Elindult a "Legalizáljon - OpenOffice.org-gal" kampány

LibreOffice, OpenOffice.org

Néhány nappal a „Word Intellectual Property Day” után az OpenOffice.org Marketing projektje egy új kampányt jelentett be: „Get legal – Get OpenOffice.org” avagy magyarul „Legalizáljon – OpenOffice.org-gal”.

Egy új webhely készült – http://why.openoffice.org – amely elmagyarázza, hogyan menekülhetünk meg a Microsoft Office licencköltségei és a licencnek való megfelelés problémái elől. A webmestereket és bloggereket az egész világon arra kérik, hogy honlapjukon jelenítsék meg a kampány logóját, hogy ismertté váljon a kampány.

A kampány magyar oldala itt van.

Bővebben lásd a sajtóbejelentésben.

( kmARC v | 2006. 05. 07., v – 17:56 )

Na végre.
Ez így jól is hangzik, de két dolog mellett ne menjünk el.

1. Honnan fogja megtudni az IT-t nem olvasó emberke, hogy van ez az alternatívum? (Bocs, ha valamin átsiklottam volna, de nehezen hiszem hogy a nagy Wordös titkárnő annyit látogatná az oo weblapját)

2. Az igaz, hogy az oo.o egy jó szövegszerkesztő (nem, nem .doc-reader, hanem szövegszerkesztő!), de k.va lassúúúúúúú. Amíg egy office97 elindul még az amd 5x86 133MHz-en is, addig egy Openoffice hol? Az én pentium4-emen 10 mp is, amíg betöltődik... :(
- mondjuk ez csak egy, és elég sánta indok :) -
Remélem, gyorsítják kicsit ezt a lomha szörnyet...

Nem akarok vitatkozni nagyon de,

1. Nem a titkarnő dönti el, hogy mit fog használni a gépen.

2. Ahol 133MHz-s gépek vannak ott már rég nincsenek legális software-ek(úgy legális hogy 9 éve megvették és azóta az van, de őket még egy office 2003-ra se lehetne rábeszélni).
Egyébként szerintem ha elindítod akkor utánna nálad sem lassabb mint egy office működés közben.

--
relé

Dobd ki a géped. Nekem az 1.3-s Thunderbirdemen 512 mega rammal nem volt még olyan, hogy 5-6 mp-n bellül ne indult volna el az OOo2. Az Office 2000 is kb 2-4 mp alatt indult régen, szóval nem érzem jelentős különbségnek, bár tény, hogy lassabb. Haverom az ezer éves HP laptopán használta, ott se volt tűrhetetlen lassú (600-s Celeron, 128 mega ram).

Továbbá mindenki a betöltődéssel panaszkodik. Könyörgöm, egyszer elindul, azt joccak. Kb 5 mp alatt el lehet magyarázni a titkárnőnek, hogy ha nem a piros X-l zárja be a programot, hanem az alatta lévő kissebbel, akkor nem lesz lassú.

Tény, hogy lassabb egy kicsit, de szerintem nagyon sokat fejlődött az OOo2 az OOo 1.1 óta.

Mellesleg nem csak szövegszerkesztő, hanem táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, rajzoló és bemutatókészítő is. Egyetemista barátom mondta, hogy már régen, még az 1.1 idejében is ha valami egyenletet kellett készíteni, inkább az OOo-t használták. A PDF-n kívül még szerintem hasznos tulajdonsága jobb helyesírási és elgépelési szótár is.

Elgondolgoztal ezen mielott leirtad?

Egyreszt, azert vedd eszre altalaban hasznaljak az emberek, es tudjak, hogy a te 1.3 nemtudommicsodadon mennyi ido alatt indul el.
2. kurvasok eroforrast zabal.
3. az o2k3 is tud pdf exportot. (ja es mindent tud amit felsoroltal)

Igy indirekt modon ne probald leirni, hogy szar az MSO, mert nem az.
Ettol fuggetlenul: draga, es idegesito, es jo lenne ha mindenki OOo-t hasznalna. Egy apro problema van. Mindenki a MSO-t szokta meg, es eleg nehez valtani, ha gazdasagilag megeri talan elkezd terjedni.

Nalunk kb 3 eve OOo-val dolgoznak azok akik ezelott MSO-t hasznaltak, mostmar az MSO idegen es hasznalhatatlan szamukra.
Ha ezt sikerulne elerni az lenne igazan jo az OOo-nak, de en nem orulnek ha csak 1 szoftver maradna valaszthato... Nem tenne jot a fejlodesenek.

