LaTeX-ben írt dokumentációkat fogadnak el.

A két véglet. Bár erre is van logikus magyarázat.

( Gollam | 2020. 06. 05., p – 13:38 )

Rendszeresen futok bele olyan excel problémákba, hogy a 2010-es verzión másképp jelenik meg, mint a 2016-oson. De nem ez a baja az office-nak, hanem az, hogy windowsra vagy macre kényszerít, szándékosan kirekesztve az összes bsd-t és linuxot.

( villanymester | 2020. 06. 05., p – 14:06 )

Maximálisan egyet értek. Véleményem szerint nagyjából a MS Office, az egyetlen dolog, ami miatt desktop gépen nem lehet teljes értékűen Linuxot használni fő oprendszerként.

Egy könyvelő irodában az alábbi módon oldottam meg a dolgokat:

- erős szerver, azon XigmaNAS (samba) + VirtualBox alatt winserver 2016 (terminal server), valamint még egy-két win7 ("zártabb csoport" részére) virtuálban RDPwrapper által tuningolva

- régi munkaállomás, ezen is XigmaNAS + 2db 2TB hdd (raid1): adatok ide szinkronizálva, valamint hét heti teljes mentések

- munkaállomások: régi dualcore gépek (2GB ram, 160GB HDD): ubuntu + Remmina RDP kliens

Gyönyörűen megy minden, akár otthonról is rá tudnak csatlakozni (+ 2FA védelem). Ebben a hómoffiszos időszakban értették meg igazán, hogy mekkora áldás is ez az egész.

A főnök kifejezetten örül, hogy mindent meg tud oldani, adatok biztonságban, mentés biztosítva, és a kliens gépek esetében egy fillért nem kellett költenie.

( uid_4672 | 2020. 06. 05., p – 14:31 )

csak egy kicsit off :) valaki próbálta az onlyoffice-t, mint ms office alternatíva? meg van a freeoffice, de azzal is voltak kompatibilitási gondjaim. (nem használom egyiket sem aktívan)

( joco01 v | 2020. 06. 05., p – 14:35 )

Szerkesztve: 2020. 06. 05., p – 14:39

Eleve a szabványokkal van a baj. Abba ne is menjünk bele, hogy a titkos DOC, XLS hogyan működik. Amikor kijött a DOCX/XLSX ISO szabvány, fejlesztettem a hivatalos SDK-val valami riportkészítő cuccot. És persze az igazi Office-szal szarul jelent meg. Akkor működött, ha nem a semmiből hoztam létre a fájlokat, hanem Wordben/Excelben elmentettem egy üres doksit, és a programomból azt módosítottam tovább. Voltak ezekben az üres doksikban dolgok, amik nem voltak a szabványban, de muszáj volt adott sorrendben, adott ID-val/névvel, adott tartalommal szerepelnie, különben nem működött. Illetve a Microsoft még híres arról, hogy fenntartja a visszafelé kompatibilitást. Hát, amikor szar az eredeti algoritmus, és fejlesztik a következő verziót, lehetetlen jó döntést hozni, vagy meghagyják a szart, vagy elromlanak a régi dokumentumok. És emlékezzünk arra, eleve milyen módon került elfogadásra a szabvány (rohamtempó, felháborodás, elfogultság szavak jutnak eszembe).

( Zahy v | 2020. 06. 05., p – 17:40 )

Kérlek a munkahelyem 6500 dolgozójának fizesd ki az Office 2010-ről valami modernebbre váltás költségét. Mivel az IT sem így gondolja, ezért marad a 2010-es off, plusz a LibreOffice. Amilyen doksikat és táblázatokat gyártanak, 99,99%-ban semmi probléma (még formázási sem) nincs velük LO-ban. Cserébe, mivel az LO-frissítés ingyé' van, ahol kell, ott ki tudjuk használni az újabb LO újabb (ebben a régi MSO-ban nem, vagy rosszul működő) funkcióit.

Valamint nyiván én vagyok a helikopter, de ha kérhetném ne hányd össze a FreeBSD-s gépeimet az imádott MSO-ddal. (Szerencsére nem tudod.)

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

( Caro | 2020. 06. 05., p – 18:07 )

Nem végigolvasva az összes kommentet:

Valahol szánalmasnak tartom a felhozott érveket. Ilyen olyan formázás szarul jelenik meg? 2020-at írnak. Az office formázás egy elsősorban papír alapú formátum.

Ki a fenének kell a papír? De a felhozott pdf sem sokkal jobb példa.

2020 van, tessék html-t használni! Abban lehet szépen egységesen formázni, az fejlődik is.

Nem olyan régen volt szerencsém ahhoz, hogy parse-olni kellett (volna) docx-et. Egy hányadék az egész. Végül úgy oldottam meg, hogy html-be átkonvertáltam, és a html-t parse-oltam, az sokkal kezelhetőbb volt.

Ami a kompatibilitást illeti: gnumeric-el mentettem régi xls-be. Be akartam hívni a csoda új excel-ben... hát nem nyitotta meg. Gondoltam én is, hogy szar a gnumeric. Aztán az office 97-es excel meg simán megnyitotta. Végül az új excel pedig egy office 97-ből mentett xls-t sem nyitott meg, szóval ennyit a kompatibilitásáról is.

Sajnos egy generáció fenőtt az excel meg a word bűvöltében, az írógépként kezelt számítógépben, a vba makrókban, meg ezekben a 90-es évek beli dolgokban, és mást el sem tud helyettük képzelni. Pedig ezek az inkonzisztencia melegágyai.

Ha nekem bármit adatfeldolgoznom kell, felhúzok egy sqlite-ot, aztán php-vel megoldom (jó, ezért engem is lehet köpködni :D). Sokkal hatékonyabb, mint a worddel meg az excel-lel való szarakodás. És a kimenet egy értelmes html, amit bármilyen böngésző megeszik, nem kell hozzá drága programcsomag. Ha meg adott esetben papírra akarom tenni, akkor csinálok hozzá olyan css-t. A doc(x) meg xls(x) hegyeket meg jobb elfelejteni.

Helyesebben: nyilván valamire ezek is jók, amire viszont használnám őket, ahhoz meg a fent említett office 97 is már sok.

P.S.: tudom hogy ez egy troll bejegyzés, de jószándékú, még ha nem is látszik elsőre :)

Te is úgy működsz, mint szerintem a legtöbben, szóval akinek kalapácsa van, az mindent szögnek lát. :) Nem baj, ez érthető, mert a jól ismert eszközzel a nyakatekert megoldás is gyorsabb, mint egy elvileg alkalmasabb eszköz megismerése.

Én is így vagyok ezzel, egy rakás dolgot awk-val oldok meg. Olyat is, amire nem való az awk, lényegében C szintaxisú script nyelvként használom. Legutóbb például USB-n kommunikáltam hardware-rel, s valós idejű oszcillogrammot rajzoltam vele. Az USB kommunikáció awk-ból hívott shellből hívott socat pipe-pal, míg a rajzolás gnuplot segítségével szintén awk-ból hívva. A köztes adatfeldolgozás, vezérlés, filekezelés pedig natív awk-ban. Az input paraméterek sem feldolgozandó file-okat jelentenek, hanem minden mást, mint C-ben, s valóban ARGV[i]-re hivatkozom. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Persze, nekem is megvannak az eszközeim, de az ember nem érthet mindenhez.

Nem azt írtam, hogy én nem használok excelt. Pl. méretezési számításokhoz nagyon jó az. Szeretem, amikor update-elek egy mezőt, és az egész tábla befrissül, esetleg még egy grafikon is.

De ezt már az office 97 is bőven tudta, függvényt pedig már nem állok neki illeszteni benne, arra van más.

Az egyenes az nem függvény :D Azt még egy excel függvény nélkül is megcsinálom... egy sum x^2, sum xy, stb-t bárki tud számolni...

Függvény nekem 3-4 paraméternél kezdődik, és véletlenül sem lineáris. Általában gnuplot-al csinálom, de néha octave-al, attól függ mire van szükség. Bár utóbbit már régen vettem elő.

Ilyesmire teljesen jo a LO Calc is, ha azt ismered. Kisebb tablazatos szamolasokhoz en is szeretem hasznalni.

Ha sokszor kell hasonlo - vagy amugy is ismered a nyelvet - pythonban eleg jo eszkoztar van ehhez hasonlo feladatokhoz. Python jol szamol, numpy matrixokat kezel, scipy modulban van egy rakas szuro, fft meg fuggvenyes dolgok, kezdeti adat tisztitasara/gyurmazasara a Pandas nagyon kezreall, ha rajzolnal, mert vizualisan jobban latszik az eredmeny, akkor a matplotlib eleg kenyelmes. Ha masnak is oda akarod adni az eredmenyt, hogy mas adatokkal ujraszamolhassa, akkor meg a Jupyter Notebook tud jol jonni. Durvabb adatelemzesekhez meg ott a tensorflow, scikit-learn, keras, meg a tobbi.

Ez igy elsore eleg durvanak tuno lista, de a feladattol fuggoen mindbol max. 1-2 fuggveny kell, szoval nem kell fejben tartani hozza a referenciat. A masik, hogy beirod a megfelelo kulcsszot a kedvenc keresodbe, es ad ra par soros mintakodot, hogy hogy rakd ossze, mert sokan hasznaljak erre (is).

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

A html már az én időmben is középiskolás anyag volt. (jó, a word is)

De továbbra is: nem azt mondom hogy nem jó a word megírni 1-2, vagy akár 100 oldalas doksikat. Arra jó. Csak azt mondom, hogy erre jó már a jóval ezelőtti verziója is. És hogy dokumentációs rendszert nem alapoznék rá (word doksik halmazánál rosszabb nincs).

Az összes olyan funkciója viszont, ami ennél többre kell, arra nem használnám.

Mondom ezt úgy, hogy én is vagyok benne napi szinten olyan projektben, ahol word doksis rendszert használunk. és nem két dokumentumra. Csak a kínlódás megy vele. Más projektben wikit használunk, ott érdekes módon nincs semmi gond.

Amikor a fenti kommentet olvastam, és úgy értelmeztem, hogy a Word mentsen html formátumba, és akkor majd a LibreOffice úgy nyitja meg, hogy jó lesz.

(Szerintem ez nem igaz egyébként, a HTML a tartalom struktúrált megjelenítésére lett kitalálva, nem arra, hogy bármit pixelhelyesen megjelenítsen, épp ezért adott esetben különböző böngészők is alapból másképp jelenítenének meg oldalakat, és sokszor a megrendelő igényei miatt a FE fejlesztők izzadnak azon, hogy a néhány támogatott böngésző támogatott verzióiban kb. ugyanúgy nézzenek ezek ki. Nem számítok arra, hogy egy Word vagy egy LO Writer fejlesztői túl nagy energiát fektettek volna a html pont ugyanúgy megjelenítésébe miközben a szabványos XML alapú formátumoknál nem törődtek ezzel a közepesnél jobban)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( peterszky | 2020. 06. 05., p – 18:54 )

"merthogy az, komoly felhasználásra nem alkalmas"

Szerinted.

Nyomtatványok kezelésére pl. kifejezetten alkalmas komoly környezetekben, ahol Linux rendszer alatt pl. nem biztos, hogy elindulna az Office (és természetesen nem GUI-s felhasználással...).

( tobi | 2020. 06. 05., p – 19:41 )

sed 's/Microsoft Office/MSL/g' | sed 's/LibreOffice/Microsoft Office/g' | sed 's/MSL/LibreOffice/g'

( sigellef | 2020. 06. 05., p – 23:31 )

Tipp: telepíteni kell a Windows és a MSOffice fontkészleteit Linuxra, és azokat használni a dokumentumkészítéskor a LibreOfficeban. Ez sok inkompatibilitási problémát megold.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( zz7 | 2020. 06. 06., szo – 07:52 )

Szerkesztve: 2020. 06. 06., szo – 07:52

Ha tegyük fel mindenki LibreOffice-t használna mi lenne? Mondjuk olyanok hogy megoldódna a teljes kompatibilitás probléma. Mert Win, Linux, Mac, mindegy kinek milyen gépe van mindenki mindenkivel 100% dokumentum kompatibilis lehetne. Ha valakinél éppen nem a legfrissebb verzió van és ebből probléma jelentkezik, hát letölti a legújabbat bármikor és meg van oldva a probléma.
Ugyanezt MS Office-al igen nehéz lenne megcsinálni.

Ha valakinél éppen nem a legfrissebb verzió van és ebből probléma jelentkezik, hát letölti a legújabbat bármikor és meg van oldva a probléma.

Definiáld a "legújabbat" :) Céges környezetbe mindig az X.Y-1 -es ágat ajánlják, random home usernek meg az X.Y-t. De ugyanez pepitában az O365 - "dobozos" office, az O365 userek gyakorlatilag egy naaaagy beta tesztet csinálnak csak ("hozzájut az összes legújabb funkcióhoz és frissítéshez" - egyébként innen üdvözlöm az MS magyarisztánt, már majdnem sikerült a Google Translate-nél jobb színvonalon lefordítaniuk egy cikket: https://support.office.com/hu-hu/article/mi-a-k%C3%BCl%C3%B6nbs%C3%A9g-… na meg az MS-t úgy általában, hogy sikerült pont annyi féligazságot tenni abba a táblázatba, hogy mindenhol az O365 mellett legyen pipa :) ).

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

( bAndie9100 | 2020. 06. 06., szo – 10:46 )

a formázásnak is nagy jelentősége van

...akkor nem ms officet használ az ember. az ms office egy proprietary software, úgy és azt változtat benne a ms amit és amikor akar, akár távolról is, akár verzió lépés nélkül is, nem kérdez meg róla; nem publikus a dokumentumformátum, csak tippelni lehet hogy kell egy .doc-ot értelmezni. egyes office komponenseket még az ms se tud megmondani, hogyan működnek (az egyenletszerkesztő a'sszem, aminek elveszett a forrása).

ott a LaTeX, azt bármivel, de inkább bármivel is szerkesztheted :)

a formázásnak is nagy jelentősége van

Lusta vagyok visszakeresni a szövegkörnyezetét, csak erről eszembe jutott egy másik állatfaj: aki egy Excel táblában képes színezgetéssel információkat tárolni értelmes plusz oszlop helyett. (én - szerencsére általában utolsó állomás vagyok - ezért szoktam a "de így olyan széééééép" táblákat első mozdulattal átmenteni CSV-be és újra betöltetni a Calc-kal)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

De, azzal is nyitom meg, csak egyszerűbb egy mentés másként - csv, Újratölt (sajnos urltóbbinak nincs billentyűkombinációja, ha jól emlékszem), mint az egész izé kijelölés, Formázás törlése, imádkozás, hogy az adatok milyen formában voltak, ... :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Clipboard?

