Szakdolgozat Ooo Writerrel - rendben lesz?

Iroda

Sziasztok!

Barátnőm idén írja szakdolgozatát, és mivel linuxa van, ezért Ooo-t használ. Eddig nem kellett semmi komolyra se neki, de most valóban, élesben kéne használni a programot.
Azok tapasztalatát szeretném kérdezni, akik nap-mint nap használják a writert, hogy lehet-e rendesen használni erre a feladatra? Értelemszerűen .doc-ba is be kell majd adni a munkáját, amit MS Worddel fognak megnézni.
Mik lesznek/lehetnek a buktatók? Nagyon nem szeretnénk meglepetéseket (főleg nem a határidő előtt 2 nappal újraírni az egészet, mert nem lett rendesen kompatibilis etc.). Vagy tegyek fel wine-vel egy Ms Office-t, és dolgozzon azon?
Kérném, hogy mivel kellően fontos és komoly téma ez nekünk, a szabadszoftver fanboyok most kíméljenek az offtopic megjegyzésekkel. (nem a propaganda érdekel, a használhatóság és a valóság).
Előre is thx.

  • 8511 megtekintés

( pinyo_villany | 2008. 01. 11., p – 21:03 )

szerintem ha nem vagy biztos abban, hogy jó lesz, akkor csinálj egy teszt doksit, amibe mindent beleraksz, amit csak lehet és csak a saját szemednek adj igazat és próbáld ki valahogy többféle office-on is (97,XP,'03,'07)... a helyedben én ezt tenném.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

( Oops | 2008. 01. 11., p – 21:04 )

menni fog
és ha a doc-cal esetleg baj van, írja ki pdf-be.

Pontosan. Én nem is értem hogy miért kérnek egyáltalán doc formátumot?? Hiányozhat betűtípus, elmehetnek a margó beállítások (mint tudjuk, Word esetében biztosan) és egyéb beállítások.

Erre találták ki a PDF-et, hogy mindegy legyen mi a forrás szoftver, a kimenet megtekinthető legyen bármilyen platformon tökéletesen.

+1. Bár azért hozzáteszem, hogy láttam (sőt, csináltam) én már olyan pdf -et (gnuplot, latex, nem emlékszem már hogy ->pdf vagy ->ps->pdf volt), ami bizonyos gépeken nem jelent meg rendesen fontproblémák miatt. Akadt a jól és rosszul megjelenítő masinák között is linuxos, windowsos. Macen jó volt :-)

Én egyszer a Nero Cover Designer-rel csináltam egy borítót, majd az egyszerűség kedvéért pdf-be nyomtattam ki, majd a másik gépen megnézve a pdf-et a címfelirat xar volt, mert nem volt feltelepítve az a font, amit használtam. Nyomtatni meg csak ott tudtam... Volt egy pár kellemes gondolatom a pdf-ről :), direkt azért vittem pdf-et, hogy ne legyen gond.... Arra már nem emlékszem, hogy a Nero által generált pdf csinálta ezt, vagy pedig a pdfcreator követte el.
---
Nyamm, én is benéztem, hogy lassan 3 éves topik :D

Ne kattints ide!

Azért, mert rengeteg főiskola/egyetem előírja. A csúcs az volt eddig, amivel találkoztam (egy ismerős szakdolgozata volt), hogy az egyik fősulin (KJF) nem felelt meg a pdf, mert nekik doc kell az archívumba. Kérdem, minek doc, miért nem jó a pdf? Erre képesek voltak komolyan azt válaszolni, hogy az archívumukba csak úgy tudnak betenni doksit, hogy doc-ot konvertálnak pdf-be. :S

Most látom csak, mikori hozzászólásra reagáltam. A fene ezekbe a sírból visszahozott topic-okba. :-D

( f0xhu v | 2008. 01. 11., p – 21:04 )

Bár nap mint nap nem használom, de a diplomadolgozatomat, ha LaTeX-hel nem megy, akkor ebben fogom írni.

Tapasztalat: Volt kollégiumi szobatárs word2003-ban készítette tavaly, de le kellett adnia pdf-ben is, így rám hárult a feladat, hogy megoldjam a konverziót, problémák csak a beszúrt képek méreteivel voltak, mivel volt ahol "lelógott" a lapról a screenshot, illetve néhány üres oldal belekerült, amiknek a beszúrását azonban ki lehetett kapcsolni. Összességében meg volt vele elégedve, a bekötött dolgozat is a konvertált pdf-ből lett nyomtatva és kötésre leadva.

--
A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.

A 2002 óta a PDF a nyomdai szabvány :)
http://www.pdfxreport.com/faq.html

Ekkor szabványosították PDF/X-3 néven ISO-ba azt a leírást, amely nem egy új PDF formátumot eredményez, hanem olyan szabályt ad meg, hogy nyomdai legyártásra milyen dolgok figyelembe vételével legyen generálva a PDF, hogy nyomdabiztos legyen (ne legyen hiányzó betűtípus, transzparens átmenetek bitképpé legyenek konvertálva, CMYK színtér legyen csak színprofillal mellékelve stb.).

Csak nem sok nyomda tud róla, hogy PDF/X-3 -ban is lehet kérni az anyagot, pedig már minden progi tudja exportálni (még a Scribus is!).

sima 1.3-as PDF-et a legtöbb "nem őskövület" pdf kompatibilis rip gond nélkül le tud világítani, 1.3-as kvázi standard. Az újabb verziókkal már adódnak gondok.
A levilágító operátor ha egy kicsit megerőlteti magát, akkor az rgb színeket pillanatok alatt át tudja rakni cmyk-ba vagy a kiválasztott spot color-ba. Tudok helyeket, ahol word/excel anyagokból is világítanak gond nélkül (ha kell cím elküldöm). Persze nem örülnek az ilyen "kihívásoknak" de aki nem betanított droid az meg tudja oldani.

