Smokescreen - hogy az iPad tulajdonosok se maradjanak le a Flash reklámok "élvezetéről"

Internet, Közösségi média

"Flash", plugin nélkül. Közismert, hogy Steve Jobs ilyen-olyan okokból nem akar Flash-t látni az Apple mobil készülékein. Pontosabban úgy fest, hogy soha sem fog Flash-t engedni a iPhone/iPod/iPad birodalomba. Egyesek szerint ez sivár jövőképet fest a mobilhirdetők elé. Sokan vannak még, akik a meglevő Adobe fejlesztőeszközeiket akarják felhasználni reklámok fejlesztésére. Éppen ezért hülye dolognak tűnik számukra, hogy egy platform kedvéért új fejlesztőeszközökkel szerszámozzák fel magukat.

Az Austin-i, San Francisco-i illetőségű RevShock mobilreklám hálózat startup sokkal inkább hisz a dinamikus, interaktív reklámokban, mint az unalmas statikus megoldásokban. Éppen ezért megalkották a Smokescreen-t.

Hogy mi a Smokescreen? Röviden: egy JavaScript-ben írt Flash Player. Hosszabban: egy fejlesztés alatt álló, nyílt forrású megoldás, amely lehetővé teszi plugin-ek nélkül az eredendően Flash-es tartalmak megjelenését olyan helyeken is, ahol egyébként a Flash megjelenítése nem lenne lehetséges (emlékszünk, iPhone/iPod/iPad). Mindezt a Flash JavaScript/HTML5-té való átkonvertálásával.

A Smokescreen jelenleg erősen fejlesztés alatt áll. A RevShock azonban különböző demókat tett elérhetővé, amelyekkel demonstrálni kívánják a benne rejlő lehetőségeket. A kód elérhető a Github-on.

Smokescreen az Apple iPad-en

A projekt holnapja a demókkal és egyéb infókkal itt.

( subchee | 2010. 06. 02., sze – 20:59 )

Wow.. vajon mikor veszi meg az Adobe vagy a Google ezt a startup céget? Ha jól értem, akkor nemcsak a reklámokat lehet ezzel flash-mentesíteni böngészőoldalon, hanem akár Youtube videók is átalakíthatók lennének. Ugye?

igen, valóban.
A vicc az, hogy chromiumban nálam tényleg nem működik, de midoriban igen ☺ – az igazsághoz meg mondjuk az is hozzátartozik, hogy nem az összes videó megy html5-tel, sőt.
szerk.: gondolom ott megy, ahol van h264 változata is a videónak.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

működik az nagyon szépen Chromiumban is (h264-gyel és WebM-mel is), de tényleg nem minden video érhető még el így. Ha Ubuntut használsz, akkor telepítened kell a chromium-codecs-ffmpeg-extra csomagot is a h264 videokhoz. Illetve a WebM támogatáshoz emlékeim szerint legalább 6.0.411-es verzió kell.

( lgb | 2010. 06. 02., sze – 21:13 )

Fasza. Irjunk javascript-ben x86 emulatort, azon futassunk virtualizaciot, azon vmi OS-t, azon vmi keretrendszert, azon vmi interpretalt nyelven irt javascript motort, es maris tok jok leszunk :)

ez esetben Pityukának meg kell tudnia mondani bármelyik JavaScript fájlról, hogy az éppen reklám-e. No-go.
Az igazán érdekes az lesz, ha a flash játékok is lefordíthatóak lesznek ezzel.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

"Az igazán érdekes az lesz, ha a flash játékok is lefordíthatóak lesznek ezzel."

Mire ez bekövetkezik, addigra a web-en is a 3D-s játék lesz a divat (Unity, Shiva, WebGL, stb.). Ez a trend már most is jól látszik azok számára, akik ezzel foglalkoznak.
Példa: http://www.youtube.com/watch?v=rTiTEIDXk9I

amennyiben a Mobile Safari képes a WebGL-re (gondolom…), a probléma továbbra is fennáll: bár nem „lassúak ás bugosak” lesznek a webes játékok, a Apple számára szerintem továbbra is kihívást jelentenek az AppStore, mint a platformra készült játékok eddigi kizárólagos forrása szempontjából.

