Itt a KDE közösség nagy bejelentése: AMD Ryzen processzoros Slimbook KDE Plasma-val

Címkék

https://kde.slimbook.es/

Hozzászólások

Az angol fordításon még csiszolhatnának egy picit a slimbookosok.

and all the features of KDE's #Plasma desktop and apps.

Főleg, ha Ubuntuval kéred előtelepítve :))

"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)

A bejelentés után még ott volt a többi választási lehetőség is. Fel is görgettem a lap tetejére, hogy valóban a KDE Slimbook oldalán vagyok-e, és ott voltam. Mostanra már valóban csak a KDE neon az egyetlen lehetőség.

"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)

Azért én ennél valamivel nagyobb bejelentést vártam.

Ez eleg csalodast kelto, en is sokkal nagyobb dolgot vartam.

Ugyanaz az elso problemam vele mint a Librem 14 -el, hogy nincs rendes magyar billentyuzet kiosztasa.

Tudom, egyeni szocproblema, de en jobb szeretem a kenyelmet. :-)

Fordítva sem nehézkes. Érdemes megtanulni a vakon gépírást, akkor bármilyen ISO fizikai kiosztású billentyűzeten tudsz magyarul írni, akkor is, ha nem magyar, meg sok szöveg gépelése után sem fáradsz el, mert nem kell a figyelmednek a képernyő és a billentyűk között cikázni, ami fárasztja a figyelmet. Nekem már 10 éve nem magyar billentyűzeteim vannak, német, osztrák, brit, mivel nem nézek a billentyűkre, így mindegy mi van rájuk szitázva, meg nem kell háttérvilágítás se.

Amit nem szeretek az a fizikai ANSI kiosztás, mert hiányzik róla az a billentyű, ami az í-re van dedikálva, meg a hosszú ű az Enter felett van, nem mellette, ezért nem felel meg a magyar gépírásszabványnak, ami ISO kiosztást használ.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Értem, hogy csak trollkodsz, de ez tisztán tanulás kérdése. Gépírni megtanulni egyszerre könnyű, meg nehéz. Könnyűnek könnyű, mert semmi nagy szám nincs benne, némi rendszeres gyakorlást igényel, ingyenes szoftverekkel és weboldalakkal is gyakorolható, nem kell hozzá beiratkozni sehová, semmilyen extra tehetséget nem igényel. Másik oldalról az a nehéz benne, hogy eleinte nagyon bénának érzed magad, hogy nem nézhetsz le a billentyűkre, és az addig megszokott gépelési sebességednek csak a 10-edével vagy 20-ával tudsz írni, az ember megnyomorítva érzi magát, mintha az orrával, vagy hátra kötött kézzel kéne gépelnie. Ilyenkor igényel nagy önfegyelmet, hogy ezen a ponton nem szabad feladni, és visszacsábulni a régi gépelési szokáshoz, a billentyűket néző pár ujjas pötyögésre, még ha az gyorsabbnak és kényelmesebbnek is tűnik. Tehát eleinte kontraproduktívnak érezni a gépírást, de megéri vele küzdeni, türelmesnek kell lenni. Ez a legfőbb titka, türelem és szabályosság. Utána ezen a magyar billentyűzetre, meg ékezeteket keresgetős lámulásra az ember csak rossz emlékként emlékezik vissza. Megéri időt fektetni ebbe, mert utána életen át hasznosuló, kamatozó tudás.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Hat nem ertek veled egyet, de nem is kell. En 10 ujjal gepelek, es nezem kozben. Es, itt jon a lenyeg semmilyen hatranyom nem szarmazik belole, Nem merulok ki a szemem fel s le mozgatasaban. Nem gepelek lassabban, hala a butterfly billentyuzetnek majdnem a gondolat sebessegevel irok. Egyszeruen nem latom ertelmet belefektetni az energiat, nem fogom hatekonyabban vegezni a munkamat. A billentyuzet kiosztasbol sem csinalok ugyet, angol billentyuzet es kesz (szerencsere minden mondellt lehet kapni ilyen kiosztassal). Ahogy latod az ekezeteket is leszarom, mert az idom nagyon kicsi reszeben irok magyarul; hup, messenger 4-8 barattal, meg 5 kollegaval slack.

