Xfce 4.16

Címkék

Benne:

  • The window manager received lots of updates and improvements again in the area of compositing and GLX. If a primary display was set, the alt-tab dialog will now only be shown there. Furthermore some handy new options to zoom the cursor along with rest of the display as well as an option to keep minimized windows in the most recently used list complement this release.
  • We added a new plugin to the panel dubbed "statustray" which combines both StatusNotifier and legacy Systray items. An animated autohide transition now clearly shows the user "where the panel has gone" and a dark mode (enabled by default) makes the panel drop into the background a bit more with bright themes like the Gtk default Adwaita. Quite a few more smaller improvements were also introduced like accessing desktop actions from a Launcher´s right-click menu, the Window Buttons plugin now offering to `Launch a new instance` of an application and the Workspace Switcher now optionally showing automatic numbering for workspaces.
  • Support for fractional scaling was added to the display dialog, along with highlighting the preferred mode of a display with an asterisk and adding aspect ratios next to resolutions. Falling back to a working mode after misconfiguring the display layout has also been made more robust.
  • A new tab in the "About Xfce" dialog shows basic system information like CPU or GPU type. Furthermore the layout and visuals of the dialog were improved.
  • The settings manager has improved search and filter capabilities. Furthermore all settings dialogs now use window decorations drawn by Gtk (client side decorations).
  • The "Mime Settings" and "Preferred Applications" dialogs were merged into the "Default Applications" dialog - making it easier for users to set which application handles which filetype or action from one place.
  • Our file manager Thunar received a boatload of fixes and quite a few notable features, including pause for copy/move operations, support for queued file transfer, remembering view settings per directory and support for transparency in Gtk themes.
  • Our thumbnailing service tumbler became more flexible by being able to exclude paths. Furthermore support for .epub (e-book format) was added.
  • The session manager offers improved support for GPG agent 2.1 and the setting dialog was visually improved.
  • The power manager received a lot of bugfixes and some smaller features - among them a cleanup of its settings dialog, an optional visual indicator for when `Presentation Mode` is enabled, more accurate battery status icons and automatically dismissing low-power notifications upon the connection of a charger.
  • The desktop mostly received bugfixes and small improvements - and the new default wallpaper!
  • Our menu library garcon received new APIs and now doesn´t launch applications as children of the process hosting the menu anymore. The previous behavior led to applications crashing along with e.g. the panel.
  • The applicaton finder now allows for sorting applications by "frecency" - a combination of frequency and recency.
  • Dependency updates: Drop Gtk2, add LibGTop, bump Gtk >= 3.22, GLib and GDBus >= 2.50

Részletek a bejelentésben

Hozzászólások

Szerkesztve: 2020. 12. 26., szo - 20:19

A régi GTK2 témák GTK3-ra portolása továbbra is sehol. Természetesen a csiligány, materialbuzi, tablet-idealista Adwaita szutykokra való optimalizálás és orrba-szájba transparency van bőven, ahogy immáron óvodás szintűre butított, laposdizájn-hipszter ikonkészlet is.

Öröm az ürömben, hogy legalább már nem két különböző toolkitet használ az ablakkezelő. No nem mintha annyira örülni kéne a GTK3-as átállásnak, pláne, hogy a felhasználói szabadság is csorbult a témák át nem portolásával. Továbbá, érdemes megjegyezni, hogy Xfce-fejlesztőéknek több, mint 7 évig tartott az átállás, ami azért felvet néhány kérdést. Például, hogy a GTK2 mellett maradva, nem lett volna-e értelmesebb fejlesztésre és hibajavításra fordítani ezt az energiát, nem holmi trendbuziskodásra, ráadásul úgy, hogy az elmúlt 7 évben számtalanszor törték el a GTK3 API-ját multiék (Red Hat), folyamatos frusztrációba és pluszmunkába hajszolva az open-source közösséget.

Szerencsére, megfelelő téma mellett (amit természetesen nem az Xfce-fejlesztőknek köszönhetünk), továbbra is megőrzi desktop jellegét, bár az egyre növekvő padding-ok és transparency-k jól mutatják a fejlesztők keserves próbálkozását a birkasorba való beállással. Reméljük, nem jön össze nekik.