Hmm. Errol az jut eszembe, hogy a felhasznalo is fontos, marmint a szokasai. Felesegem csak word-ot latott egesz eleteben munkahelyein, es egyszer otthon kellett megcsinalni valamit, es elinditottam neki OOo-t, egyetlen kerdese sem volt, pedig sose latta meg. Igaz, nem is hasznal tul bonyolult dolgokat, ahogy neztem a legbonyolultabb amit csinalt az egyedul betutipus allitasa, azon kivul gyakorlatilag csak gepeli/javitja a szoveget, ugye. Persze nyilvan van aki sokkal tobb dolgot hasznal, gondolom. En sose hasznaltam igazan vi es hasonlon kivul mas szovegszerkesztot (max 1x-2x en is oo-t amikor pl oneletrajzot kellett irni), tehat ezt pl nehezen tudnam megitelni ...

Athlon XP 3000+, 512MB ram, 512MB swap, linux 2.6.16-rc3, debian sid
Amik futnak: gnome, firefox (1 ablak, 2 ful), rhythmbox, bittornado, eclipse (ebben epp debuggolok), gnome-terminal (3db, mindegiyken legalabb 2 ful)

Elinditottam a soffice-t egy alap (1 oldalas) .doc-kal: 


 time soffice PLD_diff11.DOC

real    1m2.321s
user    0m7.732s
sys     0m0.628s

(Elinditottam, es utana rogton File->quit-tel kileptem).

Kulso stopperorat hasznalva:
A splash-screen megjeleneseig: 15.18 sec
Dokumentum megjeleneseig (beleertve a felso menu kirajzolasat is): 53.12
Kilepes: 1:1.16
Ezek inkrementalis idok, tehat osszesen 1 perc 1 sec 16 szazad sec.

Akarhanyszor inditom 40 sec alatt meg nem sikerult elinditani.
Biztos az enyem bugos.
2.0.1 magyar valtozat debian csomagbol felteve.

Mindenesetre a 6sec az ilyen mesebeli erteknek tunik. Vagy ti a splash screen felbukkanasaig meritek az idot?

Khiraly

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ezt kifejtened? Mi az a prelinkeles? Valami linket, vagy doksit. Thx.
Ideznek a wikipediarol:

No one knows what prelink is. ;)))

Azert meg turom az ubuntuforumot/google-t, de nehany reszlet segitene az elindulasban;)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

apt-get install prelink
man prelink
:)

idezet a manbol:
prelink is a program which modifies ELF shared libraries and ELF
dynamically linked binaries, so that the time which dynamic linker
needs for their relocation at startup significantly decreases and
also due to fewer relocations the run-time memory consumption
decreases too (especially number of unshareable pages). Such
prelinking information is only used if all its dependant
libraries have not changed since prelinking, otherwise programs are
relocated normally.

Miutan felraktad, berakja magat a cron.daily-ba, en onnan mindig kipusztitom, mert egy par percig megfogja a gepet. Egyszer prelinkelsz es kesz. Legalabbis addig amig nem valtoznak a dinamikus konyvtarak egy frissites soran..

1500 100% 55C 37°C nsuperbus@laptop ~ $ uname -a
Linux laptop 2.6.16-gentoo-r6 #1 PREEMPT Wed May 3 20:12:56 CEST 2006 i686 Intel(R) Celeron(R) M processor 1500MHz GNU/Linux

1500 100% 60C 37°C nsuperbus@laptop ~ $ time ooffice2

real 0m7.634s
user 0m0.000s
sys 0m0.012s

1500 100% 55C 37°C nsuperbus@laptop ~ $ time oowriter2

real 0m10.951s
user 0m0.008s
sys 0m0.008s

Gentoo, forrasbol forditva, gnome-2.14. Valszeg nalad van a problema.

http://nsuperbus.blogspot.com

Én használom a munkám során az OOo-t. Nem csak elindítom és mérem az időket, hanem használom. Igaz, az elindulása nem olyan gyors, mint a vim-é, de könyörgöm, elindítom, dolgozok benne három óráig, aztán leállítom. Ki a frászt érdekel, hogy nem fél másodperc hamem tíz alatt indul el? Ezen vitatkozni épp annyi értelme van, mint a számítógépek teljesítményét benchmark-ok alapján megítélni. Szerintem két lehetséges eset van: jól használható <-> nem jól használható. Az OOo 1.1 néha nagyon belassult működés közben, ami rendkívül idegesítő volt. A 2.x szerintem nagyon jól használható. Bevallom, nem használtam még 600MHz alatt (ide skálázódik le a notebook-om ha nem terhelem), de ott tökéletesen jól használható. A többi csak bulls**t.

