Új-Zéland nemet mondott a szoftverszabadalmakra

Szoftver

Új-Zéland nemet mondott a szoftverszabadalmakra

Paul Matthews, az új-zélandi Institute of IT Professionals NZ vezetője a Twitter-en történelminek jelölte, hogy gyakorlatilag ellenszavazat nélkül ment át Új-Zélandon egy szoftverszabadalmi törvénytervezet. A szavazás egy öt éves, vitákkal, halasztásokkal, intenzív nemzetközi szoftvergyártói lobbitevékenységgel tarkított folyamat végére tette fel a pontot és tiltotta ki az országból a szoftverszabadalmakat.

A megszavazott szabadalmi törvény releváns szakasza kimondja, hogy a számítógépes program nem találmány:

10A Computer programs

(1) A computer program is not an invention and not a manner of manufacture for the purposes of this Act.

Az új törvény csak az új szabadalmi kérelmekre vonatkozik. A meglevő szoftverszabadalmakat nem érinti, azok továbbra is érvényben vannak és maradnak az országban.

Részletek itt és itt.

( deje | 2013. 08. 29., cs – 13:32 )

Úgy látszik, rájöttek, hogy ez nekik nem jó, és az amcsi lobbi sem tudta lebeszélni őket erről.
Mellesleg USA-ban is szar, tisztára hidegháború, amit folytatnak az óriáscégek, a kicsiket meg (akik épp meg tudnának nőni) azonnal kinyírják/bekebelezik.

Van egy cég a kicsi szigetországban, fejleszteni akar egy szoftvert, majd eladni a piacon. Bármilyen szoftvert.
A termék jobb/olcsóbb/mittudomén, mint az amerikai konkurenciája. Amerikai cég mérges lesz, mert neki versenyeznie kellene a helyi kis céggel. Mivel böhömnagy amcsi cég, van néhány tízezer szabadalma (amik nagy része mellesleg Új-Zélandon és érvényes), ezért úgy dönt, hogy a versenyt úgy oldja meg, hogy megfojtja a helyi céget, mert az kevesebbe kerül, mint a kampány/továbbfejlesztés/árleszállítás.

Mellesleg hol vannak a legnagyobb szoftvercégek, a legnagyobb szabadalmi portfólióval? Amik jó részét biztos-ami-biztos alapon (és mert van rá pénz) bejegyzik mindenhol, ahol van szoftverszabadalom?

Na ezért.

Ugyanazok okok miatt, ami miatt nincs az EU-ban szoftverszabadalom. Pedig igény volna rá... főként az USA-ból... lobbiztak is rendesen. Szerencsére hiába.

( answ | 2013. 08. 29., cs – 13:49 )

Azért ez sem túl jó, mert így bármit le lehet másolni.

Szimplán csökkenteni kellene minden szoftver szabadalom érvényességét például 2-3 évre. Így lehetőséget ad a megerősödésre (nem másolja azonnal le egy multi), mégsem veti vissza az innovációt.

Pl. MP3 kódolás. Már a spektrum veszteséges tömörítése is elég nagy ötlet (bár az elvet korábban már a JPG is használta), viszont a pszichoakkusztikus modellben kifejezetten sok munka van. Ld. még OGG, ami ugyanazt a tömörítési elvet használja más pszichoakkusztikus modellel.
Persze vannak nyílt forrású MP3, meg más kodekek, de szerintem nem válna az iparág kárára, ha a sok munkát és kísérletezést igénylő algoritmusok kaphatnának néhány év védettséget.
A 2-3 év (jelen viszonyok között) nekem is szimpinek tűnik, mert lehetőséget adna egy fejlesztőnek céget alapítani egy ötlet megvalósítására és piacra dobására. Aztán 2-3 év múlva új ötlet kidolgozására lenne kényszerítve, mert akkortól jöhetnek az olcsó másolatok.

Pont erre gondoltam korábban én is.
A nyílt forrás, és a szabadon terjeszthető/másolható szoftver hosszú távon mindenképpen jót tesz a fejlődésnek. Viszont rövid távon eltántoríthatja a kreatív embereket a fejlesztéstől az a lehetőség, hogy az ötleteik megvalósításából rossz esetben még a megélhetésüket sem tudják majd fedezni.
Vagyis szerintem a fejlődés szempontjából valahol a 0 év és 20 év szabadalmi védettség között van az optimum.

A szabadalom hosszát az iparág fejlődési üteméhez kellene igazítani. Az IT világ gyorsan változik, én néhány évben maximálnám a dolgot: inkább 3-5 év lenne ésszerű. Aki ennyi idő alatt nem tud bizniszt csinálni a szabadalomból, az utána úgyis csak trollkodni fog.

A másik oldala a dolognak, hogy olyan cégek is birtokolhatnak szoftverszabadalmat, akik nem állítanak elő semmilyen terméket. Van is nem kevés, 2012-ben az USA-ban a patent trollok által véghezvitt perek az összes szabadalmi perek 61%-át tették ki.

A szabadalmakat arra találták ki, hogy ha valaki kifejleszt egy terméket azt más ne tudja lemásolni, és árulni. A szoftvereknél a kifejlesztés maga az implementációt jelenti, amit nem a szabadalom véd, hanem a copyright. A szoftvereknél a munka az implementációban van, nem az ötletben, csak hát sokan akarnak munka nélkül meggazdagodni. Szoftverfejlesztőként is azt mondom pusztuljanak a szoftverszabadalmak. Ha holnap megcsinálom a világ legjobb algoritmusát leimplementálom, akkor sem fog zavarni, hogy nincs szabadalmam. Egyszerűen annyi időbe telik visszafejteni egy kódot, majd újraimplementálni úgy hogy semmiben sem egyezzen a meglévővel, hogy aki megcsinálja meg is érdemli érte a pénzt. A szoftverszabadalmak tiszta triviális dolgokról szólnak, nem kár értük.

Azért mert megvárják míg kiadom potom pénzért adott MCU-ra fordítva. Majd visszafejtik, átnézik azt a rövid kódot hogy hogyan működik. Leimplementálják újra és már árulják is.

Erről akkor látom nem hallottál:
http://techblog.netflix.com/2012/04/netflix-recommendations-beyond-5-st…

Ennyit ér egy ilyen algoritmus (1 millió dollár).

acsi, alljon meg a menet. Ha egy cegnek a gyorsitott fft versenyelonyt jelent, akkor nem fogja megvarni, amig elersz az utolso havi parnaba rejett tartalekpenzedhez, hogy majd az ehhalal szelen kenyszerbol aron alul megvalj tole.