Csak hogy biztosra menjünk: megnyitom a Calc-ot, megnyitom a Béla.xlsx fájlt, utána azt mondom neki, hogy Mentés másként, elmentem CSV-be, majd Fájl -> Újratöltés (ha nemethl erre jár: lécci ennek csináljatok ennek keyboard shortcutot :) ), ilyenkor már a CSV-t nyitja újra, végre olyan formában, hogy tényleg jó ránézni, nem pedig jajdeszép :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Akkor vissza szoktam küldeni egy e-mailt, hogy a színezés mit jelent, és bízom abban, hogy mire az eredeti feladó elolvassa a levelet, már tárgytalan lesz az egész :) Ha meg nem, megpróbálom rávenni, hogy küldje át értelmesen (+mező és ha nagyon akarja, feltételes formázás), vagy sajnos kénytelen vagyok én helyrehozni :(

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Ezek a 'megoldások' 10 perc alatt születnek. Nálunk is most a szabadságtervező az így működik: egy fosadék Google Sheet, mindenkinek egy oszlop, minden nap egy sor, és a színek jelölik a státuszt (nyilván lehetne betűket is belerakni). Szerintem nem töltöttem vele 10 percet.

Ha korrekt megoldást szeretnénk, az sokszor 10 perc lesz, és biztosan nem a Google Sheet/Excel/LO-vonalon fog készülni.

eszembe jutott egy másik állatfaj: aki egy Excel táblában képes színezgetéssel információkat tárolni értelmes plusz oszlop helyett

 Az ilyen engem is zavar, de valamiért mégis támogatott dolog, van rá felhasználói igény, használják is, így megkerülhetetlen. Mi lesz azokkal az információkkal, amiket színezéssel vittek be a táblázatba?

állatfaj: aki egy Excel táblában képes színezgetéssel információkat tárolni értelmes plusz oszlop helyett

Jó, hogy. A táblázatkezelő nem adatbáziskezelő.

Pl. egy kiadó minden lapszámához van egy táblázat, amelyben a hirdetések adatai gyűlnek. Ezekben van egy oszlop, amelyben kifejtem álláspontomat az állapotáról, a mező színe pedig egyértelműsít: piros a hiba, zöld az OK, sárga az, aminél rábízom az ügyintézőre, hogy foglalkozik-e vele vagy sem (sőt, van a sötétzöld, amivel jelölöm, hogy a hirdetés minden tekintetben a kiadott dokumentáció szerint lett leadva, évente 1-2 alkalommal azért előfordul, de nem biztos :). Persze, ebbe az oszlopba írhatnám is, hogy OK/Nem OK/Nézz rá!, a megjegyzéseimet meg egy plusz oszlopba, de mennyivel könnyebb az olvasgatás helyett rápillantani: ha van benne piros, akkor gebasz van; ha minden zöld, akkor örülünk, Vincent.

Persze, ebbe az oszlopba írhatnám is, hogy OK/Nem OK/Nézz rá!, a megjegyzéseimet meg egy plusz oszlopba, de mennyivel könnyebb az olvasgatás helyett rápillantani: ha van benne piros, akkor gebasz van; ha minden zöld, akkor örülünk, Vincent.

Feltételes formázás. Beírod, hogy OK/Nem OK/Nézz rá! és kiszínezi zöldre, sárgára és pirosra. Vagy akár skálát is beállíthatsz, és akkor lehet nagyon piros meg kicsit zöld. :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Köszönöm az Excel/Calc-gyorstalpalót, ismerem a funkciót, szoktam is használni, de jelen esetben ennek semmi értelme.

Mi a fészkes fenéért lenne szükségem arra a plusz oszlopra? Nem akarom később géppel feldolgozni, nem akarom sehol felhasználni az állapot „értékét”. Ettől maximum szélesebb lesz a táblázat, és mivel több hasonló oszlopom is van, nem férne ki normálisan a képernyőre.

Mi a fészkes fenéért lenne szükségem arra a plusz oszlopra?

Pl. szűrni akarsz rá? (jó, tudom, Excel speciel tud szín szerint is, de továbbra is állítom, hogy az csak egy rossz felhasználói szokás miatti problémára adott workaround)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Pl. szűrni akarsz rá?

Nem akarok szűrni. Nem akarom eszerint rendezni a táblázatot. Azt akarom, hogy bárki, aki rápillant lássa, hogy rendben van-e minden, vagy nincs. Ha nincs, legyen ott, hogy mi a probléma. Teljességgel lényegtelen, hogy elé van-e írva, hogy „rossz”.

A rossz felhasználói szokás az, amikor a táblázatkezelőt és adatbáziskezelőt összekeverik. És te most pont ezt próbálod magyarázni: a táblázatkezelőt is használjam úgy, mintha adatbáziskezelő lenne.

A workaround pont az lenne, ha lenne egy plusz oszlop. Ebben a use case-ben ugyanis mindenkinek csak rosszabb lenne tőle: lenne egy oszlop, amelyben mindenki számára gyakorlatilag érdektelen szöveg van, de nem rejthetem el, hiszen akkor a színezés is eltűnne.

Kb. azt érzem, mintha meg akarnád magyarázni, hogy felesleges a különböző színű cetlik használata a fizikai valóságban, hiszen rá is lehetne írni a sarkára, hogy milyen kategóriájú feljegyzés van rajta.

Nem akarom később géppel feldolgozni, nem akarom sehol felhasználni az állapot „értékét”.

Akkor sem jelentene problémát, hogy nincsenek plusz oszlopok, ha később mégis szeretnéd géppel feldolgozni. Amennyiben szempont, hogy ne csak a gép, de ember is könnyedén megértse (függetlenül  attól, hogy milyen szinten is áll), akkor szerintem is simán lehet, plusz oszlopok helyett ugyan azon cellába több információt is tárolni (háttérszín, szöveg színe, cella kerete stb). Már csak azért is mert ezeket mind géppel is fel lehet dolgozni. Nem is egyszer kellett már ilyet végeznem, sőt hasonló formában információkat is visszaadni. Az sem ritka, hogy készítenek egy excel táblát amolyan sablonként, azt feldolgozzuk, majd az alapján készítjük a kimeneti excel táblákat. 

Én azt tapasztalom, hogy azért jó, mert a formázást (akár véletlenül) el lehet rontani. Máshogy színezem, vagy kitörlöm a színeket. Ha nem akarod másra használni és nem akarod, hogy szélesebb legyen, szerkesztés után rejtsd el azt az oszlopot!

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Én nem azt a cellát színezem, hanem mondjuk az egész sort. És így máris nem rejted el az automatikus színezést, amikor a cellát elrejtetted.

https://ask.libreoffice.org/en/question/21944/calc-howto-conditional-fo…

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Egyrészt két ilyen mezőm is van egy sorban, másrészt ha pl. zöld és vörös csíkok váltogatják egymást, az kiveri az ember szemét.

És még: hogy a búsba szerkesztek bele az elrejtett oszlopba? Olyankor mindig előhozom, beleírok, elrejtem? Ez igazán produktívnak tűnik…

Figyi, nem azt mondom, hogy ez a megoldás minden problémára jó.

Nem ismerjük pontosan a problémádat, én csak a kifogásaidra reagáltam :-)

Nem muszáj a teljes sort színezned, azt színezel, amit akarsz. Én úgy képzeltem el, hogy a táblázatod kinézete nem változik, csak a színezés nem egyenként kézzel történik, hanem van 1 (vagy 2) rejtett oszlopod, amiben benne van az a betű vagy szám, ami alapján színezel. Az oszlopot is csak azért rejteném el, hogy ne változzon a táblázatod kinézete, mert aggódtál, hogy nem férne ki.

Egyáltalán nem mondom azt, hogy neked ez így jobb lesz, azt mondom, hogy én így szoktam csinálni, mert igen, nekem, az én feladatomhoz produktívabbnak tűnik. Sokkal gyorsabban írok át egy mezőt 0-ról 1-re, vagy OK-ról NOK-ra, mint amennyi idő alatt kijelölöm a színes cellát (cellákat), és az egérrel kiválasztom, hogy színezem és melyik színt választom. Ha egyszerre egy sort akarok módosítani, valószínű lassabb megmutatni a rejtett oszlopot, aztán árírni, aztán megint elrejteni (bár ilyenkor lehet, hogy nem is rejteném el, csak a táblázat jobb szélére tenném, ami már nem látszik, mert kilóg). Viszont amikor én módosítok a táblázatomon, jellemzően nem egy oszlopot változtatok, hanem mondjuk minden este eltöltök fél órát, és ez alatt 40-50 sor státuszát frissítem. Nekem ugyan nincs elrejtve azok az oszlopok, de még ha a fél óra elején láthatóvá tenném őket, a végén meg elrejteném, akkor is sokkal jobban jönnék ki idővel, mint egyenként színezni a 40-50 sor akárhány mezejét egérrel. (És nem, ne jöjjünk azzal, hogy ki tudok jelölni 30 cellát és egyszerre átszínezhetem őket, mert a sorokat egyenként elemeznem kell, és nem egyszerre színezek/update-elek mindent).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

én csak a kifogásaidra reagáltam

Egyetlen kifogásom volt: igenis van létjogosultsága, hogy kizárólag színezéssel jelöljön valaki valamit valamit egy táblázatban. Ennyi. Azóta már többen el akarták magyarázni, hogyan lehetne azt megoldani, amit nem akarok megoldani – mert nincsen rá szükségem, csak plusz munkát és időráfordítást jelentene.

Nem azokra a kifogásokra, kis butus, hanem amiket azóta írtál:

  • Ettől szélesebb lesz a táblázat, és mivel több hasonló oszlopom is van, nem férne ki normálisan a képernyőre
    • elrejtheted
  • ha elrejtem az oszlopot, elrejtem vele a(z automatikus) színezését is
    • Nem csak azt a mezőt lehet színezni, amit elrejtesz.
  • két ilyen mezőm is van egy sorban
  • ha pl. zöld és vörös csíkok váltogatják egymást, az kiveri az ember szemét

De mindegy. Ha rám hallgatsz, azt csinálsz, amit akarsz.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ezek nem kifogások voltak, hanem indokok, hogy miért úgy csinálom, ahogy. Ahogy nekünk jó. És nem úgy, ahogy szerintetek jó lenne nekünk.

Az, amit a te gyakorlatodról írtál, köszönő viszonyban sincs az enyémmel. Én kinyitom a táblát, és kiszínezek egy cellát, vagy még írok is bele max. egy mondatot, bezárom. Az aktuálisan használt táblázatok ki vannak rakva bookmarkba. Az egész művelet kb. 10-20 másodperc. Olyan butus vagyok, hogy nem látom be, tényleg jobb lenne, ha segédmezőket vezetnék be, szarakodnék az elrejtéssel, esetleg azzal szórakoznék, hogy 8 oszloppal arrébb eltalálom-e, melyik oszlopba írjam az értéket, ami az első oszlopot színezi.

Az OK/Nem OK nem zárja ki a szinezést.

Én pl. elég sokat használok feltételes formázást, mert ahogy mondod, jó rápillantással látni a színeket. Viszont nem kézzel színezek, hanem beírom a státuszt. Illetve az is jó, hogy a színezés lehet egy formula eredménye, pl. ha egyik oszlopban 2-nél több van, a másikban a P2 valahol szerepel a cellában, és a 3 másik mezőben sehol nincs No, akkor lesz zöld. Ebben persze az a jó, hogy nem nekem kell kézzel átnéznem, hogy ok, akkor A és B is jóváhagyta, és a határidő is megfelelő, akkor bezöldítem, hanem ahogy a három feltételből az utolsó is jó lesz, automatikusan zöldül az egész.

Jó móka, na.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Egy feltétel van: elfogadom az anyagot vagy sem. Nincs automatizmus. Aki a színezett cellához hozzányúl, letöröm a kezét! (Google Sheets, szóval van history.)

Mi a fészkes fenét olyan nehéz felfogni azon, hogy ha egy tábla és színes kréták helyett egy Excel/Calc/akármilyen táblázatkezelőt használok, akkor nem kell semmilyen varázslat. Minden plusz próbálkozás a munkamenetet bonyolultabbá teszi.

Egyfelől ezt azelőtt írtam, mielőtt olvastam volna, hogy milyen egyszerű dologra használod.

Másfelől az emberek szerintem csak segíteni akarnak, és ezért ötleteket adnak.

Ki tudja, hogy a másik mit tud és mit nem. Hátha ezt sem tudtad, és most majd örülsz.

Én is használok random színezést, jellemzően saját magam figyelmét felkelteni (kb. mint papíron a kihúzóval). Ha sárga, akkor a táblázatban ott levő érték csak becsült és nem biztos, vagy valamit kell vele csinálnom.

De más esetekben _én_ azért szeretem az automatikus színezést, mert a kézi színezés lassabb. Egerészni kell, ráadásul pont a Google Sheets nem tudja a legutolsó színt újra használni, hanem amikor rábökök a háttérszín ikonra, megjelenik minden alkalommal a lista, és választanom kell. Ha automatikus színezés van, akkor meg amikor írok egy sorba, akkor az adott cellára csak beírom, hogy Y vagy N vagy 1 vagy 42, ami gyors, mert nem kell egerészni hozzá, nem kell kattintani, nem kell választani, és a szín (a jó szín ráadásul) jön automatikusan.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

ráadásul pont a Google Sheets nem tudja a legutolsó színt újra használni, 

És én ezt kifejezetten szeretem. :D

Ezt és a korábbiakat olvasva... remélem órabérben dolgozol és nem teljesítménybérben ;-P

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( Dolphy | 2020. 06. 06., szo – 12:43 )

Google Docs koraban mar en is feleslegesnek tartom. De amugy az "offline" Office-t is. Ki az aki meg .doc file-okat masolgat vagy kuldozget e-mailben?

Amugy nem vagyok egy Office power user, szoval nyilvan nincs ralatasom, de nekem a felhos valtozat valahogy sokkal kezenfekvobb.

( leviske | 2020. 06. 06., szo – 13:54 )

Az ügyfél nem a MS Office-ban jártas irodistáért létezik. Ha az ügyfél LibreOffice-ban dolgozik, akkor a kiszolgáló fél irodistájának feladata ehhez idomulni. Nem fordítva.

A valóság ennél árnyaltabb. Ha a kiszolgáló fél pl. 100 rugót kér óránként a kiszolgálásért (és ez nem is olyan sok bizonyos iparágakban), akkor a megrendelő nagyon szívesen fog alkalmazkodni, akármilyen szívesen is tanulna a szolgáltató óránként 100 kilóért LibreOffice-t.

Szerencsére általában a megrendelő is MSO-t használ ilyen helyeken, így ez csak elvi probléma. :)

( bzs v | 2020. 06. 06., szo – 15:16 )

TeX-LaTeX rendszerben dolgozom, nem értem, mi a probléma.

Nem használok irodainak nevezett szövegformázókat, nevetségesnek tartom őket, a problémáikkal együtt.

Néha izgalmas beleolvasni, mások miket szenvednek vele.