Ki fejleszt natív iP.* játékot, ha hasonlót lehet multiplatformosan csinálni, ami ott is fut?

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Ma is megvannak azok az eszközök, amivel multiplatform fejlesztéseket lehet csinálni. A legnagyobb baj, hogy a webes játék szóhoz az ingyenesség kapcsolódik, bármilyen magas színvonalon is készíti el az ember. Mostanában ez már kezd kicsit változni a freemium üzleti modell megjelenésével, de ehhez szemléletváltás kell a felhasználók részéről is. A semmiből nem lehet a fejlesztési költségeket fizetni.
De ebbe most ne menjünk bele, mert off-topic.

Nem. Ők reklámcég. Egy bizonyos fajta reklámot szeretnének oda is, ahova az elvileg nem lehetséges. Őket nem nagyon érdekli, hogy neked ez mennyire lesz lassú. Nekik az a lényeg, hogy megjelenjen és ebből nekik pénzük legyen. A "nem nagyon" érdekli alatt azt kell érteni, hogy valamennyire biztos érdekli őket, de nem ez az elsődleges szempont, hanem a profit.

--
trey @ gépház

Nem esszik annyira forrón. Az ActionScript és a JavaScript is ECMAScript. Most hogy a böngészőkben már JITel turbózott javascript motorok vannak, a teljesítménykülönbség is eltűnt.

Még csak nem is ez az első ilyen. A Gordon kinn van egy ideje forrásostól mindenestől, bár a kompatibilátási listája nem túl nagy (gondolom a smokescreen banda is azért nem adta még ki mert a bonyolultabb dolgokkal nem tud még mit kezdeni)

http://github.com/tobeytailor/gordon

( aga_et v | 2010. 06. 02., sze – 21:19 )

Igéretes darab!
Most kombinálok, de ha ez menni fog, akkor a linuxos operába sem kell beleerőszakolni a firefox plugint. Végre.
--
AGA@
Clyde Radcliffe Exterminates All the Unfriendly Repulsive Earth-Ridden Slime

( plastik | 2010. 06. 02., sze – 21:20 )

mult honapban lattam hasonlot: google gordon.js (pun intended)

ez itt csak egy javascript library, ráadásul a Gordonnal ellentétben valószínűleg működik úgy is, mint software as a service. A libraryt még csak-csak le tudják tiltani, de a kiscsillió JavaScriptre lefordított flasht már nem hiszem.

Egyébként sem hiszem, hogy a hirdetések megjelenése miatt zavarhatná őket, inkább az esetlegesen lefordítható flashben írt alkalmazások miatt lehet cink a dolog. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( hrgy84 | 2010. 06. 03., cs – 07:02 )

Nagyon kivancsi leszek, hogy fogja magat osszehanyni a brozer az egy oldalon levo tobbtucatnyi ilyen reklamtol. Mert ez a jatek 1-2 bannerrel meg csak-csak humoros, de a valo eletben nem ketto darab banner szokott lenni az oldalakon, hanem sokkal-sokkal tobb.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( danesdzsu | 2010. 06. 03., cs – 09:37 )

Ez a világ megérett a pusztulásra.

( ibenny v | 2010. 06. 03., cs – 11:01 )

Elkepeszto, hogy mit meg nem tesznek, csak, hogy veletlenul se mentesuljon senki a reklamnezes alol..felfordul az ember gyomra. Nem baj, ennek tiltasara is lesz megoldas, nehogymar a reklamozok iranyitsak az internetet!

