Mennyi az esélye annak, hogy én létezem?

Fórumok

Ezen már korábban is elgondolkoztam, és most újra: mennyi volt az esélye annak, hogy én megszülettem?

Abból indulok ki, hogy most itt vagyok, hiszen gondolkozom, érzékelem a világot. De a születésem előtt nem léteztem, és a halálom után sem fogok itt élni a Földön.

De a Föld csak véges ideig létezik. Ráadásul hogyhogy pont embernek születtem, és nem egy állatnak?

Tehát ahhoz képest, ahány fajta ember létezhet, és amilyen kevés ideig létezik a Föld, és ahány ember valaha is fog élni a Földön, ahhoz képest szinte nulla az esélye annak, hogy én most létezem.

Szerintetek mennyi az esélye annak, hogy ti léteztek? Egyáltalán van értelme ezt kiszámolni? Találtam a neten erről számításokat, de nem vagyok benne biztos, hogy pontosak.

Hozzászólások

Nézd, ahogyan Descartes nyomán felismerted: biztosan létezel, ez egy biztosan bekövetkezett esemény
Biztos eseményre meg nem dobálunk kockát.
Dobálj arra, hogy mekkora valószínűséggel lesz gyereked/unokád, abban van kihívás!

:)

Láttam. És a film is csak azzal operál, hogy aki tud magáról, az legfeljebb rosszat tud, de nem azt, hogy a létezése tagadható.
Ráadásul a Descartes-féle tételt még meg is fordítja: bárki bármit gondol magáról, ha ezt a gondolkodást elszakítják tőle, akkor kampec.

De könnyű nekünk!
Milyen kínos lehet egy birkának: amíg nem megy át a tükörteszten, azt se tudja, hogy van, nem hogy mekkora eséllyel. A pörkölt meg már nem bizonyíték. Mármint neki.

ott kezdődik a hiba, hogy definiálnod kéne azt a fogalmat, hogy "létezés". számodra mit jelent "létezni"?
utána lehet erről dumálni.

Azt, hogy gondolkozom, érzékelem a világot, szabad akaratom van. Ha tükörbe nézek, és felemelem a kezem, akkor tudom, hogy ez azért van, mert az én szabad akaratomból cselekedtem és most létezem.

De itt a Földön a születésem előtt nem léteztem, és a halálom után sem fogok, egy egyszeri, megismételhetetlen valami vagyok.

gondolkozol: check
érzékeled a körülötted lévő világot: check
szabad akaratod van: check
szabad akaratodból emeled fel a kezed: check

nem bizonyított, hogy az akaratodat manipulálják. Tehát a saját logikád szerint létezel.

nem csak akkor létezel ha időben se eleje se vége az egésznek.
Ha örökké léteznél és mindig is léteztél volna, pont akkor lenne kérdés az egész, mert akkor nem tudnád, hogy mit jelent "nem létezni". Persze most se tudod, de mivel tisztában vagy a halál és születés fogalmával, így van némi "tapasztalatod" a témakörben.

Tehát ahogy olvaslak, azt tudom mondani, hogy te is úgy gondolod: létezel.

Nullánál nagyobb, a többi nem számít.
Amúgy születésed előtt is léteztél, és halálod után is létezni fogsz, csak nem ebben a pillanatnyi formában.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nononono... Ha létezésével jönnének létre új elemek és létének végén megszűnnének az építőelemek akkor állíthatod, hogy sem előtte nem létezett, sem utána nem fog létezni. Ellenben, mivel az építőelemek állandónak tekinthetőek, ezért nem állíthatod bizonyossággal, hogy nem jött létre korábban egy tök ugyanilyen kombináció, és a jövőben nem jöhet létre egy ugyanilyen kombináció. Sőt! Még annak is megvan az esélye, hogy a jövőben az adott rendezettségen belül egészen a szubatomi szintekig megegyezzenek. Ekkor beáll az, az állapot, mikor a két létező személy azonos emlékekkel, azonos öntudattal rendelkezzen.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szerintem egy személy egyediségét nem csak az őt alkotó fizikai elemek határozzák meg, hanem az idő is, amikor ezek az elemek a megfelelő halmazt alkotják. (nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba)
Emelett a halmazt alkotó elemek megfelelő kölcsönhatása is számít. (élő vs. holt)

Ave, Saabi.

Rosszul állsz neki szerintem. Te nem léteztél ebben a modellben, mielőtt megszülettél volna, még elméletben sem. Így nem lehet esélyekről beszélni.

Példa: Kockadobásnál az, hogy a 3-as jön ki, az egy elméletben létező valami, "eleme az eseménytérnek".
Te nem voltál eleme az eseménytérnek ebben a formádban, így erre nem lehet valószínűséget számolni.

Más megközelítésből, annak a valószínűsége, hogy emberek születnek, elég nagy, hisz a fajunk igyekszik magát fenntartani. Minden ember "én"-nek érzi magát, szabad akarata van elvileg, ebben tehát semmi különbség nincs. Aki egészséges, az a kezét is fel tudja emelni a tükör előtt, ebben sincs semmi rendkívüli. Szóval nem annyira valószínűtlen ez az egész. :)

Off: Ti milyen szert szedtek, ami ezt okozza? Van még belőle? :)

-----------
"640GB sokmindenre elég"

Ha munkát keresel, akkor kezdd az elején: írj CV-t.