Mellesleg nem kell az X-1 vagy X-3 mert azok szigorúbb szabványok és hiába készül el a PDF nem biztos, hogy meg is felel a kritériumoknak. Adobe Distiller is megcsinálja a PDF-et de ott a logban, hogy ez-meg ez nem a specifikáció szerinti, bár ettől még le tudják világítani.

Általában pdf-et kérnek, és nagyon háklisak a benne levő fontok minőségére. Hogy azt a pdf-et mivel csinálod, nekik mindegy (és nem ritkán a kiadók is így csinálják: pdf-et kérnek, a lektor, stb. és a szerző intézze el a dolgokat egymás között, a kiadó már nyomdakész pdf-et kér).

> ...és ha kell elmentheted tex-be is.

Azért ez még eléggé gyerekcipőben jár. Igaz, csak kipróbáltam, de nem tetszett a kód, amit generált. Én pedig a legjobban a kódpucolást utálom. Akkor inkább elejétől fogva LaTeX, és akkor a "forrás" is áttekinthető lesz.
Viszont az is igaz, hogy a képleteket szépen átkonvertálta.

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc

( maszogep | 2008. 01. 11., p – 21:06 )

Én nagyon régóta (vagy négy éve) ezt használom mindennap céges papírozásra is, még nem volt vele gond. A másik: az asszony diplomamunkáját még word97-tel írtuk (kb. 200 oldal), azt simán megnyitottam ooo-val, majd mentettem változásokat, és után megnyitottam word 2003-mal. Semmi hibát nem vettem észre, pedig még wordben létrehozott ábrák, ábrajegyzékek stb. - azaz mindenféle - volt benne. Oldalak a helyükön maradtak, képek nem csúsztak el, mint anno a word97-tel:).

Szerintem az éles előtt csináljatok egy mindennel telehányt dokumentumot, és nézzétek meg az ooo-s .doc mentést, úgy akkor már tudtok dönteni.

Szerk.: most nézem, ezt már pinyo is írta...:)

( emberk | 2008. 01. 11., p – 21:08 )

Igen menni fog már 3-at is írtam benne (ebből cask 1 az enyém). Semmi bajom nem volt vele, és még a vektorgrafikus képek is beilleszthetőek minőségrontás nélkül.

Ui:
Ja doc ban ne ments mert tőbbnyoire jól ment doc-ként de nem tuti.

( zZsOlTi v | 2008. 01. 11., p – 21:07 )

Szerintem hülyeség ellen -már azon az oldalon, ahol majd megynitják a doksit- egyetlen orvosság van, a PDF. A word-ben való szerkesztés sem garantál semmit, pláne wine alatt (elszállhat, akármi). Tudom nem ezt kérdezted, de szvsz meg kell kérdezni/mondani, hogy nincs otthon word és PDF-ben adnád be. (én mindent így csinálok már évek óta -anno windows alat is-, igaz nem szakdolgozatokat, abból kinőttem :)) Ha muszáj szerkeszthetőnek lennie a másik oldalon is, akkor nem szóltam.

( j_szucs | 2008. 01. 11., p – 21:09 )

Képek, ábrák, képletek, felhasználói stílusok.

Ha ilyenek lennének benne, doc-ban kellene beadni, és szoros a határidő, akkor én nem csinálnám OO-ban. De azért próbáljátok ki, hátha csak én vagyok túl óvatos...

---
Mondjon le!

Én nemrég adtam le a szakdolgozatom és OOo Writer-ben csináltam (2.3.0). Semmi problémám nem volt vele, sőt kevesebb ősz hajszálam van mintha M$ Word-ben szenvedtem volna össze.

Mondjuk az is egy dolog, hogy nálunk a "hozzértő" informatika tanszék RTF formátumba kérte a szakdolgozatot.
Nos én lementettem nekik rtf-be, doc-ba, de bele se néztem hogy néz ki :D
Ha nem tetszik nekik, akkor nézzék pdf-ben vagy odf-ben :)

--
http://kac.duf.hu/~balage/blog

Pontosan. Nem te vagy tul ovatos.

Ilyenbe futottunk bele tavaly tavasszal. Utolso napra lett kesz, doc-ba exportaltuk otthon az odt fajlt, elvittuk kinyomtatni, de nem sikerult megnyitni a fajlt. Vegul egy korabbi piszkozatot sikerult kinyomtatni, ezt bekottettuk, majd szerencsere ki lehetett cserelni utolag.

A pdf alternativ megoldas lehet, en abban adtam le. Mar csak azert is erdemes, hogy ne lehessen eszetlenul szerkeszteni masnak a szellemi termeket.

--------------------------
Debian lenny, 2.6.23

( szellem | 2008. 01. 11., p – 21:39 )

Szia ! A barátnőm tavaly írta a szakdolgozatát OOo-ban, és sajnos az iskolai MS 200X office összevágta az egészet annak ellenére, hogy .doc-ban volt mentve, és leellenőriztük egy korábbi office szerkesztővel.
Azt itt azért el kell mondanom, hogy a program formázási sajátosságai miatt, ha két gépen különböző nyomtató van telepítve, hiába azonos a program verziószáma így is adódhatnak furcsaságok. Nem beszélve arról, ha más verziót használsz. Tehát, ha mindenképpen doc-ban kell leadni, akkor javaslom az iskolai verziót.

( Coornail | 2008. 01. 11., p – 21:43 )

Szerintem nyugodtan keszitheti azzal, de amig nincs kesz, addig szerintem az openoffice sajat formatumaba mentsetek el.