üdv
atya

En pedig neha a netrol toltok le doksikat (ppt, doc), es baromi idegesito hogy perceket kell varnom, hogy megnyissa.

Pl. olvasol egy weboldalt, letoltod a palyazati mintadoksit, melletted van meg 2 gyerek, akit szinten erdekel, es akkor egyutt allunk es nezunk. Egyik felajanlja, hogy foz egy kavet kozben, en lemondoan bolintok...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ez engem miert is kellene, hogy erdekeljen?
Sose hasznaltam MSoffice-t (csak amikor ra voltam *kenyszeritve*), ez engem hidegen hagy.

Ha az msoffice 3 percig motyol, az az o baja, ettol meg nem kell az oo.org -nak is szarnak lennie...

Mindenfele osszehasonlitas nelkul ugy latom, hogy egy 1 perces elindulas kb. elfogadhatatlan, az addig megfordul az ember fejeben 3-4* is hogy KV-t kellene foznie, vagy egy cigit elszivnia.

Nezd meg egyszer az evince-t. Az rohadt gyorsan indul el es jeleniti meg a doksi elso lapjat. Nem hiszem, hogy pdf ennyivel egyszerubb formatum lenne, sot! (ps-t is gyorsabban jeleniti meg btw).

Khiraly
---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

MS Office-hoz is van ingyenes viewer, persze csak Windowsra. Az elég gyors. Kellene ilyen OOo-hoz is, mert megnézéshez (esetleg nyomtatáshoz) teljesen felesleges berántani egy teljes szerkesztőt, platformot, helyesírás-ellenőrzőt stb.-t. A PDF-nézők ezekkel állíthatók párhuzamba. Jó hogy gyorsak, de keveset is tudnak (csak megnézni és nyomtatni).

Ha lesz is ilyen néző, az OpenDocumenthez lesz, szóval khiraly, te nem fogsz jól járni továbbra sem ha Linux alatt kell nézned .doc-ot vagy .ppt-t. :( Windows alatt viszont használd az ingyenes MS Office Viewer családot.

Háppersze

csak nem kéne elfelejteni, hogy az OOo nem a sjaát formátumát nyitja meg, tehát igenis kell adattranszformáció, annak meg ideje van.
Amig az MS nem nyitja meg a formátumait, addig ilyen sebességeket tud produkálni az OOo. Utána sem biztos, hogy sokkal jobbat, hiszen (valószínűleg)alapjaiban más az adatszerkezet egyik, s másik alatt.

Azért megérne egy misét kipróbálni az MSO-t, hogy milyen gyorsan tölti fel a szóban forgó doksit, meg ugyanezt mondjuk Wine alatt.

Ha az egy perces indulás elfogadhatatlan, akkor ne használd, vagy nyomjál RAM-ot a gépbe.

t

Az alkalmazásindítás gyorsítása Linuxon jelenleg is aktívan kutatott terület. Olyan architekturális gondok leküzdéséről van szó (kernel, ELF loader), ami minden Linux alatt futó nagyobb programot sújt. Ez ellen több módon lehet védekezni, pl. a KDE mindent előre betölt a memóriába, illetve a Firefox statikusan van buildelve.

Mas platformon ez hogy van? Windows mit csinal?
(azon kivul, hogy mar alapba a memoriaban van explorer meg jopar dolog amit msoffice hasznal. Bar ehhez nem ertek)

Mondjuk ez is olyan gyerekbetegseg, ami egy szervert nemigen erint. Mig egy desktop gepen elegge feltuno. Btw linux szerver oprendszer, vagy desktop? ;)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ez is eleg jo slide. A masik meg toltodik. (abbol nem erheto el slide)
http://ooocon.kiberpipa.org/media/Presentation_profiling_tools_approach…
(Speeding up OpenOffice - Profiling, Tools, Approaches)

Ugy nez ki, hogy ok is felismertek a problemat. Csak meg mindig abban gondolkodnak, hogy berantsak az egesz oo.org -ot. (hatterbe teve olyan dolgokat amik nem latszanak: pl. nem lathato oldalak renderelese kulon szalon a hatterben futna).