8) Áttér egy olyan ablakkezelőre ami sokkal kevesebb erőforrást zabál. Ami nem csiligány, amit nem a mainstream szélsőségesen idealista (egyéb jelzők ide) mérnökurai készítettek a „nagyokat” majmolva hanem olyanok akik a használhatóságot priorizálták. Teszemazt (ez itt a reklám helye) arra amit én használok. Na ki találja ki hogy az mi?! Hogy melyik?!

Értem az iróniát, hiszen tudom, kinek írtad, ugyanakkor megemlítem, hogy az Xfce meglehetősen takarékos, de már épp elég feature van benne. Olyan pont jó, se túl kevés, se túl sok. Jó, tudom, van OpenBox, meg grafikus felület sem kell, lehet filmet nézni ASCII art-ban is, de azért mindennek van határa. Az Xfce nem Gnome és nem is KDE.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mivel ezt még senki nem ütötte le, akkor megragadom az alkalmat, hogy jelezzem: az XFCE egy teljes DE (desktop environment, azaz asztali környezet), míg az általad emlegetett *ablakkezelő* ennek csak egy szelete, más szóval részhalmaza. Tehát kérlek ne az XFCE-t hasonlítsd össze $RANDOM_WM-mel, hanem maximum az XFWM-et. És nézd meg, hogy a te preferált alkalmazásaid + ablakkezelőd mennyi erőforrást zabál, majd pont ugyanazt nézd meg úgy, hogy xfwm-et futtatszn $RANDOM_WM helyett. Akkor kaphatunk *értelmes* összehasonlítást..

Az inkompatibilitást értem a legkevésbé. Mivel? Az alatta lévő oprendszerrel? A fölötte lévő alkalmazással? Mert akkor ez érintene minden felhasználót. Aztán melyik software nem bugos? Ha belefut egy-egy hibába, javítsa ki vagy jelezze a fejlesztők felé! A lassúságban sem hiszek igazán. Elég jók ma már a C fordítók, igen jó kód fordul kevés redundanciával. Vagy valóban sok a funkcionalitás, vagy cseppet korszerűtlen a gép, amin futtatni akarják. Linux kernelből is kiszedték az i386 támogatást, pedig eredetileg épp arra írta Linus. Én sem cserélek évente gépet, a jelenlegi számítógépem 12 és fél éves, aztán ezen sem érzek sebesség problémákat. Szóval nem tudom, mikori gép az, amin lassú az egész.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> Az inkompatibilitást értem a legkevésbé. Mivel? Az alatta lévő oprendszerrel? A fölötte lévő alkalmazással?

Egyfelől saját magával. Menetrendszerűen tördelték el az API-t a fejlesztés során. Másfelől meg a korábbi GTK2-es témákkal.

> Aztán melyik software nem bugos?

Na, de ennyire?

> Ha belefut egy-egy hibába, javítsa ki vagy jelezze a fejlesztők felé!

Szerinted nem jelentették nekik? Ők jobban tudják.

> A lassúságban sem hiszek igazán.

A számítástechnika nem vasárnapi iskola; itt mérni és tesztelni szoktak, nem hinni.

> Elég jók ma már a C fordítók, igen jó kód fordul kevés redundanciával.

A szar kódon semmilyen fordító nem segít.

> Vagy valóban sok a funkcionalitás

A GTK3-ból kivettek egy csomó funkciót.

> vagy cseppet korszerűtlen a gép, amin futtatni akarják.

#define korszerűtlen
A 2014-es RPi B+ talán még csak nem olyan korszerűtlen, ha még 2026-ig tervezik gyártani... Főleg mivel a GTK2-es környezetek szépen mennek rajta. A hiba nem a hardware-ben van.

> Linux kernelből is kiszedték az i386 támogatást, pedig eredetileg épp arra írta Linus.

Senki sem a C64-kompatibilitást kérte számon. De azért egy 700 MHz-es gépen talán nem kéne, hogy olyan nagy kérés legyen, hogy villogjon és laggoljon a kirajzolás.

> Én sem cserélek évente gépet, a jelenlegi számítógépem 12 és fél éves, aztán ezen sem érzek sebesség problémákat.

export WORKSFORME=42

> Szóval nem tudom, mikori gép az, amin lassú az egész.

Ezt már fentebb megválaszoltam. Bár igazság szerint irreleváns, mert ha a GTK2 rendesen fut rajta, a GTK3 meg nem és mindezt úgy, a GTK3-ból a GTK2 funkcionalitásának egy jelentős részét kivették, akkor ott nem igazán van min filozofálni.