( sany | 2008. 01. 11., p – 21:52 )

A word önmagával sem kompatibilis. :lol:(tapasztalat)
Célszerű ha van pdf-ben is egy copy. :)
----------------------------------------------------------------

( whitehawk v | 2008. 01. 11., p – 22:16 )

Én is openofficeban írom most a szakdogámat, bár még csak az elején járok. Szerintem úgyis pdfben adom le. Azt mindenhol el kell tudni olvasni.

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

( csizmadia_zoltan v | 2008. 01. 11., p – 22:30 )

Szervusztok !

Egy problémával találkoztam, amit nem tud az OOOW (2.2): pédául címlapon használva a függőlegesen középre igazított szöveg ODF-re konvertálva felülre igazodik :-(

Egyébként nem rossz.

CSZ

( csortu v | 2008. 01. 12., szo – 01:42 )

Eddig 2 doktori disszertáció és számtalan cikk kézirata készült nálam OOo-val. Ebből nem egy estben kellett más kollégákkal együtt dolgoznom, akik természetesen MSOffice-t használtak, tehát nekik doc-ban kellett megkapniuk a dolgozatokat. Általában véve nem volt gond, néha előjött ez az, de kis ügyeskedéssel meg lehetett oldani.
Egy jó tanács: kerülendő egy dokmentum opf és doc formátum közötti oda-vissza konvertálgatása, mert előbb utóbb összeakadnak a dolgok. Nálam mindíg odf a dokumentum, ebben csinálok minden változtatgatást. Ha valakinek oda kell adnom doc-ban, akkor ebből konvártálom át, és a szükséges változtatásokat ebbe vezetem vissza.
A végeredményt mindíg PDF-ben adom le az illetékeseknek, így a nyomtatóból az jön ki náluk is, amit én szeretnék.
Még az EndNote nevű (egyébként wines) bibliográfia kezelővel is nagyjából megoldottam az együtt működést, bár a dotoriknál az oowriter saját beépített bibliográfia kezelőjét használtuk, ami a több száz hivatkozás miatt nagyon kellemes volt.
Csaba

( endru | 2008. 01. 12., szo – 07:06 )

"Vagy tegyek fel wine-vel egy Ms Office-t, és dolgozzon azon?"

Igen.

Egyébként valóban a PDF-be konvertálás a legjobb megoldás.

"Egyébként valóban a PDF-be konvertálás a legjobb megoldás."

ezt se mondanám, ugyanis a barátnőm is most írt szakdogát, javasoltam is neki hogy ha odaadja akkor pdf be adja, oda de a tanár visszaküldte hogy nem tudja miaz neki csak .doc a jó, bölcsészkar rulez :D

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Ubuntu 7.10, 2.6.22

A tesóm beszopta a Microsoft Office-t. A végén LyX-ban tudta befejezni a szakdolgozatát. Azt át tudod alakítani postscript-be, pdf-be.

Üdv,
Dw.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( samuf v | 2008. 01. 12., szo – 08:27 )

Többen irták már a HUP-on, hogy náluk már Ooo-ban is elfogadják a szakdogozatot, szerintem kérdezz/etek rá a suliban.

( akion | 2008. 01. 12., szo – 09:59 )

Köszönjük szépen a válaszokat, elég megnyugtató volt. A jó tanács, miszerint mindig csak az .odt-t szerkesszük, meg asszem talán a legfontosabb volt, hogy ne érjen minket meglepi.
Barátnőm meg fogja kérdezni, hogy PDF-ben leadhatja-e a szakdolgozatát, ezek szerint az a legbiztosabb (így ráadásul biztosan írásvédett is, így ő is védve van vmilyen szinten).
Mindenesetre egy ilyen így-úgy telehányt .doc-ot azért fogunk készíteni ;).
Köszönöm szépen mégegyszer, és köszönöm a kultúrált válaszokat is :thumbsup: :)

-------------------------------------

|^^^^^^^^^^^^^^^| ||
|...BEER TRUCK..........| ||'|";, ___.
|_..._..._______===|=||_|__|......, ] -
"(@)'(@)"""**|(@)(@)*** **''(@)

( selator | 2008. 01. 12., szo – 10:18 )

A legfontosabb, hogy rakd fel a Microsoft-os betűtípusokat(msttcorefonts, vagy ilyesmi a csomag neve), ha nem akarod, hogy MS Office-ban(vagy akár wines OOo-ban) teljesen elcsússzon minden.

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2008. 01. 12., szo – 11:05 )

http://hu.openoffice.org/references.html

Ez a link a céges felhasználókat tartalmazza. Első helyen a Fővárosi Bíróság van 1500 gépre telepített OOO-val.
Van egy olyan gyanúm, hogy nem hasznánák, ha kompatibilitási problémák adódnának.

Nálunk is vegyes a rendszer: 1 gép Windows alatt OOO, 2 Windowsos MS office, illetve egy linuxos gép OOO-val.
Eddig nem találtunk problémát, pedig elég sokat cserélgetjük a fájlokat. Persze lehetnek problémák.
Barátnőm a főiskolai anyagait linux alatt írja (szakdogát is), eddig még nem vették észre ;)

(Off: még a Photoshop "leckéjét" is Gimp-ben csinálta, úgy mentette el Photoshop formátumba. A tanár még dícséretet is adott neki.)

( bitumen | 2008. 01. 12., szo – 11:13 )

Sokat szívtam ooo-val és a .doc formátummal. Elcseszett fejlécek, elcsúszott formátum volt az eredmény. Persze sokszor jó, de ha egy word-ben írt, összegányolt dokumentumot ooo-val editálsz, akkor semmi se biztos...
Word-re viszont nem bíznék Diplomamunkát/szakdolgozatot. Azzal egymagában több szívás van, mint ooo-nál a .doc-al.
Latex-et ajánlok.

a word-nél halszálnyival jobb a writer, mert nagyobb az esélye, hogy másik gépen még mindig ugyanúgy néz ki a doksi. A kedvenc sztorim a windows/ooffice párossal kapcsolatban, hogy 2 gép, ugyanazon telepítőcd-k, frissen felpakolva, és másmilyen a word doksi a 2 gépen.

