Linus Apple laptopról adta ki az 5.19-es Linux kernelt

Címkék

Az 5.19-es Linux kernel kiadása mellé csatolt levelében Linus arról írt, hogy ezt a kiadást egy arm64-es gépről, pontosabban egy Apple (M1 vagy M2) M2 laptopról adta ki. Mint írta, régóta várt arra, hogy arm64-es gépről tehesse meg ezt és most köszönhetően az Asahi Project (a Linux kernel Apple M1/M2-re való portolását végző csapat) erőfeszítéseinek, ez a vágya valóra vált.

On a personal note, the most interesting part here is that I did the
release (and am writing this) on an arm64 laptop. It's something I've
been waiting for for a _loong_ time, and it's finally reality, thanks
to the Asahi team. We've had arm64 hardware around running Linux for a
long time, but none of it has really been usable as a development
platform until now.

It's the third time I'm using Apple hardware for Linux development - I
did it many years ago for powerpc development on a ppc970 machine.
And then a decade+ ago when the Macbook Air was the only real
thin-and-lite around. And now as an arm64 platform.

Mint írta, ez a harmadik alkalom, hogy Apple gépet használ a Linux fejlesztéséhez. Azt azért megjegyezte, hogy a munka oroszlánrészét nem ezen a gépen végzi, de a teszt buildek és rendszerindítások, valamit most a kiadás címkézése ezen történt. Ezen kívül, utazások alkalmával hurcolós gépnek és az arm64 dogfooding-jára fogja használni:

Not that I've used it for any real work, I literally have only been
doing test builds and boots and now the actual release tagging. But
I'm trying to make sure that the next time I travel, I can travel with
this as a laptop and finally dogfooding the arm64 side too.

Az Asahi projekt tudni véli, hogy egy M2-ről van szó:

Hozzászólások

Mailírásra, SSH-zásra meg az arm-es Macbook overkill. De Linusnak elnézzük, mert ő biztosan nem Apple fanboy, meg szerintem nem is vette, hanem ezeket a gépeket ajándékba, meg támogatásként küldik neki.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

PR-ból. Sok gyártó küld neki, abban reménykedve, hogy valami nyilatkozatban megemlíti, hogy kapta vagy nem említi, csak a termék nevét, de akkor is pozitívan fest, hogy az ő terméküket használja, meg addig is elmondhatják magukról, hogy támogatták a Linux ügyét. Egy régi interjúban mondta is, hogy már nem tudja ezeket a gépeket hova tenni, annyi mindent küldenek neki, egy szekrény, egy asztal tele volt neki jó pár éve, pedig osztogatja is el az ismerősök között, ami nem érdekli belőle. Azt konkrétan nem tudom, hogy az Apple küldött-e neki, csak tippelgetek, annak alapján, hogy szerintem Torvalds nem venne magától Mac-et. Bár ki tudja, lehet az Asahi érdekelte, és emiatt megvette, kizárni nem tudom, de valószínűnek nem tartom.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Erre is kitér a linkelt kernelbejelentésben. Azért, mert most készült el a kernel normális arm-támogatása, és próbálgatja Asahi Linuxszal. Írja is, hogy nem mindennapos feladatokra használja a gépet, csak próbabuildeket csinált eddig, és a jövőben is inkább arra használja, hogy az arm-es támogatást tesztelje. Majdnem biztos vagyok, hogy csak ilyen próbálgatás erejéig nem vett Macbookot, valaki ajándékba adta neki. Ha van eszük, akkor tényleg az Apple ajándékozta, mert ez most rohadt nagy reklám nekik globálisan.

Egyébként használt már előtte is Macbook Air-t, igaz az inteles volt, és azt nyilatkozta akkor, hogy azért esett arra a választás, mert az könnyű gép, de annak ellenére normális. Laptopot leginkább csak akkor használ, ha utazik, de akkor fontos, hogy könnyű legyen. Normális esetben nem laptopozik, azért van elég durva Threadripper workstationje, hogy azon dolgozik, azon fordítgatja a kerneleket.

Bár azt is írja, hogy később ez a Mac lehet az utazós gépe, de jelenleg még csak tesztelős.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ez, hogy a gyártók küldenek híresebb szoftverprojektek fejlesztőinek, vezetőinek ingyen hardvert, nem újdonság. Most találtam egy maddog-os cikket, amiből kiderül, hogy már évtizedekkel ezelőtt is bejáratott módszer volt:
„I delivered, using my Chevy Nova Hatchback, the first VAXstation with Ultrix-32 on it to Richard Stallman when he was still living in his office at MIT. We wanted to make sure the fledgling GNU tools would work on our product.”