Az egy dolog, hogy az arbevetel nagyobb resze reklambol szarmazik, de nagyon nem mindegy, hogy milyen reklamozasi formaban jelennek azok meg. Gustustalan, szinte kiirthatatlan flash-bannerek es hasonlok? Pusztuljon mind. Egy-egy weboldalt lassan tobb idobe telik a reklamszurokkel megtisztitani, mint elolvasni az embert erdeklo tartalmat. Nem elfogadhato magatartas a reklamozok reszerol, hogy mindenaron megnezetik a reklamjaikat, minimalis szabadsagot sem hagyva a fogyasztonak, hatha esetleg az ugy dont, nem ker a reklambol (es talan a joszagaikbol sem). Szinte masrol sem szol manapsag az internet, minthogy ki kepes jobban felhasznalni a reklamfeluleteket, mikozben megfeledkeznek a fogyasztoikrol, akikben legtobbszor visszatetszest kelt az ilyen aranyu reklamtevekenyseg.

tv: átkapcsolsz
újság: odébblapozol, másikat veszel
internet: másik oldalt nézel.

amúgy a freemium pl. jó ötletnek tűnik: jelenleg a Flickr annyit keres rajtam, amennyit nem keresne, ha reklámokat mutogatna nekem. De úgy érzem, megéri fizetni az ingyenesnél jobb szolgáltatásért. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Nem feltetlenul..ha csak fizetes elleneben lehet reklammentes tartalmat nezni, nem fogom az adott oldalt olvasni. Nem lehet az a jovo, hogy tulajdonkeppen nagyitoval kell lassan keresni egyes weboldalakon a tartalmat, annyi a reklam, szinte masrol sem szol mar az netezes. Ez semmifelekeppen nem elfogadhato trend, ahogy az sem, hogy fizetosse teszik az eddig ingyenesen elerheto tartalmakat.

s/ingyenesen/reklám ellenében/
Az információ előállítása pénzbe kerül, eddig is reklámot raktak mellé, hogy fedezzék. Mint a rendszert kritizáló közgazdász, minden bizonnyal teli vagy innovatív ötletekkel, hogy miképpen lehetne előteremteni a szolgáltatás nyújtásának ellenértékét :)

Én úgy vélem, hogy a minőséget meg kell fizetni. HUP-ért is jó eséllyel hajlandó lennék fizetni havi n×100 forintot – a reklámmentesség most nem érne nekem annyit, mint amennyit a tartalom érne.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Tortenetesen tenyleg sok otletem van, mert egesz veletlenul a marketing a szakteruletem, igy van ralatasom arra, hogy ezen a teruleten milyen hatekonysaguak az egysegnyi eleresek, es mennyire rentabilis egy-egy sikeresnek gondolt kampany, ami kimerul nehany ugralo, villodzo bannerben, mellozve mindenfele szemelyreszabott online kommunikaciot. Az egesz csak arrol szol jelenleg, hogy a fogyasztok online szabadsagat (mar ami a reklamok meg nem tekinteset jelenti) minel inkabb korlatozzak annak erdekeben, hogy szinte mast se lasson az egyszeri netezo, mint reklamot.

Ne haragudj, de nem is kivantam reszletes beszamoloval szolgalni ezt illetoen. Masfelol nem allitottam olyat, hogy a celzott reklam nem lehet hatekony hirdetesi forma, de ehhez hozza kell tenni, hogy a weboldalakon ugralo bannerek semmilyen szinten nem minosulnek celzott reklamnak. Az sem, ha egy informatikai oldalon mondjuk pc-hirdetesek ugralnak. A hirdeteseket minden aron erolteto vallalatok meg nem ismertek fel, hogy ha a termekuk kelendo, elsosorban az emberek kozti szemelyes kommunikacio motivalja az erdeklodest a termek irant, es csak utana jon, hogy vki mondjuk utananez vminek a neten. Az eroszakos hirdetes csak elrettenti a potencialis vasarlokat. Meg kell hagyni a fogyasztonak, hogy o maga mehessen utana az ot erdeklo termeknek.

Kedves közgazdász kolléga, akkor ad nekem végre-valahára választ arra a kérdésemre, hogy ha a tartalomszolgáltatók nem helyeznek el bannereket az oldalukon és nem teszik fizetőssé a tartalmukat, akkor honnan lesz bevételük, amiből elő tudják azokat állítani?!
Nem részletes beszámolót vár tőled senki, hanem egy összetett mondatot, amiben megnevezed, a lehetséges forrásokat. Kezdem úgy érezni, hogy "mellé nyúltál" és próbálsz maszatolni, mert nincs megoldásod...