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Oké, hogy lehet (La)TeX-ben megoldani, hogy

  • egyszerre négy különböző szervezet (fővállalkozó, alvállalkozó, megrendelő, külsős jogász) tudjon szerkeszteni egy szerződést úgy, hogy
  • minden változtatásnak maradjon nyoma, és
  • minden változtatást jóvá kelljen hagynia a jogásznak,
  • és a fájlt csak a négy érintett szervezet whitelisten meghatározott dolgozói tudják megnyitni, random külsősök vagy nem érintett alkalmazottak ne?

Ez pl. a valóságból egy az egyben kiragadott példa volt, amit meg kellett oldanunk. Jöhetnek a megfejtések, LaTeX-ben, Libre Office-ban, GDocs-ban, vagy akármiben. (Nem költői kérdés: elhiszem, hogy meg lehet csinálni, de nekem nem menne, kíváncsi vagyok, hátha másnak sikerül.)

Amíg a word nem tudta ezt ilyen szinten, addig hogy működött a világ? 
Miért ne lehetne -ha már iyeln szigú feltételek vannak- egy munkafolyamatban megegyezni és akár txt-ben is megírni bármit. Aztán az utolsó jogosult véglegesíti. Csak mondtam egy sarkos példát.
nem akarjátok érteni, hogy attól, hogy valami nem tudja egy feature szett 100%-át pont ugyanúgy, attól még alkalmas lehet ugyanarra a munkára, legfeljebb máshogy kell szervezni, más toolokat kell használni stb.
 

Itt gelei érvelési hibája szerintem az, hogy az MSO tulajdonságait tekinti referenciának. Ahhoz képest nyilván minden hiányos lesz, rossz lesz, de ez azért van, mert azt tekinti referenciának. Miért? Miért nem az LO-t, vagy Emacs-ot vagy egy vi-t akár? Amennyire ez utóbbiak scriptelhetők, konfigurálhatók, hozzáértő kezekben varázsolni lehet velük. Ja, nem MSO ismeretekkel.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Amit leírtál, az szerintem már nem Word tulajdonság, hanem egy komplex szolgáltatás. Ide infrastruktúra, jogosultság kezelés, hálózat kell, ami túlnő egy szövegszerkesztő kívánalmain. Vagy ez is olyan, mint a systemd, hogy felfalja az egész operációs rendszert lassan, bele van lápátolva minden, ami minimum vitatható, hogy ahhoz a réteghez tartozik?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ne adj ötleteket az Ms-nek, mert a végén a word lesz oprendszerük.

Windowords 11 :D

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Nem ismerem pontosan, hogy manapság mit tud a Word, pár éve ezeket így nem tudta (pl. a jóváhagyás kikényszerítését, stb).

Ilyesmire viszont sok éve mindenféle workflow manager szoftvereket használtak cégek, ami ki tudott kényszeríteni mindenféle dolgot, pl. jóváhagyásokat akár több lépcsőben, akár több kötelező jóváhagyót egyes lépéseknél, stb. stb.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Amíg a word nem tudta ezt ilyen szinten, addig hogy működött a világ? 

Addig ez jelentős fejfájást okozott.

Miért ne lehetne -ha már iyeln szigú feltételek vannak- egy munkafolyamatban megegyezni és akár txt-ben is megírni bármit. Aztán az utolsó jogosult véglegesíti.

Lehet, csak bonyolultabb.

nem akarjátok érteni, hogy attól, hogy valami nem tudja egy feature szett 100%-át pont ugyanúgy, attól még alkalmas lehet ugyanarra a munkára, legfeljebb máshogy kell szervezni, más toolokat kell használni stb.

Én ezt értem, olvasd el mire reagáltam. A TeX sem jó mindenre, ahogy a Word sem jó mindenre. Sok dologra jó mindkettő, de jellemzően nem ugyanarra.

Gondolom a részletek lesznek fontosak.

Nekem két megoldás ugrott be rögtön, különösebb gondolkodás nélkül. 1) Dokumentum szerkesztés LyX-hel, dokumentum titkosítása minden szerkeszteni jogosult publikus pgp kulcsával, változásokat feltenni git-be, jogász git-ből nézi meg a javaslatokat és merge-öl. Én így csinálnám, de tételezzük fel, hogy git és pgp túl nehéz (ezért mondom, hogy a részletek érdekesek)

2) Google Docs pl. tudja a következőket: egyszerre lehet szerkeszteni (4 ember egyszerre ugyanazt a dokumentumot), minden változásnak marad nyoma, ha kiválasztom, hogy suggesting (nem editing), akkor a változásokat feltételesen tárolja és azt jóvá kell hagynia valakinek. Csak azok tudják piszkálni, akikkel megosztották úgy, hogy szerkeszteni is tudja. Ezt az egészet meg kell támogatni egy kis processzel, pl. mondani kell az embereknek, hogy suggestinget kapcsolják be és csak a jogász hagyja majd azokat jóvá. (Esetleg, ha nem tételezzük fel, hogy értelmesek az emberek, akkor nem szerkeszthetően osztjuk meg velük a dokumentumot, hanem csak kommentálhatnak, és majd a jogász, mint egyedüli editor teszi bele a javasolt változtatásokat). Nem tudom, hogy Word-ben mostanában hogy megy, pár éve még ugyanígy ment: én választottam ki, hogy track changes, és bárki jóvá tudta volna hagyni a változásokat, ha nem mondtuk előre meg, hogy majd a jogász. Mondjuk azt nem tudom, hogy tud-e tényleg egyszerre szerkeszteni 4 szervezet manapság, kb. 5 éve a Word és Excel még nagyon recsegősen és ügyetlenül oldotta ezt meg. Akkoriban nem jelentek meg a változások egyszerre, csak amikor valaki mentést nyomott, akkor frissült mindenkinél, cserébe lassú volt. Persze akkor még Word program volt és Sharepoint, mostanában meg van már Word a Weben, szóval el tudom képzelni, hogy megy az egyszerre szerkesztés is.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

mert ez worddel hogyan lehet megoldani?

Szerintem tudod, hogy én elég pragmatikus vagyok, most is jót kacagtam magamban a mindent sqliteba azonnal kommenteken, de szerintem te idehaluztál még egy fél infrát a word mellé.

Ha meg az ér, akkor nagyjából bármelyik github klón pont tudja ezt akármelyik text based markuppal. Ténykérdés, hogy nem lesz popupban call with skype ikon imonak :)

de szerintem te idehaluztál még egy fél infrát a word mellé.

Tekintve, hogy több usernek kell több helyről együtt dolgozni, így valamiféle infra mindenképpen kell. Nyugodtan haluzzon más is infrát (email szervertől halálcsillagig bármit), nem mondtam, hogy azt tilos - anélkül megoldhatatlan a feladat. :)

Na jó, de ezek az igények rohadtul nem word specifikusak, egytől egyig mind workflow volt, konkrétan semmit nem a word csinál belőle. Ok, de, ha az egyszerre szerkeszteni valóban úgy értjük, hogy a jogász látja, ahogy a fővállalkozó gépel, de ez szerintem nem életszerű.

A többire meg ott a válaszod. :)

konkrétan semmit nem a word csinál belőle

A Word itt a frontend. Technikailag helyesebb lett volna a kérdésfeltevésem, ha LaTeX helyett LyX-et kérdezek, vagy valamelyik másik editort. Lehet tetszőleges WF engine betolva a LyX alá is, pont azt kérdeztem, hogyan lehet ezt user friendly módon megcsinálni.

Másképp fogalmazva a feladat az, hogy a jogásznak ötvenezres óradíjon ne kelljen terminált nyitnia githez, stb. :)

Ebben igazad van. De aki a tartalmat írja vagy csak átnézi, annak mondjuk nem kell ezekhez hozzányúlnia.

Valaki, aki elkezdte a doksit kitalálta, hogy valamit másként akar, mint amit a beállításoknál el lehet érni, betett 5 sor TeX szöveget, aztán onnantól kezdve soha senki nem nyúl ehhez hozzá.

Legalábbis nekem ez a tapasztalatom.

Persze kérdés, ki mire használ LyX-t. Biztos ebben is lehet TeX parancsokkal tetris-t vagy egy operációs rendszert írni, de a tipikus felhasználásra gondoltam itt, amikor valami dokumentumot akarnak készíteni a felhasználók.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nézd, el lehet azon merengeni, hogy egyébként a code reviews eszközök ezeket tudják, hiszen erre vannak kitalálva, helyenként jobban is tudják szerintem*, de hiába, mert ezeknek a workflowja idegen lesz egy irodistának. Hiába mutatok editor plugint, ami ad valami live previewt (bár pont latexre ez elég nehézkes, de egy átlag doksi formázásait egy asciidoc már simán viszi, ahhoz meg van.), mert még az is messze áll a wysiwyg-től, és pláne hiába mondom, hogy  van CI, ami azonnal szépre buildeli, mert az is messze van a megszokottól (meg egyébként ebben az esetben cumbersomeabb is. Van nekem házi jogászom itthon, eszembe nem jutna latexet még csak meg se említeni neki (hamar válás lenne a vége :D), pedig ha nekem kéne szakmányban önteni annyit doksit, mint amit ő csinál, én tuti már rég csinálnám magamnak a templatet. És elég hamar úgy nézne ki az összes, hogy az összes kollégája lefosná a bokáját irigységében. Ehelyett marad az, hogy majd egyszer ráveszem magam, hogy ki találjam, hogy lehet lábjegyzetbe tetszőleges számú aláíráshelyet bemakrózni valahogy, mert azt időnként megnyerem :)

Szóval a learning curve realitása miatt marad alternatívának a gdocs (tippelem, hogy az tudja a jogosultság mizériát is), vagy talán val a librenek valami online izéje, azt gondolom rá lehet aggatni valami ldapra, és akkor megy-ez, mert a comment / review folyamat az egyébként a librebében összemérhető. Az összes többi ilyen editor szerintem a kanyarban sincs. Persze accja még mindig nem lesz a jogász úrnak, mint ahogy mshez / ghez meg lesz egyébként is (és ezt a részét érzésre azért a g nyeri, ha más nem usabilityben)

*ugye a pull req / merge req azért igen jól fedi a jóváhagyni dolgot, az, hogy lehet local copyd, ami nálad van, és aztán lehet akkor mergelni, amikor akarod, az simán lehet flash, és kerüli el a vagy mindenki egyszerre dolgozik a doksin, vagy jön az updates-bela-today-3-final-really.docx hellt.

UX szempontból azért vannak fenntartásaim, de az irány jó lehet.

A Gerrittel meg lehet oldani, hogy a renderelt dokumentum látszódjon? Folyószövegnél nem akkora issue, de táblázatnál, stb. egy elég jelentős hibalehetőség, ha a raw LaTeX inputot fejben kell renderelned elfogadáskor.

Gerrit esemenykre lehet figyelne es kesziteni buildet .
A figyelo dolog be dobhat egy linket a buildre egy comment formajaban.
Ez a szokas LaTex nel bonyulaltabb esetben for ex sphinx -> html.

Hogy maga a gerrit  kezi -e specialisan LaTex -et nem tudom, nem hiszem,
sajat git nezegeto -re lehet linked  ha az tudja ..
plugin lehetoseg is van ..

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Amikor a tesóm BME Infón írta a diplomamunkáját és a Word a 25 képletnél úgy elcrash-elt, hogy félig rámentette a szétesett tartalmat a fájlra, akkor elkezdte újraírni TeX-ben és akármennyi képletet rakott bele, sehogy sem volt vele probléma...

Milyen szoftvert használsz (szabadon választott text editor-on kívül)? Grafikus programok közül a LyX-et ismerem...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( oszfer | 2020. 06. 07., v – 07:50 )

A Google online dokumentumszerkesztője sem kompatibilis az MS Office dokumentumokkal, sőt futottam bele olyan problémába, hogy az MS Office 365 onlineba importált, korábban egy asztali gépen (Office 2010-ben) szerkesztett dokumentum a módosítások után nem jól jelent meg az asztali Office 2010-ben.

Szerintem teljes a káosz. Aki nagyon "fancy" word doksit akar küldözgetni, úgy hogy mások is szerkesztik, majd az eredményt szeretné az eredetivel egységes kinézetűnek látni, az használja ugyanazt a szoftvert, ugyanabban a verzióban a küldözgetők között. Vagy használjon közös online megoldást (pl. Google Docs). Esetleg adjon lejjebb a "fancy" igényeiből. :-)

( Tassadar v | 2020. 06. 07., v – 11:56 )

Valaki osszon meg végre egy olyan régebbi MS Word-el készült dokumentumot, amit a frissebb verziókkal nem lehet megnyitni.

Olyan ez, mint Jézus Krisztus: mindenki beszél róla, de még senki nem látta. 

Megosztanám, de nem tehetem...

Hivatalos irat, Hatóság számára benyújtandó. Word 2003 (ez van ezt kell szeretni!) verzióval megírásra került az első pár fejezete. Folytatása 2013-as Worddel, a befejezés újra 2003-assal.

Nyomtatás PDF-be, majd a Hatóság számára beküldve. Elkövettem azt a "hibát", hogy csak az újabb részeket olvastam át, a korábbi sok tíz oldalt már nem, hiszen

korábban annyiszor lett átolvasva, hogy abban már nem volt hiba.

Most a lényeg: a beküldött PDF-ben a szóközök véletlenszerűen eltűntek, így az egész anyag egy zagyvaság lett. Először a PDF generátorra gyanakodtam, de megnyitva a Word fájlt abból is hiányoztak a szóközök.

Ezek után kipróbáltam más fájlokkal is. Amit egyszerűen csak megnyitottam, és 2013-mal elmentettem, ugyan úgy "szőköztelenetíve" lettek.

A legutóbbi eset: véleményezésre kaptam egy jó hosszú anyagot. A bekezdésekben a sorok végén mindenhol sortörés (Shit+Enter) Felhívtam a szöveg készítőjét, hogy tényleg így írta meg. Közölte, hogy nem.

Az eredeti 2019-es Wordben készült, 2013-mal korrektúráztam. Ezek után kérdés, hogy az én mentésem után mit fog majd látni.

 

gy

gy

Törölj ki mindent belőle 2003-ban (vagy amiben gondolod) kivéve egy mondatot, vagy pár szót, ami már nem titok és töltsd fel. Akkor lesz egy olyan file-unk, ami 2003-ban hibátlanul (szóközökkel) jelenik meg, 2019-ben pedig hibásan (szóközök nélkül) jelenik meg. Én is kiváncsi lennék rá, nem láttam még ilyet.

Én 2007-2010 együttműködéskor találkoztam vele, és egyébként ismert hiba (ha jól rémlik, a rendszereken beállított locale-hoz és a tartalom nyelvéhez is köze volt, ha jól emlékszem, nálam csak az angol nyelvű idézeteknél csúszott szét az egész, ezért a 2007-es srác észre se vette, úgyhogy sok-sok 2007-ben beleölt munka után kézzel kellett javítani): https://support.microsoft.com/en-gb/help/2633585/spaces-are-missing-bet…

Szerk.: de az answers.microsoft.com szerint 2013-2010 viszonylatban is előfordul, topic címből 2016-ot is láttam, szóóóóval...

