Fejlesztés

Résztvevől: Linuxos szerver SVN 1.5.1-el, Linuxos svnserve 1.6.12 és egy TortoiseSVN 1.7.7 x64.

Linuxon az őskövülettel minden további nélkül ki lehet checkoutolni, eleve ott készült az importált verzió. Azonban, ha ugyanezt megpróbálom kihúzni Windowson, akkor egy bizonyos ponton megáll és egy ilyen gyönyörű hibaüzenetet dob:

C:\work>svn co svn://blablabla.hu/trunk asdfasdf
[sok-sok add, ahogy a nagykönyvben meg van írva]
svn: E720002: Can't move 'C:\work\asdfasdf\.svn\tmp\svn-3A0CB9D6' to 'C:\work\asdfasdf\.svn\pristine\b1\b15c0a035cba3458a49cfe59b46735b4bd731dde.svn-base': The sy
stem cannot find the file specified.
svn: E720183: Can't create directory 'C:\work\asdfasdf\.svn\pristine\b1': Cannot create a file when that file already exists.

Ha viszont workaroundként megpróbálom a Linuxon kihúzott working copy-t upgradelni 1.7-es formátumra, a következőt kapom:

[Window Title]
TortoiseSVN

[Main Instruction]
Subversion reported an error:

[Content]
This working copy is corrupt and cannot be upgraded. Please check out a new
working copy.
The file 'XXXX' has no checksum
Try a 'Cleanup'. If that doesn't work you need to do a fresh checkout.

[Close]

Cleanup persze nem lehetséges (miért is menne, hisz nem Working copy). Ha közvetlen checkout után cleanupolok, akkor tökéletesen nulla dolog változik. 1.7-es SVN Linuxon sajnos nincs a közelemben, hogy kipróbáljam, hogy ott mi van.

Találkozott már ilyesmivel valaki?

Update: Na, hogy ezzel a repoval mi történt, azt valószínűleg soha nem fogom megtudni. Ugyanazon az svnserve mellett van 2 másik repo, abból egy szintén ugyanitt lett létrehozva, azokkal semmi gond. Volt egy könyvtár, aminél mindig elakadt. 1.6-os SilkSVN-nel és 1.7-es TortoiseSVN-nel is.

Kitöröltem, újra hozzáadtam (úgy is csak egy beemelt lib volt), commit, most azóta jó. Érthetetlen.

Sziasztok,

Lenne valakinek ötlete egy pár db iránymutató szóval, hogy merre induljak el rubinius témakörben, hogy a legyártott ruby bytecode-ot hogyan tudom lefordítani gépikódra?

Ugye pbx paranccsal egyszerűen csinál a ruby forrásból bytecode-ot. Azt sejtem, hogy ezt LLVM dolgozná fel, és az gyúrna belőle machine kódot. De hogyan kapcsolódik a kettő? LLVM tud ilyet alapból? Vagy rubinius biztosít LLVM-hez ruby bytecode interpreter plugin-t? Nem egészen világos a dolog.

Sajna rubinius dokumentációja is hagy kívánni való maga után.

Ötlet valakinek?

Sziasztok!

Most jelent meg a Berkeley Yacc újabb változata és ennek kapcsán kérdezném, hogy van-e bármi lényegi különbség a licensz-en kívül a lex és flex, illetve yacc és bison között?
Ha pl. használnám ezeket, melyiket milyen meggondolás alapján lenne célszerű választanom?

A Doxygen-t ismerem mint dokumentációkészítő eszközt. Ilyesmire lenne szükségem, de shell scriptekhez (sh, bash), amit a Doxygen nem támogat. (Vagy benéztem.) IDE nincs, vi, vim, mcedit a környezet.

Ki mit javasol?

Lehetőleg debian repóban legyen, vagy legyen annyira egyszerű, hogy ne kelljen telepíteni.

Sziasztok,

Egy webes alkalmazást fejlesztek, és tesztelőt keresek hozzá.

A program tulajdonságaiból adódóan relatíve egyszerű a tesztelés folyamata, inkább időigényes, mintsem mély tudást igényelne. Illetve én is adnék instrukciókat a tesztelési bemenetekhez. Tehát nem kell mérnöknek lenni hozzá, akár több szabadidővel rendelkező fiatalabb tanulók is megfelelnének részemről, csak jobb logikai érzékkel rendelkezzetek, amely a bemenetek kreatív variálásában segítene.

A munkáért fizetnék. Ha valakinek van kedve hozzá, akkor írjon privátban, és megbeszéljük az anyagiakat, illetve elmondom részletesebben miről lenne szó. Örülnék telefon elérhetőségnek is (időponttal, hogy mikor hívhatom), szóban egyszerűbb megbeszélni, és úgy gondolom 10 perc elég lenne az egyeztetéshez.

Üdv.