Érdemes elolvasni ezt a thread-et és a benne található linkeket is megnézni.

Össze fog omlani a kis lelkivilágod, de az új XFce 4.16 GTK3 kombóval gyorsabb mint a kettesre épülő 4.14. Nem tudom melyik téma hiányzik, de több ezerből tudsz választani. És nem mind material buzi. Ajánlom figyelmedbe például az Xfce Classiclook témáját.

Az elmélet az, amikor mindent ismerünk, de semmi nem működik. A gyakorlat az, amikor minden működik, de senki nem tudja, miért.

A 4.14 nem "kettesre épülő", hanem kettesre és hármasra, vagyis két különböző grafikus keretrendszerre épülő felemás tákolmány. Szóval maximum a 4.10-zel lehet fair módon összehasonlítani, aminél meg nem hinném, hogy bármi újabb is gyorsabb benne. Kezdjük ott, hogy a GTK3 ablakok mérhető késéssel rajzolódnak ki, főleg egy régebbi gépen. Ez alól pedig az Xfce 4.16 widgetjei sem kivételek.

Nem tudom melyik téma hiányzik

Hová lett az Xfce-4.0, Xfce-4.2, Xfce-4.4, Xfce-4.6, Xfce-b5, Xfce-basic, Xfce-cadmium, Xfce-curve, Xfce-dawn, Xfce-dusk, Xfce-kde2, Xfce-kolors, Xfce-light, Xfce-orange, Xfce-redmondxp, Xfce-saltlake, Xfce-smooth, Xfce-stellar, Xfce-winter? Hová lett a Crux, az Industrial, a Raleigh? Ezek valódi klasszikus témák voltak GTK2-re, ami itt nem azt jelenti, hogy a retromániás szívnek kedves, hanem azt, hogy használhatóbb, átláthatóbb, mint bármelyik új, laposdizájnbuzi, tapicskoló téma.

de több ezerből tudsz választani.

Ja hogy vadászgassunk félkész, inkompatíbilis, GTK-warningok tucatjait dobáló témákat az OpenDesktop-ról. Kösz, nem.

És nem mind material buzi.

Végül is, csak a kétharmaduk kontrasszttalan, színtelen-szagtalan, felismerhetetlen wireframe ikonos, szemkifolyató webfontos, végtelen paddingos csiligány laposdizájn.

Ajánlom figyelmedbe például az Xfce Classiclook témáját.

Ez hol classiclook? Ez konkrétan egy elszíntelenített Adwaita-klón, és még van pofájuk retro témának nevezni.

Hová lett az Xfce-4.0, Xfce-4.2, Xfce-4.4, Xfce-4.6, Xfce-b5, Xfce-basic, Xfce-cadmium, Xfce-curve, Xfce-dawn, Xfce-dusk, Xfce-kde2, Xfce-kolors, Xfce-light, Xfce-orange, Xfce-redmondxp, Xfce-saltlake, Xfce-smooth, Xfce-stellar, Xfce-winter?

Meg van még mindig a régi téma amit keresel, csak nincs GTK3-ra portolva. Ezt az XFce fejlesztőinél kérd számon. A mai napig működnek ha csak tisztán GTK2-öt használsz.

Ez hol classiclook? Ez konkrétan egy elszíntelenített Adwaita-klón, és még van pofájuk retro témának nevezni.

Szerintem nézd meg alaposabban a képeket.

Az elmélet az, amikor mindent ismerünk, de semmi nem működik. A gyakorlat az, amikor minden működik, de senki nem tudja, miért.

Meg van még mindig a régi téma amit keresel, csak nincs GTK3-ra portolva.

Ezt ugattam eddig is, csak az értőolvasásra valószínűleg még nincs slackbuild, ezért anélkül olvastad.

Ezt az XFce fejlesztőinél kérd számon.

Ezzel kezdtem, az első hozzászólásomban. [1]

A mai napig működnek ha csak tisztán GTK2-öt használsz.

Vagyis, továbbra is van egy felemás DE-m, ahol nem lehet egységes kinézetet csinálni ezekkel a témákkal, miközben korábban lehetett és még a Qt-s alkalmazások is tudtak hozzá alkalmazkodni.

Szerintem nézd meg alaposabban a képeket.

