Elhunyt Kass János

1986-ban így írt Tipográfia és Számítógép c. esszéjében: a számítógép eszköz, nem szentimentális, de aki kezeli, érvényesíteni tudja az akaratát, fantáziáját, tehetségét. Ezért az a cél, hogy képzett kezekbe kerüljön, humánus gondolatokat rögzítsen. A nyomdásztradíciókat át kell mentenünk a jelenbe, hiszen Tótfalusi vagy Kner, a debreceni Huszár Gál vagy Kassák tipográfiája hatalmas érték. A sokszínűség, a változatosság az élet értelme. Az űrhajósok a földkörüli pályán, számítógéptől vezérelve, a zűrzavaros, nyüzsgő földi hangyabolyba vágynak vissza. A gép sterilitása monotonná válhat. Egyetlen ellenszere a művészet, a játékos gondolat, örökös keresése a szépnek, a harmóniának.