Kedves Fórum társak,

Tíz ember keresett meg a fórumról, akik közül 7-tel beszéltem és sikeresen egyeztettem, ezért mostantól már nem aktuális.

Köszönöm mindenkinek a megkeresést.

Üdv!

Egy USB HID típusú mikrovezérlőt (PIC18) szeretnénk elérni pl. Lazarus-ból. A mikrovezérlők elérésével én most ismerkedem.
A Linux látja is az eszközt:

~# lsusb
Bus 002 Device 007: ID 04d8:ff91 Microchip Technology, Inc.

~# dmesg
usb 2-1.3: new full-speed USB device number 7 using ehci_hcd
usb 2-1.3: New USB device found, idVendor=04d8, idProduct=ff91
usb 2-1.3: New USB device strings: Mfr=1, Product=2, SerialNumber=0
usb 2-1.3: Product: PC-DMX Interface
usb 2-1.3: Manufacturer: Microchip Technology Inc.
generic-usb 0003:04D8:FF91.0002: hiddev0,hidraw1: USB HID v1.11 Device [Microchip Technology Inc. PC-DMX Interface ] on usb-0000:00:1d.0-1.3/input0

Lazarus-ból szeretném/szeretnénk elérni, hasonlóan mint itt a libusb-vel.

Fel is mentek a csomagok:
libusb1-1.0.9-0.3.rc1.fc16.x86_64
libusb-devel-0.1.3-9.fc16.x86_64
libusb-0.1.3-9.fc16.x86_64
libusb-static-0.1.3-9.fc16.x86_64
libusb1-static-1.0.9-0.3.rc1.fc16.x86_64
libusb1-devel.x86_64 0:1.0.9-0.3.rc1.fc16

Le is fordul a demo progi. Az eszközt VID és PID azonosítóját próbálva nem sikerült elérni az eszközt, az

if ( libusb_kernel_driver_active(dev_handle, 0) ... )

résznél SIGSEGV violation-al elszáll.

Van ötlete valakinek? Hogyan lehet az eszközt elérni? Milyen adatok kellenek még a VID, PID-en kívül?

(Fénytechnikai vezérlő az eszköz, korábban Delphi & Jedi VCL komponenssel elérhető volt, most platformfüggetlen megoldás kellene.)

G.

Sziasztok!

Meglévő doxygen-es Qt-s forrásból szeretnék generálni collaboration diagram-ot. Remekül megcsinálja az éppen aktuális osztályra és látom a szomszédos kapcsolatait, de nem tudok vele egy globális együttműködési diagramot generálni. Van rá lehetőség?

Másik kérdésem hogy a kapcsolatokban felismeri a mutató -val létrehozott kapcsolatot, de nem ismeri fel a QList < mutató egy osztályra > típusú kapcsolatokat. Van megoldás rá?

Köszönöm.

Lenne egy hibafigyelő kis alkalmazás. Ez egy forgalmat figyelne, hogy jön e infó az eszközből vagy nem. Jelenleg több eszköz van és ezeket kellene figyelni.
Annyira megvan, hogy tudom számlálni, mikor volt jó adatlakérés és mikor nem, illetve melyik eszközből.
Ezeket valahogy szeretném ábrázolni, hogy melyik eszköz milyen arányban hibázik. A gondom ott van, hogy nem találtam olyan megoldást ami azt küszöbölné ki, hogy ha egy eszköz 2 hétig teljesen rendben működik, minden kérésre válaszol, de ettől a pillanattól egyikre sem, akkor 2 heti darabszám fog szembenézni egy napival, jelen esetben. De ugyebár ez lehet 2 hónap 1 nap is, stb.

Tehát milyen jó műveletet,matematikai algoritmust ajánlotok, ami szemlélteti az átlagos hibázást, pl %-os értékben, de figyelemfelkeltő az aktuális tendenciaváltozásra.

Sziasztok!

Sajnos nem igazán vágom a szerver piacot. Nem volt szerver topic:)

Fejlesztésre szeretnénk egy izmos szervert beizzítani. Debian/Ubuntu futna rajta, fordítók, scriptek, és egy nagy méretű adatbázis (kb. 500GB).

Rendelkezésre állási idő: távoli elérésről van szó, nem akarunk szopni, de egy napos kiesés nem kritikus. Csak ne legyen ilyen :)

Kb. 2TByte tárhely kell bele, izmos CPU és sok RAM.

Inkább valami szervert vegyünk szerintetek, vagy toljuk össze egy desktop gépet? Ha igen, akkor milyet?

Alapvetően egy szerverterembe lesz begórva, mindenki (4-5 ember) ssh-val csatlakozik rá, nagy hálózati forgalom nem lesz.

A szerver fő profilja alapvetően CPU és memória intenzív algoritmusok fejlesztése lesz.

Kösz az ötleteket. :)