Masreszt az sem tunik eletszerunek, hogy - meg mindig azt feltelezve, hogy amivel hazalsz, az valoban tobbet er egy kabatgombnal - a gyarto buncselekmenyt akar elkovetni a visszafejtessel.

Szerintem sokkal valoszinubb az, hogy az fft algoritmust a sajat fizetett emberei tuningoljak, es amivel teged az egvilagon semmilyen hatrany nem er.

Ennyit ér egy ilyen algoritmus (1 millió dollár).

nem valaszoltad meg az elobb, ugyhogy megint neked szegezem: pontosan mit is tudna ellopni az amazon a netflix-tol?

Diktatorok kezikonyve

honnan tudja az amazon, hogy mukodik az ajanlasok algoritmusa egy weboldal alapjan? (felteve, hogy nem probal meg betorni a gepre) Tovabbra is tartom, hogy pl. az amazonnak egy nevtelen nulla (ez te meg az ajanlasod lennel) nem oszt, nem szoroz. Nem tartom eletszerunek majd az amazon jol ellopja szcenariot.

Diktatorok kezikonyve

ha nyilvanosan elerheto, akkor nem ertem, hogy lehet szo lopasrol. Ha egy konkret implementaciot levedetsz, az mar koser, csak epp meg mindig ott tartok, hogy meg mindig nem eletszeru, hogy az amazon pont a te webes ajanlodat nyulja le. Az meg kulon erdekes, hogy a konferencian miert kellett egy levedett algoritmust megosztani a nagyerdemuvel, ill. felreerthetetlenul jeleztetek-e, hogy ez itt most kerem olyan kodreszlet, amit bar lattok, de nem hasznalhattok (ha nem csengettek zset)?

Diktatorok kezikonyve

ha szabadalmaztatni akarsz v.mit nem elég leírni, hogy:

az egér jobb gombjával rövid időn belül 2szer kattintva...

mert hogy ez egy ötlet - volt -

egyszerűbb lenne, ha egyszer elolvasnál egy szabadalmi leírást. egy igazit, és nem egy microszoftosat v apple-osat v ilyesmit:)

Azért ez sem túl jó, mert így bármit le lehet másolni.

en latok azert egy hangyanyi kulonbseget a lemasolni es a sajat kutfobol ugyanazt a feature-t megalmodni kozott.

Ha pl. en az usa-ban egy olyan halozati termeket akarok csinalni, ami antivirus funkciot (is) ellat, akkor miert igazsagos es korrekt az, hogy a gennyes troger trendmicro-nak zset csengessek? Nem hasznalom a trendmicro semmelyik termekenek a forraskodjat (hiszen definicio szerint nem is ferek hozza), de meg a trendmicros feature vazlatat sem, hogy mi merre az o implementaciojukban.

Szoval, bocs bajtars, de a *semmiert* meg 2-3 evig sem fizetnek penzt. Mert a szoftverszabadalom errol szol: csak akkor csinalhassa meg a versenytarsad (egyebkent 100% onalloan) ugyanazt a paranyi feature-t, csak ha royalty-t fizet neked. Ez pedig gonosz dolog.

Diktatorok kezikonyve

Azért ne keverjük a triviális dolgokat a nem triviálisokkal!
Az a szabadalmi hivatal hibája, hogy ilyet engedett bejegyezni.

Például egy autónál a fedélzeti szoftverében a vezető pislogásának figyelése egyáltalán nem triviális dolog (éppen ezért nem is volt nagyon sokáig). Ahogy az LZW (GIF) vagy BWT (bzip2) sem triviális dolog.. Ebből volt is botrány ugye, hogy LZW-t levédték (Unisys, de mára lejárt), de én többek közt írtam LZW tömörítőt is és bevallom, hogy soha nem jutott volna eszembe magamtól, úgy ahogy a BWT sem (de az ugye nem védett).

lehet, hogy te nem akarod belekeverni a "nem trivialis" dolgokat, de egyreszt egy szabadalomnak miert is kellene "nem trivialisnak" lennie (meg egyaltalan ki es hogyan huzza meg a hatart, meddig "trivialis"), masreszt ha szerinted ez az upsto hibaja, attol ez meg bizony igy mukodik.

LZW-t levédték (Unisys, de mára lejárt),

nincs is ebbol semmi gond, amig lehet masfele tomoritest kesziteni, ahogyan a png szepen el is keszult. Btw. szerintem kevered a szezont a fazonnal, mert ha csinalok egy algoritmust, akkor azt a kodot (vagy akar a lib-et9 nyugodtan licencelhetem, es kerhetek erte zset azoktol, akik azt hasznalni akarjak. Ebben semmi rossz vagy gonosz nincs.

de én többek közt írtam LZW tömörítőt is és bevallom, hogy soha nem jutott volna eszembe magamtól,

nem ertem: azt akartad mondani, hogy jogtalanul / a licence megsertesevel hasznalhatad az lzw-t?

Diktatorok kezikonyve

"nincs is ebbol semmi gond, amig lehet masfele tomoritest kesziteni, ahogyan a png szepen el is keszult. Btw. szerintem kevered a szezont a fazonnal, mert ha csinalok egy algoritmust, akkor azt a kodot (vagy akar a lib-et9 nyugodtan licencelhetem, es kerhetek erte zset azoktol, akik azt hasznalni akarjak. Ebben semmi rossz vagy gonosz nincs."

Nagyon nem érted.

Persze hogy lehet mást csinálni. Jött is a PNG. De az LZW-t nem implementálhattad le anélkül, hogy fizettél volna nekik a szabadalomért (többen közt ezért is tűntek el a GIF-ek). Hiába csinálsz te saját implementációt, fizetsz. Ha nem lenne szoftverszabadalom, akkor csinálsz egy új implementációt és nem kell fizetned senkinek érte. Érted?

Pontosan ez a különbség a szoftverszabadalom és a copyright között.

"nem ertem: azt akartad mondani, hogy jogtalanul / a licence megsertesevel hasznalhatad az lzw-t?"

Ezt a mondatodat nem értem. Fejtsd ki bővebben..

Ah, az előző hozzászólással együtt már értem. Tehát: copyright: minden amit ember létrehoz arra neki copyrightja van. Licensz: az határozza meg, hogy más ember hogyan használhatja fel a te által létrehozott egyedi művet, hogyan másolhatja azt le. A lényeg itt a lemásolás, ha írsz egy verset a fákról hulló levelekről, az ötlet nem áll védettség alatt, hanem csak a konkrét mű ("hallgatom a fák lehulló levelének lágy neszét...") vagy annak egy része.