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

De ez eleve előrefele kompatibilitás, ráadásul service pack javitotta anno.

A kérés is a forditottjára vonatkozott: "Valaki osszon meg végre egy olyan régebbi MS Word-el készült dokumentumot, amit a frissebb verziókkal nem lehet megnyitni."

És persze mindezt jó volna reprodukálhatóan bemutatni, az ugye nem játszik, hogy mondjuk LO a tákolt doc kezelésével összebarmolja, onnantól nem ér :)

Tehát akkor nem csak az MSO az elvárás a cégen belül és a cég összes partnerétől, hanem egy fix verzió vagy a mindenkori legfrissebb?

Végülis jogos, az O365-tel kb. kénytelen vagy ezt követni, de akkor meg az "dobozos" enterspájz usereket lőtte lábon az MS...

(és igen, ha a Tökéletes És Egy Igaz Csereformátumnak akarjuk beállítani, akkor lesz szíves az ésszerűség határán belül vissza és előre kompatibilisnek lenni... hogy az új feature-öket nem támogatja, oké, de szerintem a szóközök használatának a lehetőségét azért legalább a Word 4.0-ra sikerült implementálnia az MS-nek...)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Egyszerű a megoldás:

- be kell szerezni az összes eddig kiadott ms office-t (ez egy picit problémás, de ezután már csak az éppen megjelenőket kell megvásárolni)
- el kell küldeni a különböző verziók kezeléséhez egy-egy titkárnőt tanfolyamra, hogy tudják, hova kell kattogtatni, ha valamit ki akarnak színezni
- fel kell húzni annyi (virtuális)gépet, amennyi verzió van, nehogy összeakadjanak egymással
- az előző folyamat multiplikálódhat, attól függően, hogy máshogy működik-e a különböző windows-okon egy-egy office

Amikor a fentieket előkészítettük, akkor megírjuk txt-ben az anyagot, és elküldjük - attól függően, melyik céggel vagyunk kapcsolatban - Juliskának, vagy Mariskának, hogy gépelje be legyen szíves a szerződést. Majd nyélbe ütjük a bizniszt.

Ezután felveszünk egy szuperzseni informatikust, aki a txt-ket archiválja nekünk, ha valamire esetleg egy-két hónap, netán év múlva is szükségünk lenne.

( mraacz | 2020. 06. 07., v – 12:09 )

Sztem inkább az a kérdés hogy minek dolgozik valaki munka szintjén rendszeresen Microsoft Word-del. Azon kívül, hogy ezt szokta meg. Mi a szent szar az, ami MS Wordben megcsinálható, de LO Word-ben nem? Elhiszem, hogy lehet ilyen, de hogy ez jellemző lenne? Ha pedig nem ez a jellemző, akkor nem az a kérdés, hogy miért használ valaki egy minden normálisan elképzelhető feladatra nyílt forráskódú és ingyenes szoftvert, hanem az, hogy miért fizet valaki ugyanezzel a teljesítménnyel rendelkező zárt kódú, drága szoftverért, ami ráadásul még nem is kompatibilis a LO-val.

Egyelőre  csak az árakra válaszolva: 6 családtagomnak összesen havi 10 USD-be kerül, fejenként 1 TB tárhellyel.

A cégemben 10 USD / fő, fejenként 5 PC-re telepítheti a desktop szoftvereket, jár hozzá 50 Gbyte-os Exchange Online tárhely, 1 TB OneDrive és Teams, valamint ezekhez support és backup. 

A legnagyobb csomagban, 17 USD-ért már managelt PC-t és mobilokat kapok. 

Kb. fillérekért hozzá lehet nyújtani és bármilyen alternatíva, ahol üzemeltetni kell drágább lenne és soha nem hozná ezt az integráltságot, biztonságot és kényelmet.

Microsoft 365-on olyan automatizáció és hozzáadott értékkel bíró szolgáltatásokat kapok (pl. Note, Forms, Power Automation), ami önmagában többe kerülne. 

Hát, akinek ez megéri, az fizessen érte.

Megjegyzem ez a családnak éves szinten ~ 35 eFt, ami nem sok, kérdés minek a nagyinak és a gyereknek tárhely a felhőben és minek a teams, ha van pl. jitsy. Van akit pl. azon kívül, hogy olcsó, az is befolyásol, hogy kell-e neki pl. Exchange. De a világ ugye mégiscsak abba az irányba megy, hogy nem az számít, szükséged van-e rá, hanem az, hogy legyen.

A kiinduló kérdésre visszatérve, abból hogy van olcsó Word, sztem nem következik, hogy a LO-nak nagyobb kompatibilitása kellene legyen vele, mint most van. A helyes irány az lenne, ha az open source lenne a szabvány és nem a MS terméke.

BTW mintha lenne a MS Wordnek is .odt kimenete, az is szar, mint a .doc?

Az ilyen gondolkodásra monda az F-Prot vezetője egyszer, hogy megegyezik a vágóhídra kísért birkáéval.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Találó hasonlat. A birka ügyéhez meglehetős érdekek kötődnek a vágóhídon. Próbálkozhat sok mindennel, F-Prottal is, a dolog vége mégis egyértelműen megjósolható.

Ameddig a mezőn legel, törheti a fejét, hogy milyen védelemre lenne szüksége. Fölösleges aggódás, így is, úgy is biztonságban van, mert hiányzik az érdek, hogy levágják.

Hát ha a te képességeid a "kokányolásban" merülnek ki, akkor ez az állítás rád igaz.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

- Nincs business class internethozzáférésem (otthoni használat esetén)
- Nincs server-hosting szintű fizikai környezet (temperálás, fizikai biztonság..etc)
- Nincsenek dedikált szervereim az adatok tárolására
- Nincs replikáció egy másik on-prem infrára
- Nincs meg a tudásom, hogy egy Azure-szintű monitoring, security, automation rendszert rakjak össze
- Az infrára vonatkozó tudás nálam van meg, ha bármi történik velem, akkor problémás a hozzáférés vagy az infrastruktura késsőbbi kezelése
...
- Egy életem van, nem akarom alacsony hozzáadott értékű dolgokkat tölteni

Neked ebből melyik áll rendelkezésre?

Mind.

Egy életem van, nem akarom alacsony hozzáadott értékű dolgokkat tölteni

Most is itt irkálsz :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ha gondolod nyiss egy topic-ot az open monitoring, automatizáló rendszerekről, és meg fogsz lepődni.

Aki meg a biztonságot egy "rendszerre" bízza, meg is érdemli.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ez nagyszerű. Ellenben az MS egy mozdulattal szigetelhet el az adataidtól például háborús helyzetben, vagy akkor, ha úgy döntenek, hogy terrorista vagy. Ne feledd, Kászim Szulejmáni is terrorista lett pusztán azért, mert az, amit képviselt, sértette az USA érdekeit.

Szóval a felhő továbbra sem egyéb, mint valaki másnak a számítógépe.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( salaud v | 2020. 06. 07., v – 18:54 )

Szerkesztve: 2020. 06. 07., v – 18:56

Mi a LibreOffice létjogosultsága? Például az, amikor a naprakész, frissített Windows 10 pro-n futó naprakész, frissített M$Office 2016 pro megkergül és nem hajlandó nyomtatni, miközben minden más a gépen igen és az ms365 böngészőstől elcrash-el a docx-től, olyankor átbootolsz linuxra, Libreoffice-szal megnyitod, a "sérült...blablabla, javítsuk?"-ra igent nyomsz, majd nyomtatsz és hibátlanul kijön a dokumentum a LaserJet-ből.

Na, erre jó. Például.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

Az office azóta is kerge, nem ment, nem nyomtat. Megnyit bármit, amit kell neki, működik minden, de a mentés/exportálás és a nyomtatás nem működik. Önjavítás rá lett küldve, letöltött valamit, telepített valamit, a hiba megmaradt. Office uninstall és reinstall lesz belőle. Csak még nem vettem rá magam.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

a "sérült...blablabla, javítsuk?"-ra igent nyomsz, majd nyomtatsz és hibátlanul kijön a dokumentum a LaserJet-ből.

Azért ezzel óvatosan, anyám egyik szakdolgozója (vagy egy szakdolgozó, akinek ő volt az opponense, passz) pár hete belefutott ebbe (mondjuk az MSO-val javíttatta... :) ), aztán beadta a szakdolgozatát úgy, hogy néhány megjegyzés a "javítás" során a szövegbe került, és - azóta se értem, miért pont annál - a lábjegyzet-hivatkozás stílusnál kikapcsolta a felső indexet, ami miatt az egész úgy nézett ki, mintha minimális körültekintés nélkül copy-pastelte volna valahonnan :S

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Jelen esetben jól működött. Nyomtatás előtt természetesen át lett nézve, nem mászott-e el valami.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

Azt tudtad hogy vannak iskolák, ahol megtanítanak hogy amit elolvasol azt meg is értsd?

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

( SySERR | 2020. 06. 08., h – 07:59 )

Én a cégnél még 2008 környékén álltam át minden gépen MSO-ról LibreOffice-ra (ami akkor még OpenOffice volt). Ár érték arányban a legjobb megoldás volt mert:
- Nem kellett megvenni az újabb verziókat.
- Később a gépek nagy részén a Windowst a Linux váltotta fel, és mivel a LibreOffice már adott volt, a kollégáknak már nem volt annyira idegen a környezet.
- Megszűntek a kompatibilitási problémák a régebbi dokumentumokkal, mert azóta már eltelt több mint 10 év. Ezalatt a LibreOfficeban javították ezeket, a legtöbb dokumentum meg az elmúlt időszakban már eleve a LO-val volt létrehozva és szerkesztve.
- Ha nagy ritkán más küld olyan MSO-val szerkesztett dokumentumot ami rosszul jelenik meg LO-ban, akkor oldják meg másképp. Az LO elfér az ő gépükön is, mert nekik is ingyen van.
Egy dologra azonban valóban kellett figyelni nekünk is. Az összes Windowsos fontot át kellett másolni az összes Linuxos gépre (A Wine fontjai nem jók!)
A dolog lényege, hogy ár-érték arányban ennél jobb megoldás egyszerűen nincs, mert az elmúlt 10 évben egyetlen egy nyomorék fillért sem költöttünk szoftverre ezeken a gépeken.
Tehát a topicindító "Mi a létjogosultsága a LibreOffice-nak?"-ra való válasz egyértelműen az, hogy "Létjogosultága az, hogy a legjobb ár-érték arányú szolgáltatást nyújtja.".

Nekem sem hiányzik itthon egyik MS Office sem, sokan LibreOffice-t használnak a környezetemben, így nagyjából egyetértek azzal, amit írsz, csak egy dologgal kapcsolatban vannak jogi kétségeim:

Az összes Windowsos fontot át kellett másolni az összes Linuxos gépre

Ez így rendben van? Nem a működésére értem :)

(Értem, hogy meglehet neked jogtisztán akárhány példányban a Windows, azt is el tudom képzelni, hogy jogi cécók nem érdeklik az embert, csak működjön a dolog, de nem vagyok benne biztos, hogy erre a "trükkre" a Microsoft jogászai nem húznák össze a szemöldöküket.)

Az MS Core Fonts-ot megnyitotta az MS és az EULA-ban nincs semmilyen megkötés. Bármilyen szoftver mellé lehet őket pakolni és szabadon terjeszteni. Ubuntu 18.04.2-től már az alaprendszer része a font csomag.

"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

Viszont az Office 2007 óta alapértelmezett fontok (Calibri, Cambria, Candara) ennek nem része, annak másolása teljesen jogellenes.

A Core Fonts for the Web pedig már nem élő dolog. A fontos forráskódja sosem volt nyitott. A terjesztésre kevés korlátot adó licenc csak a 2002-ig kiadott változatokra használható, az azóta frissült fontok nem tartoznak a hatálya alá.

( uid_4263 v | 2020. 06. 08., h – 13:53 )

A Libreoffice szerintem a mezei embereknek való, akik vezetnek 1-2 offline sheet -et a gépen, néha megnyitnak egykét readme.rtf -et meg innen-onnan letöltött doc -ot, esetleg megírnak egy "tilos a folyosón rohangálni" doksit nyomtatásra.

( harlequin | 2020. 06. 08., h – 14:58 )

Nálunk elég sok szkript és program egyetlen egyszerűen olvasható kimeneti formátuma a csv (és annak mindenféle tájszólása), ezt a LO csont nélkül meg szokta enni, rögtön mutatja, ami kell,  az MSOffice meg valamiért mindig mindent félreért :)

“Any book worth banning is a book worth reading.”

( kl3on v | 2020. 06. 08., h – 15:31 )

Aki munka szintjén dolgozik rendszeresen Microsoft Office dokumentumokkal és nagy mennyiségben állítja elő ezeket a dokumentumokat, összetett formázásokkal, az tudja, hogy mennyire bosszantó tud lenni, amikor valaki nem Microsoft Office-szal nyúl bele valamelyikbe, hanem LibreOffice-szal. Ilyenkor itt-ott szétesik a formázás, megmagyarázhatatlan dolgok történnek a dokumentummal és szenvedhetek a keletkezett hibák kijavításával.

Teljes mértékben egyetértek. Ez nem a LibreOffice vagy a Microsoft Office mint szoftver jellemzése vagy értékelése, de aki xls, doc stb esetében LibreOfficehoz nyúl az szélmalom harcba megy bele. Egyszerűen akkora a dominanciája és előnye a Microsoft Officenak a saját formátuma területén, hogy a saját és mások idejét rabolja az a munkatárs aki nem azzal szerkeszti. Természetesen lehetnek olyan helyek, ahol minden résztvevő megállapodott hogy LibreOffice-t használnak.

Aki munka szintjén dolgozik rendszeresen Microsoft Office dokumentumokkal és nagy mennyiségben állítja elő ezeket a dokumentumokat, összetett formázásokkal, az tudja, hogy mennyire bosszantó tud lenni, amikor valaki nem Microsoft Office-szal nyúl bele valamelyikbe

Sajnos az sem mindegy, melyik évjáratú Office-szal...

A minap kaptam átnézésre egy szabályzat tervezetet. Tele többszintű számozott felsorolással. A régebbi Word (2013) teleszórta érthetetlen üres egy- és többszintű felsorolásokkal.Először azt gondoltam, hogy oda majd még kerül valami, de amikor visszakaptam a végles, kiadás előtti verziót, és tele volt ugyan ilyen üres felsorolással, felhívtam a doksi létrehozóját, hogy miért vannak még benne az üres felsorolások. Láss csodát, nála nem voltak ilyenek. Elküldtem neki  nálam látható képernyőfotót, erre ő lepődött meg.

gy

( dyra | 2020. 06. 08., h – 19:33 )

Normális minőségű dokumentumot LaTeX és azzal hasonlatos eszközökkel lehet csinálni. Bohóckodhatsz az MS Offical de az csak arra való, hogy a gyors igénytelen dokumentációkat összecseszd vele. 

