AspireOS v.1.7

Open Source

Az AspireOS (Acer Aspire One gépekre specializálódott AROS disztribúció) egy ingyenes, nyílt forrású operációs rendszer, amely jelenleg béta állapotban van. Futtatásához x86 számítógépre van szükség. Licence az Mozilla Public License-en alapuló AROS PUBLIC LICENSE. A fejlesztők szerint az AspireOS amellett, hogy a világ leggyorsabban bootoló operációs rendszere, még gyors és reszponzív is. Helyigénye csekély, a rendszerfájlok körülbelül 30MB-nyi helyet foglalnak. Van hálózati stack-je, képes IPv4 kommunikációra és WiFi-t (WEP, WPA) kezel. Hardvertámogatása eléggé korlátozott. Nem Linux kernelre épül. Az AspireOS AmigaOS klón abban az értelemben, hogy kompatibilis a Workbench 3.1-gyel. Alapvető programokkal el van látva, így a napi tevékenységek (pl. IRC, webböngészés) - ha korlátozottan is - de már végezhetők segítségével. Messze nem hibátlan, de a fejlesztők folyamatos fejlődést ígérnek.

Feldobtam egy virtuális gépbe:

AspireOS v1.7 #1
Rendszertöltéshez GRUB-ot használ

AspireOS v1.7 #2
Hihetetlenül gyorsan bootol, majd elindul a grafikus felület

AspireOS v1.7 #3
...

AspireOS v1.7 #4
A szem elé helyezett ikonnal elindítható a telepítő

AspireOS v1.7 #5
Hova és hogyan telepítsük?

AspireOS v1.7 #6
A partíció létrehozása után újra kell indítanunk a gépet, majd ismét el kell indítani a telepítőt

AspireOS v1.7 #7
Most már használhatjuk az előbbiekben létrehozott partíciót

AspireOS v1.7 #8
Mit kívánunk telepíteni?

AspireOS v1.7 #9
Mit, hova kívánunk telepíteni?

AspireOS v1.7 #11
GRUB beállítások (grafikus menüvel)

AspireOS v1.7 #12
Kezdődhet a telepítés

AspireOS v1.7 #14
Van magyar billentyűzet-kiosztás (és működik is)

AspireOS v1.7 #15
Időzóna

AspireOS v1.7 #16
Fájlmásolás

AspireOS v1.7 #17
A telepítés elkészült

AspireOS v1.7 #19
Már "merevlemezről" indul a rendszer

AspireOS v1.7 #20
...

AspireOS v1.7 #21
sys:Prefs -> Network (hálózatbeállítás)

AspireOS v1.7 #22
...

AspireOS v1.7 #23
IRC kliens

AspireOS v1.7 #24
MPlayer

Összegzés: valóban gyors és reszponzív. Bevallom, sokkal rosszabbra számítottam. A VMware Workstation hardvereit szépen támogatja. Az látszik, hogy programokkal nincs nagyon eleresztve, de hobbi/tanuló OS-ként már most is megállja a helyét. A programok futás közben néha váratlanul összeomolhatnak, de ez nincs hatással az OS működésére, így egyszerűen bezárva azokat folytatható az OS használat. Érdekes és ígéretes projektnek látszik.

A projekt weboldala itt.

( Deka | 2012. 03. 13., k – 16:09 )

Sajnos nincs memória védelem benne, szóval elég könnyen össze lehet omlasztani....
Cserében viszont gyorsan boot-ol... ;)

( Replaced | 2012. 03. 13., k – 19:51 )

hianypotlo mu :)

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

( sabe v | 2012. 03. 13., k – 20:07 )

Naiv kérdés, de lehet ezen Amigás programokat futtatni?