Abszolut nincs mellenyulas reszemrol, egesz egyszeruen mashogy latom ezt a kerdest, mint te. Nem gondolom, hogy egy tartalomszolgaltatonak minden esetben bevetelt kellene szereznie a webes tartalomnyujtasbol. Pelda: offline vs online ujsag, szamomra maximalisan elkepzelheto, hogy az offilne kiadas beveteleibol tartjak fent az online tartalmakat. Ja, hogy abban az esetben elesnenek vmi marginalis beveteltol? Nem annyira erdekel. Szamos hasonlo peldat mondhatnek meg, de sztem igy is megerted, maximum nem ertesz vele egyet.
Tenyleg ugy gondolod, hogy csak villogo bannerek utjan lehet hirdetni? Siman megvalosithato, hogy egy vallalat, mely a termeket reklamozni szeretne, mondjuk egeszoldalas cikket jelentet meg egy ujsagban (bemutatva mondjuk egy uj szolaltatasat - ez gazdasagi lapokban szokott jellemzo lenni), vagy egy relevans temaval foglalkozo weboldalon, ahol a potencialis vasarlok emberkozelibben ismerhetik meg az uj termeket, majd ezutan, ha felketlette a cikk az erdeklodesuket, maguk is utanajarhatnak a dolognak - de nem ugy, eroszakosan az arcukba toljak a reklamot lepten-nyomon. Ez is egy db pelda, szamosat tudnek meg sorolni, de ravilagit, hogy nem csak a mindenaron eroltetett reklam lehet celravezeto.

Nekem is ez volt az elso reakciom.

Kedves kozgazdaszunknak nincs ralatasa nehany alapveto trendre, pl. hogy az online media megjelenese egy tartalomszolgaltatonal jelentosen csokkenti az offline media beveteleit, alkalmatlanna teve ez utobbit az elobbi finanszirozasara. Harom megoldas van: reklam az online tartalomban, fizetos online tartalom, irrealisan draga offline tartalom. Ezek kozul egyedul a reklam bevezetese csokkenti a legevesbe a latogatoszamot.

Ehhez egyebkent meg csak kozgazdasznak se kell lenni, jozan paraszti esszel belathato. Persze ez utobbi neha hianycikk...
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Továbbá az emberek kényelmesek, ami azzal is jár, hogy nem feltétlenül mennek le az újságoshoz mindenféle magazinokért, így önmagában azok megjelenése/gyártása válik egyre inkább kérdésessé, ahogy egyre több, régen jól ismert szakmai lap is kivonult már.

Emellett az emberek szeretnek minél hamarabb értesülni az aktualitásokról, amit az online média segítségével elméletben jobban tudnak érvényesíteni.

Az is érdekes, hogy a még megjelenő offline kiadásokban sokszor a reklám mennyisége is már átlép egy bizonyos határt, ill. nem feltétlenül ez nyújtja a legértékesebbnek ítélt reklámfelületeket.

Valamint ha jövőbe néz az ember ill. vállalkozás, ésszerű döntés az online tartalomszolgáltatás, az ő esetleges hátulütőivel együtt, a fennmaradásért.

Jóllehet, a nyomtatott anyagoknak is megvan a maga előnyük, az emberek jórésze elsősorban kényelmi szempontok alapján /megszerezhetőség/ ritkábban, ill. kevésbé nyújt érdeklődést feléjük. Ehhez hozzájön, hogy kevesebb eladott példány magasabb árakat eredményez, ami még kevesebb ügyfelet tart meg... kicsit szomorúnak fest a helyzet...