Ha doc-ban is be kell adni, akkor szerintem nem érdemes OpenOffice-szal szöszölni, kényelmesebb a word használata.

OOo elfogadható addig, amíg csak abban kell alkotni, ám problémás a doc export, mert széteshet az egész, szóval akkor már inkább pdf-ben érdemes odaadni másnak az alkotást.

Viszont bármilyen hosszabb lélegzetvételű műre az igazán használható megoldásként én is a LaTeX-et ajánlom, elsőre kissé munkás benne az írás, ám sokkal nagyobb szabadságot ad, ráadásul mindenhol ugyanúgy jelenik meg, bárhányszor is van lefordítva pdf-re vagy ps-re.

( vtechun | 2008. 01. 12., szo – 11:40 )

hat igen. Lehet en sem mernek nekiallni writerral, viszont azt sem értem miért nem pdf-ben kell leadni ilyesmit..

( bandix | 2008. 01. 12., szo – 12:27 )

Barátnőm most fejezte be a diplomamunkáját ooo-ban Zenwalkon, és jóval kevesebbet szívott vele, mint másik két lakótársunk, akik ms-wordben írták. Sok ábránál (20+ oldal) az msword pl.: behalt scrollozásnál, formázásnál, ooo-nak semmi baja nem volt. Az egyik a két lakótárs közül így vesztett el tizenpár oldalt (hozzátenném, hogy informatikai analfabetiznus-indexe elég erősen a végtelenbe megy, és valszeg nem volt automata mentés, meg a gépén a win már egyébként is több sebből vérzik).
Másrészt régebbi msword teljesen másképp jelenítette meg a dokumentumot (doc), ezért a felénél a másik lakótársunk átkonvertálta az egész doksit odt-be és windowsos ooo-ban folytatta és fejezte be, majd nyomtatásnál pdfben vitte.
A doc->odt illetve az odt->doc konverzió nem eredményez tökéletes egyezést, illetve az msw-ben írt doc nem mindig jelenik meg ugyanúgy ooo-ban illetve fordítva (sok ábra, illetve metrikusan nem ekvivalens fontok esetén), bár a különbség itt nagyrészt kisebb volt mint régi gép word97 és word2000 illetve word2003 között, sőt...

Az egyetlen hátránya az ooo-nak talán a lassabb működés és ezzel összefüggő memóriaigény (ami windowson érzésem szerint jelentősebb), viszont a wine-vel való barkácsmunkát inkább nem ajánlanám, mert hamar beleőszülhetsz, és a kapcsolatod is bánhatja, főleg a diplomamunka minősége. De ugyanilyen szempontból ellenjavallom a formátumok közötti oda-vissza konvertálgatást, mert az amúgy mondjuk 5 megás odt dokumentum docba való oda-vissza konvertálgatás után könnyen 30-40 megásra hízhat, illetve wordben elkezdett doc ooo-ban folytatva (doc-ként), aztán megint wordben folytatva ugyanilyen problémákhoz vezet, ezért kompatibilitási okokból mindeképp érdemes pdf-et használni végtermékként, vagy csak odt-t.

Üdv!
____________________________________________________________
Slackware 12/current - linux-2.6.23.9-olorin - KDE 3.5.8

( Panther v | 2008. 01. 12., szo – 21:24 )

Miért értelemszerű a word formátumban történő leadás? Nekem egyedül nyomtatottan kellett leadnom a diplomamunkámat. Senkit nem érdekelt, hogy miben írtam, mégis a legtöbben LaTeX-ben írták.

( kienzan | 2008. 01. 12., szo – 23:49 )

Tiszteletem!

Probaltam OOo val irni szakdolgozatot, de nem igazan ment. Ennek oka, hogy nem vagyok valami nagy *office guru... Alapbol adtak egy szakdolgozat sablont, de mar az is problemas az OOo nak, hogy normalisan berantsa. Ha nem kell 100%ban megfelelni egy sablonnak meg jo is lehet.
Speciel egy projekt miatt vettem ms office 2k3 sbs -t. Oszinten megmondom, pozitiv csalodas volt szamomra... OpenOffice evekkel el van maradva, de legalabb ingyenes...
OpenOfficehoz googleztam fel orat egy formazas miatt, Wordben meg eleg volt a helpbe egy szot beirnom es egybol megvolt a valasz... sot az office seged azonnal tudta, csak utananeztem jobban...
Persze az ms officenak is megvan a sajat bugja... pl amikor elvittem nyomtatni, a hivatkozasaim elb***odtak, igy a helyszinen kellett patchelni...
hasznaljon LaTeX-et, az a tuti, vagy irjon post scriptet, az megjobb.

( KAMI911 v | 2008. 01. 13., v – 08:29 )

Én írtam benne egy szakdolgozatot. Képekkel, táblázatokkal, hivatkozásokkal teli, lábjegyzetekkel ellátott művet. kb. 70 oladl. Hiba nélkül meg tudtam csinálni. És azóta még az OpenOffice.org is fejlődött. Aztán írtam már benne felhasználói leírásokat és az OpenOffice.org a gyakorlatban könyv is ebben van. Hibát, nem emlékszem, hogy találtam volna, pláne nem olyat ami akadályozta volna a munkát. Amúgy az OxygenOffice sablonjai közé feltöltöttem egy üres szakdolgozat sablont is. Hátha az is segít. Openoffice.org-hoz ezt a legegyszerűbben így teheted fel:
leszeded és telepíted a magyar nyelvű sablonkészletet:
http://extensions.services.openoffice.org/taxonomy/term/34

KAMI
--
OxygenOffice | OpenOffice.org | Az internet svájci bicskája | A Böngésző - magyarul

( sandras74 | 2008. 01. 19., szo – 22:40 )

Én is azzal írtam és nem volt baj. Otthon íratm oo alatt, a cégnél meg office 2003 -al. A tartalomjegyzékkel volt csak szívás, de nem volt nagy gond.

