Nyaralás a tudomány univerzumában?

Címkék

Elmennétek-e egy olyan univerzumba nyaralni, mely

  • csak a tudomány által ismert módon tudományosan keletkezett,
  • és csak a tudomány által ismert tudományos dolgokat tartalmaz?

Választások

Hozzászólások

( ) Mi?!

opció hozzáadva.

trey @ gépház

Értelmetlen kérdés. Tudjuk, hogy még nem elég a tudásunk ahhoz hogy a teljes univerzum működését értsük.

Szerk: A játék kedvéért saccolni persze lehet, hogy mennyire kellemes/működőképes környezetet biztosítana a jelenlegi tudásunk.

Én minden eddigi  (és a jövőbeni) nyaralásaimon olyan univerzumban nyaralok, amely :

"     - csak a tudomány által ismert módon tudományosan keletkezett,-" (Jelenleg ismert tudományosan keletkezett)

      - és csak a tudomány által ismert tudományos dolgokat tartalmaz?" (Jelenleg és  a jövőbeni tudomány által ismert dolgokat tartalmaz)

Jalos

A tudomány nem ismeri az univerzumok közötti utazást, de a kérdés feltételezi, hogy van ilyen. Viszont a másik univerzumban nincs, akkor pedig ez csak oda út.

Hol lehet jelentkezni? XD

Aki egy ilyen kérdést feltesz, nem érti, hogy miként működik a tudomány.

ilyenben élünk. Beugratós ez vagy mi? 

t=10^-44 s-től kezdve már sokmindent tudunk használható bizonyossággal (Higgs-mezőre jellemző aktivitás és inflációs tágulás, részecske-antirészecske-párok keltése és annihilációk, szimmetriatörés, kvarkanyag, atommagok kialakulása, majd bő 300.000 év környékén a plazma kondenzálódik, rendes gáz halmazállapotú lesz a H és a He) - bár mindig érkezhetnek meglepetések, eddig is voltak.

0..10^-44 s-ig (Planck-idő) abszolúte semmit nem tudunk, elsősorban azért, mert az általános relativitáselmélet és a kvantumfizika matematikailag sem kompatibilis.

És vannak még kérdőjelek.  Ott van a galaxisokban található anyag forgási sebességében észlelhető anomália, és a Világegyetemünk jelenlegi, gyorsuló ütemű tágulása.  Ezek miatt feltételezik a sötét anyagot és a sötét energiát, de ezek hipotézisek, és más lehetséges magyarázatok is akadnak - de egyelőre egyik sincs kísérletileg igazolva.

Erdekes, hogy vannak akik az igenre szavaztak. Ok szivesen nyaralnanak egy olyan vilagban ahol a covid tenyleg veszelyes? :)

még ha tudományosan értenénk is az univerzum minden működését, társadalmakat is, egyszerűen túl sok és túl bonyolult h az egyén fejébe beleférjen.

Innentől aki specializálva van úgy veri át a többieket ahogy akarja és rossz szándékú vagy hasznleső emberek mindig lesznek, érdeke lesz.

Innentől egy csomó minden lemez és szopó ugyanaz lesz mint a mi világunkban..

Mert egyébként itt is ugyanez megy, valószínűleg már majdnem mindent tud a felső kaszt titkos tanok formájában, és a sok hétköznapi tudás is ezer apró darabban el van szórva, mindenki máshoz ért.

A legtöbb átverés mögött az áll h az egyénnek nincs ideje, energiája, lehetősége megismerni egy adott területet és rossz döntés felé terelik.

A tudomány soha nem fogja tudni megmagyarázni azt, hogy miért van minden, ahelyett hogy nem lenne semmi.

A tudomány jelenleg nem tud mindent (elviekben sem) leírni, mert nincs működő theory of everything.

A tudomány feladata, hogy a leírja a körülöttünk lévő valóságot.

Innen rakd össze.

Jogos a "Mi?" opció! Már a kérdést sem értem.

Pusztán kíváncsiságból megnéznék egy olyan helyet, ahol nem vallási, hanem kizárólag tudományos alapon utálják egymást a népek. :)

Lépj be a tisza pártba és meglátod.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

A jelenlegi magyar palettán nincs olyan párt, amivel jó szívvel azonosulni tudnék (ez másoknak nem feltétlenül baj). Talán még a kutyások állnak ehhez a legközelebb, de nem akarok örökké ingyen sört sem inni és füvet sem szeretnék szívni (nem könnyű kiszolgálni a választói igényeimet).

Az eredeti hozzászólásomat a South Park idevágó két része ihlette (amikor Cartman hibernálta magát, mert nem bírt várni 2 hetet a Nintendo WII érkezéséig, de kicsit túltolta és a távoli jövőben ébredt, amikor is az emberek ugyanúgy utálták egymást, mint ma, csak ennek nem a vallás volt az oka, hanem a tudományba vetett - más-más megközelítéssel magyarázott - hit; szóval jöhetnek-mehetnek az évezredek, de mi ugyanúgy nem tudunk felülemelkedni önmagunkon).

Einsteint nem azért kérték fel, mert tudományos alapon próbáltak meg országot vezetni. Az izraeli elnöknek nincsenek valódi jogai, ceremoniális államfő, mint nálunk.

