Akár fejlesztettél rá, vagy csak olvastál róla és megtetszett. Írd meg mi az! Egy pár szóban, gondolatban írd meg, hogy miért arra esett a választásod!
én nem értem a kérdést. azt hittem, ha szoftvert fejlesztünk az alapból portabilis... ha jól van írva a kód, akkor még az endianness-szel sem lesz baj (pl. sokszor tesztelek arduino kódot simán x86-on).
ha az a kérdés, hogy egy arhitektúrához fűznek-e "mély érzelmek", akkor azt kell kérdezni.
ha meg az okoz örömet, hogy van egy (általában) ősrégi arhitektúrára és te attól érzed magad különlegesnek, hogy volt dolgod vele, akkor meg ezt kell kérdezni...
sok sikert embedded architektúrára írt kódokat desktopon futtatni. Vannak, akik PIC, Z80, stb chipeket programoznak mind a mai napig. Nem csak a webszervízek és a desktop appok léteznek. Nem, nem lehet minden alkalmazást portabilisre megírni.
mikroprocesszor architektúrákról volt szó. a PIC az csak egy elcseszett mikrokontroller, azokat direkt úgy csinálták, hogy nehogy megmaradjon 10 byte-od szabadon...
z80-ra is van c fordító
Nem, nem lehet minden alkalmazást portabilisre megírni
de törekedni lehet rá
van 10 ezer sornál nagyobb projektem atmegara (plusz a libek), egy deka assembly sor nincs benne (pedig tele van interrupt handlerekkel, time critical dolgokkal) és x86-on tesztelem, van egy kis HAL lib írva neki.
mikroprocesszor architektúrákról volt szó. a PIC az csak egy elcseszett mikrokontroller
Hat, ha az lenne a kerdes hogy melyik a legkevesbe kedvenc arch, akkor azt egyertelmuen a PIC nyerne...
van 10 ezer sornál nagyobb projektem atmegara (plusz a libek), egy deka assembly sor nincs benne (pedig tele van interrupt handlerekkel, time critical dolgokkal)
+1. Szinte majdnem teljesen meg lehet csinalni hordozhatora ezeket. No problem.
Attól függ, hogy hogyan nézzük. Elméleti szempontból a minimalista RISC architektúrák tetszenek, ha a retrót nézzük, akkor az ősiek közül az m68k (jó, ez pont CISC), a kicsit újabb, de már kivezetettek közül a DEC Alpha. Egyszerűen csak tetszett a fejlesztési elvük, és megelőzték a korukat, fejleszteni nem fejlesztettem rájuk semmit. A régi MIPS-es (SGI), SPARC-os (Sun) unixos workstation-ök is nagyon tetszenek.
Ha nem elmélet meg nem retró, akkor gyakorlati szempontból az x86_64 a kedvenc, de nem azért, mert olyan fain lenne, de gyakorlatilag ezen minden fut, így a jelentősége miatt még mindig uralkodik, annak ellenére, hogy egy csomó legacy hülyeséggel tűzdelt platform, amit az évtizedek során csak foltozgattak, toldozgattak. Az x86-ot már 37 éve használom, magyar turbo XT klónnal és MS-DOS 3.30-cal kezdtem, ezt ismerem a legjobban, ezen programoztam a legtöbbet, így csak nagyon megszoktam. Annak ellenére, hogy így a 4. évtizedét taposva annyira sokat változott, hogy az eredetire nem is hasonlít, 16-32, 32-64 bites váltásnál, Windows-Linux váltásnál egész más lett, bár a mostani terminálos workflow-mal kicsit visszatértem a konzolos, DOS/CLI/TUI kezdetekhez, amit nagyon élvezek.
Nem lenne bajom az ARM-mel sem, de abból általában ilyen lekorlátozottabb, SBC, mobilplatformot szoktak építeni, általában proprietary SoC formájában, meg zárt bootloader, nem szabványos megoldások mentén lehet szívni. A RISC-V még jó kis homebrew cuccnak néz ki, de még nagyon kezdeti állapotban van, és a teljesítménye ritka fos, min. 15-20 évvel le van maradva erőben. Az Apple M1-4 chipje is elég királyság lenne, ha nem zárt ökoszisztéma lenne, hanem kiadták volna nyílt, generic hardverként, driverekkel.
Ma már egyébként elértünk olyan hardvererő szintjére, meg egy olyan feneketlen komplexitási szintre, hogy az architektúrák kb. el is vesztették a fontosságukat, akár szoftveres emuláció, akár FPGA alapon mindenki olyan architektúrát csinálhat magának, amilyet csak akar, úgyis jól fog futni rajta bármi. Főleg, hogy komplex fordítók optimalizálják a giga méretű kódokat, senki nem tologatja már ezeket kézzel ASM-ben, ez alól lényegében már csak az a kivétel, aki low level drivert, meg embedded/mikroeszközre bare metal firmware-t fejleszt.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Hozzászólások
PA-RISC
Mai napig hianyzik a HP Visualize Workstationom es a rajta futo HP-UX ...
Fedora 41, Thinkpad x280
Nem is tudtam, hogy a ki nem adott Amiga Hombre a PA-RISC-re épített volna. Ma is megtudtam valamit. Köszi!
én nem értem a kérdést. azt hittem, ha szoftvert fejlesztünk az alapból portabilis... ha jól van írva a kód, akkor még az endianness-szel sem lesz baj (pl. sokszor tesztelek arduino kódot simán x86-on).
ha az a kérdés, hogy egy arhitektúrához fűznek-e "mély érzelmek", akkor azt kell kérdezni.
ha meg az okoz örömet, hogy van egy (általában) ősrégi arhitektúrára és te attól érzed magad különlegesnek, hogy volt dolgod vele, akkor meg ezt kell kérdezni...