Itt most ne azt nézzétek, hogy hú, hány ezer dollár, az egy gyártónak nem tétel, ha repi céllal vagy stratégiailag történik, pozitív reklám, vagy szoftveres támogatás megszerzése a cél, nekik leírható költség, tartanak is fent ilyenre keretet. Pl. egy Apple méretű cégnek egy M2 Macbook kb. olyan anyagtétel, mint a ropigyárban egy pár zacskó, bármikor leemelik a futószalagról.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Teljesen adekvát kliensnek hívni, szervernek pedig azt, ahol a központi repó van.

És most itt nem is arra a kukacos részletre gondolok (ha már), hogy akár https-sel, akár ssh-val használod, mindkettő TCP fölött közlekedik, az meg szerver-kliens protokoll... meg hogy a desktop gépedbe ritkán engedsz be kapcsolódást, a bare repó mellett meg alapvetően nincs workir...

hanem felhasználói oldalról, szemléletben, tök rendben van így.

Ez most meglepett, csak fél szemmel követtem a projektet és még abban voltam hogy örülnek ha már a kernel képes bootolni az új Apple gépeken, ez remélem add neki egy lendületet.... bár személy szerint szívesebben látnék egy hardwaresen független arm alapú notin futtatni linux alapú rendszereket.

azt hiszem még mindig a nem egységes boot folyamat a gátja ennek, ahány arm cucc, annyiféle boot megoldás. Jobb esetben valami flash-re már fel lehet tenni olyan bootloadert (u-boot), ami aztán már valami egységes módon löki tovább a folyamatot.  De még az sem egységes, hogy egy flashen ott legyen egy u-boot, szóval még mindig sok esetben egy másik pécén történő dd-zéssel indul a telepítés a háttértárra armhoz.

A 5.20-as kernel erre a szép eredményre rá tesz majd még egy lapáttal. Azt olvastam valahol, hogy abban fognak először élesedni a rust-kódok.

Más gyártónak miért nincs ARM64-es desktop/laptop gépe?

Akkor először talán definiálja uraságod, hogy mit takar terminológiájában a "laptop" fogalma...

Lövésem sincs és nem is érdekel. Nem ez volt a kérdés. A kérdésed úgy szólt, hogy "Más gyártónak miért nincs ARM64-es desktop/laptop gépe?" Nem úgy, hogy milyen Linux disztribúció mit támogat kapásból.

De, van, elég sok, főleg netbookok, de pár olcsó laptop is. Csak egészen az M1, M2-ig, a teljesítményük elég fostalicska volt. Ez most változni látszik, nem csak az Apple miatt, hanem tegnap olvastam, hogy a 13. generációra a Lenovo is elő fog állni valami combosabb, arm64-es Thinkpad-del.

Mondjuk mainstreamben így sincs sok esélye az arm64-nek, mivel sok olyan zárt és legacy kódot futtatnak, ami x86 only, és bár ezek az arm-es cuccok tudják azt is hardverből emulálni, de akkor meg annak az overheadje rombolja a teljesítményt. Viszont linuxozni teljesen jók, mert akkor lehet mindent forráskódból fordítani és nem kell zárt kódok emulálásával fetrengeni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nemtom, én ugye maradtam intelen, de:

  • egyik legnagyobb magyar data science / data engineer csapat reflexből m1-es macbookot adott belépő munkatársnak. numpy ugyan nem fut rajt natívan, de SSH/Jupyter notebook kliensnek (ahogy Linus is teszi) tökéletes
  • a UX/UI világban nem nagyon olvasok hisztiket az M* generációról, pedig nagyjából csak a webGL fut rajt (ugye OpenGL, Vulkan, stb támogatás nincs)
  • marketingesek használnak még körülöttem m* gépeket, sehol semmi sírás, Adobe megy rajt, Office megy rajt, és tűrhetően elemulálja a Parallels azt a pár dolgot, ami Windowson maradt nekik

az van, hogy azért az irodai meló mára nagyrészt Chrome-ból fut, meg mindenféle chromium alapú desktop cuccból (Teams! Slack!), ha ezek elfutnak az arm-en akkor lehet alattad arm.