Azért kérték fel, mert ő volt a világon a legismertebb és legnépszerűbb zsidó, és azt gondolták, az új állam számára ez jó PR.

Most is ilyen univerzumban vagyunk. Attol, hogy en elkepzelek valamit az meg nem fog letezni.

Jól emlékszem, hogy a topic nyitója tervez, gyárt és árul audiofil hálózati eszközöket?

Nincs több kérdésem! 😂

A tudomány és a hit vitája akkor eldőlt, amikor villámhárítót szereltek a templomokra.

A BME-n első évben valahogy úgy definiálta a fizikát az előadónk, hogy a fizika a minket körülvevő világ általunk megismert részének tapasztalati, rendszerezett leírása. Tehát modelleket alkotunk a megfigyeléseink alapján.

A világ sokkal nagyobb annál a szűk szegmensnél, amelyet ismerünk belőle. Ezért választottam a „nem”-et.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Jól értem, hogy kérdés azt az állítást tartalmazza, hogy a mi világunk nem olyan mint amilyen a nyaralós univerzum?

Vagy csak hülyén tették fel? Fogalmazásgátlót szedett a kérdező? Vagy más a helyzet?

Még nincs aláírásom.

Mert a tudomány csak az általunk megismert világ leírása, ami a valóság egy szűk szegmense. Viszont úgy nem is működhetne a világ, valamint a valóságot hidegen hagyja, hogy azt mi milyen mértékben ismertük meg. Amikor még semmit sem tudtunk a villámcsapásról, akkor is voltak villámok. A valóság nem attól függ, hogy mit tudunk róla.

Továbbá a tudomány sem tévedhetetlen. Gondolj csak a newtoni fizikára, amely egészen jól működött a makrovolágban, de nem adott mindenre magyarázatot, aztán jött a kvantummechanika, ami már több mindenre magyarázatot adott - de nem mindenre -, és visszafelé, statisztikai megközelítéssel igazolta a newtoni fizikát, amely továbbra is csak a makrovilágban megfelelő közelítés. A modelljeinknek vannak korlátai. Eleve sokszor egyszerűsítésekkel élünk. Tömegközéppontról beszélünk, holott a rendszer elosztott paraméterű. A villamosságtanban csomóponti potenciálokkal, hurokáramok módszerével számolunk, holott elosztott paraméterű minden, a távíró egyenleteket kellene felírni, csak egyrészt minek, másrészt elviselhetetlenül bonyolult lenne, s csak minimálisan adna pontosabb eredményt. Van, ahol persze tényleg kellenek a távíró egyenletek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért vegyük észre, hogy a modellek arra vannak, hogy azokkal egyszerűen és könnyen tudjunk számolni pályagörbét, áramot, fékutat, fagyáspontot és egyebeket. A fizika - mint tudomány - ennél lényegesen többet tud, mint amit a hétköznapi életben használt modellek tudnak. És pont az a lényege a tudománynak, hogy nem tévedhetetlen, mindig jöhet jobb és bővebb magyarázat egy jeleségre, de a jelenség attól még itt van.

Ahogy mondani szokták, ha az emberiséget és a kultúrát elsöpörné valami nagy katasztrófa, akkor pár ezer év múlva lennének teljesen más nyelvek, írások, irodalmak, hitvilágok és mondák, de a tudomány ugyanaz lenne. Ez benne a jó.

Igen a tudomány nem tévedhetetlen, de az benne a jó hogy ha kiderül egy tévedés, akkor szó nélkül belátja és elfogadja az új bizonyítékot. Laposföldes és konteós körökben (szó sincs arról, hogy itt bárkit oda sorolnék) szokásos leminősítése a tudománynak, miszerint az egész egy nagy kamu, mert volt a Newton, aztán jött Einstein és mindent megcáfolt, ezért minek bármit is megtanulni, később úgyis kiderül róla, hogy nem igaz. Azt nem értik ezek az egyedek, hogy az Einstein által feldezett és bevezetett törvények nem azt hozták, hogy a newtoni fizikát ki kell dobni, baromság az egész. Azt jelentették, hogy a földi inerciarendszeren belül tökéletes a newtoni fizika, ami ugyan figyelmen kívül hagy elhanyagolható részleteket az adott körülmények között, de ha kilépünk ebből a rendszerből, akkor már kevés. Földi körülmények között nem fogunk számolni egy mozgó test sebességéből adódó elhanyagolható tömegnövekedéssel, mert feleslegesen bonyolítaná a számolást, a végeredményt meg olyan kis mértékben befolyásolná, hogy a mérési hiba is nagyságrendekkel lenne nagyobb nála. Ellenben ha pl. GPS műholdakkal szeretnénk navigálni, akkor a newtoni fizika már kevés, kell számolnunk azzal az idővel ami alatt az elekrtomágneses hullámok adott utat megtesznek, az idődilatációval, miszerint más gravitációban másképp telik az idő, stb.

Ez csak egy példa volt arra, hogy miért nem szabad lebecsülni a régi tudósok által felfedezett törvényeket, mert azok igenis adott rendszerben megállják a helyüket, csak azóta a tudomány fejlődőtt, pontosította, finomította a modelleket.

A tudomány és a hit vitája akkor eldőlt, amikor villámhárítót szereltek a templomokra.