Kernel

A napokban többféle kamerát tesztelgettem, melyik is lenne jó, melyiket tartsam meg? A kernelben sajnos sok nincsen benne, és az elérhető egyéb támogatás is kevés volt számomra némelyik felélesztéséhez. Aztán találtam egy oldalt, ahol a fejlesztő 167 általa ismert kamera típushoz ad azonnali segítséget. Mind a 2.4, mind a 2.6 sorozatú kernelhez. Kb. 5 perc alatt telepíthető!A hír abból is adódik, hogy most, október elsejével adott ki egy új verziót. Javaslom indenkinek szíves fogyasztásra!

Nem nagyon találok jó magyar fordítást arra a munkára, amelyen éppen most dolgozik Con Kolivas, a desktop tuning patch-eiről ismert ausztrál doktor. Talán nem is kell lefordítani, jó így ahogy van. Nézzük mi az a swap prefetching...

Gyakran megfigyelhető az alábbi eset Linux rendszereken: egy nagyméretű (nagy memória igényű) alkalmazás rövid ideig fut, miközben - mivel fizikai memóriára van szüksége - az éppen nem használt hasznos memóriát kiszorítja a swap területre (swap out). Mikor a program befejezi futását, marad utána egy rakás szabad fizikai memória. Mivel futás közben ``kitolta'' az éppen akkor fizikai memóriában tárolt dolgokat, jelenleg egy csomó hasznos program-adat ragadt kinn a swap területen.Ha most a felhasználó megpróbál egy olyan futó alkalmazást használni, amelynek bizonyos részei kinn vannak a swap területen, akkor egészen addig kell várnia rá, amíg a lassú diszkről az adatok benépesítik a szabad fizikai memóriát.

Vajon nem lenne hasznos, ha a swap területről ``visszahúzná'' (prefetch) a rendszer a memóriába az adatokat, ha szabad fizikai memória állna rendelkezésre?

Számos kísérlet történt már korábban arra, hogy valaki ezt implementálja, de bebizonyított tény, hogy nehezen lehet újratölteni a fizikai memóriát úgy a swap területről, hogy az ne érintse hátrányosan a teljes rendszer teljesítményét. Con Kolivas most megpróbálja megoldani ezt a problémát. Azon dolgozik, hogy akkor ``húzza vissza'' a rendszer az adatokat a swap területről, ha a rendszer éppen idle, vagy idle közeli állapotban van. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy a bizonyos időre magára hagyott géphez visszatérve az alkalmazások sokkal gyorsabban kelnek életre. A patch szerzője szerint egy modern hardveren végzett kísérletek azt mutatják, hogy az olyan alkalmazásokba, mint például a Mozilla Firefox, jelentősen gyorsabban is visszatérhet az élet, mint a patch nélküli rendszeren. A prefetch kód futtatása nem ``kerül olyan sokba a rendszer számára'', viszont jelentősen javíthatja a desktop használat körülményeit.

Bővebben itt.

Korábban már volt szó itt a HUP-on a 2.6-os Linux kernel ütemezőjének processzor affinitásáról. Az IBM developerWorks most ismét elővette és leporolta a témát. A ``Take charge of processor affinity'' című cikk írója nagy vonalakban ismerteti a ``soft'' és ``hard'' CPU affinitás közti különbséget. Megtudhatjuk a cikkből, hogy bizonyos esetekben miért ``kell'' a ``hard'' affinitást választani, majd programpéldákkal segít megérteni, hogy programozói szemszögből hogyan lehet ezt leprogramozni annak érdekében, hogy jobb user space programok születhessenek.

A cikk itt.

A 2.1.2-es grsecurity-ból kikerült a bizonyos hálózati paraméterek (TCP ISN, IP ID és RPC XID) randomizációját végző funkcionalitás, amit én személy szerint helytelenítek. Éppen ezért még régebben csináltam egy backpatchet, amivel "visszetehető" a hiányzó kód.Sajnos akkor idő hiányában elég gyorsan készült a patch, ami meg is látszott rajta. Most viszont volt egy kis időm és megcsináltam rendesen a patchet, ami - az előző verzióval ellentétben - teljes, tehát ismét konfiguráláskor választhatóak az opciók (a réginél ezt elhagytam), másrészt ezúttal nem maradt ki a sysctl support sem. Letölthető innen.