Mindegy, en <10sec -kel mar megbaratkoznek.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hmm. Van egy slide a vege fele, ahol azt mutatja be, hogy windows alatt fele annyi ido alatt indul el (vagy meg kevesebb).

Windows ezt sokkal jobban csinalja. Erdekes. Es ezen az oo.org-osok nem is tudnak valtoztatni.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Igen, de en az oo.org -ot .doc, .ppt nezegetesre szoktam hasznalni, amikor epp kell. Tehat olvasom a honlapot, oda van irva, hogy reszletes arlista .xls -ben tekintheto meg. Akkor letoltom, es megnezem.
Termeszetes, hogy utana becsukom az soffice-t.

Szerintem nekem, meg meg jopar embernek egy soffice nezegetore lenne szuksege. Kb. mint az evince .pdf -re.

En valahogy ugy kepzelnem el, hogy megnyitja a nezegeto, a leheto legkevesebbet inditja el a openoffice.org-bol, es lenne egy baromi nagy gomb rajta, hogy SZERKESZTES, es csak akkor indulna el a oo.org maradek resze. Es akkor lehetne szerkeszteni is.

Amugy szerintem a felhasznalok kevesebb mint 10%-a akarja a doksi megnyitasa utan rogton (2 percen belul) szerkeszteni is azt. A legtobb ember elotte belelapoz, beleolvas, es javit. Jo is lenne, hogyha rogton tudnam, hogy a 41. oldal 3. bekezdeseben akarok javitani.
(ez mondjuk akkor kepzelheto el, amikor kinyomtatom es epp atolvasom a doksit. De akkor mar ugyis nyitva van).

Szoval szerintem nem izombol kellene mindent betolteni.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

"
1. Honnan fogja megtudni az IT-t nem olvasó emberke, hogy van ez az alternatívum? (Bocs, ha valamin átsiklottam volna, de nehezen hiszem hogy a nagy Wordös titkárnő annyit látogatná az oo weblapját)
"
És tényleg honnan? Szerintetek hogyan lehetne nagyobb hírverést csinálni ennek a kampánynak? Plakátozzunk? Osztogassunk CD-t? Jelentkezők? :o)

Kicsit más szempont, de:

1db Microsoft Office 2003 Basic Edition HU OEM 55,190 Ft,-

1db Memória DDR 256MB PC3200 400MHz 5,510 Ft,-
1db Memória DDR 512MB PC3200 400MHz 9,590 Ft,-
1db Memória DDR 1024MB PC3200 400MHz 19,190 Ft,-

szóval egy MSO árán:
256-os RAMból 10db
512-es RAMból 5db (majdnem 6)
1024-es RAMból 2db (majdnem 3)
vehető meg.

Innen fogva a lassúbb ez, vagy az helyett az MSO-val legálisan szerkeszthetek MSO doksikat, az 1024-es RAM-mal meg két gép agyát töltöm meg és arra használom amire akarom alternatíva van.

Én inkább OOo-t használok és upgrade-elek 10 gépet RAMmal. Mindezt legálisan.

:)
t

NEzzunk notebook ramot. Es egy olyan szerencsetlen helyzetet kepzeljunk el, hogy ket slot van a gepbe, de ugy vette az ember ujonnan hogy 2*256MB ram van benne, es igy jon ki a 512MB ram. Szoval ezt akkor dobhatnam ki. Maris nem olyan a leanyzo fekvese.

PErsze ezzel nem azt akarom mondani, hogy msoffice licenszert rohanok. ;)

Minden egyeb konkurrencia nelkul egy ,,kivulallo'' szemevel azt lehet mondani, hogy nagyon lassan indul el a soffice. Tobbszor is 1 percen felul nyitja meg.

Ahelyett, hogy a splashscreenre gyurnanak, inkabb a splashscreen helyett feldobnak az elso oldal thumbnailjet. Lehet, hogy utana mar nem is erdekelne a doksi... Szoval amig varok addig szivesen elolvasnam az elso oldalat a doksinak. Szerintem nem egy nagy wasistdas legeneralni az elso oldalt es azt kinyomni egy splashscreenkent (1024px szelessegben pl.), es azon menne a csik.

Ugyanakkor pl. eclipse is lassan indul el nalam, lehet, hogy meg az openoffice-nal is lassabban. De az nem zavar. Ahhoz, hogy eclipse-et inditsak hangulat kell, es kozben is gyujtom az eromet a programozashoz.

