Szabadalmi trollok elleni fellépést sürget a Google, Red Hat, Blackberry, EarthLink

A Google, Red Hat, Blackberry, EarthLink pénteken egy közös nyilatkozatot juttatott el az amerikai versenyfelügyelet szerepét is betöltő Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (Federal Trade Commission - FTC) és az USA igazságügyi minisztériumához, a DoJ-hoz, amelyben arról tájékoztatják a hivatalokat, hogy egyre nagyobb károkat okoznak az amerikai gazdaságnak a szabadalmi trollok. A négy cég egy tanulmányra hivatkozik, amely szerint évente közel 30 milliárd dollár kár éri az amerikai gazdaságot a trollok "jóvoltából".

A panaszosok szerint a trollok kárt okoznak a fogyasztóknak és egyre inkább rászállnak a kisvállalatokra, ezzel gátolják az innovációt és a hátráltatják a versenyt. Arra is felhívják a figyelmet, hogy egyes cégek kedvelt szokása, hogy szabadalmakat adnak el szabadalmi trolloknak azzal a céllal, hogy versenytársaikkal szemben "aszimmetrikus hadviselést" folytathassanak. Azaz, a trollt küldik versenytársukra, maguk megbújnak a troll mögött, azt védőernyőként tartják maguk előtt. A troll perel, mert büntetlenül megteheti, hiszen semmit sem gyárt, nem lehet viszontperelni. A bujkáló cég néha úgy köt egyezséget a trollal, hogy a troll által kiperelt pénzből részesedést kap, vagy a perelt cégtől licencekhez jut.

A Google, Red Hat, Blackberry, EarthLink arra kéri a többi céget, hogy azok működjenek együtt velük a szabadalmi trollok elleni küzdelemben. Az FTC-t és a DoJ-t pedig arra, hogy tartsa a szemét ezen az egyre súlyosbodó problémán.

A részletek itt.

Hozzászólások

"some companies are increasingly transferring patents to trolls"

Rákérdezhetek?

--
trey @ gépház

Ha már trollok...

Rackspace, Red Hat Win Decisive Patent Victory

Uniloc USA, Inc. filed the complaint against Rackspace in June 2012 in federal court in the Eastern District of Texas. The complaint alleged that the processing of floating point numbers by the Linux operating system violated U.S. Patent 5,892,697. Rackspace and Red Hat immediately moved to dismiss the case prior to filing an answer. In dismissing the case, Chief Judge Leonard Davis found that Uniloc’s claim was unpatentable under Supreme Court case law that prohibits the patenting of mathematical algorithms.

--
trey @ gépház

A Google "szájából" kicsit furcsán hangzik hogy aggódik a kisebb cégekért, miközben heti rendszerességgel vásárolgatja őket.

--
http://neurogadget.com/

A felvásárlás általában a felek kölcsönös megegyezése alapján kötött üzlet. A trollal betámad(tat)ás más téma. A kisebb cégek tulajdonosai általában örülni szoktak egy felvásárlásnak (gyk. a kis cég jól jár). Ugyanez nem hiszem, hogy elmondható azokról a cégekről, akiket szabadalmi trollok támadnak be (gyk. a kis cég rosszul jár általában).

--
trey @ gépház

Pont a saját mondanivalóddal kerültél ellentmondásba. Az a bizonyos "kölcsönös megegyezés" bizony igen sokszor a nagyobb cég jogi fenyegetései miatt jön létre. Akkor pedig a feltételeket kizárólag a nagyobb fél diktálja.

Patent troll ugyanis nem feltétlenül egyenlő NPE (non-practicing entity)
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Nyilván van ilyen is. De a felvásárlás a legtöbbször max. az addigi menedzsmentet érinti negatívan, hiszen ők jó eséllyel rosszul jönnek ki a dologból. Azért az USA-ban a leggyakoribb dolog, hogy egy cég részvénytársaság (igen, a kicsik is sokszor azok, ott a kis cég azért nem feltétlenül a kovács és neje garázsbolt bt.). Ott meg a felvásárlás a részvények felvásárlását jelenti, majd egy bizonyos arány után nyilvános ajánlattételt. Tőzsdén forgó papírok esetén elég nehéz a tulajdonosokra nyomást gyakorolni, hiszen a közkézhányad esetén a felvásárló nem is igen tudja, kik azok.