Megnéztem. Fenntartom a véleményem. Annyi kiegészítéssel, hogy az Ubuntu (legalább is, régi Xubuntu default) Greybird témájára jobban hasonlít, mint az Adwaita-ra. Ettől viszont még nem lesz klasszikus téma.

Én használom a qt5ct programot és szinte minden alkalmazásom egységes felülettel jelenik meg, kivéve persze ahol a fejlesztők összegányolták az egészet.

Használok GTK2, GTK3, Qt5 programokat és minden egyforma kinézetű. Gondolom hiába adnék képeket úgy se hinnéd el.

Az elmélet az, amikor mindent ismerünk, de semmi nem működik. A gyakorlat az, amikor minden működik, de senki nem tudja, miért.

Ismerem én is a qt5ct-t, de alapvetően nem arról volt szó, hogy nincs mód arra, hogy egységesen nézzen ki valami. Arról van szó, hogy a portolatlan Xfce témákkal esélytelen, hogy Gtk2-Gtk3-Qt5 együttesen ugyanúgy nézzen ki, mert az Xfce fejlesztők képtelenek voltak átportolni akár egyet is. Pedig a Gtk3 melletti kardoskodásukat elnézve ez magától értetődő lett volna, de inkább lekevertek néhány inproduktív pofont a felhasználói szabadságnak.

továbbá nem érzem feladatomnak a szarlapátolást

De az XFCE egy open-source project. Miből gondolod, hogy ők a feladatuknak érzik a te igényeid kielégítését?

Akinek nem tetszik valami, küldhet PR-t vagy pénzbeli támogatást. 

A véleményedet természetesen tiszteletben tartjuk.

Azt hiszem most igazat kell adjak neked. Mert ez úgy lehet náluk is mint velem, a programnyelvem esetében: bár igaz hogy még nem adtam ki, de megteszem majd (ha kész lesz a doksi fordítása), és amikor rilizelem, az inkább csak amiatt lesz hogy egy kicsit dicsekedjek, felvágjak vele, de valójában egyáltalán senkinek az igényeit sem óhajtom majd kielégíteni vele, kizárólag a magamét. Nyilván, örülök majd ha más is használja netán, de ha senki, az se nagy baj, nem igazán számít.

Na és ezt amiatt írtam ide, mert szerintem az efféle opensource projectek fejlesztőinek többsége (mindegy hogy egyetlen ember-e vagy egy csoport) így van ezzel, ez a mentalitása. És csak amiatt említettem meg e postban a programnyelvemet, mert ezt én se értettem mindaddig amíg nem lett nekem is egy „projectem” - ez a programnyelv - amivel kapcsolatban elkezdtem így érezni, s így megértettem ezt az attitűdöt, hogy mi mozgatja e fejlesztőket.

Nekik van egy elképzelésük (amint ugye nekem is), és AZT akarják megvalósítani tűzön-vizen át, mert NEKIK az úgy tetszik. Közben úgy mellékesen persze meghallgatják mások véleményét is, de ezekből csak azt fogadják meg ami amúgyis egybeesik az ő szándékaikkal, vagy megvalósítható úgy mellékesen még akkor is ha nem térnek el a korábbi elképzeléseiktől. Ekkor megcsinálják, persze csak ha nem telik túl sok időbe, energiába, de ekkor megcsinálják még akkor is ha nekik az a feature nem kell. Ez belefér, mert mégis szeretnék ha minél többen használnák a project eredményét. Hiúság elvégre mindenkiben van. Mégis, ez merőben alárendelt fontosságú ahhoz képest hogy a lényeg hogy AZ Ő IGÉNYEIK legyenek kielégítve, az ő elképzeléseik teljesüljenek/uralkodjanak!

És ez annyiból is logikus, hogy mindenki annak érdekében képes rengeteg energiát beáldozni, pláne ingyenesen, AMI ÉRDEKLI. Amit SZERET.

Szóval nem látok itt semmi ellentmondást. Vitatkozhatunk azon, e mentalitás hasznos-e, helyes-e valami elvont szempont szerint, de akkor is ez van, ez a dolog így működik.

Igen, ez egy tökéletesen korrekt megállapítás a részedről! Épp csak kiemelném hogy

__Én soha nem is állítottam, hogy a programozás ne lenne művészet!__

Sőt, mindigis (vagy mondjuk úgy: számos alkalommal) hangoztattam, hogy hajlamos vagyok a programozást a művészetek egyik ágának tartani!