Saját kód most sincs, tisztán az eredeti grsecurity-s források alapján készült.

Visszajelzések (anyázás, bugreport) jöhetnek a zsirfeka !at! azbeszt !dot! hu címre.

Chris Wright, a -stable csapat tagja bejelentette a 2.6.13-as Linux kernel legújabb, javított verzióját. Változások listája a bejelentésben. Letölthető a kernel.org-ról.

Linus kiadta a 2.6.14-es Linux kernel harmadik kiadásra jelölt verzióját. Elképzelhető, hogy ez lesz az utolsó -rc a 2.6.14 előtt. Bejelentés itt.

Frissült Jeff Garzik címben szereplő leírása (eredeti cím: Git Kernel Hacker's Guide) a git-ről. A szösszenet a program működését igyekszik bemutatni pár 2.6-os kernelhez kapcsoló példán keresztül.

Majd két év fejlesztés után, a Technische Universität Dresden operációs rendszer csoportjának gondozásában megjelent a Fiasco névre hallgató mikrokernel 1.2-es verziója.

Az nf-HiPAC egy kereskedelmi támogatással rendelkező, GPL-es csomagszűrő a Linux kernelhez. A HIPAC egy új csomag-osztályozó keretrendszer, amely a honlap szerint fejlett algoritmusának köszönhetően csökkenti a szükséges csomagonkénti memória lookup-ok számát. Ebből kifolyólag ideális nagy ruleset-eket vagy nagy sávszélességet használók számára.

A nf-HIPAC a népszerű linuxos iptables-hez hasonlóan funkciókban gazdag. Az általa használt komplex csomag-osztályozó mechanizmust a felhasználók elöl jól elrejti az egyszerű, iptables-szel kompatibilis felhasználói interfész. Mivel a kezelése kompatibilis az iptables-szel, könnyen használható annak alternatívájaként.A felhasználóban felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség egy újabb csomagszűrőre. A nf-HiPAC honlapja szerint az iptables teljesítménye bizonyos körülmények között kivánnivalókat hagy maga után. A nf-HiPAC-nek (majdnem) mindegy, hogy hány szabályt állít fel használója. Több ezer szabállyal is gyorsabb, mint az iptables 20 szabállyal. Emellett a nf-HiPAC gyors, dinamikus ruleset frissítést alkalmaz, amely azt jelenti, hogy a csomag-osztályozás nem áll meg a frissítés idejére. Ezzel szemben az iptables (szintén a honlap szerint) rossz frissítési teljesítménye párosul a frissítési idő alatti csomag-osztályozás leállásával.

A nf-HiPAC-nek most jelent meg a 0.9.0-as verziója. A munka során a fejlesztők mindent portoltak a 2.6-os Linux kernelhez, és a kernelkód nagy részét újraírták. A kernel patch nem nagyon piszkálja a kernelt, mindössze egy egyszerű függvényt ad az ip_tables.c file-hoz, a többi funkciót különálló file-okban valósították meg a készítők.

A projekt mögött a MARA Systems AB áll kereskedelmileg.

A 0.9.0-ás verzió bejelentése itt. A projekt honlapja itt.

Annak ellenére, hogy a Reiser4 már több mint egy éve bemutatkozott Andrew Morton -mm fájában, még mindig nem került beolvasztásra a mainline Linux kernelbe. Hans Reiser - a névadó és fő fejlesztő - többször is kérte a filerendszer beolvasztását.Legutóbb éppen pár napja. Eddig Morton mindig elutasította a beolvasztást valamilyen indokkal. Hans most egy listát küldött levelében arról, hogy mik voltak a kifogások korábban a beolvasztás ellen, majd leírta, hogy azok meg lettek oldva.

A kérésre Christoph Hellwig reagált néhány javaslattal, köztük olyannal ami a programozási stílusra vonatkozik. Szerinte a Reiser4 kódja rendetlen, és jelentősen eltér a stílusa a kernel többi részétől. Reiser erre azt írta, hogy ügyfelei szerint a Namesys kódok magasan a Linux kernel többi része felett állnak.

Ezután a "beszélgetés" a szokásos flame-be ment át. A kérdés azonban, hogy mikor lesz Reiser4 a mainline Linux kernelben, továbbra is nyitott.

Bővebben itt. Az LKML szál itt.