Véleményem szerintem nem kerültem magammal ellentmondásba. Ahogy mások is rámutattak, elképzelhető olyan szituáció is, amit felvázoltál. Ezért írtam, hogy általában. Az "igen sokszor" kijelentéshez meg "citation needed", mert ez így magában csak pufogtatás.

Létezik a hostile takeover, vagy hostile aquisition fogalom. De ha már a Google-lel kapcsolatban beszélgetünk, akkor jó lenne valami konkrét szám, hogy a Google esetén százalékosan ez hogyan néz ki az általa felvásárolt kis cégek esetén.

--
trey @ gépház

Ezen meglepodtem! Szerinted ugyanazt jelenti az, hogy adok Neked Xpenzegyseget, cserebe a fizikai, es/vagy szellemi tulajdonodert, mint az, hogy a kereseti forrasodat nem alkalmazhatod tobbet, es meg fizess is nekem Ypenzegyseget, mindezt ugy, hogy en azt se tudom, hogy mirol szol a tevekenyseget, csak a jog utvesztoiben vagyok otthon?

Szerintem meg irreleváns, miért kell eladni. Ha a tulajdonosoknak valami miatt pénz kell, vagy a cég további működéséhez kéne plusz tőke, emi nélkül tönkremegy, ők meg nem tudják előteremteni, akkor felvásárlás nélkül sem szűnik meg a kényszerű körülmény, ellenben az megoldja a problémájukat. Értsd: én sem örülök, ha valami miatt el kell adni pl. a kocsimat. De ha már el kell(ene), akkor örülnék egy vevőnek. Ha meg nem kell és nem akarom, akkor hiába jön a vevő, nem adom el és kész.

egy felvásárlás nem kényszerű. tőzsdei cégek kéretlen felvásárlását ne keverjük ide mert az már egy más méretkategória. akkor bólintanak rá a tulajdonosok ha elégedettek a felkínált vételárral. ha egy akkora multi vásárolja fel őket mint a Google, akkor általában nagyon elégedettek.
az alkalmazottak hozzáállása már más kérdés, bár a google általánosságban a barátságos munkahelyek közé tartozik.

mert maradhat alkalmazotti viszony mellett mondjuk tulajdonos is ahol a kitetel ugy szol, h adott ideig nem adhatja tovabb a reszesedeset.
Létezhetne ilyen is, de nem szokott ilyen megoldás létezni.
Ha egy multi fel akar vásárolni egy céget, akkor nem az 50-60-70-80-90-98%-a kell a cégnek, hanem az egész. Továbbá nyilvános cég esetén amúgy is köteles ajánlatot tenni minden tulajdonosnak.

Ugy, h szerepelhet olyan kitetel a szerzodesben, h n+1 evig az adott helyen kell tovabbiakban dolgoznia, mint X. polgartars.
Ilyen nem szokott lenni, nem is nagyon volna értelme (secperc alatt ki tudja valaki rúgatni magát, úgy, hogy a munkáltató akarjon tőle megszabadulni, és ne lehessen ennek ellenére ráhúzni, hogy megszegett bármilyen szerződést). Olyan szokott lenni, hogy a távozás után X ideig kb. nem dolgozhat sehol (konkurenciánál, de ugye mit nevezünk konkurenciának). Ez általában együttjár az adott időszakra szóló igen vaskos zseton kifizetésével, azaz fizetik tovább a fizetését (plusz még valami bónuszt is), csak nem dolgozik.

Az előző 10 évben átéltem ilyen-olyan módon vagy 8 különböző felvásárlást. Tapasztalatom szerint:
- Ha egy multi fel akar vásárolni, akkor vagy 100%-ban vesz meg, vagy 51%-ban. Ez utóbbi is biztosítja a teljes kontrollt a cég felett és a haszon jóval több, mint 50%-kát át lehet "szivattyúzni" a multihoz de csak fele annyiba kerül.

- Bizonyos esetekben a tulajdonos(ok) kapcsolati tőkéje rendkívül értékes. Ilyen esetben szokták néhány évig még a céghez kötni őket. Az egyik bevett módja ennek pont az, hogy csak az 51%-kát veszik meg a cégnek, és a maradék 49%-kot akkor van opciója eladni a tulajdonosnak, ha a cég a következő mondjuk 3 évben hoz bizonyos pénzügyi mutatókat. Ilyenkor egy előre rögzített képlet alapján alku nélkül le lehet hívni a 49% eladását. Ha a felvásárló elég ügyes, akkor ez alatt az idő alatt át tudja venni a kapcsolati hálót, a tulajdonos meg hajt ezerrel, hogy minél jobb áron tudja eladni a maradékot.