( pepo v | 2008. 01. 19., szo – 23:49 )

Abban írtam én is. Semmi baj nem volt vele, sőt sokat tanultam akkor.
Ha az esteleges mellékleteket külön akarod sorszámozni, akkor érdemes definiálni egy egyéni oldalstílust.
Egyébként pdf-ben kellett beadni, semmi baja nem volt. A kinyomtatott példányt meg én csináltam, szóval nem volt nyomdai probléma sem. :)

( zither | 2008. 01. 20., v – 11:33 )

Szerintem nyugodtan megírhatja benne (annó én is azzal írtam a szakdolimat, igaz akkor még valami 1.x-es változat volt csak).
Esetleg ajánlanám, hogy (már amennyiben nem kötelezték erre) a beadandó szakdolgozat elektronikus változata legyen pdf, így elbíráláskor, illetve a köttetéshez kinyomtatáskor nem lehetnek vele gondok. Én legalább is így csináltam.

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

( turul16 v | 2008. 01. 20., v – 11:37 )

- Mi az ott gépeden ?
- OOo org ?
- Hee, te nem MS fan vagy ?
- Hát a cégnél odf a standard, ezt használom, jó ez.

( strangelove | 2008. 01. 20., v – 17:17 )

Csak nyugodtan!

Én speciel OOo math-tal telespékelt odt formátumban készítettem el a szakdolgozatom (meg egy kis vektorizált gnuplot kimenetet beleágyazva), azt meg pdf és ps végleges formátumokba alakítgattam. Simán elfogadták, persze a ps-t gzippel becsomagoltam előtte, illetve egy kinyomtatott példányt azért beköttettem.

Ja és poénból a dolgozat egy része 2007-ben (!) 486/33-on készült (dsl+OOo2, 1G hdd, 32M ram, stb... "izmos" gép).

Lényeg: pdf-et _és_ ps-t együtt beadva _illik_ elfogadni mindenhol - beleforgatott/default fontokra, fontparaméterekre viszont ügyelni kell, főleg, ha sok a matematikai krix-krax benne.

ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenne

m$ wörköráund nemcsak a topiknyitónak:

ha mégis ps/pdf kell és nem tud rögtön valami okosság exportálni ilyen formátumban, akkor
winf0$ alatt:

1. adj hozzá egy postscriptot is tudó nyomtatót
2. nyomtass arra úgy, hogy file-ba átirányítod.
3. ghostscripttel konvertált pdf-be (pl. ps2pdf.exe forrás cél)

ami át van húzva, azt teljesen fölösleges elolvasni. az olyan, mintha ott sem lenne

Aki nem ismerné, létezik egy PDFCreator nevű program m$ alá:
http://sourceforge.net/projects/pdfcreator/

- Virtuális nyomtatóként működik, fájlba nyomtat.
- PDF-en kívül tud nyomtatni PS, PNG, JPEG, BMP, PCX, TIFF és EPS formátumú fájlba is.
- Nyomtatáskor rákérdez a fájl nevére.
- Így nem kell bűvészkedni.
- Úgy vettem észre, hogy (főleg szöveges dokumentumoknál) kisebb fájlt csinál mint az Oo.
:)

( doncarlos v | 2008. 01. 20., v – 17:40 )

Végigolvastam a tapasztalatokat, de részemről ilyen vegyesek vannak. Van amikor teljesen jó működik, de a múltkor geodézia leadandót kellett csinálni és mondom legyek igényes(de nem nézik meg soha) tele van színes képpel elviszem kinyomtatni. A "műben" voltak képek, képalírások, rajzok, meg pár képlet. Elmentettem doc-ba reggel mert este elfelejtettem, és amikor a nyomtatóból kijött(el kellett vinnem mert nem volt itthon szines patron, a nőnél m$ofice xp volt asszem) mondom itt tökönbököm magam. Az én hibám volt mert nem néztem át, de az összes kép elcsúszott, a rajzok eltűntek, a képaláírásokkal 1ütt jah és a két képlet egyenesen a szövegbe landolt. Az az egy szerencse hogy tényleg nem nézték meg igy nem lett belőle gond! Az a biztos amit már többen mondtak pdf, vagy ha mindenképpen doc kell akkor az összes előforduló objektumot dobjátok rá egy lapra és megnézni mivel mi lesz.

Egy kis fénymásoló, nyomtató "center"-ben voltam minap, nyomtatni párszáz oldalt.
Bejött egy englishül beszélő emberke, majd nyomtatni akart de az office2007 nem nyitotta meg az openoficce dokumentumját. Küzdött vele segítségett kért a tulajtól, én csendben figyeltem.
- Nem tudom megnyitni
- Persze mert ez openoffice-s ezen pedig microsoft office 2007-van.
- Segítsen kérem
- Nem tudok, bocs

Mondom a tulajnak, hogy van a word-höz szürő vagy valami iportáló program amivel meglehetlesz nyitni. Keressem meg, töltsem le, tegyem fel???
Jajj semmi le ne töltsek, semmit fel ne tegyek, a többit nagyon nem értettem mert 3-4 fénymásoló zugott épp.
Még szerencse hogy nem az openoffice-t akartam neki ajánlani, hogy legalább 1 gépre tegye fel.

A gyerek gyakorolt még egy kicsit a megnyitással, de nem jött össze neki.

Végülis javaslat képen mondtam a gyereknek, hogy nyomtassa vagy exportálja ki pdf-be és ugy hozza, ugy biztos menni fog.

( Jason v | 2008. 03. 25., k – 13:08 )

Nem ide...