Szoval nem ez a ket allas van, hogy vakon szuperul es gyorsan, meg ket ujjal bogaraszva. Pontosan tudom melyik bill hol van, egyszeruen _nekem_ gyorsabb a vizualis visszacsatolas, mintha a monitort neznem.

"sose akartál papírról másolni" eszembe se jut. Papir sincs az irodamban/taskamban, max a befizetendo csekkek :)

"vonaton utazva-gépelve a tájat nézni" amit utanna at se olvasol, mert az mar ugy nem er!

"becsukni és pihentetni a szemed, miközben" most kibprovalram, es meg tudom csinalni, de ennek nem sok ertelne vab :D

Papir sincs az irodamban/taskamban

Irodában prezentáció közben a TV-ről, projectorról, meló közben a kolléga képernyőjéről, stb... 

amit utanna at se olvasol, mert az mar ugy nem er!

Miért ne érne? De általában nem is kell (a félreütések miatt), mert annyira hozzászoksz, hogy már érzésből is tudod, hogy mikor ütöttél mellé, és javíthatod. Esetleg csak akkor pillantassz a képernyőre, mikor nem vagy biztos a dolgodban, szóval gyakorlattól föggően fél/10 percenként :) Azon kívül viszont mindig jó visszaolvasni amit leírtál, sok nyelvhelyességi, stilisztikai hiba ötölhet a szemedbe második olvasásra.

most kibprovalram, es meg tudom csinalni, de ennek nem sok ertelne vab :D

Kérdés, hogy mennyit gépelsz :) Én értem, hogy téged annyira nem zavar, de nekem, és még sokaknak is egy idő után baromi kényelmetlen és zavaró állandóan fel-le, esetleg a képernyőre nézni. 

Vagy 15 éve hazafele tartva a buszon láttam egy hölgyet valami NetBookon úgy gépelni, hogy közben a tájat nézte, a gépre rá se pillantott. Nagyon vagány volt... Akkor döntöttem el, hogy nekem is meg kell tanulnom rendesen vakon gépelni, ha törik, ha szakad.

QWERTY-vel már viszonylag jól megy, szóval lassan el kéne kezdeni a dvorakot is :D

Ha nézed a billentyűket, akkor a 10 ujjazásnak nincs sok értelme. Pont arra lenne kitalálva, hogy minden ujj a neki dedikált billentyűket nyomja (és csak azt, ne random alapon, hogy azonos billentyűt egyszer egyik, másszor másik ujjal nyomd), és ne kelljen lenézni, hanem az ujjak maguktól találjanak a billentyűkre, amolyan izommemória képpen. Mert a lenézés fáraszt gépelés közben, hogy a figyelmed cikázik a billentyűk és a monitor között, hogy szinkronban tartsd, hogy mit nyomtál, és mi jelent meg ahhoz képest a képernyőn, ez pedig hosszú gépelések alkalmával lefárasztja az ember figyelmét, belefáradsz idegileg, és lehet ezt nem érzed, mert hozzászoktál, de akkor látnád meg mennyivel könnyebb a másik módszer, ha tényleg megtanulnál gépírni. Gépíráskor viszont nem nézel le, nézheted végig a monitort, vagy még azt se kell, mert csukott szemmel is írhatsz (pl. szempihentető gyakorlat), vagy a papírról másolandó anyagot nézheted végig, amit gépelsz be. Sokan tévesen hiszik, hogy a gépírásnak a sebesség a lényege. Közben meg az energiaspórolás, pl. egy 8-10 órás munkaidőt végiggépelve érezni igazán a két módszer közötti különbséget.

Plusz a gépírásnak a másik előnye, hogy a billentyűzetet is kíméli. Mivel csak tapintod a billentyűket, és nem kopácsolsz rajta, mint az 1-2 ujjal pötyögő harkályok. Mióta gépírni megtanultam a billentyűzeteim örökké tartanak, korábban 3-5 évente szétpüföltem egyet.