Viszont nehany .odt, .doc, .ppt doksit minel hamarabb meg akarok nezni.

Udv,
Khiraly

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( andrej_ v | 2006. 05. 07., v – 18:38 )

Ennek úgy lesz értelme, ha mindenhova ahova tudjuk kiírjuk és egészpályás letámadással győzünk. Csak hasonló taktikaval lehet eredményt elérni, amivel a zártszoftos dolgok mennek.

Minden ilyennél az első lépés az, hogy egyáltalán otthon kipróbálják.

Ha lenne 468x60-as banner énis nyomatnám 1-2 helyen. Azon felül, hogy kipakoltam egy hírt az oldalunkra.

Andrej_ írta:

Ennek úgy lesz értelme, ha mindenhova ahova tudjuk kiírjuk és egészpályás letámadással győzünk. ...

Azon felül, hogy kipakoltam egy hírt az oldalunkra.

Igen, en is kiraktam villamgyorsan a cimlapra! :-)
---------------------------------------
http://www.geo-environ.hu/index.php
GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület
Szeged

( bastya_elvtars | 2006. 05. 07., v – 22:41 )

OOO szerintem most pariban van az O2k3-al (azóta el tudom viselni a msoffice-t, hogy eltűnt az a gemkapocs, melynek húgom szerint azt kéne kérdezni, hogy 'may I annoy the fucking hell out of you?'), csak az oldalszámozás beszúrása lehetne csöppet nyilvánvalóbb az OOO-ban. Ráadásul egyik program a másikban írott .doc-ot is ugyanolyannak mutatja, csak egymás szakasztöréseivel/tartalomjegyzékeivel állnak hadilábon. Amúgy nem megrázó a váltás, rengeteg r=1 ismerősöm van, akiknek felraktam, és szeretik.

OO2 rulz

OpenOffice nagyon remek munkaeszköz, ezzel és nagyrészt erről ítam a szakdolgozatom, így hónapokat töltöttem el előtte ülve.
Szakdolgozatomból kiderül, hogy Nyugat-EU-ban rengeteg közszolgáltató (rendőség,kórház,iskola, polg.mest.hivatal és egyéb hivatalok) átállt ill áll át OO-ra.
Remélem itthon is hamar sorra kerül.

Én is OOo-val írtam a diplomámat. Még az 1.1.0-val 2 éve. Más kérdés, hogy én orvosi témában, de nagyon gyorsan sikerült megírnom úgy, hogy fejlécek, láblécek, képek, táblázat, grafika, oldalszámozás, fejezetek, automatikusan generált tartalomjegyzék is került bele. Az egész - mások szerint is - nagyon igényes lett. ... de ezekről írtam már a HUP-on korábban is.

- waiter -

( whitehawk v | 2006. 05. 08., h – 00:00 )

Múltkor azt olvastam, hogy az Office szolgáltatásaiban funkcióiban még mindig sokkal többet tud, mint az OO.o. Mivel nem használom pl a táblázat kezelőjét mindenféle bonyolult dolgok létrehoására, ezért én nem tudom, hogy hol vannak a korlátai. Akinek van tapasztalata írja meg.
Azt tudom, hogy OO.o memóriazabálós, néha zavar is. Itt inkább a funkcionális visszamaradottsága érdekel.

(A meggyőző szövegek kimaradhatnak, az most nem érdekel, meg az se, hogy az MS Office önmagával se kompatibilis stb.. )

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c)

pl. amibe mindig belefutok (párhuzamosan használok Office XP-t és OOo 2-t):
1) Ami a legidegesítőbb: Excelben nyomok egy 'Delete' gombot, akkor törli a cella tartalmát, OOoban ugyanehhez a 'Backspace' kell.
2) Accesst nem lehet kiváltani (tudom, hogy pfuj meg szar meg semmire jó), de van ahol csak ezzel lehet dolgozni.

( Csab | 2006. 05. 08., h – 08:31 )

Én szeretem az OpenOffice-t, azt is használom de szerintem a Word jobb (bár lehet, hogy azért tűnik jobbnak, mert nem használom).