Ugyanebből a logikából következően a szoftver mint egész állhat védettség alatt (copyright) ha ezt lemásolják engedély nélkül, azzal törvénysértést követnek el. Az ötlet, amire a szoftver épít, nem áll védettség alatt. A probléma az algoritmusnál jön be. Simán lehet, hogy ugyanazt az algoritmust megírják sokan, ezért nehéz azt bizonyítani, hogy ez a te önálló egyedi műved amit még más nem csinált meg, illetve az egész jogi rendszer nem veszi figyelembe azon helyzetet, hogy a világ globalizálódott, olyan szinten, hogy ugyanazt az eredményt egyszerre több ember is létrehozhatja, akár egy időben. Igazából az egész szabadalmi és copyright rendszer teljesen elavult, alapoktól kellene újragondolni.

Persze hogy lehet mást csinálni

es te mondod, hogy en nem ertem? LOL. A trend micro szabadalmaban pont az a szep, hogy nem lehet mas(ken)t csinalni, mert nem egy konkret termeket ved le, hanem egy feature-t (=halozaton keresztuli antivirusolas, vagy mi a szosz). Igy elvileg az osszes konkurens gyartotol szedhet licence dijat, noha az egvilagon semmit nem licencel, hacsak nem azt, hogy megengedi a konkurens gyartonak a licence dij fejeben, hogy a versenytarsa legyen.

Diktatorok kezikonyve

"Ebben semmi rossz vagy gonosz nincs."

Még jó pár évvel ezelőtt fejlesztettünk egy weblapot valakiknek. Abban volt egy kereső megoldás. Utána ez a kereső megoldás visszaköszönt a megrendelő informatikusának blogján, mondván micsoda fasza dolgot talált ki és csinált meg a saját rendszerükben.

Egy sor kódot nem vett át. Csak az ötletet lopta el.

Tudod, egészen addig, ameddig nem triviális dolgokról van szó, hanem komplexebb algoritmusokról, amelyek megalkotása akár hosszú-hosszú időt is igénybe vehet (mert mondjuk utána kell számolni, kísérletezni, mérni, stb.) szemben az implementálással (ami a módszer, ötlet, idea ismeretében kifejezetten kis idő tud lenni), akkor már nem olyan triviális.

Korábban én is hevesen elleneztem a szoftver szabadalmakat. És a jelen formában fasság is az egész rendszer. De azóta picit azért árnyalódott bennem is a kép, nem fekete-fehér az egész, mint ahogy azt egyesek hiszik.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Egy sor kódot nem vett át. Csak az ötletet lopta el.

ugy erted, ti talaltatok ki a weblapra tett kereso otletet? Akkor lehet, hogy en is elloptam, de mentsegemre szolgaljon, nem is tudtam rola, hogy ezt ti mar korabban(?) kitalaltatok. Vagy a vegen meg az is kiderul, hogy ti "emeltetek at" az otletet valahonnan.

hanem komplexebb algoritmusokról, amelyek megalkotása akár hosszú-hosszú időt is igénybe vehet

azt nem ertem, hogy ha tenyleg komolyabb szellemi produktum egy feature megalkotasa (fejben, whiteboard-on, bamboo-ban, whatever), azt hogy lehet ellopni? (feltetelezem, nincs szo ipari kemkedesrol) Anelkul meg gondolom, implementalni sem lehet. Egy otlet levedeset (=hogy mas mar akar toled teljesen fuggetlenul ne talalhassa ki ugyanazt, vagy ha megis, akkor fizessen neked erte) meg a gonosztol valonak tartom. Mert egy otlet az kb. ennyi: legyen kereso a weboldalon. De miert is ne johetne ezzel elo barki, akar ugy is, hogy csak akkor vilagosodik meg, hogy neki is kell egy ilyen, miutan latta a te weboldaladon levo keresot?

De azt kitalalni, hogy is mukodjon ez a kereso (a melyben), na azt mar nem gyenge megtervezni, az mar ertek, amit akar licencelni is lehetne, a kesz termekrol nem is beszelve.

Diktatorok kezikonyve

+1

@saxus: Ha ilyen egyértelmű volt az ötlet, hogy ránézésre átvehető volt, akkor eleve nem nagy érték. Ahogy sj is írja, ha komplex a megoldás a felület alatt, azt meg nem fogja tudni ránézésre ellopni, mert egyszerű interface van egy komplex dologhoz. Mint a G keresője. Ránézésre nem tudod megismerni az algoritmusukat.

Azért sok olyasmi van, ami mint ötlet eszébe sem jut a legtöbb fejlesztőnek, míg meg nem látja valaki másnál.
Lásd a világ egyik leghülyébb szabadalma, a telefonzár feloldása egy mozdulattal! :(
Vagy a milliószor lemásolt, hamisított Lego-t is ide sorolnám. Ahhoz sem kellett valami óriási reverse engineering, hogy lemásolják.

És egy keresőnél lehetnek primitív ötletek is, amik élvezhetőbbé teszik a keresést, épp csak kell valaki, aki felveti. És olyankor elég szar érzés, ha azt látod, hogy valaki más a sajátjaként adja elő, miközben nyilvánvaló, hogy tiéd volt az ötlet. (de említhetném a Süsü zenéjét is... - na nem ismerős a sztori, ajánlom a google-t, érdemes... :) )

Én pl. örülök, hogy anno senkinek sem meséltem el azt a nagy ötletet, hogy a desktopot 3D-sre kellene alakítani. Ez úgy 5-6 évvel az első ilyenek megjelenése előtt volt. Csak magamban fantáziálgattam, hogy akár egy Doom szerűen működő desktop felületem is lehetne. 3D bútorok lennének a folderek és szép animációkkal lehetne kinyitni őket, mintha egy valódi szekrény valódi polcain matatnál.
Ha jól emlékszem, bár nem lett nagy sikere, de valaki csinált ilyet. Mit anyáztam volna, ha akkoriban ezt elmesélem másoknak! ;)

Épp ez lenne jó, ha az ilyen rohadt egyszerű ötleteket nem lehetne levédetni, mert ezek gátolják a fejlődést és a piac szabadságát.

Ami bonyolult, azt meg úgysem tudod kitalálni ha nem nyílt forráskódú. Ma meg már webes interface van leginkább, ott úgysem látsz forrás kódot, tehát a reverse eng. sem gond.

Az a gond, hogy sokan összemossák a szerzői (ami itthon a szerzőtől elidegeníthetetlen) és az anyagi (ami átadható) jogokat. Pedig aki szoftvert fejleszt annak nem ártana tisztában lennie vele.

És ezt még tovább árnyalja a szabadalmi rendszer. Nyilván nem matematikusoknak, mert matematikai képletet nem lehet szabadalmaztatni.