Kerdes, hogy az integralt E-UAE port elkeszult-e ra. Anelkul csak akkor lehet eredeti programokat futtatni, ha 68K-ra forditott AROS-on teszed. A "sima" integralt 68K emulatorral az a gond (peldaul...), hogy mas a ket processzor endian-ja, emiatt nem keverheto a ket kod altal hasznalt memoriatartalom. Persze ha azota valamit "feltalaltak", akkor elnezest...

Nem igaz. A többi OS-en (számszerint kettő, AmigaOS 4.x és MorphOS) a rendszerbarát, azaz classic hardver jelenlétét közvetlenül nem igénylő amigás programok rendesen futnak (érsd: a legtöbb 90-es évek közepétől készült felhasználói program igen, de pl. a játékok, demók általában nem), mivel van a rendszerben JIT-es 68k emulátor, valamint mivel a PowerPC a 68k-hoz hasonlóan big endian, ezért az emulátorban futtatott programok elérhetik a megosztott rendszerstruktúrákat, és a 68k és PPC taszkok közötti üzenetküldés (szintén osztott memóriával) is simán működik.

Ha viszont a natív kód little endian (mint AROS/x86-on) akkor ez a megosztás nem működhet, vagy csak igen nagy kompromisszumok árán. (Lásd az AROS-hoz készült seamless UAE integrációt, aki használt már másik nextgen rendszeren komolyabb classic programot, az azért tudja mennyire nem ugyanaz a kettő, még ha a feature listában ki is pipálhatták a dolgot ezzel.) Mellesleg mivel az AROS-t főleg x86-ra fejlesztik, ezért pl. PPC-n sincs "rendes" 68k emulátorja.

Viszont nemrég elkészült az AROS Kickstart Replacement, vagyis eredeti amigás hardveren már futtathatsz AROS-t AmigaOS és az eredeti Kickstart ROM helyett úgy, hogy a programok simán működnek. Mármint ez az elmélet, nagyrészt a gyakorlatban is működik, bár még jócskán vannak sorjás élek, most azokat reszelgetik egy ideje.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

( prygme | 2012. 03. 13., k – 20:27 )

az AROS azért stabilitásban messze nincs ott, mint a MorphOS. de ha az Amiga társadalom már 97től egységesen beállt volna az AROS fejlesztése mögé proprietary OSek gründolása helyett, akkor ma nem itt tartana az Amiga.

Na, már megint ez a bezzeg a nyílt forrás mánia... Én végignéztem mi történt a legtöbb nyílt forrásúvá tett amigás projekttel, vagy ami mögül kiszállt az eredeti készítő, és nem maradt semmilyen átlátható, demokratikus írányító testület, hanem túlfejlett egóval boostolt hülyegyerekek játszóterévé vált.

A YAM névre hallgató levelezőprogram 2.1-es (zárt forrású) verziója pl. még röhögve futott egy 030-as procis A1200-on AGA-val. Aztán GPL lett. 10 évvel később a 2.6-os már egy 68060-on grafikus kártyával is csak szánalmas mászásra képes (PPC ajánlott) megzabálja az összes létező RAM-ot, a háttérben ugyanazon társaság által készített rendszerkomponensek frissített verzióit töltögeti le, és mittudom én miket csinál, de folyton reszeli a HDD-t, miközben az alapvető funkcionalitása, kinézete, stb. gyakorlatilag ugyanaz maradt. A memóriaszemetelésről és lefagyásokról nem beszélve, miközben a forráskód fordítási idejétől lassan sírógörcsöt tudnék kapni. A 2.7-et már le sem töltöttem... És nem ez az egyetlen példa...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Na, már megint ez a bezzeg a nyílt forrás mánia... Én végignéztem mi történt a legtöbb nyílt forrásúvá tett amigás projekttel, vagy ami mögül kiszállt az eredeti készítő, és nem maradt semmilyen átlátható, demokratikus írányító testület, hanem túlfejlett egóval boostolt hülyegyerekek játszóterévé vált.