Az apple meg azt a pár heavyweight cuccot úgy látszik kioptimalizálgatta, ha a figma meg az adobe elmegy, a final cut pro nyilván elfog, egyedül a 3D grafikusok várnak tán ki vele (autocad map3d-t még nem próbáltam vele, de ahhoz eleve windows kell)

A numpy-nak kéne futnia rajta, ha nem is találsz hozzá M1/M2 arm buildet, forráskódból kipörgetheted, MacOS és Asahi Linux alatt is. Félre ne értsetek, nem vagyok ellene az arm-nak. Linuxozáshoz jó lehet, plusz egy gyártó, felkavarhatja az állóvizet a két nagy körül (AMD és Intel). Főleg amiatt, amit írsz, hogy ma már a gép meg az OS a legtöbb felhasználónak már csak bootloader egy Chorme-alapú böngészőhöz, arra meg jó.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Én a mind a kettőt elhiszem. Nem a megfelelő buildet szerezték be pip-pel, hanem valahonnan x86-os csomagokat húztak le, bár még annak is mennie kéne Rosetta 2-vel. Az sem hihetetlen teljesen, hogy virtualizálva tudják pótolni azt a kevés windowsos dolgot, ami maradt nekik. Azt nem írja sehol, hogy sebességbajnok, meg a legjobb, csak hogy „tűrhetően” emulál.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Másik célközönség :)

nemtom a data-sok pontosan min panaszkodnak, azt tudom, hogy pár libjük nem fordul.

a másik csapat pedig marketinges. Ilyen cuccokra gondolj mint Kulcs-Szoft meg Natura, esetleg egy MPL asztali kliens, egyik se egy erőforrászabáló valami.

a marketing az amatőr szinten canva, profi szinten meg Adobe.

nemtom a data-sok pontosan min panaszkodnak, azt tudom, hogy pár libjük nem fordul.

Ez így már valid lehet, a numpy igényelt néhány extra kört, de végül is működött. Most már asszem ez sincs.

Ilyen cuccokra gondolj mint Kulcs-Szoft meg Natura, esetleg egy MPL asztali kliens, egyik se egy erőforrászabáló valami.

Konkrétan arra gondolok, hogy a kezdeti időkben a Parallels M1-es gépen csak ARM-os Windows-t tudott virtualizálni, ami gyakorlatilag nem is létezik/-ett, illetve ARM-os kulcssoft is kellene hozzá, de ha ez azóta megváltozott, azt örömmel hallom. :)

Windows 10 enables existing unmodified x86 apps to run on Arm devices. Windows 11 adds the ability to run unmodified x64 Windows apps on Arm devices! This ability to run x86 & x64 apps on Arm devices gives end-users confidence that the majority of their existing apps & tools will run well even on new Arm-powered devices.
 

Forrás: https://docs.microsoft.com/en-us/windows/arm/overview

nem hiszem persze, hogy tényleg minden futna, de egy könyvelőprogram valszeg simán elmegy.

nyos@hex:~$ ssh a11

Welcome to Termux!

Communities: https://termux.org/community
Gitter chat: https://gitter.im/termux/termux
IRC channel: #termux on libera.chat

Working with packages:

 * Search packages:   pkg search <query>
 * Install a package: pkg install <package>
 * Upgrade packages:  pkg upgrade

Subscribing to additional repositories:

 * Root:     pkg install root-repo
 * X11:      pkg install x11-repo

Report issues at https://termux.org/issues

u0_a182@localhost:~$ python3
Python 3.10.5 (main, Jun  7 2022, 03:52:12) [Clang 12.0.8 (https://android.googlesource.com/toolchain/llvm-project c935d99d7 on linux
Type "help", "copyright", "credits" or "license" for more information.
>>> import numpy
>>> numpy.sum(numpy.array(range(1000000)))
499999500000

Legfeljebb adnak az ujonnan belepoknek egy Androidos telefont is, es rogton menni fog a numpy. :D