Nyilván persze ebből nem következik még, hogy egy akármilyen program megírása okvetlenül művészet volna. Ez olyan, hogy ha azt mondom: „Az írás művészet”, abból még nem következik, hogy minden levél egy műalkotás, például egy fizetési felszólítás is hiszen az is „írva van”, s hogy aki írja, az művész. Az írásműveknél is és a programoknál is vannak egyaránt tömegtermékek, és kiemelkedő alkotások.

Az tehát hogy „a programozás művészet”, az csak azt fejezi ki tömören, hogy a programozás olyan tevékenység, amit szintén lehet művészi fokon/színvonalon végezni, sőt, erre kiváltképpen alkalmas!

Ami engem illet, azt mondom, ha a program komplexitása elér egy bizonyos fokot, onnantól kezdve már lehet azt mondani hogy az egy műalkotás, legalábbis, ennek megvan az esélye. Egy programnyelv okvetlenül ebbe a kategóriába tartozik, de - valóban, ahogy te is célzol rá - ez igaz az ablakkezelőkre is. Én ide sorolnám még a szövegszerkesztőket is, sőt már egy kicsit is bonyolultabb text editort is, és még nagyon sok mást is.

Aztán persze ez is olyan mint a regények: van akinek ez tetszik, van akinek az, mindegyik területen vannak mindenféle „stílusok” meg „irányzatok” sőt „divatok”, új utak felfedezői és utánzók, „klasszikusok”, elfeledett remekművek, és azon is hosszasan lehet vitázni vagy akár veszekedni hogy melyik „művészibb”, melyik „giccs”, mikor megy a művészet a használhatóság rovására, ki a célközönség, sőt hogy ki mit honnan plagizált, milyen a minősége, és így tovább vég nélkül.

Így van, épp ez az hogy számot vetettem azzal, ha programozónak megyek, nem programozhatom azt amit akarok, s nem úgy ahogyan akarom, hanem azt és úgy lennék kénytelen amit és ahogy előírnak nekem. Tehát:

JELENTŐSEN CSORBULT VOLNA A SZABADSÁGOM.

És ezt nem akartam. Nem azt mondom hogy ez lett volna az egyedüli oka annak hogy végül nem lettem „hivatásos” programozó (bár tulajdonképpen az is voltam egy rövid ideig) de ez jelentős mértékben befolyásolta ebbeli döntésemet.

Ezzel szemben ha a „hivatásos” munkám jórészt fizikai jellegű (ebbe beleértve most mindent ami nem „szellemi”), azaz olyan hogy nem kell mellette sokat gondolkodni, akkor még a MUNKAIDŐ ALATT IS nagyrészt azon járhat az eszem amin csak akarom: akár a SAJÁT programjaimon (amiket majd írok ha hazamehettem a munkából) akár a regényeimen. Amiket persze szintén csak otthon írhatok, de munkaidő alatt mégis szabadon ábrándozhatok rajtuk, azaz kitalálhatom a sztori következő részeit.

És ez remek érzés. És rém hatékony, ami az alkotást illeti.

Mert mások, a sokkal megbecsültebb munkakörökben, épp ellenkezőleg vannak ezzel: ők még otthon is a munkahelyi problémákon kell töprengjenek, azokon aggódnak, stresszelnek, határidők sürgetik őket, stb... oké, nyilván több pénzt visznek haza mint én, de erősen kérdéses ez megéri-e. Egy Alkotónak aztán BIZTOS HOGY NEM.

Igen, nem is kétséges hogy annál még a vécépucolás is jobb - mármint, ami az Alkotás lehetőségeit illeti. Úgy értem, ami lehetőséget és időt az a munka meghagy az Alkotásra. Nem azt végzem, és még ideálisnak se tartom az alkotáshoz, de sokkal jobban megfelelne mégis, mint a szokásosan nagy becsben tartott munkakörök.

Tudod, Kisbetu, bizonyos értelemben az Élet arról szól, ezen élet mekkora hányadát adjuk el azért, hogy az érte adott pénzből jobban éljünk az élet el nem adott részében...