A matematika alapvetően közös kincs: ha megtanultad, azt csinálsz vele, amit akarsz. Ami nem közös kincs az az átadás módja: a könyv írójának díja, a szerkesztő díja, a kiadó díja, a nyomdaköltség vagy akár iskolában/egyetemen a tanár munkabére mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy neked az pénzbe kerüljön. De ha megtanultad, a tudás már a tied, azt bárhol, bármikor használhatod, szabadon.

A szabadalmi rendszer viszont az érem másik oldala: nem véletlen, hogy az iparosodás korában jött létre, ekkor indult meg ugyanis a komolyabb műszaki cikkek fejlesztése, amely időnként nem kevés kísérletezéssel (és költséggel) járt, sokszor hosszú évek munkáját beleölve. Ezekre szerettek volna valamilyen védelmet.

A szoftverszabadalmakkal az a gond, hogy pont a kettő közötti határmezsgyén áll: sokszor egyszerre valamilyen ipari találmány, időnként komoly kutatómunkával, tervezéssel mögötte viszont egy matematikai képlethez hasonlóan elenyésző az ötlet reprodukciós költsége és könnyen terjeszthető. Na meg sok szempontból hasonlít is rá (ld. algoritmusok).

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

De, a matematika közös kincs. Egyetlen matematikus sem kér pénzt a tételei felhasználásáért. Nyugodtan felhasználhatja bárki, építhet rá új elméletet, kiadhatja könyvben, azt csinálhat vele amit akar.
A kiadók valóban szemetek, de az internet előfizetés is pénzbe kerül, meg a könyv is, ha éppen abból akarod megismerni a matematika eredményeit. De ettől a _tartalom_ még közkincs.
--
♙♘♗♖♕♔

Én úgy gondolom, hogy ahogy a matematikai algoritmusok közkincsek, ugyanúgy az informatika algoritmusai is azok kellene hogy legyenek. Miben különbözik egy tömörítő algoritmus mondjuk egy prímtényezőkre bontástól? Semmiben. Mindkettő megoldást ad egy problémára. Bárki kitalálhatja, ha elég okos. Miért kellene _pénzzel_ díjazni azt aki előbb találta ki? A dicsőség örökre az övé marad, ha elsőként közlik le egy tudományos folyóiratban. (Az informatikai tudományoknak is vannak ilyen folyóiratai!)
Most ne jöjjön senki azzal, hogy abból éhen hal aki kitalál valamit, mert ezeket az embereket többnyire jól megfizetik a nagy cégek. (Pl. Lovászt is alkalmazta egy időben Microsoft)
--
♙♘♗♖♕♔

a matek es az IT koze nem tennek ez ugyben egyenlosegjelet. A vilag egy jelensegenek a leirasa azert jellemzoen csak 1-fajta matek tetellel, stb. lehetseges. Mig egy IT problemat (pl. tomoritsunk) meg lehet oldani szamos modon es algoritmussal. Ha en kitalalom az ultimate tomorito algoritmust, de azt megtartom magamnak, attol meg mas szinten elojohet egy masik ultimate megoldassal.

Diktatorok kezikonyve

ha elosztasz 2 szamot, mindig ugyanazt az eredmenyt kapod, akarmilyen modszert is valassz. Ha ugyanazt a tetelt tobbfelekeppen is bizonyitod, ugyanazt az igazsagot igazoltad. De ha en csinalok egy 8z nevu tomorito algoritmust, akkor te csinalhatsz egy 9z nevut, amelyeknek semmi kozuk egymashoz, es 2 teljesen kulonbozo dolog.

Diktatorok kezikonyve

Az osztas eseteben ez csak egy elmeleti lehetoseg. A valodi osztasoknal (azaz amit tenylegesen ki is szamolunk, nem csak szimbolikusan vegzunk el), a korlatozott pontossag es a szamabrazolasok modja miatt mas-mas eredmenyt kaphatsz. Az osztasra levo kulonfele algoritmusok mas-mas numerikus stabilitassal rendelkeznek, es mashogy is mukodnek.

Masreszt az osztas mint muvelet sem csak szamokra ertelmezett dolog: a szorzas muveletenek az inverze. Ha a szorzas muvelete nem kommutativ, akkor az osztas is ketfele: jobboldali, illetve baloldali.

Szoval azert a matematika sem olyan egyszeru, mint amit kozepiskolaban tanulunk, plane ha nem csak elmeleti koncepciokrol, hanem gyakorlatban is hasznalhato implementaciokrol beszelunk.

ha 3-at elosztasz 4-gyel, es nem .75 jon ki, akkor azt nem ugy mondjuk, hogy rossz az algoritmusod, hanem hogy rosszul szamoltal. Egy osztasnak (altalaban) van 1 konkret eredmenye (meg a 2/3-nak is!), es szerintem a matek zh-ban is valoszinuleg 1-felekeppen fogod kiszamolni. Legalabbis nalunk a matek zh-n nem lehetett szamologepet hasznalni.

Ne keverjuk ezt ossze azzal, hogy ha szamitogepen irsz egy oszto fuggvenyt, akkor azt hanyfelekeppen teheted meg.

Diktatorok kezikonyve

"Ne keverjuk ezt ossze azzal, hogy ha szamitogepen irsz egy oszto fuggvenyt, akkor azt hanyfelekeppen teheted meg."

Pedig pontosan itt vannak azok a lehetőségek, amelyek már nem triviálisak.

Lásd:
http://www.joelonsoftware.com/items/2007/09/26b.html
http://www.techradar.com/news/computing/why-computers-suck-at-maths-644…

Bár a számelméleti osztás sem feltétlenül triviális, lásd az előző hozzászólást (nem kommutatív szorzás). De az axiómarendszerek változtatásával is igen érdekes problémákat szülhetünk.

A probléma továbbra is az, hogy mit engedünk levédetni. Nem a tömörítést fogják levédeni, hanem egy adott algoritmust, amivel a tömörítés létrejön. Namost, ha egy algoritmust le lehet védeni, akkor mi a minimális
algoritmusrész, amit engedélyezünk levédetni? Mert láttam már olyan kódot, amiben dátum check-re valami trükközést kellett használni, mert valaki szabadalommal levédette.

Az algoritmus és a matematika kapcsolata pedig a következő:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Algoritmus

"Namost, ha egy algoritmust le lehet védeni, akkor mi a minimális
algoritmusrész, amit engedélyezünk levédetni?"

