utpKabel blogja

Hozzávalók
----------

• autofs
• ivman
• sudo

Aki nem akar módosítani az én scriptjeimen, annak ntfs-3g is kell. Az alábbiak teljes megértéséhez szükséges a hozzávalók használatának ismerete.

autofs beállítása
-----------------

A következő két sor legyen az /etc/auto.master fő konfigfájlban:

/media/.auto.static     /etc/auto.static        --timeout=3
/media/.auto.ivman      /etc/auto.ivman         --timeout=3

Az /etc/auto.static-ba mennek azok, amiknek sztatikus az eszközfájlja. Pl. cd, dvd, floppy. Nálam ez a következőképpen néz ki:

$ cat /etc/auto.static | grep -v '#'
cdrom           -fstype=iso9660,iocharset=iso8859-2,ro,nosuid,nodev                     :/dev/cdrom
cdrom1          -fstype=auto,iocharset=iso8859-2,ro,nosuid,nodev                        :/dev/cdrom1
fd0             -fstype=auto,iocharset=iso8859-2,umask=000,quiet,rw,nosuid,nodev        :/dev/fd0

Összedobtam a legjobb automount rendszert, amivel valaha találkoztam. Az ivman és az autofs kombinációja. Az autofs tudja azt, hogy bizonyos idejű inaktivitás után automatikusan lecsatol. Ez megkímél attól a kényelmetlenségtől, hogy jelezni kelljen az eszköz használatának befejeztét (lecsatolás, szinkronizálás), ugyanakkor lehetővé teszi, hogy mindemellet az eszköz aszinkron legyen csatolva. A hátránya, hogy előre meg kell adni a configfile-ban az eszközöket, amiket automatikusan csatol. CD ill. floppy esetén ezzel nincs gond, de pendrive-oknál például már változhat. Itt jön képbe az ivman. Ez a HAL-lal van kapcsolatban, és automatikusan végre tud hajtani különféle parancsokat eszköz behelyezésénél és eltávolításánál. Na most az ivman nagyon rugalmas. Így én beállítottam, hogy eszköz behelyezésénél és eltávolításánál ő maga konfigurálja át a autofs-t.

Elhatároztam, hogy feltelepítem élesben a Frugalwaret, mert nekem egy nagyon stramm kis rendszernek tűnt. Mi tetszett benne? Például a nagy csomagarchívum, és hogy olyanok is rátesznek az ISO-kra, amit mások nem nagyon (pl. zárt forrású kernelmodult tartalmazó driverek: nvidia, madwifi; multimédiás cuccok: flashplugin, mplayer, codecs, xgl, compiz). Van benne többé-kevésbé egységes artwork, bár nem olyan szép, mint az Ubuntué. Az /etc/sysconf rendszerbeállításai. A build rendszer nagyon tetszett. A makepkg chroot környezetben forgat és buildel, könnyen lehet csomagot készíteni. Ráadásul be lehet állítani, hogy a függőségeket rekurzívan forrásból vagy bináris csomagokból telepítse-e. repoman-nal könnyen lehet buildelni olyan cuccokat, amit csomagban nem terjesztenek (vmware, skype, opera, cedega, ...). És alapból is sok csomag van benne (10 cd). Ráadásul minden csomag 686-ra optimalizált.

Azt hittem az Ubuntu archivumaiban (main+restricted+universe+multiverse) minden benne van, ami tobbe-kevesbe legalisan csomagolhato es terjesztheto. Es akkor kiderul, hogy nincs wlanconfig. Debian Etchben van.
Nem lehet, hogy Ubuntuek tulpatchelik a csomagokat?

Az utóbbi időben kipróbáltam a lényegesebbnek vélt distrokat. Íme egy rövid áttekintés, hogy mi tapasztalatom velük.

Szempontok:
0. Desktopra kell és használhatóan stabil legyen.
1. Sok csomag hivatalos ISO buildeken
2. Sok csomag hivatalos repoban
3. Sok elérhető csomag függőségfeloldással (pl. nem hivatalos repo)
4. Friss csomagok ill. gyakori kiadások
5. Konfigurálhatóság (ne dőljön össze a rendszer, ha hozzányúlok)

Néhány szempontok magyarázata:
1-3. Sok csomag ~ minél nagyobb része azoknak a csomagoknak, amik nekem kellenek.
1. A rossz internetkapcsolatom miatt minél kevesebb dolgot akarok internetről leszedni.
2. Ezek általában jobban illeszkednek a rendszerbe, mint a különféle 3rd party forrásból származók.
3. A könnyű telepítés és dist-upgrade miatt.