Oké! Ha sok időd van akkor dolgozz ilyennel. Komolytalan jegyzetszintű doksikat MarkDown-al csinálom a komolyabbakat LaTeX-el. A Word-hoz akkor nyúlok mikor a megannyi képzetlen (sajnos sok informatikusnak hívja magát) barom abban dolgozik és belekényszerítenek engem is. A LaTeX-ben szépen lekódolom amit kell és az úgy is néz ki ahogy elterveztem a Word ehhez képest kínszenvedés nem is értem miért használják az emberek. "összetett formázásokkal" írja a témaindító. Na azt pl a Word nem is tudja. Oké van akinek tudja. Csak abból ismerek vagy "egyet". 

Bohóckodhatsz az MS Offical de az csak arra való, hogy a gyors igénytelen dokumentációkat összecseszd vele. 

Milyen az igényes dokumentáció? Nyelvtanilag helyesnek kell lennie? Elvárható, hogy legyenek benne vesszők a megfelelő helyeken? Olyan durva hibák előfordulhatnak benne, mint pl. "Offical"?

Mivel a helyesírásom pocsék, ezért az igényesebb dokumentumaimat (szerződések, komolyabb árajánlatok, egy - egy nagyobb munka után az átfogó dokumentáció és szakvélemények) átnézetem olyan emberrel aki etéren rendben van. Ott kezdődik, hogy a szövegben nincs hiba (fogalmazás is ideértve). Máskülönben igazad van, a rossz helyesírás miatt sokszor nem vesznek komolyan a hozzászólási szekciókban. Ez van. Dolgozok rajta.

Kanyarodjunk vissza a hozzászólásod tartalmi részéhez: mit nem tud a Word, amihez LaTeX kell?

Ha belenézek a LeTeX hivatalos dokumetációjába (feltételezem, hogy azzal készült), finoman szólva bántja a szemem:
https://www.latex-project.org/publications/2018-07-21-FMi-TUG-compatibi…

A műszaki életben például nem tudsz Word-del egy értelmes magyarázó alapábrát sem megcsinálni. LaTeX esetén kicsit tovább tanulgatva rájössz, hogy itt van tovább.

Például kell egy doksiba görbét ábrázolni, amilyen például egy Zener dióda vagy tranzisztor munkaponti görbéje.
TeX-ben ilyen egyszerű egy hasonló görbe megrajzolása: https://tug.org/PSTricks/pst-plot/pst-plotDemo3.tex
És a kimenete: https://tug.org/PSTricks/pst-plot/pst-plotDemo3.pdf
Mindezt olyanra alakítod, ami a doksiba kell. Teljes szabadságot ad a TeX.

Esetleg a jobb leolvashatóság érdekében klasszikus milliméterpapíron is ábrázolhatod és ebbe sem szakadsz bele:
https://tug.org/PSTricks/pst-plot/Examples/exa005.tex
https://tug.org/PSTricks/pst-plot/Examples/exa005.pdf ... nagyíts bele, rendes vektorgrafika.

A közelmúltban olyan feladatom volt, amire a LaTeX önmagában kevés volt számomra, de szerencsére a LUA-val összeházasították lualatex néven (texlive-luatex csomag).
Ekkor a LaTeX belsejében LUA szkriptnyelv is dolgozott, az ábrákat külső adatfájlból továbbszámolva csinálta meg a PDF doksi előállításakor. Sok ábra volt benne, praktikus volt szkriptelnem.

Ezért (is) szereti a tudományos élet. Határ a csillagos ég és a tudásod metszete. Mindezt persze tanulni kell, de a lehetőség adott. Maga a TeX nem fog korlátozni. Szerencsére ma már sok szájbarágós doksi van hozzá, továbbá rengeteg példa segít a trükkök megtanulásában.

Az viszont tény, hogy például egy szerződésnél vagy felmondó levél megírásánál semmi előnye nincs ennek. Azt mindegy miben csinálják.

Több előnye van. 

1. Parancssoros felület. Értelemszerűen nem nagyon változik. Nem kell kutakodnod egy egy újabb verziónál mi hol van.

2. Minden rendszerre  elérhető. A munkám jórészét Lubuntuban végzem (nekem az áll kézre). Mai napig érthetetlen számomra az MS miért nem adja ki a Word-ot Linuxra. (Ráadásnak telepíteni se kell én az overleaf.com-ot használom prímán dolgozik weben is)

3. Ha megtanultad a szövegszerkesztési alapokat és ismered a parancssorát eszméletlen gyorsan lehet vele dolgozni.

4. Műszaki dokumentációk készítésénél sok ábrával és képpel kell dolgoznom. Ezeket egységesre kell formáznom és mutatósan kell megjelenítenem. Word-ben folyamatosan olyan problémákkal küzdök, hogy az egységesre formázott állományaimban formázási hibát találok, több esetem volt amikor a Word-ben készült doksimban a print, vagy a cégen belüli publikálás után találtam bosszantó hibát (egy kép kilóg a sorból, a sortörés nem megfelelő, a címjegyzék nem megfelelően frissült le stb..)

5. Ha másokkal dolgozol közösen (sajnos ritka aki szereti használni a LaTeX-et de azért vannak) akkor a dokumentum nem csúszik el a közös munka során. Itt is az a jelenség, hogy mivel a parancssor miatt egyszerűbb és letisztultabb a használata a módosító "bele van kényszerítve" a megfelelő parancsok használatába. Még Wordnél 25 féle módon ki tudsz klikkelni egy módosítást.

6. A Word itt többen írták "nem" kompatibilis semmivel (magával sem). Hiába a docx formátum egy egy doksit képes a Word korábbi változta teljesen másként megjeleníteni (vagy épp a felhős változata) ha valakinek meg pl más Office van PL Libre akkor meg teljesen képes szét is esni a dokumentum formázása.

7. Véleményem szerint egy terjedelmesebb dokumentumba sokkal egyszerűbb és gyorsabb belemódosítani fordítás után a végeredmény tökéletes. A Word doksiknál pl a 6-os pontban említett okok miatt sokszor "totojázni" kell. 

 

Ezek miatt döntöttem a LaTeX-el mellett. Nekem a kiment is megfelelő. Kell Word-ot is használom de ha szép dokumentumot akarok akkor LaTeX.

ui: Wordben is meglehet csinálni mindent. Kérdés kinek mi a legjobb eszköz a munkájához. Biztos van olyan eset, hogy nekem is a Word az ideális. De kétségtelen előnyei vannak a LaTeX-nek.

A létjogosultsága a természettudományos és műszaki világban meglenne annak, hogy a dokumentációba szófosás helyett a paraméterek mentén generált magyarázó ábra kerüljön. Emlékszem, fiatal koromban a műszaki rajzolás oktatására nagy hangsúlyt fektettek a technikumban. Továbbá milliméterpapíron lettek mellékelve a mérési jegyzőkönyvhöz az áramkör például frekvenciafüggő paraméterei. A műszaki világban a magyarázó ábra valójában komoly érték.
Aztán ránk tört az MS Word korszak. A beépített rajzolóeszköz bugyuta. Így a műszaki világban a dokumentációs stílus a magyarázó ábrák helyett is szófosásba torkollt, amihez az évek során hozzáidomultunk, ahogy a naponta érkező Android-frissítésekhez is.

magyarázó ábra

Anno én is tördeltem műszaki dokumentációt, pedig sem a Ventura, sem a Framemaker nem tudott függvényábrázolást beépítve. De tudtam ábrákat importálni.

Ez egyszerűen nem szövegszerkesztési/-feldolgozási feladat.

Szemezgessünk akkor: a Word nem tud DICOM képfájlokat feldolgozni, ja, a LaTeX sem. Pedig nekem a dokumentumaimhoz szükségem van rá. De a Photoshop tudja. Az viszont semmilyen normális szövegfeldolgozásra nem alkalmas.* Ez mit mond el a Photoshop és a LaTeX viszonyáról? Kb. ennyit ér az összehasonlítás ilyen szempontok mentén.

(* Bár egyszer kaptam egy 8 oldalas, A/3 méretű újságot betördelve .psd-ben, szóval csak akarás kérdése.)

Műszaki ábra, műszaki rajz <---> fotó (pl. DICOM), videó.

A fotóra kevésbé jellemző hogy adatsorból generált lenne, helyette külső felvevő általi képállományból áll rendelkezésre és a feladat a beillesztés.
Ezeket beillesztéskor általad lefektetett szabályok szerint megvágni tudja a LaTeX, netán szürkeárnyalatossá alakítani, esetleg színcserét csinálni, stb. Véges alapműveletre alkalmas, nem egy szkriptelhető GIMP, az biztos.
https://tex.stackexchange.com/questions/57418/crop-an-inserted-image

Filmet megvágni, na azt végképp nem. Azt tényleg csak beilleszteni tudja: https://www.overleaf.com/latex/examples/using-media9-to-include-videos-…
Viszont a PDF olvasók csekély részében van implementálva a PDF-be ágyazott film és mozgóábra futtatása. Ergó itt a szűk keresztmetszet a felhasználói oldal.

Ábrából a maximum, amit gererálni tudsz LaTeX-ből, az a mozgó, animált magyarázó ábra. Viszont kevés PDF olvasó szoftver van felkészítve a mozgó cuccok lejátszására. Ezért gyakran egymás utáni slide-okra szokták generálni a kimenetet és a lapok végigpörgetéssel van megoldva az animáció. De ez a PDF olvasó véges képessége miatt van így.
https://tex.stackexchange.com/questions/64834/how-to-include-a-pstricks…
https://tex.stackexchange.com/questions/152358/animations-in-latex
http://www.texample.net/tikz/examples/tag/animations/

Huh, elborzadtam. Sima ábrát sem szoktunk napjainkban rajzolni (helyette inkább több oldalas szófosás), nemhogy kidolgozott animáción elmagyarázni egy összetettebb folyamatot.

nemhogy kidolgozott animáción elmagyarázni egy összetettebb folyamatot

Igaz, oktatás, de egyre inkább terjednek az oktatóvideók. Nem reprezentatív közvéleménykutatásom is azt mutatja, hogy a tizenévesek (és a korai huszonévesek is) inkább megnéznek egy pár perces videót egy feladattípus megoldásáról, mint elolvassanak fél oldalt. Szerintem később is inkább ezt fogják igényelni.

Rengeteg kiadványban előfordulnak, pl. természettudományos tankönyvek, munkafüzetek.

Hasonló speciális kiadványoknál is jól jön a segítség, mint pl. sakk, kémia (molekulák), zeneművek (kották), elektronika (áramkörök), ...

Azon el lehet morfondírozni, hogy feladata-e vagy sem, de mindenképp nagyon hasznos, ha segíti és nagyon megkönnyíti ilyen kiadványok készítését.

Ha belenézek a LeTeX hivatalos dokumetációjába (feltételezem, hogy azzal készült), finoman szólva bántja a szemem

Mik a fő dolgok, amik zavarnak?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Normális dokumentációkat, amiket eddig olvastam, az vagy sima txt volt, vagy stílusmentes html, ábrák mellékelve a mappába, vagy IMG SRC.... Szóval, normális dokumentációhoz semmilyen office nem kell. pdf, doc, docx, odt... ezekben legfeljebb felhasználói útmutatót lehet csinálni.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( nagy_peter v | 2020. 06. 09., k – 00:26 )

Én általában LibreOffice-ot használok, számomra az MS Office felülete átláthatatlan, kusza, logikátlan. Szerintem ez csak annak a kérdése, hogy mit szoktál meg. 

Ráadásul nálunk a cégnél csak Libre van, és volt már olyan, hogy az elküldött doksit az MS-office nem úgy nyitotta meg, ahogy kellett volna. De ettől még nem nézek mindekit bolondank, aki nem librét használ. 2012 előtt, amikor még MS office volt nálunk is (Office 2003), akkor is volt olyan, hogy amit elküldtünk, nem úgy nézett ki a túloldalon, mint nálunk, ettől nem dől össze a világ.

Nagy Péter

( copass | 2020. 06. 09., k – 12:53 )

Szerkesztve: 2020. 06. 09., k – 12:55

duplalett törölhető

( copass | 2020. 06. 09., k – 12:53 )

Szerkesztve: 2020. 06. 09., k – 12:57

wordben vannak egyed beszúrható mezők? nem igazán találtam.
libreofficeban speciel azt szeretem a legjobban. elég praktikus ha egy doksiban többször szerepel adat. pl szerződésben, teljesítési,stb. egy helyen átírom és viszi az egészre.

Isten látja lelkemet de hetekig próbálkoztam a szakdolgozatomnál a Libreoffice-al. Ugye ott szabályok vannak: oldalszámozás, fejléc, lábléc, egyedi oldalszámozás (melyik oldaltól indul), irodalomjegyzékhez mini adatbázis és behivatkozás dinamikusan, meg még vagy fél tucat hasonló. Működött, de nagyon lassított (főleg az irodalomjegyzékben kevéssé támogatta azt, hogy azonos könyvből sok különböző oldalszámra hivatkozom). A Word-ben két-háromszorosára gyorsult a dolog, így annál maradtam ~félúttól a végéig.

Én Word-ben kezdtem. Eleinte nem volt gond, aztán amikor elég nagy lett már a dokumentum, elkezdett random hülyeségeket csinálni. Pl. dolgoztam valamin, mentés, megnyitás később, szétesett a formázás.

Mivel LaTeX-hez nem igazán értek, LyX-hel kezdtem továbbírni a szakdogát, és csodálatos élmény volt. Szokatlan, persze, mert korábban mindent Wordben írtam, de a stabilitás és az eredmény bőven feledtette a szokatlanságot.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Továbbra sem ismerem a (La)TeX részleteit, nagyon messze vagyok egy experttől.

Viszont a LyX szövegszerkesztő viszonylag gyorsan megtanulható volt, és az alap tudásán kívül talán csak 2-3 olyan dolog kellett, amiket Google keresés vagy hup-os fórum kérdés után a forrásba kellett beillesztenem (de ezeket se kellett megtanulni, csak copy paste). Végeredményben sokkal gyorsabban és stabilabban lehetett dolgozni vele, mint Worddel. Nekem időt spórolt. Teljes munkaidő mellett.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( pirate | 2020. 06. 10., sze – 14:26 )

[/fun on]

Mi a letjogosultsaga a Linuxnak? Ha egy Windows-on keszitett szoveges allomanyt betoltessz vele meg a sorveg jelek is masok! Felhaborito, elrontja a formazast, raadasul nem lehet rajta hasznalni a jol megszokott programokat.

[/fun off]

A tobbit az elottem szolok mar elmondtak. Annyit tennek hozza: ingyenes (MS) Office alternativa, senki sem mondta, hogy 100% MS kompatibilis es meg ha az is lenne, mindket oldalon elofordulhatnak hibak amik ezt elrontjak.

