Lapszemle: Linuxvilág márciusi szám

Könyv, Kiadvány

ROTFL. Ez volt az első reakcióm, amikor a kezembe vettem a Linuxvilág márciusi számát. Hogy miért? A címlap miatt. Gondolom a készítők az állandó "miért magyarítotok bazeeeee" flame-et megunva készítették ilyenre :-) Akit érdekel mi van rajta, vegye meg...

Az ehavi szám fő témája (a címlapon kiemelt címek szerint) a ``rendszermag", és a magyar Linux, az UHU.

Lássuk mi van a lap, és a melléklet belsejében:

A korong:

-----------

Ebben a hónapban a CD mellékleten négy könyvtárat találunk. Sorrendben: ``Bongeszok", ``KOffice'', ``Magazin'', ``Rendszermag''.

Mostantól nem sorolom fel részletesen a CD melléklet tartalmát. Sokkal egyszerűbb, ha egy listát adok róla. Így mindenki el tudja dönteni, hogy rejt-e a korong számára hasznos dolgokat, vagy sem. Az ehavi korong tartalmának részletes listáját megtalálod itt.


A lap:

-------

Amikor kibontottam a lapot, a címlapjából ítélve úgy gondoltam, hogy érdekes dolgokat fog számomra tartalmazni az újság. Így is lett:

A (szerintem) legjobb cikkek:

  • Rendszermag-fejlesztési hírek - Zack Brown (Kernel Traffic) ehavi rovatában a Netplug-ról, a SquashFS-ről, a 2.6-os kernel karbantartásáról, a /dev/frandom-ról (korábbi cikkünk), az iSCSI szabványról (korábbi cikkünk), stb. esik szó (gondolom a cikkben a ``rendszermagbetyár'' kernelhacker akar lenni) :-|
  • Linux kontra SCO - James Ready cikke a már sokszor megtárgyalt SCO vs. IBM + SGI + Novell + Red Hat + Linux + ... ügyről szól. A MontaVista első embere írja le gondolatait az üggyel kapcsolatban...
  • A 2.6-os rendszermag új munkasor kezelése - Robert M. Love - az ismert kernelhacker, a preemptive kernelpatch szerzője - a legújabb stabil kernelsorozat ``work queue'' kezeléséről ír. Love nagyszerűen ír, átlagos Linux felhasználó is jól megértheti írásából a Linux kernel belső működését.
  • Memóriafoglalás a rendszermagban - A cikk szintén RML tollából való, belőle megtudhatjuk, hogy melyek a memóriafoglalás lépései, és hogy milyen változásokkal kell számolnia annak a programozónak, aki a 2.4-es kernelről tér át a 2.6-ra.
  • B-K-ütemezők - a cikk a Linux kernelben találhatő I/O ütemezők jellemzőit írja le. Köztük a Linus elevator, deadline ütemező, és az anticipatory I/O ütemező főbb jellemvonásait (sajnálom, hogy az angol nevek nem szerepelnek a cikkben, mert így nehéz azonosítani a lefordított fogalmakat az eredeti jelentéssel).
  • Aláírt magmodulok - Greg Kroah-Hartman a digitálisan aláírt kernel modulok lelkivilágát ismerteti meg az olvasóval. Köztudott, hogy a Windows régóta képes kezelni az aláírt illesztőprogramokat, és képes bizonyos beállítások mellett arra, hogy csak a gyártó által aláírt ``modulokat'' fogadja el. Ennek több oka is van. Az egyik a biztonság, a másik pedig a stabilitás megőrzése. A Linux kernel is képes már hasonló logikára. GKH a GPG aláírással rendelkező Linux kernel modulok működését ismerteti. Nagyon érdekes cikk.
  • Debian otthon (4. rész) - Folytatódik Szy György Debian GNU/Linux-ot bemutató sorozata, amelyből (talán) kiderül, hogy a Debian nem olyan Linux disztró, amellyel a kezdőket kell ijesztegetni, hanem egy olyan terjesztés, amely nem csak kiszolgálókon, hanem akár a mindennapi életünkben, az otthoni számítógépünkön is hasznos segítőtárs lehet.
  • A magyar Linux: UHU - nem hiszem, hogy az UHU-t különösképpen be kellene mutatni. A terjesztés bizonyította, hogy van igény egy hazai fejlesztésű Linux disztribúcióra. Népes felhasználótábora van, sokan használják. A HUP Reader's Choice második helyezettje. A cikk az UHU-t mutatja be részletesen... érdemes elolvasni annak is aki nem használja (például nekem :-) (különben is pörög a számláló) (ma éjjel kiderül, hogy miért :-)

A múlt hónapban azt írtam, hogy jó lett a lap. Ebben a hónapban szerintem még jobb. Kár a magyarításokért. Túlsúlyba kerültek a komolyabb (kernel témájú) cikkek, ami szerintem nem baj, sőt...