Az altalad emlitett trenddel tisztaban vagyok, ha hiszed, ha nem, de arrol megfeledkezel, hogy az online tartalmak olvasasa igen nagy reszben pontosan azert csokkenti az offline beveteleket, mert _ingyen_ van. Attol a pillanattol kezdve, hogy vmi megszunik ingyenes lenni, drastikusan megcsappan a felhasznalok (olvasok) szama. Az emberekben alapvetoen nagyon alacsony az online tartalomra vonatkozo fizetesi hajlandosag, inkabb nem olvassak az adott oldalt, de fizetni bizony nem fognak erte (ami sok szempontbol ertheto is).
Es ujabb meglepo dolgot is mondok, a legtobb embert nagyon zavarjak az interneten mindenutt jelenlevo, az atlagos felhasznalo szamara megkerulhetetlen reklamok. Aki kicsit is jobban ert mondjuk a szamitogepekhez, az elso dolga a bongeszo feltepeitese utan egy reklamszuro installalasa, es alapos konfiguralasa. Sokakban mar annyira visszatetszo a reklamok mennyisege, hogy nem hajlandoak megnezni _egy darab reklamot sem_. Ez egy teny. Lehet, hogy ez neked, es meg sokaknak nem tetszik, de ez nem valtoztat azon az igazsagon, hogy aki megteheti, teljesen szuri a reklamokat, es ragaszkodik az eddig megszokott ingyenes szolgaltatashoz.

Ebben van igazság, bár ez akkor lenne érdekes, ha adott témában fizetős online & offline média lenne csak.
Ill. most is van, aki fizet online tartalomért, tény, hogy ez nem a többség.

Engem a magam részéről nem különösebben zavarnak a reklámok (eltekintve az erőszakos, villogó, elémfurakodó, ill. gépet zabáló fajtától), bár sokat nem szoktam törődni velük.
Az tud kiakasztani, amikor a fél gép a reklámok megjelenítésével van csak leterhelve és visszasírom az egykori apróbb animált gif és efféle reklámokat... :)

A gond epp afele keresendo, hogy manapsag az offline media mindenkepp veszit az olvasottsagabol, mert ha nem is ugyanaz a tartalomszolgaltato, de egy masik hasonlo temaban nyujt online tartalmat az adott temakorben. Ma mar nincs az, mint regen, hogy van ket-harom fajta portal, total eltero igenyeket lefedendo, hanem van kismillio.

A masik az, hogy ha egy online tartalmat fizetosse teszel, azzal drasztikusan csokkented az olvasottsagat, es - hacsak nem retegtartalomrol van szo - kerdesesse valik az onfenntartasa. Nagyon jo minosegu tartalomnak, es nagyon keresettnek kell lennie ahhoz, hogy annyi latogatot vonzzon, amivel kepes onmagat fenntartani.
Meg kellene vegre erteni, hogy a regi marketingrendszerek mar regen nem alkalmazhatoak az internetes mediara. Teljesen ujra kell gondolni mindent, mert a fizetos tartalmat mar regota nagyon nehez eladni az interneten, egyedul a pornoipar az, ami busasan meg tud belole elni, mindenki mas csak kinlodik vele. Mit gondolsz, miert nincs tobb ezer fizetos tartalomszolgaltato a neten, ha ez annyira megeri, hmm? Talan azert, mert megsem eri meg annyira.
Nem fogod tudni a netezok hozzaallasat egy csapasra megvaltoztatni, nem is lehet. A netezok tobbsege inkabb az ingyenes tartalmat fogja keresni, es inkabb telepit reklamszurot, minthogy fizessen egy adott tartalomert. Nagyon szuk az a reteg, akikrol te beszelsz, hogy nem akarnak latni egy reklamot se, es inkabb fizetnek erte. Ezekre az emberekre nem nagyon lehet szolgaltatasokat epiteni.