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Közben a Thinkpad kapcsán javítanám magam. Azóta olvasgattam még róla, és nem fest jól. Az egy egyszerű Qualcomm Snapdragon procis gép lesz, a teljesítménye kb. sehol nem lesz egy M1, M2-es Mac-hez képest, de az árazása azokkal fog kb. megegyezni. Ráadásul az se tisztázott, hogy milyen bootloader lesz rá, támogat-e majd UEFI-t. Sok sebből vérzik. Egyébként meg nem 13. genes lesz, hanem Thinkpad X13s lesz a neve, és még idén érkezik. Két dologban így is jó lehet: az 5 nm-es proci miatt 28 óra lesz az akkuideje, bár ezt kezeljük fenntartással, lévén a gyártók ebben szeretnek durván hazudni, és olyan ideális laborkörülmények között mérik ezeket a hihetetlen számokat, amik a való életben tuti nem fordulnak elő. A másik, hogy kereken bele fog férni 1 kilóba, azaz pehelysúlyú lesz.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem csak a PC gyártók. Az Apple is szeret színezni, pl. most az M1, M2-ben lévő GPU-jukról állított nemrég, hogy RTX 3080-nal ér fel a teljesítménye, ami nem igaz. Meg hogy az övéké a legjobb proci, ami megint nem áll meg, mobilszegmensben valóban a fogyasztáshoz mérve a legerősebb, de legújabb 6xxx Ryzen, és 12. gen Intel azért erősebb, desktopon meg pláne. Nem rovom fel neki, mert ez minden gyártónál tényleg így van, teljesen mindegy, hogy CPU, GPU, SSD, vagy valami gépépítő cég, imádnak szépíteni. Emiatt csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy nem árt a gyártói adatokat erős fenntartással kezelni, osztani kettővel, néha még utána négyzetgyököt is vonni belőle. Nem csak az akkuidő, hanem a fogyasztás, TDP, benchmarkadatok, stb.-re is igaz.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Bármennyire is tudom, hogy mindenki szépít, próbál kamuzni hogy a termékét vegyék, 2020 november 10-én az Apple leggyengébb M1 Air számítógépe akkora dobás volt hogy azóta is remeg minden chipgyártó a félelemtől. Az azóta eltelt 21 hónapban pedig felfoghatatlan termékekkel bővítette az ARM vonalát. Az általad említett legújabb Thinkpad X13s is csak kullog az M1 Air mögött. Az M1 egymagos tesztben 55.58%-al, többmagos 31.47%-al gyorsabb. Ez pedig azt jelenti, hogy ARM asztali chip készítőknek még évek mire a 21 hónappal ezelőtt kiadott M1-et utoléri. Ez pedig kurva gáz. De én nem csodálkozom ezen, mert a mobil Apple A sorozatú SoC-ok is éveket vernek a többi mobil chipgyártóra.  

Mert nem akarnak kockáztatni, mindenki arra vár, hogy más megcsinálja. Hát most itt az apple... csak az meg nem "szabványos" és zárt.

Az ms még mindig mobiltelefon socokkal játszik. A többiek set top box vagy médialejátszókba szánt soc-okkal gányolnak. Pedig lehet arm licensszel már paraméterezésű socokat is gyártatni, de valamiért egyik sem akar magának egy olyan soc változatot, amiben például a cache méretek desktop teljesítményre optimalizáltak a mobil fogyasztás helyett. Pedig az arm kész magjait is lehetne kérni nagyobb l1 l2 cache mérettel. Ebben a csúcs quacomm telefon szökevény is bőven alulmarad az apple soc-jához képest. (ahogy néztem mintha a 8cx is csak átnevezett, magasabb órajelre engedett telefon soc lenne).  Meg persze nem mobiltelefonos fogyasztási kerettel, hanem laptopos, desktopos kerettel is lehetne tervezni.

8cx gen3: L1 768KB, L2  6.0MB, L3 8.0MB összesen. Ez a csúcs, nem apple soc, ami a nevesebb gyártók laptopjába kerül.
m1: L1 2MB, L2 16MB
m2: L1 2MB, L2 20MB
m1 pro / max: L1 2.3MB, L2 28MB
m1 ultra: L1 5,75MB, L2 56MB
És még valamennyi "last level" cache is változattól függően 8 - 96 MB méretben.

Plusz a mobil socoknál lehet csak 32 vagy 64 bit széles a memória kapcsolat, a 8cx gen 3 tán 128 bit. Az apple cuccoknál meg 256bit, vagy a maxnál a duplázott socnál 512, az ultra 1024 bit azt hiszem.

Szóval lényegében nincs egy alternatív gyártó sem, aki hajlandó lenne készülékenként pár dolcsival drágábban gyártatni socot, inkább megveszik a kommersz, lassú változatokat. Pedig ha intel procihoz hasonlítjuk, akkor az elérhető infók alapján fillérekért vesznek arm procikat. A gyorsabb armos laptopok árazása a filléres procival mégis a csúcs intel procis laptopok szintjén van, mert hosszú az üzemidő... nem akarják ezt igazán. Ehhez képest a macbook-ok is sokkal jobb ár-teljesítmény arányúak valsz.

aki hajlandó lenne készülékenként pár dolcsival drágábban gyártatni socot

Szerintem azt az alapproblémát látjuk itt, hogy amit a mobiltelefon gyártólánc kitermel, az fillérekért van (hiszen tonnaszám gyártják Kínában, és a volumen szükségszerűen lenyomja az árat), amit meg nem termel ki, az kurvadrága, ergó vagy kézműves termék lesz belőle, ahol belefér, hogy kurvadrága, vagy nem lesz belőle semmi.