A hónap cikke (nálam) az ``Aláírt magmodulok" című cikk.

Jó szórakozást!

A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

( zsolt | 2004. 02. 29., v – 22:05 )

Régebben rendszeresen vettem a Linuxvilágot. Őszintén bevallom, elsősorban a CD-miatt.

A gondom a cikkekkel nekem is az volt, hogy gyakran igen lassan tudtam átrágni magam rajtuk a szokatlan, sokszor erőltetett magyarítások miatt.

Aránytalanul sokat kell vele görcsölni, mire az ember rájön, hogy mi a fenéből is fordítottak bizonyos szavakat. Az angol szakszavak jelentése általában szóeredet alapján elég jól megfejthető, a magyarításoknál ez már nem minden esetben van így.

Mindig kerestem a lapban valami szótár szerűséget, ahol oda-vissza meg lehet találni a magyar-angol megfelelőket, esetleg még meghatározásukat, de semmi ilyesmit nem találtam. Enélkül a lap internet-kapcsolat hiányában használhatatlan, pedig egy újság fő funkciója az lenne, hogy az ember kényelmesen hátradől egy fotelban és elolvassa.

Szóval egy ideje (vagy két éve) már nem veszek Linuxvilágot, pedig a cikkek témája igen érdekes, de amint elkezdem őket olvasni, ideges leszek tőlük.

Összefoglalva: HA NEM ÉRTEM A SZAVAKAT A SZÖVEGBEN, AMIT OLVASOK, NEM ÉRTEM AZ EGÉSZET ÉS NEM FOGOM ELOLVASNI, MERT CSAK IDEGESÍT ÉS ÖSSZEZAVAR. A JELENTÉSÜKET PEDIG NINCS IDŐM MEGFEJTENI.

Megoldási javaslat: Tegyenek a Linuxvilágba rendszeresen egy szószedetet!

Valójában szószedet már több mint egy éve van a Linuxvilágban - Szótár néven tavaly januárban indítottunk egy rovatot, ami a lap elején tartalmazza az adott számban használt kifejezéseket (az utóbbi 2 számból mondjuk kimaradt).

Ettől függetlenül sokan panaszkodnak a magyarítások miatt és többnyire jogosan.

A mostani kérdőív válaszai alapján kívánunk kidolgozni hogyan legyen a jövőben. Az eddigi válaszok alapján egyelőre ugyan meglehetősen megoszlanak a vélemények, de az világos, hogy az eddigi módszeren változtatni kell. Annyit ígérhetek, hogy lesz változás és valami megoldást fogunk találni, ami a többség igényeit kielégíti.

( principito | 2004. 03. 01., h – 00:30 )

nos, nem a magyarítás-monnyon-le képviselőinek szánt fricskáról van szó (bár annak is beillik). egész egyszerűen kifogytunk az ötletekből a rendszermag/kernel frappáns képi megjelenítését illetően és ezt sikerült összehoznunk :)

( principito | 2004. 03. 01., h – 00:35 )

ezt már részben eddig is így csináltuk és biztos a jővőben is alkalmazni fogjuk valami okos formában. az egyik probléma vele, hogy minden egyes ilyen szóhoz képtelenség odabiggyeszteni, mert akkor meg az lesz zavaró.

( kupcsik v | 2004. 03. 01., h – 12:47 )

Azert nem kell mindent tukorforditani. Szerintem a rendszermag az egy jo forditas. A "rendszermagbetyarok" pedig a kernel fejlesztoi valamilyen szinten, tehat a rendszermagfejleszto sokkal jobban kozeliti a valosagot. Legalabb nem egy bajuszos-kalapos parasztember kepe jelenik meg, ahogy kiegyenesitett kaszaval hasogatja a kartevoket (bug).

:)