back from all-around-Europe

Az utóbbi hónapban fenemód csöndben voltam errefelé, ennek megvolt az oka is, mégpedig az, hogy fene jó dolgom volt, és eszembe se jutott gép közlébe kerülni. Najó, az emailjeimet megnéztem. Háromszor.
A jódolgomat nem szégyellem le is írni ide.

Az egész előző hónap elején kezdődött, amikor családosan elmentünk vala nyaralni cca 2 hétre — ezúttal a húgom (a parancsnok...:D) Észak-Európát tűzte ki célul, tehát oda is mentünk. De jó neki is. Terv szerint kocsival mentünk föl, meglátogatva Prágát meg Berlint is. A dolog korábban azzal kezdődött, hogy az utolsó napokban lefoglaltuk a szállásokat, aztán elmentem barátokkal Márkházára csillautolni, hogy utolsó éjszaka újult (?) erővel fejezhessem be a foglalásokat meg miegyebet. Igen, én vagyok a családi utazási iroda. Ennek az lett az eredménye, hogy a dolgot indulás előtt két órával fejeztem be, enyhén kómásan. Amannak meg az, hogy Prága előtt néhány km-rel felébredvén konstatáltam, hogy a házipapucsom van a lábamon, no igen, megesik.
Ott fent a messzi északon meg volt némi rundfáhrt, a következő állomásokkal:
Koppenhága, Malmö — japán turisták inváziójával találkoztunk, ki érti.
Stockholm — már tudom, hogy hol nem fogok többet aludni, picit úgy nézett ki a "szállás" (BnB), mintha lomtalanításokból válogatták volna össze a berendezést. A szag is olyan volt:D
Svéd tópart — jó az, a hónap során láttam azóta hasonlót, szerencsére.
Oslo, Bergen, meg valami eldugva a Norvég hegyekben...
A norvég tájakról azt kell mondjam, nagyon "unalmasak". Folyton csak hegyek... Meg fjordok... Meg vízesések... Pikcsörz may come soon(er or later).

Osztán a család hazaindult, de én nem — várt rám a Simple Life TSU, egy AEGEE-s rendezvény — egy népszerű kategória egyik legnépszerűbb képviselője.
A dolog kb. arról szól, hogy a helyi AEGEE-szervezetek összekaparják az anyagi forrásokat, és programot csinálnak a résztvevőknek, esetemben kétheteset, árban inkluzíve koszt-kvártély. A honlapon lévő program úgy kábéra ismerős, ergó nem fogom leírni ide, nagyrészt arról szólt a dolog.
A csúcspont talán a Cottage volt, a programban Nurmijärvi néven fut. Igen, kint van a semmi közepén, ha a szervezők nem csinálnak programot, akkor lehet szaunázni meg fürödni. Ja meg szocializálódni is:D Viszont mivel csináltak programot, nem kellett ezekre szorítkozni.
No igen, a szauna. Amikor két nappal az event előtt megérkeztem, első éjszakára magamnak kellett megoldani a szállást. Becsekkolásnál a recepcióslányka mondja a tudnivalókat... blabla... "... és ha reggel szaunázni szeretne, akkor..."
Innentől nemigen hallottam, mit is mond — szauna? wtf? 10 éve nem szaunáztam. Viszont viszonylag gyorsan sikerült megértenem, hogy Finnhonban tényleg az a világ közepe, továbbá azt is megértettem, hogy nagyon jól teszik, hogy úgy gondolják. A két hét végén szavazást tartottak több kategóriában, mint "simplest in life", "air guitar star", stb... Én elnyertem a "most adopted to Finnish way of living" címet. Mindehhez elég volt minden lehetséges alkalommal megfőzni magam a szaunában, utána beleugrani a tóba/tengerbe... Ja meg minden reggel sörrel kezdtem a napot, és csak azért, mert mindenki aberrált szokásnak tartotta, rögtön úgy gondolták, hogy biztos tipikusan finn szokás. Pedig csak tipikusan az én szokásom (... finnek se csinálják..)

A két hét után ofkorz nem mentem egyenesen haza. Elvégre van néhány lengyel ismerősöm, milyen régen nem láttam őket, és Lengyelország meg úgyis milyen nagyon útbaesik. Tehát eltöltöttem két éjszakát Lublinban, egyet meg Krakkóban. Minkét helyen megcsillogtattam lengyeltudásomat, az összeset (néhány hónapja azzal szórakozom, hogy megpróbálok megtanulni lengyelül. Jó hobby, mert sose végez vele az ember)
Lengyelországot szeretem, nagyon — kevés olyan helyet ismerek, ahol otthon tudnám magam érezni Magyarországon kívül, de az az a hely — a kép amit mutat felém valahogy annyira ismerős itthonról:)

I enjoyed myself. & the others as well:)

lehet, hogy picit szedettvedett volt, az elmúlt hónap nem az alvásról szólt:)