Annak a levédését kellene engedélyezni, aminek jelentős haszna van, a jogászok feladata pedig a "jelentős" kifejezés definiálása. Vitatkozhattok itt napestig azon, hogy szabad-e a matematika, meg hogy mi az algoritmus jelentése, a gazdaság és annak szereplői haszonelvű módon fognak viselkedni. Ez a dolguk.

Hogy valami gyakorlati példát is mondjak a kerek sarkok "felfedezésének" jelentősége például nulla, de ha valakinek sikerült egy olyan tömörítési algoritmust kitalálnia, amivel tízszer nagyobb felbontású tévéadást lehet közvetíteni, abból had legyen már valami haszna. Ez valóban segíti az innovációt, a felhasználóknak és a szakmának pedig nem fáj.

---
Science for fun...

szerintem senki nem sajnalja a tv-s tomoritos ember hasznat. Hanem jelenleg az a helyzet a szabadalmakkal, hogy a tv-s tomoritos ember szabadalmat jegyeztett be a tv-s tomoritesre, es sok millios pereket akaszt azok nyakaba, akik egy masik tv-s tomoritest szeretnenek csinalni, mindegy hogy jobbat vagy gyengebbet. Persze tv-s tomoritos emberunk jo arc, mert nemi zseton elleneben megengedi a versenytarsainak, hogy ok is tv-s tomoritsenek. Szoval nem a haszonnal van gond, hanem a tisztessegtelen haszonnal...

Diktatorok kezikonyve

Ebben igazad van. Az 1995-ös Trend Micro szabadalom a tipikus esete annak, amikor a szabadalmi hivatal hibázott. Ezt lehetne kiszűrni azzal ha kevesebb ideig lenne érvényes egy ilyen szabadalom. Például ha 5 évre adták volna meg, akkor már 2000-ben valami új dolgon kellett volna gondolkozniuk és nem visszafogni az innovációt (és ülni a babérokon, fejlesztés pedig 0).

"De, a matematika közös kincs."

Ez nyilván így van, viszont a jelent összefüggésben azt hiszem, ez nem a legjobb példa. A probléma az, hogy a matematikai tételek 99%-ának a gazdasági (vagy bármely gyakorlati) jelentősége a nullával egyenlő. Az informatikai ötletekre ez nem igaz.

---
Science for fun...

"Valószínűleg nem vagy tisztában a matematika szerepével... "

Tisztában vagyok vele.

Ez az a bizonyos 1%, amivel szemben áll az a bizonyos másik 99.

A matematika elsődleges célja deklaráltan nem az, hogy valami használhatót alkosson, hanem hogy a maga teremtette logikai struktúrák közti összefüggéseket tárja fel, meg hogy újabbakat alkosson. Ez kezdetben tényleg nem így volt, Newton például még tényleg a fizika miatt találta ki az analízist, de ha ma egy új matematikai tételnek valami konkrét haszna is van, az gyakorlatilag véletlen. Hogy az általad említett kriptográfiánál maradjunk, a számelméletről (meg a saját teljes életművéről) maga Hardy jelentette ki, hogy nem jó semmire (neki meg talán elhihetjük :-)). Az a tény, hogy ez az állítása végül nem bizonyult igaznak, véletlen.

Ezzel szemben ha egy informatikus elgondolkodik valamilyen elvi jelentőségű dolgon, azt kizárólag azért teszi, mert valamilyen nagyon is gyakorlati célt kíván általa megvalósítani. Ha sikerül neki, akkor ez az eredmény mindenféle gazdasági szereplőknek "nagyon érdekessé" válik, és elindul a harc érte. Ez a tény adja a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos vita alapját.

Összességében tehát a matematika sokkal tágabb tudományterület, mint az informatika, következésképp az általad fentebb javasolt összehasonlításuk nem nagyon vezet sehova.

---
Science for fun...

Az összehasonlítás pontosan azért helytálló, mert rávilágíthat arra, hogy a matematika a szabadalmak nélkül kitűnően fejlődik évezredek óta, míg az informatika fejlődését a szoftverszabadalmak visszafogják, pontosan a gazdasági szereplők pénzéhsége miatt.
--
♙♘♗♖♕♔

"Az összehasonlítás pontosan azért helytálló..."

Nem is az összehasonlítással van a gond, hanem az elvek egy az egyben történő átvitelével. Az addig rendben, hogy a matematika kiválóan fejlődik szabadalmak nélkül, na de míg a matematika fejlődése során érvényre jutó közgazdasági elvek (hasznosság) száma nulla, addig az informatika esetében ez egy pozitív egész. :-)

Nem alkalmazhatod egy lényegét tekintve csak a szépségre törekvő tudomány elveit egy olyan gazdasági tevékenységre, amely mutat ugyan vele némi rokonságot, de mára alapvetően a pénz körül forog. Gondolom Bill Gates is szerette a matematikát, de ez nem akadályozta meg abban, hogy jó üzleteket kössön.

Míg a tiszta matematika esetében az innováció folytonosságát a teljes szabadság biztosítja, addig az informatikában a haszon teljes kizárása éppen a fék lenne. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy engedni kell minden hülyeséget levédeni, de ami értelmes, abból had legyen tisztes haszna annak, aki kitalálta. Ez nyilván nem zárja ki azt sem, hogy az illető egyszerűen hobbiból műveljen valamit, ami mellesleg másoknak még hasznos is (lásd például Linux), de ne legyen ez a kötelező.

---
Science for fun...

Ha megnézzük, az igazán nagy haszon a komplett megoldásokon van, nem pedig az egyes algoritmusokon. Éppen ezért nem gondolom, hogy ha nem engedélyezzük az algoritmusok levédését - ahogy egész európában nem engedélyezett - attól még lehet sikeres termékeket csinálni, a kettő egymástól független. Sőt, ha belegondolunk, pl. az mp3 algoritmus önmagában nem ér semmit, amíg nem volt hozzá normális tömörítő, zenelejátszó, zsebbe rakható kütyü, addig pont hogy értéktelen volt.

"míg a matematika fejlődése során érvényre jutó közgazdasági elvek (hasznosság) száma nulla, addig az informatika esetében ez egy pozitív egész"
Ha nem lenne az az 1%, amit te magad említettél, akkor még mindig a barlangban társalognánk.

"lényegét tekintve csak a szépségre törekvő tudomány"
Ez megint ugyanaz a téveszme.

--
♙♘♗♖♕♔

Annyit állítottam, hogy maguk a matematikusok a legritkább esetekben szoktak foglalkozni a munkájuk "műszaki értelemben vett" hasznosságával. Ez alól nyilván kivételt képeznek azok, akik az alkalmazott matematika valamelyik ágával foglalkoznak (pl.: aktuáriusok), de a többség azért csinál matematikát, mert szépnek találja és egyszerűen szereti.