Ezt már régóta mondom, hogy a gyártók megnyomorítják kevés cache-el a procikat. Valahogy mániájuk, hogy ezen spórolnak, és közben a gigaherzeket hajhásszák feleslegesen. A Ryzen 5800X3D-vel kiderült, hogy bizony sok mindennek kell a cacke, pl. gamerek is rájöttek, hogy sokat számít, azért futnak jól játékok sok magos csúcsprocin, nem azért, mert annyi magot használnak, hanem a sok magos CPU-ban több lesz a cache is. Kódfordításnál is sokat tud dobni. A Ryzennel egyébként megindult a fejlődés cache-ügyileg, amit az Intel is lekövet. De az L1 cache mérete az, ami szerintem még nincs kellően megnövelve. A 2 MB az szép, de a legtöbb x86 prociban csak 512 KB van (összes magra együtt), ami már 2 évtizede sztenderd (mármint a 64 KB L1 cache per mag). Az L2, L3 cache szépen nőtt, nő, csak az L1 marad le.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Az is nagyot dob az Apple Silicon-on hogy a CPU és a GPU egységes memóriát használ. Bármelyik módosít az objektumon az a másik számára ugyan ott érhető el. Továbbá mindkettőnek az egész memória a rendelkezésére áll. Mások ide oda másolgatják a CPU RAM és GPU RAM között az adatokat, különböző sebességű buszokon. Ez nagyon nagy sebesség előnyt jelent. Ráadásul OS szintem egy közös ősobjektum az alapja mindennek.

Igaz vannak már kezdeményezések, de a Windows meg a Linux hardver hiányában még felkészülni se tud ilyen esetre. De javítsatok ki, ha a már tudja.

Low-end PC szegmensben is letezo jelenseg, hogy a video RAM-ot a rendszerebol valasztja le, nincs ra kulon dedikalt memoria. Nem nagy dolog.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Itt nem arról van szó, hogy van X GB RAM amiből a GPU leválaszt Y GB-ot. Attól az még dedikált, csak egy memóriában. Ettől még nem egy memória címen van és ebben az esetben is ide oda másolgatja az objektumot, attól függően hogy a CPU vagy a GPU dolgozik vele. Az Apple M széria már nem ilyen. Szóval nagy dolog.

Wikipedia szerint ezt az AMD 2014 óta tudja.

CPU and GPU now access the memory with the same address space. Pointers can now be freely passed between CPU and GPU, hence enabling zero-copy.

Sőt, az MMU segítségével gyakorlatilag már 2012 óta.

GPU can access the entire system memory through the translation services and page fault management of the HSA MMU.

Továbbá mindkettőnek az egész memória a rendelkezésére áll. Mások ide oda másolgatják a CPU RAM és GPU RAM között az adatokat, különböző sebességű buszokon. Ez nagyon nagy sebesség előnyt jelent. 

Szerintem koncepcionálisan nem érted az egészet.

- amióta PCI meg PCIe van (tehát ~30 éve), azóta simán és egyszerűen el tudhatja érni egy kártya a gép teljes memóriáját (klasszikus terminológia szerint "bus mastering" kártyáról beszélünk ilyenkor), illetve be lehet tagozni akár a kártya teljes memóriáját is a CPU címterébe

- ez teljesen független attól, hogy különböző sebességűek-e és/vagy eltérő technológiájuak-e ezek a buszok

- szerinted az a fasza, ha ugyanazon a buszon ugyanazt a memóriát használja a GPU és a CPU (azaz egymás akadályozzák az elérésben, osztozkodniuk kell a közös szük erőforráson, a buszsávszélességen) - mások szerint pedig épp az a jó, ha két külön buszon tudják elérni a memóriáikat, mert a szumma sávszélesség így nagyobb tud lenni, és nem akadályozzák egymást

A lényeg ugye az lenne, hogy megspóroljuk a memóriamásolást az eszköz saját memóriája és a CPU között. Sokszor ez szűk keresztmetszetet tud jelenteni. Nem csak címtér mappelésről van szó, hanem a fizikai elérésről.