Egyebkent meg a legelejen epp te beszeltel arrol, hogy az offline media kepes lenne eltartani az online mediat. Ezek utan furcsa olvasni a soraidat, maskor gondold at legyszi, hogy mit irsz le.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Kerlek olvasd el megegyszer, amit irtam. Szo nem volt arrol, hogy sztem mukodhetne a fizetos tartalomszolgatas! Eppen ezt irtam tobb hszen at, hogy velemnyem szerint nem mukodhet, mert az emberek nem akarnak fizetni olyanert, amit eddig ingyen kaptak, raadasul pontosan azert is csokkenti az online az offline beveteleit, mert nem kerul penzbe, es a fogyasztok nem is kivannak penzt adni erte. Vegig ezt mondtam, vhol sulyosan felreertettel, ha mast szurtel le.

( ibenny | 2010. június 4., péntek - 14:36 )
(...)
Pelda: offline vs online ujsag, szamomra maximalisan elkepzelheto, hogy az offilne kiadas beveteleibol tartjak fent az online tartalmakat. Ja, hogy abban az esetben elesnenek vmi marginalis beveteltol? Nem annyira erdekel. Szamos hasonlo peldat mondhatnek meg, de sztem igy is megerted, maximum nem ertesz vele egyet.

Igazabol ez volt az, amire eredetileg reflektaltam. Bocs, de ezt nem lehet nagyon maskepp erteni, mint ahogy ertettem. Itt van feketen-feheren leirva par hsz-szel feljebb. A te tolladbol/billentyuzetedbol.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

off: Hoh, majdnem kolléga, vigyázz, errefele szétszedik a közgazdászokat, a marketingeseket meg különösen – ehhez is mindenki jobban ért :)

valami huncut oknál fogva nem egy oldal fenntartja magát belőlük, hülyék lehetnek a tulajok, hiszen csak marginális bevételt termel ;) – úgy gondolom, hogy életképes modell lehet, ha annyian csinálják (offline is működik, pedig ott talán még kevésbé lehet célozni)

A kommunikációt pedig nem tudom, mennyire érdemes – mennyire lehet – személyre szabni. Úgy vélem, a jelenlegi kulcsszókeresésen alapuló módszerek egész elfogadható eredményeket hoznak, a felhasználó meg magától ritkán ad meg elég infót ténylegesen személyre szabott hirdetések lehetővé tételéhez, emiatt általában marad a kontextus, ami viszont gyakran nem kevés infót hordoz.

Viszont az offline-nal finanszírozott online médián kívüli egyéb ötleteid is érdekelnek – valahol láttam egy tökjó cikket az online üzleti modellekről (amiben a freemiumról is először volt szó), de sajnos elveszett :( (mostanában meg a freemiumot nyomatják már mindenütt) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Szemelyre szabott hirdetes alatt pl. az Amazon reklamozasi modszeret tartom kitunonek, ami ugye ugy mukodik, hogy az altalam korabban megtekintett kategoriakbol leszurve osszeallit szamomra relevans egy ajanlot (hasonlo konyv, mint amit legutobb megvettem, pl.), igy az biztos, hogy tenylegesen engem erdekel, es nem kuld mondjuk Hello Kitty-s tolltartokat tizfele szinben. Alapvetoen erre gondolok, nem pl. arra, hogy szemelyre szabottan villog a flash-banner, mert annak az en szememben sehol nincsen helye.

Igen, ezt neveztem kontextusalapúnak, a session cookiek segítségével bárkivel el lehet játszani, cserébe az Amazon hosszabb távon is megőrzi gondolom az adatbázisát, ami egy fokkal jobb.

No ez elég sok helyen szerintem nem kivitelezhető, és ott jobb híján villog a flash banner, mert amíg nem zavar, senkinek se lépi át az ingerküszöbét – lehet utálni a rosszul célzott reklámot, de ha másból nincs pénze az oldalnak, abból lesz.