- az oldalszámozás igencsak körülményes
- táblázatkezelés OOo writerben szintén körülményes, pláne ha a táblázat
képeket is tartalmaz
- hihetetlenül lassan indul el
- néha fagyogat
- a fontokat nem mindig kezeli jól. A telepített jelkészletekben volt,
hogy rendre nem találta meg az ő,ű betűket, pedig benne voltak.
(Talán Win95-ös fontoknál?)
- nehézkes a kezelése

Szerző: Csab
Dátum: h, 2006-05-08 07:31

Én szeretem az OpenOffice-t, azt is használom de szerintem a Word jobb (bár lehet, hogy azért tűnik jobbnak, mert nem használom).

ANNO én a Worddel kezdtem, majd a Linux "meghozta" a StarOffice-t és ez után jött az OpenOffice.
Nekem bevált és nem tapasztaltam olyat, hogy valamiért meg kellett volna kérjek valakit, hogy a Word-del (vagy MS Office) készítsen el valamit nekem ami nem megy az OO. alatt.

Bár, izlések és pofonok...
Mindenki használjon amit akar. Ha kifizette az árát, akkor "Ő tudja"

Oldalszámozás - szerintem egyszerű így is! Ha meg sok neked sablon csinálhatsz rá, vagy egy makrót...
Táblázat szerintem jól kezelhető, képekkel már talán tényleg nehezebb, de tapasztalatom szerint a Word sem jó erre
Lassan indul, 1x - vagy te mindig bezárod? Indulás után meg megy rendesen, nem akadályoz a sebessége...
A néha nálam ritkán - nagyon ritkán ezen a téren az MSO-val rosszabbak a tapasztalataim...
A font is lehet hibás... Nekem fontokkal nem volt gond, bár nincs is túl sok belőle...
"nehézkes a kezelése" - mire gondolsz? Átszokni kell, de nem nehéz -- szerintem...

( buran | 2006. 05. 08., h – 09:34 )

Szerintem még kellene minimum egy évet fejleszteni, mire eléri az MSOfficeXP színvonalát:

1. Felsorolás és sorszámozás szintje kb. MSOffice95.
2. Tartalomjegyzék röhejes, van hogy 90 fokkal elfordítja a sorokat és egy sor = egy oldal.
3. Oldalszámozás nehézkes
4. Calc közel használhatatlan

Nem csak otthon teszteltük, hanem 30-50 fős cégeknél, és nem csak elindulásra, ami szintén siralmas, de kit érdekel. Tanácsadóként beajánlottuk többször egy időben az OO-t, de ilyen hibát többé nem követek el.

És még egy tévhit: ha a titkárnő vagy sok beosztott folyamatosan sír, hogy azért nem készülnek el időre, mert kúúúrvaszar az OO.o, még ha ez nem is igaz, a főnök akkor előbb-utóbb össze fogja szorítani a száját és venni fog 50 licenszet az MSO2003-ból. Való életből vett példák, nem "otthon felrakom, hűdeszép" tesztelések.

A processzor különben szinte nem is számít, viszont RAM kell neki töméntelen, és az irodai gépek nem arról híresek (max 256M általában, amit én láttam).

1. Felsorolás és sorszámozás szintje kb. MSOffice95.
Mit hiányolsz?
2. Tartalomjegyzék röhejes, van hogy 90 fokkal elfordítja a sorokat és egy sor = egy oldal.
Ilyet nem tapasztaltam, viszont szép tartalomjegyzéket tudtam csinálni...
3. Oldalszámozás nehézkes
Beszúrás - Élőláb
Beszúrás - Mező - Oldalszám
Ha ez tényleg nehéz neked, még mindig csinálhatsz sablont rá... Sőt a Premiumba bele is raktam kettőt, mert nem vagy egyedül :o)

Én arra a konkrét esetre gondoltam - nyilván hiányzik egy csomó minden az openoffice.org-ból is. És ha már az meg van akkor még mindig hiányozni fog jópár minden. De szerintem a felsorolás és számozás kifejezetten jól működik... Persze van egy csomó más ügy amit intézni kellene, de hát erőforráshiánytól szenved a project az egyszer biztos...

( Csab | 2006. 05. 08., h – 09:50 )

Egy vicc: Microsoft PPT-t akarsz kinyomtatni, egy oldalra több slide-ot.

- OpenOffice.org segítségével konvertálod PDF-be
- Majd Acroread segítségével kinyomtatod

Sajnos ez csak Windows alatt működik, mert a linuxos Acroread nem képes egy oldalra több lapot nyomtatni.

A KDE-KPrinter alkalmazása elvileg megcsinálná, de hihetetlen rosszul teszi, szóval gyakorlatilag használhatatlan erre a célra.