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

( BellMiner | 2008. 03. 25., k – 13:38 )

Lehetnek olyan hibák, hogy elcsúsznak a táblázatok, grafikus objektumok; a felsorolásnál a szimbólumok megváltoznak...
Szerintem ha meg van írva OOo-val, pdf-be érdemes elmenteni. A különböző elcsúszások, formázás megváltozások az MS Office egyes verziói között is előfordulnak, ilyen tekintetben azok sem kompatibilisek egymással. Éppen ezért egy elcsúszott táblázat miatt nem értékelhetik roszzabbul a szakdolgozatot, az az MS felhasználók közt is előfordul.
Másrészt a legszebb akkor lesz, ha latexben csináljátok meg.

( lorinczi v | 2008. 03. 25., k – 14:40 )

Cégen belül vegyesen használunk Office 2000 és OOo programot, ez utóbbit save .doc opcióval, tehát minden szöveget .doc formátumban ment. A felhasználók egy része nem is tudja, hogy melyik programon dolgozik.

Egyetlen gondunk volt eddig: az automatikus bekezdés-számozás néha félrebeszél, különösen ha többszörös alábontás van. (pl: 2.3.a bekezdés).

Ha az elektronikus beadást .pdf formátumban elfogadják, akkor a nyugalom titka: TEX. Különösen ha matek, fizika, kémia képleteket kell szerkeszteni.A .pdf ekkor nagyon fontos, mert néha a M$ Office önmagával sem kompatibilis.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

> Ha az elektronikus beadást .pdf formátumban elfogadják, akkor a nyugalom titka: TEX. Különösen ha matek, fizika, kémia képleteket kell szerkeszteni.A .pdf ekkor nagyon fontos, mert néha a M$ Office önmagával sem kompatibilis.

Tökéletesen egyetértek. Főleg, mert ha viszonylag sok ábra (beillesztett Draw) és képlet van, az OOo is haljamos akadozni. Igaz, a gépem se mai eresztés.

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc

Az az igazság, hogy én még nem láttam olyan WYSIWYG editort, amely legalább saját magával kompatibilisen képes lett volna kezelni komolyabb egyetemi TTK-s/IK-s anyagot. Szerintem fél óra alatt lehet fabrikálni bármelyik rendszerben olyan képletet, diagrammot, splinet, beszúrt ábrát, stb., ami egy bekezdés/tabulálás hatására javíthatatlanul szétesik.

Persze attól még lehet okosan használni, és akkor diplomamunka is működni fog. Akár.

De szívem szerint én is TeX/LaTeX/ps-t ajánlom inkább.

--
The Net is indeed vast and infinite...
http://gablog.eu

"ami egy bekezdés/tabulálás hatására javíthatatlanul szétesik."
Mind ez nem történik meg ha kellően előkészített stílusokat használsz az OOo alatt, nem pedig direkt formázást az eszköztárakról.
Stílusok használata a M$W alatt nincs, így aki elkezdi az OOo-t használni nem is tudja, hogy ez a lehetőség létezik, csak ha valaki megmutatja.

Ez a stíluslap érdekes, hogy tűri, ha a doksit átviszik .doc és M$W alá?
A kérdés persze elméleti jelentőségű,
nálunk a felhasználók zöme a szóközzel igazít középre...

---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

1. Ha valami ingyen is van, meg 50EFt-ért, akkor én az előzőt választom (Igen, skót vagyok)
2. Ha a World stílusokat használom, és valami nem tetszik, akkor ugye az ember annál az egy bekezdésnél kézzel javít, erre a world átírja a stílust, elszúrja az egész doksit. Ez olyan, mintha az Excel átírná a képletet, hogy a kedvemben járjon.
3. Gyakran használok többszintű automatikus számozást. Ez addig működik, amíg valamelyik kolléga meg nem álmodja, hogy a néhány bekezdést cseréljünk fel, albekezdést meg helyezzük át...
4. Nem utolsó probléma, hogy a World nem fut Linuxon...
5. Komolyan mondom: amíóta TEX-ben írok és begyakoroltam (5-50 oldalas irományok)
sokkal símábban megy, pedig a Word-öt 2.0 kora óta használtam, az Office 2000-ig.

A téma, hogy "ki hogyan hoz létre szöveges dokumentumot" tulajdonképpen magánügy. Ami közüggyé teszi, hogy nincs szabványos formátum és nagyon gyakran .doc levélmellékletek, vagy mint itt is, szakdolgozatok leadási formátuma.

De ha nem lennék skót és Windows alatt kellene dolgoznom: http://www.mackichan.com/: Scienetific Workplace.
Ez persze más árfekvés: 845$

---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

( pink v | 2008. 03. 25., k – 21:28 )

Ha tényleg kellően fontos és komoly téma ez Nektek, akkor miért nem írjátok LaTeX-ben?
Beadni meg .pdf-ben kell, azzal egészen biztos, hogy nem lesznek kompatibilitási problémák.

Nem, szerintem nem hajtanak el. Elfogadják. Kérdés, _Benned_ megvan-e az a plusz, ami az igényes embert megkülönbözteti a közönséges földi halandótól, és fontosnak tartod-e, hogy igényes munkát adj ki a kezedből. Ha nincsenek ilyetén igényeid magaddal szemben, akkor persze nincs miről beszélni.

Érdemes végiggondolni a dolgot a bíráló szemszögéből is: Neked is jobb érzés lenne egy szép, igényesen elkészített dolgozatot forgatni a kezedben, mint egy salátát. Ami bármily tartalmas is, akkor is csak egy saláta.

Nem utolsó sorban érdemes megfontolni azt is, hogy a munkád igényes vagy igénytelen volta fontos (és talán az egyetlen) benyomás a bíráló számára a személyedet illetően. Eleve más érzéssel forgatsz Te is egy esztétikailag is szép iromány, mint egy nem olyat.