Értékes tartalomért szerintem fizetnek az emberek (akár adományozás is működhet valamennyire, lásd HUP), az értéktelenben meg ugyanúgy megszokja az ember a reklámot, mint a Blikkben a reklámot (meg a melleket, meg a címlapról ordító ~Impact betűtípust)

– némiképp álszenten keveredtem veled vitába, a legtöbb oldalon magam is szűrök. Ahol értékes a tartalom, és nem zavaró a reklám, kikapcsolom a szűrést. Ez nem változtat viszont azon, hogy az oldalak gyakran ezzel az üzleti modellel tudnak csak működni – mondjuk mert nincs piacképessé tehető prémiumszolgáltatásuk, és nem túl adakozó a célközönség :)

Egyébként nagyon szép lenne, ha azt is meg lehetne határozni, hogy flashben kéred-e a reklámot (és ha nem, akkor JavaScriptben villog majd :D) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Az egy dolog, hogy nincs piackepes tartalomszolgaltatas, az meg egy masik, hogy hiaba van teletuzdelve az oldal reklammal, rengeteg felhasznalo akkor sem kattint ra, ha nem szuri azokat. Szerintem alapvetoen ennek a gondolatnak kellene megvaltoznia a hirdetok fejeben, miszerint ugralo banner=biztos eladasbol szarmazo bevetel. Itt peldaul szemelyes peldat tudok felhozni, nalam nem volt meg olyan, hogy banner-rol jutottam el egy oldalra, ahonnan utana vasaroltam - akkor sem volt ez igy, mikor nem szurtem a reklamokat. Ugy vagyok ezzel, hogy ha majd erdekel egy adott dolog, magam utana jarok, de ne akarjanak felesleges fogyasztasra osztonozni nem valos kereslet generalasaval. Hiszem, hogy ez mindenki masnal is mukodhetne, csak ez nyilvan azzal jarna, hogy az emberek nem vennenk meg sok, szamukra felesleges dolgot - ez viszont mar elvezet a fogy. tarsadalom alapveto problemajahoz, ugyhogy bele sem megyek jobban, nem ide tartozik. :)

Az utolso mondatra: szemely szerint en pl. sehogy nem kerem a reklamot, legyen az flash, vagy barmi mas - de ez szubjektiv.

Ne erts felre, nem vitatkozom veled, csak beszelgetunk.

Nem vagyok benne biztos, hogy az ugráló bannernek mindig az lenne a szerepe, hogy rákattints és mindjárt vásárolj – ha nem teszed, akkor is egy újabb kapcsolat jött létre a márka és a fogyasztó között, ami hosszútávon lehet kifizetődő. Főleg, ha CPC alapú a számlázás :)

Az az igazság, hogy mivel még csak tanulom a marketinget, olykor tudatosan fogyasztom inkább a reklámot – és bízok benne, hogy el tudom dönteni, mire van keresletem. Más kérdés, hogy más is így gondolja, és látszik, mennyire működik :D Úgy vélem, hogy az általad sugallt marketing-paradigmaváltás (sajnos–szerencsére?) még egy picit messzebb van – mindaddig, amíg emez működik.

Én azzal is beérném, ha nem zabálná meg a gépem a flashes reklámok tömkelege.
Nem érdekel, ha ott van (nem nézem), de ne a munkát vagy netezést lassítsák, mert abból elegem van!

Érdekes, ha kilövöm a flash plugint, minden rendesen megy.
Lehet, hogy érdemes lenne csak bizonyos oldalakra engedélyezni a flash plugint, notebook esetén nem utolsó szempont az sem, hogy elhallgat a ventillátor vagy csupán a flash vackok miatt folyamatosan zajong és kopik...

Szerk.: ...és a háttérben lévő flash tartalmak jó volna, ha nem futnának fölöslegesen... legalább a reklámok ne, ha úgysem elől van a böngészőben.

Operát használok. :)

Nem néztem eddig utána, hogy Operára mi elérhető, azon gondolkoztam, kikapcsolom a pluginokat egyes oldalakon.
Ill. látom, hogy elvileg 10.5-ös alapból is tud valami hasonlót, de az Linuxra még nincs kiadva...

Rászántam magam a dologra, egész szimpatikus ill. kényelmes a használata. Elhalkult a gépem :D
A ctrl+click pedig tetszik. :)
Köszi, hogy felhoztad a dolgot.

( 4fonya | 2010. 06. 03., cs – 20:07 )

Egyék meg a nyavalyás reklámjaikat.