Nem baj! Nem kell mindenhez hozzászólni! 😉
vagy jó kérdést kell feltenni beszólás helyett...
akkor mondom, hogy pl. TMS34010, mert anno fejlesztettem rá. ettől már
benedvesedszfelizgulsz? :PValahogy _ventura_ fórumtársnak sikerült megugrania beszólás nélkül is.
Elég lett volna, ha elsőre leírod a TMS34010-et. Nem kötelező az indoklás!
valószínű, hogy nála inkább "azok a régi szép idők" tették "kedvenccé" az architektúrát, nem maga a processzorarchitektúra... de javítson ki
Dehogy, a cpu hűtő fogott meg https://www.techpowerup.com/forums/attachments/img-20180227-wa0000-jpg…
:D
Fedora 41, Thinkpad x280
> ha szoftvert fejlesztünk az alapból portabilis
sok sikert embedded architektúrára írt kódokat desktopon futtatni. Vannak, akik PIC, Z80, stb chipeket programoznak mind a mai napig. Nem csak a webszervízek és a desktop appok léteznek. Nem, nem lehet minden alkalmazást portabilisre megírni.
Blog | @hron84
via @snq-
mikroprocesszor architektúrákról volt szó. a PIC az csak egy
elcseszettmikrokontroller, azokat direkt úgy csinálták, hogy nehogy megmaradjon 10 byte-od szabadon...z80-ra is van c fordító
de törekedni lehet rá
van 10 ezer sornál nagyobb projektem atmegara (plusz a libek), egy deka assembly sor nincs benne (pedig tele van interrupt handlerekkel, time critical dolgokkal) és x86-on tesztelem, van egy kis HAL lib írva neki.
mikroprocesszor architektúrákról volt szó. a PIC az csak egy
elcseszettmikrokontrollerHat, ha az lenne a kerdes hogy melyik a legkevesbe kedvenc arch, akkor azt egyertelmuen a PIC nyerne...
van 10 ezer sornál nagyobb projektem atmegara (plusz a libek), egy deka assembly sor nincs benne (pedig tele van interrupt handlerekkel, time critical dolgokkal)
+1. Szinte majdnem teljesen meg lehet csinalni hordozhatora ezeket. No problem.
Attól függ, hogy hogyan nézzük. Elméleti szempontból a minimalista RISC architektúrák tetszenek, ha a retrót nézzük, akkor az ősiek közül az m68k (jó, ez pont CISC), a kicsit újabb, de már kivezetettek közül a DEC Alpha. Egyszerűen csak tetszett a fejlesztési elvük, és megelőzték a korukat, fejleszteni nem fejlesztettem rájuk semmit. A régi MIPS-es (SGI), SPARC-os (Sun) unixos workstation-ök is nagyon tetszenek.
Ha nem elmélet meg nem retró, akkor gyakorlati szempontból az x86_64 a kedvenc, de nem azért, mert olyan fain lenne, de gyakorlatilag ezen minden fut, így a jelentősége miatt még mindig uralkodik, annak ellenére, hogy egy csomó legacy hülyeséggel tűzdelt platform, amit az évtizedek során csak foltozgattak, toldozgattak. Az x86-ot már 37 éve használom, magyar turbo XT klónnal és MS-DOS 3.30-cal kezdtem, ezt ismerem a legjobban, ezen programoztam a legtöbbet, így csak nagyon megszoktam. Annak ellenére, hogy így a 4. évtizedét taposva annyira sokat változott, hogy az eredetire nem is hasonlít, 16-32, 32-64 bites váltásnál, Windows-Linux váltásnál egész más lett, bár a mostani terminálos workflow-mal kicsit visszatértem a konzolos, DOS/CLI/TUI kezdetekhez, amit nagyon élvezek.
Nem lenne bajom az ARM-mel sem, de abból általában ilyen lekorlátozottabb, SBC, mobilplatformot szoktak építeni, általában proprietary SoC formájában, meg zárt bootloader, nem szabványos megoldások mentén lehet szívni. A RISC-V még jó kis homebrew cuccnak néz ki, de még nagyon kezdeti állapotban van, és a teljesítménye ritka fos, min. 15-20 évvel le van maradva erőben. Az Apple M1-4 chipje is elég királyság lenne, ha nem zárt ökoszisztéma lenne, hanem kiadták volna nyílt, generic hardverként, driverekkel.
Ma már egyébként elértünk olyan hardvererő szintjére, meg egy olyan feneketlen komplexitási szintre, hogy az architektúrák kb. el is vesztették a fontosságukat, akár szoftveres emuláció, akár FPGA alapon mindenki olyan architektúrát csinálhat magának, amilyet csak akar, úgyis jól fog futni rajta bármi. Főleg, hogy komplex fordítók optimalizálják a giga méretű kódokat, senki nem tologatja már ezeket kézzel ASM-ben, ez alól lényegében már csak az a kivétel, aki low level drivert, meg embedded/mikroeszközre bare metal firmware-t fejleszt.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
m68k20+
tetszett a tomb cimzes, es hogy nem kell mindent az akkuba tolteni.
lehet hogy ezt azota mar minden is tudja, de anno ez volt ami megtetszett.
azota nem figyelem ezeket, de azota nem is assemblyben programozok, hanem script nyelven.
neked aztan fura humorod van...