Szerintem elhajtanak. Amikor a doktorimat kellett leadni (ELTE-TTK), akkor egy szép tételes lista volt, hogy mi mindennek kellett megfelelni, közte volt, hogy az egész dolgozatnak meg a mindenféle mellékleteknek CDn kell lennie. Ha nem úgy volt, akkor az ügyintéző át se vette az anyagot. A feleségem doktorijánál (SOTE) dettó ez volt, neki pl egyszer visszadobták, hogy a tézisfüzetben a margó szélessége nem felelt meg az előírtnak, vagy valami hasonló. Becsületükre legyen mondva, hogy mindkét helyen elfogadták pdfben, így mind a kettő OOo-val íródott. A feleségemé tényleg nagyon látványos, több mint száz oldal, többszáz referenciával, automatikusan számozott ábrákkal és táblázatokkal. Ha az ember megtanulja használni az advanced fícsöröket, akkor nagyon kényelmes tud lenni a Writer. (Gondolom ez ugyanígy van a Worddel is, na de annak ugye meg is kérik az árát. Igaz, úgy hallottam, ahhoz csomagolnak beépített repülőgép szimulátort is :-))
Csaba

Szerintem lehet szép szakdolgozatot csinálni ilyen szerkesztőkkel is. Én Writerben írtam a szakdolgozatomat pár éve és akkor bizony jól használható volt és semmi olyan problémába nem futottam bele, amit például régebben Wordben tapasztaltam.

KAMI
--
OxygenOffice | OpenOffice.org | Az internet svájci bicskája | A Böngésző - magyarul

Azért kíváncsi lennék, hogy milyen űber szedési technikával raknál bele forrás szöveg részletet például egy
ilyen nem Worddel,writerrel szerkesztett cucekba.

Lehet, hogy rosszul értettem, de úgy tűnt, mintha a szövegszerkesztő kontra írógép versenyben az írógépes verziót részesítenéd előnyben ... rosszul értettem volna?
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

( talisker | 2008. 03. 25., k – 22:08 )

Nos, szerintem nyugodtan használj OOo-t erre a feladatra.

Az MS Office kompatibilitás meg tesztelendő dolog az aktuálisan használt OOo tulajdonságok tekintetében.
Én naponta OOo-t használok, főként Windowson (XP,Win2K Win2003), de olykor Linuxon is otthon.
Egyrészt eddig semmi interoperabilitási gondom nem volt az OOo-val Linux vs. Windows tekintetben.

Tapasztalataim szerint az OOo -> MS Office kompatibilitási irány is megfelelő.
MS Office-ban porrá formázott, szét hardformázott, makró hegyekkel tűzdelt doksi OOo-ban megnyitva nem 100% minden esetben.

A hétköznapi formázási dolgok, mint stílusok, fejléc, lábléc használat, indexek, tartalomjegyzék, nem jelent kompatibilitási gondot.
Itt maximum a szerkesztést végző rendszeren használt fontok célrendszeren történő megléte a kérdés.
Erre való a PDF, hogy ez se lehessen probléma.

Az 5.2-es StarOffice ota használom különféle inkarnációit az OOo-nak, most épp 2.3.1-est.
Eddig közel 10.000(!) db doksit készítettünk vele 2003 óta. Visszamenőlegesen bármelyiket meg tudom nyitni formázás helyesen. Amit pl MS Office-szal
nem tudok megtenni.

Egy régebbi hozzászólásomban erre vonatkozó tapasztalataimat már összegeztem, ami majd 2 éve volt.
http://hup.hu/node/24801#comment-200273

Főként a Writer-t használjuk. A doksik mérete az 1-2 oldalastól az 1-2000 oldalasig terjednek.
Felhasználói kézikönyvek kb 100-300 oldala méretekben vannak, doksinként kb 300-800 db linkelt bitmap (képernyőfotók, gombok, kontrollok)

-----------------------------------
Ha biztosra akarsz menni, akkor csinálj egy teszt doksit, amiben minden formázási trükköt, linkelt bitmap-et, egyenlet képlet cuccot alkalmazol.
Save as Word DOC és elemzés, hogy mi történt.
Alapvetően szerintem az OOo formázási képességei következetesebbek szerintem az MS Office-énál. Bár ízlések és pofonok.
Mindenesetre abban a régebbi hozzászólásomban elemezgettem, hogy én (mi, a cégünk) miért váltottunk OOo-ra, és ennek alapvetően semmi köze nem volt a "mennyibe kerül"-höz. Pusztán olyan MS Office szerkesztési anomáliák miatt, ami ilyen mennyiségű doksi esetén megengedhetetlen.

Egy szakdolihoz nem hiszem, hogy 2-3 oldal stílus plusz pár (kb 15) paragrafus stílusnál többre lenne szükség.

A doksi szerkesztés csínjának bínjának elsajátítását nem fogod megúszni, bármelyiket is választod. Ösmételném, hogy az MS Office export OOo-ból nekem eddig nem okozott semmilyen problémát, de ennek ellenére a tesztelés az egyetlen biztos út.
Bár az OOo-ban szerkesztés és PDF-ben beadás útvonalat körbe kéne járogatnod. Márcsak azért is, mert egy MS Word vagy OOo doksi szerkeszthető állapotban túl nagy kísértést jelent a szakdoli gyors más néven történő szaporodására.