Lehet itt kellene egy kicsit olvasgatnod (mindketto OpenDocument formatum):

Differences between the OpenDocument Text (.odt) format and the Word (.docx) format

https://support.office.com/en-us/article/differences-between-the-opendocument-text-odt-format-and-the-word-docx-format-d9d51a92-56d1-4794-8b68-5efb57aebfdc?ocmsassetID=HA010355788&CorrelationId=2238295d-233c-41e5-bee3-87047fb8b37d&ui=en-US&rs=en-US&ad=US

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

( uid_6201 v | 2020. 06. 10., sze – 14:33 )

Ha már odt & fun: próbáltátok az alábbit?

$ unzip teszt.odt

A content.xml állományban megtalálod a dokumentum szövegét,
a Pictures/ mappában pedig a beleillesztett képeket.
 

Ugyanez a helyzet a többi od* fájllal is. Akár az mc-t is rá lehet venni, hogy zip-ként kezelje. Kár, hogy a content.xml sortörések nélkül van, ha nem így lenne, akkor mcedittel is szépen bele lehetne nyúlni.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

a docx is ilyen. epp a napokban irtam txt-re konverziot hozza, ennyi:

          zipf=zipfile.ZipFile(docxfile)
          xml=zipf.read('word/document.xml').decode("utf-8")
          for ret in xml.split("<"):
            try:
                tag,txt=ret.split(">",1)
                tag1=tag.split()[0]
            except:
                continue
            if tag1=="w:t":
                s+=txt
            elif tag1 in ["w:tab","w:br","w:cr","w:p"]:
                s+="\t"

( talisker | 2020. 06. 10., sze – 18:46 )

Mi a létjogosultsága a LibreOffice-nak??? Mégis mia az MS Office-nak?

Én köszönöm kb a StarOffice óta elfelejtettem az MS Office ökörségeit. Számtalan problémám volt MS office-szal.
Ezidő alatt több 10.000 dokumentumot készítettem 1-2 oldalas semmiségtől a 3000 oldalas rendszertervekig.

A kompatibilitási problémák jó része az igénytelen hardformázások miatt és a gépeken fellelhető nem azonos fontkészlet miatt vannak általában.
Ennek kiküszöbölésére Linuxra fel szoktam rakni az összes natív Windows fontot így anomáliák egy jó része ki is esik.

A hardformázós jucikákkal nem lehet nagyon mit kezdeni. Minden kb akarat kérdése. Mi anno 98-ban a teljes céget átállítottuk akkor még StarOffice-ra majd pedig OpenOffice-ra. Érdekes módon mindenkinek ment a dolog, mert megoldani és nem elszabotálni akarta a problémát. Akkoriban még ezt WindowsXP időszakban léptük meg. Mára Linuxot használok és továbbra is LibreOffice.

Az MS Office kompatibilitási bajai nemcsak LO irányba vannak, hanem saját maga felé is. Számos könyvet írtunk, régi egyetemi tankörtársam MS Office-ban kellett megírjon egy halom ilyet a Számalk felé. Mai Office-okkal esélytelen, hogy megnyisd az Office97-ben készült dolgokat, hogy azok nem is pöccre, de kb úgy jelenjenek meg, mint az Office97-ben. De több újabb verzió közt is egy halom probléma van. LO-val nem tapasztaltam ilyesmit.

A "szabványos" office doksi csereformátum meg annyira szabványos, amennyire az MS mindig is akarta. Azaz kiskapukra csillagrombolót fejlesztünk és csodálkozunk, hogy a szabvány ezen részét más másként implemetálja. Ez eléggé a rákfenéje ennek az egésznek, de ha valaki, hát az LO biztosan nem ludas ebben a kérdésben.

 

Érdekes módon nekünk nincsen lényegi kompatibilitási problémán MS Office-os ügyfelekkel. Korrektúrázás is megy amennyire kell.
Pár régebbi posztban ecseteltem, hogy milyen anomáliák miatt kellett MS-ról váltani és a licensz költség nem volt köztük. Bár az egyik hozadéka a dolognak, hogy LO-val nincsen ilyen költség.

Én mindenesetre örülök, hogy egyre nagyobb számban használnak LO-t, nemcsak a Linux geek-ek, ahnem Windows-os felhasználók is.

Mindemellett a magánvéleményem az, hogy az MS office nem hogy nem jó dokumentum szerkesztésre de határozottan károsnak tartom az igénytelen dokumentum szerkesztési elvei miatt.

Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years - o.k. Yamazaki is playing as well :)

határozottan károsnak tartom az igénytelen dokumentum szerkesztési elvei miatt.

Annak idején egy kb. kilencven oldalas, készen kapott Word-dokumentumot nyomtattam volna, de vagy tíz percembe került, mire az özvegy- és árvasorokat (vagy minek hívják őket) kigyomláltam belőle, merthogy tele volt ilyenekkel. (Kedvencem, amikor a fejezet-/alfejezet-/szakaszcím van egymagában az oldal alján.) Bár nyilván ezt meg lehet csinálni egyéb szövegfeldolgozóval is, azért elterjedtsége okán én ezt az MS Office számlájára írom.

Persze. De egyébként azért számtalan dolgot lehetne tenni, hogy a jó irányba tereljük a usert. Egyrészt van az az iskola, amit a LyX csinál: ütheted te a spacet meg az entert sokszor, hajrá. Mondjuk finoman szólva kevésbé intuitív. :) Viszont az MS egyáltalán nem rossz abban, hogy segítse a usert, szóval lehetne ezt kevésbé irritáló módon is csinálni. Valószínűleg nem rocket science felismerni a sok spacet, és megkérdezni, hogy nem inkább a centert keresed? (Horrible dictu autocorrectelni :D), meg lehetne csinálni, hogy szól, hogy két enter helyett van ám erre beállítás, hogy a random izéhez van hasonló stílus, felajánlhatná, hogy legyen belőle inkább stílus, vagy gondolom még egy csomó dolgot ki lehetne találni, ha valaki nem csak a gépelés sebességével gondolkodna rajta. Ehelyett sajnos még mindig az van, hogy van autoupdate, ami a user faszkodása közben összebassza az adott elem stílusát az egész doksiban szeméttel.

Ezzel az OOo/LO kontra MSO dologgal kapcsolatban párszor már leírogattam itt a fórumon a tapasztalataimat, szóval a "mi a létjogosultsága" című kérdésre esetleg relevánsak lehetnek:

https://hup.hu/comment/526636#comment-526636

https://hup.hu/comment/200273#comment-200273

Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years - o.k. Yamazaki is playing as well :)

( sigellef | 2020. 06. 11., cs – 11:54 )

Mi a létjogosultsága a WordPad-nak? Sok olyannal találkoztam, akinek marhára fontos volt, hogy legyen Office a gépén, közben meg csak Word-öt használt, és csak olyan formázásokkal, amit simán meg lehet csinálni Wordpad-dal.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( fezo | 2020. 06. 11., cs – 16:49 )

Ugyanannyi mint egy Daciának: megoldod vele a dolgodat. Persze létezik Mercédesz is, de nem mindenkinek engedi meg a bukszája, hogy Mercédeszt vásároljon. A jó az, hogy a Dacia és a Mercédesz is ugyanazt az útat tudja használni, mert mindkét gyártó betartja az előírt szabványokat mint a jármű szélessége, kanyarodási sugár, keréktáv, stb. Ha a jármű nem teljesíti a minimális előírásokat, akkor nem helyezhető forgalomba.

Kár, hogy a számítógépek világa nem működik hasonlóan. Kellene egy független szerv, aki elbírálná egy szövegszerkesztő képességeit, a szabványok betartását stb. és engedélyezze ennek használatát. Csak azon csodálkozom, hogy a németek, akik a szabványosításban az élen járnak nem találtak még ki valamit. Nekik ott a TÜV, sokan megbíznak egy TÜV minősítésben. Talán lesz majd belőle valami, ha több város vált majd alternatív rendszerre.

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

igen a StarDivision csinálta a StarOffice-t. Aminek megnyitották a forrását és lett belőle az OpenOffice, amit odaadtak az Apache-nak és ekkor forkolódott a belőle a LibreOffice ha jól emlékszem.

Anno a StarOffice-t még a Sun promotálta (mintha a Sun meg is vette volna őket talán (?)) és adta ingyen mindenféle Java promó cuccok mellé. Ami egyébként ment anno már Linuxon ha jól emlékszem, de Windows-ra igen erős opcióként működött, mivel stabilitási problémákat tekintve, meg erőforrás zablást nézve, messze verte az akkori MS Office verziót (talán az Office97-et emlékeim szerint.)

Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years - o.k. Yamazaki is playing as well :)

Aminek megnyitották a forrását és lett belőle az OpenOffice, amit odaadtak az Apache-nak és ekkor forkolódott a belőle a LibreOffice ha jól emlékszem.

Kicsit máshogy volt, ahogy később írod is:

mintha a Sun meg is vette volna őket talán

Igen, a Sun megvette, aztán amikor az Oracle felvásárolta a Sun-t, ez is ment hozzájuk. Ezután lett belőle a LibreOffice fork, az Oracle még az OOo-t hagyta egy darabig haldokolni, aztán lepasszolta az Apache-nak, mert mindenki átállt az LO-ra.

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

( andris05 | 2020. 06. 13., szo – 13:34 )

Aki MO-t használ, az használja csak azt, aki pedig LO-t, az pedig csak azt. Egyszerű, nem? Ilyen erővel fordítsuk meg a dolgot: miért nem kompatibilis teljesen a MO a LO-al? Miért nem tudja megnyitni a MO a LO doksikat? Azért mert gagyi vacak nem?

Ráadásul egy ingyenesen használható szoftvertől olyasmit vársz el, ami nem is a feladata. Lehetőleg a saját formátumaival legyen kompatibilis, ne a máséval!

De, meg tudja nyitni. SZARUL.

Konkrét eset, velem történt: egy hölgy, aki a sorozatom nagy rajongója, érdeklődött van-e olyan elkészült új művem ami még nincs fenn a neten (magyarul). Volt ilyen regényem, küldtem neki. Természetesen odt-ben. Neki Windowsa volt, ergo, MO-t használt. Meg is nyitotta a MO az én odt fájlomat, a hölgy neki is kezdett olvasni, aztán egyszercsak elkezdett furcsa kérdéseket feltenni nekem, hogy ez meg az a szó mit jelent. Mondom neki, hiszen ott van benne a doksiban! Mire ő hogy nincs. Mire én hogy már hogy a fenébe ott ne lenne, írtam róla jó hosszú több soros lábjegyzetet is! Erre ő hogy egy szál lábjegyzet nincs a doksiban. Én, hogy ne nevettessen, ez kifejezetten olyan művem ami tele van lábjegyzetekkel... Ő azt mondta, biztos rossz fájlt küldtem neki.l Elküldtem mégegyszer, ugyanez volt a helyzet...

A végén kiderült, hogy nekem volt igazam, egyszerűen az MO úgy nyitotta meg az odt dopksit hogy az ÖSSZES lábjegyzetet lehagyta róla!

Ne kérdezzétek melyik verzió, arra már nem emlékeszem, de így esett. A probléma úgy oldódott meg, hogy a hölgy feltett a wines gépére egy LO-t, s abban olvasta el a regényemet. Abban már jól jelent meg minden...

Akkor meg is van a megoldas: a doc/docx-et kukazni, helyette meg mindenhol egysegesen .odt-t kell hasznalni. Innentol van kozos formatum, ami mindent tamogat, es mindket nagyobb programcsalad tokeletesen kezeli.

Aztan ha megsem, meg mindig letolthet hozza egy LO-t.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

nvm

Amúgy lehet, hogy összekeverlek valakivel, de nem dolgoztál te is egy olyan helyen, ahol a fél internet blacklisten blocklisten (befogadóak vagyunk!) volt, a másik felét meg az automata filter tiltotta le? Nekem ott volt olyan, hogy egy retkes infografika (.jpg) letöltéséhez is TIR approval kellett, szóval a "majd feltelepítek egy LO-t" dumáért ott szerintem karóba húztak volna.

Nem hiszem, eddig minden munkahelyemen teljesen szabad volt a nethozzaferes. Legalabbis amit probaltam, az szabad volt (porno, torrent, poker, meg hasonlok nem kellettek, bar az egyiknel erintolegesen foglalkoztam online kaszinokkal is).

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Másrészt nagyon sokszor azt várják el az ingyenestől, hogy legyen legalább annyira jó, mint a fizetős

Miért, az MS Office most már ingyenes?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( ngm.hun | 2020. 07. 06., h – 19:30 )

Szerintem otthoni használatra bőven elég a LO. A calc-ban az alábbi két "feature" idegesít már régóta:

1. Ha 2 cellát bemásolok 1-be (kijelölöm a két cellát és duplán belekattintok egy harmadikba hogy abban villogjon a kurzor és úgy szúrom be), akkor nem lehet átformázni a beillesztett szöveget csak ha szintén duplán belekattintok és kijelölöm. A cellára kattintva nem működik a formázás sem a formátum-másolás. Ráadásul a betűméretet is megváltoztatja beszúráskor, nem tudom milyen logika alapján.

2. Az autoszűrőnél ha új sorokat rakok a végére vagy csak a címsort kijelölve csinálok autoszűrőt, furcsán működik, nem minden sorra alkalmazza a szűrőt. Törölni kell a szűrőt, kijelölni az egész táblázatot és újra létrehozni. Lehetne kicsit okosabb magától.

( uid_17626 | 2020. 07. 07., k – 10:21 )

Postban ismertetett probléma alapján mindenkinek LO-t kellene használnia, mert ez lenne a megoldás.

Egyebkent most a microsoft dokumentum formatumok nyiltak? Mert ha nem, akkor hogy varja el barki, hogy egy reverse engineered mukodesu program tokeletesen szerkessze a zart forras formatumu dokumentumot? Ugyanitt a masik oldal, hogy az sem elvarhato, hogy csak egy rohadt doksi miatt valaki vegyen egy fizetos oprendszert+fizetos szoftvercsomagot.
 

Ha azt szeretnem, hogy ne csesszek el a formazasomat, akkor szerkesztheto PDF-et alkalmazok, esetleg olyan szoftvert/formatumot, ami minden resztvevonek a rendelkezesere all, esetleg kulon doksik, es utana egy gepen osszepakolni egy sablonba.

Akkor ez azt is jelenti, hogy ha eloszedsz az utobbi 15 evbol ket eltero office verziot, akkor az egyiken elmentett dokumentum a masikon is ugyanugy fog mukodni? Ha nem, akkor valami gond van a szabvany implementaciojaval (vagy a szabvanyositas folyamataval).

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ha nem, akkor valami gond van a szabvany implementaciojaval

Könnyen elképzelhető, hogy az elmúlt másfél évtizedben, a több ezer programozó közül valamelyik hibázott, és az implementáció nem lett tökéletes. Szerencsére a szabvány bárki számára elolvasható, így bárki csinálhat jobbat. :)

Egyébként a szabvány most tart a harmadik revisionnél (sőt, a .docx már a negyediknél), nem lehet, hogy a régebbi Office verziók nem támogatnak mindent az új változatok közül?

Nyíltak, csak épp úgy tűnik, hogy a formátumban leírt dolgok nem felelnek meg egy az egyben a megjelenítésnek.