> Ilyen nem szokott lenni, nem is nagyon volna értelme (secperc alatt ki tudja valaki rúgatni magát,
> úgy, hogy a munkáltató akarjon tőle megszabadulni, és ne lehessen ennek ellenére ráhúzni, hogy megszegett bármilyen szerződést).

de szokott lenni, sot tipikusan igy alakul, ritka az, hogy a vevo mindent at tud venni es nem tart igenyt a meglevo alkalmazottakra ill. vezetokre. a trukk, amivel bezarjak az emlitett kiskaput, roppant egyszeru: nem jar a penz, ha nem toltik le a megallapodasban szereplo idot. elofordul, hogy ez csak par honap, de tipikusabb a tobb ev (en eddig 2-5 korul lattam).

Nem, de nekem van annyi eszem, hogy megbízok vele egy szakembert, ha nekem nem megy. Láttuk már azt, amikor egy dokumentumíró bohóc (bérczi) nekiállt egy projekt érdekeit képviselni milyen eredménnyel jár. Nem biztos, hogy erőltetni kell azt, ami nem megy.

Arra vigyázz, hogy rólad én ne linkeljek képet. Tudod, meg van az még a neten, amikor a "haverjaid" a ganékodásaid miatt egy nagy péló társaságába összemontázsoltak téged (még ha itt nem is ismerik).

Ne menjünk ebbe a cinkelősdibe bele, mert én is le tudok ereszkedni a szintedre.

--
trey @ gépház

Én úgy emlékszem (forrást sajnos nem találtam, valamikor az ffmpeg forkolása körül olvastam talán), hogy gabu kiharcolt egy összeget a kisstől, de diegonak köszönhetően végül soha nem jutott ehhez hozzá az mplayer projekt.

Szerk: találtam forrásokat mind Árpitól mind Pontschotól mind Gabucinotól:
http://hup.hu/node/5873#comment-18598
http://hup.hu/node/24728#comment-199202
http://hup.hu/node/24728#comment-199356
http://hup.hu/cikkek/20110130/mplayer_1.0_rc_4_feltehetoen#comment-1213…

Kíváncsi vagyok mikor jutnak odáig, hogy ne a trollokat akarják megszűntetni, hanem a trollkodás tárgyát: a SZABADALMAKAT.

Ugyanis azok az összes vázolt probléma forrásai.

A trollok (és a jogászok úgy általában) csak használják amit tanultak: A naaagy ámerika által kitalált nagyon remek szabályok szerint játszanak...

--
zrubi.hu

Van ennek másik oldala is. Ha nem lenne patent, akkor meg a pénznélküli cégek trollkodnák széjjel az innovatív cégek milliárd dolláros fejlesztéseit. Ettől függetlenül szerintem is rossz a patent, csak a teljes eltörlés helyett valami középút kellene.

Illetve nem ez az egyetlen problémaforrás, hanem az is, hogy az igazságszolgáltatást nagyon sok pénzért árulják. Akkor is jelentősen csökkenne a probléma, ha olcsóért le lehetne zavarni ezeket a patent pereket.

--

Nem csak neked válasz:

A gyógyszereken semmiképp ne keverjük ide... kizárólag IT szabadalomról van itt szó.
És ha láttál már párat, akkor könnyen beláthatod is hogy MINDEGYIK nevetséges.
Az IT világban NINCS helye a szabadalmaknak.

A többi esetében valóban inkább a szabadalmi rendszer a rossz...

--
zrubi.hu

Hány IT szabadalomból áll az a minta, ami alapján kijelented, hogy az összes értelmetlen? A mintát a HUP-ról vetted, ahova csak a nevetségesek jutnak el, mert azoknak van hírértéke, vagy tényleg foglalkoztál már IT szabadalmakkal?

Azért kérdezem, mert az állításod így, ebben a formában ekvivalens a következővel: a szomszédomban lakik két szőke lány, Zsuzsi és Kati. Könnyen beláthatod, hogy a világon MINDEGYIK lány szőke.