És amúgy nem akadályozzák egymást, nem egy memóriabusz van, azok az idők lejártak már. https://developer.amd.com/wordpress/media/2013/06/1004_final.pdf

Egy közepes grafikuskártyával szuper saját memóriával, memória sávszélességgel és sebességgel rendelkezik, meg egy közepesen modern 2 éves CPU-val ami ugyancsak a leggyorsabb memóriával dolgozik, gyors tud lenni önmagában. De a kettő között hiába van ott a bus mastering, ha ez a híd egy lassú PCIe. Ahhoz hogy elérj 32 vagy 64GB/s-os sebességet már Watt zabáló hőerőművet üzemeltetsz otthon hogy felzárkózzon sebességben a legócskább ventilátor mentes M1 Air-hez. Mert ott a unified memory amihez 68.25GB/s sebességgel fér hozzá a CPU, GPU és Neural Engine. Meg minden ami a SoC-ban van és kell a memória neki.

De értem, hogy mind két tábor pró és kontra vélekedik arról mi a jobb, azért én örülnék a legjobban ha vehetnék egy olyan hardvert mint mondjuk az Apple M1 Pro vagy Max és futna rajta a Windows (ARM).

Nem, nem ez az előnye. Ez akármilyen prociba integrált megoldásnál így van, hogy a GPU és a CPU azonos memóriát használ. Az Apple újítása inkább abban van, hogy beleintegrálta a memóriát a SoC-ba, nem csak a memóriavezérlőt, hanem az egész memória ott van (ezért nem is bővíthető), és sokkal nagyobb sávszélességen éri el nem csak a CPU, de a GPU is.

Elméletben ezt a Windows és a Linux is simán meg tudná hajtani, persze ehhez valamelyik x86 gyártónak kéne gyártania olyan hardvert, amibe így minden bele van integrálva. Semmivel nem nagyobb szám, mint egy IGP-s proci, vagy AMD APU, csak gyorsabb. Szoftveres oldalról tuti nem kell hozzá nagy művészet, mert alapvetően a proci hardverből intézi.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Igen igazad (is) van :-) és tudom mi minden van integrálva a SoC-ba, nagy rajongója vagyok ennek a hardvernek, ez volt a fő reklámja megjelenéskor, maga az Apple hívja úgy hogy "high-bandwidth, low-latency unified memory" mindenhol. Nem akartam átnevezni és azt írni, hogy a "SoC-ba integrált RAM" miatt gyors. Csupán ez az oka, és én is erre gondoltam, hogy ettől gyors.

Igen, pontosan. Mert akkor nem lesz moduláris, bővíthető. Igazából nem is nyernének rajta sokat, mert ne feledjük, hogy a DDR sávszélességek is folyton nőnek, most lépték meg a DDR5-re váltást. Desktop PC-nél ezért kétes húzás lenne, de egy papírvékony ultrabooknál van értelme. Igazából én nem hibáztatom az Apple, mert most ebben tényleg innovatívak, amiben hibásak, hogy minek ilyen 1000+ dolláros, nem bővíthető gépeket 8 giga RAM-mal adni? A minimumnak, így, hogy nem bővíthető, ebben az árkategóriában 16-nak kéne lennie.

Én igazából ezzel a kis mag, nagy mag típusú heterogén prociarchitektúrákkal szemben is bizalmatlan vagyok (részben ezért, részben az erősebb integrált GPU miatt, részben a jobb AMD GPU driverek miatt, a kisebb melegedés miatt vettem AMD-s procit most is), pedig tényleg úgy néz ki, hogy ez a jövő. ARM-vonalon már régóta tolják, most már az Intel is, és a pletyka szerint max. 2 generáció múlva az AMD is beszáll.

De lehet egy ponton túl a desktop PC-k is meglépik, a folyamat már nagyon régóta ebbe az irányba halad, hogy egyre több mindent a prociba integrálnak, előbb az FPU, majd a memóriavezérlő, PCIe vezérlő, GPU, lassan már erre a sorsra jut az AI feldolgozás, és miért állnának itt meg, ha a memóriát is bele lehet integrálni, ha kellően okosan csinálják, akár még egy óriási L3, L4 cache-ként is működhet, ha elég gyors.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

PC-k esetén nem igazán az az elvárt működés, hogy nincs külön CPU és memória, hanem egy SiP az egész )nem SoC, mert két különálló chipről van szó, de egy package, külön-külön nem tudod megvenni az alkatrészeket), amit nem tudsz konfigurálni, overclockolni/undervoltolni/updatelni stb.  Más a piaci elvárás.