Se Word se OpenOffice alatt nem megy.

Pedig egy slide-ot szerintem az emberek 99.9%-a nem egyetlen A4-es oldalra akar kinyomtatni...

A Megoldás Triviális(tm) :)
Print fileba beikszel, az PS filet csinál kimenetként, vagyis a PDF tök felesleges közbenső lépés. Utána:
psnup -6 print.ps > p6.ps
utána p6.ps-t kinyomtat, örül.
-6 izlés szerint lehet -2 -4 -8 -10 is amennyi oldalt akarsz egy lapra.
Ha PDF-et akarnál több lapra kinyomtatni, akkor először
pdftops valami.pdf valami.ps
majd utána jöhet a psnup.
---
Apparently the human mind is not unlike cookie dough.

( talisker | 2006. 05. 08., h – 11:28 )

Szerintem az OOo vs. MSO közötti melyiket érdemes használni, az egész egyszerűen akarat kérdése.

Én igen rég áttértém OOo-ra, pontosabban StartOffice-ra anno (még 5.2-es idejében). Azóta minden verzióval dolgoztam, jelenleg 2.0.2-vel.
A cégben hivatalosan is ez az irodai programcsomag.
Nagyrészt a Writer van használatban, de időnként a prezentáció készítő meg a táblázatkezelő is. Nem használunk brutálisan megfejlesztgetett makrókat, mert eddig semmi szükség nem volt rájuk.

Ami miatt anno váltottunk:
1.
Az MSO97 nagyobb doksik esetén, amlyek sok képet tartalmaztak (nem beillesztve, hanem linkelve) egyrészt baromi lassúvá vált használat közben, továbbá teljesen memóriafüggő volt, hogy egy kész doksit megnyitva és egyből printelve a doksi hány százalékának helyes nyomtatása után kezdett el piktogramokat nyomtatni a valós linkelt bitmap-ek helyett. Nem voltam túl happy, amikor egy kb 200 oldalas doksinál úgy 120 oldal után négyzet-háromszög-kör piktogramok jelentek meg. Röviden, nem volt 100%-ban reprodukálható egy elkészített doksi bármikor. Ez önmagában nálam űberelt minden egyéb lassúság, meg kényelmetlenség tényezőt.
Workaround átmenetileg: PgDn-al végiglapoz a betöltött doksi, ekkor 90%-ban jól nyomtat.

2. Fejléc/Lábléc és szövegtörzsbe elhelyezett mezők nem egyszerre frissülnek problémakör. Ha például beverziózta az ember a doksit és ezt a mezőt berakta a fejlécbe, meg a szövegtörzsbe is (nevezetesen az első oldalra, címplapra), akkor a kész doksi betöltésekor a fejrészben és a szövegtörzsben lévő ugyanazon mező értéke eltérő volt. Eléggé blama ilyen formában ügyfélnek átadni valamilyen leírást.
Workaround átmenetileg: Betöltéskor minden mező felfrissít, nyomtat, majd nem ment el, hogy tudjuk, nem módosítottunk egyébként semmit a doksiban.

3. Section break törlés szindróma.
Hosszú doksik esetében halálos a dolog, nevezetesen amikor egy section break-et töröl az ember, akkor a józan paraszti ész szerint a törlés helye előtti section beállításnak kéne "lefolyni" a törölt break utáni oldalakra is. Ehelyett a törölt break utáni section beállítás "folyik fel" a break előtti oldalakra. Szintén pár száz oldalas doksi esetén egy vége felé lévő fekvő oldal section break-jét törölve az egész doksi fekvővé vált, repagination ezerrel és k.anyázás stb...
Erre nincs workaround, ki kell várni míg átlapszámoz, hülyeséget javítani, aztán megint kivárni míg visszaszámoz.

4. Stabilitás. Sok esetben lefagyás után nem csak az addig végzett meló vész el, ha nem mentünk percenként, hanem több esetben az egész doksi használhatatlanná válik. Ez szintén önmagában halálos. Igen, tudom, használat előtt mentsük el az előző változatot stb.. de ezt egy fentebb említett jó kis printelési sessiön közben is bírta produkálni.

----------------------
Ezzel szemben az OOo-val a fenti bajok nem fordultak elő egyszer sem.
Ezidőalatt kb 8-10-szer omlott össze, de minden esetben szinte teljesen visszahozta szerkesztett doksit. (max 2 oldal hiány).