Ő valszeg úgy érti, nagyon kevés az az IT szabadalom, ami tényleg azért jön létre amiért létezik ez a szabadalmi rendszer. Valójában szinte elhanyagolható. Legalábbis elég kevés pozitív példát látni, nem csak itt a HUP-on.
--
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

Egyik haverom mondta, hogy egy új hatóanyagú gyógyszer fejlesztési költsége 4 milliárd dollár. Persze ez nem csak arra az egy adott hatóanyagra (annak tesztelésére, stb.) vonatkozik, hanem az egy sikeresre jutó 100 másik, itt-ott elbukott próbálkozással együtt kell érteni ezt az összeget. Vagyis egy sikeres fejlesztésből ennyit be kell kapálniuk ahhoz, hogy nullán legyenek.

Itt a részletes jogi elemzése a kérdésnek (igaz, 1989-ből, de egybevág a fent linkelt bírói döntéssel). A rövid lényeg: a tiszta matematikai algoritmus nem patentelhető (merthogy úgy tekint rájuk a jog, mint természeti törvényekre), az implementáció viszont igen. Vagy pl. itt van az RSA Laboratories FAQ-ja az ECC-patentekről. Nyilván van persze egy nyúlós határterület.

Röviden: nem szabad préda egy kriptográfiai patent sem (hacsak nem lejárt). Ellenben szabad préda az összes mögöttes matematikai algoritmus. Csak implementáld úgy, hogy ne sérts vele patentet. És hogy kapcsolódjunk a fő témához: legyen pénzed elég jó jogászokra, aki be is tudják bizonyítani egy szabadalmi per esetén, hogy a te implementációd más.

Hat mag az RSA Lab sem biztos bene, hogy nincs mas patent akkor en hogy legyek ?

"compatible implementation techniques that are not covered by the patents. "
"(This should not be taken as a guarantee that there are no other patents, of course, as this is not a legal opinion.)"

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

A cimuk alapjan, csupan ket algoritmus egyutes alkalmazasarol van szo, mint a legtobb patantben.
Neha elsutuk azt a poent, hogy egy jol ismert dolog mas kornyezetben.

A szabadalmi adatbazis kurva nagy, obfuscalt megfogalmazasban, hogy aztan jol lehesen perelgetni...

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

A matematikusokat nem is érdekli, hogy most, vagy ezer év múlva fog értékes tudássá válni, amit kiderítettek.
Lásd a számelméletet: az, hogy vannak prímek, és milyen tulajdonságaik vannak, és hogyan lehet megmondani, mi prím és mi nem, nem igazán számítana, a modernkori kriptográfiának mégis alapja.

Valamint a matematikus nem fektet bele sokmillió dollárt abba, hogy kifejlesszen egy eredményt. Cégek alkalmazzák őket, ha nem tudnak eredményt elérni, hát nem tudnak. Tanítanak, könyvet írnak, konferenciára járnak.
Míg mondjuk egy alapvetően innovációra építő cégnél létkérdés az, hogy a létrejött eredmények megtermeljék azt a bevételt, amibe kifejlesztésük került. Ennek egy eszköze a szabadalom. "Ellenszere" az ipari kémkedés.

Valamint a programozó nem fektet bele sokmillió dollárt abba, hogy kifejlesszen egy eredményt. Cégek alkalmazzák őket, ha nem tudnak eredményt elérni, hát nem tudnak. Tanítanak, könyvet írnak, konferenciára járnak.

Szóval mi a más akkor?

A kérdés az, hogy lehet-e sok pénzt keresni szabadalom nélkül az informatikában. Rakás példa mutatja, hogy lehet.
Állandó mantra, hogy az IT hihetetlen gyorsan változó terület, ami ma még újdonság, holnap elavult. Kérdem én egy ilyen környezetben mi értelme a szabadalmaknak, pláne tizenéves elévülési idővel?
BTW az EU-ban sincs szoftver szabadalom, és mégse dőlnek be sorra az EU-s cégek...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

A szabadalmat nem is a programozók jegyzik be, hanem a cégek.
" és mégse dőlnek be sorra az EU-s cégek..."
Hasonlítsd össze a Szilícium-völgyet bármi mással a világon, ami IT. ott megy az innováció, dollármilliárdokat fektetnek cégekbe a kockázatitőke-befektetők, mert tudják, hogy jogilag védettek.