Amúgy ha már itt tartunk, nekem is az alkalmazott matematika egy bizonyos ága a kedvencem, de az elmúlt egy évtizedben egyáltalán nem foglalkoztatott, hogy amit csinálok, az valaha jó lesz-e bármire. Szeretem csinálni, ez a hobbim és kész.

---
Science for fun...

Ez mind rendben is van, de ettől még a matematika x %-a hasznosul, és szépen fejlődik a szabadalmak nélkül is. Azért mert az x a számítógépes algoritmusoknál jóval nagyobb, miért kellene azokat szabadalommal védeni? Szerinted a világ nagyobb részén, ahol nincsenek szoftver szabadalmak, az algoritmusok nem fejlődnek olyan ütemben, mint ahol vannak?
--
♙♘♗♖♕♔

"Azért mert az x a számítógépes algoritmusoknál jóval nagyobb, miért kellene azokat szabadalommal védeni?"

Azért, mert az informatikai algoritmusok sokkal többször születnek azzal a határozott szándékkal, hogy az eredmény hasznosulhasson, a kitalálónak pedig jövedelme származzon belőle. Ennek a tisztességes elérését kellene lehetővé tenni. Egyszerűen jogilag támogatni kellene a tehetséges embereket. A jelenlegi vita viszont szinte soha nem erről szól.

Egyébként ezen ponton had tegyek már hozzá még valamit a gondolathoz, meg hogy miért nem érzem én a te hozzáállásodat adekvátnak. Fentebb említettem, hogy csináltam én alkalmazott matematikát, tehát vannak közvetlen tapasztalataim. Abban igazad van, hogy a cikkekhez hozzá lehet férni, tehát a tudás szabad. Viszont abban a pillanatban, hogy valaki számítógéppel meg is valósítja azt, amit kitalált, a matematikusok között is fölmerül a haszon kérdése. Vannak persze szabadon letölthető könyvtárak is, viszont az igazán használható vagy kurrens dolgokat a matematikusok se osztogatják csak úgy. A szokásos ellenértét 10.000 USD, vagy a dolgozók egy része azzal is megelégszik, ha beveszik őket mindenféle publikációkba. (Nem tudom, mennyire vagy tisztában a tudomány belső működésével, ezért hozzáteszem: ez utóbbinak ugyanolyan közgazdasági haszna van a kutató számára, mint a készpénznek, csak közvetett módon jön a haszon.)

Szóval még csak véletlenül se igaz az az állítás, hogy matematika egy (közgazdasági értelemben is) szabad tudomány. Az elméleti matematika talán, de aki valami használhatót csinált, az matematikusként is megkéri az árát.

---
Science for fun...

Néha egyáltalán nem tiszta a határvonal a termék és az algoritmus között. Sokszor van olyan, hogy valaki kitalál valamit, aztán sokáig a dolog egyetlen implementációja az, amit ő maga írt, vagyis a termék és az algoritmus összefonódik.

De amúgy szerintem eléggé elkanyarodtunk a szoftverszabadalmaktól.

---
Science for fun...

" Bizony megkérik az árát. És ez így van jól."

Szerintem is így van jól, csak ugye ezek után kissé visszásnak tűnik az a fentebb hangoztatott érv, hogy a matematika a legszabadabb tudomány, tehát akkor az informatika is lesz szíves követni a jó példáját. Persze hogy szabad, de csak amíg nem jó semmire.

---
Science for fun...

,,A matematika elsődleges célja deklaráltan nem az, hogy valami használhatót alkosson, hanem hogy a maga teremtette logikai struktúrák közti összefüggéseket tárja fel, meg hogy újabbakat alkosson. Ez kezdetben tényleg nem így volt, Newton például még tényleg a fizika miatt találta ki az analízist, de ha ma egy új matematikai tételnek valami konkrét haszna is van, az gyakorlatilag véletlen. Hogy az általad említett kriptográfiánál maradjunk, a számelméletről (meg a saját teljes életművéről) maga Hardy jelentette ki, hogy nem jó semmire (neki meg talán elhihetjük :-)). Az a tény, hogy ez az állítása végül nem bizonyult igaznak, véletlen."

Olvastam egyszer egy gondolatot, hogy minden matematikai felfedezés n éven belül maga után vonja a fizikai alkalmazását, és hogy ez nem fordítva van, mint az logikus lenne. Talán Penrose-től, de nem hivatkoznék rá, pláne, hogy most sehol sem találom :( Fel lett sorolva hány és hány példa, hogy a komplex számokkal számolás szinte azonnal megtalálta a helyét az áramkörökben (Bolyai és Gauss még számelméleteztek vele), a nem-eukleideszi geometriák felfedezése és az Erlangeni program után nem sokkal Einstein felfedezte hogy a téridő a hiperbolikus geometriát követi (fixme), Penrose csempézése után szinte azon nyomba jöttek a hírek az aperiodikus kristályokról, (volt ott olyan példa is, hogy a Banach-Tarski paradoxxonnak, és hogy egy bizbasz részecske szét tud esni két ugyanolyan bizbasz részecskére közük lenne egymáshoz, de ezt kevésbé hiszem el, meg nem értek hozzá), a számelmélet fejlődése megtalálta az útját a kriptográfiában, sőt, még mindig az elliptikus függvények húzzák azt is. Vagy: Kepler, a csillagász, Apollóniusz kúpszeletes könyvét használta fel, Newton, a fizikus meg (a Kepler és ténykedése közte Fermat és Descartes által megalkotott) analitikus geometriát használta az erőtörvényéhez. (fixme)
Szóval nem igaz, hogy ezek kéz a kézben jártak, bár volt egy csomó fizikus-matematikus (sőt, minden fizikus matematikus is, legalább az egyeneletek megoldásának idejéig), és az se nagyon, hogy a fizika húzta volna a matekot, inkább az, hogy a matematika húzza a fizikát előre.