Ez nem amiga specifikus jelenseg. :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

( csababoro | 2012. 03. 14., sze – 04:05 )

Nekem a PegasosPPC volt az ígéretes projekt. Erősen elgondolkoztam, hogy legyen egy PPC gépen otthon, de jobban örültem volna, hogyha akár a Windowmaker ablakkezelőbe megy a pénz, mint a a MorphOS fejlesztésébe.
Hogyha jól láttam, akkor a SkyOS hobbi operációs szintjén van és média lejátszásán kívül még másra nem alkalmas. A KDE és Gnome egymást tolja előre és mindkettőre szükség van, mert hogyha egy lenne, akkor a Windows asztali gépen dolgozna mindenki. Remélem sikerül egy multimédia stúdió vagy kifejezetten játékok futtatására által használt rendszert összehozni, mert irodai munkaállomásnak előbb rakok fel egy OpenSuse-t.

( vector | 2012. 03. 14., sze – 08:23 )

De most akkor ez mire is használható?! Vagy miért kell/jó nekem?

-------------------------------------------------------------------------------------------
Mit használok? Na, na, na? Hát blackPanther OS v11.1-et * www.blackpanther.hu

Szivesen megnéznék egy 1mp-es boot-ot ssd nélkül. Nekem a laptopomon a legygorsabb Linux boot 14mp volt (Arch), ehhez képest az AROS 12mp-t produkált. (Rosszul irtam az előző hozzászólásomban).
Tapasztalatom szerint a kernel se indul el 1mp alatt, nem hogy kernel + X + Gnome.

Csak hogy egy kicsit bonyolítsam... Melyik boot idő? A LiveCD-s indítás vagy a telepített OS indítása? Virtuális gépben:

AspireOS v1.7:

- LiveCD (telepítő) indítás: 6,9 sec
- telepített OS indítás: 5,5 sec

Tiny Core v4.3.1:

- LiveCD (telepítő) indítás: 8,5 sec

De azért tegyük hozzá, hogy a Tiny Core messze több mindenre és jobban használható jelenleg, mint az AspireOS.

--
trey @ gépház

Nekem a Debianom indul ~12 sec alatt (grub->gnome3), es szerintem picivel tobb mindenre es jobban hasznalhato, mint a tinycore vagy az aspireos egyutt. O:)

Igaz, ez valos hardver, ami picit talan gyorsabb, mint virtualis gepben.

Virtualis gepben mert legjobb idom ~5 sec, Debian wheezy grub->login prompt (no gui).

--
|8]

Anno amikor Amiga-t láttam -sajnos csak messziről-, akkor nem volt még flash, js, html5, webapps, cloud, fileshare és még reggelig sorolhatnám. Ráadásul ennek is legalább 15 éve már... most akkor onnan indulunk ahol akkor abbahagytuk?! Ezektől a 1x éves visszalépésektől agyvérzést kapok!

-------------------------------------------------------------------------------------------
Mit használok? Na, na, na? Hát blackPanther OS v11.1-et * www.blackpanther.hu

Kérdés, hogy a MorphOS-re fejlesztett alkalmazások lefordíthatóak-e AROS-ra is, talán jár majd erre Chain-Q. :)

Höhöhöhö, jut eszembe:

"A lázadók zavartan álltak, ugyanazt a kínos témát érintették gondolatban. Végül Petters kimondta:
- Jó lenne megkérdezni Piszkos Fredet..."
/Rejtő Jenő, Piszkos Fred a kapitány/

Egyébként igen, és nem. Egyrészt amigás rendszereken, mivel létezik a bináris kompatibilitás fogalma, ezért nem default, hogy van forrás egy szoftverhez, amit csak úgy le lehet fordítani a másik rendszerre. Másrészt, az amigás rendszerek fejlesztői néhány üdítő kivételtől eltekintve konkurenciának tekintik egymást, szóval kódmegosztás csak minimális szinten fordul elő, és az is általában AROS -> valami más irányban működik, ha egyáltalán, mivel az AROS kódminőségének amúgy nincs túl jó híre (bár ez is változóban van lassan).