És azt mindenki maga dönti el, mekkora legyen ez a hányad. Nem biztos, hogy mindenkinek ugyanaz az eladott életmennyiség a legmegfelelőbb. (oké, most tekintsünk el az olyan extrém helyzetben levő kisebbségektől akik nem dönthetnek, mint a rabszolgák meg az iszlám országok bezárt női, stb).

Egy művésznek nyilvánvalóan sokkal nagyobb szabadság kell, mint másoknak, azaz ők általában életük kevesebb részét „adják el”, mint a nagy többség. Ezen megállapításomat nem nagyon vitathatod, mert erre fényes bizonyíték az a közismert tény, hogy a legtöbb művész szegény volt, némelyik esetleg még éhezett is.

Persze e téren kompromisszumot kell kötni. Némelyek e téren szerencsésebbek, mások kevésbé. És senki se elégedett, én se, de azért nem akarok nagyon panaszkodni, mert legalábbis most vénségemre már egész tűrhetően élek, és az alkotást illetően is szép eredményeket tudok felmutatni a félszáznál is több művemmel.

Tudom, most jöhetsz azzal a szokásossal hogy a nagy mennyiség nem azonos a minőséggel, meg hogy „igazi művész egyetlen dolgot alkot egész életében hogy az minél tökéletesebb legyen”, meg hogy mutassak statisztikákat meg más hasonló bullshitek. Mindre tudnék válaszolni, szerintem már többször meg is tettem. De felesleges, mert még akkor se számítana semmit ha e szövegek igazak lennének. Itt ugyanis nem az a lényeg hogy MÁSOK művésznek tartják-e a művészt. Egyedül az számít Ő MAGA annak tartja-e magát, s azért ez számít csak, mert ő az akinek meg kell hoznia a döntést, élete hányadrészét „adja el”, s mennyit szán az alkotására.

Amik persze valóban lehet hogy a kutyának se kellenek majd. Igen, ez benne van a pakliban, a siker nem garantált. Azt nem vagytok képesek felfogni, hogy a művész nem csak a sikert élvezi (bár nyilván vágyik rá) hanem a sikerig vezető UTAT IS! Az Alkotás FOLYAMATÁT!

Emiatt ha aztán a siker el is marad, a művész még akkor se boldogtalan. Oké, boldogsága nem tökéletes a siker nélkül, de azért ez rém messze van a boldogtalanságtól, sőt, ez garantáltan boldogság, legfeljebb azt mondhatjuk hogy még ennél is lehetne jobb neki.

Ne haragudj de attól tartok nem vagyok képes ennél érthetőbben kifejteni.

Nem. Világosan leírtam, hogy a tányéromba kérem. Nyilván persze onnan a számba fog kerülni. De főzve, mert tartok tőle hogy nyersen túl rágós lenne. Bár ki tudja, talán ha húsklopfolóval jó laposra verem... Hm, meg kéne próbálni. Csak kár hogy hiányzik az alapanyag...

Eh, a fene belétek trollokba, most felpiszkáltátok a vágyamat hogy lófütyit egyek holott semmi reményem rá hogy beszerezhessek egyet! Most csak sóvárgok rá hiába! Miért vagytok ilyen szemetek velem?! Most napokon át ezután sóvárgok majd!

Pl. a folyamatos API-breakage-ek: https://igurublog.wordpress.com/2012/11/05/gnome-et-al-rotting-in-threes/

I have a lot of messages from users saying that my [REDACTED] theme makes Gnome more usable again. But it’s such a pain to develop a GTK 3 theme. It’s always broken. I have a version of my theme for GTK 3.2, one for GTK 3.4, one for GTK 3.6. I’m so tired of that. For GTK 3.4, it was so broken that I had to code it again from the beginning. Days and days of wasted time and frustration. And almost no documentation. A lot of trial and error. Developing a GTK 3 theme is not fun at all, it’s just very frustrating. This morning, I received a message from a user that tested my theme with GTK 3.6.1 (I developed the GTK 3.6 branch of my theme on GTK 3.6.0) and I can see a lot of bug rendering in his screenshot. Is it really just because of a minor version difference (3.6.0/3.6.1)? Sometimes I wonder why I’m still using GTK.

Aztán meg az eltávolított feature-ök; a GTK3-ból egy raklap konfigurációs lehetőséget kiszedtek, ld. pl. ezen a képen az ikonok méretét nem lehetett beállítani, holott GTK2 alatt ez még opció volt.