Őszintén irigyellek, hogy ennyire ráérsz, és van időd ilyesmin agyalni... :)

Minden és mindenki létezik.
Szerintem a létezés nem más mint bizonyos anyagok jelenléte a világegyetemben.
Az most mindegy, hogy az adott anyag, vagy anyagok mit alkotnak, embert vagy csak egy sziklát. Van, tehát létezik.

Szerintem még magunk a gondolataink is léteznek!
Most gondolok valamire, pl.: Tollas oroszlán!
Mondhatjuk, hogy ilyen nem létezik, és világban valószínű, hogy nem is. De az én agyamban amikor ezt elképzeltem és a ti agyatokban is ha ezt elképzelitek, megjelenik a kép róla.
Nem tudom milyen anyagi változások hozzák létre ezt a képet az agyban, de mivel létrejött és anyagi változással járt a létrejövetele, létezik!
És egész addig létezni fog, még el nem felejtjük. Azaz a gondolat létezéséért felelős anyagi állapot meg nem változik/felbomlik...

Tehát a létezést szerintem nem az bizonyítja, hogy saját tudatunk van, és ha akarjuk fel tudjuk emelni a kezünket a tükör előtt, vagy bármi mást tudunk cselekedni...
Igazából saját gondolataink sincsenek. Nem vagyunk értelmesebbek egy darab sziklánál! Maga az hogy értelem, az sem létezik.
Egyszerűen csak anyagi felépítésünk miatt ránk több környezeti tényező hat mint egy sziklára, ezért bennünk több anyagi változás is történik.
Tegyük fel, hogy egy fejszét belevágunk egy fa törzsbe. A fával nem sok dolog történhet, vagy elhasad és kidől, vagy elpusztul egy része, esetleg meghajlik és nem egyenesen nő tovább... Tehát egyszerű következményei lesznek.
De ha a fejszét egy ember lábába vágjuk! Sokkal több esemény indul el, mert az embert felépítő anyagok bonyolultabb kapcsolatban vannak egymással mint egy fa esetében. És nekünk itt van az agyunk, amiben kialakul a fájdalom érzése (anyagi változás), gondolat, hogy hívni kellene a mentőket (anyagi változás), félelem attól aki belénk vágta a fejszét (ez is anyagi változás)
Tehát némi anyagi változás áll be a lábunkban és még több az agyunkban az esemény hatására.
És ami ezután következni fog az nem azért fog, mert mi arra gondoltunk, hogy mit kellene most csinálni, hanem mert a meglévő anyagi állapotunk olyanná változott, aminek hatására azt fogjuk cselekedni amit.
Az, hogy van aki másként fog cselekedni mint mi ezután, az is csak az miatt van, mert neki más hatásokra másként alakult ki az agyi felépítése.

Tehát összegezve. Teljesen mindegy mit csinálunk, vagy mit akarunk csinálni, azt mi igazából nem akarjuk. Nincsenek jó és rossz döntések. Egyszerűen hatások vannak, amit más létező dolgok (anyagok) gyakorolnak a mi anyagainkra.
A változás hatására mi is más hatást gyakorolunk a környezetünkre, ami valamilyen formában ismét valamilyen hatással lesz ránk.
És ez addig megy még világ a világ.
Akkor is ha meghalunk, mert a halál után is csak anyagok leszünk a világban, és lehet csak annyit fog ránk hatni a többi anyag mint egy fára.

„Ráadásul hogyhogy pont embernek születtem, és nem egy állatnak?”

Ha az anyukád szamár lett volna, az apukád pedig ló (vagy fordítva), akkor nem embernek, hanem öszvérnek születtél volna. Tehát erről a szüleid tehetnek.

-----

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Nem tehet arról senki, hogy ő létezik és emberként. :)
Egyszerűn anyagi változások folyamatának az eredménye amiért létezik és emberként létezik.
Nem is létezhetne másként, mert az már nem ugyanez az anyagi halmaz lenne.
Maximum az őt alkotó anyagok és egyéb anyagok halmazából lehetne valami más. Lehet csak egy darab szikla. De lehet egy régen kihalt T Rex...

Az hogy valami olyannak létezik amilyennek, az csak az anyagi változások folyamatának részeredménye.
Részeredménye, mert változni fog tovább. Változni fog a testi alakja, és agyában lévő gondolatokat alkotó anyag is. Ezáltal változik a saját magára és környezetére való hatása is.
Drasztikus változás már csak a halála után lesz, mint ahogy a fogantatását követendően is volt.

"Ezen már korábban is elgondolkoztam, és most újra: mennyi volt az esélye annak, hogy én megszülettem?"

Egyre kevesebb :-P

"Ráadásul hogyhogy pont embernek születtem, és nem egy állatnak?"

"- Anyu, anyu! Miért van az, hogy te is fehér vagy, apu is fehér én meg fekete vagyok?
- Hú kisfiam, amilyen buli volt, örülj, hogy nem ugatsz!!!"
;-)