Legalábbis erre utal, hogy nem az a LibreOffice jelenít meg bizonyos dolgokat másként, de különböző MS Office verziók is máshogy értelmezik ugyanazt a saját szabványt (és máshogy jelenítenek meg dolgokat).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( prozherum v | 2020. 07. 08., sze – 03:47 )

Szerkesztve: 2020. 07. 08., sze – 12:25

Az osszes egyetemi papiromat LO-al irtam. BA diplomamunkamat is. MA munkaimat is azzal fogom. Politika-, tarsadalom-, es bolcseszettudomanyi diszciplinakban tokeletesen megfelel. CollaboraOffice segitsegevel online is hasznalom. Small-biz env.-ben is teljesen jo.

Tovabba miert kene barminek is legjogosultsag? SMH

FYI: ha nem akarsz Latexezni, mas temakorre is jo. A kepletszerkesztoje sokkal jobban sikerult, mint a Worde. Egyedul az nem tetszik benne, hogy nem tud magatol kovetkezo oldalra menni, ha hosszan irok bele. (van egy scriptem, ami LO-s formatumu kepleteket general, kicsit allitgatni kell a parameterezesen, ha pont nem fer el, de amugy kezzel irva is kenyelmesebb)

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( icserny | 2020. 07. 08., sze – 09:27 )

A Libre Office ingyenes alternatíva, lehet vele dolgozni, ennyi...

Amikor magam is ingyen dolgozom vele, nem fogok évente tízezreket költeni egy Office 365-re vagy minek hívják a legújabb verziót.

( uid_4263 v | 2020. 07. 08., sze – 09:49 )

Szerkesztve: 2020. 07. 08., sze – 09:49

Ma találtam neki feladatot. Kaptam az ügyféltől 15 darab xlsx -et, összesen 2.1GB méretben. De nekem ez CSV formátumban kell, mert adatbázisban fog később landolni.

És ugye nincs Windows -om meg Office -om.

libreoffice --headless --convert-to csv:"Text - txt - csv (StarCalc)":44,34,76 A.xlsx --outdir csv

76: UTF-8

44: comma separator

34: double quote

A pandoc sokszor igen jól teljesít különféle dokumentum-formátumok közötti konvertálásban. A LibreOffice esetében sokszor különböző rejtett oldalakon, stackoverflow-n kell megkeresni, milyen paramétereket kell még berakni, hogy azt és úgy csinálja, amit és ahogy szeretném - pandoc-nál a manuál viszont számomra elég részletes.

( hunluki | 2020. 07. 08., sze – 12:27 )

1. Van linuxra, winre, macre.

2. Én még Office 97-en tanultam, céges gépemen MSO mellett fent van az LO is kimondottan arra a célra hogy valamit tegnapra és kurvagyorsan módon kell összerakni mert a teljes felépítése a fejemben van, MSO-n meg keresgélnem kell.

3. Excel ha kicsit nagyobb csv-vel kell foglalkoznom hajlamos összezuhanni ha hálózaton lévő fájlt szerkesztek, calc még sose nyekkent meg ilyenkor.

Szóval az hogy létezik az nekem személy szerint egy quality of life dolog, határozottan érzem a létjogosultságát.

( uid_4263 v | 2020. 07. 08., sze – 15:43 )

Éppen vagy egy órája rajzolgattam draw -ban amikor elkezdtek a felületen a gombok és menüsor villogni ütemesen. Menteni nem tudott.

Sajnos ez egy használhatatlan bugos szennyrakás. Az most, az volt tavaly, 3 éve, 5 éve, openoffice korában, és mindig is. Ez a sokadik hiba, ami megakasztja a használatát.

Akkor járna a legjobban a világ ha páros lábbal rúgnák ki az ajtón az összes kódját és nulláról újraírnák.

( zeerocool v | 2020. 07. 08., sze – 15:59 )

Tetszenek az ilyen temafelvetesek, nem az elso, hogy nincs letjogosultsaga xy opensource projectnek, miert nem dolgoznak a fejlesztok valami hasznosabban. Szabadsag van. Olyan szoftvert fejleszt mindenki, amit csak akar. Ha egy csapat kitalalja hogy megirja a YetAnotherOffice-t, ahhoz a vilagon minden joga megvan. Akkor is, ha ez valahol valakit a munkahelyen bosszantani fog. Akkor is ha direkt ugy csinaljak hogy rosszult mentse el a KorabbanKeszultOffice dokumentumait. Egy szoftvert/projectet lehet persze kritizalni, es hasznos is a kritika, de magat a letjogosultsagat elvitatni hogy lehet?

miert nem dolgoznak a fejlesztok valami hasznosabban

Ez kb. ugyanaz a régi szólam, mint hogy pl. a Cinnamon és MATE fejlesztői csak ne szakadárkodjanak, hanem húzzanak el Gnome 3-at fejleszteni, hiszen több kéz többet végez, a többszörös munka rossz stb. De amíg egyesek nem fogják fel, hogy sokan azért fejlesztik/támogatják (a pédánál maradva) mondjuk a MATE-t, mert nekik az bejön, a Gnome 3 meg nem, addig lesznek ilyen felvetések is.

( zotya62 v | 2020. 07. 08., sze – 18:23 )

Az előre kompatibilitás összehasonlítva mennyire érvényesül Microsoft Office-ban és Libreoffice-ban?

( gyarakilaszlo | 2020. 07. 08., sze – 21:51 )

Meg kellett néznem, hogy ez a szál eredetileg mikor indult, mert tartalmát tekintve azt hittem hogy ápr. 1-jén. Átgondolva a kérdező felvetését a Corel vagy az Adobe szoftverei is ramatyok, mert nem kompatibilisek a Paint-tel... :D

( uid_3194 | 2020. 07. 10., p – 20:45 )

Én sok éve csak azt használom, semmi bajom vele. Amíg tanítottam, addig szintén ezt tanítottam szövegszerkesztés, táblázatkezelés témakörökben.
Nekem saját célra minden dokumentum ebben készül ezer éve. Akik tőlem függenek, azoknak szintén ebben a formátumban küldöm. Akiktől én függök, azoknál ha egyszerű a dokumentum exportálom neki word-be, ha összetettebb, akkor PDF-be. Ha összetett és írniuk is kell bele, akkor beröffentem a fostaliga MS office-t és anyázok, mert semmit nem találok benne.
 

" Ha összetett és írniuk is kell bele, akkor beröffentem a fostaliga MS office-t és anyázok, mert semmit nem találok benne. " - Ha linuxonly a partner, akivel együtt kell dolgozni, akkor beröffentem a fostaliga liberósoffiszt (vagy hogy hívják), és abban turkálok (és anyázok), mert nagyon sok dolgot nem lehet értelmesen megcsinálni/megtalálni benne. (Mondhatja ezt egy MSO-ban gyakorlottabb felhasználó.)

( Dwokfur v | 2020. 07. 17., p – 19:52 )

Metaadat és digitális lábnyom... takarítsd ki feltöltés előtt

https://hup.hu/node/170086

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( zeller | 2020. 07. 17., p – 20:11 )

Szerkesztve: 2020. 07. 17., p – 20:12

Nemide.

( gee v | 2020. 08. 29., szo – 18:00 )

Szerkesztve: 2020. 08. 29., szo – 18:02

Egy kis adalék:

Az önéletrajzomat Word formátumban kérik a toborzóirodák. (Régen pdf-et küldtem szét, de pampogtak, mert az automatikus elemző szoftver úgy tűnik, kizárólag Word formátumot eszik).

Volt idő, amikor a céges gépemen volt Windows és Word, megírtam, jó volt. Feltűnt már akkor, hogy a saját Linuxos gépemen LibreOffice alatt máshol van az oldaltörés, ami Word-ben elfért egy oldalon, az LibreOffice alatt egy oldal és 1-2 sor volt gyakran.

Így hát most, hogy nincs Word-öm és Windows-t is csak játékra használok évente kb. kétszer, nehézséget okoz a CV szerkesztése. Legutóbb, áprilisban, a valaki által itt a hup egyik fórumában javasolt megoldást használtam: kipróbáltam az Office 365-öt, módosítottam és megformáztam a CV-t, elmentettem, aztán a próbaverzió lejárta után mindenkinek ezt az utolsó verziót küldözgettem.

Valaki a héten módosítást kért. Fogtam az asszony Macbookját, amire ő megvette a Wordöt 1-2 éve, megnyitottam a gondosan Word-ben megformázott CV-met, és azt tapasztaltam, hogy ugyanúgy szétesett, mint amikor LibreOffice-ban nyitottam meg máskor Linux alatt. Ugyanúgy, aminek egy oldalon kellett volna lennie, szétcsúszott 1 oldal + 2 sor méretre.

Ez azért baromi jó főleg, mert ezek szerint amit eddig küldözgettem CV-t mindenhova, az az emberek egy részénél szétesett és szarul jelent meg. Kiváló első benyomást szerezve ily módon.

Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy csesszék meg azok is, akik nem bírnak tetszőleges szöveges fájlból kiszedni automatikusan információt, csak és kizárólag Word-ből, meg azok is, akik olyan WYSIWYG szövegszerkesztőt írnak, aminek különböző verziói között simán szétesik egy dokumentum.

Ha a Word ennyit tud, a sok erőlködés helyett írhattam volna az egészet LibreOffice Writerben, semmivel nem lett volna rosszabb a végeredmény.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ezt most magyarban kérik így Wordben? Iszonyat gáz. Előírni egy fizetős, zárt kódú program használatát. Ráadásul a Word nem elemezni való formátum, arra a leírónyelves formátumok valók, pl. XML, és bár a docx XML alapú, de akkor sem elemzésre lett kitalálva egy formázást tartalmazó formátum. Az ilyet megérné jelezni ilyen egyenlőségi ombudsmannak vagy valahol országos médiában botrányt csinálni belőle. De ilyen egyetemeken és főiskolákon, meg OKJ-s képzéseken, meg közoktatásban, közigazgatásban is be kéne tiltani örökre, hogy bármit is Word formátumban fogadjanak csak el.

Itt Angilában a HR-es Mancikák elfogadnak mindent, pdf a szokásos, de bármi mást is elfogadnak, amit meg tudnak nyitni, akár LinkedIn vagy más online CV készítős oldal linkjén keresztül. Nem elemeznek rajta semmit.

A helyedben én azt csinálnám, hogy Office365-tel készült docx mellé csatolnám a pdf-et is, azzal a megjegyzéssel, hogy nyomtatásra a pdf-et használják, a docx verziófüggően nem jelenhet meg helyesen, azt csak az adatelemzés és kompatibilitás miatt csatolod.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Itt Angilában a HR-es Mancikák elfogadnak mindent

Hmmm... pár hete kért meg az egyik szomszéd, hogy nyomtassam ki a CV-jét, mert a fénymásolószalonban nem álltak vele szóba, csak pendrive-ról lettek volna nyomtatni, neki meg a telefonjáról kellett volna. Amikor megtaláltam, rájöttem miért: a telefonján kitöltötte a profession.hu CV generálóját, az oldalról (nem a generált PDF-ről!!) csinált egy screenshotot a telefonján (benne a status barral, a böngésző címsorával, alul a vissza/előre/X gombokkal), majd ezt a jpeg-et szerette volna A4-esben kinyomtatni... (megcsináltam neki közel értelmesre, bár nyomtatásban a kicsit kevesebb, mint 60 dpi rohadt hülyén néz ki)

Szóval egyetértek azzal, hogy választás szabadsága, de azért legyenek megkötések :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Ezt most magyarban kérik így Wordben?

Nem, hanem itt, Angliában.

Magyarországon PDF-et használtam, aztán amikor Angliában kezdtem önéletrajzokat küldözgetni szét, kb. minden második helyről visszapattant, hogy nem megy az automatikus elemzése, csak word formátum jó. Azóta word formátumban van.

Pl. készítettem egy új önéletrajzot júliusban, mert fejembe vettem, hogy a régi nem volt jó (azóta mindenki leszólta, szóval a régit használom újra). Az összes álláskereső weboldalon ajánlanak ingyenes CV átnézést. Kértem. Az email végére ezt írta a néni:

CV Scan Test Results

93% of all Hiring Managers use CV scanning software called applicant tracking systems (ATS*) to filter candidates from the application pool. To illustrate how you stand up to the automation, I passed your CV through the very same software that Hiring Managers use to filter the real talent from the hundreds, sometimes thousands, of candidates that apply for a single open position.

* What is an ATS?
An applicating tracking system (ATS) is a program used by employers to screen applicants based on the contents of their CV before passing viable candidates on to the hiring manager.

És ilyesmiket talál az ügyes szoftver:

The raw data, pulled directly from your CV.

Gee's experience appears to be concentrated in Information Technology / Protocols and Standards, with exposure to Human Resources / HR Management. Gee's experience appears to be ENTRY LEVEL, with only 0 months of experience, with no management experience.

 Többek között ezért is tértem vissza a régi CV-hez, mert az új struktúrát nem volt képes a csodaprogram megérteni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Elhiszem neked, én még ebbe Angliában nem futottam bele, de ezek szerint csak szerencsém volt, olyan helyekre jelentkeztem eddig. Ahova jelentkeztem, ott a pdf-et elfogadták, vagy ha ilyen elemzést akartak, akkor meg online form-ot kellett kitölteni weboldalon és abból generált a rendszer önéletrajzot, és beemelte az adatokat egy webes adatbázisba.

Iszonyat gáz. Azt hinné az ember, hogy nyugaton legalább előrébb járnak, de ezek szerint nem. Ennek ellenére én ilyen helyre továbbra sem küldenék be Word-doksit. Nem az opensource ideológia meg stallmanista szabadságharc miatt, hanem egyszerűen nem vagyok hajlandó kiadni a kezem közül egy olyan fost, ami minden gépen máshogy jelenik meg, össze-vissza tördelődik, és ha náluk elb4×0ttul néz ki, akkor meg én fogok hülyének tűnni, hogy nem csináltam meg rendesen, igénytelen vagyok, whatever. Azért van megcsinálva az önéletrajzom XeTeX-ben évek óta, normális OpenType fonttal, CYMK színkódolásban, nyomdai minőségben, pdf-ben, hogy normálisan nézzen ki, és látszódjon rajta, hogy nem egy olyan jelentkezik, aki ilyen ECDL / Word Matyásné szinten tolja, egyfajta referenciaként is szolgál. Össze-vissza széteső, tipográfiailag tragikus wordös hányadékot bárki tud a keze közül kiadni, abban semmi poén nincs, még ha nem is esik szét a formázás valami nagy szerencse folytán a fogadó oldalon, akkor is az ember átlag tömegbirka lesz vele, nem fog kitűnni az önéletrajza semmivel.