A MorphOS alkalmazások lefordításával ezen felül amúgy az a fő baj, hogy a MorphOS a legtöbb területen (OS komponensek, GUI API-k, stb.) a többi next-gen amigás rendszer előtt jár, és egyes API-k és komplett alrendszerek a többiből részben vagy teljes egészében hiányoznak, amit persze az alkalmazások használnak is. Emiatt aztán hiába nyílt forrású egy MorphOS alkalmazás vagy komponens (lásd pl. a GPL alatt lévő Ambient desktopot, ami sokkal fejlettebb mint az AROS Wandererje), a lefordításhoz vagy a kérdéses cucchoz, vagy a rendszerhez több emberévnyi munkát kéne hozzáadni, hogy menjen... (Nincs is Ambient AROS-ra, pedig vagy 2005 óta GPL-es, az meg nem most volt...)

Kicsit kisarkítva a helyzetet, az AROS úgy aránylik a MorphOS-hez, mint mondjuk a ReactOS a Windows 7-hez... Az alapok bár ugyanazok, de a fejlettebb dolgokból sok minden hiányzik még, és az azt használó cuccok nem mennek. Az AROS-ban egyébként pont most kezdődött egy munka arra vonatkozóan, hogy ezt a hátrányt legalábbis csökkentsék, vagy teljesen ledolgozzák. Csak közben a MorphOS fejlesztők sem pihennek, gőzerővel készül a 3.0...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Van rá példa. Pl. a fenti screenshotokon is szereplő MPlayer "port", illetve főleg a hozzá tartozó MUI alapú GUI az eredetileg MorphOS-es fejlesztés, csak portolták AROS-ra is. Viszont nincs egységes repo, és a fejlesztéseket gyakorlatilag azóta is a MorphOS portot és a fent említett GUI-t eredetileg készítő Fabien Couerjoly (és más MorphOS fejlesztők) végzi(k), az AROS-os arcok csak néha újra portolnak 1-1 verziót a már elkészült MorphOS verzióból maguknak... És az MPlayer egy viszonylag régi darab, nem túl bonyolult rendszerspecifikus részekkel...

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Tegyuk mar hozza, hogy ezt a projektet meg fejlesztik. Ne hasonlitsd mar ossze egy sajat Linux disztro keszitesevel, ami alapvetoen megiscsak a meglevo szoftverek ujracsomagolasa, illetve bugfixalasa. Ez itten meg egy totalisan alapokrol irt rendszer. A ketto kozti kulonbseget ha zongorazni lehetne, hangverseny kerekedne belole.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

( Chain-Q v | 2012. 03. 15., cs – 20:45 )

Idézet a cikkből:

A programok futás közben néha váratlanul összeomolhatnak, de ez nincs hatással az OS működésére, így egyszerűen bezárva azokat folytatható az OS használat.

És ez persze nem igaz. Maximum szerencséd volt, hogy nem dőlt be az egész, ha lefagyott valami. :) Mivel memóriavédelem, meg resource tracking az legfeljebb részleges van, mint minden amigás rendszeren. Az, hogy a lefagyás ellenére be lehet zárni az ablakot, maximum annyi, hogy az OS tudja figyelni, hogy az adott ablakot megnyitó taszk fut-e még, és kiveszi a megnyitott ablakok listájából (ami egy sima láncolt lista). De sem az alatta lévő memóriát nem szabadítja fel, sem a fájlokat nem zárja le, stb...

(A MorphOS erre csinált egy extensiont amúgy, ami a process kilépésekor-megdöglésekor fel tudja szabadítani legalább a szabványos módon foglalt RAM-ot, de nem tudom ezt az AROS lemásolta-e már, vagy csináltak-e valami hasonlót.)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-