Szóval az a tény, hogy nem bizonyult igaznak, nem véletlen, sőt, azt hiszem előbb utóbb mindenhez találok majd kapcsolódó fizikai fogalmat.

szerk: oh, és a biológiát kihagytam, a sok növény mely az aranymetszés arányait tartalmazza vagy a Fibonacchi-számokat, azok is csak az aranymetszés felfedezése után lettek megtalálva, hogy azt tartalmazzák :D. De most az egyik legújabb, a gömböc, hogy V.I. Arnold orosz matematikus (elméleti matematikus, márminthogy nagyon elméleti) tételét találták meg a teknőcökben. (még élt akkor, nagyon szép dolog ez is)

¬ vagyok benne biztos, hogy egy tetszőleges x tételhez ∨ matematikai fogalomhoz fog akárki találni bármiféle valós kapcsolódást, azonban tény, hogy sok olyan lesz (habár nézeteim szerint csak közelítő, hiszen nagyjából semmi létező dolgot nem vagyunk, és nem is lehetünk képesek tökéletesen megmagyarázni), amelyre igen, hiszen kb. minden fizikában ismert jelenséget tanulmányoznak ∧ ha egyszer valami kapcsolódó jelenik meg, azt észreveszik. És igencsak valószínű, hogy fog, hiszen semmit nem ismerünk tökéletesen, és, feltételezve, hogy valaki átlátná a kapcsolatokat idővel, nem tartom valószínűnek (habár nem számoltam ki :)), hogy hirtelen csak a matematika lehetséges végtelen (ha feltételezzük, hogy a világegyetem állapotainak száma véges, melyet jelenleg igencsak megkérdőjeleznek, de most tételezzük fel) lehetőségei kikerülik a hasznos ágakat, mert, habár ennek, a tételfelfedezéseket független eseményeknek tekintve, statisztikai valószínűsége igen nagy (véges sok tételnek van valós kapcsolódása), de igen kicsi (mindnek) is lehet, de a matematika fejlődéséből és elképzelhető el nem képzelt lehetőségeinek elképzelt körülbelüli elágazásaiból levonva mégiscsak megállapítható, hogy vélhetően gyakorta fog elődordulni a tételek a valósággal történő valamekkora kapcsolata.
---------------------------
���������������������������

Lásd a világ egyik leghülyébb szabadalma, a telefonzár feloldása egy mozdulattal! :(

ilyet sose lenne szabad szabadalmaztatni.

Vagy a milliószor lemásolt, hamisított Lego-t is ide sorolnám.

a legot a szoftverszabadalmakhoz keverni... LOL. En viszont nem csalodtam benned.

Diktatorok kezikonyve

Nem, te beleugattál valamibe, amiről még sejtésed sincs a jelek szerint. És nem, szó sincs róla, hogy egyetértenénk.
Az egy dolog, hogy minden apró szarságot szabadalommal védeni, az minden csak nem hasznos.
De a saxus által felhozott téma nem is kifejezetten a szabadalmi oltalomról szól.
Viszont te simán legalizálnád a lopást is, ha biztosan tudnád, hogy abból neked nem lesz károd.

Hekas, arrol volt szo, hogy mar a trollszurodben vagyok, nem akartalak arra batoritani, hogy ram vesd megint magad.

De akkor szepen sorban:

1. beleugatni a kedves anyukad, apukad, es egyeb haztartasbelid szokott, akik elfelejtettek a szadat szappanal kisikalni.

2. Hogy nekem mirol van vagy nincs sejtesem, azt te aligha vagy kepes megfeleloen ertekelni. Na nem mintha erdekelne.

3. Sehol nem irtam olyat, ami barkit is lopasra biztatna. Ennyit kb. arrol, hogy sikerult dekodolni, amit irok. FYI: kerdezni nem szegyen, ha nem ertesz valamit, mert akkor bar hulyenek tunsz, de a vegen okosabb leszel. Igy meg az arrogans letamadasoddal okosnak tunsz (eloszor) (ha mashol nem, a sajat szemedben, LOL), de hamar kiderul, hogy kod borult az agyadra, mikozben lelkesen lehulyeztel.

+1: tedd meg azt a szivesseget, hogy lekopsz rolam, mert azok akik beleugatnak (ld. 1. pont) szemmel lathatoan nem tanitottak meg neked, hogyan utkoztesd a velemenyedet.

Diktatorok kezikonyve

,,Egyre komolyabb csalódásokat okozol nekem.

Feltéve, hogy valóban nem érted és nem csak a kötekedési szándék vezet."

Itt kijelented, hogy ha csak kötekedik, de érti, akkor nem csalódsz benne.

,,Na jó, részemről mostantól te a troll listát gyarapítod."

Itt azt írod, hogy csak kötekedik.

Egy mondattal később meg hogy: ,,Olyan hülye vagy, hogy az már fáj." Hogy nem kötekedik.

BTW mire jó listázni az embereket? Szerintem az egy rossz fórumos szokás. Pláne ha csak erről az egy incidensről van szó, hogy nem értesz egyet sj-vel, és nem egy telítődő pohárról (én nem tudom, a fejedbe kéne látnom de azt nem akarok). Ha eddig sj a normális listádon volt, egy ilyen miatt miért kell átrakni? Hisz nem történt semmi, sőt, akár az is megeshet hogy te tévedsz, vagy az is, hogy tévedsz és még rosszul is fejezed ki magad, és sj-nek esélye nincs, hogy ne ítéld el, mert nem azt és úgy érti, ahogy te. Ez kellemetlen, ha így történik.

Listázás alatt ne kubatovi vagy kulák listát érts!
Egyszerűen van akinek adok a véleményére és van akit nyugodt lélekkel piszkálgatok, mert látom, hogy teljesen felesleges úgymond vitatkozni vele, mert meg sem próbálja megérteni, miről beszél a másik.
Sj-ről korábban ezt nem feltételeztem, mostanában egyre többször látom, hogy mégis ezt a vonalat képviseli.

Meg a kozepiskolaban volt egy reakcios osztalytarsam, akinek volt egy eleg hatarozott (de sablonos es beszukult) vilagkepe arrol, hogy mi hogy jo. Pl. amikor tornaoran nem az "iskolas" felulest (=nyujtott labbal sztandard felules, ami amugy ubergaz) csinaltam, akkor ram ripakodott, hogy hogy csinalom a felulest? Nem mentem bele egy parttalan vitaba, mint amikor a csiganak kell az F1-rol beszelni, inkabb a magam nyers modjan kuldtem el a verbe. Lehet, hogy most megint itt van.

Egy masik topikbeli kedves megnyilvanulasa ("akkor en most teged hulyenek tartalak, nem baj?") is azt a szomoru tenyt igazolja, hogy szegeny HZ kisgyereknek kimaradt a szocializaciojabol az, hogy felnott modon el tudja viselni a masfajta velemenyt - na meg persze, hogy a piszkos kis szajat idonkent kimossa. Arrol a beszukult tudatallapotrol nem is beszelve, hogy nem nagyon kepes azzal a szcenarioval szembenezni, mi van, ha o lat valamit rosszul? Ez ugye nem tortenhet meg.