Önmagában az OOo oldalszerkesztési elvei sokkal közelebb állnak egy normál kiadványszerkesztési elvhez. Tehát nem section bohóckodás van, hanem oldaltükör.
Emellett a mezőkezelése sokkal biztonságosabb, ha valami változik, minden helyen azonnal frissül (oldalszámok pl. meg verzió mező stb...).

Gyorsaságra nekem az OOo sokkal jobb. Lehet, hogy lassan áll fel az elején, de nekem egy OOo 1.1.5 meg egy OOo 2.0.2 együttes quickstarttal is normálisan használható.
Az MSO kompatibilitás is sokat javult, jelenleg bőven sikerül korrektúrázott MSO doksikat cserélni az ügyfelekkel.

A titkárnénik és kollégák, meg teljesen megszoktát az OOo-t, semmi véres, anyázásos átmenet.

Némi számszerűsített adat is:
Megnéztem a fájlszerverünket, 2003-óta 3341db sxw és 80 db odt fájl van rajta. (épp most állunk át 2.0-ra) Párszáz MSO doc, amit az ügyfelekkel feltétlen ebben a formátumban cserélgetünk.

Ezek között van 1-2 oldalas munkalap nyomtatványtól a párszáz oldalas felhasználói leíráson át a 2000 oldalas rendszertervig minden.
Ezt kb 8 ember termelte, ebből 2-3 aktív OOo-zó delikvens.
A mentésekben még legalább ennyi még régebbi StarOffice-os anyag van.
Szerintem a számok egyértelműen igazolják az OOo létjogosultságát.
-------------------------------------

Lehet, hogy azért tűnik nekem akarat kérdésnek ez az OOo kontra MSO, mert a cégben én vagyok, aki ezt eldönti, de akkor sem pusztán a két forinttal olcsóbb az OOo vezetett a döntésre.
Nekünk a teljes ISO9001 rendszerünk alapja az OOo, meg az abban szerkesztett doksik, formanyomtatványok.

Az meg mindenképpen fontos, hogy ismerje meg az ember mindekettőt, mielőtt leteszi a voksát ide, vagy oda. És Jucuskának meg tökmindegy, hogy miben böködi az ikonokat. Nem az dönti el, hogy tudja-e használni, hogy melyik tetszik, hanem, hogy melyiket tanítják meg neki.

t

( york | 2006. 05. 08., h – 14:23 )

Sziasztok

Lehet en vagyok bena, de eddig egyetlen egy ok miatt kell MSO-t hasznalnom, az pedig a korlevelek. Pontosabban van egyedi formazott urlapom es csv lenne a bemenet, de ezt oo.o2 nem tudtam megcsinalni.

York.

------------------------------------------------
"Nyugi! Minden a legnagyobb rendben csúszik ki a kezeim közül..."

( itan | 2006. 05. 09., k – 20:33 )

Fentieket végigolvasva arra jutottam, hogy mindenki azt használjon ami az adott feladatra, vagy általánosságban jobban megfelel neki. Mind a két versenyzőnek megvan az előnye is hátránya is, van ahol az mso használható jól (bonyolult makrók, stb.) van ahol az ooo. Az mso sosem lesz olyan amilyennek a felhasználók akarják, mert az ms nem veszi figyelembe a felhasználói igényeket, az ooo pedig lassan fogja "követni" az mso-t (kompatibilitás) mert nem pénzért fejlesztik, és nem ostorozza őket mindenféle fejlesztési csoportvezető a határidők betartása miatt (bár ez ms-éknél sem nagyon megy pl. longhorn-vista-windows2999). Egyszóval mindenki azt használ amit akar (vagy cégnél rákényszerítik) és viseli a következményeit. Elvégre szabad országban élünk...

"Bonyolult makrókat" lehet OOo-ban is írni. És nemcsak Basicben, hanem BeanShellben, JavaScriptben vagy Pythonban is. Bonyolult MS Office makrók migrálása az gáz. De önmagában az OOo ugyanolyan bonyolult platform.

A másik mítosz, hogy nem pénzért fejlesztik az OOo-t. Dehogynem. Legfőképp Sun és Novell alkalmazottak fejlesztik munkaidőben, és nekik is biztos a nyakukra járnak a csoportvezetők. A közösség sokat hozzátesz portolás, QA, marketing, lokalizáció, dokumentáció témakörében, de a döntés a fejlesztés irányvonalairól főként a Sun hamburgi csoportjánál (volt Star Division Team) születik meg ma is.