Ez a Wordben küldözgetés olyan szinten komolytalan, mintha egy hivatalos helyen azt írnák elő, hogy írj egy professzionális hivatalos levelet, kérelmet, de rózsaszín zsírkrétával legyen. Kb. az a kategória. Mert ez a Word-fétis még 1995-ben elment, akkor egy csomó embernek nem volt nete, meg akinek volt, annak is ilyen betárcsázós valami, és adott volt egy olyan formátum előírása, használata, ami jó eséllyel megnyitható volt offline a legtöbb gépen. Ekkor még lehetett mentegetni, hogy ez van elterjedve, meg gondolni kell a laikusokra. 2020-ban, mikor már minden és mindenki a neten lóg, és 100 féle jobb nyílt megoldás létezik, ami praktikusabb is, így már rég nem indokolható semmivel, még a laikusok védelmével sem.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ja, csak milyen eszközzel, hogy annál, aki megkapja, szintén egyszerűen formázott, jól áttekinthető önéletrajzként jelenjen meg?

;-)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A plain text CV-t csipáznám is, de azzal megint az a baj, hogy Háeresné Mancika megnyitja Wordpad-ben meg Notepad-ben és ha nem olyan méretű az ablak, és be van kapcsolva az automatikus sortörés, vagy elavult verziót használ, ami a Windows/Unix sorvégeket vagy az UTF kódolást sem kezeli jól, akkor megint alap szinten van szopás. A HTML beépített CSS-sel már egy jobb ötlet, de még mindig komolytalan egy normális pdf-hez képest.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ezek egy része már nagyon limitáló lenne, mert pl. mi lesz a magyar karakterekkel? De oké, legyen angol, 437 kódlapos US-ASCII, Windows-sorvég. A 76 oszlopos kézi töréssel is az a baj, ha HR-eske kisebbre húzza az alkalmazás ablakát, és az word wrap is be van kapcsolva, akkor egy hányadék lesz az egészből, minden második sor ilyen töredék lesz.

Ráadásul a plain text nem segíti az automata szűrést/feldolgozást sem. Mert mi van, ha az én plain text vagy Word CV-m, nem tartalmaz egyáltalán egy szűrési kritériumot? Vagy pl. tartalmazza, de nem úgy kategorizálva, ahogy azt az automata szűrő elvárná?

Ez az egész automata szűrés baromság, úgy ahogy van. HR-es Mancika szépen dolgozzon, olvasson, rendszerezzen, dolgozzon meg a pénzéért. Automata szűrögetni minden idióta tud, az nem munka, az barmolás és gányolás. Ha ez ilyen evidens lenne, hogy automatán lehetne nyomatni az egészet, már rég gépesítettek volna minden HR-es munkát.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A linkedinnel ki is békülök, az viszont a halálba kerget, hogy egy óra alatt 4 hirdetésre tudok jelentkezni, mert mindenhol a webes formon fel kell sorolni ugyanazokat az információkat, mint az előző vagy a következő hirdetésnél, és 10-15 perc simán elmegy vele, még akkor is, ha copy paste egy része.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Egyetértek. Ezt kulturált helyeken épp így oldják meg, ahogy írod. Webes formot töltesz ki, és bekerülsz egy webes adatbázisba, sőt, még pdf-et is lehet csatolni a webes formon mellékletként, ha nyomtatni akarnak önéletrajzot. Így minden kritérium teljesül, mindenki jól jár.

A többiek hiába agyalnak ilyen HTML, TXT kerülőutakon, nem lehet újra feltalálni a kereket. A megjelenítéshelyes megoldás mindenképp a nyomdai formátumok, ebből a legelterjedtebb, legszabványosabb a Pdf. Persze, vannak alternatívák, PostScript, dvi, meg .tex, .groff, InDesign formátuma, de ezek semmivel nem jobbak, mint a Pdf, csak kevésbé elterjedtek. Minden más, mint az odt, doc, docx, txt, html, stb., nem megjelenítéshelyesek. Teljesen felesleges a kerék újrafeltalálásán erőlködni, mikor ott van az ingyenes, szabványos Pdf formátum, amit ma már egy böngésző is simán megnyit, ha valaki olyan idióta, hogy nem képes magának egy Pdf readert feltenni. Az egy dolog, hogy ezt informatikailag teljesen idióta, szabadbölcsész háeresek nem képesek belátni, ők még mindig ott tartanak, hogy PC=Windows, Szövegszerkesztés=kiadványszerkesztés=Word, Számológép/adatbázis-kezelő=Excel, Internet=IE/Edge. Az ilyen alapvető idiotimussal úgyse lehet mit kezdeni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A munkahelyemen sok minden frusztrál, olyannyira, hogy ez pont nem tud már. De ez minden munkahelyen így van, hogy a HR-esek csinálják az IT-t, pont erről szól a szál, hogy Háeresné Mancika előírja a Word-formátumot, hogy automatán elemezhessen. Erre szépet nem lehet mondani. Az a szerencséjük, hogy nem vagyok vezető, mert az ilyen lusta wordös HR-eseket olyan gyorsan rúgnám kifelé, hogy nyekkeni nincs ideje, és még repülne utána az automata Word-elemzője is, otthon munka nélkül elemezhet vele.

Egyébként nem csak a HR-esek ilyenek mindenhol, hanem az egész cég, az öltönyös-nyakkendős, cég pénzén céges autóval meg iPhone pózoló öltönyös-nyakkendős manager idióták, meg az Excelbe zsebszámológépes számolás alapján adatokat berögzítő Titkárságiné Mancikák sem különben semmivel. Persze az informatikai idiotizmus nem is róható fel nekik, mert sokszor az IT-snek felvett emberkék sincsenek szakmailag a toppon. Hanem itt a gond azzal van, hogy a HR-es ne írogasson elő semmit, ha nem ért hozzá.

Mondjuk az is igaz, hogy nekem is jobb humorral kéne az ilyen helyzeteket kezelnem. Van egy ismerősöm, elég troll a csávó, az szerintem erre a Word-elemzős baromságra azt csinálná, hogy megírná a CV-t, amiben akarja, majd szépen kinyomtatná, ezután 100 Mpixeles felbontásban beszkennelné tömörítetlen .bmp-be, majd ezt ágyazná bele egy Word 4.0-ás (vagy 6.0-ás, vagy amilyen verzió megeszi) .doc fájlba, aztán ezt a párszáz megás monstrumot elemezgesse a H. (Arany) Eres Jóemberné Gizike.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Tehát van a HR-es csapat, akiknek van egy megoldásuk a beérkező cv-k szelektálására. Te kirúgnád őket, és íratnál nulláról egy webes fost, amit az egyébként nem biztos, hogy IT-s, nem biztos, hogy webes formon 123456 rovatot kitölteni képes és/vagy hajlandó jelentkezők elé tolnál: "Keresünk xyz pozícióra munkatárdakat, jelentkezéshez töltse ki a hátétépésekettőspontperpersatöbbi oldalt" - Mindezt megfelelően biztonságosan, GDPR és egyéb szabályoknak megfelelően, és természetesen a cégnél lévő egy szál desktopsupportpistike üzemeltetésében.

Szerintem beszélgetni kéne néha a HR-rel, mint belső ügyféllel/felhasználóval, hogy mik az igényeik, és miért úgy működnek, ahogy. Aztán ezt követően ajánlani nekik egy az eddigiektől eltérő workflow-t, adatkezelést, elemzési lehetőséget, miegyebet, aztán ha elfogadták, akkor a meglévő adathalmazt is átpakolni az új környezetbe, tesztelni, tesztelni, tesztelni, és ha jól működik, átállni.
 

" Excelbe zsebszámológépes számolás alapján adatokat berögzítő Titkárságiné Mancikák sem különben semmivel. " - Az IT a kollégák edukálásából mennyire veszi ki a részét? A "neírjafelsárgacetlireajelszavát"-on túl?

" a HR-es ne írogasson elő semmit, ha nem ért hozzá " - Az IT-s ne írogasson elő semmit a HR-nek, ha nem ért hozzá (A toborzás/kiválasztás működéséhez), és meg sem próbál ezen változtatni.

" erre a Word-elemzős baromságra azt csinálná..." - A túloldalon meg név/cím bemásol a "sohanemkell.txt"-be, majd shift+del a levélre. Ja, és az ilyen, egyébként nem is létező :) "sohanemkell.txt" listák valahogy képesek szinkronizálódni az egyes cégek között. De ha öntökönbökni akarja magát, hát tegye...

Nem jellemezném "mesterrel" ezt a próbálkozásnak is kevés dolgot. Természetesen nem láthatunk bele egy mester troll mindennapajaiba vagy gondolatvilágába, de fantáziámat és empatikus képességemet használva a következőkre hívnám fel a figyelmet:

Kb. három helyen el is akadhat (túl nagy méret - smtp/http, nagy kép-gyanús dok - ids, értelmezhetetlen/üres cv - cv elemző) úgy, hogy ember nem is látja (legfeljebb rendszergazda) - ergo nem lesz idegfelb@szás hatása, ami szerintem alapkövetelmény lenne. Se visszajelzés, se semmi, csak esetleg fekete lista - ami megakadályozná a további közös szórakozást.

Mester troll szerintem ennyi energiát egy ilyen próbálkozásba ilyen nagy meghiúsulási kockázat mellett nem feccölne - csak kisgyerek, idióta vagy fogalmatlan laikus.

:D

en csak annyit fuznek hozza, hogy pdf-bol txt-t csinalni nagyon nem trivialis, es legtobbszor nem is sikeres muvelet, igy elemezni en sem azt kernek.

a pdf-ben ugyanis betunkent van tarolva a szoveg, minden betuhoz letaroljak az x;y koordinatat, es igy rendereli ki pontosan ugyanugy mindenhol. viszont a space nincs letarolva, minek, hisz a semmit ugye nem nyomtatod ki... igy a pdf2txt algoritmusok nagyreszt abbol allnak, hogy megprobaljak eldonteni minden betukozrol hogy az betukoz vagy space, ami mondjuk egy sorkizart tordelesnel vagy agyon kerningezett fontnal kb sose lesz jo. meg pl. a dolt betus szovegnel sem, ahol a bounding-boxok akkor is kb osszeernek ha kozte space van.

az utobbi idoben volt "szerencsem" par 10ezer pdf-et szovegge konvertalni (nagyreszt konyvek, szakdolgozatok, doktorik), az eredmeny siralmas, ugy jo ha a 10%-aban volt hasznalhato...

ha meg xml-t kernenek, plane egy altaluk adott schemaban, akkor szerintem nem sok jelentkezo lenne :)

Én is szoktam mindenféle dolgokból részeket kikopizni. Annyira, hogy még a scannerem is amikor pdf-et készít, a menüben kereshető pdf-et választva nem csak kép lesz, hanem mellette szöveg is, ami aztán egérrel kiválasztható és copy paste segítségével bárhová átmásolható.

Azt viszont el tudom képzelni, hogy ha nem akarsz bogarászni, hanem az egész dokumentumot akarod, akkor lehet gond. Összetett pdf dokumentumoknál már kisebb részekkel is volt gondom, mert más részekkel egybelógott.

Illetve bizonyára lusta a fejvadász, és egyszerűbb a kapott word fájlt feltölteni, mint a pdf-et megnyitni, kiválasztani mindent és egy word-be átmásolni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Megértem, hogy miért csinálják. Ha a jelentkezők 80%-a word doc-ot küld, persze, hogy word doc elemzőt fognak fejleszteni.

Nekem inkább azzal van bajom, hogy mást ezen kívül miért nem eszik meg a programjuk.

A legtöbb egyszerű pdf-ből, amit láttam, kézzel simán lehetett menteni a szöveget. Ctrl-A, kijelöl mindent, Ctrl-C vágólapra, Ctrl-V mehet az elemzőprogram bemenetére.

OK, pl. a villanyszámlám pdf-ét nem tudom ilyen egyszerűen lementeni, mert a különböző részek más sorrendben lesznek benne, de egy önéletrajz általában kb. azt a struktúrát követi, hogy valami szakaszcím, pl. Skills, vagy Employment history, vagy Work experience, alatta meg vagy sima szöveg néhány bekezdésen keresztül, vagy mondjuk egy lista jön. Az ilyen egyszerű szerkezetekkel eddig nem volt problémám.

ha meg xml-t kernenek

A recruiter igazából nem kér semmit, csak egy CV-t. Amiről feltételezi, hogy Word formátumú, és sípol, ha nem azt kap.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Leginkább kórházi rendszerekből származó pdf-ekkel akad dolgom és simán eszi a pdf2txt. OTP-s számlakivonatba is néztem már bele.

Annyi, hogy mostanság valamilyen tömörítő algoritmussal össze szokták tömöríteni, de parancssoros eszközökkel jól ki lehet tömöríteni.

Szerencsére olyan pdf-re nem emlékszem, ahol minden egyes betű külön volt kódolva. Habár az OTP-s számlakivonat jobban meg van bonyolítva. Nyilván függ a pdf generálótól. Szerencsére az egyik fő medikai rendszer AIX-es szerveren fut és OpenOffice generálja a pdf-et, az adatbázisból kiolvasott txt-ből. Az eredmény jól fogyasztható.

A pdf2txt-nek nálam ott van a korlátja, amikor többhasábos pdf-eket próbálok konvertálni. Pl. tudományos cikkeket. Azokban nehezebb emiatt keresni parancssori eszközökkel.

A legjobb lenne, ha mindenkinek tex-ben kéne küldeni az önéletrajzot és akkor már meg is lenne az első rosta :-D

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Meg LibreOffice-szal is lehet natívan docx-et szerkeszteni.

Nem az a gond, hogy nincs eszköz, amivel docx-et tudnék szerkeszteni.

Az a gond, hogy az egyik Word-ben így néz ki, a másik Word-ben meg amúgy.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Azért nem túl ideális.

Nekem ez jött be: csinos word template => natív google doc => cv szerkesztés => export (pdf vagy word igény szerint)

Ezzel kaptam a legkevésbé szétesős, a google doc lehetőségeinél jóval igényesebb kinézetű végeredményt, amibe innentől bárhonnan, akár a telefonomról is bele tudok javítani.

Ezt simán okozhatja, hogy az adott gépen nincs meg az a font típus, amivel te szerkesztetted a doksit. Ezért behelyettesít egy másik default betűtípust és kész, 1-2 sor eltérést már ez is okozhat. Itt már feljebb is írta valaki ha jól rémlik, hogy a default MS fontok telepítése (pl linuxra) kapásból megoldja az ilyen jellegű formázási problémák 90%-át. Vagy opció még mentéskor a font beágyazása, mert akkor a doksi viszi magával a font készletet, amit használtál.

Ez nem lehet ok. A betűtípusokat be lehet ágyazni az elmentendő Word-dokumentumba. A stíluslappal együtt. Ennek ellenére a Wordöt nem egységes megjelenítésre találták ki, nem célja, hogy minden gépen ugyanúgy jelenjen meg, pl. a felbontás is számít neki, amiben a Word fut. Nem véletlen találták ki a pdf-et, nem azért, mert az Adobe le akart nyomni egy n+1. saját formátumot az emberek torkán, hanem pont nyomdáknak meg hasonlóknak, ahol cél a teljesen pontos, helyes megjelenés, minden platformon, kijelzőn, stb..

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)