Anno 93-ban én nem adtam elektronikus formában be, annak ellenére, hogy kérték. Kénytelenek voltak elfogadni a kötött 3 példányt. :))

Üdv,
t
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

( kleinie | 2011. 03. 29., k – 18:40 )

Láttam már éjjeliőrt nappal meghalni.
Egy dokumentum szerintem úgy igényes, ha nem formázod "szét". Erre mindenképpen alkalmas az Open/LibreOffice (továbbiakban Ooo). Tapasztalatból mondom, hogy az Ooo-ban könnyebb szép dokumentumot kreálni (M$ Word-el néha össze kell veszni, hogy pl. az ábrák, táblázatok a megfelelő helyen, méretben, formában jelenjenek meg).
Az érem másik oldala (szintén tapasztalatból): a páromnak a konzulense nem fogadta el sem pdf-ben, sem odt-ben a szakdolgozatát, valamint be kellett adni CD-n is az anyagot, ahol ugyancsak M$ Word-ben kérték.
A hozzászólásommal nem az M$ Office programok ellen szerettem volna beszélni, abban is készítettem nagyon igényes, szép dokumentumokat, de személy szerint én az Ooo-t választanám (ha nincs akadálya a fogadó oldalon).
Na és persze láttam a hozzászólásokban a LaTex rendszert is... hát igen. Ha valaki tényleg igényes munkát szeretne végezni, akkor az a legjobb megoldás. Ami ellene szól: nem szakdolgozat előtti héten kell elkezdeni.
Sok sikert!

( bfoto | 2011. 03. 29., k – 18:53 )

En Ooo-ban csinaltam, nem volt vele gond, igaz elfogadtak az odt formatumot is (a pdf melle szerkesztheto verziot is kertek). Doc-ba konvertalva nem lett volna minden oke (nehol csak ugy eltunt a fejlec es lablec tartalma pl.)

A szakdolgozat elerheto a lenti linken (vagy itt), ha valaki kivancsi ra (bar nem sok extra van benne, barmilyen szovegszerkeszto jo lett volna hozza).
--
Direp

( lukit | 2011. 03. 30., sze – 20:45 )

Megosztom a tapasztalataimat. Amíg csak írtam bele, mint az állat, nem volt semmi gond. Pár apró idegesítő dolog csak, de az mindenben akad. De amikor szöveghez kötve kellett pozícionálnom képeket, akkor jött a horror: baromira nem tudtam rávenni arra, amit akartam. A végén már kénytelen voltam enterrel is pozícionálni, annyira reménytelen volt a helyzet. Mondanom se kell, mennyire "jól" jött az ilyen, ha be kellett szúrnom valahova valamit. A végén elkívántam a halálba.

Amúgy nem tudom, hogy mitől értelemszerű, hogy doc-ban is be kell adni a szakdolgozatot. Ha ez a helyzet, akkor felejtős az openofisz, mert komolyabb munka tutira nem úgy fog kinézni, mint ahogy addig kinézett.

( padawan | 2011. 03. 30., sze – 20:49 )

En writerben irtam, semmi baj nemvolt. Konzulensnek es mindenkinek akinek kellett .pdf-ben kuldtem el, persze a vegen .doc-ban es minden masban ki kellett irni CD-re is. Irtam bele egy "disclaimert" hogy MS Office alatt a file olvashatosaga nem garantalt, hasznaljak a .pdf-et es ennyi volt :)

( akion | 2011. 03. 30., sze – 20:53 )

Emberek! 3 éves a topic! oO Mán a csajjal is szakítottam! :D

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Régi sebeket téptek fel, de egye-bassza, vérzek értetek egy kicsit ;)

a:Openoffice-ban íródott a dolgozat, és abban is lett kinyomtatva. Irrc ötöst kapott rá. Elektronikus formában viszont doc-ban kellett beadni... rémálom volt, hajnali 4-ig formáztam a totálisan szétcsúszott (szétcseszett) .doc-ot.
b: LÓfaszt ;)

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

A szoftverek kozotti kompatibilitas kommutativ. Azaz ertelemszeruen (MS Office nem kompatibilis az OOo-val) <=> (OOo nem kompatibilis az MS Office-szal).

(A szoftverek kozotti kompatibilitast itt ugy ertem, hogy van olyan formatum, amit hasznalva kompatibilisek; hogy egy adott formatumot melyik mennyire tamogat, az mas kerdes.)

( nanto | 2011. 03. 31., cs – 08:30 )

en is LaTeX-ben akarom majd irni azalapjan, amennyit eddig hallottam rola, de sajnos eddig meg csak dominan lattam Latexet, nem tud valaki egy nagyon jol bevalt howtot? Valamint az n+1 fajta editorbol melyiket valasszam?

Nem lényeg az editor - a legtöbb esetben. Egy normál texteditor elég hozzá. Akár vim is. A ":syntax on" azért jól jön. :)

A LaTeX lényege, hogy ha az elején levő 10 sornyi beállító parancsokkal készen vagy, akkor írsz sacc/kb. egy szöveges emailhoz hasonló valamit (üres sor=új bekezdés), minimális formázóparanccsal és a végén lefordítod. \input{} parancs segít, hogy több szöveges fájlra tagolhassd az írásodat.

latex parancs helyett a pdflatex parancsot jobban szeretem. Ez közvetlenül PDF-et fordít és néhány PDF specifikus LaTeX parancs is használható benne. A képeket nem eps-ben kéri.

Segítség:

A magyar kiadásnál bővebb: http://tobi.oetiker.ch/lshort/lshort.pdf angol kiadás.
Illetve http://www.math.bme.hu/latex/lakk.html (papír könyv)
Továbbá ez: http://en.wikibooks.org/wiki/Category:LaTeX

Latex + vim parossal irtam egy szakdolgozatot. Sztem leghasznosabb, ha csinalsz egy minimalis keretfajlt (pl. karakterkodolas, sorkoz, betumeret, margok, irodalomjegyzek stilusa...), amit aztan bovitesz ugy, ahogy szukseged van ra (pl. ha kepleteket irsz, akkor amsmath-ra rakeresni, ha nagy tablazattot kell kesziteni, akkor longtable stb.). Szoval szerintem a celzott kereses hatekonyabb.

--
[citation needed]