Szoval biztos sokat veszitek, ha az ertekes tarsasaga ("nyugodt lelekkel piszkalgatom" cimu nemes motivacio rulez) a jovoben lekopik rolam, kb. mint a kutyaszar az ember cipojerol...

Diktatorok kezikonyve

Miutan szamara mind az implementacio, mind az otlet ismert volt (mivelhogy megrendelo embere), annyira nem volt nehez tudnia rola. Es nem arrol van szo, hogy mekkora az erteke.

Mindosszesen annyi volt a problemam, hogy eleg keseru erzes volt viszontlatni a sajat otletem mas otletenek beallitva.

Es meg arrol sincs szo, hogy mas ne talalhatta volna ki ugyanezt (sot, sztem ezer jobbfele keresoalgoritmus van, amit en valoszinuleg sosem talalnek ki), csak az adott esetben nem arra utaltak a nyomok, hogy o talalta volna ki :)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ha így volt, nyilván igazad van és nem fair a dolog. De mindez független attól, hogy ha nagyon egyszerű az ötlet, akkor a védelme globálisan többet árthatna szerintem. Gondoljunk bele, hogy ha interface-el kapcsolatok triviális dolgokat elkezdenének levédeni nagy számban a szakmabeliek. Olyanokat, amelyek implementálása nem kerül szinte semmibe. A végén nem lehetne mozdulni a korlátok miatt.

Hozzáteszem, abban igazad van (azt hiszem te írtad), hogy ha már ismert az algoritmus, akkor már egyszerű implementálni. Én feljebb meg itt is olyan megoldásokról beszélek, ahol nem elérhető semmilyen kód vagy white paper. Csupán a külső működés látszik.

,,Gondoljunk bele, hogy ha interface-el kapcsolatok triviális dolgokat elkezdenének levédeni nagy számban a szakmabeliek. Olyanokat, amelyek implementálása nem kerül szinte semmibe. A végén nem lehetne mozdulni a korlátok miatt."

Engem nem zavarna, sőt én örülnék neki, ha minden olyani interface-val kapcsolatos ötletet le lehetne védetni, amit eddig még nem láttunk sehol. Lenne egy csomó új menő interface ötlet, azt hiszem.
És jelenleg úgy érzem, hogy nem vesztenék vele szinte semmit, mert a jelenlegivel is jól elvagyok, csak nyerhetek ha eztán tényleges versenyelőny lenne egy új ötlet, és nekiállnának a dizájnerek tömegével ötletelni.

"ugy erted, ti talaltatok ki a weblapra tett kereso otletet? Akkor lehet, hogy en is elloptam, de mentsegemre szolgaljon, nem is tudtam rola, hogy ezt ti mar korabban(?) kitalaltatok. Vagy a vegen meg az is kiderul, hogy ti "emeltetek at" az otletet valahonnan."

Nagyon hulyenek kell lenni ahhoz, hogy ne ertsd, hogy a _hogyanrol_ van szo...

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Még jó pár évvel ezelőtt fejlesztettünk egy weblapot valakiknek. Abban volt egy kereső megoldás. Utána ez a kereső megoldás visszaköszönt a megrendelő informatikusának blogján, mondván micsoda fasza dolgot talált ki és csinált meg a saját rendszerükben. Egy sor kódot nem vett át. Csak az ötletet lopta el.

meg mielott nagyon belemelegednel, nekem ez ugy jott at, hogy xy megrendelt toled tobbek kozott egy keresot, amit aztan nem vettek meg toled, hanem sajat emberrel megcsinaltattak. Mikozben te beleoltel egy csomo munkaorat a draftba, tervekbe, tesztekbe, kodolasba, whatever - hiaba.

Mindosszesen annyi volt a problemam, hogy eleg keseru erzes volt viszontlatni a sajat otletem mas otletenek beallitva.

meg mindig nem latom, mi modon a sajat otleted egy kereso, aminek annyira fajni kene? Foleg ha a te implementaciodbol szerinted egy sor kodot nem vett at.

Diktatorok kezikonyve

"meg mindig nem latom, mi modon a sajat otleted egy kereso"

Volt mögötte egy súlyozási logika, amivel egyrészt megpróbáltunk pontosabb másrészt sikertelen találat esetén releváns alternatívákat adni a keresési találatban.

Nyilván nem arról van szó, hogy mekkora ötlet, hogy a szövegmezőbe beírt szöveget elposztolja a szerverre, amiből lesz egy 

select * from kutyafule where bizbasz ilike '%' || :beirtszoveg || '%';

"aminek annyira fajni kene? "

Szarnám bele az egészet, ha nem úgy kezdte volna anno az ipse a blogbejegyzést, hogy "Kitaláltam valami nagyon faszát", hanem úgy, hogy "láttam valakinél/xy-nál/stb. egy jó ötletet".

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

ok, vagom. Mondjuk a masik oldalrol nezve a dolgot, pikans is lenne, ha a mailarchiva fejlesztoje megkeresne, hogy elloptam az otletet, amikor megcsinaltam a piler-t. A mailarchiva egy kereskedelmi email archivalo cucc, aminek van egy kb. a hasznalhatatlansag szintjeig lebutitott open source (OSE) verzioja. Az OSE-nek nyilvan orientacios celja van, hogy az ember letoltse, kiprobalja, rajojjon, hogy enterprise kornyezetben igen gyenge, aztan nemi anyazas utan megvegye a fizetos verziot.

Amikor elhataroztam, hogy nekem is kell egy ilyen (=email archivalo) cucc, akkor konkretan a mailarchiva edition-jeinek osszehasonlito tablazata alapjan allitottam ossze a piler feature listajat, amit majd tudnia kell. Talan enyhito korulmeny lehet, hogy nekem nem voltak bennfentes infoim a mailarchiva-rol, csak annyi, amit a mailarchiva versenytarsai is lathatnak, nem toltottem le a cuccot, es bar open source edition a neve, de valojaban nem kapod meg a forraskodot - mostanaban mar at is neveztek Free Edition-re :-)

De hogy a helyzetemet sulyosbitsam az egesz munkat sajatkent adtam elo, meg hogy mekkora kiralysag. Viszont az otletrol nem szoltam, mert nem en talaltam fel a meleg vizet, ill. ld. fentebb, amit egy puszta otletrol gondolok (amig fejben van, addig az max. fantazialas).

Diktatorok kezikonyve

( kubi | 2013. 08. 29., cs – 21:47 )

Nem biztos, hogy ossze kene keverni a szoftver (implementacios) szabadalmakat az algoritmusok szabadalmaztatasaval.

Mondjuk erdekes, hogy sokan sirtak pl az LZW miatt, de vigan csngetnek meg a mai napig minden Viterbi-dekoderert :)