Ékezetek: én se írok mindig magyar szöveget. De nem probléma, mert pl. angolul is nagyon csodálatosan lehet írni magyar kiosztáson (itt most logikai/szoftveres kiosztásról van szó, nem a fizikai ISO vs. ANSI layoutról, 101 meg 104 meg 122 gombról, meg nem arról, hogy mi van a billentyűkre nyomtatva), max. ékezeteket nem használsz, végül is csak néhány írásjel, meg a felcserélt Z/Y tér el a két kiosztás között. Egyedül a nagyobb kódolás az, ami szerintem nem olyan jó magyar kiosztásról, mert a speciális szintaktikai jeleket nehezebb elérni, AltGr-kombókat kell nyomni, pl. ; [ ] $ * \ | és and-jel, kacsacsőrök.

Energia befektetése: ez az egyik legmegtévesztőbb, fejlődésellenes racionalizáció, amit a legtöbb ember elhibázik. Ilyenkor próbálják a lustaságot logikus alapokra fektetni. Közben meg az van, hogy sokszor a fejlődés és hatékonyság kulcsa olyan módszerekben van, amik elsőre kontraproduktívnak tűnnek. Ilyen pl. a vi/vim is, az is sok embernek idegen, meg utálják, meg nem értik miről szól, meg nem hajlandóak megtanulni, közben meg egy nagyon jó dolog, csak nem hajlandóak az energiát belefektetni, mert megindokolják, hogy nekik jó a Visual Studio meg Atom, meg whatever, meg különben is minek, mert az ősember is megvolt nélküle. Ugyanez van Linuxszal is, sok Windows user megindokolja, hogy neki a Windows is elég, meg csak az jó, minek fektessen a Linuxba, meg gépelgessen terminálba, meg a tököm tudja mi, azzal szenvedjen az, akinek hét anyja van, meg megrekedt a 70-80-as években. Közben meg simán megérné, csak sokan nem hajlandók megtanulni, ezért 1-2% a részesedése, ahogy a gépírásnak is. Ennyi. Olyan ez, mint a biciklizés. Az is kontraproduktívnak tűnik, mert aki nem tanulta még meg, nem tudja az egyensúlyát tartani, az 1-2 keréken eldől oldalra, meg pofára esik vele.

A lényeg lényege: nem azzal van a baj, hogy nem tanulod meg, mert az rajta áll, hogy az időd, energiád mibe fekteted. Hanem hogy ne nyilatkoztass ki, hogy á, nem éri meg, mert te különben is milyen jól elvagy nélküle, ennek nincs relevanciája a témára nézve, nem kell racionalizálni. Mondom, megéri megtanulni, mert nagyon sok előnye van, és egy életen át kamatozó tudás, amit nem kell minden 2-3 évben újratanulni, mert a kiosztás már lényegében ~30 éve nem változott, és még legalább 40 évig nem fog, max. érintőképernyőkön, ahol az egész kérdés nem releváns amúgy sem.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

az osszenyomoritott cursor vezerlo billentyukrol is essen mar par szo! :)

ha mar hardcore software developereknek is szanjak es nem csak tartalomfogyasztasra, ahol eleg 1-2 kattintas.

vajon mi viszi ra a tervezoket arra hogy a sajat fejukre csinaljanak?

mert a sporolas biztos nem, mennyivel kerulhet igy kevesebbe?

neked aztan fura humorod van...

Van ezeknek bármilyen létjogosultságuk? Szerintem halva született, de ne legyen igazam.

robyboy

Ha konkrétan ezekre a KDE variánsokra gondolsz, akkor felteszem ez csak amolyan gesztus a KDE közösség felé. Szerintem itt csak a super key mintája az eltérés a sima Slimbook-hoz képest. Fanok biztos vevők lesznek rá.

Viszont, ha magára a cégre gondolsz, akkor nem teljesen értem miért ne lenne létjogosultsága egy olyan OEM-nek, aki kínál Linux disztróval vagy belőtt Windows/Linux dual-boot rendszerrel előtelepített gépeket. Ár/érték arányban a feltehetően kis darabszám ellenére is elég jól megállják a helyüket a konkurenciával.

Szerkesztve: 2020. 07. 23., cs - 15:01

dupla

robyboy

Ki gyárthatja ezt? Nagyobb bizalmam lenne, ha egy nagyobb gyártó lenne mögötte.